A KvVM beruházásában 2004. decemberében indított kármentesítési projektek 1 Gyomaendrőd, Nagylapos 02392/7, 02392/9 és 02392/14 hrsz-ú terület - műszaki beavatkozás Szerződéskötés időpontja: 2005. február 23. Szerződés összege: 15.414.600,-Ft Teljesítési határidő: 2007. augusztus 24. Kivitelező: Pyrus Rt. A Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 93.153.3/2003. ikt. sz. határozatával módosított 80.099-27/2002 ikt. sz. határozata alapján került sor Gyomaendrőd-Nagylapos 02392/7, 02392/9 és 02392/14 hrsz-ú területen fennálló növényvédőszer szennyezés megszüntetése érdekében a műszaki beavatkozás végrehajtására. A műszaki beavatkozás során a talajvíz peszticid, BTEX és PAH szennyezettséget a határozatban megadott D kármentesítési határértékig kell megtisztítani. A szennyezett talajvíz tisztítására készített Engedélyezési Tervdokumentációban részletezett talajvíz-megfigyelőkutakra és a talajvíz-mentesítési rendszer vízi létesítményeire a Felügyelőség a vízjogi létesítési engedélyt a 22342-008/2005 sz. határozatában jóváhagyta. Ennek alapján került sor 2 db 18 m-es figyelőkút, valamint a helyszínre telepített víztisztító berendezés, illetve a tisztított víz helyszínen történő szikkasztását biztosító drén rendszer kivitelezésére. A víztisztító berendezés egy zárt rendszerű, ferdelamellás, Lantec betétes sztrippelő, ahol a szennyezett vízből ellenáramú átlevegőztetése során az illékony vegyületeket gázfázisban jutnak. A sztrippelő toronyban a talajvíz tartózkodási ideje 3,2-3,8 s, ez alatt minden köbméter víz 360 m 3 levegővel találkozik, mely a vízből kiűzi az illékony szénhirogéneket és peszticideket. A Lantec betéteken kiválik a vízben lévő felesleges vas, mangán. Az illékony szénhidrogénekkel és peszticidekkel szennyezett gázok tisztítása aktívszenes szűrőn történik. A sztrippelő toronyból kikerülő víz egy 1 m3-es térfogatú puffer tartályban kerül, majd a nem illékony szennyező komponenseket tartalmazó komponensek adszorpciója négy db sorba kapcsolt aktívszén töltetű rendszerrel történik. A tisztított víz elszikkasztására kialakításra került egy 30 m x 1 m területű és 3,5 m mélységű drén árok, a feltárt szennyező csóva szélén. A 160 mm átmérőjű réselt PVC dréncső 1 méter mélységben 3,0 m vastag kavicságyon van. A víztisztító rendszer próbaüzem alatt szakaszosan üzemelt, 2005-ben 120 m 3 szennyezett talajvíz kezelése és elvezetése történt meg. A próbateszt azt mutatta, hogy a megszüntetett ásott kút környezetében létesített termelőkút folyamatos szivattyúzása a tervezettnél kisebb kitermelési ütemmel lehetséges, azaz a maximális szivattyúzási ütem 1-2 m 3 /óra. A folyamatos üzemmód által létrehozott depressziós tölcsér hatásai, a megszüntetett ásott kút környezetében 1 és 1,2 m közötti érték. A hatásterületről elmondható, hogy az egy-kutas folyamatos kitermelés a szennyezett területet gyakorlatilag lefedi, így a szennyeződés kinyerhető, azonban a határérték elérése hosszabb időt vesz majd igénybe.
Gyomaendrőd-Nagylapos projekt műszaki beavatkozás kivitelezése a 7/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás értelmében 2006-ban az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe került. A Vállalkozó különböző okok miatt határidőre nem tudta a szerződésben rögzített előírásoknak megfelelően kármentesíteni a területet, ezért a további teendők megtételének feltételei kidolgozás alatt állnak. 2. Békéscsaba, Vandháti út 1283/1 és 1283/2. hrsz-ú ter.,- tényfeltárás Szerződéskötés időpontja: 2005. február 24. Szerződés összege: 18.326.526,-Ft Teljesítési határidő: 2005. 12. 20. Kivitelező: IMSYS Kft. A területen a felszín alatti közegeket érintő klórozott szénhidrogén alapú szennyezettség 1996-97-ben végzett tényfeltárás óta ismert. Mentesítési munkálatok már 1998-2001 között végeztek, de a tényfeltárási munkálatok hiányosságai miatt a terület szennyezettsége csak a felszín közeli talajvíz régióra vonatkozott, háromdimenziós térben nem volt lehatárolt, így a mentesítés is csak az előre kalkulált mennyiség ártalmatlanítására korlátozódott. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 90.114-7/2003. számú határozatában kötelezte az OKTVF jogelődjét a részletes tényfeltárásra. A munkát közbeszerzési eljáráson elnyert Vállalkozó a tényfeltárás során 3 felszín alatti vízvezető réteget, ill. az ezeket körülölelő földtani közeget vizsgálta. A vizsgálat során 24 db ideiglenes furatot (6-8 m talpmélység), 2 db monitorig kutat (7,3 és 8,2 talpmélység) létesített, valamint 19 db CPT (16.2-28,9 m mélységű) szondázást és 21 BAT felszín alatti vízmintavételi szondázást végzett. A laboratóriumi eredmények alapján a területen kétféle szennyezettséget azonosított a Vállalkozó: -a TPH eredetű szennyezést, mely területileg jelentősen kisebb a klórozott szénhidrogén szennyezettségnél és jelenléte segíti annak lebomlását, ill. a VCH szennyezettség kármentesítésével ez a szennyezettség is felszámolásra kerül; -az illékony klórozott alifás szénhidrogén (VCH)szennyezettséget, mely a vizsgálatok alapján a talajvizes régiót és az első két vízvezető réteget érinti. A Vállalkozó a záródokumentációban javaslatot tett gyorsintézkedés keretében végrehajtandó feladatok elvégzésére, valamint Megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A záródokumentációt elfogadó határozatot a Felügyelőség 2007. júliusában adta ki. A monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélyének kiadása folyamatban van. 3. Kardos, Csabai út 15, 06/38. hrsz-ú terület-. kiegészítő tényfeltárás Szerződéskötés időpontja: 2005. február 23. Szerződés összege: 6.134.750,-Ft Teljesítési határidő: 2005. 12. 20. Kivitelező: ELGOSCAR-2000 Kft. A területen a Kardosi Egyetértés MgTsz. növényvédőszer raktárainak felszámolásával megbízott vállalkozó ásta el a növényvédőszerek maradékát és göngyölegeit a raktárépület ÉNy-i oldalán. A Felügyelőség 1995. tavaszán
megnyittatta a gödröt és a vett minták analízise után gyorsintézkedés keretében 3,5 m3 szennyező anyag került elszállításra veszélyes hulladéklerakóba. A műszaki beavatkozás és tényfeltárás elvégzése után a Vállalkozó a záródokumentációban a terület monitoringozását tartotta szükségesnek. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség által folyamatosan végzett vizsgálatok a korábban detektált peszticideken kívül továbbiakat is kimutattak, ezért további hatóanyag vizsgálatok is történtek. Az összes mért peszticid értékei nagyságrendileg meghaladták az intézkedési határértéket, ezért a Felügyelőség 83.033/2002. és annak végrehajtását elrendelő 83.033-6/2002. sz. határozatában kötelezte a KGI-t a területen elásott növényvédő szerek és egyéb veszélyes anyagok által a környezetre gyakorolt hatás felmérésére részletes tényfeltárás elvégzését. Vállalkozó a tényfeltárás keretében 9 db mintavételi fúrást (6 m mélységig) és 2 db észlelő kutat (5,5 és 12 m talpmélységgel) létesített. A furatokból talaj és talajvíz mintákat vett 81 különböző laborvizsgálatra. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy sem a talajban, sem a talajvízben nem volt a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezés. A Felügyelőség a záródokumentációt elfogadó határozatot 2006. szeptember 14-én adta ki. A két monitoring kút üzemeltetési engedélyének kiadása folyamatban van. 5. Konyár, 0102 hrsz-ú ter., tényfeltárás és műszaki beavatkozás Szerződéskötés időpontja: 2005. május 02. Szerződés összege: 5.087.108,-Ft Teljesítési határidő: 2005. 10. 24. Kivitelező: PYRUS-Rumpold Rt. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2001. március 28-án panaszbejelentés kivizsgálása keretében helyszíni szemlét tartott a Konyár, 0102 hrsz-ú külterületi ingatlanon. A vizsgált ingatlanon a felszámolás alatt lévő Konyári Mg. Szöv. tevékenységéből visszamaradt növényvédőszerek és göngyölegeik voltak felhalmozva a két egymástól mintegy 60 m-re álló kis épületben ill. azok mellett közvetlenül a talajon elszórva. Mivel a Szövetkezet jogutód nélküli felszámolása időközben befejeződött, így a kármentesítés kötelezettje az OKTVF lett. A kármentesítés keretében a Vállalkozó feladata volt a Felügyelőség határozatában szereplő növényvédőszer, azok göngyölegei és a szennyezett talaj elszállítása, ártalmatlanítása, valamint a műszaki beavatkozást követő tényfeltárás. A műszaki beavatkozás keretében a Vállalkozó elszállított és ártalmatlanított 2.755 kg növény-védőszert, 420 kg göngyöleget és 36.100 kg szennyezett talajt. A műszaki beavatkozást követő tényfeltárás keretében 6 db mintavételi fúrás és 2 db monitoring kút fúrása történt meg. A furatokból talaj és talajvíz mintavétel történt a laborvizsgálatokhoz. A vizsgálatok szerint nagyobb a talajszennyezettség a vártnál, ugyanis el kell bontani a két darab romos állapotban lévő épületet, valamint az alattuk ill. mellettük lévő talajt 1 m vastagságban ki kell cserélni mintegy 50 m 2 -en. Szennyeződött a talajvíz is kb. 600 m 2 -en, melynek mennyisége kb. 250 m 3. A Felügyelőség a záródokumentációt elfogadó határozatot 2006. október 18-án, a monitoring kút vízjogi üzemeltetési engedélyét pedig 2007. március 20-án adta ki. A projekt pénzügyileg is lezárásra került.
6. Inke, Rákóczi MgTsz, 080 hrsz.-ú terület- részletes tényfeltárás Szerződéskötés időpontja: 2005. február 23. Szerződés összege: 7.660.000,-Ft Teljesítési határidő:2006. január 31. Kivitelező: Elgoscar 2000 Kft. A kármentesítés alapvető célját és feladatát a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2667/7/2003. sz. és a 10284/1/2004. sz. határozata adja meg, amely alapján Inke, Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet fa 080 hrsz-ú un. Gépműhely területén kimutatott szénhidrogén szennyezés részletes tényfeltárás elvégzése. A Szövetkezet 080 hrsz.-ú területén 1965.-2000. között gépműhely működött. A telepen a Szövetkezet mezőgazdasági gépállományának javítását, szervizelését, mosását, valamint gépjárművek üzemanyaggal való ellátását végezték. A felszámoló megbízásából 2001. februárjában végzett állapotvizsgálat keretében megállapításra került, hogy az elvégzett vizsgálatokkal a szennyezés horizontális és vertikális lehatárolása nem történt meg. A fáradt olaj tárolómedence melletti pont továbbmélyítése ellenére sem sikerült a szennyezés mélységi lehatárolása, a talajvízminták is jelentős olajszennyezést tartalmaztak. A KvVM beruházásában a részletes tényfeltárás során kivitelezésre került 19 db 6mes és 1 db 12 m-es feltáró fúrás, összesen126 fm, valamint 3 db 7,5 m-es figyelőkút. A feltárt szelvényekből 1,0 m-enként történt mintavétel. Összesen 145 db talajminta, valamint 23 db talajvíz minta került analitikai vizsgálatra. A földalatti olajtároló tartályok, szerelvények csővezetékek átvizsgálásra, nyomáspróbára kerültek. A záródokumentációban foglaltak szerint szénhidrogénnel szennyezett talaj (max: 18.000 mg/kg), illetve talajvíz (max: 56.000 μg/l) gócpontja az egykor üzemeltetett töltőállomás (földalatti tartályok) és a fáradtolaj tárolására használt földalatti, tartály környezetében van, amely többszöröse a B (100 μg/l) szennyezettségi határértéknek. A földalatti tartályok környezetében a talaj TPH szennyezettsége 650 m 2 -en 3 m mélységig 1200 m 3, a fáradtolaj tároló környezetében 800 m 2 -en 3-6 m mélységig 1800 m 3. A talajvíz TPH szennyezettsége a fáradtolaj tároló környezetében 1500 m 2 -en 4,5 m mélységig 6750 m 3. A talajvíz BTEX szennyezettsége 250 m 2 -en 1125 m 3, a PAH 700 m 2 -en 3150 m 3. Egy-egy pontban van még Ni, B, valamint metribuzin és metolaklór- növényvédőszer szennyezést, amely kis mértékben lépi túl a B szennyezettségi határértéket. A műszaki beavatkozás kivitelezésére négy alternatíva került kidolgozásra. A záródokumentáció 2006-ban benyújtásra került a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. A hatóság a benyújtott záródokumentációban foglaltakat elfogadta és a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint határozatot hozott. A projekt pénzügyileg is lezárásra került, a végszámla 2007. aug. 24-én került benyújtásra.
7. Szeged-Algyő, Farki rét 8.-, kiegészítő tényfeltárás Szerződéskötés időpontja: 2005.február 23. Szerződés összege: 9.558.750,-Ft Teljesítési határidő: 2006. január 31. Kivitelező: Elgoscar 2000 Kft. A területen működő Fémszelekt Kisszövetkezet másodlagos hasznosítás céljából 1986.-1989. közötti időszakban nagymennyiségű nehézfémtartalmú (galvániszap, Ba 2+ és CN - -tartalmú edzősó, nehézfémtartalmú savas és lúgos folyékony hulladék) ipari hulladékot vett át különböző ipari vállalatoktól. A Kisszövetkezet ellen 1992- ben felszámolási eljárás indult, és a bírósági döntést követően a telephely állami felelősségi körbe került. OKKP keretében 1996-ban ún. gyorsintézkedés során összesen 3.015 tonna veszélyes hulladék került ártalmatlanításra, majd 1998-ban készített részletes tényfeltárási dokumentáció megállapítása szerint a vizsgált területen 5.500 m 2 -en többnyire nehézfém szennyezést tartalmazó talajszennyezést tártak fel. A szennyezett talaj a lokalizációs munka eredményeként betonnal lefedésre került. A terület monitorozását 1999.-2002. között az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség végezte. Az eredmények alapján a szennyezés 1998-tól elmozdult, szennyeződés jelentkezett az eltömedékelt felszínalatti tároló térségében, de a magas értékeket mértek a területen kívül D-re, ÉNY-i oldalán lévő figyelő kutakban is. A kiegészítő tényfeltárás végrehajtását a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség rendelte el a 10.226-6/2004. sz. határozata alapján. A kiegészítő tényfeltárás során 22 db meglévő kútból vett minták eredményei alapján alapállapot felmérés készült. A terepi munkák során kivitelezésre került 12 db feltáró fúrás. Mivel az analitikai vizsgálatok eredménye nagyságrendi eltérést mutatott a korábbi években mért értékektől, így hatósági kontroll mintavételre került sor. Az eredmények igazolták a kivitelező vizsgálati módszer helyességét A hatóság a 2564-005/2005 sz. határozatában létesítési engedélyt adott ki a figyelő kutakra. A kivitelező hivatkozva a terepi munkák során kialakult technikai nehézségekre szerződésmódosítást kezdeményezett a teljesítési határidőre vonatkozóan, amely 2006. 03.31. A záródokumentáció 2006-ban benyújtásra került a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. A hatóság a benyújtott záródokumentációban foglaltakat elfogadta és a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint határozatot hozott. A monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélyeinek kiadása folyamatban van. 8. Peremarton, volt Vegyipari Vállalat É-Ény-i területének (06/36 hrsz) kármentesítése Az egykori Peremartoni Vegyipari Vállalat tevékenységéből származó talajszennyezettség felszámolására összeállított részletes tényfeltárási dokumentációt a KDT KTVF 572/2006 számú határozatában elfogadta és egyben műszaki
beavatkozási terv benyújtására kötelezte a KÖDU KÖVIZIG-et, 2007. november 30-i határidővel. A műszaki beavatkozás végrehajtásához szükséges anyagi fedezet a Környezet és Energia Operatív Program keretében meghirdetett pályázat (KEOP- 2.4.0) révén biztosítható, amely pályázati konstrukcióban való részvételre a meghívást a KvVM Fejlesztési Igazgatóságtól FI-1119/1/2007 számon kaptuk meg. A pályázati kiírás alapján a kármentesítés műszaki beavatkozási tervét az előkészítés során, a pályázat első fordulójában kell összeállítani, ezért a Vidra környezetgazdálkodási Kft. által 2007-ben elkészített műszaki beavatkozási terv nem lett benyújtva a KDT KTVF részére, továbbá a pályázat elbírálási ütemtervének ismeretében a KÖDU KÖVIZIG kérte a műszaki beavatkozási terv benyújtási határidejének módosítását. A kérésnek helyt adva a KDT KTVF 26089/07 ügyszámú határozatában a műszaki beavatkozás benyújtási határidejét 2008. december 31-ben határozta meg. A KEOP pályázat benyújtásához szükséges pályázati anyag összeállítása folyamatban van. Amennyiben a végleges kármentesítés rövidtávon nem valósítható meg mivel a lerakott piritpörk, cinkiszap és egyéb hulladékok égetési maradéka a karsztvíz minőségét veszélyezteti, biztosítani kell a karsztvíz folyamatos monitorozását a területen kialakított megfigyelőkút, valamint a térségben üzemelő kutak vízminőségi adatainak megfigyelésével, az oldott szennyezettség megjelenésének azonnali felismerése céljából. A Vidra Környezetgazdálkodási Kft. által a szennyezett terület kármentesítésére 2007. évben összeállított műszaki beavatkozási terv költsége: 2.640 eft. 9. Szekszárd, Lőtéri vízbázis műszaki beavatkozási munkák A Szekszárd, Lőtéri vízbázis környezetében kialakult illékony halogénezett alifás szénhidrogén szennyezettség felszámolására kiépített kármentesítő rendszer üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDT KTVF) 53228-19/2005. számú határozata tartalmazza. A területen kiépített termelő és monitoring kúthálózat üzemeltetése 2007. március 31-ig a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft-vel kötött vállalkozási szerződés alapján, kármentesítés keretében zajlott, majd ezt követően mivel az OKKP programban 2007. évre forrás nem állt rendelkezésre III. fokú vízminőségi kárelhárítás lépett életbe. A vízminőségi kárelhárítás 2007. szeptember 08-ig tartott. Bár a vízminőségi kárelhárítást követően az új vállalkozási szerződés megkötéséig a termelő kutakból analitikai vizsgálatok nem történtek, a vízkitermelés nem állt le, így biztosítható volt a szennyezettség lokalizációja. A Szekszárd, Lőtéri vízbázis kármentesítése ügyében 2007. november 19-től életbe lépett új vállalkozói szerződés értelmében a termelő és monitoring kutak üzemeltetését a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. végzi, az érvényes előírásoknak megfelelően. A kármentesítő rendszer üzemeltetésére kötött vállalkozási szerződés keretében 2008. június 23.-ig biztosított a Lőtéri vízbázis védelme. A 2007 évi tevékenységre vonatkozó éves jelentés összeállítása folyamatban van, azt a kármentesítő rendszer 9530/06 ügyiratszámú vízjogi üzemeltetési engedélyében rögzített határidőre benyújtjuk a KDT KTVF részére. A szennyeződés várható térbeli és időbeli mozgásának előrejelzése érdekében 2007. évben elkészíttettük a terület vízföldtani modelljét, amely alkalmas mind hidrogeológiai, mind transzport folyamatok leírására, ezáltal lehetővé téve a
legoptimálisabb kármentesítési vízemelés meghatározását, csökkentve ezzel a műszaki beavatkozás költségét a város biztonságos vízellátásnak veszélyeztetése nélkül. Szekszárd város vízellátásának biztosítása a jelenlegi vízbázis termelésével rendkívül aggályos, mert a különböző termelési konfigurációkra elkészített transzportmodell eredményei alapján a szennyezettség üzemelő vízbázis irányába történő elmozdulása várható, ami veszélyezteti a város egészséges vízellátását. Ezért szükséges egy rövid- és egy hosszú-távú megoldás kidolgozása a város ivóvízellátásának megoldására. Ezen túlmenően kármentesítés termelési adatainak elemzéséből megállapítható, hogy a hogy az aktív kármentesítés időszakában azaz 2002. óta a kármentesítés hatékonysága jelentősen, mintegy a felére esett vissza. Ezért a jelenleg üzemelő technológia kiváltására, és egy új, hatékonyabb kármentesítési rendszer esetleges alkalmazhatóságának vizsgálatára a KÖDU KÖVIZIG 2007. év végén közbeszerzési eljárással pályázatot hirdetett meg a terület in-situ kármentesítési eljárással történő kármentesítésének laboratóriumi vizsgálatára, illetve a félüzemi kísérletek bevezetéséhez szükséges műszaki beavatkozási terv elkészítésére, 2008. május 31-i határidővel. Mindeközben nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy jelenleg világviszonylatban sincs a klórozott szénhidrogénnel szennyezett felszín alatti vizek kármentesítését szolgáló, jól bevált módszer A Szekszárd, Lőtéri vízbázis kárelhárítási és kármentesítési munkáira 2007. évben kifizetett összeg: 44.997 eft. Az érvényben lévő vállalkozói szerződés értelmében 2008. június 23-ig lekötött összeg: 33.000 eft. 10. A Bicske 810-es hrsz-ú terület kármentesítése A területen lévő ólomszennyezés részletes tényfeltárásának elvégzésére a KDT KTVF 25453/06 számú határozatában kötelezte igazgatóságunkat. A részletes tényfeltárás megtörtént, a benyújtott tényfeltárási záródokumentáció ügyében a KDT KTVF nél az eljárás folyamatban van. A műszaki beavatkozási terv összeállítására közbeszerzési eljárás keretében, pályáztatás útján kerülhet sor. A tényfeltárási záródokumentáció összeállításának költsége: 3.194 eft, amely teljes egészében 2007. évben került kifizetésre.