2008. november R H K K f t. RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELÔ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. HÍRLEVÉL F E L E L Ô S S É G G E L B I Z T O N S Á G G A L Kedves Olvasó! Hagyományos olvasói levelemet ez alkalommal az RHK Kft. történetének talán egyik legjelentôsebb eseményének szentelem. Az 1993-ban induló program határállomásaként 2008. október 6-án átadásra kerültek a Nemzeti Radioaktívhulladéktároló felszíni létesítményei. Az eseményt megelôzôen a létesítmény megtekintése iránti igény jelentôsen megnôtt. A vendégek közül kiemelkedik az amerikai nukleáris hatóság elnökének, dr. Dale E. Klein úrnak a látogatása, aki elismerôen szólt a látottakról. Természetesen a hazai szakmai szervezetek is fontosnak tartották az elmúlt idôszak egyik kiemelkedô környezetvédelmi beruházásának megismerését. A megnyitóünnepségrôl a Hírlevél más oldalán részletesen foglalkozunk, de a létesítmény átadásának jelentôségét e helyen is G A R A N C I Á K K A L A TARTALOMB L: kiemelem. Ennek lényegét az 1996. évi CXVI. Törvény több alapelv mellett a következôk szerint fogalmazza meg: Az atomenergia alkalmazása során a tudomány igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkezô radioaktív hulladék biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövô generációkra. 2008. október 6-án a létesítmény átadása a fenti követelményekhez vezetô út elsô lépését jelentette. Elsô lépését, mert bár a telephely a hatályos engedélyek birtokában ideiglenes tárolásra fogadhatja a Paksi Atomerômû Zrt. kis és közepes aktivitású hulladékának elsô szállítmányait, de végleges helyére a hulla- n Minden eshetôségre felkészülve (2. oldal) n Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (3. oldal) n A geológiai tárolók kihívásai (7. oldal) n ITT Harangok Napja (8. oldal) dék a felszín alatti létesítmény üzemeltetési engedélyének birtokában kerülhet. A felszín alatti beruházás tehát a tervek szerint folytatódik, amelyrôl az Olvasókat rendszeresen tájékoztatjuk. Üdvözlettel: Dr. Hegyháti József ügyvezetô igazgató Amerikai delegáció az NRHT-ban Magas rangú amerikai vendég látogatott szeptember 24-én Bátaapátiba. Az Amerikai Nukleáris Hatóság (US NRC) elnöke, dr. Dale E. Klein úr delegációja élén kereste fel a telephelyet. Nagy érdeklôdést tanúsított mind az átadás elôtt álló felszíni létesítmények különösképpen a technológiai épület mind pedig a felszín alatti munkák iránt. A látottak és a kérdéseire adott válaszok alapján megállapította, hogy az NRHT megfelel a legkorszerûbb technológiai és biztonsági elôírásoknak, Magyarországon a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének kérdése megoldott. Az eseményt nagy sajtóérdeklôdés és figyelem kísérte. Faragó László, telephely-igazgató tájékoztatja az amerikai vendéget a technológiai épületben Dr. Dale E. Klein, Dr. Rónaky József és Dr. Hegyháti József nyilatkozik a nemzetközi sajtónak
Minden eshetôségre felkészülve A jogszabályi elôírásnak megfelelôen a Baleset-elhárítási Intézkedési Terv (BEIT) keretében katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottunk Bátaapátiban több hatóság részvételével. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Sugáregészségügyi Decentruma, a TM-i katasztrófavédelmi Igazgatósága, az OSSKI Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálata, a HM Nukleáris elhárító Csoportja, az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság valamint az OAH képviselôi azt gyakorolták, hogy hogyan tudnak együttmûködni vészhelyzet esetén. A mesterségesen elôállított szituáció szerint egy személygépkocsival ütközött a hulladékbeszállító autó mûszaki hiba következményeként. A gépjármûvezetô és a kísérô dozimetrikus is cselekvôképtelenné vált. A baleset következtében radioaktív anyag szóródott szét a környéken. A gyakorlat során pontosításra és begyakorlásra kerültek a riasztás, a mentés és a kárelhárítás egyes lépései. A többórás mûveletet az elôzetes lakossági értesítés hozadékaként nagy érdeklôdés kísérte. A Sugárvédelmi Szakcsoport látogatása Bátaapátiban Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat sugárvédelmi szakcsoportja szeptember 25-én tett látogatást a Bátaapáti NRHT-ban. A Szakcsoport a sugárvédelemmel foglalkozó vagy a sugárvédelmet mindennapos munkájában alkalmazó magyar szakembereket tömöríti egy társulatba. Az RHK Kft. munkatársai három elôadásban mutatták be a Nemzeti Projekt legfontosabb állomásait; a hulladék-beszállítás tervezett menetét; valamint a telephelyen és környezetében megvalósuló sugárvédelmi, kibocsátás- és környezet-ellenôrzési rendszer mûködését. Ezt követôen a résztvevôknek lehetôségük volt a felszíni létesítmények, valamint a megközelítô vágatok megtekintésére is. A látogatás során természetesen a sugárvédelmi vonatkozások (méréstechnika, dozimetria, sugárbiztonság) álltak az érdeklôdés középpontjában. FB IV. lövészverseny 2008. október 7-én ismét megrendezésre került az RHK Kft. fegyveres biztonsági ôreinek hagyományos lövészversenye. A IV. lövészverseny a DIANA Sportlövész Klub paksi lôterén zajlott le, melyen már részt vettek az NRHT fegyveres biztonsági ôrei is. A verseny változatos feladatok végrehajtását követelte a részvevôktôl, erôsítve a versenyszellemet és az ôrségek tagjainak szakmai felkészültségét, munkakapcsolatukat. A vándorserleget ismét az RHFT csapatai nyerték, a KKÁT második, az NRHT harmadik helyezett lett. Az egyéni kategóriában a KKÁT ôrei nyerték a legtöbb helyezést. A verseny értékelésén és a díjak átadásán részt vett Dr. Hegyháti József ügyvezetô igazgató is. 2
Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló 2008. október 6-án társaságunk ünnepélyes keretek között adta át a Bátaapátiban létesített Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló központi és technológiai épületét. A szalagátvágási ceremónián részt vett Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal fôigazgatója, valamint Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Kft. ügyvezetô igazgatója. Az atomerômûvi eredetû kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését Magyarországon a Bátaapátiban létesülô felszín alatti tároló hivatott véglegesen megoldani. Az 1993-ban indított nemzeti program keretében több helyszínt vizsgáltak meg a szakemberek. A folyamat eredményeképpen a Bátaapáti határában lévô Mórágyi-rög bizonyult minden szempont figyelembevételével a legalkalmasabb helyszínnek. A felszíni földtani kutatási munkák 2003-ban fejezôdtek be. Az eredményeket összefoglaló Kutatási Zárójelentést a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala elfogadta, és megállapította, hogy a Bátaapáti (Üveghuta) telephely a vonatkozó rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. 2005. február 8-án megkezdôdött a lejtôsaknák kihajtása. A két egyenként 1700 méter hosszú kutatóvágat munkálatai 2008 júniusában fejezôdtek be, szeptemberben pedig megkezdôdött a felszín alatti tároló létesítmény kialakítása. 2005-ben igen magas részvételi arány (75%) mellett a lakosok 90,7%-a elfogadta, hogy itt épüljön meg a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló, melyet az év végi parlamenti határozat is megerôsített. A felszíni beruházás elsô ütemében többek között a 3000 hordó befogadására alkalmas létesítmény az ún. technológiai épület készült el, csaknem 2200 négyzetméteren. A szükséges hatósági engedélyek megszerzését követôen 2008 ôszétôl ebben az épületben fogadjuk a közúton érkezô hulladékokat, melyeket meghatározott tematika szerint ellenôrzünk. A telephely tevékenységéhez kapcsolódó környezetellenôrzési rendszer három részbôl áll: földtani-vízföldtani, radiológiai és hagyományos környezetellenôrzô monitoring. A tároló közeli és távolabbi környezetében olyan megfigyelô-, ellenôrzô- és jelzôrendszer került telepítésre, amely képes adatokat szolgáltatni a létesítmény és környezetének változásairól valamint a sugárzási és szennyezettség viszonyairól. Amint a felszín alatti tárolóterek kialakítása megtörténik, az acélhordókat betonkonténerekbe csomagoljuk, majd pedig leszállítjuk végleges helyükre. A nemzeti színû szalagot Dr. Rónaky József, Dr. Hegyháti József és Dr. Pálinkás József vágja át 3
A szállítójármûrôl daru segítségével emelik ki a hulladékcsomagokat A betonkonténeres csomagolásra várva 4 A dozimetriai vezénylôben
A telephelyen és a közvetlen közelében öt monitoring állomás mûködik Potenciálisan radioaktív szennyezôdésnek kitett hulladékvizek gyûjtôtartályai Kültéri gammadózisteljesítménymérô 5
Dr. Dale E. Klein elnök, US NRC: A Bátaapátiban épülô hulladéktárolót biztonságosnak ítélem mind a radioaktív hulladék kezelésének és megfigyelésének, mind a terület fizikai biztonságának szempontjából.... Az Egyesült Államokban is minden bizonnyal engedélyt kapna a mûködésre, mert eleget tesz az ott érvényes elôírásoknak is... Egyértelmû, hogy Magyarország jelentôs lépéseket tett nem csak a villamosenergia-termelés, de a hulladék-elhelyezés terén is. Dr. Rónaky József fôigazgató, OAH: 1999-ben... mind a hazai tudományos testületek, mind a nemzetközi tudományos testületek egyértelmûen megállapították, hogy a bátaapáti telephely potenciálisan alkalmas ennek a hulladéknak a befogadására.... Ez a beruházás a politika, a szakma és a helyi társadalom eredményes együttmûködésének világra szóló példája. Dr. Pálinkás József elnök, MTA: A tudomány és technika jelenlegi állásának megfelelô legnagyobb biztonság ebben a létesítményben biztosított.... Mindent, hangsúlyozom, mindent megtesznek munkatársaink a biztonságért, azért, hogy az itt tárolt radioaktív anyag soha ne kerülhessen ki, soha ne kerülhessen be vizeinkbe, ne kerülhessen a talajba, ne kerülhessen a levegôbe. Ennek ott van a helye, ahonnan jött, a földben.... Amit maguk ma itt látnak, az ebben a kategóriában világszínvonal. Dr. Hegyháti József ügyvezetô igazgató, RHK Kft.: Az atomtörvény szelleme elvárja attól a generációtól, aki élvezi a nukleáris energiatermelés elônyeit, hogy gondoskodjék arról is, hogy az azzal járó hulladékot szakszerûen, nagy biztonsággal helyezze el. Ennek a mai nap az elsô állomása. 6
Regional Seminar on Waste Management Issues A közép-európai hulladékkezelési szeminárium idei rendezvénye 2008. szeptember 21 23. között zajlott Pöstyénben. A 11 évvel ezelôtt cseh szlovák együttmûködésként megkezdett konzultációsorozathoz kezdetben a magyarok (RHK Kft.), a késôbbiekben pedig az osztrákok és a szlovének csatlakoztak. A tárgyalt témák az alábbiak voltak: Nemzeti programok fontosabb fejleményeinek bemutatása és megbeszélése. A hulladéktárolókkal kapcsolatos mûszaki és biztonsági kérdések. A nemzeti radioaktív hulladék elhelyezési programok finanszírozása. Alternatív megoldások (újfajta üzemanyagok, transzmutáció). Társaságunk munkatársai (Buday Gábor, dr. Ormai Péter és Nôs Bálint) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználásáról, az RHK Kft. négy nagy hulladék-elhelyezési programjáról és az NRHT hatósági engedélyezési eljárásáról adtak beszámolókat. A résztvevôk megállapodtak abban, hogy a jövô évi konzultációnak hazánk ad otthont. A mindennapi életünkben használt radioaktív anyagok közvetve vagy közvetlenül, de a Föld kérgében található radioaktív ásványokból származnak. A nukleáris energiaipar fejlôdésének kezdetétôl köztudott volt már, hogy a nukleáris hulladékok végsô elhelyezésének legtermészetesebb módja az, hogy visszahelyezzük ôket a talajba. Minden olyan ország, amely a radioaktív hulladékainak végsô elhelyezésén fáradozik, magáévá tette ezt az elvet, és egy gondosan kiválasztott befogadó kôzetben, a felszín alatt több száz méter mélységben, gondos mérnöki tervezés alapján kivitelezett tároló megépítését tûzte ki céljául. A geológiai tárolók kihívásai Egy stabil geológiai környezetben, a felszíntôl több száz méter mélységben kiépített úgynevezett geológiai tárolóban eltemetni a radioaktív hulladékokat, nem csak a mi nemzedékünk számára jelent biztonságos megoldást, hanem a jövô generációinak számára is, mégpedig olyan idôtávlatban, amely messze felülmúlja az emberiség eddigi történelmének idôtartamát. A geológiai tárolás a több, egymást kölcsönösen támogató gátak elvén alapul. A legelsô gátat a szilárd hulladékot magába foglaló konténer képezi, amely néhány száz éven át, de egyes esetekben akár százezer éven keresztül is megakadályozza, hogy vízzel érintkezzen a hulladék. Ezalatt az idô alatt pedig a hulladékban lévô hasadóanyag túlnyomó része le is bomlik. A második gátat a konténer és a befogadó kôzet közti teret kitöltô tömedékanyag képezi, amelynek az a szerepe, hogy elszigetelje a konténert a víztôl, megóvja a geológiai mozgások (pl. a földrengések) mechanikai, romboló hatásaitól, és megkösse az esetleg kiszabaduló hasadóanyagot. A tárolót magába foglaló kôzet és geológiai környezet harmadik gátként stabil mechanikai, kémiai és hidrológiai környezetet biztosít az elôzôekben említett gátrendszer számára akár több százezer év idôtávlatában is. A földtani környezetnek az a szerepe, hogy lelassítsa, vagy akár teljesen meg is hiúsítsa a tárolóból kijutott hasadóanyagok felszínre jutását, amelyek így nem jelentenek majd veszélyt az emberi környezet számára. Mindebbôl látható, hogy oly mértékben kell megismerni egy föld alatti tárolónak és közvetlen környezetének múltbeli és jelenlegi geológiai viszonyait, hogy ezen információk birtokában néhány százezer, vagy akár egymillió évre elôre is megbízhatóan meg lehessen becsülni, hogy milyen hatások érik a tárolót a jövôben, milyen folyamatok zajlanak le benne és jelenlegi tulajdonságai miként változnak majd meg. Csak az a tároló elfogadható az emberiség számára, amelynek biztonságossága a fenti információk birtokában a biztonsági értékelése során egyértelmûen bebizonyítható. Ugyanakkor egy geológiai tároló több emberöltôn keresztül üzemel, így komoly kihívást jelent mindazon információk átadása a jövô nemzedékének, amelyek alapján ôk nem csak azzal lehetnek majd tisztában, hogy milyen hulladékokat helyeztünk el a tárolókamrákban, hanem azzal is, hogy milyen információk alapján ítéltük az emberi környezet számára biztonságosnak a tárolót és környezetét. Az Európai Unió és a világ gazdaságilag fejlett országait tömörítô OECD Nukleáris Energia Ügynöksége már mintegy 30 éve koordinálja a geológiai tárolókkal kapcsolatos kutatásokat, vizsgálatokat, tervezéseket, valamint pénzügyi együttmûködéseket. Társaságunk munkatársai, például Buday Gábor, Ormai Péter, Nôs Bálint és Nagy Zoltán rendszeresen részt vesznek ezekben a nemzetközi együttmûködésekben, illetve közremûködnek a módszertani dokumentumok elkészítésében. Minderre jó példa a közelmúltból az Ügynökség által szervezett AMIGO projekt, amely a geológiai információk biztonsági értékelésben történô felhasználásával foglalkozott, vagy az INTESC kezdeményezés, amely a biztonsági értékelés jelenlegi nemzetközi gyakorlatát mérte fel és mutatta be, illetve az Európai Unió által koordinált kutatóprogramok eredményeit bemutató és megvitató EURADWASTE 2008 konferencia. Ez utóbbi konferencia egyik legfontosabb üzenete talán az volt, hogy bár az elmúlt években jelentôs sikereket értünk el a radioaktív hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése terén, ezek geológiai tárolókban történô elhelyezése továbbra is megkerülhetetlen követelmény maradt. 7
Bizalomépítés, tájékoztatás Immár ötödik alkalommal rendeztük meg a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésével kapcsolatosan a Nyugatmecseki Társadalmi Információs Társulással (NymTIT) karöltve az V. Tájoló Napot, melynek Boda és Cserkút adott otthont. Az ismeretterjesztô tanácskozáson dr. Ormai Péter, Társaságunk fômérnöke nemzetközi kitekintést adott a nagy aktivitású hulladékok végleges tárolója létesítésének idôzítését meghatározó tényezôkrôl. Ezt követôen Buday Gábor kiegészítésével debütált a nagyközönség elôtt legújabb ani- Mariano Vila d Abadal a GMF fôtitkára mációs filmünk, mely egy koncepciótervet mutat be a kiégett fûtôelemek és a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésérôl. Az idei Tájoló Nap díszvendége a madridi székhelyû GMF (Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Társulása) fôtitkára Mariano Vila d Abadal (képünkön) volt, aki az európai szervezet munkájáról beszélt. Elôadásához Kovács Gyôzô, a NymTIT elnöke a hazai tapasztalatok bemutatásával kapcsolódott. A kiegészítô rendezvényeknek, mint a Cserkúton megrendezett diákvetélkedônek, valamint a bodai horgászversenynek is nagy sikere volt. ITT Harangok Napja 2008. július 19-én Ôrbottyánban az Információs Tájékoztató Társulás egyik tagtelepülésén a Harangok Napját ünnepelte a környék lakossága. Gombos Miklós harangöntômester remekmûvét a település sportpályáján szólaltatták meg, ahol számos egyéb szórakoztató rendezvény is várta az érdeklôdôket. Az RHK Kft. sátrában a helybeliek tájékoztatást kaptak a Püspökszilágyon mûködô Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló tevékenységérôl. A játékosabb kedvûek tesztlapot is tölthettek a meglévô, vagy frissen szerzett ismereteik ellenôrzésére, természetesen apró ajándékokért cserébe. A TEIT EB a KKŸT betárolást ellenôrizte A Társadalmi Ellenôrzô és Információs Társulás (TEIT) Ellenôrzô Bizottsága (EB) 2008. október 13-án ellenôrzést végzett a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT). A bizottság kérésének megfelelôen, a KKÁT-ban történô elhelyezést bemutató animációs film levetítése után, Petrik Gyula a KKÁT üzemvezetôje adott tájékoztatót a mûködés eddigi tapasztalatairól. A feltett kérdésekre adott válaszaiban kiemelte, hogy a biztonsági értékelés eredménye igen pozitív, melyet az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága állapított meg. RHK Kft. HÍRLEVÉL Az üzemlátogakiadja az RHK Kft. tás során az EB tagfelelôs kiadó: Dr. Hegyháti József jai megtekintették a ügyvezetô igazgató nitrogénfeltöltést, a Szerkeszti: Buday Gábor mûszaki kazettakiemelés mûés tudományos igazgató veletét és mérték a Postai cím: 7031 Paks, Pf.: 12 teremben lévô suhonlap: www.rhk.hu gárzás szintjét. E-mail: attila.szabo@rhk.hu A szerkesztésben közremûködik: a Noguchi Porter Novelli Kft. és a Ferling PR & Communications Kft. Nyomdai elôkészítés: Elkészült a Radioaktív Hulladékokat Kezelô Közhasznú Nonprofit Kft. nyolcadik középtér Nyomdai és Grafikai Stúdió és hosszú távú terve a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenysényomda: Molnár Nyomda, Pécs gekre. A tervet Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter hagyta jóvá. A kiadvány a www. rhk. hu címen is olvasható. Nyolcadik Közép- és Hosszú Távú terv / 2008 8