RENDŐRSÉGI KARSZALAGOK 1945-1946 III. rész A tanulmány befejező részében bizonyos elemeket a karszalagokon részletesebben bemutatok, melyeknek jelentősége abban rejlik, hogy igen változatos, nem egységes. Az 1945. október 29.-én kelt új szabályzatban meghatározásra kerültek a rendfokozatok, azok megjelenítési módja a karszalagokon (tanulmány II. rész). Arra a következtetésre jutottam a paszomány vastagságok és mintázatok tekintetében, hogy azért mutatnak nagy számban eltéréseket, mert egyéni beszerzés keretében amihez hozzájutottak, azzal készítették el. Mivel adat és dokumentum nincs rá, de ha mégis központi kiosztással küldték volna meg a helyi szervek részére a paszomány ellátmányt, akkor sem tudtak volna egységességet létrehozni. A háború végére az ilyen jellegű gazdasági - hadi termelés szinte teljesen leállt. A korábbi években felhalmozott, raktárakban, elfekvő készletekben lévő anyagokat használhatták fel. Nem csak a rendőrök, hanem a katonák számára gyártott anyagok is felhasználásra kerültek. Különböző egyenruházati cikkeken (zubbony, köpeny, gyakorló zubbony, tábori sapka...) méretben és anyagban is különböző paszományok voltak rendszeresítve 1945 előtt. A II. részben bemutatott karszalagokból is jól láthatóak a különbségek. Az oxidációt figyelmen kívül hagyva szemmel láthatóak a paszományok különbözőségei. 01 kép A felső paszománynak arany, az alsónak ezüst színe van. Az oxidálódás ellenére a két szín közötti különbség mindig jól látható. Én törzsőrmesternek tekintem ezt a darabot, de akár lehetne főhadnagy is, de a akkor a használója minek készítette, milyen rendfokozatú volt már utólag sohasem fogjuk megtudni.
01A és 01B kép A fémszálak vastagsága megegyező, a tartalmi elem megjelenítése szintén egyforma technikai elkészítést mutat. A hadnagyi rendfokozatú karszalagok paszományai (02-02B kép) közül (a tanulmány II. részében 13-13D kép bemutatott) a 02B képen szereplő mutatja a legmarkánsabb eltérést. A paszomány vastagsága ebben az esetben duplája a többinek. 02 kép A képen látható a kézi felvarrás fehér cérnával 02A kép A képen szintén kézi felvarrás sárga cérnával. A paszomány felső részén lévő leszegélyezés fellazulás eredménye, az alsó szegély épen maradt
02B kép A paszomány magassága ebben az esetben arra enged következtetni, hogy azelőtt őrnagyi rendfokozat része lehetett. A századosi rendfokozatok esetében három markánsan eltérő anyagfelhasználás látható (03-05A kép). 03 kép A századosi rendfokozatok (Tanulmány II. részében 14-14E kép) közül ez a legkülönbözőbb a többitől. Az 1945 előtti egyenruhákon használt díszítő elemek (sujtások) anyagát vagy a Tábori sapkán használt rendfokozat jelző paszományok lettek felhasználva. Véleményem szerint inkább sújtás anyagok lehettek, mivel hiányoznak a rendesen leszegett végekről a sapkán jellemző "rózsák" valamint hosszabbak. Érdekes, hogy felvarrója nem ügyelt arra, hogy az elvágott végek egy oldalon legyenek.
03A kép Jól látható, nincs a tiszthelyettes és tiszti rendfokozatokra jellemző belső motívumrendszer. Szinte anyagával megegyező cérnával, kézzel varrták fel a kék selyem anyagra. 04 kép A lehetőségekhez képest az egyik legszabályosabban kivitelezett századosi rendfokozat. A középső és az alsó paszomány motívumai pár miniméter eltéréssel egybe esnek a felső paszomány viszont jelentősebb eltolódásban van. 04A kép A paszományok szélei visszahajtással, fehér cérna alkalmazásával, kézzel lettek felvarrva.
05 kép Ennél a századosi rendfokozatnál nem a megszokott motívumok jelennek meg a paszományokon. Nincsenek un. "talp nélküli háromszögek" / "fogazatok", és nem fémszámból készültek hanem szövetből. Készítője teljesen kitöltötte a rendelkezésre álló kék kocka területét, szimmetriára törekedve. A felvarrás géppel, barna cérna használatával történ a szélek visszahajtásával 05A kép A paszomány közepén vízszintesen végigfut egy 2/3 mm vastag, függőleges szövésű csík. A felső és alsó szegélyek szintén függőleges irányúak. A főtiszti rendfokozatoknál (06-08B kép) tapasztalható egy-két érdekesség. Tábornoki rendfokozatú karszalagot nem rendszeresítettek ugyan de két esetben a vastag alsó paszomány magassága és motívumrendszere arra enged következtetni, hogy azok korábban tábornoki paszományok voltak. Feltételezhetően a készítője / használója ilyen anyagot tudott beszerezni
06 kép Őrnagyi rendfokozat, a paszományok széleinek visszahajtásával, fehér cérna alkalmazásával, kézzel varrták fel. A varrás technikája "pontozott", azaz készítője próbált arra ügyelni a fehér cérnából a legkevesebb látszódjon. 06A kép A feltűnően magasabb, tábornokok részére készített paszomány, a jellemző belső motívumrendszerrel. Az alsó szegélyen látható a sűrű szövés. Néhol látszik az eredeti világosabb szín, a fémszálak eloxidálódtak.
06B kép A felső szegély kissé kifeslett. A "fogazatos" motívum valamint az alsó és felső szegélyek a jellemző függőleges szövésűek. 07 kép Ennél az alezredes rendfokozatnál sárga cérnát használtak a paszományok felvarrásához, géppel készítették. Feltűnő a két vékonyabb paszomány és az alsó vastag közötti anyagbeli különbség. A vékonyak fémszálas, a vastag szövet anyag felhasználásával készült. 07A kép A főtiszti rendfokozatok rendszerében ilyen volt a mintázat a magas, alsó paszományon. A szegélyek viszont fémszállal készültek. Megfigyelhető a gépi varrás technikai jellemzői valamint a két szélen a paszomány behajtása után duplán varrták azt le.
07B kép A bal oldal fel részén látszik a paszomány visszahajtás. Jól kivehető a "fogazat" motívum. 08 kép Talán egy alezredes nem méltó kivitelezést látunk. Többségében a paszományokat vízszintes varrással rögzítették a kék mezőre, de ebben az esetben a szélekre merőlegesek a fehér cérnával, kézzel készített öltések. A paszományok széleit visszahajtották. 08A kép A 06A képen látható paszománnyal teljesen megegyező motívum rendszerű, fémszállal készített paszomány. Feltételezhetően eredetileg ez is tábornoki volt.
A mintázatok jól kivehetőek. 08B kép Két karszalag esetében meglepő motívumokat találhatunk a kék kocka mezőben (09-10C kép). Egy egyenlő szárú háromszög és a másik esetben kocka alakú, főtiszti vastag paszományból készített geometriai alakot. A karszalagokat rendszeresítő két rendelet egyikében sem lelhető fel még csak utalás sem ilyen rendfokozati vagy más értelmezésű megjelölésre. A rendeletek ilyen tárgyú más rendelettel történő módosításáról sincs tudomásom (az 1945. és 1946. évi Rendőrségi Közlönyökben nem található). Lehetne akár helyi rendszeresítésű, foglalkozási megkülönböztető jelzés is de ennek ellent mond az 1970- ben megjelenő "Huszonöt év a dolgozó nép szolgálatában" című könyv (kiadó: BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség) 37. oldalán található három karszalagról készült színes, nyomdai kép (10E-10F kép). Fel is merül azonnal a kérdés: miért pont ez a karszalag kerül bele a könyvbe, miért nem az októberi szabályzatban leírt, rendfokozati jelzésűek valamelyike? 09 kép
Búzavirágkék színű, kocka alakú, posztó anyagon található egy főtiszti paszományból hajtogatott háromszög. Fehér cérnával, kézzel, pontvarrással készítették. 09A kép A háromszöget kék, kocka alakú posztóanyagra varrták fel és azt még az 1945 elején rendszeresített karszalag felirata mellé illesztették, de már 276.455/1945. IV.-12. B.M. számú rendeletnek megfelelően. 09B kép A hátoldalon látható a háromszög alakú jelzés felvarrása. A kék posztóanyagon a széleken láthatóak a felvarrás nyomai, a széleket nem hajtogatták vissza.
10 kép A központilag elkészített fehér téglalapra, fekete színű festékkel, sablonnal felfestett valamint a búzavirágkék színű kocka alakú, szintén sablonnal felfestett mező közepén található egy kocka alakú jelzés. 10A kép Érdekes mintázatú paszományból készített jelzés, melyet sárga cérnával gépi varrással rögzítettek.
10B kép A háttéranyagon látszik a felrögzítés nyoma. 10C kép Az alsó és felső szegély eredeti anyagvarrásos, a jobb és bal oldali szélek visszahajtásra kerültek a rögzítéshez.
10E kép 10F kép A 10A képpel összehasonlítva a mintázat nem teljesen egyező. A grafikai rajzon a középső sávban nagyobb téglalap alakú motívumok vannak, a két szélső sávban lévő ferde bordázatok befelé lejtenek. Az általam birtokolt darabon a varrásnyomok alapján 90 fokosan elfordítva varrták fel ezt a jelzést, nincsenek a belső sávban nagyobb téglalap motívumok hanem csak egyformák és a két szélső sávban lévő ferde bordázatok kifelé lejtenek Érdemes külön figyelmet szentelni az 1945 elején és a végén központilag készített karszalagok feliratozásának. Az előző részekben is látható a képeken, hogy az 1945 eleji rendszeresítésnél egy téglalap alakú, fehér vászonra, sablon használatával, fekete festékkel festették fel a két nyelvű feliratokat (11 kép). Az 1945 végi karszalagok vászon rátétei megnyújtásra kerülnek a rendfokozati rész feltüntetése céljából (11A kép). A magyar és orosz nyelvű feliratokat érdemes összevetni alaki és formai szempontok szerint (11B-11E kép). A sablon használata mindkét esetben egyértelmű. A betűk vastagsága, mérete szintén egyezést
mutat. Az orosz nyelvű felirat végződésének változtatásakor az új sablon elkészítése után is egyeznek a méretek. Ez teljesen alátámasztja a karszalagok alapjainak központilag történő elkészítését. 11 kép 11A kép
11B kép (felső), 11C kép (alsó) 11D kép (felső), 11E kép (alsó) A karszalagok két szélének összevarrását is meg kell említenünk. Központi vagy egyéni készítések? Mivel a nyári és téli ruházaton is hordták a karszalagokat és az egyéneknek is más-más volt a karvastagsága, bizonyosan állítható, hogy a karszalagok két végét nem központilag varrták össze. Alátámasztja ezt, a gépi vagy kézi varrások sokszínűsége is (12-12F kép). Egyesek béléssel is ellátták a karszalagok belsejét.
12 kép (felső) és 12A kép (alsó) 12B kép 12C (felső) és 12D kép (alsó)
12E kép (felső) és 12F kép (alsó) A karszalagokat más formában is rögzítették a karon. Találtam egy feltételezhetően fém szúró tárgy nyomait, melyek a karszalag végeit középen rögzítette össze (13-13A kép). Előfordulnak fémből készült akasztók (14-14A kép) és patentos megoldások (15-15A kép), de vegyes kivitelezésűek is (16-16A kép) 13 kép 13A kép 14 kép 14A kép
15 kép 15A kép 16 kép 16A kép A 16A képen láthatóak a cérnahurkok helyei a kapcsos megoldáshoz és a patentos megoldás ellendarabjainak kifejtett nyomai. Több esetben előfordult, hogy a rendőregyének (akiknek egyenruhájuk nem volt) szolgálaton kívül is viselték a karszalagot. Ezt az 1946. február 19.-én kelt 218.046/1946. IV. 12. B.M. számú rendeletben szigorúan megtiltották. Megjelent a Rendőrségi Közlöny 2. évfolyam 6. számában, 1946. március 01.-én. Az 1947. július 05.-én kelt 195.000/1947. IV./l.b. B.M. számú rendelet "Az Államrendőrség részére egyenruházati és felszerelési szabályzat kiadása tárgyában" megszűntette a korábbiakban rendszeresített karszalagokat, azok viseletét. Megjelent a Rendőrségi Közlöny 3. évfolyam 14. számában, 1947. július 10.-én. Természetesen előfordulhatott olyan rendőregyén akinek még mindig nem volt egyenruhája és a karszalagok valamelyikét volt kénytelen civil ruházatán viselni, de ezek előfordulási valószínűsége igen csekély lehetett. Tisztelettel: Varga Ottó
A tanulmány III. részében bemutatott darabok a saját tulajdonomban vannak, kivéve a 10E és 10F kép. Felhasznált irodalom: - Ludányi Gyula : Rendőrkarszalagok viselése 1945-1946 - 1945. évi 5.007 B.M. Eln. számú rendelete - közbiztonsági szervek megkülönböztet jelzés viselési kötelezettségéről - 276.455/1945.IV.-12. B.M. számú rendelete "A magyar államrendőrség egyenruházati és felszerelési szabályzata" - 218.046/1946. IV. 12. B.M. számú rendelete - a Rendőrségi karszalag szolgálaton kívül való viselésének megtiltása tárgyában - 195.000/1947. IV./l.b. B.M. számú rendelete "Az Államrendőrség részére egyenruházati és felszerelési szabályzat kiadása tárgyában - BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség - "Huszonöt év a dolgozó nép szolgálatában" című könyv(1970)