Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013.(XII.18.) rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályairól Nyúl Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv. )26. -ában és 132. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, a 21. (1) bekezdésében, 29. (1) és (2) bekezdésében 131. (1) bekezdésében és 162. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) E rendelet célja, hogy Nyúl község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása. A rendelet hatálya A szociális ellátások tekintetében 2. a) Nyúl Községben életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre b) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van, c) az Sztv. 3. /1/ bekezdés b./ - d./ pontja, valamint a /2/ - /3/ bekezdése szerinti személyekre.
Hatásköri és eljárási rendelkezések (1) Szociális rászorultság esetén az Sztv.-ben és a Gyvt-ben meghatározott feltétele szerint az önkormányzat jegyzője megállapítja: - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - aktív korúk ellátását, - lakásfenntartási támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, - óvodáztatási támogatást. (2) Az Sztv-ben és a Gyvt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi szociális és gyermekjóléti ellátásosokról átruházott hatáskörben a polgármester dönt: - méltányossági közgyógyellátás, - önkormányzati segély, - az Sztv. 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díj. - szociális étkezés, - házi segítségnyújtás, 3. Pénzbeli ellátások formái Lakásfenntartási támogatás 4. Az Sztv. 38. - 39. -ai, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet szabályozza a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának, az ellátás folyósításának és az ellátásra való jogosultság megszűnésének a feltételeit. 5. (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy lakókörnyezete rendezett legyen. (2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat: - tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, - az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, - a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá - a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról gondoskodik (3) A jegyző a lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg. (5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, illetve a támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a felszólítás ellenére nem tesz eleget. Ápolási díj (1) Ápolási díj állapítandó meg az Sztv. 43/B. (1) bekezdése alapján. 6. (2) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy a jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át egyedülálló esetén a 200%-át nem haladja meg. Közgyógyellátás méltányosságból (1) Az Sztv. 50. /1/ bekezdésében meghatározott alanyi jogú, illetve a Sztv. 50. /2/ bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátáson túl, szociálisan rászorultnak kell tekinteni és közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek: a) Az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg és havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szerve által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. b) jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja. 7. Aktív korúak ellátása 8. Az Sztv. 33. - 37/H. -ai, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet szabályozza az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának, az ellátás folyósításának és az ellátásra való jogosultság megszűnésének a feltételeit, valamint az aktív korúak ellátásában részesített személy együttműködési kötelezettségét.
9. (1) Az Sztv. 33. (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy az aktív korúak ellátására kérelmet benyújtó, illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete rendezett legyen. Lakókörnyezet rendezettségén kell érteni a kérelmező vagy jogosult: - által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvara, kertje gyommentesítését; - a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartását; - az ingatlan állagának rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát. (2) A lakókörnyezet rendezettségéről az aktív korúak ellátásának megállapítására kérelmet benyújtó személynél 10 napon belül lefolytatott helyszíni szemle (környezettanulmány) során kell meggyőződni. (3) Amennyiben kérelmező vagy jogosult lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, úgy az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével fel kell szólítani, hogy lakókörnyezetét 5 munkanapon belül tegye rendbe. Amennyiben kérelmező lakókörnyezetét felszólítás ellenére sem teszi rendben, úgy az Sztv. 36. (2) bekezdésében és 37/B. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 10. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot, a jogosultság megszűnésének eseteit az Sztv. 33. - 36. -ai szabályozzák, figyelembe véve e rendelet 9. -ában foglalt feltételeket is. Rendszeres szociális segély 11. (1) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, a jogosultság megszűnésének eseteit az Sztv. 33. -a, 34. -a, 37. -a, 37/A. -a, 37/B.-a és 37/C. -a szabályozza. (2) Az a személy, akinek a részére rendszeres szociális segélyt állapítottak meg, köteles együttműködni a Pannonhalmi Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézményével. (3) Azon személy tekintetében, aki együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az Sztv. 37/B. -ában foglaltakat kell alkalmazni.
Önkormányzati segély 12. (1) Önkormányzati segélyben az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg: a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át vagy c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. (2) Az (1) bekezdésen túl önkormányzati segélyben részesíthető - a temetést követő 6 hónapon belül - az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében 300 %-át. (3) A (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély összege minimum 10.000 Ft, de maximum 20.000 Ft. (4) Elemi csapás, tartós táppénzes állomány betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható önkormányzati segély. Ennek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján önkormányzati segély adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, ahol a család létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. ( A gyermek tartósan beteg, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása.) (6) Az (5) bekezdésben meghatározott segély összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 10000 Ft-ot. (7) Az önkormányzati segély naptári éven belül kivéve a (4) bekezdésben foglaltakat maximum 6 alkalommal adható. Természetbeni ellátások formái 13. (1) Az önkormányzat az Sztv. 47. -a alapján természetbeni ellátásként nyújthatja: - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás - önkormányzati segély
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. -a szerint védelembe vett gyermek él. (3) Természetbeni ellátások formái: - gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, - élelmiszer utalvány biztosítása, - tankönyvtámogatás, (4) Védelembe vett gyermekenként, a rendszeres szociális segély megállapított összegének minimum 15 %-a, de összesen maximum 50 %-a nyújtható természetbeni ellátásként. (1) A polgármester saját hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48..-ban meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségként való eltemettetéséről. 14. (2) A temetési költségeket az elhalt lakóhelye szerinti Önkormányzatnak kell megtéríteni, illetve helyi lakosnál hagyatéki teherként a közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy a temetésre köteles személyt kell a költségek megfizetésére kötelezni. (3) Közköltségen a legolcsóbb temetés rendelhető el. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 70.000 Ft. (4) A köztemetés költségének megtérítésére méltányosságból részletfizetés engedélyezhető, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben el lehet tekinteni, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent. (5) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a temetésre kötelezett helyi lakos családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. (6) A kivételes méltányosság gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. Szociális szolgáltatások Szociális étkeztetés 15. (1) Az önkormányzat a Sztv. 62. (1) bekezdésében meghatározott személyeknek napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik. (2) A szociális étkeztetést az önkormányzat saját konyhájáról biztosítja. (3) A térítési díj összege: 1) Amennyiben a családban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a térítési díj 10%-át,
2) Amennyiben a családban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100% és 150 % között van, a térítési díj 40 %-át, 3) A családban élők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 151 % és 250 %-a között van, akkor a térítési díj 60 % át, 4) Ha a családban élők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 251% és 350 %-a között van, akkor a térítési díj 80 %-át, 5) Ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 351 % -át meghaladja, akkor a térítési díj 100 %-át kell fizetni. 6) Egyedül élő esetén amennyiben a havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a térítési díj 10%-át; 7) Egyedül élő esetén amennyiben havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100% és 150 %-a között van, a térítési díj 40 %-át kell megfizetni. 8) Egyedül élő esetén amennyiben havi nettó jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 151% -300 %-ig, akkor a térítési díj 60 % -át kell fizetni. 9) Egyedül élő esetén amennyiben havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 301 %-a és 400 %-a között van, akkor a térítési díj 80 %-át, 10) Egyedül élő esetén amennyiben nettó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 401 %-át meghaladja, akkor a térítési díj 100 %-át kell megfizetni. 11) A térítési díj mértékéről külön Önkormányzati rendelet rendelkezik. 12) A családban élő, illetve egyedül élő rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők résére az önkormányzat az étkezést térítésmentesen biztosítja. Házi segítségnyújtás 16.. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást, a szociális étkeztetést, valamint a családsegítés feladatait Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye által biztosítja. 17. Nyúl Község Szociálpolitikai Kerekasztal képviselői: - Nyúl Község polgármestere. - Pilinszky János Általános Iskola igazgatója, - Aranykapu Óvoda és Bölcsőde vezetője, - Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye vezetője - Háziorvosok, - Védőnő - Győrújbarát-Nyúl Gyermekjóléti Szolgáltatást Ellátó Társulás képviselője. Szociális kölcsön 18.
(1) Azon családok számára, akik bizonyítottan olyan átmeneti pénzzavarba kerültek, amely a család létfenntartását veszélyezteti, és rendelkeznek olyan jövedelemforrással, amely garanciát biztosít a kölcsön visszafizetésére, pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön nyújtható, amennyiben az igénylő családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2) Nem részesíthető szociális kölcsönben az, aki - köztudottan önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy - rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel válsághelyzetét megoldhatja, vagy - a korábban megállapított szociális kölcsöntartozását még nem egyenlítette ki. (3) A szociális kölcsön folyósítása minimális tartalommal létrejött hatósági szerződés alapján történik. A hatósági szerződés megkötése a polgármester hatásköre. (4) A szociális kölcsön legnagyobb összege a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum háromszorosa. (5) A szociális kölcsön visszafizetésének feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a kölcsönvevő a teljes kölcsönösszeget legkésőbb az igényléstől számított egy éven belül visszafizesse. A kamatmentes törlesztő részleteket minden hónap 20-áig kell postai vagy banki átutalással megfizetni. 19. (1) E rendeletben szereplő szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Nyúli Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani, melynek kötelező melléklete a jövedelemnyilatkozat. (2) A jövedelemnyilatkozathoz az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat a 12. (4) bekezdésben foglaltak kivételével csatolni kell. (3) Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére nem bocsátja rendelkezésre, a kérelmet el kell utasítani. (4) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása házipénztáron keresztül vagy utalással történik (5) Az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok tekintetében, a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Záró rendelkezések 20.. (1) Ez a rendelet 2014. január hónap 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 11/2007.(V.9.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 5/2008.(III.27.), a 4/2009.(II.25.), a 6/2009.(IV.1.), a 3/2010.( III.31. ), a 6/2011.(III.30.), a 14/2011.(IX.30.), a 6/2013.(V.30.) önkormányzati rendeletek.
Nyúl, 2013. december 5. Schmiedt Henrik polgármester Takács Lajos jegyző A rendelet kihirdetve: 2013. december 18. Takács Lajos jegyző
1. számú melléklet 1./ A szociális étkeztettetek étkezésért az igénybevevők rendszeres havi jövedelmük alapján az intézményi térítés alábbi összegét kötelesek megfizetni: - a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegéig: 0 % - a mindenkori öregségi nyugdíjminimum fölött 9000 Ft-onként 20 %-kal emelkedik az igénybevevők által fizetendő térítési díj kötelezettség, amely díj nem lehet magasabb az intézményi térítési díj összegénél. 2./ A házi segítségnyújtás térítési díját az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata adja meg, de ez nem lehet a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30 %-ánál magasabb összeg. 3./ Azok a szociális étkeztetésben részesülő személyek, akik az élelmiszer házhoz szállítását kérik, a megállapított élelmezési térítési díjon felül gondozási naponként bruttó 100 Ft szállítási költséget is fizetnek. 4./ Vendégétkezők részére a kiszállítás költsége a térítési díjon felül naponként bruttó 150 Ft