MAGYAR PÓNI KLUB SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése alapján létrehozták a MAGYAR PÓNI KLUB SZÖVETSÉGET. A MAGYAR PÓNI KLUB SZÖVETSÉG Közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Szövetség adatai 1. A Szövetség neve: MAGYAR PÓNI KLUB SZÖVETSÉG A Szövetség rövid neve: Póni Klub 2. A Szövetség angol neve: Hungarian Pony Club Association A Szövetség rövid angol neve: HPCA 3. A Szövetség székhelye: 6044 Kecskemét, Szarkás 460/a. 4. A Szövetség pecsétje: köriratban a Szövetség neve, középen az emblémája, amely egy pónit vezető gyermek kontúrja 5. A Szövetség működési területe: Magyarország 6. A Szövetség jogi formája: egyesület. A Szövetség jogi személy 7. A Szövetség az Euro Pony Club tagjaként, annak szabályait követve működik. 8. A Póni Klub önkéntes ifjúsági szervezet. 1
II. A Szövetség célja és feladatai 9. A Szövetség célja: - A gyermekek megismertetése a lovaglással, és a lovagláshoz kapcsolódó szabadidő sportokkal. - Segítségnyújtás a lovaglás és a lovagláshoz kapcsolódó tevékenységek elsajátításához, a tagok oktatása a lovak/pónik megfelelő ellátására. - A gyermekek fizikai, szellemi és morális fejlődésének elősegítése. - Gyermek és ifjúsági közösségek összefogása - A gyermek és ifjúsági célok kiemelt célként való kezelése - A szabadidő egészséges eltöltésével kapcsolatos tevékenységek elősegítése - Iskolán kívüli nevelési terv kidolgozása - a gyermekek testi és lelki egészségét veszélyeztető jelenségek elleni fellépéssel kapcsolatos kezdeményezések támogatása. - A természet megóvását, védelmét segítő programok szervezése. - Szabadidősport szervezése (lovas táborok, lovas játékok, oktatás). - Versenyrendszer kialakítása az Euro Pony Club és a Pony Club UK iránymutatásai alapján. - Oktatási és vizsgarendszer kidolgozása a Pony Club UK iránymutatásai alapján. - Szakemberképzés. - Szakmai standardok, szabályok megalkotása, azok végrehajtásának ellenőrzése. - Szakmai tanácsadás a tagszervezetek részére. - A Póni Klubot népszerűsítő rendezvények támogatása. - Póni Klub kiadványok megjelentetése. 10. A Szövetség céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását. 11. A Szövetség céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat és alapítványt hozhat létre. 12. A Szövetség közhasznú tevékenységei: - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - természetvédelem, állatvédelem, - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, - rehabilitációs foglalkoztatás. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a fent megjelölt közhasznú céljai megvalósítására fordítja. 2
III. A Szövetség tagsága 13. A Szövetség tagja lehet, aki belépéskor igazolja a tagdíj befizetését, kitölti a belépési nyilatkozatot, amelyet kiskorú tagjelölt esetén törvényes képviselőjével irat alá, valamint elfogadja a Szövetség Alapszabályát. A tagságnak nem feltétele saját póniló. A rendes tag felvételéről írásbeli felvételi kérelme alapján a Szövetség Elnöksége dönt 30 napon belül. A Póni Klub Szövetség tagjai bármely tisztségre megválaszthatóak, ha magyar állampolgárok és nem állnak a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A nem természetes személy tagoknak a küldöttei választhatók tisztségviselővé. A Szövetség tagjának jogai: szavazati joggal részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség működésével kapcsolatban; a tag ajánlásokat tehet a Szövetséget érintő kérdések megtárgyalására; felvilágosítást kérhet a Szövetség tevékenységéről, amelyre az Szövetség 30 napon belül köteles választ adni; életkorának megfelelően választható a Szövetség ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; betekinthet a Szövetség nyilvántartásába; a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 14. Pártoló tag lehet minden olyan jogi és magánszemély, aki a célkitűzésekkel egyetért és azok megvalósításához erkölcsi és anyagi segítséget nyújt. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 15. A Szövetség természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat küldötteik útján gyakorolják. 16. A Szövetség tagja köteles a Szövetség Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Szövetség munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 3
17. A rendes és pártoló tag tagsági viszonya megszűnik: a tag halálával, a Szövetség megszűnésével, a tag kilépésével, a tag kizárásával. 18. Az Elnökség kizárja az Szövetség tagjai közül: azt a tagot, aki előzetes figyelmeztetés, felhívás ellenére nem rendezi az elmaradt tagdíját. azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül a Szövetség Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. 19. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. 20. Bármely harmadik személy díjmentesen részesülhet a Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból. 4
IV. A Szövetség szervei A Közgyűlés A Közgyűlés a Szövetség legfőbb szerve, amely a Szövetség tagságából áll. A Szövetség nem természetes személy tagjai képviseletükről tagonként 1-1 küldött útján gondoskodnak. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni: ha a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt 15 napon belüli időpontra, új meghívóval ismételten összehívott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha a mind az eredeti, mind az új közgyűlés meghívójában a tagot erre külön figyelmeztették. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a Szövetség megalakulásának, feloszlásának, más Szövetséggel történő egyesülésének a kimondása; az Alapszabály elfogadása és módosítása; tisztségviselők megválasztása és visszahívása; tagdíj mértékének megállapítása; az éves beszámoló elfogadása; éves költségvetés meghatározása; közhasznúsági jelentés elfogadása; Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, mely szabályozza a kizárási eljárást is; fegyelmi jogkör gyakorlása az elnökség tagjai és az elnök felett; döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. 5
A Közgyűlés az elnökség döntéseinek, a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát a Petőfi Népe napilapban negyedévente, fizetett hirdetés utján biztosítja. A Közgyűlés az elnökség döntéseinek, a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának beszámolói közlésének nyilvánosságát a Szövetség honlapján (www.poniklub.hu )biztosítja. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Kiskorú tag szavazati jogának képviseletével megbízott személy lehet annak edzője, illetőleg klubjának képviselője, amennyiben a lovasok képviseletét vállalja, és ahhoz a szülők hozzájárultak. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: az Alapszabály elfogadásához, módosításához; az Szövetség feloszlásához, más Szövetséggel történő egyesülés kimondásához; a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. A határozathozatalban nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két, a közgyűlésen részt vevő személy aláírásával hitelesít. A hitelesítés a jegyzőkönyv érvényességének alaki kelléke. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés döntéseit, annak időpontját és hatályát, illetve a döntést támogató és ellenző, valamint tartózkodók arányát, a közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját. Az Elnökség tagjai elnök elnökhelyettes titkár gazdasági felelős fegyelmi megbízott 6
Az Elnökség tagjaira, mint vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: az Elnökség tagja köteles előzetesen tájékoztatni a Közgyűlést, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél betölt. Nem lehet elnökségi tag az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartását nem egyenlítette ki. A Szövetség ügyintéző és képviselő szerveinek tisztségviselői csak a Szövetség rendes tagjai vagy azok képviselői lehetnek. A határozathozatalban nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban a kizárólagos hatásköröket kivéve gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Szövetség működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség üléseiről és döntéseiről az elnökhelyettes jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmára a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok érvényesek. Az Elnökség döntéseiről az érintetteket az elnökhelyettes ajánlott levélben értesíti. Az 5 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Szövetség tagjai sorából 3 éves időtartamra. Az Elnökség feladata és hatásköre: tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás; a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; az Szövetség gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása; az Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása; az Elnök éves beszámolójának elfogadása; személyzeti munka irányítása; tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; az Szövetség tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki magyar állampolgár, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és tagja a Szövetségnek. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább három jelen vannak. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza. 7
A Szövetség Elnöke Az Szövetség elnökét 3 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre: a Szövetség tevékenységének irányítása; a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; irányítja az Elnökség munkáját; vezeti az Elnökség üléseit; önállóan képviseli az Szövetséget; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; összehívja az Elnökség üléseit; vezeti az ügyintéző apparátust; irányítja az Szövetség gazdálkodását; utalványozási jogot gyakorol; gyakorolja a munkáltatói jogokat; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. A Szövetség elnökhelyettese Az Elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti. Helyettesítés esetén az elnökhelyettes teljes joggal képviseli az Szövetséget, és gyakorolja az elnök jogait. Előzetes bejelentkezést követően biztosítja a szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba történő betekintést. Felügyelő-bizottság A három tagból álló Felügyelő-bizottság tagjait az Egyesület Közgyűlése jelöli ki. A Felügyelő-bizottság tagjait a Közgyűlés határozott időre, három évre választja meg. Nem lehet a Felügyelő-bizottság elnöke, vagy tagja az a személy, aki: a) az Egyesület elnöke, alelnöke, vagy az Elnökség tagja, b) az Egyesületben a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az egyesület cél szerinti juttatásában részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A Felügyelő-bizottság tagjai a Felügyelő-bizottság elnökét egyszerű szótöbbséggel maguk közül választják meg, a testület ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő-bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy 8
felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő-bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. A Felügyelő-bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Közgyűlést a Felügyelő-bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására a Felügyelő-bizottság is jogosult. Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő-bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 9
V. A Szövetség vagyona és gazdálkodása 21. A Szövetség kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez vállalkozói tevékenységet. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt céljai elérésre fordítja. 22. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Szövetség gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 23. A Szövetség működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg; rendes tagok tagsági díj befizetése; pártoló tagok tagsági díj befizetése önkéntes felajánlásuk alapján. A tagdíj befizetéseket lehetőség szerint évente adott év január 31-ig kell megtenni. az Szövetség gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; rendezvény bevétel; közhasznú céljaira vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; egyéb bevételek. 24. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Szövetség tagjai az Szövetség tartozásaiért a befizetett tagdíjakon túlmenően nem felelnek. 25. A Szövetség vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 26. A Szövetség pénzeszközeit számlán kezeli. A Szövetség költségei: a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek a közhasznú egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 10
VI. Beszámolási szabályok, a közhasznúsági jelentés 27. A Szövetség köteles tevékenységéről és gazdálkodásáról éves beszámolót készíteni, azt az Elnök előterjesztése alapján a Közgyűlés fogadja el 2/3-os szótöbbséggel. 28. A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. 29. A közhasznúsági jelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - számviteli beszámoló - költségvetési támogatás felhasználásáról szóló kimutatás - egyesületi vagyon felhasználásáról szóló kimutatás - a cél szerinti juttatások kimutatása - a központi költségvetési szervtől, elkülönített pénzalapoktól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékéről kimutatás - az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, összege, - a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból bárki saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentésre értelemszerűen irányadóak az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok. 11
VII. A Szövetség megszűnése 30. A Szövetség megszűnik: ha a Közgyűlés az Szövetség feloszlását kimondja, ha feloszlatják, ha más szervezettel egyesül, ha megszűnését megállapítják. Az Szövetség megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Szövetség volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. VIII. Vegyes és záró rendelkezések A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Szövetség megszűnése esetén annak vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Kecskemét, 2004. április 9. Készítette és ellenjegyezte: Módosítva: 2010. február 15. 12