1 Magyar Huszár és Katonai és Hagyományőrző Szövetség ALAPSZABÁLYÁNAK a 2014. november 15- ei KÜLDÖTTGYŰLÉSEN a 2011.évi CLXXI. törvény. -(Ectv.) alapján történt MÓDOSÍTÁSA,- ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGALÁSA ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1./ A szövetség neve: Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 2./ A szövetség székhelye: A szövetség székhelye: 1087 Budapest, Kerepesi út 29./B. 7. épület. 3./ A szövetség működési helye, az iratőrzés helye és levelezési címe: 1087 Budapest Kerepesi út 29/B. 7. épület. 4./ A Szövetség a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesületi formában működő jogi személy. 5./ A szövetség működési területe: elsődlegesen a Magyarország, illetve azon országok, melyekben a szövetségnek tagegyesületei működnek. 6./ A szövetség emblémája: Barokk koronával ellátott magyar címer, zászlókkal és hadiékítményekkel az alábbiak szerint: 7./ A szövetség pecsétje: kör alakú pecsét, amely kör belső szélén az alábbi felirat áll: Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. A kör belsejében a szövetség emblémája látható. 8./ A szövetség alapításának éve: 1991. 9./ A szövetség nyilvántartási száma: 898 10./ A szövetség alapszabályát, ill. azok módosításait a Veszprémi Törvényszék a Pk.60.214/1992. sz. alatt tartja nyilván. A Szövetség a 2011. évi CLXXV tv. 4 (3) bekezdésére figyelemmel működik 11./ A szövetség képviselete: A szövetséget a szövetség elnöke önállóan, vagy az elnököt távollétében helyettesítő alelnök bármely elnökségi taggal együttesen jogosult jegyezni oly módon, hogy a szövetség elnevezése alá a teljes nevüket írják a banki aláírási kartonon rögzített módon.
2 II. fejezet A szövetség célja, közhasznú tevékenysége - Összefogja azokat az egyesületeket, alapítványokat, szervezeteket, melyek a magyar katonai, lovas és huszárhagyományok újjáélesztésén és életben tartásán fáradoznak. - Képviseli és védi a tagok érdekeit, tevékenységüket információkkal, koordinációval és egyéb módon segíti. - Törekszik a katonai, ill. huszár hagyományőrzés, színvonalasabbá tételére és arra, hogy minél szélesebb rétegek ismerhessék meg nemzeti múltunkban, de a világtörténelemben is jelentős szerepet betöltő huszárság és magyar katonaság kultúráját. Őrködik a katonai hagyományőrzés színvonalán. - Tagegyesületeinek munkáját segítve szolgálja a honvédelem eszméjének ügyét. A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. 20. pontjában (továbbiakban: Civil törvény) rögzített módon közhasznú tevékenységet végez. a./ kulturális tevékenység; b./ kulturális örökség megóvása; c./ műemlékvédelem; d./ nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; e./ sport (a munkaviszonyban és polgárjogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével.) és hagyományos magyar sportok ápolása. A Szövetség által végzendő közhasznú feladatok a hatályos törvények értelmében: kulturális örökség megóvása, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 4., 5. (1)-(2). bek. kulturális tevékenység, Alaptörvény Szabadság és Felelősség XI. cikk (1) bek. tudományos tevékenység, kutatás, Alaptörvény Szabadság és Felelősség X. cikk (1)bek. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, Alaptörvény Szabadság és Felelősség XI. cikk (2) bek. Sport, hagyományos magyar sportok ápolása a sportról szóló 2004.I. törvény 29. (1) bek.
3 III. fejezet A szövetségi tagság fajtái, keletkezése, megszűnése, átminősítése 1./ A szövetség tagság fajtái: o rendes tagság o tiszteletbeli tagság o pártoló tagság 2./ A szövetség rendes tagsági viszonyának keletkezése: a./ A szövetség rendes tagja lehet: Minden olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező huszár, lovas, gyalogos, tüzér és egyéb katonai hagyományőrző és a katonai hagyományokhoz szorosan kapcsolódó hagyományőrző szervezet, amely a szövetség céljaival egyetért és a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy a szövetség munkájában részt vesz. A tagfelvételi kérelmeket a küldöttgyűlés hagyja jóvá háromnegyedes többségi határozattal. Esetleges elutasítás esetén jogorvoslatnak helye nincs! 3./ A szövetség tiszteletbeli tagsága, annak keletkezése: A szövetség tiszteletbeli tagja lehet: az a természetes vagy jogi személy, akit valamely tagszervezet vagy az Elnökség javasol és küldöttgyűlés többségi szavazattal tiszteletbe taggá megválasztja. 4./ A szövetség pártoló tagja, a tagsági viszony keletkezése: A szövetség pártoló tagja lehet: az a természetes és jogi személy, aki a szövetség céljainak megvalósítását erkölcsileg és anyagilag támogatja minimum az éves tagdíj mértékével. A tagfelvételi kérelmeket a küldöttgyűlés hagyja jóvá többségi határozattal. 5./ A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik: - a tag jogi személyiségének megszűnésével - a tag kilépésével (a kilépett tag 3 évig nem kérheti ismételt felvételét a szövetségbe) - a tag kizárásával - tagdíj meg nem fizetése esetén A tagot a küldöttgyűlés 3/4-es szavazattöbbséggel zárhatja ki, ha a tag, tartósan és felhívás ellenére sem hagy fel a szövetséget sértő, a szövetség érdekeivel ellentétes és annak kárt
4 okozó magatartásával, illetve tagdíjhátralékát az írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi a felszólításban megjelölt határidőig. 6./ A szövetség tagjainak és döntéseinek amelyben annak tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, valamint beszámolójának nyilvántartásáról az Elnökség gondoskodik. 7./ Az Elnök az egyesület döntéseit szóban közli az érintettekkel, valamint nyilvánosságra hozza a szövetség honlapján. 8./ Az szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratok, határozatok és jegyzőkönyvek, előzetes egyeztetést követően, a Szövetség székhelyén betekinthetőek. 9./ A szövetség éves beszámolóját a szövetség honlapján kell közzétenni. IV. fejezet A szövetség tevékenysége, a tagszervezetek együttműködése, a szövetség vállalkozási tevékenysége 1./ A szövetség tevékenysége: - Szervezi és összefogja a Magyarországon működő huszár és katonai hagyományőrző szervezeteket és képviseli azok érdekeit. Céljai megvalósításában mindenkori elsődleges partnere Magyarország Honvédelmi Minisztériuma és a Magyar Honvédség. - Kapcsolatot keres és tart fenn olyan külföldi szövetségekkel és egyesületekkel, amelyek céljai hasonlóak a szövetség céljaihoz. - Kapcsolatot tart a Magyarország minisztériumaival, egyéb illetékes állami, önkormányzati szerveivel. - A szövetség önállóan szervez és lebonyolít olyan rendezvényeket, kiállításokat, bemutatókat, találkozókat, előadásokat, parádékat, amelyek megfogalmazott céljai elérésében segítik. - A szövetség kiadványokat, újságokat, filmeket, és katonai hagyományőrzéssel kapcsolatos tárgyakat, eszközöket készíthet, készíttethet és forgalmazhat. Propaganda tevékenységet fejthet ki, illetve segíti a tagszervezetek ez irányú tevékenységét a rendelkezésre álló anyagi, erkölcsi, szervezési eszközökkel. - A szövetség a tagszervezetek felé információ-szolgáltatást ad és koordinációs munkát végez. - A szövetség tevékenységébe igyekszik bekapcsolni a határainkon túl élő magyarság katonai hagyományőrző szervezeteit is.
5 - A szövetség állami felkérés esetén koordinálja tagszervezeteit a központi ünnepségek, felvonulások, rendezvények alkalmával. - A szövetség politikai tevékenységet nem végez! Politikai pártoktól független! - A szövetség pártokat, sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőjelölteket nem állít és nem támogat. - A szövetség a Civil törvény előírásainak figyelembevételével közhasznú tevékenységet folytat. - 2./ A szövetség vállalkozási tevékenysége: - A szövetség vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú tevékenysége érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményt figyelemmel a Civil törvény VII. fejezetére figyelemmel nem osztja fel, azt minden esetben az alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységre fordítja. V. fejezet A tagok jogai és kötelezettségei 1./ A tagok jogai: a./ a rendes tagok jogai: - szavazati jog gyakorlása a küldöttgyűlésen, - a tagok képviselői választhatók a szövetség tisztségeire, - a tájékoztatáshoz való jog. - szövetségi támogatáshoz való jogosultság - térítéses rendezvényeken való elsődleges részvétel joga b./ a tiszteletbeli és pártoló tagok jogai: - véleménynyilvánítási jog a küldöttgyűlésen, - tájékoztatás kérés joga. 2./ A tagok kötelezettségei: a./ rendes tagok kötelezettségei: - képviselni és betartani a szövetség az alapszabályt és határozatait, - a szövetség egységét és tekintélyét megőrizni, - a szövetség célkitűzéseinek megvalósításában aktívan részt vesz, a szövetség munkáját tevékenyen segíti, - tagdíjat fizet. b./ tiszteletbeli tagok kötelezettségei: - képviselni és betartani a szövetség az alapszabályt és határozatait.
6 - a szövetség egységét és tekintélyét megőrizni, - a szövetség célkitűzéseinek megvalósításában aktívan részt vesz, a szövetség. munkáját tevékenyen segíti - erkölcsileg és szakmailag támogatja d./ a pártoló tagok kötelezettségei: - képviseli és betartja a szövetség az alapszabályt és határozatait. - a szövetség egységét és tekintélyét megőrzi - A szövetség anyagi (minimálisan egy rendes tag éves tagdíja mértékében) és erkölcsi támogatása. 3./ A jogi személyiséggel rendelkező tagok jogaikat és kötelezettségeiket természetes személy képviselőjük (egyesületi elnök vagy írásos megbízott egyesületi tagja) útján gyakorolják. Ha a tagnak megfelelő önálló képviselet biztosítására valamely nyomós okból nincs lehetősége, írásban meghatalmazhatja más, a szövetség rendes tagját(annak képviselőjét) eseti képviselete ellátására. 4./ A tag kizárható a szövetségből, ha: - a szövetség alapszabályát, programját vagy a szövetség érdekeit, illetve jó hírét súlyosan sértő magatartást tanúsít; - bűncselekmény elkövetéséért a tag képviselőjét a bíróság jogerős ítélettel sújtja, illetve az ellene indult büntetőeljárás tényéről és eredményéről az elnökséget nem tájékoztatja. 5./ Kizárási javaslatot öt tag írásban, az indok megjelölésével tehet. A kizárási javaslatról határozó ülésre meg kell hívni a kizárási javaslatban érintett, illetve a kizárást kezdeményező tagokat. Az eljárás során az érintetett meg kell hallgatni és lehetőséget kell biztosítani számára védekezésének előterjesztésére. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. 6./ A kizárásról a Felügyelő Bizottság dönt, amelynek döntése ellen a jogorvoslat nincs. 7./ A kizárt tag befizetett tagdíjának visszatérítésére nem tarthat igényt. VI. fejezet A szövetség testületi szerve és bizottságai 1./ A küldöttgyűlés. A szövetség testületi, döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, melynek ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
7 a./ A küldöttgyűlés összehívásának rendje: A küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni! A meghívónak tartalmaznia kell: (1) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. (2) A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét.. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Rendkívüli küldöttgyűlést köteles összehívni az elnök, ha azt a Felügyelő Bizottság vagy a tagság egyharmada írásban kéri az ok és cél megjelölésével. Az elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha - a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; - a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; - a szövetség céljainak elérése veszélybe került. Az előbbi okok valamelyike okán összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni. A küldöttgyűlés meghívóját a tanácskozást megelőzően 15 nappal kell megküldeni a tagoknak, továbbá a szövetség székhelyén valamint a szövetség honlapján mindeni számára hozzáférhetően nyilvánossá kell tenni. A rendes tagok 10%-a a küldöttgyűlés megtartása előtt új napirendi pont felvételét kérheti az elnökségtől, oly módon, hogy a kérelemnek 3 nappal a küldöttgyűlés megtartása előtt igazolhatóan meg kell érkeznie az elnökséghez. Ebben az esetben az elnökség az utolsó napirendi pontot követően további napirendi pontként köteles az előterjesztést kitűzni. A küldöttgyűlésen előterjesztett új napirend csak akkor kerülhet megtárgyalásra, ha a jelenlévők 100%-a hozzájárul annak napirendre tűzéséhez.
8 b./ A küldöttgyűlés határozatképessége: A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazati joggal rendelkező rendes tag több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott küldöttgyűlést a sikertelen küldöttgyűlést követő 15. nap elteltével ugyanazzal a napirenddel kell összehívni s ekkor a küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. c./ A küldöttgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozik: - az alapszabály módosítása; - az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; - a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; - az éves költségvetés elfogadása; - az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; - a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; - az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; - a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; - a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; - a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és - a végelszámoló kijelölése. d./ A küldöttgyűlés határozathozatala: A küldöttgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, - akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; - akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; - aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy - aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
9 Háromnegyedes többség szükséges mindazon kérdésekben, amelyek a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tisztségviselők választása titkos szavazással történik. A küldöttgyűlés a tagszervezetek küldöttjeiből áll oly módon, hogy abban minden rendes tagnak egy szavazata van. A küldöttgyűlésen javaslattételi, észrevételezési és véleménynyilvánítási joggal részt vehetnek a tiszteletbeli és a pártoló tagok, szavazati joguk azonban nincs. A küldöttgyűlés esetenként elrendelheti a titkosan történő szavazást. e./ A küldöttgyűlés jegyzőkönyve: A küldöttgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, és kettő a döntés meghozatalában részt vevő rendes tag képviselője aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvet 15 napon át a hirdetőtáblán ki kell függeszteni illetve szövetség honlapján elérhetővé kell tenni. A küldöttgyűlés működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 2./ A Bizottságok: a./ Felügyelőbizottság(állandó bizottság): - A Felügyelő Bizottság feladata a szövetség jogi, gazdasági működésének folyamatos ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság elnökét és három tagját a Küldöttgyűlés választja egyszerű többségű titkos szavazással. A választás öt évre szól. A felügyelőbizottsági tagság megszűnik: - írásban bejelentett lemondással, - határozott idő lejártával, - a tagok legalább 10 százaléka által kezdeményezett, a Küldöttgyűlés kétharmados többségével eldöntött visszahívással. A Felügyelő Bizottság az Alapszabály keretei között maga állapítja meg működési rendjét.
10 A Felügyelő Bizottság: - ellenőrzi az Alapszabályban foglaltak megtartását és a szövetség jogszerű működését; - állást foglal a szövetség tagjainak, illetve testületeinek az Alapszabályban foglaltakat sértő magatartásával kapcsolatos megkeresések ügyében; - lefolytatja a fegyelmi eljárást a szövetség tagjaival, illetve alkalmazottjaival szemben és határozatot hoz; - véleményezi a szövetség kötelezettségvállalásait és szerződéskötéseit; - ellenőrzi a szövetség gazdálkodását, valamint a hatályos pénzügyi jogszabályok betartását; - tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein; - köteles a tudomására jutott szabálytalanságokat, jogsértéseket, illetőleg a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény felmerülését, vagy az szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő eseményt vagy mulasztást a Küldöttgyűlés tudomására hozni, szükség esetén annak összehívását kezdeményezni. Amennyiben a küldöttgyűlés az összehívást 30 napon belül nem tudja megvalósítani, arra a Felügyelő Bizottság is jogosult lesz; A Felügyelő Bizottság elnöke, vagy annak akadályoztatása esetén a bizottság egy tagja az Elnökség ülésein azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyek a Felügyelő Bizottság hatáskörét érintik, tanácskozási joggal köteles részt venni. A Felügyelő Bizottság a munkája során feltárt szabálytalanságokról írásban tájékoztatja az Elnökséget. Az Elnökség számára adott írásbeli tájékoztatóban foglalt szabálytalanságok kijavításáért az Elnök a felelős. A szabálytalanságok kijavításáról az Elnök a Felügyelő Bizottság elnökét 30 napon belül tájékoztatja. A Felügyelő Bizottság javaslatot tehet a további szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételére, illetve kezdeményezheti a felelősség megállapítását. A Felügyelő Bizottság tagjai a feladatok ellátása során tudomásukra jutott, a szövetség pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat csak az Elnökség tagjainak adhatják ki. A Felügyeglő Bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. b./ Becsületbíróság (állandó bizottság) Az Becsületbíróság mindenkori elnöke a Becsületbíró. A szövetség tagjai sorából további három becsületbírósági tagot választ három éves időtartamra. A három megválasztott tag közül két rendes tagot és egy póttagot. Az Becsületbíróság ülését a Becsületbíró hívja össze. A Becsületbíróság működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
11 A szövetség küldöttgyűlése bármilyen témakörben ad hoc bizottságot választhat meg egy adott feladat végrehajtására. A bizottságoknak háromtagúnak kell lennie. A küldöttgyűlés elnököt és két tagot választ meg erre a feladatra. Az ad hoc bizottságok működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. VII. fejezet A tisztségviselők és üléseik 1./ A szövetség tisztségviselőit a rendes tagok természetes személy tagjai közül négy éves időtartamra a küldöttgyűlés választja meg titkos szavazással az alábbi összeférhetetlenségi okok figyelembevételével: 2./ A tisztségviselők összeférhetetlensége esetén a Ptk. 3:22 -ában foglaltak irányadóak. 3./ A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. - 4./ Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 5./ Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, b aki - a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), - b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, - c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve - d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 6./ A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
12 - a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, - b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, - c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, - d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 7./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8./ A tisztségviselők visszahívhatók és újraválaszthatók. A választás (újraválasztás) visszahívás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. 9./ Az elnök és 2 elnökségi tag (alelnökök) alkotják a szövetség elnökségét. Üléseit a feladatok végrehajtásának megfelelő rendben tartja, de legalább évi 4 alkalommal. 10./ A szövetség tiszteletbeli elnöke: - azon személy választható meg, aki egy évtizednél hosszabb időtartamig a szövetség vezető tisztségviselője volt, és meghatározó szerepet töltött be a szövetség működésében és történetében. - Határozatlan időtartamra (visszavonásig, vagy lemondásig) választható meg a tisztségre. - Érdemi képviseleti, határozathozatali, döntési joggal nem bír - tanácsadási észrevételezési joga van, mind az elnökségi mind a küldöttgyűlésen. 11./ A szövetség elnöke: - képviseli a szövetséget külső harmadik személyek előtt, - vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, - irányítja, ellenőrzi a szövetség tevékenységét, gazdálkodását, - utalványozási jogot gyakorol, - munkáltatói jogokat gyakorol, - összehívja a küldöttgyűlés üléseit, - elkészíti a közhasznú melléklet tervezetét és előterjeszti a küldöttgyűlésnek. 12./ A szövetség elnökségi tagjai (alelnökök): - a szövetség adminisztrációs tevékenységének irányítása, tagnyilvántartás, tagdíj, könyvelés felügyelete, éves költségvetési terv elkészítése, - a tagegyesületi kapcsolattartás biztosítása, a testületi ülések jegyzőkönyvvezetésének biztosítása, a szövetség elnökének helyettesítése, - az elnök akadályoztatása esetén bármely két alelnök együttesen képviseli a szövetséget, - kapcsolatot tartanak a szövetségi tagokkal, - felügyelik és irányítják az éves rendezvényeket, - összeállítják az éves rendezvény naptárat,
13 - segítséget nyújtanak a tagegyesületeknek rendezvények megszervezésében, előadók, szakértők biztosításával, - figyelemmel kísérik a vonatkozó pályázatokat és erről tájékoztatják a tagozatokban résztvevő tagegyesületeket, - szakmai irányítást és tanácsadást biztosítanak a tagegyesületek részére az adott történelmi korral kapcsolatosan, - Az adott történelmi korszakoknak megfelelő irányítási rendszert alakítanak ki, a működés megkönnyítése és az operatív működtetés érdekében, - ellátják a szövetség nemzetközi képviseletét alkalmanként és egyenként szükség szerint, az elnök felkérésére. 13./ A szövetség elnöksége a magyar történelem jelentős időszakait figyelembe véve, az alábbi 6 nagy történelmi korszak munkáját irányítja: 1. Honfoglalás és államalapítás kora(1301-ig) 2. Lovagkor (1526-ig) 3. Török és kuruc kor(1711-ig) 4. Mária Terézia kora és Napóleon kor (1815-ig) 5. Az 1848-49. kora (1860-ig) 6. A monarchia és a világháborúk kora (1944. október 15-ig) VIII. fejezet Záró rendelkezések 1./ A szövetség megszűnése esetén a Ptk. 3:48. (1) bekezdésében, a 3:83-3:85. -aiban valamint a Ectv. 10/A. -ában foglaltak irányadók. 2./ Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a jelen Alapszabály nem rendelkezik, az egyesülési törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb kapcsolódó jogszabályok az irányadók. 3./ A szövetséget a törvényszék veszi nyilvántartásba. 4./ Ezt az Alapszabályt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 2014. november 15-én megtartott küldöttgyűlésén elfogadta, illetve tartalmát a Veszprémi Törvényszék Pk.60.214/1992/36 sorszámú végzésére figyelemmel módosította. Budapest, 2014. november 15. Székely Tibor elnök