Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. július 16-án megtartott rendkívüli ülésének: a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve c.) Rendelete (17) d.) Határozatai (178-186) T á rg ysoroza t : 1.) Előterjesztés az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet módosítása tárgyában 2.) Előterjesztés Adóvégrehajtási Társulás társulási megállapodásának elfogadása tárgyában 3.) Előterjesztés hitelfelvétel megerősítése tárgyában 4.) Előterjesztés a Horizont Plan Bt-vel megállapodás jóváhagyása tárgyában 5.) Előterjesztés a sportpálya revitalizációja tárgyában kiírt egyszerű közbeszerzési eljárás lezárása tárgyában 6.) Előterjesztés mezőőri szolgálat megszüntetése tárgyában 7.) Előterjesztés az okmányiroda létszámproblémáinak megoldása tárgyában Kelt.: Balkány, 2008. július 16. Tisztelettel: Pálosi László polgármester
J e g y zőkönyv Készült: Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. július 16-án megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Balkány Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának tanácskozó terme (4233 Balkány, Rákóczi u. 8. szám) Jelen vannak: Pálosi László polgármester, id. Oláh János alpolgármester, ifj. Oláh János tanácsnok, Győri István, Hetey Vilma, Járási Edit, Keszler János, Rácz Imre, Dr. Paraicz Ervin Tamásképviselők Tanácskozási joggal jelen vannak: Karóczkai Istvánné jegyző, Hanászné dr. Mezősi Mariann irodavezető, Szabóné Kala Margit irodavezető, Szőke Attila a Szociális és Gondozási Központ vezetője, Pásztor László a Balkányi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Réti Gáborné iskolaigazgató Távol maradtak: Demendi László Halmos János Kiss Sándorné Papp István Dr. Szilágyi Zsolt igazoltan távol igazoltan távol igazoltan távol igazoltan távol igazoltan távol Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai rendkívüli ülésünkön. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a képviselő-testület tagjai közül jelen van 9 fő, 5 fő, Demendi László, Halmos János, Kiss Sándorné, Papp István és dr. Szilágyi Zsolt igazoltan vannak távol, az ülés határozatképes, azt megnyitom. Javaslatot teszek a kiküldött meghívóban szereplő napirendi pontokra. Kérem a képviselőtestület tagjait, ha a napirendi javaslattal kapcsolatosan kérdésük, észrevételük, javaslatuk van, azt elmondani szíveskedjenek. Kérdés, észrevétel, javaslat nem hangzott el. Aki a napirendi pontokat el tudja fogadni, és a napirendre történő felvételével egyetért, az azt kézfelemeléssel jelezze! A képviselő-testület a beterjesztett indítványt 9 igen szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:
- 2 - Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 178/2008. (VII.16.) sz. (Z1) h a t á r o z a t a a napirendi javaslatokról A Képviselő-testület a 2008. július 16-i ülésén az alábbi napirendet tárgyalja meg: 1.) Előterjesztés az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet módosítása tárgyában 2.) Előterjesztés Adóvégrehajtási Társulás társulási megállapodásának elfogadása tárgyában 3.) Előterjesztés hitelfelvétel megerősítése tárgyában 4.) Előterjesztés a Horizont Plan Bt-vel megállapodás jóváhagyása tárgyában 5.) Előterjesztés a sportpálya revitalizációja tárgyában kiírt egyszerű közbeszerzési eljárás lezárása tárgyában 6.) Előterjesztés mezőőri szolgálat megszüntetése tárgyában 7.) Előterjesztés az okmányiroda létszámproblémáinak megoldása tárgyában 1.) számú napirend: - Előterjesztés az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet módosítása tárgyában (Előterjesztés a jegyzőkönyv mellé csatolva.) A napirendet a Jóléti-, Oktatási és Sport Bizottság, az Ügyrendi Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezték. Felkérem a Bizottságok elnökeit, hogy a bizottsági állásfoglalásokat ismertetni szíveskedjenek.
- 3 - Dr. Paraicz Ervin Tamás a Jóléti-, Oktatási és Sport Bizottság elnöke: A Jóléti-, Oktatási és Sport Bizottság véleményezte a rendelet-tervezetet. Amint az előterjesztésben is látjuk, azért került sor a rendelet módosítására, mert a Közigazgatási Hivataltól törvényességi észrevétel érkezett, amely számos pontban észrevételezte, hogy nem egyezik a szociális törvénnyel a helyi rendelet, tehát ezért volt rá mindenképpen szükség. Ennek fejében néztük át a rendeletet, elsősorban arra koncentrálva, ahol van változtatási lehetőségünk. A bizottság elfogadásra javasolja a rendelet-tervezetet a képviselő-testületnek. Győri István az Ügyrendi Bizottság levezető elnöke: Az Ügyrendi Bizottság is elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet a képviselő-testületnek. Rácz Imre a Pénzügyi Bizottság elnöke: A Pénzügyi Bizottság is elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet a képviselő-testületnek azzal a kiegészítéssel, hogy a pénzügyi irodavezető keressen rá fedezetet. Megkérdezem a képviselő-testület tagjait, van-e valakinek a napirenddel kapcsolatosan kérdése, hozzászólása, javaslata? Kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el. Aki az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségének Vezetője törvényességi észrevételére tett intézkedés tárgyában című határozat-tervezetben foglaltakat 3.) pontban a Pénzügyi Bizottság javaslatával kiegészítve, miszerint a képviselő-testület felkéri a pénzügyi irodavezetőt a költségvetési rendelet módosításának előkészítésére, elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. A képviselő-testület a beterjesztett javaslatot 9 igen szavazattal elfogadta, és az alábbi határozatot hozta:
- 4 - Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 179/2008.(VII.16.) számú (A16) határozata az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségének Vezetője törvényességi észrevételére tett intézkedés tárgyában A Képviselő-testület 1.) a 3983/2008. számú Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségének Vezetője törvényességi észrevételében foglaltakkal egyetért. 2.) Intézkedés: 2008. július 31-ig megalkotja Az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletét, a korábbi 20/2006.(XI.10.) rendelet és módosításainak hatályon kívül helyezése mellett. 3.) felkéri a pénzügyi irodavezetőt a költségvetési rendelet módosításának előkészítésére. Aki az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet-tervezetben foglaltakkal egyetért, az kézfelemeléssel jelezze azt. A képviselő-testület 9 igen szavazattal az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet-tervezetben foglaltakat elfogadta, és az alábbi rendeletet alkotta:
- 5 - Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2008.(VII. 18.) számú rendelete az egyes szociális ellátások helyi szabályairól Balkány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. (2), 10. (1), 25. (3), 26., 32. (1), illetve (3), 37/D. (5), 38. (9), 45. (1), 46. (1), 47. (2), 50. (3), 62. (2), 92. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya kiterjed: (1) a) Balkány Város közigazgatási területén bejelentett lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, ac) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre; b) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének
- 6 - időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (1) E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 3. a) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a(z): - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj - átmeneti segély, - temetési segély, b) Természetben nyújtott szociális ellátás a(z): - átmeneti segély - temetési segély - közgyógyellátás (2) E rendelet alapján nyújtandó szociális ellátások megállapítása során az Szt. 4..-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. II. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK 4. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Szt.-ben meghatározott eltérésekkel.
- 7 - (2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Csoportjához kell benyújtani. (3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (4) A jövedelem igazolásához csatolni kell: a) havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolást b) álláskeresők számára nyújtott támogatás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot d) nem havi rendszerességgel szerzett, valamint a vállalkozásból (őstermelésből) származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről kiállított igazolást. (5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (6) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes. (7) A rendszeres szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell folyósítani átutalással a jogosult által megjelölt folyószámlára. Külön kérelem esetén a szociális ellátás a Polgármesteri Hivatal házipénztárából is kifizethető. (8) Ha a havi rendszeres szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. (9) Az e rendeletben nem szabályozott, pénzbeli, illetve természetbeli ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályait kell megfelelően alkalmazni.
- 8 - A jogosulatlanul igénybe vett ellátás jogkövetkezményei 5. (1) Az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy az Szt. illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére; (2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. III. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Rendszeres szociális segély 6. A rendszeres szociális segélyre az Szt. valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 7. (1) A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg. Jogosultak köre, a segély megállapításának feltételei, összege, folyósítása, megszüntetése a Szt.-ben foglaltak alapján. (2) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a települési önkormányzattal, a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Balkányi Szociális Gondozási. és Gyermekjóléti Központjával (továbbiakban Együttműködésre kijelölt szerv) a beilleszkedést segítő program keretében, valamint a Regionális Munkaügyi Központtal.
- 9 - (3) A Együttműködésre kijelölt szerv a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében a) figyelemmel kíséri a megállapított határidők betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt.. 37/D. -ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) az Szoc.tv. 37/D. -a (3) bekezdésének e) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a Regionális Munkaügyi Központtal, f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a nem foglalkoztatott személy bevonásával - módosítja a programot. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv a) jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint b) a (3) bekezdés f) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. (5) Az együttműködésre kijelölt szerv a nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásáról a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. (6) A Együttműködésre kijelölt szerv a nem foglalkoztatott személyek beilleszkedését segítő programot a 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet alapján hajtja végre. - A rendszeres szociális segélyt igénylő aktív korú nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba véteti magát a családsegítő szolgálatnál a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. - A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, az érintett bevonásával a Együttműködésre kijelölt szerv élethelyzethez igazodó programot dolgoz ki. - A rendszeres szociális segélyt kérelmező vállalja, hogy beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik a Együttműködésre kijelölt szervvel - Teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
- 10 - (7) A beilleszkedési program célja elsősorban a munkaerő-piacra történő visszatérés, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás, a tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák, a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése. (8) A beilleszkedési program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) a Együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra (havonta legalább egy alkalommal) b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, csoportos önsegítő képességfejlesztő foglalkozás, az egyén környezetére irányuló tevékenység szervezése, alkalmi munkavállalást elősegítő, közmunka programba való bekapcsolódás, illetve munkavégzésre történő felkészítési programban való részvételre. c) A felajánlott és számára a Szt. 37/H. (6) bekezdése szerint- megfelelő munkalehetőség elfogadása. d) A Regionális Munkaügyi Központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a Regionális Munkaügyi Központnál történő együttműködésre. e) Az egyénre szabott program szolgálja a helyzet javítását, stabilizálását. Az intézménynek joga van a programon módosítani, ha a kliens érdeke úgy kívánja. A Együttműködésre kijelölt szerv speciális szakembereket vonhat be (munkaügyi, mentálhigiénés, egészségügyi, speciális csoportvezetők stb.) (9) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, nem foglalkoztatott személyek számára a kötelezően meghatározott 30 munkanapos foglalkoztatáson túl, hosszabb időtartamú munkalehetőséget is felajánlhat. (10) Az önkormányzat a foglalkoztatást az Szt.-ben foglaltaknak megfelelően szervezi. A felajánlott, a Szt. 37/H. -ának (6) bekezdése szerinti megfelelő munkalehetőségről a nem foglalkoztatott személyt a munkakezdés időpontjánál legalább 5 munkanappal korábban tájékoztatni kell. (11) Az együttműködésre kötelezett személy kötelezettségei: - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fel kell vennie a kapcsolatot a Együttműködésre kijelölt szervvel, ezt követően a beilleszkedési programban foglaltak szerint, legalább havonta egy alkalommal kell megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél. - együtt kell működnie a program kidolgozásában - teljesítenie kell a beilleszkedési programban foglaltakat - elfogadja az önkormányzat, illetve a Regionális Munkaügyi Központ által felajánlott, számára megfelelő munkalehetőséget. (12) Akinek rendszeres szociális segélye az együttműködési kötelezettség megszegése miatt szűnt meg, ismételten csak valamennyi jogosultsági feltétel újbóli teljesítése esetén részesülhet az ellátásban.
- 11-8. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a 7. (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét megszegi, a) akkor a segély összegét 3 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani. b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (2) Az (1) bekezdés a.) pontja alkalmazása során az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az e rendelet 7.. (3) bekezdés a.)-c.) pontjaiban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. (3) Az (1) bekezdés b.) pontja alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a) a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, b) ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. Ápolási díj 9. Az ápolási díjra a Szt. valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg az Szt. 41.. (3) bekezdésében meghatározott személy. (3) Nem jogosult ápolási díjra az Szt. 42.. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a hozzátartozó. (4) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Szt. 42.. (2) bekezdésben meghatározott esetekben. (5) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (6) Az ápolási díj megállapítása során a Szt. 41-43. -ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
- 12-10. (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása során a 9. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az e -ban foglalt minden esetben a háziorvos által kiállított igazolás felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kell kérni. (4) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- a. Átmeneti segély 11. (1) Alkalmanként átmeneti segély állapítható meg annak a személynek aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, különösen: - tartós táppénzes állomány esetén, - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, -a családban történt haláleset, baleset esetén, - átmenetileg ellátatlanná válás esetén. Az átmeneti segély elbírálása szempontjából a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdőnek tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át. (2) Az átmeneti segély alkalmanként a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható. (3) Átmeneti segély évente alkalmanként adható, egy naptári évben összegének felső határa nem haladhatja meg alkalmanként az 5.000,- Ft-ot.
- 13 - Havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély 12. (1) Ha a kérelemre indult szociális igazgatási eljárás tényállásából az átmeneti segély feltételeinek tartós fennállására lehet következtetni az átmeneti segély a kérelmező kifejezett kérelmére, a létfenntartás költségeinek részbeni fedezetére havi rendszerességgel is nyújtható. (2) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély hat hónapi időtartamra állapítható meg és annak havi összege nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. (3) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély, a jogosult napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj részben, vagy egészben való megfizetésére, természetben is nyújtható. (4) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyben részesülőknek a folyósítás időtartama alatt az általános szabályok szerinti átmeneti segély nem állapítható meg. Lakásfenntartási támogatás 13. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a Szt. 38. (2)-(4), (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. Temetési segély 14. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de legalább 25.000,- Ft-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának megélhetését veszélyeztetné.
- 14 - (3) A temetési segély természetbeni ellátásként való megállapítása esetén a segély összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell folyósítani átutalással a jogosult által megjelölt folyószámlára. Külön kérelem esetén a szociális ellátás a Polgármesteri Hivatal házipénztárából is kifizethető. (4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalba. (5) A kérelemhez mellékelni kell a) jövedelemnyilatkozatokat, b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot, c) ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, d) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. IV. FEJEZET TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Közgyógyellátás 15. (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) Az Szt. 50.. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseken túl közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is, a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, b) akinek egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. c) a kérelmező havi jövedelmének és a havi gyógyító ellátás költségének a különbözete nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (3) A közgyógyellátásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap.
- 15 - (4) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. (5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékelni kell a jövedelem igazolásokat valamint a háziorvosi igazolást. (6) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa (háziorvos)igazolja. V. FEJEZET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Szociálpolitikai kerekasztal 16. (1) A települési Önkormányzat a Szt. 58/B. alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal hathavonta egy alkalommal ülést tart. (3) Feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az önkormányzat szociális, illetve gyermekvédelmi tárgyú általános hatályú döntéseinek véleményezése, valamint az ellátott feladatok évenkénti értékelése. (4) A kerekasztal tagjai: az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a civil szervezetek, egyházak képviselői és a gyermekvédelemmel, családsegítéssel foglalkozó személyek, szervezetek képviselői. (5) Működésének rendjét a szociális kerekasztal önállóan, szervezeti és működési szabályzatban határozza meg. Szociális szolgáltatások 17. (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít, mely magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat.
- 16 - (2) Az önkormányzat az ellátásokat a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Balkányi Szociális, Gondozási és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: DÉL- NYÍRSÉGI SZOGOK) keretében látja el. (3) A (2) bekezdésben megnevezett intézmény a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: - tanyagondnoki szolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - szenvedélybetegek közösségi ellátás, - támogató szolgáltatás, - nappali ellátás (4) Alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely: a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítést, d) nappali ellátást és e) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. VI. FEJEZET AZ EGYES SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Étkeztetés 18. (1) Az önkormányzat intézménye étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani. (2) Koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésüket más módon biztosítani. Így különösen: 1. 65 év feletti életkorúak, 2. átmeneti, vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak, 3. fogyatékossággal élők, 4. pszichiátriai betegségben szenvedők, 5. szenvedélybetegségben szenvedők, 6. közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők, 7. hajléktalan személyek.
- 17 - (3) Biztosítja ezen kívül az étkeztetés igénybevételét a településen élő fogyatékos, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, hajléktalan személyek részére, lehetőséget és segítséget ad a saját lakóhelyükön történő étkezésre. (4) Az étkeztetés történhet: - helyben fogyasztással, - házi segítségnyújtás keretében házhozszállítással, - jogosult általi elvitellel. Házi segítségnyújtás 19. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni elsősorban azon személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. (2) Akinek ellátását tartási, vagy öröklési szerződésben vállalták ideiglenesen - helyzetének rendezéséig lehet házi segítségnyújtásban részesíteni, de az eltartó a teljes intézményi térítési díjat köteles megfizetni. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a Szt. 68/A. (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (4) A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik. (5) A szakértői bizottság a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről. (6) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (7) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát a (4) bekezdés szerint kezdeményezni kell.
- 18 - (8) A települési önkormányzat a 86. (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 20. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végző szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (4) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. (5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a.) az egyedül élő 65 év feletti személy, b.) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c.) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. (6) A súlyos fogyatékosságot a Szt. 65/C. (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni.
- 19 - Családsegítés 21. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.