HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot, on belül pedig a hátrányos helyzetű (hh), halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű (sni) ezen belül is ún. enyhe értelmi fogyatékosság megoszlását vizsgálja a különböző fenntartók szerint. A statisztikai adatok Oktatási Hivataltól szármnak, a 2009/2010-es tanévre vonatkoznak. A statisztikai adatok különböző eljárásokkal aggregálva lettek, fenntartó és egyéb szempontok alapján ítésre és összehasonlításra kerültek. A főbb trendeket alább összegezzük: Az adatok alapján 3404 általános iskolai feladatellátási hely (fh) létezett a 2009/2010 tanévben, ig nem mindegyik működöt ténylegesen, néhány csak papíron működött, tanítás nem folyt, így sem voltak beiratkozva. Az általános iskolák túlnyomó többsége, a 3404 fh 88,9-a állami/önkormányzati fenntartású országos kisebbségi önkormányzatok 7 iskoláját nem számítjuk ide. A fenntartói megoszlást alábbi táblázat mutatja: intézmény száma alapítvány 74 állami felsőoktatási intézmény 23 állami szerv 4 egyéb 1 egyéb felsőoktatási intézmény 1 egyesület 16 egyházi felsőoktatási intézmény 3 egyházi jogi személy 228 fővárosi kerületi önkormányzat 273 fővárosi önkormányzat 32 korlátolt felelősségű társaság 22 közalapítvány 5 közhasznú alapítvány 20 közhasznú egyesület 5 közhasznú társaság 2 községi önkormányzat 657 megyei jogú városi önkormányzat 318 megyei önkormányzat 94 országos kisebbségi önkormányzat 7
önkormányzatok fenntartói társulása 469 önkormányzatok fenntartói társulása gesztor és tag 383 önkormányzatok fenntartói társulása társulási tanács 36 települési kisebbségi önkormányzat 1 többcélú kistérségi társulás 164 városi önkormányzat 566 ÖSSZESEN 3404 egyszerűsítve: intézmény száma állami fenntartásúak 3026 egyházi fenntartásúak 231 magánszektor által fenntartott 139 egyéb 1 országos kisebbségi önkormányzati fenntartás 7 en 3404 Az iskolák (fh-k) 6,79-a, 231 iskola egyházi fenntartású, 4,08-át, 139 iskolát pedig a magánszektor tart fenn. (Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott iskolákat nem soroltuk be egyik kategóriába sem, egyéb kategóriába 1 fh tartozik ez tulajdonképpen egyházinak számítható, de nem soroltuk be.) Az általános iskola nappali rendszerű képzésére adatkérés időpontjában, 2009 augusztusában 773 484 tanuló volt beiratkozva[1]. A összlétszámának megoszlását alábbi táblázat szemlélteti: aránya hez en intézmény száma állami fenntartásúak 3026 91,93 711079 egyházi fenntartásúak 231 6,28 48565 magánszektor által fenntartott 139 1,57 12130 egyéb 1 0,06 433 országos kisebbségi önkormányzati fenntartás 7 0,17 1277 en 3404 773484 Jól látható, hogy a tanulói megoszlás intézményszám megoszlás trendjét követi, a zöme, több mint 90-a állami/önkormányzati fenntartású intézménybe jár, a magánszektor által fenntartott intézményekbe jár a legkevesebb tanuló, 1,6-a, s közel 6,5-nyi diák látogatja egyházi fenntartású intézményeket.
A tanulói megoszlás a fő vizsgálati szempontok alapján a következő képet adja intézményekben: intézmény enyhe ért hh hhh SNI száma en fogy állami fenntartásúak 3026 711079 34,19 14,46 7,00 2,73 egyházi fenntartásúak 231 48565 22,61 4,96 3,52 0,55 magánszektor által fenntartott 139 12130 17,27 7,86 11,09 1,88 egyéb 1 433 16,86 2,54 7,62 0,00 országos kisebbségi önkormányzati fenntartás 7 1277 27,33 5,40 2,11 0,08 en 3404 773484 33,18 13,74 6,84 2,58 A hh és hhh legmagasabb arányban állami/önkormányzati intézményekbe járnak. Az ilyen aránya országos átlagnál valamivel magasabb iskolák zömét adó önkormányzati intézményekben, ami nem meglepő, hiszen tanulónak a több mint harmadát kitevő hátrányos helyzetűek aránya jóval (harmadával) alacsonyabb egyházi intézményekben, és még alacsonyabb (felével) a magánszektor által fenntartott intézményekben. A halmozottan hátrányos helyzetű aránya egyházi intézményekben alig valamivel több, mint országos átlag harmada, és ellentétben a fenti hh trenddel, még a magánszektor intézményeiben is másfélszer magasabb a hhh aránya egyháziakénál. Az egyházi intézményekben csak elvétve találunk hhh tanulót. Ezt a trendet nem befolyásolja a hh viszonylag magas aránya ezen intézménytípusban, hiszen önmagában is felveti a hh kategória érvényességének és igságosságának kérdését, hogy tanuló több mint egyharmada hátrányos helyzetűnek számít általános iskolai intézményfokon. Jól látható a táblázatból, hogy a magánszektor felülreprezentált SNI oktatásában, egyházi iskolák e feladatból is kevesebb szerepet vállalnak. A legtöbb igságtalanságot okozó, gyakran gumikategória -ként használt ún. enyhe értelmi fogyatékosság, ill. ebbe a körbe tartozó oktatása pedig túlnyomórészt állami intézményekben zajlik. Fenti táblázatban egyes fenntartói típusok iskoláinak tanulói összetételét vizsgáltuk egymással összehasonlítva. Érdemes onban megnézni t is, hogy a a fő szempontok szerint hogyan oszlanak meg ezekben iskolákban, milyen megoszlásban járnak a különböző fenntartású intézményekbe a hh, a hhh és SNI.
aránya h ez Halmozott an hátrányos helyzetű tanuló Hátrány k os létszámhelyzetű a e n Összese n SNI létszám a fenntartó típusa állami fenntartásúa k 91,93 711079 243120 102799 49783 19441 Enyhén értelmi hhh hh fogyaték os hhhhoz hh-hoz 94,74 96,76 SNI SNIhez 94,11 enyhe ért fogy enyhe ért fogyhoz 97,50 egyházi fenntartásúa k 6,28 48565 10979 2407 1708 269 4,28 2,27 3,23 1,35 magánszekto r által fenntartott 1,57 12130 2095 953 1345 228 0,82 0,90 2,54 1,14 egyéb 0,06 433 73 11 33 0 0,03 0,01 0,06 0,00 országos kisebbségi önkormányz ati fenntartás 0,17 1277 349 69 27 1 0,14 0,06 0,05 0,01 en 773484 256616 106239 52896 19939 Ebből a táblázatból látszik, hogy hh tanuló majd 95-a, hhh tanuló csaknem 97-a, SNI tanuló több mint 94-a és enyhe értelmi fogyatékosok alig kevesebb mint 98-a állami/önkormányzati intézménybe jár. Magyarán a magyar közoktatási rendszer számára valamilyen okból problémás gyerekek szinte kizárólag állami/önkormányzati intézményben tanulnak. Másképpen: a nem állami, nem önkormányzati intézmények szinte kizárólag elit gyermekeinek gyűjtőhelyei. Éppen a legszegényebb tanulói kör szorul ki leginkább egyházi és magánintézményekből. Az általános iskolák vonatkozásában egyházi fenntartók a 6,28-át oktatják. Ha egyházi iskolák vonatkozásában vizsgáljuk a HH és HHH arányát, megállapítható, hogy a HH kétharmad arányban vannak jelen iskola hhh tanulói arányához képest, a HHH
aránya pedig csak valamivel több, mint a hhh iskolában meglévő arányának harmada. Ha onban vizsgálatunkat tanulóra kiterjesztjük, t tapasztalhatjuk, hogy HH tanulónak csupán 4,28-a jár egyházi fenntartású, és 0,82-a egyéb magániskolába. Mindez ért is jelentős különbség, mert a HH aránya () általános iskolában már túllépte a 30-ot. Az halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulónak csupán 2,27-át oktatják egyházi fenntartású, és kevesebb mint 1-át egyéb magánintézmények. Az általános iskolai harmada él alacsony jövedelmű családban, hiszen a hátrányos helyzet definíciója szerint okat a at jelöli, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek (1993. évi LXXIX Tv. a közoktatásról 121. (1) 14.). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a jegyző annak a gyermeknek állapítja meg, akinek családjában egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130-át, vagy ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. (1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi iggatásról) A közoktatási törvény fent idézett passzusa alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló tekinthető, akinek a szülei legfeljebb általános iskola 8. osztályát végezte el, tehát alacsony jövedelem mellé szülői képzetlenség társul. Roma Sajtóközpont [1] A datok egyrészt folyamatosan változnak, másrészt gyakran korrekcióra is szorulnak pl. hibás lejelentések, stb. miatt.