DISZLEXIA, AZ OLVASÁS ZAVARA Prfesr ciclul primar Kali Hajnal, Șcala Gimnazială Niclae Bălcescu, Tîrgu Mureș, jud. Mureș Az ember számára az ember a természet legmegfghatatlanabb csdája. (Pascal: Gndlatk) A nemzetközi felmérések statisztikai adatai biynyjtják, hgy a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók száma növekedik. Dr. Meixner Ildikó szerint a 90-es évek végén, a tanulók kb.7-10%-a tanulási nehézségekkel küzködött. Mára valószínüleg ez az arány nőtt. Minden kutató egyetért abban, hgy a diszlexia és általában a tanulási nehézség ka valamilyen részképességhiányra vezethető vissza.. Abban is egyetértenek, hgy shasem egyetlen tényező a kiváltó k, hanem több tényező találkzása. (Gagyi Erzsébet: Én már jbban lvask, 2005, p.9.) A diszlexia meghatárzása: A diszlexia a legtöbb meghatárzás szerint az lvasás (és írás, bár erre külön szavunk van: diszgráfia) zavarát jelenti. A diszlexia (dyslexia) a görög dys (mely a hibás funkciót jelöli) és a latin legere (lvasni) szó összetételébõl származik. Dr. Meixner Ildikó szerint a diszlexia visznyfgalm: diszharmónia a gyerekkel szembeni jgs elvárásk, az lvasás írás tanítására szánt idő és a gyakrlási mennyiség, valamint az eredmény között. (Meixner, 1998, p.3). Kulcsár Mihályné tanulási nehézség néven tárgyalja a diszlexiát. Szerinte tanulási nehézségről akkr beszélünk, ha a gyerek intellektusáhz képest alulteljesít, ha a teljesítmény nincs arányban a befektetett munkával. (Kulcsár, 2000, p.19 A Pszichlógiai szótár (Fröhlich, 1996) szerint: a diszlexia az lvasás és a helyesírás elsajátításának zavarai. Hasnjelentésű a legaszténia. (86. ld.) A legaszténia, másképpen diszlexia, írás-lvasászavar. Az lvasás és a helyesírás elsajátításának többé-kevésbé súlys
kársdása, amely gyakran látásélességi nehézségekkel, fkztt fényérzékenységgel, bal-jbb felcserélődésekkel, számlási nehézségekkel, az időérzékelés, az emlékezet és zenei hangk felismerése kapcsán megnyilvánuló fennakadáskkal és a beszédfejlődés megkésettségével társul. (242. ld.) Ebben a meghatárzásban sk minden benne van: utal arra, hgy ez a rendellenesség ritkán jelentkezik tisztán a gyermekeknél: általában más nehézség is kapcslódik hzzá. Mint fentebb láttuk a diszlexia szó mellett a szakirdalmban használják még a legaszténiát, az lvasásgyengeséget, a specifikus lvasási nehézséget és régebben a szóvakság kifejezést is. Tehát a diszlexia a tanulási zavark gyakri megjelenési frmája, az lvasás terén mutattt megkésett, rendellenes fejlõdés. A diszlexiát kiváltó kk: Oka lehet a beszédközpnt szervi vagy működéses sérülése, mely elsősrban a látási, hallási ingerek felfgásának és azk kapcslatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. Ennek ka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rhams szülés, illetve szülés után hsszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás. Tvábbi ka lehet még az örökletesség is. A genetikusk szerint a baj frrása a 6. krmszóma rövidebb ágán lehet. (Prklábné, 2001, p.3.). Az örökítés a fiúk esetében még magasabb arányú, így egy diszlexiás apuka 50%-kal, míg az anyuka 25%-kal járulhat hzzá az átörökítéshez. (Prklábné, 2001) Olvasásban, írásban jelentkező tünetek, figyelemfelhívó jelek (Gagyi, Bartók, Bgdán, Demeter, Öllerer, 2005, p. 11-24): Különböző betűtévesztések: A tévesztések lehetnek: ptikusak - amikr a látási kép alapján téveszt a gyermek: pl:.t=j; t=f; h=n akusztikusak - amikr a hallási kép alapján téveszt: pl.: p=b; t=d; s=sz a látási - hallási aznsság miatt téveszt: pl.: b=d; m=n magánhangzó tévesztések: pl.: ó=ő; u=ü; e=a Felesleges betűk, szótagk betldása, betűk, szótagk kihagyása, szótagcserék:pl.: redő=rendőr; vntat=vnat, friss=fis, firis Hibás kmbináció: a hsszabb szavakat skszr az érthetetlenségig eltrzítják, pl.lendkerekes=lenkenderes
üt=tü; tál=lát, vizsga=izsag A reverzió, a betűk srrendjének, az lvasás irányának a felcserélése:pl. ól=ló; Az elővételezés, a szóban előfrduló kétféle betűt aznsnak lvas a gyermek: pl. csőre=csere, kézen=kezen, stb. A szövegértés zavara:nem tud a gyermek egyszerre figyelni az lvasás technikájára és a szöveg tartalmára, ezért tanulja nehezen az anyanyelvi tárgyakat. szegényes szókincs; Az lvasás tempója is nagyn lassú, elmarad az isklai követelményektől. A beszéd területén: a gyermek késõn kezd el beszélni, szóalktási nehézség, Írászavar is társulhat a diszlexiáhz, írásban jelentkező tünetek: Rssz ceruzafgással, görcsös, rssz vnalvezetéssel, lassan, sk betűtévesztéssel, kihagyással írnak. Legtöbbször az azns írásmzdulattal kezdődő betűket tévesztik: pl.: l=f; l=b; u=v; a=e Gyakri a szavak egybe- illetve különírása. A hsszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz. Gyenge a helyesírásuk és a fgalmazásuk. Tvábbi tünetek: A diszlexiás gyermekeknek általában gyenge a szövegekre való emlékezetük, szegényes a szókincsük, ügyetlenebbek a szóbeli kifejezésben, fgalmazásban. Nehezen tanulnak verseket, szósrkat, óvdás krukban nem érdekli őket annyira a mese, némelyikük későn kezdett beszélni, esetleg hsszú ideig pösze is vlt. Isklába kerülésük idején a beszéd még nem nyújttt számukra elég bizts alapt arra, hgy ráépítsék az lvasást. Egyéb tünetek: téri-idői tájékzódás gyengesége, gyenge ritmusérzék, dminancia zavark, nehezen kialakuló testséma, szerialitásprbléma, fáradéknyság, ügyetlen finmmzgásk, gyenge rövidtávú memória. (Meixner, 1998). A viselkedésben jelentkező figyelemfelhívó jelek: A diszlexiás gyerekek egy részénél a viselkedésükkel is van prbléma, kisgyermekesek, játéksak, a figyelmük csapngó, a tanulásban nem kitartóak. Ez már sk gyermeknél megfigyelhető óvdás krban is. Az isklai kudarck tvább növelik a nyugtalanságukat, maguk is érzik, hgy gyengébb a teljesítményük, mint ami az intelligenciájukhz méltó lenne. Egyesek ezt bhóckdással próbálják áthidalni. A tartós kudarck pedig másdlagsan pszichés prblémákat
kznak a gyermeknél, akinek a viselkedésére még több panasz lesz, s ez tanulási teljesítményét is tvább rntja, s ebből a körből nehezen szabadul. Ezért fnts a lgpédiai terápia mellett - mely az egyes részképességek fejlesztése mellett tanulási technikákra is tanít - a pszichlógiai megsegítés is a viselkedési prblémák csökkentése érdekében. A zavark másik fő kzója, hgy az isklai tanítás hamarabb kezdődik meg, mint ahgy egy átlags - még csak nem is későn érő - gyermek látási és hallási fejlõdése eléri az lvasáshz szükséges szintet. Emellett a kézfejcsntzat csupán hétéves krra válik alkalmassá az írómzgás végzésére. A tanulási zavark utóbbi két évtizedben tapasztalt járványszerű terjedése mégis mindenek elött a magyar nyelv írásbeliségéhez nem alkalmazkdó szóképes és gyrsíttt lvasási módszerek bevezetésével hzható összefüggésbe. (Nagy Ildikó Emese - Magyar Nemzet) Olvasástanítási módszerek: A magyar lvasás és írástanítás-tanulás történetében két alapvető módszert különböztethetünk meg. A kiindulás és a cél mindkettő esetében azns: a kiindulás az élőbeszéd, a cél a hangjelek összelvasásának a képessége. A hagymánys - szintetikus - módszer a hangk-betűk egységesítésével indít, azaz a betűk felől közelíti meg az lvasást, és csak később kerül sr a szavak összelvasására. Lényegében ide tartzik a silabizáló, a fnmimikai, az írva lvastató, és a hangztató módszer, melyek között természetesen vannak különbségek, de a lényeg a betűkből való építkezés. E módszer előnye, hgy segíti a jó helyesírás kialakulását, és a gyermek bármit képessé válik ellvasni. Hátrányául leggyakrabban azt róják fel, hgy túlságsan hsszadalmas, és hgy nem frdít kellő figyelmet a szöveg értelmezésére. A másik fő irányzat a glbális, vagy másképp szóképes lvasástanítási módszer. A szóképes lvasás lényegében azt jelenti, hgy a gyerekeket egész szavak írásképének felismerésére, ellvasására tanítja meg, majd később bntja le ezt a betűk szintjére. Tény, hgy a szóképes lvasásnak is vannak előnyei. Ezek közé tartzik például, hgy a gyerekek meglepő gyrsasággal megtanulnak lvasni, vagy hgy nagy biztnsággal felismerik a különböző szófajkat. Ennek ellenére a szóképes lvasástanítási módszer alkalmazóinak száms hátránnyal is szembe kell nézniük. Mivel mindkét módszernek vannak előnyei is, hátrányai is, akkr melyik a jbb közülük? Erre a választ Kazal Kls, a magyarrszági Varázsbetű Fejlesztő Műhely gyógypedagógusa adta meg. Azknak a gyerekeknek, akiknek nincsenek gndjaik, mindkét módszer megfelel. Aznban a diszlexiás gyerekek számára a szóképes lvasás kifejezetten ártalmas.
És mivel a diszlexia csak az lvasástanulás megkezdését követően derül ki, ezért lgikus a következtetés, hgy érdemes a hagymánys - szintetikus - módszert használni, melyet később ki lehet egészíteni a szóképes lvasás megértést segítő elemeivel. (Kazal Kls) Az írás-lvasás tanítás nélkülözhetetlen képességei: Bármi legyen is aznban a tanítási módszer, addig senki sem tanítható meg lvasni-írni, amíg nincs birtkában az alábbi képességeknek: fnémahallás képessége azaz az élőbeszéd hangjainak meghallása, megkülönböztetése, srrendiségének felismerése hang-betű kapcslat felismerésének a képessége hang-betű hangsrrá-betűsrrá alakításának képessége, tetszőleges társítás fgalmak betű, ill. hangsrkhz való kapcslásának képessége az artikuláció (a beszédhangt létrehzó mzgás) kapcslása a fnémáhz ( a hanghz) és a vizuális jelhez (a betűhöz) a jelek megtanulásának, felidézésének képessége az írásmzgás kivitelezésének idegrendszeri háttere, technikai ismerete, képessége Néhány jó tanács pedagógusknak: A tanulási zavarral küzdő gyerekeknél gyakri tünet az erős szrngás. Fnts, hgy a pedagógus csökkentse ezeket lyan szituációk teremtésével, amelyek révén az lvasási gndkkal küzdõ diák is az egyéb, nrmális képességének megfelelõen tud teljesíteni (pl. matematika dlgzat esetén a szöveges feladatt lvassa fel hangsan a tanár, esetleg engedje, hgy a diszlexiás gyermek padtársa megtehesse ugyanezt). Ezenkívül az lyan gyakrlati módszerek, mint a játéksság, a váltzatsság, multiszenzriális módszerek (vizuális, auditív, kinesztéziás anyagk gazdag felhasználása), a nyelv mélyebb megismerése (amely több ismeretet, és ezzel nagybb önbizalmat ad az egyénnek az lvasáshz), a tanítás srán egyszerre csak rövid anyag közvetítése, váltzats szemléltetőanyagk használata, az elegendõ idõ biztsítása a feladatknál, nemcsak a diszlexiás, hanem az egészséges gyermekek számára is nagy segítséget jelenthet. A pedagógusnak törekednie kell arra, hgy a diszlexiás gyermek (se) ne srzats kudarcnak és kínszenvedésnek élje meg a tanulást, ne menjen el a kedve az isklától, ezért az órákat úgy jó befejezni, hgy a gyerekeknek sikerélménye legyen..
BIBLIÓGRÁFIA: 1. A diszlexiáról és egyéb tanulási zavarkról szülőknek, A Dyslexiás Gyermekekért Baranyában Egyesület kiadványa, Pécs, 2004 2. Gagyi Erzsébet, Bartók Éva, Bgdán Ágnes, Demeter Éva, Öllerer Gabriella: Én már jbban lvask! Terápiás kézikönyv a diszlexia és egyéb tanulási zavark kezelésére, Kreatív Könyvkiadó, Marsvásárhely, 2005, pag. 9-24 3. Gyógypedagógiai alapismeretek szerk. Illyés Sándr, ELTE BGGyF, Budapest, 2000 [15.07.2012] 4. Kazal Kls: Varázsbetű, http://varazsbetu.hu/beszelgessunk/10tletlvasasfejleszteshez/ http://varazsbetu.hu/beszelgessunk/multiszenzrstanitas/index.php [03.08.2012.] 5. Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet, Bicske, 2000, pag.15-19 6. Lgpédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országs Közktatási Intézet, Budapest, 2004. 7. Meixner Ildikó: A diszlexia prevenció, reedukáció módszere, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskla, Budapest, 1998, pag 3 8. Prklábné Balgh Katalin: Tanulási készségek diagnsztikája és fejlesztése, Egyetemi előadásk pszichlógushallgatóknak, ELTE BTK, Budapest 2001, pag. 3-5 9. Ranschburg Jenő: Pszichlógiai rendellenességek gyemekkrban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 pag. 86, 242 10. W. D. Fröhlich: Pszichlógiai szótár, Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1996,