Pest megye gazdasági és társadalmi helyzete a 2007-2013-as időszakban és lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Gödöllő, 2015. november 12. A területi tőke szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben Dr. Tóth Balázs István PhD adjunktus NYME Közgazdaságtudományi Kar
A területi tőke meghatározása: a kezdetek Minden régió egyedi területi tőkével rendelkezik, amely alapvetően különbözik más régiók területi tőkéjétől, és bizonyos beruházások a tér egy pontján magasabb megtérülést tesznek lehetővé, mint a tér bármely más pontján, mert jobban illeszkednek a területhez, hatékonyabban hasznosítják annak eszközeit, lehetőségeit (OECD 2001, 15 16, EC 2005, 1, CAMAGNI 2008, 36) Anyagi (fizikai, megfogható) tényezők: a terület földrajzi elhelyezkedése, nagysága, természeti erőforrásai, éghajlata, hagyományai, életminősége, méretgazdaságossági előnyök, üzleti inkubáció, ipari körzetek, a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését lehetővé tevő üzleti hálózatok; Nem közvetített kölcsönös függőségek: befogadó készség, a gazdasági szereplők együttműködését elősegítő informális szabályok és szokások, kölcsönös segítségnyújtás és szolidaritás; Megfoghatatlan (láthatatlan) tényezők: a térség formális intézményei, szabályai és szokásai, a kreatív és innovatív helyi termelők, kutatók és politikusok.
A területi tőke alapmodellje (CAMAGNI 2008) Erős rivalizálás Tiszta magánjavak Magán állótőke állomány Pénzben kifejeződő externáliák (hard) Díjköteles javak (kizárólagosság) Kapcsolati magánjellegű szolgáltatások: - Cégek külső kapcsolatai, partnerek - K+F eredmények transzfere Egyetemi spin-offok Humán tőke: - Vállalkozói szellem - Kreativitás - Magán know-how Pénzben kifejeződő externáliák (soft) Nem tiszta magánjavak Klub javak Nem tiszta közjavak Kevert közjavak Magánhálózatok, tulajdonosi (saját) hálózatok Közös források, kollektív javak: - Vidék, tájkép - Kulturális örökség Kooperációs hálózatok: - Stratégiai együttműködések (K+Fben, tudásban) - PPP a szolgáltatásokban és tervezésben Természeti és kulturális erőforrások szabályozása Kapcsolati tőke: - Együttműködési képesség - Közös cselekvésre való képesség - Közös kompetenciák Tiszta közjavak Gyenge rivalizálás Természeti és kulturális erőforrások Társadalmi állótőke, Infrastruktúra Ügynökségek K+F transzferére Befogadóképesség az új eszközök iránt Összeköttetés Agglomerációból fakadó gazdaságosság Társadalmi tőke: - Intézmények - Viselkedési modellek, lokális értékek - Bizalom, hírnév - Kapcsolatépítésre, egyesülésre, társulásra való hajlandóság Megfogható, tárgyi jószágok, javak Vegyes elemek (köztes osztály) Immateriális jószágok, javak
Fogalmi kavalkád a területi tőke gyökerei Agglomerációs előnyök WEBER (1909), ISARD (1956), PORTER (1996), PARR (2002), LENGYEL RECHNITZER (2004), LENGYEL (2010) OECD (2001), EC (2005), CAMAGNI (2008), TÓTH (2010, 2013), JÓNA (2013), BODOR GRÜNHUT (2014) Területi tőke Helyi és helyzeti energiák CHOLNOKY (1922), FODOR (1924), TELEKI (1934), MENDÖL (1936, 1963) HEALY ILBERY (1990), HAYTER (1997), BARTKE ILLÉS (1994), LENGYEL (1994), LENGYEL RECHNITZER (2004) Telepítési tényezők Endogén erőforrások, regionális potenciálok RICHARDSON (1973), THOSS (1983), LENGYEL RECHNITZER (2004), GROSZ RECHNITZER (2005), LENGYEL (2010)
Módszertani dilemmák Egyszerű statisztikai módszerek, standardizálás Kvalitatív módszerek (interjúzás) Kombináció Faktorelemzés, klaszterelemzés Saját modell, ökonometriai vizsgálat Paneladatok vizsgálata
A saját kutatás módszertana A szekunder adatok előkészítése: A vizsgálat éve: 2010, a vizsgált esettanulmány: magyar középvárosok Az adatok forrása: TeIR, az induló indikátorok száma: 71 Primer kutatás: többváltozós statisztikai módszerekkel: Faktorelemzés a kis- és középvárosok (319) körében ( 13+9 faktor) A területi tőke néhány releváns dimenziójának ( 3 materiális és 3 immateriális) azonosítása Hierarchikus klaszterelemzés a középvárosok (52) körében
Az empirikus vizsgálat eredményei A területi tőke alkotóelemei (faktorelemzés): 1. A települések lakosságának és társas vállalkozásainak pénzügyi gazdasági jellemzői (18) 2. A települések természeti és épített környezetének jellemzői (15) 3. A települési szolgáltatások jellemzői (14) 4. A települések humán erőforrásának és közművelődésének jellemzői (8) 5. A települési társadalom állapotjellemzői (7) 6. A települések attraktivitásának jellemzői (9) A magyar középvárosok osztályozása (klaszterelemzés): 1. 4 klaszter az anyagi tényezők tekintetében 2. 2 klaszter a nem anyagi tényezők tekintetében A magyar középvárosok típusai a területi tőke alapján
A magyar középvárosok osztályozása a területi tőke szempontjából a többváltozós statisztikai elemzések alapján Ózd Kazincbarcika Mosonmagyaróvár Sopron Pápa Szombathely Ajka Salgótarján Eger Esztergom Vác Dunakeszi Hatvan Gyöngyös Tata Szentendre Tatabánya Gödöllő Hajdúböszörmény Budaörs Vecsés Jászberény Karcag Érd Cegléd Hajdúszoboszló Gyál Szolnok Szigetszentmiklós Dunaharaszti Várpalota Törökszentmiklós Veszprém Nagykőrös Zalaegerszeg Nagykanizsa Keszthely Kaposvár Siófok Dunaújváros Komló Szekszárd Békés Békéscsaba Kiskunfélegyháza Szentes Gyula Kiskunhalas Orosháza Hódmezővásárhely Makó Baja Jelentős területi tőkével rendelkező középvárosok (7) Potenciális területi tőkével rendelkező középvárosok (5) Átlagosnál kedvezőbb materiális erőforrásokkal, de átlagos immateriális erőforrásokkal rendelkező középvárosok (6) Átlagos területi tőkével rendelkező középvárosok (29) Területi tőke hiányos középvárosok (5)
Szakpolitikai alkalmazási lehetőségek Szükséges feltárni a területi tőke érvényesülési lehetőségeit a konkrét terület- és településfejlesztésben, a területi tervezésben és a helyi stratégiaalkotásban Járuljon hozzá a területi vita újragondolásához Miben más, miben új mint az eddig ismert megközelítések? Létező probléma felszámolásával legyen összhangban Ne csak helyzetjelentést adjon, hanem célkitűzéseket, feladatokat is a helyi politikusoknak, önkormányzatoknak, szakértőknek, tervezőknek Nem pontos cselekvési terv megfogalmazása a cél, de a főbb tevékenységi irányok kijelölése ajánlatos Olyan módszer kialakítása ajánlatos, amely alkalmas monitoringra és kontrollvizsgálatra
Területi tőke: merre tovább? A területi tőke megközelítés továbbgondolása lényeges feladat A területi tőke további elemzése mellett szóló érvek: Tágítja, más megközelítésbe helyezi a fejlesztéspolitikát Összhangban a Barca-jelentéssel, a helyalapú megközelítéssel (place-based approach) és az intelligens szakosodással (smart specialization strategies) Elősegíti a területi tervezést Többletértékkel szolgál a területpolitikai magatartás, az egyedi területfejlesztési módszerek és a térségformáló megoldások kialakításakor További lehetséges kutatási kérdés: módszertan kidolgozása: Kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazása Konkrét települési/városi esettanulmányok Terepmunka, településtörténeti elemzések (Tér)ökonometriai vizsgálatok