THESES OF THE DOCTORAL (PH.D.) DISSERTATION PANNON UNIVERSITY GEORGIKON FACULTY OF AGRICULTURE KESZTHELY

THESES OF THE DOCTORAL (PH.D.) DISSERTATION PANNON UNIVERSITY GEORGIKON FACULTY OF AGRICULTURE KESZTHELY The Doctor s School of Interdisciplinary Sciences Head of School: DR. LÁSZLÓ VÁRNAGY, D.SC. RUDERAL PLANT COMMUNITIES IN SOUTHWEST-TRANSDANUBIA Written by: ISTVÁN DANCZA Leading consultant: DR. ISTVÁN SZABÓ, C.SC. Department of Botany and Biotechnology KESZTHELY 2007

INTRODUCTION Ruderal communities have been established following spontaneous, unintended human activity. Areas under permanent but not regular and direct anthropogenic influence as around built-up areas, fallow lands and roadsides are usually characterised by ruderal vegetation. Ruderal habitats are usually described by rude soil covered by vegetation growing in mixed patches corresponding to the spotted influence of diverse environmental factors. Definition of ruderal habitats and criteria of ruderal weed communities proves to be problematic and is mostly based on tradition. Ruderal places are considered genetic puffer zones for dangerous weeds and reservoirs for pests and diseases. In everyday sense not only fields and gardens infested with weeds are considered weedy areas, but we also mean neglected field edges and surroundings of localities by this term. Areas without regular mowing, in addition to increasing the populations of native weeds, allow the naturalisation and spread of many adventive plants. A significant part of ruderal places act as green corridors, ensuring the distribution of weeds. Nowadays the adverse effect of ruderal vegetations is most commonly mentioned in the case of ruderal weed associations provoking allergy. In addition to harmful effects, vegetation consisting of species adapted to local conditions can develop at wellmanaged places with mowing and chemical weed control, e.g. along the banks of ditches and motorways, as well as at places filled up. Thorough knowledge is necessary for the reasonable treatment of ruderal associations. There are several species among the weed plants in ruderal associations that can provide raw material for the pharmaceutical industry. There is a strong development of research and syntaxonomical classification considering ruderal vegetation. Recently there have been significant changes in the species composition and dominance relations of weeds, which called the attention for re-evaluation of the weed communities, including ruderal ones. The aim of the investigation was the geobotanical study of the ruderal vegetation in the Zala hills in Southwest Transdanubia. The studied area is diverse; the distribution and composition of the ruderal vegetation are of phytogeographic and economic importance. No phytogeographic monographs have been published on the ruderal associations of the area concerned. The study was seeking the answer to the following questions: Which ruderal associations are characteristic of the studied area? What are the characteristics of the floristic spectra of the associations? What kind of differences are there among the associations from the viewpoint of social behaviour types? How big are the differences among the associations from the viewpoint of relative ecological indicator values? What is the composition of soils where ruderal associations develop? 2

Is there any correlation between the occurrences of the particular associations and the characteristics of their soils? What is the current distribution of the associations on the studied area? Are there any ruderal associations and weed species which are frequent in other parts of Hungary but are rare in the studied area? MATERIALS AND METHODS The studied area is situated on Zala hills in Southwest Transdanubia. The studies extended to three middle-size regions, such as Western Zala hills, in particular Upper Zala valley, Northern part of Middle Zala hills (Göcsej), Eastern Zala hills, in particular the northern part of Egerszeg-Letenye hills, Principális valley and Zalaapáti ridge, Lower Zala valley, Zalavári ridge, and the Balaton basin, in particular Minor Balaton basin and the lake-side around Keszthely. The surface of the studied area covers 940 km 2. The studies were carried on the border of the floristic regions Praeillyricum and Noricum in Southwest Hungary. The climate of the studied area is transitional. Continental climate types are characteristic of the eastern part and Atlantic types are typical in the western one. The plant association relevés were carried out according to the standard method of BRAUN-BLANQUET. The relevés were analysed by using KOPECKý & HEJNý s (1974) methods. In the first step of the analysis, relevés were classified into groups at alliance or association level. In the second step, these groups were analysed separately by a numerical classification scheme. During the numerical analyses, BRAUN-BLANQUET values were transformed according to VAN DER MAAREL (1979). Dissimilarity among relevés was measured by similarity ratio; complete linkage was used as clustering method (PODANI 1993). Numerical analysis was done by SYNTAX package (PODANI 1993). The floristic spectrum of the associations was compared to that of the plant species present in Southwest Transdanubia (KÁROLYI PÓCS 1968). Social behaviour types and relative ecological indicator values by BORHIDI, as well as the soil analyses data were applied for characterising the associations. The habitats were described by analysing the samples taken from the upper 0-20 cm layer of the soil. Data were recorded for the following parameters: ph, contents of carbonates, humus and total nitrogen, phosphorus, potassium, sodium, calcium, magnesium, iron, manganese, zinc, copper and lead. During the characterisation of soils of ruderal associations, humus, total nitrogen and carbonate contents were applied as relative values at low, middle and high levels. The categories were set by identifying the mean values for each soil parameter, calculated from the average of all the samples. Canonical correspondence analysis was applied for analysing the relation between plant associations and the related soil parameters. 3

RESULTS Twenty-three ruderal associations were identified in Zala hills in Southwest Transdanubia. They are as follows: Hordeetum murini, Polygono arenastri- Lepidietum ruderalis, Malvetum neglectae, Onopordetum acanthii subass. typicum, Onopordetum acanthii subass. arctietosum, Carduo-Onopordetum acanthii, Convolvulo-Agropyretum repentis, Lepidietum drabae, Balloto- Malvetum sylvestris, Arctietum lappae, Carduetum acanthoidis, Arctio- Artemisietum vulgaris, Conietum maculati, Cannabietum spontaneae, Tanaceto- Artemisietum vulgaris subass. typicum, Dauco-Picridetum, DC Calamagrostis epigeios [Onopordetalia], DC Helianthus tuberosus s.l. [Artemisietea vulgaris], Sambucetum ebuli, Chaerophylletum bulbosi, DC Fallopia japonica s.l. [Galio- Urticetea], Polygonetum arenastri, Lolio-Plantaginetum majoris. Anthriscetum sylvestris, one of the most important hilly associations, as well as Dauco- Picridetum, DC Calamagrostis epigeios [Onopordetalia] and Onopordetum acanthii subass. arctietosum were described for the first time in Hungary. Ruderal communities are dominated by Eurasian, cosmopolitan and adventive species. The share of the Eurasian, cosmopolitan and adventive elements in the ruderal associations were higher than in the flora of Southwest Transdanubia described by KÁROLYI and PÓCS. Except for the invader-dominated ruderal associations, disturbance-tolerant generalists and native weeds account for more than 50% the species. Various associations (Trifolio repenti-lolietum, Polygonetum avicularis, Dauco- Picridetum and Anthriscetum sylvestris) are dominated by disturbance tolerant, generalist plants. Proposals were put forward for the revision of the relative ecological indicator values in the case of the following species: Lolium perenne, Xanthium spinosum, Artemisia vulgaris and Rubus caesius. Based on the analyses of ruderal soils studied in Zala hills, the soils were neutral in chemical reaction, regarding the texture, 88% were loam, while clay and sand had smaller shares. The most common associations characteristic of ruderal vegetation in the studied area were Arction, Dauco-Melilotion and Galio-Urticetea. Arction associations (Balloto-Malvetum sylvestris, Arctio-Artemisietum vulgaris, Arctietum lappae and Conietum maculati) developed on disturbed soil surfaces. Tanaceto-Artemisietum subass. typicum usually grows on neglected ditch sides and field edges. Galio-Urticetea associations (Sambucetum ebuli, Chaerophylletum bulbosi and Anthriscetum sylvestris) as margin associations on hillsides dominate the ruderal vegetation on forest edges, field edges and ditch sides. Trampled vegetation is characterised by Lolio-Plantaginetum majoris and Polygonetum arenastri associations. The results of floristic studies on continental ruderal associations and species confirmed the existence of the floradividing line assumed by BORBÁS. The floristic distribution of Solidago canadensis and Fallopia japonica s.l. were determined. 4

NEW SCIENTIFIC RESULTS The most important scientific results of the studies conducted between 1992 and 1998 are as follows: 1. Determination of ruderal plant communities Ruderal communities have been established following spontaneous, unintended human activity. Areas of permanent but not regular and direct anthropogenic influence as around built-up areas, fallow lands and road-sides are usually characterised by ruderal vegetation. Ruderal habitats are usually characterised by rude soil covered by vegetation growing in mixed patches corresponding to the spotted influence of diverse environmental factors. The typical elements of this plant community are disturbance tolerant plants of natural habitats [DT], anthropophilic elements of the native flora, native weed species [W], alien competitors, aggressive invaders [AC] and ruderal competitors of secondary habitats [RC]. In synsystematic terms, we consider the plant associations of the following communities as ruderal: order Sisymbrietalia (segetal and ruderal vegetations) in class Stellarietea mediae, and communities of Artemisietea vulgaris (roadside weed vegetation), Galio- Urticetea (ruderal communities at the edges of shady and humid places) and Polygono arenastri-poëtea annuae (trampled weed associations) (DANCZA 2002 cit. BORHIDI 2003). 2. Documentation of new plant associations for Hungary in Zala hills Twenty-three associations and subassociations were identified in Zala hills, among them the following ones were identified in Hungary for the first time: Anthriscetum sylvestris, Dauco-Picridetum, Onopordetum acanthii subass. typicum, Onopordetum acanthii subass. arctietosum and DC Calamagrostis epigeios [Onopordetalia]. 3. Proposal for re-classification of ruderal plant associations It was suggested to re-classify Tanaceto-Artemisietum and Sambucetum ebuli, identifying them as Dauco-Melilotion alliance and Galio-Urticetea association, respectively. 4. Contribution to the knowledge of ruderal plant communities based on social behaviour types of plant species Except for the invader-dominated ruderal associations, disturbance-tolerant generalists and native weeds account for more than 50% of the species. 5

5. Revision of the relative ecological indicator values Proposals were made for the re-examination of the relative ecological indicator values of the following species. Lolium perenne is classified as a plant of soils rich in mineral nitrogen (NB7). Instead, the plant is recommended to be placed in the group of mesotrophic habitats (NB5) or of habitats moderately rich in nutrients (NB6). Xanthium spinosum is mostly present at places with abundant nitrogen supply, therefore this species, classified for mesotrophic habitats (NB5), can be better considered a plant of soils rich in nutrients. Associations included in Dauco-Melilotion alliance develop in mesotrophic habitats, therefore the position of Artemisia vulgaris as a N-indicator plant (NB8) needs to be re-examined. According to the author s opinion, Rubus caesius, considered a plant of overfertilized soils extremely rich in mineral nitrogen, should be better grouped for habitats moderately rich in nutrients (NB6) or for ones with N-indicator plants of fertilized soils (NB8). According to BORHIDI S classification Elymus repens is a plant of slightly acid soils (RB5). Instead of this, the status of a plant of neutral soils (RB6) is recommended for this species. The inaccurate classification of Elymus repens causes problems during the analysis of the ecological indicator values for ruderal associations. Due to the mistaken classification, the share of plants of slightly acid soils is high in associations dominated by Elymus repens. 6. Soil relations of ruderal plant communities a) Based on the analyses for ruderal plant associations, the soils below them were mainly loam, while clay and sand had smaller shares. b) It was concluded from the canonical correspondence analysis of nine plant associations and their soil analytical values that Onopordion associations (Carduo-Onopordetum acanthii, Onopordetum acanthii subass. typicum, Onopordetum acanthii subass. arctietosum) and Anthriscetum sylvestris were characterised by low values i.e. with high nitrogen, sodium and calcium but with relatively lower ph and total carbonate concentration. Balloto-Malvetum sylvestris, Tanaceto-Artemisietum subass. typicum, Sambucetum ebuli, Arctio-Artemisietum and Arctietum lappae associations develop on soils characterised by higher carbonate concentration and ph. Anthriscetum sylvestris, Onopordetum acanthii subass. arctietosum, Onopordetum acanthii subass. typicum and Carduo-Onopordetum acanthii associations follow a line from high humus content towards high available phosphorus and sodium concentration. Associations on highly carbonated soils can be placed into two groups with Balloto-Malvetum sylvestris and Tanaceto-Artemisietum subass. typicum in the first one, characterised by high humus concentration. 6

The second group consists of plant associations on soils with high sodium and magnesium contents: Sambucetum ebuli, Arctio-Artemisietum and Arctietum lappae. 7. Contribution to the knowledge of the floristic spectrums of ruderal plant communities The floristic spectrums of the ruderal associations are determined by Eurasian, cosmopolitan and adventive elements. The floristic spectrum of plant species in Southwest Transdanubia (KÁROLYI PÓCS 1968) is similar to that of the ruderal associations. However, Eurasian, cosmopolitan and adventive species are even more characteristic of ruderal associations. 8. Distribution of ruderal plant communities and ruderal and invasive species with plant geographic relevance Examining the distribution of ruderal associations it was concluded that certain continental associations and species were common in Hungary but their presence was restricted to the eastern part of the studied area. Ruderal communities present only in the eastern part of the studied area are as follows: Hordeetum murini, Polygono arenastri-lepidietum ruderalis, Malvetum neglectae, Onopordetum acanthii subass. arctietosum, Onopordetum acanthii subass. typicum, Carduo-Onopordetum acanthii, Dauco-Picridetum, DC Calamagrostis epigeios ass. [Onopordetalia], Carduetum acanthoidis, Convolvulo-Agropyretum repentis, Lepidietum drabae. The results of floristic studies on continental ruderal associations and species confirmed the existence of the flora-dividing line assumed by BORBÁS. It was concluded that the Eurasian species, such as Atriplex sagittata, Atriplex tatarica, Chenopodium glaucum, Chenopodium urbicum, Chenopodium vulvaria, Parietaria officinalis, Reseda luteola, Rumex patientia and Xanthium spinosum were not or were only rarely present to the west of the flora-dividing line postulated by BORBÁS (lower course of Zala river and Minor-Balaton basin). The current geographic distribution of Solidago canadensis and Fallopia japonica s.l. was determined. 7

LIST OF PUBLICATIONS LINKED TO THE DISSERTATION I. Parts of scientific books DANCZA, I. BOTTA-DUKÁT, Z. (2003): Historical and recent data on the distribution of North American Solidago species. In: ZAJĄC, A. ZAJĄC, M. ZEMANEK, B. (eds.): Phytogeographical problems of synanthropic plants. Institute of Botany Jagiellonian University, Crakow, pp. 117 123. II. Articles published in scientific journals DANCZA I. (1999): Florisztikai megfigyelések a Délnyugat-Dunántúl gyomvegetációján. Kitaibelia 4 (2): 319 327. (In Hungarian with English summary) DANCZA I. (2003): Ruderális növénytársulások a Zalai-dombvidéken. Kanitzia 11: 133 223. (In Hungarian with English summary) DANCZA, I. (2007): Syntaxonomical studies on the ruderal plant communities in South-West Hungary. Acta Botanica Hungarica 49, in press. DANCZA, I. ALMÁDI, L. BOTTA-DUKÁT, Z. SZABÓ, I. (1998): Occurrence of adventive weeds in the eastern part of Zala County (South-West Hungary). Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderheft, 14: 139 140. DANCZA, I. PÁL, R. CSIKY, J. (2002): Zönologische Untersuchungen über die auf Bahngeländen vorkommenden Tribulus terrestris-unkrautgesellschaften in Ungarn. Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderheft, 18: 159 166. III. Articles published in conference proceedings DANCZA, I. (1994): Phytosociological studies on the ruderal plant communities of Keszthely. In: MOCHACKÝ, S. TERPÓ, A. (eds.): Anthropization and environment of rural settlements. Flora and vegetation (Sátoraljaújhely, 22 26 August 1994), pp. 14 28. IV. Summaries published in conference proceedings DANCZA I. (1993): Urbán flóra vizsgálata Keszthely területén. In: 39. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1993. február 23 24.), p. 138. DANCZA I. (1998): Adatok a Kelet-Zalai-dombság ruderális növényállományairól. Magyar Biológiai Társaság 1336. Növénytani szakülés, 1998. május 4. Bot. Közlem. 85. (1-2): 163 165. DANCZA I. (1998): Sambucus ebulus L. állományok társulási vizsgálata a Kelet- Zalai-dombságon. In: 44. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1998. február 24 25.), p. 146. DANCZA I. (1999): A Kelet-Zalai-dombság ruderális- és útszéli gyomvegetációja. In: 45. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1999. február 23 24.), p. 143. 8

DANCZA I. (2000): Ruderális és útszéli növénytársulások jellemzése a szociális magatartástípusokkal. V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debreceni Tudományegyetem (Debrecen, 2000. október 25 27.) Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11 (1): 209. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. (2001): Árokpartokon és mezsgyéken elıforduló ruderális növénytársulások vizsgálata a Délnyugat-Dunántúlon. Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1369. Növénytani szakülés. Bot. Közlem. 88 (1-2): 199 200. DANCZA, I. (2001): Syntaxonomical studies in the ruderal and roadside vegetation in South-West Hungary. In: Vegetation of Slovenia and neighbouring countries (Ljubljana, 22 24 November 2001), pp. 88 89. DANCZA, I. (2002): Ruderal and roadside vegetation is South-West Hungary. In: Anthropization and Environment of Rural Settlements. Flora and vegetation (Uzhgorod & Kostryno, Ukraine, 16 18 May 2002), pp. 20 21. DANCZA, I. (2005): Syntaxonomical studies on the Onopordion acanthii Br.-Bl. 1926 communities in Hungary. In: 30. Symposium of Eastern Alpine and Dinaric Society for Vegetation Ecology (Zagreb, Croatia, 4 6 July 2005), pp. 8 10. I. Parts of scientific books LIST OF OTHER PUBLICATIONS BALOGH, L. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. (2003): What kind of plants are invasive in Hungary? In: CHILD, L. BROCK, J. BRUNDU, G. PRACH, K. PYŠEK, P. WADE, M. WILLIAMSON, M. (eds.): Plant Invasions: Ecological Threats and Management Solutions, Backhuys Publishers, Leiden, pp. 131 146. BALOGH L. DANCZA I. (2006): Japán komló (Humulus japonicus). In: BOTTA- DUKÁT Z. MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., pp. 337 360. BALOGH, L. DANCZA, I. (2007): Japanese hop (Humulus japonicus), a lessknown invasive ecological weed in Hungary. In: TOKARSKA-GUZIK, B. BROCK, J. BRUNDU, G. CHILD, L. DAEHLER, C. PYŠEK, P. (eds.) Plant Invasions: Ecology and Ecosystem Managemen. Backhuys Publishers, Leiden, in press. BALOGH L. DANCZA I. KIRÁLY G. (2004): A magyarországi neofitonok idıszerő jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: MIHÁLY B. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61 92. BARTHA D. BOTTA-DUKÁT Z. CSISZÁR Á. DANCZA I. (2004): Az ökológiai és zöld folyosók szerepe az özönnövények terjedésében. In: MIHÁLY B. BOTTA- DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR 9

Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 111 122. BOTTA-DUKÁT Z. BALOGH L. DANCZA I. (2004): Az inváziót elısegítı tulajdonságok és tulajdonságkombinációk a hazai neofitonok jegyzékének elemzése alapján. In: MIHÁLY B. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 93 110. BOTTA-DUKÁT Z. BALOGH L. SZIGETVÁRI CS. BAGI I. DANCZA I. UDVARDY L. (2004): A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövıben használandó fogalmakra. In: MIHÁLY B. BOTTA- DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 35 59. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. (2001): Effect of weather conditions on the growth of giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.). In: BRUNDU, G. BROCK, J. CAMARDA, I. CHILD, L. WADE, M. (eds.): Plant Invasions: Species Ecology and Ecosystem Managemen. Backhuys Publishers, Leiden, pp. 47 54. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (2004): Magas aranyvesszı (Solidago gigantea Ait.) és kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis L.) In: MIHÁLY B. BOTTA- DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 293 318. DANCZA I. (2004): Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev). In: MIHÁLY B. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 255 271. DANCZA I. BOTTA-DUKÁT Z. (2005): Magas és kanadai aranyvesszı (Solidago gigantea és Solidago canadensis). In: BENÉCSNÉ BÁRDI G. HARTMANN F. RADVÁNY B. SZENTEY L. (szerk.): Veszélyes 48. Veszélyes és nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés, Mezıföldi Agrofórum Kft., pp. 177 180. DANCZA I. HOFFMANNE PATHY ZS. DOMA CS. (2005): Mandulapalka (Cyperus esculentus). In: BENÉCSNÉ BÁRDI G. HARTMANN F. RADVÁNY B. SZENTEY L. (szerk.): Veszélyes 48. Veszélyes és nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés, Mezıföldi Agrofórum Kft., pp. 260 264. SZIDONYA I. MIHÁLY B. DANCZA I. (2004): Az inváziós növények elleni védekezés elvi háttere. In: MIHÁLY B. BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 123 129. 10

II. Articles published in scientific journals BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. SZABÓ I. (1998): A kaszálás és avar eltávolításának hatása a Solidago gigantea egyedfejlıdésére. Természetvédelmi Közlemények 7: 65 73. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. (1990): Digitalis lanata x grandiflora: D. velenovskyana Soó elıfordulása Magyarországon. Bot. Közlem. 77 (1 2): 37. DANCZA I. (1991): A kipusztulóban lévı konkoly (Agrostemma githago L.) elıfordulása Magyarországon. Növényvédelem 27 (1): 38 41. DANCZA I. (1994): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elıfordulása Keszthely-Hévíz határában. Növényvédelem 30 (10): 475 476. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. (1997): A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.) inváziója Keszthelyen. Kitaibelia 2 (2): 212 213. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. (2000): Gyomközösségek összetételének változása délnyugat-dunántúli parlagterüleken. Gyomnövények, Gyomirtás 1: 51 60. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) Magyarországon. Gyomnövények, Gyomirtás 5: 1 12. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. BOTTA-DUKÁT Z. (2000): Idıjárási tényezık hatása a Solidago gigantea növekedésére és egyedfejlıdésésre. Acta Agronomica Óváriensis 42 (1): 61 72. (in Hungarian with English summary) DANCZA I. FISCHL G. (2000): Adatok a mandulapalka (Cyperus esculentus var. leptostachyus Boeck.) keszthelyi elıfordulásához. Acta Agronomica Óváriensis 42 (1): 73 80. (in Hungarian with English summary) DANCZA, I. HOFFMANNÉ PATHY, ZS. DOMA, CS. (2004): Cyperus esculentus (yellow nutsedge) a new weed in Hungary. Z. PflKrankh. PflSchutz, Sonderheft 19: 223 229. DANCZA I. KIRÁLY G. (2000): A Senecio inaequidens DC. elıfordulása Magyarországon. Kitaibelia 5 (1) 93 109. (in Hungarian and German) KIRÁLY G. CSIKY J. DANCZA I. FARKAS S. HORVÁTH F. MOLNÁR V. A. ÓDOR P. SZMORAD F. VIDÉKI R. VOJTKÓ A. (2000): Beszámoló Magyarország Flóratérképezési Programjának elıkészületeirıl. Kitaibelia 5 (2): 383 388. KIRÁLY G. és munkatársai (2003): A magyarországi flóratérképezés módszertani alapjai. Útmutató és magyarázat a hálótérképezési adatlapok használatához. Flora Pannonica 1(1): 3 20. PINKE GY. PÁL R. SCHMIDT D. DANCZA I. FARKAS S. NAGY A. (2006): A konkoly (Agrostemma githago L.) jelenlegi elterjedése Magyarországon. Magyar Gyomkutatás és Technológia 7 (1): 63 81. (in Hungarian with English summary) SZABÓ I. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (1994): Adatok a Solidago gigantea Ait. biológiájához tekintettel a gyomirtási vonatkozásokra. Növényvédelem 30 (10): 467 470. (in Hungarian with English summary) 11

TÖRÖK, K. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. NÉMETH, I. KISS, J. MIHÁLY, B. MAGYAR, D. (2001): Invasion gateways and corridors in the Carpathian Basin: biological invasions in Hungary. Biological Invasions 5: 349 356. III. Articles published in conference proceedings BOTTA-DUKAT Z. DANCZA I. (1996): A Solidago gigantea Ait. növekedésanalízise. In: II. Ifjúsági Tudományos Fórum (Keszthely, 1996. március 13.), pp. 6 10. DANCZA I. (1997): Gyomnövényközösségek életforma és szociális magatartás típus csoporttömegének és csoportrészesedésének változása parlagterületeken. In: III. Ifjúsági Tudományos Fórum (PATE Keszthely, 1997. március 19.), pp. 116 120. DANCZA, I. BOTTA-DUKÁT, Z. SZABÓ, I. (2000): Comparative growth analysis of Solidago gigantea Ait., Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr. and Sambucus ebulus L. In: 11th International Conference on Weed Biology (Dijon, 6 8 September 2000), pp. 97 103. PINKE GY. DANCZA I. BRÜCKNER D. CZIMBER GY. (1997): Aktuális adatok védett gyomnövényünk az Agrostemma githago L. kisalföldi és Duna-Tisza közi elıfordulásához. Kitaibelia 2 (2): 320. (in Hungarian with English summary) IV. Summaries published in conference proceedings ALMÁDI L. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. SZABÓ I. (1997): A Solidago gigantea Ait. reproduktív hajtásrendszerének (tarack, virágzatrendszer) morfológiája. Aktuális flóra és vegetációkutatások a Magyarországon (Debrecen, 1997. november 28 30.) Kitaibelia 2 (2): 321 322. (in Hungarian with German summary) BALOGH, L. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. (2001): What kind of plants are invasive in Hungary? An analysis from various aspects. In: 6 th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Loughborough University, Loughborough, United Kingdom, 12 15 September 2001), p. 40. BALOGH, L. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. (2002): Search for the characteristic features of invasive plants in Hungary. In: V. International Conference, Antropization and Environment of rural settlements, Flora and vegetation (Uzhgorod & Kostryno, Ukraine, 16 18 May 2002), pp. 10 11. BALOGH, L. DANCZA, I. KIRÁLY, G. (2003): Invasive, naturalized and casual alien plants in the Hungarian flora. In: Invasive Plants in Natural and Managed Systems: Linking Science and Management, 7 th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Ft. Lauderdale, Florida, USA, 3 7 November 2003), p. 7. 12

BALOGH L. DANCZA I. KIRÁLY G. (2004): A magyarországi neofitonok idıszerő jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. (Keszthely, 2004. február 26 29.), p. 132. (in Hungarian with English sumray) BALOGH, L. DANCZA, I. (2005): Japanese hop (Humulus japonicus), a lessknown invasive ecological weed in Hungary. In: 8 th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions, EMAPi (University, of Silesia, Katowice, Poland 5 12 September 2005), p. 45. BALOGH L. DANCZA I. (2006): A japán komló (Humulus japonicus), mint kevéssé ismert inváziós természetvédelmi gyom Magyarországon. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. (Debrecen, 2006. február 24 26.), p. 53. (in Hungarian with English sumray) BALOGH L. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (2000): A hazai flóra invazív növényeinek több szempontú elemzése. V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debreceni Tudományegyetem, (Debrecen, 2000. október 25 27.) Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11 (1): 186. (in Hungarian with English sumray) BOTTA-DUKÁT Z. BALOGH L. SZIGETVÁRI CS. BAGI I. DANCZA I. UDVARDY L. (2004): Javaslat a növényi invázióhoz kapcsolódó magyar nyelvő fogalmakra és definíciókra. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpátmedencében VI. (Keszthely, 2004. február 26 29.), p. 134. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. (1999): The effect of weather and cutting on the growth of giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.). In: 5 th International Conference on the Ecology of Invasive Alien Plants (La Maddalena, Sardinia, Italy, 13 16 October 1999), p. 27. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. RÉVÉSZ, A. (2002): Relationship between climate and geographical distributon of Solidago gigantea Ait. In Hungary. In: V. International Conference, Antropization and Environment of rural settlements, Flora and Vegetation (Uzhgorod & Kostryno, Ukraine, 16 18 May 2002), pp. 16 17. BOTTA-DUKÁT, Z. DANCZA, I. RÉVÉSZ, A. (2003): Relationship between climate and geographical distribution of Solidago gigantea Ait. in Hungary. In: Invasive Plants in Natural and Managed Systems: Linking Science and Management, 7 th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Ft. Lauderdale, Florida, USA, 3 7 November 2003), p. 21. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. RÉVÉSZ A. (2004): A klíma és az észak-amerikai Solidago fajok magyarországi elterjedésnek kapcsolata. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. (Keszthely, 2004. február 26 29.), p. 135. CSIKY J. DANCZA I. PÁL R. (2001): Megjegyzések a magyar királydinnye külsı alaktanához és gyomközösségeinek vizsgálata vasúti területeken. In: 47. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2001. február 23 24.), p. 122. 13

DANCZA, I. (2003): Cyperus esculentus L. (yellow-nutsedge) is a new alien weed in Hungary In: Invasive Plants in Natural and Managed Systems: Linking Science and Management, 7 th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Ft. Lauderdale, Florida, USA, 3 7 November 2003), p. 21. DANCZA I. (2006): Experiences on prevention and control of ragweed (Ambrosia artemisiifolia) in Hungary. In: Control of Ambrosia artemisiifolia (ragweed) with the collaboration of EPPO in Vienna (AT) during the 4 th NEOBIOTA conference (27 September 2006, Vienna). www.bba.bund.de/nn_813794/de/aktuelles/aktschadorg/ambrosia/pdfs/ambros ia dancza.pdf.html. Letöltve: 2006. december 31. DANCZA I. BALOGH L. BOTTA-DUKÁT Z. SZIGETVÁRI CS. BAGI I. UDVARDY L. (2004): A növényi invázió terminológiája. In: 50. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2004. február 24 25.), p. 115. DANCZA I. BOTTA-DUKÁT Z. (2001): A magas (Solidago gigantea Ait.) és kanadai aranyvesszı (Solidago canadensis L.) magyarországi elterjedésének vizsgálata. 47. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2001. február 23 24.), p. 123. DANCZA, I. BOTTA-DUKÁT, Z. (2001): Historical and recent data on the distribution of North American Solidago species (Solidago gigantea Ait. and Solidago canadensis L.) in Hungary. In: 6 th International Conference on Ecology and Management of Alien Plant Invasions (EMAPi) (Loughborough University, Loughborough, United Kingdom, 12 15 September 2001), p. 48. DANCZA I. BOTTA-DUKÁT Z. ALMÁDI L. SZABÓ I. (2001): A Solidago gigantea Ait. fejlıdéstani-morfológiai vizsgálata. II. virágzatrendszer. In: XI. Növényanatómiai szimpózium (Keszthely, 2001. augusztus 23 25.), pp. 24 25. (in Hungarian and English) DANCZA I. BOTTA-DUKÁT Z. SZABÓ I. (1998): A Reynoutria japonica Houtt. föld feletti szerveinek növekedési vizsgálata. In: 44. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1998. február 24 25.), p. 147. DANCZA I. CSIKY J. PÁL R. (2001): Vasúti sínek menti gyomközösségek társulástani vizsgálata és néhány érdekesebb faj elterjedése vasúti területeken. Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1368. Növénytani szakülés, 2001. március 19. Bot. Közlem. 88 (1 2): 198. DANCZA I. HOFFMANNÉ PATHY ZS. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elterjedése Magyarországon. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. (Keszthely, február 26 29.), p. 137. DANCZA I. - SZABÓ I. - BOTTA-DUKÁT Z. (1997): A Solidago gigantea, A Reynoutria japonica és a Sambucus ebulus összehasonlítása a földfeletti szervek növekedése és elemkoncentrációinak változása alapján. IV. Magyar Ökológus Kongresszus Pécs (1997. június 26-27.). DANCZA I. SZABÓ I. BOTTA-DUKÁT Z. (1997): Sambucus ebulus L., Reynoutria japonica Houtt., Solidago gigantea Ait. összehasonlító növekedés-analízise. In: 43. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1997. február 24 25.), p. 143. 14

DANCZA I. SZABÓ I. (1999): Elem- és raktározott tápanyag tartalom változása évelı invázív gyomnövények (Solidago gigantea Ait., Sambucus ebulus L., Reynoutria japonica Houtt.) hajtásaiban. In: 45. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1999. február 23 24.), p. 144. DANCZA I. TÓTH Á. BENÉCSNÉ BÁRDI G. DELLEI A. DOMA CS. GARA S. GODÁNÉ BICZÓ M. GRACZA L. GYULAI B. HARTMANN F. HÓDI L. HOFFMANN É. HORNYÁK A. KADARAVEK B. KİRÖSMEZEI CS. MADARÁSZ J. MOLNÁR F. NAGY M. NOVÁK R. PÉTER J. SZABÓ L. SZENTEY L. UGHY P. VARGA L. (2006): A szılı- és gyümölcsültetvények legfontosabb gyomnövényei az országos gyomfelvételezés eredményei alapján. In: 53. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2006. február 23 24.), p. 81. DANCZA I. TÓTH Á. SZENTEY L. BENÉCSNÉ BÁRDI G. DOMA CS. HÓDI L. HORNYÁK A. KİRÖSMEZEI CS. MADARÁSZ J. MOLNÁR F. NOVÁK R. SZABÓ R. UGHY P. VARGA L. (2005): A szılı- és gyümölcsültetvények elsı országos gyomfelvételezésének elızetes eredményei. In: 52. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, február 23 24.), p. 60. DANCZA I. (1994): Új adventív gyomnövényfaj a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elıfordulása Magyarországon. Magyar Biológiai Társaság Növénytani szakülés, 1994. október 18. Bot. Közlem. 88 (1 2): 111. DANCZA I. (1994): Új adventív gyomnövényfaj a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elıfordulása Magyarországon. In: 40. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1994. február 22 23.), p. 148. DANCZA I. (1996): Adatok a Cyperus esculentus var. leptostachyus Boeck. (mandulapalka) keszthelyi elıfordulásához. In: 42. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1996. február 27 28.), p. 149. DANCZA I. (2001): A Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck. újabb elıfordulása Magyarországon. Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya 1367. Növénytani szakülés, 2001. március 5. Bot. Közlem. 88 (1-2): 196-197. DANCZA I. (2002): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) Magyarországon. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében V. (Pécs, 2002. március 8 10.), p. 15. DANCZA I. (2006): Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi szervezet (EPPO) inváziós növényfajokra vonatkozó tevékenysége. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. (Debrecen, 2006. február 24 26.), p. 29. (in Hungarian ) DANCZA I. DOMA CS. HOFFMANNÉ PATHY ZS. (2003): Veszélyes gyomnövény Magyarországon a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) In: 49. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2003. február 25 26.), p. 131. DOMA CS. DANCZA I. (2006): Adatok a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) biológiájához. In: 52. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2006. február 23 24.), p. 79. 15

HOFFMANNÉ PATHY ZS. DOMA CS. DANCZA I. (2003): Vizsgálatok a mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elleni védekezéshez. In: 49. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2003. február 25 26.), p. 136. HOFFMANNÉ PATHY ZS. DOMA CS. DANCZA I. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) elleni védekezési lehetıségek kukoricában. In: 50. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 2004. február 24 25.), p. 122. NOVÁK R. DANCZA I. KARAMÁN J. (2004): Adatok az Asclepias syriaca L. Zala megyei elterjedéshez. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpátmedencében VI. (Keszthely, 2004. február 26 29.), p. 140. SCHRADER, G. ZDÉNEK, C. DANCZA, I. (2006): Pest Risk Analysis of Solanum elaeagnifolium performed by the EPPO Panel in Invasive Alien Species. In: EPPO/FAO Workshop. How to manage Invasive Alien Plants: the case study of Solanum elaeagnifolium (Sousse, Tunisia, 29 31 May 2006), pp. 15-17. SZABÓ I. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (1994): A Solidago gigantea Ait. fejlıdésbiológiai és társulási sajátosságai. In: III. Magyar Ökológus Kongresszus (Szeged, 1994. július 3 6.), p. 162. SZABÓ I. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (1994): Adatok a Solidago gigantea Ait. biológiájához tekintettel a gyomirtási vonatkozásokra. In: 40. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1994. február 22 23.), p. 165. SZABÓ I. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (1995): A Solidago gigantea Ait. növekedés vizsgálata különös tekintettel a környezetkímélı gyomirtás lehetıségére. In: 41. Növényvédelmi Tudományos Napok (Budapest, 1995. február 21 22.), p. 138. SZABÓ I. BOTTA-DUKÁT Z. DANCZA I. (1995): A Solidago gigantea Ait. fejlıdéstani - morfológiai vizsgálata I. tarackok. In: VIII. Magyar Növényanatómiai Szimpózium (Pécs, 1995. szeptember 4 5.), pp. 118 119. (in Hungarian and English) V. Publications for popular science CSIKY J. DANCZA I. FARKAS S. HORVÁTH F. KIRÁLY G. MOLNÁR V. A. SZMORAD F. VIDÉKI R. VOJTKÓ A. (2000): Beszámoló Magyarország Flóratérképezési Programjának elıkészületeirıl. Gólyahír 3 (11): 3 8. DANCZA I. (1987): Védett növényeink pusztulása. Búvár 9: 42. DANCZA I. (1988): Kubikgödrök, haltemetık. Búvár 3: 39. DANCZA I. (1992): A pusztuló konkoly. Élet és Tudomány 9. 38: 1203. DANCZA I. (1993): A vetési tükörvirág. Élet és Tudomány 45: 1439. DANCZA I. szerk. (2004): Hatósági herbicid vizsgálati módszertan. Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, Budapest, pp. 202. DANCZA I. (2006): A gyom nem gaz. (könyvismertetés: PINKE GY. és PÁL R. (2005): Gyomnövényeink eredete termıhelye és védelme. Alexandra Kiadó). Új Könyv Piac 5: 40. 16

DANCZA I. (2006): Gyomnövényeinkrıl amit csak tudhatunk (könyvismertetés: PINKE GY. és PÁL R. (2005): Gyomnövényeink eredete termıhelye és védelme. Alexandra Kiadó). Budapest. Élet és Tudomány 26: 822 823. DANCZA I. (2006): Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) inváziós növényfajokra vonatkozó tevékenysége. In: Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban 27. (2006. november 28., Budapest), pp. 18 21. DANCZA I. BÉRES I. (1998): Aranyvesszı fajok (Solidago spp.) Agrofórum 5: 35-38. DANCZA I. BERES I. BIRO K. (1995): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.). Agrofórum 2: 35 36. HOFFMANNE PATHY ZS. DANCZA I. (2004): A XXI: század új, veszélyes gyomnövénye a mandulapalka (Cyperus esculentus L. var leptostachyus Boeck.) Kukorica aktuális, 2004. tavasz, Syngenta Kft. kiadványa: 52 55. SZENTEY L. DANCZA I. (2004): Felhívás a parlagfő elleni védekezésre. In: Kertészet és szılészet. Kerti növények védelme, Kertészet és szılészet melléklete 5: 6. SZENTEY L. DANCZA I. (2004): Felhívás a parlagfő elleni védekezésre. Magyar Mezıgazdaság. Növények védelme melléklet 5: 3. 17