A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

Hasonló dokumentumok
A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.

Hamburger Hungária Kft. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 2018.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS III. negyedévének időszaka október 15.

Környezetvédelem. Környezetvédelem. Környezetvédelem MÁV-csoport (

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCIA A NITROGÉNMŰVEK ZRT.-NÉL VÉGREHAJTOTT BERUHÁZÁSOK ÉS HATÁSUK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

MELLÉKLETEK MAGYARORSZÁG ÁTMENETI NEMZETI TERVE CÍMŰ DOKUMENTUMHOZ

Éves energetikai szakreferensi jelentés

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 15.

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Hulladékhasznosító Mű bemutatása

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

ISO es szabványrendszer

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 16.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

A HATÉKONY VÁLLALATI MŰKÖDÉS VEZETŐI ESZKÖZTÁRA

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP A-11/1/KONV SZEPTEMBER 26.

DUNA-DRÁVA CEMENT KFT.

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete

LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló. Budapest, május

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

Éves energetikai szakreferensi jelentés

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

ENERGETIKAI SZAKREFERENS Éves jelentés 2017

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész)

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES RIPORT 2017

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

ISO Energiairányítási rendszer. energiahatékonyság eszköze. mint az. Békés Tamás TMS vezető auditor. , Magyar Minőség Társaság

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES RIPORT 2017

Éves energetikai szakreferensi jelentés

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 16.

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

2018. évi energiafogyasztási riport NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Energetikai szakreferens 2018 évi jelentés a Semmelrock Stein + Design Burkolatkő Kft. részére

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

CSABACSÜD NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/ 2004.(V.1.) KT. SZÁMÚ R E N D E L E T E

ENERGETIKAI KÖRNYEZETVÉDELEM

ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES RIPORT 2018

Életciklus szemlélet az ISO14001:2015 szabványban. Herner Katalin igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

A Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Nagyok és kicsik a termelésben

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Éves energetikai szakreferensi jelentés

KE/31-01 Környezeti hatások felmérése és értékelése

ÁTI Sziget Ipari Park 1

HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Átírás:

A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április

Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk a természeti erőforrások takarékos felhasználására és a környezet minél kisebb mértékű terhelésére. Az MSZ EN SO 141:25 szabvány szerinti rendszer kiépítésével és működtetésével a környezetvédelmi szemléletet beépítettük a Társaság mindennapi működésébe. Az átállást az új MSZ EN SO 141:215 szabványra a 217. évi megújító auditon tervezzük véglegesíteni. Környezeti tényező azonosítás Fontosnak tartjuk, hogy tisztában legyünk tevékenységünk környezetre gyakorolt hatásaival, hiszen csak ennek tudatában tudunk döntéseket hozni és eredményes lépéseket tenni a környezetvédelem területén. Ennek érdekében az MSZ EN SO 141:25 szabvány követelményeinek megfelelően írásban rögzített szempontrendszer alapján értékeljük környezeti tényezőinket. Az értékelés az alábbi tényezőcsoportokra terjed ki: tüzelőanyag felhasználás vízgazdálkodás légszennyezőanyag kibocsátás talaj és talajvíz védelem szennyvíz kibocsátás hulladéazdálkodás zajterhelés Az értékelés eredményeként meghatározásra kerülnek azon környezeti tényezőink, melyek hatásainak csökkentésére vagy esetleg megszüntetésére célokat és intézkedéseket fogalmazunk meg. A célok megvalósulásának eredményességét minden évben értékeljük, ezáltal igyekszünk környezeti teljesítményünket évről évre javítani. 215. évi környezeti tényező értékelés A környezeti tényező értékelés során két jelentős tényezőt azonosítottunk 215-ben, a talaj és talajvíz védelem-, és a szennyvíz kibocsátás tényezőcsoportokban. Előbbi az Újpesti Erőmű területén 26-ig végrehajtott műszaki beavatkozás utómonitoringjához köthető, melyről részletesebben írunk az alábbi fejezetekben. A szennyvíz kibocsátást érintő jelentős tényező a Központi rodaházban üzemelő konyhához kapcsolódik. A konyha szennyvizének magas szerves anyag tartalma évek óta határérték túllépést okozott elsősorban ph és biológiai oxigénigény komponensek tekintetében. Számos próbálkozást és beruházást követően (műszaki és üzemeltetési egyaránt) 211 év első negyedévében sikerült egyedi határértéket szereznünk egyes komponensek tekintetében, melyekre vonatkozóan a korábbi gyakori határérték túllépések megszűntek. Azonban a ph esetében nem rendelkezünk egyedi határértékkel, és e tekintetben még előfordulnak határérték túllépések. A továbbiakban bemutatjuk a környezeti tényezőink alakulását az elmúlt öt évben. 2

Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése Tüzelőanyag felhasználás Tüzelőberendezéseink üzemeléséhez elsősorban földgázt-, míg tartalék tüzelőanyagként tüzelő olajat használunk, melyek felhasználása szoros összefüggésben van a termeléssel. Az alábbi grafikon lefutása alapvetően csökkenő tendenciát mutat. Ennek elsődleges oka az energia értékesíthetőség visszaesése, ugyanis a villamos energia értékesítése az utóbbi években csak igen nyomott áron történhet, valamint a hőenergia igények pedig az utóbbi évek enyhébb telei és a takarékossági intézkedések miatt csökkennek. Mindezek ellenére a 215-ös termelési adatokban enyhe emelkedés tapasztalható a korábbi egy-két év adataihoz képest. Ennek oka a tavalyi hidegebb télben keresendő, hiszen ezáltal nagyobb volt a hőigény, illetve nagyobb arányban tudtunk a hőtermeléssel szoros összefüggésben lévő kapcsolt villamos energiát termelni és értékesíteni. Ezen túlmenően meg kell említeni, hogy az erőmű részt vesz a villamos energia rendszerszintű szabályozásában (szekunder szabályozás), ami további villamos energia értékesítési lehetőséget hordoz magában. GJ 15 Tüzelőanyag felhasználás 1 5 211 212 213 214 Földgáz Olaj 215 ízgazdálkodás A termeléshez szükséges vízigényt a Kelenföldi Erőműben Duna-vízzel, a Kispesti és az Újpesti Erőművekben ipari vízzel fedezzük. A Dunából kivett víz nagy hányadát berendezéseink hűtésére használjuk, amely nem kerül be a technológiai folyamatba, gyakorlatilag csak átfolyik a hűtőrendszeren és kezelés nélkül visszavezetjük a Dunába. 3

X X X X X X X X X X Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése m 3 8 7 6 5 4 3 2 1 pari vízfogyasztás 211 212 213 214 215 Kispesti Erőmű Újpesti Erőmű m 3 16 14 12 1 8 6 4 2 Kelenföldi Erőmű Duna-víz felhasználás 211 212 213 214 215 Légszennyezőanyag kibocsátás Légszennyezőanyag kibocsátási adatainkat vizsgálva látszik termelésünk és a hozzá szorosan kapcsolódó kibocsátásaink ciklikussága, hiszen a hőtermelés szükségessége miatt berendezéseink leginkább a fűtési idényben üzemelnek. Tüzelőberendezéseink elsősorban földgázt használnak, ezért a kén-dioxid és szilárd anyag kibocsátásunk elhanyagolható. Az adatok szemléltetik a 214. év eleji szokatlanul magas olajtüzelés hatását a kén-dioxid esetében (olajtüzelésre a tárolásra szolgáló tartályok ötéves állapotvizsgálata miatt volt szükség), azt azonban fontos kiemelni, hogy határérték túllépés egy tüzelőberendezés esetében sem történt egyik komponens esetében sem. NO x kibocsátás CO 2 kibocsátás 15 15 1 1 5 5 211 212 213 214 215 211 212 213 214 215 4

Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése SO 2 kibocsátás 2 15 1 5 X X X X X 211 212 213 214 215 Talaj és talajvízvédelem Az Újpesti Erőmű területén 26-ban fejeztük be a korábban feltárt olajszennyezés kármentesítését annak a tudatában, hogy hozzá nem férhető helyen maradt még szennyezés. A környezetvédelmi hatóság ezt tudomásul vette és az utómonitoringot ennek tükrében írta elő. Sajnos az egyik talajvíz figyelő kútban felúszó szennyezés jelent meg még 21-ben, ami miatt a kármentesítés utómonitoringját tovább kellett folytatnunk. A felúszó olajat 212. év elejéig rendszeresen eltávolítottuk, majd azt követően a felúszó olaj megszűnt. Az utómonitoringot az előírtak szerint végezzük, a szennyezés nem jelent meg az erőmű többi monitoring kútjában sem. Minden erőművünk rendelkezik talajvíz monitoring rendszerrel, melyeket a vízjogi engedélyekben előírtaknak megfelelően üzemeltetünk. Hulladéazdálkodás Telephelyeinken keletkező hulladékokat az előírásoknak megfelelően szelektíven gyűjtjük, mennyiségükről naprakész nyilvántartást vezetünk, és kizárólag engedéllyel rendelkező vállalkozónak adjuk át kezelés céljából. Zajterhelés Társaságunk sajátos helyzetben van a zajvédelem szempontjából, mert telephelyeinket Budapest a városgazdálkodási tevékenység hatására az elmúlt évszázadban fokozatosan körbenőtte. Ez azt eredményezte, hogy az erőművek környezetében a zajkibocsátási határértékek folyamatosan szigorodtak, melyeknek természetesen igyekszünk teljes mértékig megfelelni, amit akkreditált szervezet által végzett zajvizsgálatokkal ellenőriztetünk. Jogszabályi megfelelés Tevékenységünk végzése során különböző jogszabályokban-, és az erőművek engedélyeiben előírt határértékeket és feltételeket kell szem előtt tartanunk. Teljesülésüket adatszolgáltatások és éves beszámolók formájában, valamint helyszíni ellenőrzések alkalmával kell bemutatnunk a környezetvédelmi hatóságok szakemberei, valamint külső auditorok részére. 5