HATÁSKÖRI VÁLTOZÁSOK A KÖZIGAZGATÁSBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERRE
1. ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A rendszerváltás után duális közigazgatási rendszer jött létre : 1. önkormányzati igazgatás 2. központi igazgatás amelyben a kormány területi képviselete nem volt hangsúlyos Jogi szabályozás: 1990. évi LXV. Tv. (Ötv) széles körben szabályozta a helyi önkormányzatok feladat,- és hatáskörét. A feladatok elsődleges címzettje: a jegyző, kivételesen a polg.hov. ügyintéző, valamint a polgármester. 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 18. -a szerint törvény vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegzyő, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője ügyintézője számára államigazgatási feladat és hatáskört állapíthat meg. Amennyiben a felsoroltak államigazgatási feladat és hatáskörben járnak el, a képviselő testület és a a közgyűlés nem utasíthatja őket és nem bírálhatja felül döntéseiket. Alaptörvény negyedik módosítása (2013. március 25.) írja elő Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.
2. ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK Magyarország Alaptörvénye és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény elfogadásával megváltozott az államigazgatás és az önkormányzatok viszonya; Az államigazgatási ügyek nem helyi érdekű ügyek, hanem az állam által delegált közigazgatási szolgáltatások ellátása, közhatalmi jelleggel; A rendszerváltás óta folyamatosan napirenden van az alsó-középszintű dekoncentrált szervezetrendszer, a területi igazgatás megye alatti szintjének újragondolása.
3. 2010. év Közigazgatási reform Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében cél az átlátható és hatékony államszervezet megteremtése
4. Kormányhivatalok 2010-ben megkezdődött a regionális közigazgatási hivatalok átalakítása megyei szintűre, így 2011. január 1-jén kezdték meg működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei A hivatalok jogkörét bővítették, az ágazati dekoncentrált szervek funkcióinak egy részét is átvették. Jogi szabályozás: 2010. évi CXXVI. Tv. a fővárosi és megyei korm.hivatalokról
5. A KORMÁNYHIVATALOK VEZETÉSE 1.KORMÁNYMEGBÍZOTT A Kormány területi arca vezeti a kormányhivatalt, a területi államigazgatást koordináló, a Kormány döntéseinek területi végrehajtását elősegítő személy a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel megbízatásának ideje megegyezik a Kormány megbízatásával 2.FŐIGAZGATÓ A hivatali szervezet vezetője kormánymegbízott javaslatára a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezi ki és menti fel a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés kivételével a kormánymegbízott gyakorolja felsőfokú iskolai végzettség és legalább 5 év vezetői gyakorlat jogosult a kormánymegbízott távollétében a kormánymegbízott helyettesítésére 3.IGAZGATÓ A főigazgató általános helyettese munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentése kivételével a főigazgató gyakorolja 4. SZAKIGAZGATÁSI SZERV VEZETŐJE A munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja Kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése szükséges
6. A KORMÁNYHIVATALOK SZERVEZETE Két alapvető szerkezeti elem 1. TÖRZSHIVATAL Kormánymegbízotti kabinet Védelmi Titkárság A funkcionális főosztályok/osztályok (informatika, pénzügy, koordináció és szervezés, jog és perképviselet, belső ellenőrzés) Törvényességi Felügyeleti Főosztály Oktatási Főosztály Hatósági Főosztály 2. SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK 14-17 szakigazgatási szerv megyénként (pl. igazságügyi szolgálat, rehabilitációs szakigazgatási szerv, közlekedési felügyelőség) 3. JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK járási törzshivatal járási szakigazgatási szervek A kormányhivatal és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok egy költségvetési szerv, amely egységes funkcionális vezetéssel rendelkezik, amelyet a Miniszterelnökség irányít, míg a szakigazgatási szervek szakmai vezetését a szakigazgatási szervek vezetői, irányítását pedig az ágazati központi hivatalok, illetve minisztériumok végzik.
7. járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakítása A területi államigazgatás átalakításának fontos lépcsője volt a járási államigazgatási rendszer kialakítása 1299/2011. (IX.1.) Korm. határozat rögzíti, hogy szükséges a járás, mint az államszervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének kialakítása a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében
8. A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK KIALAKÍTÁSA ALAPELVEK a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat alapján A járások kialakításával olyan területi léptékű alsószintű államigazgatási egységek jöjjenek létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség. A járások kialakítása vegye figyelembe az országon belüli településszerkezeti különbségeket, az egyes nagytérségek sajátosságait; A járásrendszer bevezetése biztosítsa a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését, és lehetőség szerint járuljon hozzá az ország hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatásához. A járások területének kialakítása során törekedni kell a járás területének más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhangjára, határaik lehetőség szerint metszés nélküli egybeesésére. A járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon. A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra. A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél, a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket. Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye.
9. A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK KIALAKÍTÁSA A járások kialakításának jogi szabályozása: A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény A járási hivatalok kialakításának törvényi szintű kérdéseit, A települési jegyzőktől a járási hivatalokhoz átkerülő törvényi szintű államigazgatási feladatok A kormánymegbízottak és a polgármesterek 2012. október 31-ig megállapodást kötnek Átvételre kerültek az átvett államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők a járási hivatalok állományába A járási hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei Az átvett ingatlanok ingyenes használatba kerülnek A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet A járási hivatalokhoz kerülő kormányrendeleti szintű államigazgatási feladatok meghatározása A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet A járási hivatalok szervezetének meghatározása Az egyes járásokhoz tartozó települések meghatározása, Az átadás-átvételi megállapodások mintájának meghatározása
10. A JÁRÁSI HIVATALOKHOZ KERÜLT ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK egyes szociális igazgatási ügyek időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ápolási díj menedékjogi ügyek, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezés, egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetkezési szolgáltatás engedélyezés, temető üzemeltetés, ingatlanvállalkozás felügyeleti hatósági jogkörök, levegőtisztaság védelmi jogkörök), egyes állategészségügyi feladatok (pl. cirkuszi menazséria, állatotthon engedélyezés, állatvédelem), a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok a helyi védelmi bizottságok vezetése, egyes vízügyi hatáskörök, okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, személyazonosító okmányok kiadása, útlevél-igazgatás, gépjármű-nyilvántartás) építésfelügyeleti, egyes építésügyi hatósági feladatok. egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,
11. JEGYZŐNÉL MARADÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK birtokvédelmi eljárás hagyatéki eljárás anyakönyvi igazgatás adóigazgatás és adóvégrehajtás egyes építésügyi igazgatási feladatok kereskedelmi engedélyezés parlagfűmentesítési feladatok belterületen iparigazgatás a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások települési támogatás gyermekvédelmi támogatások helyi állattartási szabályok végrehajtásának ellenőrzése
12. A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK VEZETÉSE, SZERVEZETE Vezeti: Hivatalvezető Hivatalvezető-helyettes 1.TÖRZSHIVATAL Hatósági osztály, Kormányablak/Okmányirodai osztály Működést támogató osztály (csak hivatalokban, működtetés, üzemeltetés) a nagyobb járási 2. SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK járási gyámhivatal járási építésügyi /és örökségvédelmi/ hivatal járási népegészségügyi intézet járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal járási munkaügyi kirendeltség járási földhivatal
13. ÜGYINTÉZÉS A JÁRÁSI HIVATALOKBAN CÉL: A járáshoz átkerülő ügyek intézése ne csak a járásszékhelyeken történhessen A korábbi ügyintézési helyszínek megmaradjanak EZÉRT: A járási hivatal a nem járásszékhely települések többségén is jelen van kirendeltségek vagy települési ügysegédek formájában Kirendeltség (országosan 170 településen) Olyan ügyintézési helyszín, ahol állandó jelleggel tart fenn a járási hivatal ügyintézést az adott településen Az ügyfelek hétfőtől-péntekig elérik a járási hivatal kormánytisztviselőit Települési ügysegéd (országosan 900 ügysegéd 2400 településen) Ott, ahol a járási hivatal nem kíván kirendeltséget fenntartani, de biztosítani kívánja az ügyintézés lehetőségét, a járási hivatal települési ügysegédei működhetnek közre Hetente egy-két alkalommal tart ügyfélfogadást a településen
14. Ügyfélszolgálatok Kormányablak Okmányiroda Szakigazgatási szervek/törzshivatal Kirendeltség Ügysegédi rendszer
15. KORMÁNYABLAK-HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA Az első 29 kormányablak 2011. január 3-tól a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban Uniós projektekből történik az országos hálózat kialakítása: KIM/Miniszterelnökség KEK KH KIH- NISZ Zrt. - NKE 2014. februárjától megkezdődik az új típusú kormányablakok átadása: már okmányirodai funkciók is Folyamatosan bővülő ügykörök (mára 242 ügytípus) 2015. január: a kormányablakok száma elérte a 100- at országosan
16. KORMÁNYABLAK-HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA HEVES MEGYÉBEN Eger /első generációs (29 ügykör) Lőrinci Gyöngyös
17. KORMÁNYABLAKOK JOGI SZABÁLYOZÁSA A kormányablak a járási (fővárosi kerületi) hivatal szervezeti egysége Külön kormányrendelet a kormányablakokról: 515/2013. (XII. 30.) Korm. Rend. A kormányablakok működésének szakmai irányítója a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter, aki ezt a feladatát az informatikai kérdések tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter, az informatikai infrastruktúra vonatkozásában a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyetértésével teszi meg. Az informatikai üzemeltetési és szolgáltatási feladatok ellátását a KEK KH biztosítja és ezen feladatok ellátása érdekében bevonja a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t. Párhuzamos szabályozás az új típusú és a régi típusú kormányablakokra A kormányablakok személyi és technikai feltételeiről szóló 39/2013. (XII. 30.) KIM rendelet A kormányablakok eljárásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 41/2013. (XII. 31.) KIM rendelet
18. A KORMÁNYABLAKOKBAN INTÉZHETŐ ÜGYKÖRÖK Összesen 242 ügytípus intézhető jelenleg Azonnali ügyintézés Saját hatáskörben intézhető Továbbítás céljából előterjeszthető beadványok Kizárólag tájékoztatás Kiegészítő szolgáltatások Hivatalból történő ügyintézés Tudástár (2380 ügykör)
19. AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG 2015. március 1-jétől a szociális ellátások megállapítására két szerv lehet jogosult: települési önkormányzat képviselő-testülete járási hivatal. A települési önkormányzat jár el a települési támogatással kapcsolatos ügyekben és egyéb az önkormányzat rendeletében meghatározott támogatási formák ügyeiben. A járási hivatal jár el a szociális törvény alapján kötelezően biztosítandó ellátások ügyeiben. A szociális törvény alapján a kérelmet az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. Speciális szabályok érvényesek a hajléktalan személyekre. 20
20. A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A járási hatáskörbe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet személyesen be lehet nyújtani: a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a kormányablaknál. Az aktív korúak ellátása iránti kérelem a fentieken túl a járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél is benyújtható. A kérelem feladható postai úton is. 21
21. ÜGYINTÉZÉSI IDŐ A szociális ellátás iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból történő eljárás megindítását követően 21 napon belül kell dönteni. A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője a határidőt indokolt esetben egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Ettől eltérő határidő vonatkozik a közgyógyellátásra (8 nap), valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra (10 nap). 22
22. AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátása a nem foglalkoztatott aktív korú személyek részére biztosított jövedelempótló ellátás. Aktív korúak ellátására jogosult az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy, akinek megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. A megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%- át (2015. évben 25.650,- Ft) és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében kétféle pénzbeli ellátás nyújtható: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható a foglalkoztatható személyek számára. Az ellátás összege az öregségi nyugdíjminimum 80%-a (22.800,- Ft). Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható azoknak a személyeknek, akik nem alkalmasak munkavégzésre az egészségkárosodásuk miatt vagy mert 14 éven aluli gyermekük felügyeletét másképpen biztosítani nem tudják. Havi összege a család jövedelmétől és szerkezetétől függ, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át (46.662,- Ft). 23
23. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott pénzbeli ellátás. A jogosultság feltételei, illetve az ellátás összege különbözőek a támogatott élethelyzete, illetve életkora szerint. Havi összege abban az esetben, ha a jogosult egyéb jövedelemmel nem rendelkezik: nem egyedülálló jogosult esetén az öregségi nyugdíjminimum 80%-a (22 800 Ft), egyedülálló, 75 évesnél fiatalabb jogosult esetén az öregségi nyugdíjminimum 95%-a (27 075Ft), egyedülálló, 75 év feletti jogosult esetén az öregségi nyugdíjminimum 130%-a (37 050 Ft); Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az ellátás összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. 24
24. ÁPOLÁSI DÍJ Tartós gondozásra szoruló személy otthoni ápolása a nagykorú hozzátartozó részére anyagi támogatás Ápolási díjat kaphatnak azok, akik súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti hozzátartozójukat ápolják és ezért nem tudnak (vagy csak korlátozottan) keresőtevékenységet folytatni. Az ápolási díjra való jogosultságnak nincsenek jövedelmi vagy vagyoni feltételei. Az ápolási díj több jogcímen kérhető, típusai: Alapösszegű ápolási díj összege 29.500,- Ft. Emelt összegű ápolási díj biztosítható a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását végzők részére. Összege 44.250,- Ft. Kiemelt ápolási díj a legsúlyosabb állapotú hozzátartozóikat ápolók részére nyújtott ellátás. Összege 53.100,- Ft. Havi összeg /a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeghez igazodik (100%, 150%, 180%) 25
25. KÖZGYÓGYELLÁTÁS A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásaihoz biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátás keretében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve rehabilitációs kezelések díját vállalja át a költségvetés. A közgyógyellátás típusai: Alanyi jogú közgyógyellátás: a szociális törvényben meghatározott kör jövedelmi rászorultság hiányában is jogosult, pl. a nevelésbe vett kiskorú; az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy; rokkantsági járadékos) Normatív közgyógyellátás: az jogosult, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 10%-át és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 100%-át, egyedül élőnél 150%-át. Háziorvos: gyógyító ellátás szükségességét igazolja Egészségbiztosítási szerv- szakhatósági állásfoglalás 26
26. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG Azok a személyek, akik biztosítási jogviszony alapján, illetve egyéb jogcímen nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, szociális rászorultságuk alapján válhatnak erre jogosulttá. Az az aktív korú személy lehet jogosult rászorultsága alapján egészségügyi szolgáltatásra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120%-át (34.200,-), egyedül élő esetében 150%-át (42.750,-) és családjának vagyona nincs. A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. 27
27. TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. A támogatási célokat, jogosultsági feltételeket, a támogatás összegét az önkormányzat határozhatja meg. A szociális törvény alapján az önkormányzat rendkívüli települési támogatást köteles biztosítani a létfenntartást veszélyeztető helyzetbe került személyek részére. A szociális törvény csak példálózóan sorolja fel, mely célokra nyújtható települési támogatás: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszer-kiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. 28
MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET MEGKÖSZÖNÖM! Készítette: Zaja Zoltánné osztályvezető Hatósági Osztály Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatala