Hálózatok A számítógép-hálózat definíciója Számítógépek összekapcsolt rendszere, amelyet valamilyen speciális cél érdekében hoztak létre. Ilyen cél lehet: erőforrás megosztása (pl. egy hálózati nyomtató) biztonság növelése (számítási eredmények több helyen is meglegyenek) takarékosság (adott feladathoz használjuk a legmegfelelőbb hardvert, bonyolult számításokhoz a szuper gépet) kommunikáció (e-mail, videó konferencia) Számítógép hálózatok osztályozása kiterjedés szerint kis távolságú hálózat (pl. rádiós egér, infravörös átvitel) helyi hálózat (Local Area Network) általában egy iroda vagy egy épület hálózata lehet < 1 km városi hálózat (Metropolitan Area Network) ilyen pl. a forgalom irányító lámpák rendszere < 10 km nagy kiterjedésű hálózat (Wide Area Network) országokat, vagy városokat köt össze < 100-1000 km világhálózat (Globál Area Network) itt már több hálózat van összekapcsolva, kontinenseken átívelő hálózat >1000 km Az Interneten használatos protokollok Hálózati környezetben a számítógépek kommunikációja különböző szinteken (rétegeken) folyik. Ezek a szintek elfedik egymást. Aminek az előnye, hogy a magasabb rétegeknek nem kell foglalkozniuk azzal, hogy mi történik alattuk. Pl.: a legmagasabb szinten lévő program (mondjuk egy böngésző) nem foglalkozik azzal, hogyan kerüljenek átvitelre azok a bitek a vezetéken, amelyeket ő küld vagy fogad. Az adattovábbítást és az esetleges hibajavítást megoldják az alsóbb rétegek. Az egyes rétegek közötti kommunikáció szabályait a protokollok írják le. A hálózati környezetben használt rétegeket az ISO-OSI modell írja le. alkalmazási réteg megjelenítési réteg viszony réteg alkalmazási protokoll megjelenítési protokoll viszony protokoll alkalmazási réteg megjelenítési réteg viszony réteg felső rétegek szállítási réteg szállítási protokoll szállítási réteg alsó rétegek hálózati réteg adatkapcsolati réteg hálózati protokoll adatkapcsolati protokoll hálózati réteg adatkapcsolati réteg fizikai réteg fizikai kábel, csatorna fizikai réteg ISO-OSI modell 35
A protokoll: szabályok halmaza, amely meghatározza két azonos szinten lévő réteg (funkcionális elem) kommunikációját. Protokoll szabályok: szintaktikai: leírja milyen a továbbított adategységek szerkezete szemantikai: leírja mi az adategység jelentése, és milyen funkciót lát el logikai (lehet sorrendi vagy időrendi) leírja, hogy a logikailag összetartozó adategységek hogyan kövessék egymást Egy protokoll adategysége az úgynevezett PDU (Protocol Data Unit, Protokoll Adat Egység) mely az adott protokoll alapján képzett adategység (csomag). A legelterjedtebb hálózati protokoll, amelyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Az Átviteli Ellenőrzőprotokoll / Internet Protokoll az Internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége. Az internetalkalmazási protokollok közé soroljuk még az SMTP és POP3 levelezési protokollokat, csakúgy, mint az FTP adatlehívásra, valamint a HTTP webböngészésre használt protokollokat. A TCP/IP protokoll Egy IP protokoll által képzett csomag két részből áll: fejléc információk - a küldő és a cél címét tartalmazza, adatrész. Az IP protokoll a Hálózati rétegben adatátvitelt és útvonalválasztást valósít meg. Az IPre épülő protokollok az adatrészt használhatják felsőbb szintű fejlécek és az adat számára. Az alkalmazások (pl. böngésző) részéről nehézkes lenne az IP kezelése, mert sok mindennel kellene foglalkoznia az alkalmazásnak. Hogy ne kelljen minden alkalmazásban ezeket a dolgokat megvalósítani, létrehozták a TCP-t, ami gondoskodik a problémákról az alkalmazások helyett (csomagok sorrendbe állítása, az elveszett csomagok újraküldése). A TCP már a magasabb szinten lévő szállítási réteg protokollja. SMTP(Simple Mail Transfer Pr.), POP3 (Post Office Pr. 3) A POP3 az Interneten az elektronikus leveleket tároló postafiókok elérésére, a levelek a számítógépre letöltésére használt protokoll. Az SMTP az Interneten az elektronikus levelek elküldésére és továbbítására használt kommunikációs protokoll. A POP3 és az SMTP beállításai az Outlook Express programban 36
Az FTP (File Transfer Protocol) Az Internet fájlátviteli protokollja, amely (nagyobb) adatállományok két gép közötti kétirányú átvitelét teszi lehetővé. Az FTP szerver-kliens modell alapján működik, bár a fájlok átvitelét mindkét irányban (a kapcsolatot kezdeményező kliensről a szerverre, illetve visszafelé, a szerverről a kliens irányába) is lehetővé teszi. Az FTP az átvitelre két külön csatornát alkalmaz. Ezek közül az egyik a parancscsatorna, amelyen keresztül a kéréseit elküldi, illetve az azokra adott állapotkódokat és hibaüzeneteket visszakapja. Ezen kívül a fájlok átvitele során a szerver a kliens kérésére annak irányába egy másik ún. adat-csatornát is felépít, ezen keresztül a fájl tartalmát küldi el. Az FTP használatára a címekben az ftp:// vagy az ftp.xxx.xx protokoll-azonosító utal. FTP átviteli mód jelzése A parancscsatorna állapotát mutató ablak A kiszolgáló címe A fájlátviteli csatorna állapotát mutató ablak A HTTP (Hyper Text Transport Protocoll) protokoll A web alapprotokollja, amely egységes módon teszi lehetővé különböző helyeken tárolt és eltérő jellegű dokumentumok elérését és átvitelét az Interneten keresztül. A HTTP használatára a címekben a http:// protokoll-azonosító utal. A HTTP protokoll használata a cím mezőben 37
Elektronikus levelezés Az elektronikus üzenetküldés lehetséges módjai Távíró A távírót 1837-ben találták fel mely elektromos jelek sorát továbbítja a vezetéken keresztül. A klasszikus távíró üzemmódot a legtöbb esetben kézzel adják, és füllel veszik, értelmezik. A villamos jelek Morse kód formájában jutnak el a feladótól a címzettig. SMS Rövid szöveges üzenet. Karakterek továbbítását valósítja meg mobil telefonhálózaton. Előnye, hogy a mobiltelefon ma már rendkívül elterjedt. Hátránya viszont, hogy csak onnan küldhető üzenet ahol van térerő. MMS Multimédiás üzenet. Nem csak karakterek, hanem kép és hanginformáció átvitelét is lehetővé teszi, szintén mobil telefonos hálózat segítségével. Azonban itt is léteznek méretbeli korlátozások a továbbított adatmennyiséget illetően. Megabájtos képeket nem lehet MMS-ben továbbítani. E-mail Napjainkra az e-mail is széles körben elterjedt üzenetküldési forma. Nagy előnye a fenti módszerekhez képest, hogy az üzenet mérete jóval nagyobb lehet, és ami még ennél is fontosabb, az egy egységnyi adatra (pl 1 byte-ra) eső költség sokkal alacsonyabb, mint mondjuk az SMS vagy MMS esetében. Mi szükséges e-mail küldéséhez? E-mail cím Létező postafiók (ahová a levél beérkezik ): használhatunk ingyenes szolgáltatót (pl.: freemail) működtethetünk saját szervert (pl.: iskolai server) Internet kapcsolat: előfizetés, vagy egy ingyenes szolgáltatónál regisztráció ellenében kapott felhasználónévvel és jelszó fizikai kapcsolatot megvalósító egység (faxmodem, adsl modem, kábel modem, és számítógép vagy telefon) Internet kapcsolat Élő Internet kapcsolathoz ma már könnyen hozzájuthatunk. Akár iskolában, akár munkahelyen vagy otthonukban is előfizethetünk rá. Amennyiben az előfizetést választjuk, majdnem minden szolgáltató ad e-mail címet is (nev@szolgaltato.hu) formában. Azonban nem csak vezetékes, hanem mobil Internetre is előfizethetünk. Ekkor maga a telefonszám 38
viselkedhet úgy mint egy e-mail cím, pl. 06101234567@szolgaltato.hu. Nem jelent nehézséget azonban az sem, hogy WAP vagy GPRS kapcsolattal mobiltelefonunkra töltsük le pl. a Freemail-re érkező leveleinket. Az e-mail cím felépítése Az e-mail cím betűkből, (az angol abc 26 betűje) számokból, (0-9) néhány speciális karakterből (pl:., _ attól függ a szerver vagy a szolgáltató engedi e) és egy @ jelből áll. Ékezetes betűket és szóközt jelenleg nem tartalmazhat. Pl.: jelky szki@jelky-bp.sulinet.hu helytelen, mivel a jelky és az szki között szóköz található, ami nem megengedett. jelky.szki@jelky-bp.sulinet.hu cím viszont már formailag helyes. E-mail cím létrehozása E-mail címet kaphatunk a már fent tárgyalt szolgáltatótól, létrehozhatunk saját postafiókot egy ingyenes szolgáltatónál, pl.: Freemail, de üzemeltethetünk saját szervert is. Ahhoz, hogy ingyenes e-mail címhez juthassunk, fel kell keresni email-szolgáltató weboldalát, és el kell végezni a regisztrációt. Ha levelet szeretnénk küldeni, vagy el akarjuk olvasni a kapott leveleket, nevünkkel és jelszavunkkal belépve, ezt könnyen megtehetjük. Amennyiben a szolgáltatótól kaptunk e-mail címet, azt vagy webes felületen böngészőprogram (internet explorer) segítségével névvel és jelszóval belépve olvashatjuk el, vagy valamilyen levelezőprogramot (Outlook Express) használva tölthetjük le, illetve küldhetünk üzenetet. A Freemail és néhány más szolgáltató is lehetőséget ad arra, hogy leveleinket elérjük Internet előfizetés nélkül is. Ez az úgynevezett betárcsázás. Modemmel hívva egy adott telefonszámot csak az adott szervert érhetjük el, de így lehetőségünk van levél küldésére és fogadására internetes előfizetés nélkül. Saját szerver Levelek küldésre és fogadására használhatjuk saját gépünket úgy is, hogy egyetlen szolgáltatótól sem kaptunk e-mail címet. Ekkor egy program fogja küldeni és fogadni az üzeneteinket. Azonban ha ezt a megoldást választjuk gépünknek folyamatosan bekapcsolva kell lennie, különben nem kapjuk meg az üzeneteket. Ezen felül címünket be kell jelentenünk a központi szervereknek, hogy a leveleket továbbító egységek tudják, merre keressék gépünket. A levélküldéshez ill. fogadáshoz használt Internetes protokollokat (POP3, SMTP) az erről szóló tételben (Az Internet fejlődése és protokollok) tárgyaljuk. Webes és kliens alapú e-mail Ha már van email címünk, használhatunk böngészőprogramot vagy kliens programot. A kliens program kifejezetten a levelek kezelésére fejlesztett alkalmazás, a mai szolgáltatók többsége lehetőséget ad bármelyik elérés használatára, régebben viszont (3-5- év) nem volt jellemző a böngésző alapú levelezés. A webes felület sajátosságai korlátozott tárhely bárhonnan elérhető, csak egy böngésző program szükséges hozzá tűzfal vagy proxy szerver nem korlátozza az elérést 39
több e-mail fiók elérése illetve kezelése hosszadalmas manapság az ingyenes szolgáltatók lehetővé tesznek vírusszűrést akkor érdemes használni, ha sokat használunk idegen számítógépet A kliens programok sajátosságai szinte korlátlan tárhely (winchester kapacitása) a levelek eléréséhez kliens program szükséges vírusirtó program beszerzése ajánlott, nem része a programnak tűzfal vagy proxy szerver mögül nem mindig használhatók egyszerre több e-mail fiókot is gyorsan el tudunk érni vele több szolgáltatás van beleépítve a programba (levelek közötti keresés, arhíválás, helyesírás ellenőrzés) biztonság, ha már a levél a gépünkön van, azt nem tudja más elolvasni akkor érdemes használni, ha szinte csak a saját gépünket használjuk Az elektronikus levelezés szabályai Ugyanúgy, mint a valódi levelek esetében itt is érdemes betartani néhány szabályt. helyesírás, ami egy életrajz e-mailben való elküldése kapcsán lehet fontos. A levél tárgyát illik kitölteni, hogy a levél címzettje tisztában legyen a levél fontosságával. Ne válaszunk magunknak vagy mások számára megjegyezhetetlenül bonyolult e-mail címet. Kerüljük benne a speciális karaktereket. Ne adjuk meg e-mail címünket olyan Internetes oldalon, mely tartalmát nem értjük pontosan, mert címünkkel visszaélhetnek. Ne küldjünk feleslegesen nagyméretű csatolt állományokat az e-mail mellékleteként, mivel azok azon túl, hogy terhelik a hálózatot és lassítják a levél letöltését esetleg meg sem jelennek a túloldalon, mivel sok szolgáltatónál maximálva van a küldhető és fogadható levél mérete. Ne spam-eljünk. Talán az egyik legfontosabb és napjaink egyik égető problémája a levélszemét, más néven spam. Ez azt jelenti, hogy mindenféle kéretlen többnyire reklám leveleket küld szét a terjesztő (akár több milliót is), ezzel megtévesztve vagy egyszerűen csak idegesítve a fogadó felet. Ezek ellen nyújthatnak vételemet a levélszemét szűrők, melyet sok ingyenes szolgáltató is biztosít. A spammelés törvénybe ütköző cselekmény. Levelező listák A levelező listákat talán a cset és az e-mail keverékeként lehet definiálni. A lista lényege, hogy adott egy e-mail cím, minden listatag erre a címre ír. A cím tulajdonosa (egy program) továbbküldi a levelet minden listatagnak, így a levelet minden tag megkapja. Listát többnyire két szempont alapján szoktak létrehozni: közös téma, ami a tagokat érdekli (pl. kerékpártúra) közös ismeretség, ekkor nem téma az összekötő, hanem a tagok (pl. régi osztálytársak) Népszerű magyar levelezőlista a primlista.hu, legelterjedtebb talán a yahoogroups.com. 40
Webes felületű levelezőprogram bemutatása A Freemail rendszer A Freemail kezdő oldala a www.freemail.hu címmel érhető el. A leglényegesebb rész a belépés, név és jelszó megadása után az ok gombra kattintva érhetjük el a levelező felületet. Ha még nem rendelkezünk saját e-mail fiókkal a regisztrációra kattintva tudunk létrehozni egy új fiókot. A regisztráció első lépése során azonosítót kell választanunk. Ez lesz a címünk első része. Tehát azonosito@freemail.hu formájú lesz az elkészült e-mail címünk. Érdemes olyan azonosítót választani, melyet könnyen meg lehet jegyezni. Ha választottunk azonosítót és az megfelel a rendszer szabályainak, valamint még nem foglalt, akkor meg kell adnunk a jelszót, melyet a belépéshez majd használni szeretnék. Az ismétlés az elgépelés hibája ellen igyekszik védelmet nyújtani. Továbbhaladva a regisztráció menetén ki kell töltenünk egy űrlapot, melyben néhány alapadatot kell megadni. Ha a regisztrációnk sikeres, akkor nincs más dolgunk, mint belépni a levelezőfelületre a név és a jelszó megadásával. Főmenü Ha beléptünk baloldalon találjuk meg a Főmenüt, középen pedig azt láthatjuk, hogy jött-e új levelünk ill. mennyi tárhely áll még rendelkezésre. A menü menüpontjaira kattintva érjük el a különböző funkciókat. 41
Levélírás Az ír menüre kattintva írhatunk levelet egy tetszőleges e-mail-címre. Meg kell adni a címzett e-mail címét, ha több címzett van akkor azokat pontosvesszővel elválasztva kell felsorolni. A A levél szövege név gombra kattintva a címlistánkból is választhatunk neveket (feltéve, hogy már vettünk fel partnert a listára). Amennyiben fájlt szeretnénk küldeni levelünkkel, akkor a csatol ikonra kattintva meg kell keresnünk a fájlt, majd a küld paranccsal feltölteni a szerverre. A csatolt állomány mérete nem haladhatja meg az 1 Mbyte-ot. Öltük ki a téma meztőt, ide olyan szöveget kell beírni, ami röviden (1 szó 1mondat) utal a levél tartalmára. Ezután írjuk meg a leveleet a középen látható fehér területre. Ha készen vagyunk, a mehet gombra kattintva küldhetjük el a levelünket. Levelek kezelése Az olvasás menüre kattintva, megjelennek a levelek mappái. Új leveleink az érkezett mappába kerülnek. Az elküldött leveleink pedig az elküldött mappába. A mappára kattintva megjelennek a levelek a középső részen. A feladó oszlopban a levélre kattintva olvashatjuk a levelet. A jelölőnégyzetet kipipálva és a töröl ikonra kattintva a levél a kukába kerül, ahonnan ugyanígy törölhető. Saját mappát is létrehozhatunk ahol pl. fontosabb, korábbi leveleinket tárolhatjuk. Ehhez a főmenü mappák ikonra kell kattintani. A levelek pedig kijelölés után az áthelyez paranccsal tehetők át az új mappába. Címlista A címek linkre kattintva felvehetünk, törölhetünk egy bejegyzést a listán. A címlistába név és e-mail-cím párokat szokás felvenni, így könnyebben tudunk eligazodni ismerőseink címei között. 42
Rendszerjellemzők beállítása A főmenü beállítások ikonra kattintva, megváltoztathatjuk jelszavunkat, adatainkat és egyéb rendszerjellemzőket, mint pl. az aláírás vagy a levelek továbbítása Aláírásunkat minden levél végére beilleszthetjük Példák a letiltott e-mail címekre és domain tartományokra. Ha több e-mail címünk van, de nem akarjuk mindet sorra ellenőrizni, akkor továbbíthatjuk őket egy közös címre. Automatikus válasz szövege, minden beérkező levélre automatikusan ezt válaszolja. 43