Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. május 21. 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) 594-010, (42) 594-015, Fax: (42) 594-011
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. II. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy alkalmaznak-e valamilyen atipikus foglalkoztatási formát és kértük jelöljék meg, hogy az adott eszköz milyen létszámot érint. 2008. április hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1773 kérdőívet postáztak ki és 1277 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot (ebből a régió területén értékelhető 1269 db volt), amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerő-gazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 72%, ami az előző negyedévinél valamivel kevesebb volt. Országosan ez az arány kicsivel meghaladta a nyolctizedet. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók 34,9%-a Hajdú-Bihar megye (kiküldött 835 db, beérkezett 446 db, beérkezési arány: 53,4%) illetékességi területéhez tartozik, háromtizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 402 db, beérkezett 377 db, beérkezési arány: 93,8%) működik, Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 536 db, beérkezett 454 db, beérkezési arány: 84,7%) tevékenykedik a régióban válaszadók 35,6%-a. A térség gazdasági aktivitásáról a KSH legutóbbi 2007. éves felméréséből tájékozódhatunk. 2007-ben a régió munkaerő-piacán érdemi változás nem következett be. A foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak száma közel az előző évivel azonos szinten maradt (-1,5%), a munkanélküli állomány valamivel jobban (-2,9%-kal) mérséklődött. Ennek eredményeként a gazdaságilag aktív népesség egy év alatt 10 ezer fővel csökkent, ezzel szemben az inaktívaknál 4 ezer fős növekedés következett be. A vizsgált időszakban az Észak-alföldi régió területén átlagosan 1151,2 ezer fő tartozott a 15-74 éves munkaképes korú lakossághoz. Az adatokból 2007. évben 45,3% foglalkoztatási arány és 10,8%-os munkanélküliségi ráta számítható. A foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi munkaügyi statisztikája szerint 2007-ben az 521,7 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 főt foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 300,1 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ami az előző évihez képest 2%-os csökkenést jelent. Az Északalföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 148105 forint az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb mértékben növekedett (6,6%) mint a hazai átlag (8,0%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. 2
Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió ország Megnevezés Régió Ország Régió az országos %- ában Népesség száma a), 1000 fő 1 525,3 10 066,2 15,2 15-74 éves népesség száma b), 1000 fő 1 151,2 7 719,4 14,9 Gazdaságilag aktívak száma b), 1000 fő 584,9 4 238,1 13,8 Foglalkoztatottak b), 1000 fő 521,7 3 926,2 13,3 Foglalkoztatási ráta b),% 45,3 50,9 89,0 Munkanélküliek b), 1000 fő 63,2 311,9 20,3 Munkanélküliségi ráta b), % 10,8 7,4 145,9 Alkalmazásban állók c), 1000 fő 300,1 2 760,0 10,9 Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft 148 105 185 004 80,1 Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő 117 366 469 029 25,0 Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő 13 026 41 404 31,5 a) 2007. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2007. éves adatok. c) KSH 2007. éves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. d) 2008. I. negyedéves átlag. A KSH adatai szerint 2007. december 31-én 147 398 régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak az Észak-alföldön, melyek 92,3%-a, 135 980 volt a vállalkozás, a fennmaradó része pedig költségvetési és társadalombiztosítási, nonprofit, valamint MRP szervezetként működött. Annak ellenére, hogy a regisztrált vállalkozások száma valamivel a hazai átlagnál (4,2%) intenzívebben (6,2%) növekedett egy év alatt, az ezer lakosra a régióban 90 vállalkozás jutott, mely az országos átlagnál (123 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) jóval alacsonyabb. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2008. első negyedévben az előző év azonos időszakához képest mindhárom megyében növekedett. Ennek eredményeként átlagosan 117366 fő álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi kirendeltségek, mintegy 9700 fővel 9,0%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők 46,0 százaléka (53968 fő) Szabolcs-Szatmár-Beregben, 34,9 százaléka (40938 fő) Hajdú-Biharban és 19,1 százaléka (22459 fő) Jász-Nagykun-Szolnok megyében rendelkezik állandó lakhellyel. Az év első három hónapjában, a régióban némileg romlott az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A szakképzetlenek és ezen belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is emelkedett ha minimálisan is egy év távlatában. Az összes álláskeresőn belül a szakképzettség nélküli álláskeresők részesedése 56,5%. A legfeljebb nyolc általánost végzettek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (51,0%), míg a felsőfokú végzettek aránya Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (3,9%). A régióban az álláskeresők életkor szerinti összetétele a két év azonos időszakában szinte megegyezik. 2008. I. negyedévében a 20-25 évesek (17406 fő, 14,8%) és a 30-35 évesek (17240 fő, 14,7%) képviseltették magukat legnagyobb számban és arányban. A negyedéveket megfigyelve csökkenés csak a 16 év alattiaknál történt (-46,5%), de ez is mindössze 52 főt jelent. Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a férfiak 3
voltak többen, mintegy 64300 fő (54,8%), míg a nők száma több mint 11 ezer fővel kevesebb (45,2%). A két nem közötti arányban egy év alatt fél százalékos eltolódás figyelhető meg a nők irányába. A vizsgált negyedévben a régió álláskeresőinek döntő hányada (87,2%) fizikai foglalkozású volt, ami 102338 főnek felelt meg. Létszámuk egy év alatt valamivel több, mint egytizedével (9758 fővel) növekedett, míg a szellemieké 15108 főről 15028 főre csökkent. Régiós szinten a nyilvántartásba belépő álláskeresők 2008. I. negyedévi 31541 fős létszáma közel háromezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez a létszámcsökkenés -8,6%-ot tett ki. A régió mindhárom megyéjében kevesebb volt a nyilvántartásba lépő álláskeresők száma, mint a bázis időszakban. Hajdú-Bihar megyében 914 fővel (-7,8%), Jász- Nagykun-Szolnok megyében 454 fővel (-5,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1582 fővel (-10,8%) kevesebben kerültek be a rendszerbe ebben az időszakban. 2008. januármárciusban az első alkalommal álláskereső státuszba kerültek létszáma az előző év azonos negyedévéhez képest 10,4%-kal csökkent a régióban, így számuk 3498 főre mérséklődött. Az újonnan belépők száma 2008. első három hónapjában, mind a három megyében kevesebb volt, mint a korábbi esztendő azonos időszakában. Az Észak-alföldi régió pályakezdő álláskeresőinek száma 2008. I. negyedévében havonta átlagosan 13026 fő volt, mely 1426 fővel, azaz 12,3%-kal meghaladta a 2007. év hasonló időszakának átlagát. Régiós szinten a pályakezdők aránya az álláskeresőkön belül 11,1 százalék volt, amely 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az arány a megyéket tekintve jelentős szóródást mutat: Hajdú-Biharban 10,9%, Jász-Nagykun- Szolnokban 7,5%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 12,8%. 2008. első három hónapjában átlagosan 40290-en voltak azok, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősített a régióban. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak 34,3%-a több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2007-es esztendő azonos időszakához képest 9901 fővel emelkedett, ami mintegy egyharmados növekedést eredményezett. A 2008. I. negyedéves átlagos adatok azt mutatják, hogy a régióban nyilvántartott álláskeresők közel 60 százaléka (69292 fő) kapott valamilyen ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzatoktól. Ez a létszám mintegy 10 százalékkal magasabb, mint 2007. azonos időszakában. A különböző típusú (járadék és segély) álláskeresési ellátásban részesülők száma 26693 fő volt ebben az időszakban, mintegy 640 fővel meghaladva az előző évit (26053 fő). A munkaügyi központtól ellátásban részesülők kétharmada járadék típusú, egyharmada segély típusú ellátást kapott. Az önkormányzatok által adható rendszeres szociális segélyre 42599-en szereztek jogosultságot, ez 5412 fővel, azaz 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A régióban 2008. áprilisában felkeresett, és választ adó 1269 munkáltató a három megyében ténylegesen regisztrált gazdasági szervezetnek nem egészen 1%-át jelenti. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévrőlnegyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel, így a választ is adók ágazati hovatartozása sem változik szembetűnően. Ebben a negyedévben is legtöbb háromtizedet kitevő válasz a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviseltek még a kereskedelem, javítás (18%) és a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás (12%) ágazatba tartozó szervezetek. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőipar területén (7,3%) tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül a legjelentősebb hányadot az oktatás képviselt. A régió mindhárom 4
megyéjében a válaszadók jelentős hányada a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területén koncentrálódott, némi összetételbeli különbséggel. Amíg Hajdú-Bihar megye területén a pénzügyi közvetítés és ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás munkáltatói jelentettek több mint 10%-ot, addig Jász-Nagykun-Szolnok területéről az oktatás területén tevékenykedők voltak ugyanilyen arányban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a három kiemelt gazdasági ágat az építőipar követte 9%-os részaránnyal. A foglalkoztatott létszám alapján a régióban a választ adó munkáltatók valamivel több mint kéttizede mikro-vállalkozásnak számít, azaz kevesebb, mint 10 főt foglalkoztat. A felmérésben résztvevő munkáltatók közel fele tartozott a kisvállalati kategóriába, 28 százalékuk közepesnek tekinthető és mindössze 6%-os arányt képviseltek a nagyfoglalkoztatók. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007. év Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, 2008. március 31. Reprezentációs arány, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 16 862 14 664 87,0 Bányászat 478 336 70,3 Feldolgozóipar 80 445 40 425 50,3 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 6 557 2 386 36,4 Építőipar 15 399 2 721 17,7 Kereskedelem, javítás 35 207 8 238 23,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8 372 714 8,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10 804 5 587 51,7 Pénzügyi közvetítés 1 806 851 47,1 Ingatlanügyletek, bérbeadás 16 448 2 012 12,2 Közigazgatás, társadalombiztosítás 30 483 1 395 4,6 Oktatás 41 320 5 205 12,6 Egészségügy, szociális ellátás 27 269 11 804 43,3 Egyéb szolgáltatás 8 653 2 230 25,8 Kitöltetlen 2 692 ÖSSZESEN 300 103 101 260 33,7 Más képet mutat a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján, hiszen ők alkalmazták a KSH intézményi felmérése szerint a régióban alkalmazásban állóknak az egyharmadát (szemben a szervezeti reprezentációs 0,9%-kal), 101 260 főt. Ez 451 fővel több, mint az előző negyedévi statisztikai állományi létszám. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak igen magas hányada, négytizede (40 ezer fő) a feldolgozóiparból került ki. Ezen belül is a legtöbben az élelmiszer, ital, dohány gyártása, valamint a textilipar alágazatokban tevékenykedtek. Közel 15 ezer főt foglalkoztattak még a felmérésbe bevont mezőgazdasági munkáltatók és jelentősnek mondható az a majdnem 12 ezer munkavállaló, akikről az egészségügyi intézmények számoltak be. 5
A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott 101 ezer fő zöme (84,6%-a) közép-, és nagyméretű szervezeteknél állt alkalmazásban. Amíg a válaszadók kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, addig a felmérésbe bevont cégek alkalmazottainak mindössze 15,4%-a dolgozott ilyen kategóriájú szervezetnél. A régió megyéi közül a legtöbb munkavállalót (35,9%, 36 312 fő) ebben a negyedévben is a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban dolgozott az alkalmazottak háromtizede (30 558 fő), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig valamivel több mint egyharmada, 34 390 fő. A gazdasági ágankénti megoszlás némiképp eltért az egyes megyékben a régiós átlagtól. Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható: a feldolgozóipar és a mezőgazdaság foglalkoztatta a felmért létszám 27-27%-át, 8-9 százalékuk tartozott a szállítás és kereskedelem ágazatokhoz. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak közel fele (45 és 49%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett. Mindkét megyében jelentős volt még az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók aránya (15%) is. A következő három hónap várható tendenciái A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően 2008. június végére régiós szinten 2,4%-os (2 386 fős) növekedés várható, mely 1 960 fős létszámcsökkenés és 4 346 fős felvétel különbözete. Az optimista kilátások nagyrészt a nyári, szezonális munkák beindulásával magyarázhatóak. A régióban a felmérésbe bevont 1269 szervezet 13%-a gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, fele stagnálással számolt, míg 36 százalékuk prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszámgazdálkodásában. Az egyes megyékben némiképp különbözőek voltak rövidtávon a kérdőívet kitöltő szervezetek várakozásai. A Hajdú-Bihar megyében bejegyzett cégek 522 fővel több alkalmazottal kívánják megoldani feladataikat a felmérést követő hónapokban. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei szervezetek 580 fő felvételi többletet prognosztizáltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Beregben tevékenykedők 1 285 fővel több alkalmazottal indulnak terveik szerint a következő negyedévi feladatok megoldásához, náluk jóval magasabb a növekedési index (+3,7%), mint a régió egészében. 2008. év derekán várhatóan 103647 fő fog az adatszolgáltató cégek alkalmazásában állni. Ez úgy alakult ki, hogy a létszámcsökkentést tervező cégek 26,7%-a került ki a feldolgozóiparból, 12-12%-a a kereskedelemből és az oktatás területéről. Valamivel magasabb 29,7% a létszámnövekedést tervező munkáltatók között a feldolgozóipar aránya. Az óvatosabb stagnálásról beszámoló szervezetek között szintén a feldolgozóipar ugrik ki 30%-kal, a kereskedelmi cégek aránya 21,2%. A felmérést követő három hónapon belül a várható létszám egyenleg az egyes FEOR csoportokat különbözőképpen érintette. A legszélesebb határok között az ipari és építőipari foglalkozások (szezonérzékeny szakmák) be- és kilépési szándékai mozogtak: várhatóan ebben a kategóriában 3 hónapon belül 1 334 fős belépés következik be és ugyanezen az időtávon 330 fő fog kilépni. A megközelítőleg 900 fős pozitív egyenleg a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat érinti. Jelentősnek mondható még a mozgás a gépkezelő, összeszerelők, járművezetők szakmacsoportnál, bár egyenlegében nem jelentős a különbség. 6
A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint 1300 1150 1000 850 700 550 400 250 100-50 -200-350 -500-650 fő 1334 1283 Kilépő Belépő 777 288 190 244 122 49 59-31 -44-64 -126-153 -180-406 -330-626 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. A régió munkaerő-piaci körzetei területén tevékenykedő és adatlapot kitöltő szervezetek rövidtávú várokozásai a létszámgazdálkodás területén jelentős különbségeket mutatnak. Mindössze három olyan terület volt, ahol a felmérésbe vont munkáltatók 3 hónapos időtávon létszám leépítési többlettel számoltak, közülük is legjelentősebb létszámcsökkentés Hajdúböszörmény környékén várható (123 fő; -3,8%). Ütemét tekintve a legoptimistábban Püspökladány (+10,4%), Hajdúhadház (+11,2%) és Csenger (+12,3%) környéki szervezetek tekintenek előre rövidtávon, míg számát figyelembe véve Nyíregyháza térségében várható a legnagyobb létszámnövekedés (+606 fő) 2008. június 30-ig. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek éves távlatban már kevésbé optimisták, de így is a leépítési-felvételi különbözetként több mint ezer fős létszámnövekedés várható körükben a régió területén, 2009. március 31-ig. A legdinamikusabb létszámnövekedés Tiszavasvári (+10,7%, 186 fő) és Csenger (+11,6%, 96 fő) környékén várható az elkövetkező egy évben. Számában a legnagyobb bővülés szintén Tiszavasvári térségében várható 12 hónapon belül, de ehhez hasonló az egyenleg Jászberény vonzáskörzetében (181 fő) is. Jelentős (-176 fő) létszámcsökkenéssel számolnak egy éves távlatban a Hajdúböszörményi kirendeltség partnerei. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. 7
A 2007. áprilisi felmérésnél a megkérdezett munkáltatók tizenkét hónap múlva várható létszámként 95 836 főt prognosztizáltak. Ezzel szemben természetesen a válaszadók számának 11,1%-os növekedése következtében is 2008. I. negyedév végén 101 260 főt alkalmazott az adatszolgáltatói kör. A két felmérésből adódó létszám gazdasági ág szerinti összetételére jellemző, hogy 43,2%-ról 39,9%-ra csökkent a feldolgozóipar részaránya. A jelenlegi felmérésben a tervezetthez képest jelentős számú növekedés következett be a mezőgazdaságban és a kereskedelem, javítás gazdasági ágban. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint Gazdasági ág 2007. 4. tizenkét hónap múlva várható létszám 2008. 4. jelenlegi fő megoszlása, % fő megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 9 121 9,5 14 664 14,5 Bányászat 332 0,3 336 0,3 Feldolgozóipar 41 357 43,2 40 425 39,9 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 2 630 2,7 2 386 2,4 Építőipar 2 790 2,9 2 721 2,7 Kereskedelem, javítás 6 795 7,1 8 238 8,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 235 1,3 714 0,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 4 966 5,2 5 587 5,5 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás 4 778 5,0 2 863 2,8 Közigazgatás, társadalombiztosítás 1 135 1,2 1 395 1,4 Oktatás 4 232 4,4 5 205 5,1 Egészségügy, szociális ellátás 12 714 13,3 11 804 11,7 Egyéb szolgáltatás 3 751 3,9 2 230 2,2 ÖSSZESEN 95 836 100,0 101 260* 100,0 * 2692 fő kitöltetlent tartalmaz. Amíg 2008. áprilisában 1269 munkáltató válaszait lehetett értékelni a régióban, addig ez év elején 1298 szervezet vett részt a felmérésben. A két időszak adataiból nyert információ szerint a gazdasági ágankénti összevetésből látható, hogy összetételében szinte alig van különbség a résztvevő cégek tevékenysége között. 2008. év elején az adatszolgáltatók a negyedév végére 102 180 fő statisztikai állományi létszámot vártak, ez 1,4%-os növekedést jelentett. Jelenlegi felmérésünkben a 2,2%-kal kevesebb adatszolgáltatói kör ennél 920 fővel (-0,9%-kal) alacsonyabb létszámról számolt be. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz 8
kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, többségében ellenkező előjellel is megjelölik. Régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. A második negyedévre jellemző a szezonmunkák beindulása miatti létszámbővülés egyes szakmáknál. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. II. negyedév) változás (fő) 380 330 280 felvétel +3 hó egyenleg leépítés +3 hó 405 400 350 300 egyenleg (fő) 230 180 130 80 30-20 -70-120 -170 115-104 eladó 96-50 tehergk. vez. 5-97 vegyia. gy. gépkez 138-143 gyártósori összeszerelő 66 59 e.feld.gépkez -160-6 mg. erőgépvez., kezelő 106-32 cipőgy.gépkez. 86-41 lakatos 54-21 hegesztő 100 0 e. nyomdaip. fogl. 111-35 szabó-, varrónő 185-51 húsfeldolgozó -3 tartósítóip. munkás 79-2 e.erdőg. fogl 53-10 baromfitenyésztő 250 200 150 100 50 0-50 -100 A felmérést követő negyedévben is mint általában a legnagyobb mozgás a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (kézi anyagmozgató, takarító, segédmunkás, kubikos) várható. Ezen felül 15 olyan foglalkozást találtunk, amelyeknél a régióban a választ adó munkáltatók 50 főnél nagyobb ±irányú létszámmozgást terveznek. Természetesen ezek egyenlege ennél több és kevesebb is lehet. A régióban 2008. második negyedévében a legnagyobb kereslet a tartósítóipari munkás és húsfeldolgozó szakmánál fogalmazódott meg, a legnagyobb arányú leépítéssel pedig a vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelőknél és az egyéb feldolgozóipari gépek kezelőinél számolnak az adatszolgáltatók. 9
A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein 2008. első három hónapjában 14 297 állásbejelentés történt, ami az országos hetedének felelt meg. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege 2008. I. negyedévben Terület Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma Változás az előző évhez képest Bejelentett nem támogatott álláshelyek Aránya az összes bejelentésből főben %-ban főben % Országos 96 094 5 549 106,1 61 934 64,5 Észak-Alföld 14 297 2 149 117,7 6 737 47,1 Hajdú-Bihar 4 161 944 129,3 2 533 60,9 Jász-Nagykun-Szolnok 4 145 421 111,3 2 592 62,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 991 784 115,1 1 612 26,9 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép ÁFSz adatai 2007-2008 A régióban a munkáltatók által felajánlott üres álláshelyek száma az idei év első negyedévében 17,7%-kal több lehetőséget jelentett, mint egy évvel korábban. Ez az ütem jelentősen meghaladja az országos (6,1%-os) szintet. Ezen belül a nem támogatott álláshelyek aránya 47,1%, ami jelentős mértékben elmarad a hazai mintegy kétharmados átlagtól. Az álláslehetőségek valamivel több mint négytizedét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (5991 db). A régió másik két megyéjében közel azonos számú álláshelyre vártak munkavállalókat (Hajdú-Biharban 4161, Jász-Nagykun-Szolnokban 4145) ebben az időszakban. A változásokat megvizsgálva megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb a növekedés az előző évhez képest (29,3%), míg a régiós átlagtól leginkább a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ütem maradt el (11,3%). Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú változó tartalmú kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy mely atipikus foglalkoztatási formát alkalmazzák és az adott eszköz milyen létszámot érint. A felsorolt lehetőségek közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett, az alkalmazottak létszámának összegzésével egy rangsort lehetett kialakítani ezen foglalkoztatási formák bemutatására. A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók leginkább a határozott idejű szerződést és a részmunkaidős jogviszonyt részesítik előnyben az atipikus foglalkoztatási formák közül. Kivételt csupán a mikro vállalkozások jelentenek, amelyeknél az AM-könyvvel való foglalkoztatás a legnépszerűbb. A közép- és nagyméretű cégek ezer főnél is több munkavállalót alkalmaznak a munkaerő kölcsönzés lehetőségét kihasználva. Az Észak-alföldi régió adatot szolgáltató cégeinél jelenleg még nagyon minimális a távmunka és bedolgozói jogviszony alkalmazása. 10
Atipikus foglalkoztatási formák alkalmazására vonatkozó adatok Válaszok Mikro- Kis- Közép- Nagy- vállalkozás Összes alkalmazott (fő) Határozott idejű szerződéses 126 1 220 3 544 3 347 8 237 Részmunkaidő 114 897 2 322 2 267 5 600 AM- könyvvel foglalkoztatott 435 773 610 61 1 879 Munkaerő-kölcsönzés 3 22 452 571 1 048 Megbízási szerződés 15 127 465 297 904 GYES, GYED-ről 8 órában visszavett munkaerő 3 36 131 371 541 EKHO 0 13 75 0 88 Önfoglalkoztatás 10 36 2 0 48 Távmunka 3 3 11 2 19 Bedolgozói munkaviszony 0 6 4 2 12 Megyénként elemezve, a rangsor első két helyén mindenhol a határozott idejű és a részmunkaidős foglalkoztatás szerepel. Ezen felül a legtöbb (1 191 fő) AM-könyvvel foglalkoztatott dolgozót Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vállalkozásai alkalmazzák. Hajdú-Bihar megyében az atipikus eszközök rangsorában a harmadik helyen a megbízási szerződés (590 fő) áll, míg Jász-Nagykun-Szolnokban közel ugyanennyi (524 fő) létszámot alkalmaznak a munkaerő-kölcsönzés lehetőségeit kihasználva. A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Ezeken a rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége megváltozott. A honlap új címe: http://earmk.afsz.hu, ahol a munkáltatók rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. Jelenleg az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: Központi munkahelyteremtő beruházások (MPA-2008-1; MPA-2008-2) támogatására beérkezett pályázatok értékelése, támogatási rangsor kialakítása, javaslatküldés a minisztériumba. REHAB munkahelyteremtő beruházások támogatására beérkező pályázatok befogadása. 11
Vállalkozóvá válás támogatása és vissza nem térítendő tőkejuttatás (önfoglalkoztatás) támogatása pályázati kiírás előkészítése, meghirdetése (jogszabályi változások függvényében). A pályázati eljárásokban résztvevő külső szakértőkkel történő egyeztetés, szerződéskötések. Munkaerő-piaci menedzser program szerződéskötései. Roma közösségfejlesztő III. munkaerő-piaci program beszámoló elkészítése. Diplomás pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elősegítő program I-II. beszámolóinak bekérése. A TÁMOP 1.1.2. projekt észak-alföldi regionális részprojektjének aktuális feladatai. Szolnok, 2008. május 21. Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Osztály Pappné Benson Mária elemző 12
3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 1. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 2,4% Jászberényi Szolnoki Balmazújvárosi Tiszafüredi Hajdúszoboszlói Kunhegyesi Karcagi Püspökladányi Tiszavasvári Baktalórántházi Nyíregyházi Fehérgyarmati Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói Nyírbátori böszörményi Hajdúhadházi Vámospércsi Debreceni Létavértesi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Kunszentmártoni Jelmagyarázat: (%) - 3,8-0,0 0,1-2,4 2,5-10,0 10,0 felett
12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban 2. sz. melléklet Kisvárdai Vásárosnaményi Régiós átlag: 1,1% Jászberényi Szolnoki Kunhegyesi Karcagi Baktalórántházi Tiszavasvári Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri Polgári Hajdú- Nagykállói böszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi Debreceni Hajdúszoboszlói Létavértesi Püspökladányi Berettyóújfalui Törökszentmiklósi Biharkeresztesi Mezotúri Komádi Nyírbátori Jelmagyarázat: (%) - 5,4-0,0 0,1-1,1 1,2-5,0 5,0 felett Kunszentmártoni
3. sz. melléklet A 2008. II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % Db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 31 11,4 73 12,9 37 10,4 7 9,3 148 11,7 B Halgazdálkodás C Bányászat - - - - 1 0,3 - - 1 0,1 2 0,7 1 0,2 2 0,6 - - 5 0,4 D Feldolgozóipar 44 16,2 172 30,4 121 33,9 37 49,3 374 29,5 Villamos energia, gáz és E vízellátás - - 5 0,9 10 2,8 4 5,3 19 1,5 F Építőipar 33 12,2 46 8,1 12 3,4 1 1,3 92 7,2 G Kereskedelem, javítás 85 31,4 103 18,2 36 10,1 4 5,3 228 18,0 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 16 5,9 17 3,0 3 0,8 - - 36 2,8 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7 2,6 21 3,7 8 2,2 6 8,0 42 3,3 J Pénzügyi közvetítés 2 0,7 6 1,1 8 2,2 - - 16 1,3 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 24 8,9 30 5,3 13 3,6 - - 67 5,3 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 1 0,4 14 2,5 7 2,0 1 1,3 23 1,8 M Oktatás 8 3,0 26 4,6 46 12,9 1 1,3 81 6,4 N Egészségügyi, szociális ellátás 4 1,5 14 2,5 24 6,7 11 14,7 53 4,2 Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás 14 5,2 38 6,7 29 8,1 3 4,0 84 6,6 Összesen 271 100,0 566 100,0 357 100,0 75 100,0 1269 100,0
4. sz. melléklet A 2008. II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közép Nagy Összesen létszám-kategória TEÁOR db % db % db % db % db % A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás 146 11,2 2 064 14,4 3 938 10,6 8 350 17,2 14 498 14,3 B C D E F G H I J Halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés - - - - 166 0,4 - - 166 0,2 12 0,9 35 0,2 289 0,8 - - 336 0,3 234 17,9 4 333 30,3 13 723 36,9 22 135 45,6 40 425 39,9 - - 161 1,1 949 2,6 1 276 2,6 2 386 2,4 175 13,4 1 152 8,0 1 141 3,1 253 0,5 2 721 2,7 434 33,2 2 303 16,1 3 738 10,1 1 763 3,6 8 238 8,1 75 5,7 328 2,3 311 0,8 - - 714 0,7 33 2,5 516 3,6 769 2,1 4 269 8,8 5 587 5,5 5 0,4 161 1,1 685 1,8 - - 851 0,8 K L Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 97 7,4 641 4,5 1 274 3,4 - - 2 012 2,0 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 7 0,5 474 3,3 556 1,5 358 0,7 1 395 1,4 M Oktatás 17 1,3 778 5,4 4 112 11,1 298 0,6 5 205 5,1 N O Egészségügyi, szociális ellátás 17 1,3 382 2,7 2 710 7,3 8 695 17,9 11 804 11,7 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás kitöltetlennel együtt 56 4,3 983 6,9 2 790 7,5 1 093 2,3 4 922 4,9 Összesen 1 308 100,0 14 311 100,0 37 151 100,0 48 490 100,0 101260 100,0
5. sz. melléklet A 2008. II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Statisztikai állományi létszám Várható változás Kirendeltség 3 hónap múlva 12 hónap múlva 3 hónap 12 hónap jelenlegi várható várható múlva múlva Balmazújvárosi 1 341 1 372 1 359 31 18 Berettyóújfalui 2 035 2 062 2 077 27 42 Biharkeresztesi 341 345 341 4 0 Debreceni 18 214 18 408 18 268 194 54 Hajdúböszörményi 3 261 3 138 3 085-123 -176 Hajdúhadházi 1 047 1 164 1 112 117 65 Hajdúnánási 2 827 2 865 2 877 38 50 Hajdúszoboszlói 3 977 3 999 3 999 22 22 Komádi 495 500 506 5 11 Létavértesi 186 179 179-7 -7 Polgári 282 289 299 7 17 Püspökladányi 1 677 1 852 1 700 175 23 Vámospércsi 629 661 646 32 17 Hajdú-Bihar 36 312 36 834 36 448 522 136 Jászberényi 7 860 8 009 8 041 149 181 Karcagi 2 547 2 610 2 580 63 33 Kunhegyesi 1 675 1 735 1 722 60 47 Kunszentmártoni 1 622 1 675 1 667 53 45 Mezőtúri 2 617 2 684 2 704 67 87 Szolnoki 10 532 10 597 10 569 65 37 Tiszafüredi 1 584 1 654 1 681 70 97 Törökszentmiklósi 2 121 2 174 2 179 53 58 Jász-Nagykun- Szolnok 30 558 31 138 31 143 580 585 Baktalórántházai 1 916 1 974 1 881 58-35 Csengeri 826 928 922 102 96 Fehérgyarmati 2 068 2 212 2 068 144 0 Kisvárdai 5 912 5 844 5 886-68 -26 Mátészalkai 3 475 3 699 3 485 224 10 Nagykállói 1 569 1 602 1 573 33 4 Nyírbátori 1 365 1 394 1 361 29-4 Nyíregyházi 13 979 14 585 14 077 606 98 Tiszavasvári 1 736 1 863 1 922 127 186 Vásárosnaményi 1 544 1 574 1 567 30 23 Szabolcs-Szatmár- Bereg 34 390 35 675 34 742 1 285 352 Összesen 101 260 103 647 102 333 2 387 1 073
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A 15 74 éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében 2005. november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és
5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.