. számú példány MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A honvédelmi miniszter. / 2006 ( ) HM rendelete az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 30. -ának (3) bekezdésében, 53. -ának (6) bekezdésében, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről a következőket rendelem el: A rendelet hatálya I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. a) az e rendeletben szakszolgálati engedély megszerzésére kötelezett honvédelmi és rendvédelmi célú (a továbbiakban együtt: állami célú) légiközlekedés szakszemélyzetére, továbbá b) az állami célú légiközlekedésben a szakszolgálati engedélyek kiadásában, illetve a kiadásához jogszabályban előírt feltételek biztosításában közreműködésre kötelezett szervezetekre és intézményekre terjed ki. E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 2. 1. Egészségi alkalmasság a szakszolgálat ellátására: az egyénnek olyan testi és lelki egyensúlyi állapota, amely lehetővé teszi a szakszolgálati tevékenység ellátását úgy, hogy
2 ennek teljesítésekor a speciális fizikai és pszichikai terheléseket zavartalan alkalmazkodással és a feladatok biztonságos végrehajtásával valósítja meg. 2. Engedélyes: aki eredményes hatósági vizsgát tett, a szakszolgálati engedélye érvényességének fennálltáig. 3. Hatóság: az Lt. 3. -ának (2) bekezdése szerinti katonai légügyi hatóság. 4. Hatósági vizsgarepülés: a szakszolgálati engedélyek megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez vagy helyreállításához szükséges ellenőrző repülés a szakmai alkalmasság megállapítása céljából. 5. Helyreállítás: az előírt követelmények teljesítését követően a lejárt jogosítást a Hatóság további meghatározott időtartamra újraérvényesíti. 6. Jártasság: az engedélyesnek azon megszerzett és fenntartott szakmai ismeretszintje és gyakorlati készsége, amely alapján a szakszolgálati tevékenységet szakszerűen és biztonságosan el tudja látni. 7. Jogosítás: a szakszolgálati engedélybe bevezetett felhatalmazás, amely meghatározza, hogy az engedélyes milyen feltételek, vagy korlátozások mellett gyakorolhatja szaktevékenységét. 8. Kiképzés, átképzés alatt álló személy: az az állományilletékes parancsnok/vezető által kijelölt személy, aki a szakszolgálati engedély megszerzéséhez, illetve kiterjesztéséhez szükséges a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése érdekében elméleti és gyakorlati kiképzést, átképzést folytat. 9. Kiterjesztés: a megszerzett jogosításon felüli további speciális szaktevékenységre való felhatalmazás. Kiterjesztések a légiközlekedési szakszemélyzet részére: a) személyszállítás, b) különösen fontos és/vagy védett személyek (VIP) szállítása, c) nemzetközi közforgalmi repülés, d) kötelékrepülés, e) légi utántöltés, f) kutatás-mentés, g) légimentés-betegszállítás, h) teheremelés, i) személydobás irányítás, j) teherdobás irányítás, k) légcellás tartalék és mentőernyő hajtogatás, l) szabadeső oktatás, m) légcellás ejtőernyős oktatás, n) HALO, HAHO ejtőernyős oktatás. 10. Légijármű kategória: az állami légijárművek osztályozása meghatározott alkalmazási jellemzők szerint: a) harcászati repülőgép,
3 b) kiképző repülőgép/helikopter, c) szállító repülőgép, d) harci- és szállítóhelikopter, e) rendvédelmi repülőgép/helikopter. 11. Légiközlekedési hatóság: az Lt. 3. -ának (1) bekezdése szerinti légiközlekedési hatóság. 12. Légiközlekedési szakszemélyzetek: A) légijármű vezetők a) légijármű parancsnok, b) oktató légijármű parancsnok, c) berepülő légijármű parancsnok, d) másodpilóta, e) berepülő másodpilóta, f) másodpilóta-fedélzeti lövész, g) berepülő másodpilóta-fedélzeti lövész. B) légijármű szakszemélyzet tagok a) navigátor, b) oktató navigátor, c) berepülő navigátor, d) fedélzeti technikus, e) oktató fedélzeti technikus, f) berepülő fedélzeti technikus, g) fedélzeti rádiós, h) oktató fedélzeti rádiós, i) berepülő fedélzeti rádiós, j) fedélzeti lövész. C) ejtőernyősök a) segéd-oktató ejtőernyős, b) oktató ejtőernyős, c) tandem ejtőernyő pilóta, d) beugró ejtőernyős. D) légijármű fedélzetén légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató személyzettagok a) kutató-mentő, b) légimentő-betegszállító, c) rakodás-vezető, d) légiutántöltés-vezető, e) speciális berendezést kezelő, f) légiutaskísérő.
4 E) légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató személyzettagok a) pilótanélküli légijármű (UAV) irányító 13. Meghosszabbítás: a jogosítás érvényességi ideje lejártakor, az előírt követelmények teljesítését követően, a Hatóság további meghatározott időtartamra lehetővé teszi az engedélyes számára a jogosításban foglalt szaktevékenység gyakorlását. 14. Nemzetközi közforgalmi repülés: az állami repülések céljára kijelölt légtéren kívüli repülés. 15. Pályázó: e rendeletben megjelölt feltételekkel rendelkező személy, aki az állományilletékes parancsnok/vezető útján hatósági szakszolgálati vizsgára jelentkezik. 16. Szakszolgálati engedély honosítása: adminisztratív eljárás, mely során a Hatóság a szakszolgálati engedélyt a nemzetközi vagy kétoldalú szerződésekkel összhangban, egy másik ország illetékes szerve által kiállított szakszolgálati engedély alapján bocsát ki. 17. Szakszolgálatra való egészségi alkalmasság: a) teljes: ha az egyén a repülőegészségi alkalmassági követelményeknek megfelel, b) korlátozott: ha a szervezet testi és lelki egyensúlyának megbomlása, s így az egészségkárosodás mértéke a szakszolgálatra való egészségi alkalmasságot nem zárja ki, a repülés biztonságát nem veszélyezteti, és szakszolgálati tevékenységének további gyakorlása feltételezhetően nem vezet egészségromláshoz. 18. Tanfolyami képzésben közreműködő oktatási intézmény: a Hatóság által képzésre feljogosított szervezet. 19. Vizsgakódex: a hatósági elméleti és gyakorlati vizsga követelményeit, a vizsgáztatási rend szabályait, valamint az elméleti vizsga kérdéseit tartalmazó, a hatóság által kiadott, évente frissített dokumentum. 20. Vizsganaptár: a vizsgakódex mellékleteként kiadott, az adott naptári évre meghatározott hatósági elméleti és gyakorlati vizsgáztatások időpontjai. II. Fejezet A szakszolgálati engedély megszerzésének, meghosszabbításának, kiterjesztésének és helyreállításának általános feltételei A szakszolgálati engedély 3. A szakszolgálati engedély - a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelően - a légijármű kategórián belül típus, illetve szaktevékenység szerint megjelölt szakszolgálat ellátására jogosít, és az egészségi, valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határidőig, illetőleg visszavonásig érvényes.
5 4. (1) Az állami célú légiközlekedésben szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységet az a személy folytathat, akit erre az állományilletékes parancsnok/vezető kiképzettsége, felkészültsége alapján kijelöl. A szakszolgálat ellátására az a személy jelölhető ki, aki az 1. számú mellékletben meghatározott feltételek alapján a feladat ellátására jogosító, érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. (2) A kiképzés, átképzés alatt álló személy kiképzési szintjének megfelelően, önálló (oktató nélküli gyakorló) légiközlekedési tevékenységet kizárólag kiképzés céljából folytathat. (3) Az állami célú légiközlekedésben szakszolgálati engedélyt az a magyar állampolgár kaphat, aki a) légiközlekedési szakszemélyzetként lát el szakszolgálatot, és b) a szakszolgálatra a légijármű kategóriája, valamint a szakszolgálat típusa szerint e rendeletben meghatározott szakmai és egészségi követelményeknek megfelel, továbbá c) rendelkezik az egyes szakszolgálati engedélyekhez e rendeletben előírt feltételekkel, valamint eredményes elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgát tett. (4) Az állami célú légiközlekedésben szakszolgálati engedélyt az a külföldi állampolgár kaphat, aki a) megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó kérelmezi a külföldi állampolgár számára a magyar állami szakszolgálati engedély kiadását, illetve c) az adott állami légijármű kategóriára, vagy típusra honosítható szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. 5. (1) A szakszolgálati engedélyt a 2. számú melléklet szerinti tartalommal és formában, magyar és angol nyelvű nyomtatott szöveggel a Hatóság adja ki. (2) A szakszolgálati engedély rovataiba bejegyzést csak a Hatóság, a hatósági feladatkört ellátó szolgálati személyek esetében a munkakör ellátásához szükséges bejegyzéseket csak a Hatóság vezetője tehet. (3) A szakszolgálati engedély két példányban készül. A szakszolgálati engedély első példányát az engedélyes birtokolja, aki a szakszolgálati tevékenysége ellátása során köteles azt magánál tartani, és a hatósági ellenőrzést végrehajtó személy felszólítására bemutatni. A szakszolgálati engedély másra nem ruházható át. A szakszolgálati engedély második példányát a Hatóság tárolja. (4) Az engedélyes köteles a Hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a szakszolgálati engedélye elveszett, megrongálódott, vagy megsemmisült.
6 (5) Az elveszített, megrongálódott vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a Hatóság érvénytelenné nyilvánítja és a külön jogszabályban 1 meghatározott térítési díj ellenében, az engedélyes kérelmére pótolja. 6. A szakszolgálati engedélyt - a feltételek teljesítése esetén - további légijármű típusra, illetve más szakszolgálati tevékenységre a Hatóság terjeszti ki. 7. (1) A szakszolgálati engedély kiadását - a honosítási eljárás kivételével - hatósági elméleti és gyakorlati vizsga előzi meg. (2) A szakszolgálati engedély megszerzésének vizsgakövetelményeit a Vizsgakódexben a Hatóság határozza meg. (3) A szakszolgálati engedély megszerzése, meghosszabbítása, kiterjesztése, illetve helyreállítása érdekében az állományilletékes parancsnok/vezető, vagy a Hatóság által képzésre feljogosított szervezet tanfolyamot szervez. A tanfolyam elméleti és gyakorlati tematikáját a Hatóság hagyja jóvá. A tanfolyamon való részvétel a hatósági vizsgára bocsátás előfeltétele. (4) A Hatóság a légiközlekedési hatóság igazolása alapján a) elfogadja aa) légijármű-vezető esetében a kategóriának megfelelő polgári légijárművön megszerzett repülési jártasságot (repült időt), illetőleg ab) a légijármű személyzet tagként teljesített, igazolt gyakorlati időt, valamint ac) az ejtőernyős esetében az ejtőernyős ugrások számát; b) egyéni elbírálást követően felmentést adhat az elméleti és gyakorlati vizsgakötelezettség alól, c) egyéni elbírálást követően felmentést adhat a hatósági vizsgát megelőző szaktanfolyam elvégzése alól. 8. (1) Az állományilletékes parancsnok/vezető a kiképzés, átképzés alatt lévő személyekről, illetve a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely a személyi adatokon kívül tartalmazza a szakszolgálati engedély számát, jogosításait, szakmai érvényességét, valamint az engedélyes szakmai képesítésében bekövetkezett változásokat. (2) A következő naptári évre vonatkozó Vizsganaptár alapján az állományilletékes parancsnok/vezető az állományába tartozó szakszemélyzetek vizsgáztatási tervét minden év december 15-ig megküldi a Hatóságnak. 1 a katonai légügyi hatósági eljárások díjairól szóló 9/2004. (IV. 16.) HM rendelet
7 (3) A légijármű vezetők, a légijármű szakszemélyzet tagok és a légijármű fedélzetén légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató személyzettagok kötelesek nyilvántartást vezetni, mely a következő adatokat tartalmazza: a) képesítést, b) repült kategóriát, típust, óraszámot, jogosítási szintet, repülőesemények adatait, c) típusátképzést, elméleti és gyakorlati vizsgákat, a repülés technikai és egyéb ellenőrzések eredményeit, d) végrehajtott repülések adatait (légijármű típusa, fedélzeti azonosítószáma, a repülés időpontja, feladat, felszállás- és leszállás ideje, felszállások/feladatok száma, műszeres megközelítések száma, nappali és éjszakai repülési idő, havi és éves összesítés). (4) Az ejtőernyősök kötelesek nyilvántartást vezetni, mely a következő adatokat tartalmazza: a) képesítést, b) ejtőernyő típusát, ugrásszámot, jogosítási szintet, ugrási események adatait, c) típusátképzést, elméleti és gyakorlati vizsgákat, ugrástechnikai és egyéb ellenőrzések eredményeit, d) végrehajtott ugrások adatait (ejtőernyő típusa, nyilvántartási száma, az ugrás időpontja, feladat megnevezése, ugrások száma, nappali és éjszakai ugrások száma, szabadesés ideje, havi és éves összesítés). (5) A nyilvántartást az állományilletékes parancsnok/vezető hitelesíti. (6) A nyilvántartásban a szakszolgálati engedélyre, a hatósági ellenőrzésre és vizsgáztatás eredményére vonatkozó bejegyzéseket a hatósági típusfőpilóta aláírásával és pecsétjével hitelesíti. A szakszolgálati engedély felfüggesztése 9. (1) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a) az engedély kiadásának vagy meghosszabbításának valamely feltétele hiányzik, a feltétel teljesítéséig, b) az engedély egészségi alkalmassági érvényességének határideje lejárt, az alkalmasság megállapításáig, c) az engedélyes az engedély meghosszabbításához, kiterjesztéséhez szükséges vizsgán, illetőleg az ellenőrzésen nem felel meg, a sikeres vizsga letételéig, d) az engedélyes szakszolgálati tevékenységét 12 hónapot meghaladóan nem gyakorolta, a helyreállítás feltételeinek teljesítéséig, e) azt az állományilletékes parancsnok/vezető az a)-c) pontokban szereplő okokból írásban kezdeményezte, f) légiközlekedési baleset, repülőesemény vagy rendellenesség vizsgálata során a Hatóság megállapítja, hogy az engedélyes a szakszolgálat foglalkozási szabályait megszegte, de ellene büntetőeljárás nem indult, 3 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra, g) az engedélyessel szemben légijármű ittas, vagy tudatmódosító szer hatása alatti vezetése, légijármű engedély nélküli vezetése, légijármű fedélzetén elkövetett szabálysértés,
8 valamint a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok és a légijármű üzemeltetésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárás indult, a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, h) az engedélyessel szemben a légiközlekedés biztonságának veszélyeztetése vagy szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. (2) A szakszolgálati engedély felfüggesztésének időtartamát az engedély bevonásának napjától kell számítani. (3) A szakszolgálati engedély a) a 3 hónapnál hosszabb időtartamú felfüggesztése esetében a gyakorlati vizsga, b) a 12 hónapnál hosszabb időtartamú felfüggesztése esetében az elméleti és a gyakorlati vizsga sikeres letétele után adható ki újból. (4) Az állományilletékes parancsnok/vezető köteles az engedélyes szakszolgálati tevékenységét az egészségileg ideiglenesen alkalmatlan" minősítése időtartamára szüneteltetni. (5) Az engedélyes a felfüggesztés időtartama alatt állami légijárművön légiközlekedési tevékenységet nem folytathat. A szakszolgálati engedély visszavonása 10. (1) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a szakszolgálati engedély a) kiadása iránti kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, b) e rendeletben meghatározott feltételeket a megjelölt határidőig nem teljesíti, vagy c) a szakszolgálat ellátására egészségileg véglegesen alkalmatlanná válik. (2) A Hatóság - a szakszolgálati engedély visszavonására irányuló - határozatával szemben az engedélyes fellebbezéssel élhet. A szakszolgálat ellátására való jogosultság 11. (1) A pályázó külföldön szerzett szakszolgálati engedélye vagy képzése akkor fogadható el (honosítható) a Hatóság által kiadandó szakszolgálati engedély alapjául, ha azt a Magyar Köztársaságot is kötelező nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekkel adták ki, illetve folytatták, azaz a külföldi szakszolgálati engedély kiadásának feltételei e rendelet előírásainak megfelelnek. Ha e rendelet bármely előírása nem teljesül, abban az esetben csak az előírás teljesülése után, illetve a Hatóság által előírt különbözeti (elméleti és gyakorlati) vizsga sikeres teljesítése esetén honosítja a Hatóság a szakszolgálati engedélyt.
9 (2) Szakszolgálat más állam által lajstromba vagy nyilvántartásba vett légijárművön belföldön abban az esetben látható el, ha a lajstromozó (nyilvántartó) állam hatósága azt engedélyezte. Szakszolgálati tevékenység korlátozása repülőegészségi alkalmasság megváltozása esetén 12. (1) Az engedélyes egészségi alkalmassága korlátozható, ha egészségi állapota megváltozott, de a változás mértéke egy elfogadható szinten belül van, munkaképességének csökkenése pedig nem zárja ki a szakszolgálat gyakorlását. (2) A Hatóság a korlátozást akkor alkalmazza, ha a szakszolgálati tevékenység megtartása indokolt, és az engedélyes egészségi állapota a továbbiakban nem romlik. (3) A korlátozás mértékét az egészségügyi minősítést végző hatósági főorvos az MH Kecskeméti Repülőkórház Repülőorvosi Bizottsága véleményének figyelembevételével, a szakmai vizsgáztatást, ellenőrzést végző hatósági főpilóta, valamint a hatósági ejtőernyős főtiszt együttesen állapítja meg. A Hatóság a döntést határozatban rögzíti és azt az állományilletékes parancsnok/vezető útján megküldi az engedélyesnek. A korlátozást a Hatóság bejegyzi a szakszolgálati engedély egészségügyi betétlap megfelelő rovatába. (4) Az engedélyes a szakszolgálati engedélye által biztosított előjogokat nem gyakorolhatja, amennyiben tudatában van egészségi alkalmasságának bármilyen természetű csökkenésével. (5) Az engedélyes késedelem nélkül köteles a repülőorvosi alapellátását végző repülőorvos tanácsát kérni, ha egészségi állapota megváltozott és a szakszolgálati tevékenysége biztonságos ellátását befolyásolja. (6) A gyógyszeres kezelésre a katonai repülőhajózó állomány gyógyszeres kezelésére kiadott belső rendelkezések az irányadó. (7) Ha az engedélyes terhes, állapotáról köteles tájékoztatást adni repülőorvosának és a repülő egészségi alkalmasságát megállapító intézetnek. Erről a repülő egészségi alkalmasságot megállapító intézet köteles tájékoztatni a Hatóságot. (8) A terhesség megállapítását követően az engedélyes ideiglenesen alkalmatlan minősítést kap. A korlátozást a repülő egészségi alkalmasságát megállapító intézet javaslatára a hatósági főorvos szünteti meg. III. Fejezet Eljárási szabályok A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelem 13.
10 (1) A szakszolgálati engedély kiadása, meghosszabbítása, kiterjesztése iránti kérelmet a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint a Hatósághoz írásban kell benyújtani. (2) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, kiterjesztéséhez, meghosszabbításához, valamint helyreállításához szükséges vizsgáztatást az állományilletékes parancsnok/vezető kezdeményezi. Az állományilletékes parancsnok/vezető a kérelmében igazolja az előírt feltételek teljesülését. (3) A szakszolgálati engedély kiadása után az állományilletékes parancsnok/vezető biztosítja az engedélyes számára az érvényesség folyamatos fenntartásához szükséges feltéteket mindaddig, amíg a munkakör szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A hatósági vizsgára felkészítő tanfolyam 14. (1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez és helyreállításához szükséges tanfolyam elméleti foglalkozásokból tevődik össze. (2) A pályázó a tanfolyam összes tanóráján köteles részt venni, de az összóraszám 20%-ának erejéig igazoltan hiányozhat. (3) A pályázót új tanfolyamra kell beiskolázni, ha a (2) bekezdésben előírt feltétel nem teljesül. 15. (1) A szakszolgálati engedély megszerzése, kiterjesztése, illetve helyreállítása érdekében szervezett tanfolyam időtartama legalább 10 munkanap, melyet a tanfolyam indítását követő 1 hónapon belül be kell fejezni. (2) A szakszolgálati engedély meghosszabbítására szervezett tanfolyam időtartama 5 munkanap, melyet a tanfolyam indítását követő 20 naptári napon belül be kell fejezni. (3) Az elméleti ismeretek előírt témakörei: a) a légiközlekedési szakszemélyzet részére: aa) légi jog és szabályzatismeret, ab) légtérszervezés és légiforgalmi ismeretek, ac) légitájékozódás, ad) aerodinamika, ae) repülésmeteorológia, af) repülő-egészségügyi ismeretek, ag) típusismeret. b) az ejtőernyősök részére: ba) légi jog és ejtőernyős szakutasítások
11 bb) ejtőernyő-aerodinamika, bc) meteorológiai alapismeretek, bd) egészségügyi ismeretek, be) ejtőernyős elméleti ismeretek, bf) ejtőernyős vészhelyzetek bg) késleltetett nyitást biztosító ejtőernyős műszerek és minimális nyitási magasságot jelző készülékek. (4) A szakszolgálati engedély megszerzésére, kiterjesztésére és helyreállítására szervezett tanfolyam időtartama minimálisan 30 tanóra, a meghosszabbításra szervezett tanfolyam időtartama minimálisan 15 tanóra. 16. (1) A pályázó beiskolázására, képzésére az állományilletékes parancsnok/vezető intézkedik, aki a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyekről vezetett nyilvántartás alapján a) a katonai szervezeteknél a külön belső rendelkezésben foglaltak szerint, b) a rendvédelmi szerveknél minden év november 30-ig részvételi tervet készít. (2) Az állományilletékes parancsnok/vezető a pályázók részvételi tervét megküldi a Hatóságnak. 17. (1) Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzete részére oktatási intézményben szervezett tanfolyam oktatói állományát - a speciális- és típusismereteket oktatók kivételével - az oktatási intézmény vezetője jelöli ki. (2) Az oktatási intézmény vezetője szakoktató hiányában szakirányú végzettséggel, továbbá az adott szakterületen legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező külső előadót felkérhet. (3) A szakmai ismeretek oktatását oktatói szakszolgálati engedéllyel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező személy, illetve a másodpilóta-fedélzeti lövész, berepülő másodpilóta-fedélzeti lövész, fedélzeti lövész esetében szakszolgálati engedéllyel és legalább 3 év szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezheti. (4) A tanfolyam tematikáját egységes szerkezetben, az oktatási intézménynél folytatott képzés esetén az oktatási intézmény vezetője, a szervezeti egységnél folytatott képzés esetén az állományilletékes parancsnok/vezető készíti el és terjeszti fel jóváhagyásra a Hatósághoz. (5) A tanfolyamról részvételi naplót kell vezetni. (6) Az oktatási intézménynél folytatott tanfolyam elvégzését az oktatási intézmény vezetője, a szervezeti egységnél folytatott tanfolyam elvégzését az állományilletékes parancsnok/vezető tanúsítja.
12 A hatósági vizsga 18. A szakszolgálati vizsga az adott szakterület, és a szakszolgálati tevékenység szempontjából szükséges ismereteket és készségeket érintő olyan számonkérés, amely az adott szakterület műveléséhez szükséges komplex ismeretek, valamint azok alkalmazási szintjét méri. 19. (1) Szakszolgálati vizsgát vizsgaidőszakban lehet tenni. Egy naptári év két vizsgaidőszakra oszlik. A tavaszi vizsgaidőszak kezdete a február hónap 1. napját magába foglaló hét első, befejezése pedig a július hónap 15. napját magába foglaló hét utolsó munkanapjára esik. Az őszi vizsgaidőszak kezdete az augusztus hónap 31. napját magába foglaló hét első munkanapja, befejezése pedig a november hónap 30. napját magába foglaló hét utolsó munkanapja. (2) A tavaszi és az őszi vizsgaidőszakban a Hatóság a vizsgaidőszakok kezdő hetétől számított minden első héten elméleti, minden második héten gyakorlati vizsgát tart. A vizsgahét első és utolsó munkanapja kivételével, munkanapokon az elméleti vizsgát 10.00 és 15.00 óra közötti időszakban, gyakorlati vizsgát a repülések tervezése függvényében tartja a Hatóság. (3) Vizsgaidőszakon kívüli vizsgára, különösen indokolt esetben a vizsgázó írásbeli kérelmére, az állományilletékes parancsnok/vezető javaslatára, a Hatóság vezetője engedélyt adhat. (4) A vizsgázó a vizsgaidőszak utolsó vizsgahetében tett sikertelen vizsgája esetén a következő vizsgaidőszakban külön engedély nélkül megismételt vizsgát tehet. 20. (1) Szakszolgálati vizsgát vizsgáztató bizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a Hatóság vezetője vagy illetékes osztályvezetője, határozatban jelöli ki. (2) A vizsgabizottság elméleti vizsga esetén az elnökkel együtt legfeljebb háromtagú, gyakorlati vizsga esetén legfeljebb kéttagú. (3) A bizottság elnöke és tagja a Hatóság személyi állományába tartozó, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, az adott szakterületen jártas személy lehet. Bizottsági tagnak, indokolt esetben, az állományilletékes parancsnok/vezető egyetértésével az üzemben tartó vagy az üzemeltető oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja is kijelölhető. 21. (1) Hatósági vizsgára a 13. (2) bekezdésben foglaltak szerint a szakszolgálati engedély lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 90 nappal lehet jelentkezni.
13 (2) Az (1) bekezdés szerinti határidőtől való eltérést indokolt esetben írásbeli kérelem alapján a Hatóság vezetője engedélyez. (3) A kérelmet a Hatóság illetékes osztálya gyűjti és tartja nyilván. (4) A Hatóság a vizsgázót a vizsgaidőpontokról állományilletékes parancsnoka/vezetője útján legalább 5 munkanappal a vizsga előtt írásban tájékoztatja. (5) Ha a vizsgázó a vizsga napján nem tud megjelenni, és távollétének okát a Hatóság felé a vizsga napját követő 5 munkanapon belül hivatalos dokumentumokkal igazolja, a vizsgaidőszakon belül a Hatóság új vizsgaidőpontot jelöl ki számára. Ellenkező esetben a vizsgára jelentkezést meg kell ismételni. 22. (1) Szakszolgálati vizsgát a Hatóság által meghatározott helyen és időben kell tenni. (2) A vizsgák szabályosságáért, zavartalanságáért a vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgáztatók felelősek. (3) A vizsgázó a Hatóság által kijelölt vizsgaidőpontban és helyen, vizsgára alkalmas állapotban köteles megjelenni, és vizsgát tenni. (4) A vizsgázó köteles magával hozni a hatósági vizsgára irányuló: a) személyazonosításra szolgáló okmányait, b) szakszolgálati engedélyét, c) repülési-, ejtőernyős nyilvántartását, d) az angol távbeszélő ismeretét igazoló bizonyítványát (betétlapot), valamint e) a 7. (4) bekezdésben foglaltak szerinti, felmentésre jogosító igazolást. (5) Egy vizsganapon egy bizottság előtt legfeljebb 20 fő vizsgázhat. 10 főnél nagyobb vizsgalétszám esetén a vizsga az üzembentartó vagy üzemeltető által biztosított helyiségben is lefolytatható. (6) Az elméleti vizsga megkezdésekor a vizsgázó a tesztlap és a vizsgakérdések átvételét a jelenléti íven aláírásával igazolja. (7) A vizsga az írásbeli vizsgafeladatok kiosztásával, illetve a vizsgázó gyakorlati vizsgára való felkészülésének jelentésével tekintendő megkezdettnek. Az ezt követően félbehagyott, vagy a vizsgázó hibájából felfüggesztett vizsga befejezettnek tekintendő. Ebben az esetben a vizsgázót a kétfokozatú értékelési módszer alapján "nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. (8) Az elméleti vizsga időtartamát a vizsgabizottság elnöke határozza meg a vizsgakérdések számának és nehézségi fokának függvényében. (9) A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet rögzíti.
14 (10) A bizottság a kitöltött és aláírt vizsgajegyzőkönyveket, valamint a kijavított vizsgalapokat legkésőbb a vizsgát követő második munkanapon köteles átadni a kijelölt ügyintéző számára. A vizsgán meg nem jelent vizsgázó távolmaradását a vizsgajegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 23. (1) A szakszolgálati vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. (2) Az elméleti számonkérés kérdésenként 4 válaszlehetőséget biztosító, maximum 130 kérdést tartalmazó teszt alapján történik, amely e rendeletben felsorolt témaköröket egyenlő súllyal jeleníti meg. A tesztlap formai követelményeit az 5. számú melléklet rögzíti. (3) Az ismeretek és készségek értékelése kétfokozatú minősítéssel történik. A minősítés megfelelt és nem felelt meg értékeléssel történik. 24. (1) A vizsgázó felkészültségét a vizsgáztató bizottság elnöke, valamint a bizottság tagjai értékelik és zárt ülésen állapítják meg a vizsga eredményességét. (2) Eredménytelen a vizsga, amennyiben a vizsgázó: a) elméleti vizsga esetén bármely témakörben szerzett pontszáma nem éri el az adott témakörre adható pontszám 70 %-át, b) gyakorlati vizsga esetén az értékelési szempontok bármelyikére nem felelt meg" értékelést kapott. (3) Sikertelen vizsga esetén a Hatóság a 9. -ának (1) bekezdés c) pontja alapján a szakszolgálati engedélyt felfüggeszti. (4) Az eredményes elméleti vizsga 6 hónapig érvényes. 25. (1) Sikertelen vizsga után a vizsgázó három alkalommal tehet ismételt vizsgát. (2) Az ismételt vizsga időpontját a Hatóság vezetője határozza meg, amely a) az első sikertelen vizsgát követő legalább 15 nap elteltével, b) az első sikertelen megismételt vizsgát követő legalább 30 nap elteltével, c) a második sikertelen megismételt vizsgát követően a vizsgázó legkorábban a vizsga utáni 90 nap elteltével, a szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése, illetőleg a Hatóság által jóváhagyott speciális gyakorlati képzési program teljesítése után jelölhető ki. (3) Ha második és harmadik ismételt vizsgára kerül sor
15 a) elméleti vizsga esetén a Hatóság által kiadott tételek alapján szóban, 5 fős bizottság előtt történik, melynek összetételét a Hatóság vezetője határozza meg, b) gyakorlati vizsga esetén a bizottság elnöke és tagja csak a Hatóság adott területen jártas főtisztje lehet. (4) Szóbeli vizsga esetén a felelet megkezdése előtt legalább 30 perces felkészülési időt kell a vizsgázó számára biztosítani. 26. A vizsgák eredményéről a Hatóság a vizsgázót állományilletékes parancsnoka/vezetője útján a vizsgát követő 5 munkanapon belül, az elért pontszám feltüntetésével írásban értesíti. IV. Fejezet Záró rendelkezések 27. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet és az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet módosításáról szóló 14/2001. (V. 30.) HM-EüM együttes rendelet, továbbá az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló 5/2003. (II. 1.) HM rendelet és az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló 5/2003. (II. 1.) HM rendelet módosításáról szóló 13/2005. (V. 21.) HM rendelet hatályát veszti. 28. (1) A rendelet hatálybalépéséig kiadott szakszolgálati engedélyek, bejegyzett képesítések és jogosítások a benne foglalt szakmai érvényességi idő lejártáig érvényesek. (2) Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzete az e rendeletben meghatározott nyelvismeretre vonatkozó követelményt a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül teljesítheti. (3) A légijárművön repülés közben a szakszemélyzeten kívül speciális feladatok végrehajtására a repülési feladatot elrendelő elöljáró engedélyével további személy is tartózkodhat. Az adott feladat végrehajtásához szükséges felkészültségért az engedélyező elöljáró felelős. Budapest, 2006. május -n Juhász Ferenc
Készült: 4 példányban Egy példány: 15 lap Itsz.: 0504 Ügyintéző: Halászné dr. Tóth Alexandra (391-3754)/ dr. Szekendi Gyöngyvér (474-11-67) Kapják: 1. sz. pld.: Levéltár 2. sz. pld.: Irattár 3-4. sz. pld.: Miniszterelnöki Hivatal 16