Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Turisztikai fejlesztési koncepció (projekt előkészítő dokumentum) 2005
Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. A turizmus helyzete a világban... 5 2. Magyarországi helyzetkép... 6 3. Megyei turisztikai helyzetkép...7 4. Derecske - Létavértesi Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása... 9 4.1. A társulás megalakulása, céljai, feladatai... 9 4.1.1. A kistérség elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében... 11 4.1.2. A kistérség helyzete Hajdú-Bihar megye térszerkezetében... 12 4.1.3. A kistérség településeinek fejlettségbeli helyzete... 13 4.1.4. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége... 13 4.1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer... 17 4.1.6. Infrastruktúra... 18 4.2. A társulás tagjainak bemutatása... 21 4.3. Turisztikai adottságok összegző táblázatai... 34 5. A turisztikai fejlesztés indokoltsága:... 41 6. A turisztikai fejlesztéssel kapcsolatban használt fogalmak ismertetése... 43 7. Komplex turisztikai termékek... 44 7.1. Új komplex turisztikai termékek kialakítása... 44 7.2. A térség gazdasági, tudományos és kulturális potenciáljának turisztikai hasznosítása:... 45 7.3. Aktív turisztikai lehetőségek fejlesztése a meglévő lehetőségekre alapozva... 46 7.4. Településeket összefogó a társulás egészére kiterjedő közös programok és események... 47 7.5. Civil kezdeményezések támogatása... 47
7.6. Határon átívelő kapcsolatok bővítése... 48 7.7. Térségi turisztikai termékek kialakítása... 48 8. Települések turisztikai fejlesztési lehetőségei... 54 8.1. A turisztikai programcsomagok megvalósításának feltételrendszere... 61 8.2. A fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága... 62 9. A kommunikációs politika szerepe a kistérségi turizmusfejlesztésben... 63 10. Derecske -Létavértes Többcélú Kistérségi Társulás SWOT-analízise... 67 Összefoglalás... 68 Irodalomjegyzék... 70 Mellékletek 71 3
Bevezetés A világban a kultúra és az emberiség terjedésének és a megismerésnek alapköve az utazás volt. A vándorlások során telepedtek le őseink, vándorlások során ismerkedtek meg a környező népekkel, szokásokkal és hagyományokkal. Ma is igény van az értékek megőrzésére, hagyományok ápolására és emellett egyre több ember fordul a természet felé, a természeti környezet felé. Megnőtt az emberekben az igény, hogy szabadidejüket hasznosan, egészségesen és aktív kikapcsolódással töltsék el és erre kiváló lehetőséget ad a vidék, a falusi turizmus és a vidéki falvak. A közelmúltban jelentős fejlődésnek indult a turisztikai iparág, de a vidéki térségekben nem érezteti hatását. A vidéki területek olyan érintetlen természeti környezettel rendelkeznek, amelyet érdemes megmutatni az idelátogatóknak, hagyományokban bővelkednek, tájjellegű termékekkel rendelkeznek, látnivalókban gazdagok. Ezeket az értékeket megmutathatóvá kell tenni, élvezhetővé kell tenni a nagyközönség számára. Az Európai Uniós csatlakozás óta a mezőgazdaság szerkezete sokat változott, azok a családok, akik eddig csak a mezőgazdasági termelésből éltek nem tudnak eleget tenni a követelményeknek, a minőségi termék-előállításnak. Elaprózódott a birtokszerkezet, elöregedett a géppark, elavultakká váltak a termelési technológiák. Megerősödtek a szociális problémák, megnőtt a vidéki értelmiség és a fiatalok elvándorlása, alacsony a vidéki szolgáltatások színvonala (oktatás, egészségügy, szolgáltató ipar), csökkent az összetartó erő a lakosság között, nagyfokú a munkanélküliség, s kevés a vidéki munkahely. Emellett vannak olyan termelők, akik kiváló minőségben termelnek, s akik kisüzemi keretek között kiváló, tájjellegű termékeket állítanak elő. Ezeken a problémákon segít a vidék fejlesztése, és egyik jó lehetőség a turizmus fejlesztése, mely munkahelyeket teremt, segíti az infrastrukturális fejlesztéseket, pótlólagos jövedelemforrást jelent, s a helyi értékek és hagyományok ápolása mellett tovább folytatható és fenntartható a vidéki élet. 4
1. A turizmus helyzete a világban A 2002-2003 év világszerte két rendkívül gyenge esztendő volt a turisztikai ágazatban: az emberek utazási kedvét elvette a 2001. szeptember 11-i New Yorki-i merénylet, a SARSjárvány és az iraki háború. 2004-re ezek a hatások gyengültek, és a üdülni vágyók ismét elindultak külföldi célországokba is (HVG, 2005). A világ idegenforgalma túljutott a válságos esztendőkön. Egyre többen szánják rá magukat világjárásra, számuk növekedési tempója az év végére eléri a tízszázalékos mértéket, ami abszolút rekord. Hetvenmillióval többen utaznak 2004-ben, mint 2003-ban (Népszabadság, 2004). 2004 a világturizmus erős éveként fog bekerülni a történelembe, jelentette ki David de Villers, a WTO főtitkárhelyettese. Hetvenmillióval többen vettek részt a világjárásban, mit az előző évben. Minden jel arra mutat, jelentette ki, hogy az év végén a turistaérkezések számának tízszázalékos növekedését lehet majd elkönyvelni, ami további rekordot jelent, ugyanakkor figyelmeztetett: 2005-ben hasonlóan lendületes fejlődés már nem várható. Hároméves visszaesés után ismét fellendülhet a turizmus jósolja a Világturisztikai Szervezet (WTO) 2004. júniusában publikált tanulmányában; az állandósuló terror cselekmények ellenére is bizakodnak a szakértők, 2005-ben 5 százalékos növekedéssel számolnak. A kelet-közép-európai régió államai közül az év első négy hónapjában különösen jól teljesített Magyarország és Lengyelország: a 10 százalék feletti növekedést főként az uniós csatlakozás és a leértékelődő nemzeti valuta indokolta. (Világgazdaság, 2004) 5
2. Magyarországi helyzetkép A magyar gazdaság dinamikusan fejlődő ágazata a turizmus, melynek további jelentős tartaléka és számos kiaknázatlan lehetősége van. Országunk idegenforgalma a világ átlagánál gyengébben teljesített 2004-ben. Bár hárommillió külföldi vendég érkezett, ami kilenc százalékkal meghaladja a 2003 január- októberit, de az itt töltött éjszakáinak száma csupán két százalékkal emelkedett. A belföldi turistaforgalom visszaesett: a szálláshelyek 2,8 millió hazai turistát fogadtak, három százalékkal kevesebbet a tavalyinál, a belföldi vendégéjszakák száma pedig öt százalékkal csökkent. A szállodák október végéig átlagosan 48 százalékos szobakihasználtságot értek el, ami két százalékkal magasabb a tavalyinál. Az ötcsillagos házak 25, a gyógyszállók hét százalékkal több külföldi vendégéjszakát regisztráltak, míg panziókban, nyaralóházakban, kempingekben csökkenést észleltek. Mintegy húsz százalékkal nőtt ugyanakkor a külföldre utazó magyarok száma: a határőrség 14,6 millió határátlépésről számolt be. (Népszabadság, 2004) 6
3. Megyei turisztikai helyzetkép A megye határátkelőhelyei 2005. I. félévében 1,5 %-kal kisebb forgalmat bonyolítottak 2004. azonos időszakát tekintve, ez 2,3 millió határátlépést jelentett. Növekedés 6 határállomást közül (Ártánd- közúti, Biharkeresztes- vasúti, Nyírábrány -közúti, Nyírábrány- vasúti, Létavértes -közúti, Debrecen- légi) csak Debrecen és Biharkeresztes esetében volt. A megye kereskedelmi szálláshelyein is mind a látogatók számában, mind az eltöltött vendégéjszakák számában csökkenés volt tapasztalható, mindkét esetben 7-8 % volt a tavalyi adatokhoz képest a visszaesés. Az országos tendencia azonban éppen ellenkező, amely a közép-magyarországra azon belül is kiemelten a budapestre koncentrálódó külföldi vendégforgalomra vezethető vissza. A belföldi vendégforgalom növekedése az Észak-alföldi Régió kivételével valamennyi régióra jellemző volt. A megyében mind a külföldi, mind a belföldi vendégforgalom csökkent. Előbbi legjelentősebben Hortobágy, míg utóbbi Debrecen térségében volt a legjellemzőbb. Debrecen esetében a belföldi vendégforgalom 10%-os visszaesést mutatott ez év első félévében, szintén a tavalyi év azonos időszakának viszonyításában. A visszaesés a német, az osztrák, az ukrán, a holland, az orosz és a szlovák vendégek körében volt tapasztalható, ugyanakkor nőtt a Lengyelországból, Romániából és Nagy- Britanniából érkező turisták száma. A szállodai szobakihasználtság is elmaradt a tavalyi évhez képest, bár az országos átlagot tekintve-44%-mergfeléelő volt. Az utazás célja az alábbiak szerint alakult: 1. szabadidő eltöltése- 44 % 2. gyógy-szolgáltatások igénybevétele -19 % 3. termál- szolgáltatások igénybevétele -19 % 4. hivatalos, üzleti cél 9 % 5. konferencia-turizmus 5 % 7
A féléves adatokat tekintve a szállás díjakból származó bevételek 6%-kal emelkedtek a tavalyi évhez képest, ennek mintegy 64 %-a belföldi vendégektől származott. A vendéglátóhelyek száma 2005 június végén a megyében 2712 volt, ami egy év alatt 37- tel emelkedett. A 2712 vendéglátóhely 64 %-a étterem, cukrászda, 23 %-a bár, borozó, a fennmaradó 13%-ot pedig a munkahelyi, közétkeztetési egységek képezik. Az adatok a KSH 2005. évi gyűjtéséből származnak és a turizmus 2005. első félévi helyzetét jellemzik. 8
4. Derecske - Létavértesi Többcélú Kistérségi Társulás bemutatása 4.1. A társulás megalakulása, céljai, feladatai A 2003. decemberében elfogadott Kormányrendelet alapján 2004. júniusában létrejött az új statisztikai területi lehatárolás alapján a Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása. A Társulás székhelye Sáránd község. A kistérséget 3 mikrotérség alkotja: - Létavértesi mikrotérség /Létavértes, Álmosd, Bagamér, Kokad/ - Derecske mikrotérség /Derecske, Konyár, Mikepércs, Sáránd/ - Hosszúpályi mikrotérség /Hosszúpályi, Hajdúbagos, Monostorpályi/ A kistérségi társulás feladatai az alábbiakban határozhatók meg: - szervezeti keret biztosítása az önkormányzatok együttműködésének kialakításához; - az önkormányzatok közszolgáltatási rendszerének térségi szintű összehangolása - ágazati feladatok közös ellátása; - integrált térségi intézményrendszer kialakítása, feladatellátás összehangolása; - a feladatellátáshoz szükséges feltétel- és forrásrendszer koordinálása; - közigazgatási feladatellátás; - térségfejlesztés: terület- és településfejlesztési feladatok összehangolása, programozási és tervezési tevékenység. A 11 települést magában foglaló kistérség kétpólusú: Létavértes és Derecske gazdasági aktivitása, fejlettsége zömmel azonos szintű, bár Derecske közlekedés-földrajzi fekvése kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. Hosszúpályi nagyközség, a kistérség földrajzi középpontja, mely gazdaságilag fejlettebb a többi községhez viszonyítva. A korábbi statisztikai lehatárolás alapján a Derecske-Létavértes kistérség települései (Derecske és Konyár kivételével) a debreceni statisztikai körzethez tartoztak. Debrecen, mint az ország második legnagyobb városa olyan gazdasági/társadalmi mutatókkal rendelkezett, amely a KSH körzet egészére- statisztikai elemzések alapján- kedvező 9
hatást gyakorolt. Ez a pozitív hatás csak a gazdasági mutatókban jelentkezett, mely nem adott valós képet az egyébként hátrányos helyzetű településekről. Az új lehatárolással a kistérség egészéről megállapítható, hogy hátrányos helyzetű, periférikus elhelyezkedésű térség, mely a gazdasági, társadalmi fejlődés lehetőségét nem tudja megteremteni, a korlátozott anyagi források, a társadalmi problémák miatt, így a települések további lemaradásának veszélye fokozódik. 10
4.1.1. A kistérség elhelyezkedése Hajdú-Bihar megyében A Derecske- Létavértesi kistérség elhelyezkedését a megyében az 1. sz. ábra szemlélteti. 11
Hajdú-Bihar megyében a korábbi statisztikai besorolás szerint 7 kistérséget különböztettünk meg. Az új területi lehatárolással 9 kistérség jött létre a megyében: 1. Derecske-Létavértesi 2. Hajdúhadházi 3. Debreceni 4. Hajdúböszörményi 5. Polgári 6. Balmazújvárosi 7. Hajdúszoboszlói 8. Püspökladányi 9. Berettyóújfalui 4.1.2. A kistérség helyzete Hajdú-Bihar megye térszerkezetében A kistérség népessége a megye népességének 7,3%-a, területe pedig a megye területének 9,34 %-a. A települések a nagyvárosból több irányból is megközelíthetőek. A kistérség alközpontja, Derecske városa a 47. számú főközlekedési út mentén helyezkedik el. A kistérség legtávolabbi és leghosszabb úton megközelíthető települései közé tartoznak a közvetlenül a magyar román határ mentén fekvő Kokad Álmosd és Bagamér települések, de Konyár település is kiesik a jelentősebb forgalmat bonyolító közutaktól. A nagyváros közelsége gazdaságilag a közvetlenül Debrecen szomszédságában fekvő települések életében érezteti hatását. Debrecen a térség gazdaságában, a foglalkoztatottságban és az oktatásban bír nagy jelentőséggel. A települések megközelíthetőségét tekintve Álmosd, Bagamér és Kokad kivételével valamennyi település elérhető vasúton a Debrecen - Létavértes, valamit a Debrecen - Nagykereki szárnyvonalon. A gazdasági az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató szektor túlnyomó része a megyeszékhelyen koncentrálódik, ugyanakkor a két centrumtelepülés Létavértes és Derecske is alkalmas a lakossági igények széles körű, magas színvonalú kielégítésére. 12
4.1.3. A kistérség településeinek fejlettségbeli helyzete A kistérség iparilag fejletlen, foglalkoztatási gondokkal sújtott. A kistérségi települések csoportja halmozottan hátrányos helyzetű, az országhatár mentén elzártan fekvő településeket is magában foglal. A környezet állapotát tekintve a kistérségben nincs súlyos probléma, az érintetlen természeti környezet jelentős értéket képvisel a kistérségben. A térség infrastruktúrájában legjelentősebb lemaradás a szennyvízelvezetés és tisztítás területén van. A környezeti problémák megelőzése érdekében indokolt a településcsoportok összefogása a közműfejlesztési programok kidolgozásában és későbbi megvalósításában. A leghátrányosabb helyzetű határmenti területek felzárkóztatását, az elzártság felszámolását is szolgálja a Létavértes -Székelyhíd közötti határátkelőhely. 4.1.4. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége A településekből kiemelkedik Létavértes és Derecske, valamint a kistérség földrajzi központját képező Hosszúpályi. A 11 település lakossága mintegy 40.000 fő. A kistérség településeinek fontosabb adatait a 1.sz. táblázat tartalmazza. 1. sz. táblázat: A települések adatai Település neve Terület (km 2 ) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2) 1. Álmosd 34,13 1651 48 2. Bagamér 47,02 2515 53 3. Derecske 103,58 9369 91 4. Hajdúbagos 37,44 1962 53 5. Hosszúpályi 79,18 5796 73 6. Kokad 16,10 648 40 7. Konyár 41,70 2247 53 8. Létavértes 116,62 7189 62 9. Mikepércs 36,93 3724 101 10. Monostorpályi 44,44 2217 50 11. Sáránd 22,68 2343 103 Összesen: 579,82 39661 69 Forrás: KSH, 2004 13
A kistérség nemzetiségi összetételét tekintve döntően magyarok alkotják a népességet. A térségen belül egyes településeken jelentős a roma népesség aránya. Különösen súlyos problémát okoz ez Bagamér, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes és Konyár településeken. A kistérségre vonatkozó fontosabb adatokat táblázatba foglaltuk az átláthatóság érdekében (2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat: A két kistérség fontosabb adatainak összehasonlítása Derecske - Létavértesi kistérség Népesség (fő) 39661 Terület (km 2 ) 579,82 Népsűrűsé0g (fő/km 2 ) 68 Települések száma 11 Városok száma Legnagyobb település népessége (fő) 2 (Derecske, Létavértes) 9369 (Derecske) Legkisebb település népessége (fő) Középiskolák száma (db) 648 (Kokad) 1; (Derecske) 14 év alattiak a népességen belül (%) 19,1 60 év felettiek a népességen belül (%) 18,3 Forrás: KSH, 2004 14
A kistérség legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatait a 2004. évi statisztikai évkönyvből gyűjtöttük össze 3. sz. táblázatban. 3. sz. táblázat: Kistérségi statisztikai adatok A kistérség fontosabb statisztikai adatai 2004 évben Demográfia, foglalkozatási helyzet Lakónépesség fő Városok népessége fő Települések átlagos népessége fő 39661 16558 3606 Népsűrűség fő/km2 68 60 éves, vagy annál idősebb népesség aránya a teljes népességen belül % 18,3 Munkanélküliek arány a teljes munkavállaló korú állandó népességen belül % 8,9 Tartós /180 napon túl/ munkanélküli a teljes munkavállaló korú állandó népességen belül % 4,5 Tartós /180 napon túl/ munkanélküli a munkanélkülieken belül % Szellemi foglalkozásúak a munkanélküliek körében % Pályakezdők a munkanélküliek körében % 50,7 8,8 10,1 Lakásállomány 2004 év végén db 14591 100 lakásra jutó lakos fő 2004-ben épített lakások száma db 272 154 Épített lakások átlagos alapterülete m 2 94,6 Infrastruktúra Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ban 52,2 Egy háztartásra jutó éves gázfogyasztás m 3 1550,2 Egy háztartásra jutó éves villamos energia fogyasztás /2003. év/ Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db 2367,5 93,9 Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 9,5 1 km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza / legrosszabb adat a megyében/ 138 Távbeszélő fővonal 1000 lakosra db Kábel TV hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra 231 56 15
Humán infrastruktúra Kereskedelem, vendéglátás 1 háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos 100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek Általános iskolai feladat ellátási hely Gimnáziumi feladat ellátási hely Szakközépiskolai feladat ellátási hely 100 lakosra jutó általános iskolai tanuló 1000 lakosra jutó középiskolai tanuló Kiskereskedelmi üzlet Élelmiszer jellegű üzlet, áruház Iparcikk jellegű üzlet, áruház Ruházati szaküzlet Bútor, háztartási cikk szaküzlet Elektromos háztartási cikkek Vasáru, festék, üveg szaküzlet Könyv, újság, papíráru szaküzlet Használt cikk szaküzlet Gépjármű alkatrész szaküzlet Gépjármű üzemanyagtöltő-állomás Gyógyszertár Kiskereskedelmi üzlet 1000 lakosra Vendéglátóhely Étterem, cukrászda Bár, Borozó ebből ebből 1653 103 15 2 2 111 9 420 149 8 39 2 5 23 10 12 7 4 8 11 130 82 42 16
Vállalkozások Regisztrált vállalkozások Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Vállalkozás 1000 lakosra Forrás: KSH 2004 2115 561 1554 53 4.1.5. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településeinek jogállását a 4. sz. táblázat mutatja be. 4. sz. táblázat: Települések jogállása Település Jogállás 1 Álmosd község 2 Bagamér község 3 Derecske város 4 Hajdúbagos község 5 Hosszúpályi nagyközség 6 Kokad község 7 Konyár község 8 Létavértes város 9 Mikepércs község 10 Monostorpályi község 11 Sáránd község A településcsoportra az alábbi megállapításokat tehetjük: a., A kistérségen belül két város található: Létavértes és Derecske Fejlettségük, illetve lakónépességük alapján ezek a települések a legjelentősebbek. b., A két kisváros közül Létavértes térségközponti feladatokat lát el, melynek elsődleges haszonélvezői a szűkebb környezetében fekvő községek. Derecske város pedig alközpontként működhet. 17
c., A városi cím elérésére törekvő Hosszúpályi nagyközség a térség földrajzi központjaként földrajzi helyzetéből és fejlett szolgáltató ágazatából adódóan elsősorban a 3 km-re fekvő Monostorpályi, valamint a 6 km-re fekvő Hajdúbagos számára biztosít kiegészítő ellátást, elsősorban a kereskedelem, a kultúra és a szolgáltatások terén. d., A térségközpont Létavértes sajátos helyzetét határmenti fekvése adja. A határmenti települések gazdaságára hosszútávon élénkítően hat a létavértesi határátkelőhely átmenő forgalma. e., A kistelepülésekre a kedvezőtlenebb adottságok, valamint az alacsonyabb életminőség jellemző. Ilyen kedvezőtlen helyzetben levő település az északi, periférikus elhelyezkedésű Kokad, Álmosd és Bagamér. Annak ellenére, hogy Konyár község szomszédos Derecske városával, mégis kiesik a városhoz kötődő gazdasági vérkeringéséből. A külső és belső kapcsolatok működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. A külső kapcsolatok lehetőségei igen széleskörűek, melyet a megyeszékhely közelségével is magyarázhatunk. A belső kapcsolatok vonatkozásában az alulról szerveződő önkormányzati társulási tagságot említhetjük. Az Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása székhelye Létavértes. A Társulásnak a térség 9 települése tagja. A Társulás feladatai közé tartozik a térségi érdekek egységes megjelenítése a terület- és vidékfejlesztésben érintett megyei, regionális és országos szervezeteknél, továbbá a fejlesztések tervezése, összehangolása és koordinálása. 4.1.6. Infrastruktúra A kistérség hátrányos helyzetű térségekhez tartozik. A társadalmi gazdasági - infrastrukturális elmaradottság a 7/2003 (I.14.) Korm. rendelet értelmében a következő településekre jellemző: Álmosd, Bagamér, Kokad, Konyár. Ezeken a településeken a munkanélküliség is jelentős. Mind a regisztrált munkanélküli férfiak, mind a nők aránya a 18-59 éves lakossághoz viszonyítva magasabb a megyei és az országos átlagnál. 18
A kistérség infrastruktúrájában a legnagyobb lemaradás a szennyvízcsatorna hálózat terén van. A kistérség 8 településén egyáltalán nincs csatornázottság. Hosszúpályi és Létavértes kedvezőbb helyzetben van, míg Derecskén alacsony szintű a csatornázottság. A kedvezőbb helyzetű települések is jelentősen elmaradnak a megyei, regionális és országos átlagtól. Kedvezőbb a helyzet a közüzemi víz és elektromos hálózatra kapcsolt lakások arányát tekintve. Ez az arány 78-100% között változik. A vezetékes gázhálózatba kapcsolt lakások aránya már nem ilyen jó, az értékek 32,1 (Bagamér) és 59,6 (Mikepércs) között változnak. Derecske 56,8%-os, Létavértes 42,9%-os ellátottsággal bír. A kistérség infrastrukturális ellátottságának bemutatását szolgálja a 5.sz. táblázat. 19
5. sz. táblázat : Infrastrukturális adatok településenkénti bontásban Lakásállomány Háztartási vill. energia fogyasztók, 2003 Vezetékes háztartási gázfogyasztók, 2004 Közüzemi vízvezeték hálózat hossza km, 2004 Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakás Közüzemi szennyvízhál. hossza-km, 2004 Közüzemi szennyvízhál.- ba kapcsolt lakás Álmosd 712 722 263 17 635 - - Bagamér 1009 1074 338 19,3 817 - - Derecske 3305 3523 2097 50,4 3256 6,7 287 Hajdúbagos 829 819 416 14,8 729 - - Hosszúpályi 1982 2001 984 35,3 1948 14 409 Kokad 297 317 129 6,12 271 - - Konyár 857 959 343 17,4 790 - - Létavértes 2689 2979 1288 45,8 2386 15,5 688 Mikepércs 1150 1362 829 20,5 1150 - - Monostorpályi 934 966 389 18,9 8885 - - Sáránd 828 1023 538 17,6 828 - - Kistérség összesen Hajdú-Bihar megye összesen Forrás: KSH, 2004 14592 15745 7614 263,12 21695 36,2 1384 217776 249246 150378 2868,7 204752 1229 98828 20
4.2. A társulás tagjainak bemutatása Álmosd Álmosd területe 3412 ha. Az érmelléki löszös hát nevű kistáj É-i részén helyezkedik el. A település határában 50 ha vízfelületű mesterséges tó található, amely a szükséges infrastrukturális feltételek kiépítése esetén jelentősen megnövelhetné a település idegenforgalmi vonzerejét. A község az Ákos nembeli Álmosdi Chyre nemzettség ősi birtoka és temetkezőhelye volt. Írott forrásaiban először 126-ben említik a nevét. 1416-ban már Álmosd néven említik a települést. Az írásos források 1536-ban említik utoljára a katolikus plébániát, valószínűleg ekkor tért át a lakosság a protestáns vallásra. A Csire családtól dobó István vásárolta meg a birtokjogot. Álmosd neve, Bocskai István fejedelem hajdúinak 1604- ben itt megvívott győzelme révén került be a köztudatba. A Bocskai u. 1. szám alatt található középkor eredetű (XIII:_XIV: század) református templom 1805-ben, illetve 1822-24 között lett átépítve. A templomkertet vastag kőfal veszi körül, mely a XVI. században épülhetett. A kertben egy világháborús emlékszobor áll, amely egy ismeretlen olasz hadifogoly művész alkotása. A szintén műemlék jellegű katolikus templom 1850-ben épült és a Táncsics M. utcán található. A Kölcsey u. 13. szám alatt helyezkedik el a Kölcsey Emlékmúzeum, amely valószínűleg Kölcsey Ferenc szülőháza volt. A múzeum Álmosd leglátogatottabb turisztikai célpontja (1995-ben 2040 fő). Az épület a XVIII: század végén épült klasszicista nemesi kúria. A költő lakószobájában irodalmi kiállítás található. További 3 helyiségen korabeli bútorokkal berendezett dolgozószobát, az álmosdi csata emlékeit, illetve egy XVIII. századi konyhát láthatunk. A ház pincehelységében Érmelléki Szőlőskultúra és Bortermelés címmel néprajzi kiállítás nyílt. Az udvaron 1975 óta Kölcsey Ferenc mellszobra (Márton László műve) áll. A Rákóczi u. 21. szám alatt Mucsi Mihály kovácsmester századforduló korabeli kovácsműhelye tekinthető meg. Az épületben a mester teljes szerszámkészlete és az itt készült vastárgyak (patkók, szekér- és ekealkatrészek) is megtalálhatók. Az 1604. október 15-én Bocskai hajdú által megvívott álmosdi csata emlékműve Nagy Sándor alkotása - a főtéren áll. 21
Táncsics u. 22. szám alatt elhelyezkedő Miskolczy kúria mögött található Miskolczy-park a környék kiemelkedő természeti értéke. A lucfenyőkben, hársakban és juharfélékben igen gazdag park bejáratát egy csodálatosan szép soktörzsű, 250 cm törzsátmérőjű vadgesztenyefa őrzi. A fa 6 nagy meggyökeresedett ágból új törzsek fakadtak, melyek átmérője, egyenként 70-100 cm. Bagamér Bagamér Hajdú-Bihar megye ÉK-i részén, Debrecentől 31, Létavértestől 13 km-re található, a román határ közvetlen közelében. A település a Létavértes-Vámospércs közötti 4806. sz. összekötő út mentén fekszik, kizárólag közúton lehet megközelíteni. A település határában található a környék legnagyobb méretű (109 ha) mesterséges állóvizének kialakítására alkalmas terület, amely a megfelelő infrastrukturális adottságok megteremtése esetén a település egyik fő idegenforgalmi vonzerejévé válhatna. A ritka botanikai értékeket tartalmazó Hajdúsági Tájvédelmi körzet 28 védett területegységének egyike, a Kék-Kálló völgye a község ÉNy-i határán húzódik keresztül. A községet a Gutkeled nemzetség telepítette. Első írásos említése 1281-ben Bagomer néven történt. 1611-ben Báthori Gábor erdélyi fejedelem 16 hajdútisztnek, valamint az alattuk szolgáló mintegy 1000 hajdúvitéznek adományozta Bagamért földjeivel együtt, amely ettől kezdve kishajdú település lett. A község dombra épült, erődszerű református templomának egy része a XIV. századból való. 1996. augusztusában nyílt meg a község állandó helytörténeti és néprajzi kiállítása az egyik egykori helyi református iskolában. Műemlék védelemre érdemes, eredeti formájukban álló parasztporták találhatók az Árpád utcán. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként, a község határában 300 hektárnyi védett területként húzódik végig a Kék-Kálló völgye, amely egyedüli tájképi érték Hajdú-Bihar megyében. További botanikailag értékes területek: a Bagaméri ezüsthársas és Malomgát környéke. 22
A község egyetlen köztéri szobra egy szabadságharcos, egyben I. világháborús hősi emlékoszlop. A görög katolikus templom korábbi alapon épült újjá 1852-ben. Derecske Derecske Hajdú-Bihar megye nyugat részén helyezkedik el. Autóbusszal és vasútvonalon egyaránt megközelíthető. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47-es főút (M47) melletti fekvése. Derecske területének legnagyobb része a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt álló természetvédelmi területet alkotja különös tekintettel a keleti határrészre. A település környezetében olyan védett fajok találhatóak, mint a réti őszirózsa és a kék vércse. A települést 1291-ben említi első ízben írásos forrás, ami váradi püspökség tizedösszeírásából való. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Közelében a konyári sóstó. Derecske ősrégi közösség; a XVI. században szabad hajdúváros volt. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. A 18-19. századi fejlődése sokkal dinamikusabb, mint a környező településeké. Ennek köszönheti mezővárosi rangját, művelődésben, kereskedelemben, kultúrában betöltött egyfajta centrum szerepét. A település évszázados iskoláztatási hagyományokkal rendelkezik. A Református Egyház a XVII. század közepétől elemi iskolát működtet a településen. A 60-as évektől átalakul a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűnnek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991-ben ismét városi rangot kapott település arculatát. Rendkívül kevés a műemléki, vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a késő barokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület. 23
Derecske a városi rang elnyerését követően, az 1990-es években igyekezett visszaszerezni a korábban elvesztett kistérségi szerepét. Ezekben az években épült a mentőállomás, a sportcsarnok, a krízisház, és megvalósult az itt lakók régi óhaja, rendőrőrs is van a városban. Derecske az 1990-es évek végére a legvirágosabb bihari településsé vált. A városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit. Minden január utolsó hétvégéjén tartják a derecskei borversenyt. Május utolsó hétvégéjén nemzetközi kórustalálkozónak ad otthont a református templom. Júniusban szervezik a művésztelepet, amely az országban egyedülálló módon, elsősorban a sokszorosító grafika műhelye. Szeptember utolsó szombatja a szüreti mulatság ideje, utcai felvonulással, egész napos programmal, főzőversennyel és csikósbemutatóval. A környéken kiváló vadászterepek találhatók, gyakran keresik fel a külföldiek is a helyi vadásztársaságot. A földesi útfélen, a kiserdei víztározó a horgászok kedvelt helye. A tavat övező kiserdő védett természeti érték. Gazdasági életére jellemző az utóbbi évektől prosperáló vállalkozás és kisipar. Népi iparművészeti hagyománya a településnek a 19. század végétől virágzó szűcshímzés, és a szűrrátét készítés, ami a településen virágzó juhtenyésztéshez kapcsolódott. Késztermékük az Alföld jelentős részén elterjedt ráncos női kisbunda volt, selyemmel dúsan hímzett ünnepi viseletként megjelenő darab. A rátétkészítők előbb a hortobágyi pásztorviselet darabjait a szűröket készítették, majd az életmód változással lakásdíszítő tárgyak, párnák, terítők készültek. A szűrrátét ma is virágzó népi iparművészeti ág, országosan ismert mesterei dolgoznak a településen. A város domináns épülete az 1842-ben épült klasszicista református templom. Szószéke és orgonája figyelmet érdemlő ipartörténeti emlék. Műemlék jellegű épülete a katolikus plébánia telkén álló 18. századi népi barokk paplak. A kézművesek sokféle tárggyal vesznek részt a város rendezvényein; a szűrrátét, fafaragás, nemezelés, vesszőfonás, szövés, tűzzománc, hímzés, bőrművesség, gyöngyfűzés, csuhéfonó, szalmafonó, csont- és szarufaragó mesterségek a jellemzők. 24