E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom augusztus VIII. évfolyam 8. szám

2016. augusztus VIII. évfolyam 8. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében Aktuális Építményszerkezetek az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében Módosultak a katasztrófavédelmi bírság részletszabályai Szabványhírek Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Füstszakasz alapterületének növelése A beépített tűzjelző és a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettsége Tűzoltó készülék készenlétben tartásának szabályai társasházban 1

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. augusztus 6. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében A közelmúltban megjelent TvMI 12.1:2016.07.15. Felülvizsgálat és karbantartás című műszaki irányelv átfogó képet ad az OTSZ-ben foglalt karbantartási és felülvizsgálati feladatokról, kötelezettségekről. Így a jelenlegi számban áttekintjük a műszaki irányelvet. Ennek a műszaki irányelvnek a felépítése is megegyezik az eddigiekével. A műszaki irányelvben rögzítik a karbantartással, felülvizsgálatokkal kapcsolatos alapelveket és az alkalmazott fogalmakat. Ezt követően az általános alapelvekben az irányelv alkotói rögzítik mindazon evidensnek tűnő szabályokat, amelyek első olvasatra egyértelműnek tűnnek, azonban ezek hiányában az irányelv alapjai megkérdőjelezhetővé válnának. Íme néhány példa ezen alapelvekre: A gyártói utasítások szerinti eredeti alkatrészcsere. A gyártó megszűnése esetén a megfelelő minőségű helyettesítő alkatrész biztosítása. Mennyire magától értetődőnek tűnhet, hogy a karbantartást végző a hibás alkatrészt a gyári alkatrészre cserélje ki, azonban gondoljunk bele, ha ez az alapelv hiányozna, akkor adott esetben a nem gyári alkatrészek használata egy funkcióját akár nem megfelelően betöltő tűzvédelmi berendezést eredményezhet. Következő példa: A kötelező alkatrészcserék minden esetben a hazai és az európai jogszabályok, szabványok előírt periódusai alapján történnek. Ezek hiányában a gyártói előírások szerint cserélendők. Az európai és a hazai szabványok, jogszabályok teremtik meg a berendezések azonos elbírálás alá eshetőségét. Nyilván a szabályozástól eltérhet a gyártói utasítás, ebben az esetben ezek a szabályzók rugalmasak annyiban, ha nem szabályozzák a kötelező alkatrészcserét, akkor a gyártói utasítás alapján kell azt végrehajtani. Elsődlegesen azonban a kötelező alkatrészcseréket mindenkor a jogi szabályozásoknak megfelelően kell elvégezni. Gondoljunk bele, hogy a számtalan gyártó között a hatóság képtelen lenne eligazodni és nem lenne tisztában az egyes eszközök kötelező csereperiódusáról, ami nagyon megnehezítené a munkavégzést, és az üzemeltetőknek is nehézséget okozna ezek nyomon követése. Az előző lapszámban már volt szó az ellenőrzések, felülvizsgálatok logikai felépítéséről. Tudjuk, hogy van üzemeltetői felülvizsgálat, időszakos felülvizsgálat és karbantartás. 2

A műszaki irányelvben az üzemeltetői ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás általános feltételei részletesen megtalálhatók. Az irányelvben szerepel az is, hogy az üzemeltetőknek milyen tartalommal szükséges a szerződést megkötniük a felülvizsgálatot végző szervezetekkel. Ez nagyban megkönnyítheti az egyes vitás kérdések eldöntését, illetve az azonos szemlélet kialakítását. Példák a karbantartó szervezettel kötött szerződések javasolt tartalmára: Rendelkezik olyan szervezeti felépítéssel, amellyel képes az adott tűzvédelmi műszaki megoldások megfelelő minőségű karbantartására. Bizonyítja az általa vállalt tevékenységre vonatkozó képességét (időben, kompetenciában és eszközökben) a szerződés tárgyát képező tűzvédelmi műszaki megoldások karbantartásához, ennek érdekében rögzítik a szerződésben vállalt tevékenységre vonatkozó reakcióidőt, amely kiterjed arra is, hogy mennyi lehet a tűzvédelmi műszaki megoldások maximális kiesési ideje. Vállalja, hogy egyes résztevékenységek alvállalkozásba adása esetén a szerződő fél felelőssége nem változik. Az irányelv széles skálán vizsgálja a karbantartói szerződés tartalmát, azok elemeit, a vele szemben támasztott követelményeket. Az alábbiakra tér ki ezzel kapcsolatban: a szerződés fő tartalmi elemei; hatálybalépés; létesítményvezető tájékoztatása; dokumentálás; cserealkatrészek biztosítása; karbantartás, javítás átláthatósága. Nem is olyan régen fordult elő, hogy egy nemzet közileg is kiemelt létesítményben több gázzal oltó berendezés elindult valamilyen ismeretlen okból. Az eset során több egymástól független oltókör indult el, mintegy 1000 kg-nyi gázt engedve szabadon. A karbantartási szerződésben az üzemeltetést vezető céggel az szerepelt, hogy ilyen esetben a hibát 10 napon belül kötelesek kijavítani. Az eset egy pénteki nap kora délutánján történt. A szóban forgó létesítmény nagy forgalmat bonyolít le, és számomra elképzelhetetlen, hogy bármelyik elektromos kapcsolóhelyisége, szerver terme akár csak 2-3 napra is védelem nélkül maradjon. A jól megírt és mindenre kiterjedő karbantartási szerződéssel kiküszöbölhetők ezek az esetek. Bár az OTSZ annyit rögzít, hogy az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkedni kell a hiba kijavítására, ennek a kötelezettségének eleget is tett, hiszen jelezte azt az illetékes hatóság nak, illetve a karbantartást végző cégnek, azonban a he lyiségek ennek ellenére napokra maradtak védelem nélkül. Tűzoltóvíz-források A tűzoltóvíz-források felülvizsgálatához több olyan speciális eszköz szükséges, amelyek segítségével a felülvizsgálat szakszerűen végrehajtható. A műszaki irányelv meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel a felülvizsgálatot végzőknek minimálisan rendelkezniük kell. Ezek az alábbiak: a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú nyomásmérővel (1,6% pontosságú), a tűzcsapnak megfelelő méretű mérősugárcsővel vagy a vízmennyiségméréshez megfelelő teljesítményű mérőberendezéssel, kapocskulcsokkal, tűzcsapkulcsokkal, csavarkulcsokkal, fogókkal, rögzítő szerkezetekkel, tűzoltótömlő és a tömlőkapocs megfelelő rögzítésére alkalmas bekötő eszközökkel, anyagokkal és a hozzá tartozó műszaki útmutatással, vízzel történő nyomáspróbához a megfelelő nyomáspróba berendezéssel (legalább 30 bar nyomás előállítására alkalmas). A műszaki irányelv természetesen nemcsak az üzemeltetőknek nyújt segítséget, hanem a felülvizsgálatot végzőknek is jó útmutatás arra, hogy milyen eszközökkel kell rendelkezniük, illetve a jogszabályi követelményeket hogyan tudják teljesíteni. A tűzoltóvíz-források felülvizsgálata során például a műszaki irányelvben megtalálhatók a vízmennyiségmérés eszközei, ezen belül is a szárnykerekes vízmennyiségmérők lehetséges paraméterei. (1. ábra, lásd a következő oldalon.) A műszaki irányelvben szerepelnek a tűzcsapok, fali tűzcsapok, illetve az oltóvíztározók felülvizsgálatához szükséges technikai feltételek, valamint a konkrét felülvizsgálattal kapcsolatos gyakorlati megközelítésű előírások. Ilyen például az oltóvíztározóknál, hogy a jogosult személy a szívóvezeték megszívásával ellenőrzi a szerelvények működőképességét. Ezt a műveletet a folyamatos vízsugár megjelenéséig szükséges folytatni. 3

1. Szárnykerekes vízmennyiség mérő lehetséges paraméterei a műszaki irányelvből Az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell, ha a szívócső olyan anyagból készült, amely minősítése szerint várhatóan nem bírja ki a 15 bar nyomást (pl.: 10 baros KPE cső). Vagy egy másik példa, amit tartalmaz az irányelv, hogy az 5 éves teljes körű felülvizsgálat során a víztározó szívókosarát is ellenőrizni kell olyan szempontból, hogy az átbocsátó keresztmetszet azonos-e a szívóvezeték keresztmetszetével, illetve a szűrőkosár képes-e meggátolni a szivattyúba káros szennyeződések bejutását. Habár már ritkán használják, még azért előfordulnak száraz felszálló vezetékek. A tűzoltó egységek szubjektíven nem különösebben szeretik ezt a műszaki megoldást. Ez kifejezetten a régebbi építésű társasházakra igaz, ahol nem tudni, hogy a szerelvények milyen állapotban vannak, illetve egyáltalán megvannak-e még. A régi építésű társasházi lakóházaknál fennáll a valószínűsége, hogy a szerelvényeket leleményes színesfém-kereskedéssel foglalkozó személyek tulajdonították el, vagy ha ez nem is történt meg, akkor azok felülvizsgálata már igen régen történt, és nem tudni, hogy milyen műszaki állapotban vannak. A társasházaknak sok esetben nincs anyagi fedezetük ezeknek a rendszereknek a felújítására, karbantartására. Viszont gyakorlatban találkoztam már olyan relatíve új építésű társasházzal, ami száraz felszálló vezetékkel rendelkezik, annak rácsatlakozási lehetősége, illetve az épületen belüli csatlakozási pontjai, elzáró szerelvényei kifogástalan állapotban voltak és használatra készen álltak. A műszaki irányelvben pontosan megtalálhatók azok a követelmények, melyeket az üzemeltetőnek, illetve a karbantartó szervezetnek kell teljesíteni. 5.4.1. Üzemeltetői ellenőrzés 5.4.1.1. Az üzemeletetői ellenőrzést végző személy meggyőződik a rendszer és a rendszerelemek meglétéről, tisztaságáról, használhatóságáról, és környezetének megközelíthetőségéről. 5.4.1.2. Az üzemeltető az üzemeletetői feladatok ellátását és időpontját naplóban rögzíti, ha hiányosságokat tapasztal, értesíti a tulajdonost és/vagy karbantartó szervezetet és ezzel egy időben a hiányosságokat a naplóban rögzíti. 5.4.1.3. Az üzemeltetői feladatokat ellátó személy súlyos hiányosság, azaz a száraz felszálló vezeték üzemképtelenné válása és/vagy nem rendeltetésszerű használhatósága esetén azonnal értesíti a karbantartó szervezetet. Tűzoltó felvonó A tűzoltó felvonó már régóta létező műszaki megoldás, azonban manapság az épületek jellege és kialakítása miatt nagyobb szerepet kaptak. A tűzvédelem területén is előkerültek s a jogszabály üzemeltetői ellenőrzést, illetve felülvizsgálatot ír elő hozzá. Nem szabad ezt összetéveszteni a felvonó időszakos felülvizsgálatával, amely a normál időszaki üzemelés feltéte leit hivatott vizsgálni. A tűzoltó felvonók felülvizsgálata a tűz esetén történő működésre terjed ki. Az üzemeltetői ellenőrzés itt is leginkább egyszerű mindennapi ellenőrzési metódusokat tartalmaz, ezek az alábbiak: a felvonó jelölésének megléte (fülkén belül, illetve aknaajtóknál) szemrevételezéssel; a tűzoltói alapállomáson elhelyezett tűzeseti kapcsoló és ha van, a fülkében elhelyezett tűzeseti kapcsoló jelölése szemrevételezéssel; a tűzeseti kapcsoló kulcsának megléte; a felvonó tűzeseti működési leírásának (használati utasításának) megléte. 4

Hő- és füstelvezetők Ahogyan az előzőekben már tapasztalhattuk, a TvMI nem általánosságban fogalmaz meg előírásokat, hanem igyekszik konkrét feltételeket meghatározni a berendezések működőképességének fenntartása és üzembiztonságának megőrzése érdekében. A hő- és füstelvezető rendszerek területén olyan gyakorlati megközelítést ad, ami nagy segítséget jelent a felülvizsgálatot végzőknek: A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspróbáit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, idő- és nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folyamatos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított, illetve karbantartott rendszerek gyártóművi utasításainak. A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzendők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. A jogosult személy rendelkezik az általa használt veszélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlapjával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illetve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik. A természetes hő- és füstelvezető rendszerek felülvizsgálati, karbantartási és javítási tevékenységénél az általános feladatok alatt találhatók meg azok a jól ismert eljárások, amiket eddig is alkalmazott a felülvizsgáló. Ezen túlmenően a TvMI szétbontja a hő- és füstelvezető rendszereket működési elveik szerint és to vábbi speciális feladatokat tartalmaz, melyeket a rendszer kivitelezésétől függően kell végrehajtani: Feszített állapotú füstelvezető és légpótló szerkezetek esetében az általános feladatokon felüli vizsgálati feladatok: A gázrugós teleszkópok állapotának és beszere lési irányának vizsgálata. A csigák és a bowdenek állapotának vizsgálata. Ugyanez igaz a távműködtetésű hő- és füstelvezető rendszerekre, továbbá a vezérlőközpontokra, ahol az általános feladatokon túl az eszköz kialakításának megfelelően további speciális feladatokat határoz meg. A gépi hő- és füstelvezetés esetén a csappantyúk, zsaluk, ventilátorok működési ellenőrzéséből áll. A ventilátorok felülvizsgálata nem pusztán szemrevételezéssel, illetve működési próbával zajlik, hanem elektromos, légtechnikai és mechanikai méréseket is magában foglal, továbbá a berendezések zajterhelését is vizsgálni kell. A vizsgálat tartalma: zajosság, zajtípus meghatározása rendellenes zajok észlelése (mechanikusan súrlódó, csapkodó, zörgő nem megfelelő üzemre utaló hangok) elektromos mérések feszültségmérés hálózati feszültség vezérlő feszültségek földelések ellenőrzése áramfelvétel-mérés villanymotor áramfelvétele ellenállásmérés kábelszakadások szenzorok értékei légtechnikai mérések légsebességmérés (térfogatáram-számítás) nyomásmérés mechanikai mérések nyomatékmérés egyes gépelemek (pl. csavarok) előírt meghúzási nyomatékának ellenőrzése hézagmérés gépelemek előírt távolságnak mérése rezgésmérés csapágyhiba kiegyensúlyozatlanság hibás rögzítés fordulatszámmérés motorhiba bekötési hiba vezérlés hiba tápfeszültség hiba. 5

Erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektromos hálózatok felülvizsgálata már régóta előírás a tűzvédelem területén. Nagyon sokszor keverik össze az érintésvédelmi felülvizsgálattal, azonban annak ellenőrzésére a tűzvédelmi hatóságnak nincs jogosultsága. A villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát szakmai körökben még tűzvédelmi szabványossági elektromos felülvizsgálatként is ismerik. A vizsgálat során az építmények, szabadterek elektromos berendezéseit tűzvédelmi szempontból vizsgálják felül. A vizsgálat célja, hogy megállapítsa, a berendezések megfelelnek-e a vonatkozó hatályos jogszabályoknak, szabványoknak; a védelmi rendszerek működőképesek-e, és azokat helyesen állították-e be (pl.: túláramvédelem). A vizsgálat kiterjed, hogy a berendezések állapota, használatuk módja vagy az alkalmazási környezeti tényező nem jelent-e fokozott tűzveszélyt a környezetre. A környezeti vizsgálat során a helyiségek használatának módját is figyelembe kell venni (pl.: tárolás), valamint, hogy a létesítést követően történtek-e olyan változtatások, amelyek ezt a szakterületet érintették. A szabványossági felülvizsgálat során meg kell vizsgálni a vezetékrendszerek tűzterjedés elleni védelmének megfelelőségét, illetve ha van a tűzálló kábelrendszerek állapotát. A TvMI-ben külön alfejezet található a szabványossági elektromos felülvizsgálatról, amely nemcsak az általános, hanem a tűzvédelmi berendezések egyes villamos részeinek tűzvédelmi felülvizsgálatát is részletezi. A műszaki irányelvben nagy segítség, hogy a felülvizsgálat megkezdéséhez szükséges dokumentáció és adatszolgáltatás tételesen megtalálható, ez nagyban megkönnyíti a felülvizsgáló munkáját. A dokumentáció és adatszolgáltatás tartalma: egyvonalas villamos kapcsolási rajzok, építészeti rajzok (alaprajzok); hatósági, áramszolgáltatói engedélyek stb.; amennyiben a vizsgált létesítmény rendelkezik (tűzvédelmi) kockázati osztállyal akkor a vizsgált létesítmény, illetve a kockázati egységek tűzvédelmi kockázati osztályba sorolása; robbanásveszély jelenlétére vonatkozó nyilatkozat, és amennyiben a nyilatkozat értelmében robbanásveszéllyel kell számolni a robbanásveszélyre vonatkozó dokumentáció (zónabesorolás, zónák mérete stb.); az építményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentáció (amennyiben az építménynek ilyennel rendelkeznie kell); az előző vizsgálatok dokumentációja. A különböző felülvizsgálók által készített jegyzőkönyvek az esetek nagy többségében tartalmilag megegyeztek, azonban néhány éve még találkoztam olyan jegyzőkönyvvel, amiből fontos nem csupán a hatóság számára, de az ügyfél számára is adatok, informá ciók hiányoztak. Ilyenek voltak egy időben a hibák kijavítására adott határidők vagy még régebben a hibák veszélyességének meghatározása. A műszaki irányelv külön pontba szedte a szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi elemeit. Ilyenek például az alábbiak: az OTSZ létesítési előírásainak ellenőrzése: azonosító adatok, vizsgálatok, ellenőrzések megtekintéssel; a védelmek ellenőrzése: baleset-, túláram-, áramütés elleni-, villám-, túlfeszültség- és feszültségcsökkenés elleni védelem (a villamos védelmek összefoglaló értékelése); áramkörök leírása helyiségenként: rögzíti a helyiségek védelmi besorolását és a helyszíni felülvizsgálat során megtekintett villamos szerkezeteket, áramkörök illetve helyiségek szerint, illetve az észrevételeket és a javítási javaslatokat; mellékletek: szigetelés ellenállás mérési jegyzőkönyv; a felülvizsgálat során készített rajzok, vázlatok, fotók, oklevélmásolatok. Az irányelv részletesen kidolgozott szabályokat tartalmaz az erősáramú berendezések tűzvédelmi szempontú vizsgálatára. Itt mind az előkészítési fázis, mind pedig a helyszíni vizsgálatok is szerepelnek. A mű szaki irányelv a speciális helyiségek, berendezések felülvizsgálatának kérdésével is foglalkozik, tehát megtalálhatók benne a robbanásveszélyes térségek felülvizs gálati szempontjai, illetve a napelemes rendszerek tűz védelmi felülvizsgálata is. 6

A napelemes rendszerek felülvizsgálata a felülvizsgálók számára is újszerű, hiszen eddig ezekkel a rendszerekkel az OTSZ sem foglalkozott. Hiánypótló jellegű, hogy a műszaki irányelv komplett ellenőrzési metódust tartalmaz ezeknek a rendszereknek a felülvizsgálatára, illetve, hogy milyen szempontok, szabványok alapján kell ezeket vizsgálni. Az ellenőrzés főbb szempontjai általános kialakítás, állapot, épség (különösen a szabadtéri részek, vezetékek esetében) IP-védettség, UV-állóság, korrózióvédelem, áramütés elleni védelem vonatkozó szabvány szerinti megfelelősége, túláramvédelem, túlterhelés elleni védelem (pl. gpv jelleggörbéjű biztosító eszközök alkalmazása) megfelelősége, kiválasztás, felszerelés, karbantartás (gyártói útmutatók szerint), környezet állóság megfelelősége, leválasztó eszköz megléte a vonatkozó szabvány szerint. Szigetelés-ellenállás mérése A jogosult személy a hálózat szigetelési ellenállásának mérését AC-oldalon az MSZ 4852, (vagy az MSZ EN 61557-2), DC-oldalon a MSZ EN 62446 szabványok szerinti eljárással végzi. A mérés eredménye megfelelő, ha új berendezések esetében teljesülnek az MSZ HD 60364-6 szabvány 61.3.3. szakaszának követelményei. Régi berendezések szigetelési ellenállásának megengedett legkisebb értékét az MSZ 10900 szabvány 6.8.2. szakasza határozza meg. Ha az áramütés elleni védelem hibavédelmi módja az MSZ HD 60364-4-41 szabvány szerinti környezet elszigetelése, akkor szükség lehet a padlózat és a falak földhöz vagy védővezetőhöz viszonyított szigetelési ellenállásának/impedanciájának mérésére is, amelynek módszeréről az MSZ HD 60364-6 szabvány A melléklete ad tájékoztatást. Az MSZ 4851-5 szabvány 2.5.4. szakasza írja elő az elszigetelt környezet megvalósulásához szükséges legkisebb szigetelési ellenállást. Az erősáramú berendezések felülvizsgálatához tartoznak a tűzszakaszokon átvezetett villamos vezetékek felülvizsgálatai, illetve a tűzálló kábelrendszerek felülvizsgálata. Villámvédelmi felülvizsgálatok A tűzvédelem területén a másik, kicsit mostohább terület a villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatai. A villámvédelem az utóbbi évek jogszabályi változásai során sokban változott. A műszaki irányelv három csoportba sorolja a villámvédelmi berendezéseket: azon építmények, melyek esetében jogszabály, szabvány vagy TvMI értelmében nincs kötelezettség a villámvédelem létesítésére; nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények; norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények. A gyakorlatban néhány évvel ezelőtt azon épületeknél, ahol nincs előírva villámvédelem, a hatóság képviselői kértek villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvet, hiszen a felülvizsgálatot végző abban állapítja meg, hogy a környezetben, épületen nem történtek olyan változások, átalakítások, amelyek indokolttá tennék a villámhárító kiépítését, ezért egy olyan minősítő lapot adnak lényegében, ami megállapítja, hogy villámvédelmi berendezésre nincs szükség. A műszaki irányelv 9.1.3.2. pontjában azonban azt írja, hogy ezen építmények esetében felülvizsgálat végzésére nincs kötelezettség. Szakmai szempontból azonban megnyugtatóbbnak tartom, ha az üzemeltető kézben tart egy szakvéleményt arról, hogy nincs szükség villámvédelmi berendezésre, így a hatóság képviselőinek ezzel a témával kapcsolatban feltehetően nem lesznek kérdései. A nem norma, illetve norma szerinti villámvédelem esetén a műszaki irányelv részletezi, hogy az épületeket milyen kategóriába kell besorolni, és az egyes kategóriáknak melyek az ismertetőjegyei. A műszaki irányelv egyértelműsíti: ha a magasság és egyéb jellemzők alapján a besorolást a létesítéskor hatályban lévő előírás, vagy ha a létesítés időpontja nem ismert, akkor a 9/2008. ÖTM rendelet alapján lehet elvégezni. A felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi elemeit a villamos felülvizsgálathoz hasonlóan itt is részletesen kifejtették a műszaki irányelv alkotói. A műszaki irányelv fennmaradó részeinek ismertetését a következő lapszámban folytatjuk. 7

Aktuális Építményszerkezetek az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében A közelmúltban megjelent a TvMI 11:2016.07.15. Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című műszaki irányelv, melynek célja az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek meghatározása. Az irányelv kitér a fogalmakra, az építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára, az építményszerkezetek tűzállósági teljesítményére, hivatkozott és felhasznált jogszabályokra és szabványokra, tűzállósági vizsgálati módszerekre, tűzhatáskitéti görbéire, tűzvédelmi követelmények megállapítására, meglévő építményszerkezetek tervezési értékeire, alacsony energiaigényű épületek tűzvédelmi kialakítására, ETAG-ok és EAD-ok listájára, az Európai Bizottság jelen irányelv szempontjából fontosabb határozataira és rendeleteire, építményszerkezetek tűzállósági határértékének biztosítására. Az új TvMI részletszabályaival következő lapszámunkban foglalkozunk bővebben. Módosultak a katasztrófavédelmi bírság részletszabályai 2016. július 1-én megjelent a 176/2016. (VII. 1.) kormányrendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) kormányrendelet módosításáról. A változások augusztus 15-én lépnek hatályba. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás főbb elemeit. Nincs változás abban, hogy a hatóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szabálytalanságok esetén az ott meghatározott összegű katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult. Nem változott az sem, hogy több különböző szabálytalanság megállapításakor a katasztrófavédelmi bírság összege az egyes bírságtételek egyesített összege, amely legfeljebb 5 000 000 Ft lehet. A módosítás nem érintette azt az eljárásrendet, miszerint a katasztrófavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a szabálytalanságról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Változatlanul él az a szabály, hogy a katasztrófavédelmi bírságot megállapító határozatban fel kell tüntetni annak a pénzforgalmi számlának a számát is, amelyre a fizetést teljesíteni kell. Továbbra is 15 napon belül kell megfizetni a katasztrófavédelmi bírságot a katasztrófavédelmi bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számítva. A katasztrófavédelmi bírság befizetése során a közlemény rovatban változatlanul fel kell tüntetni a katasztrófavédelmi bírság szöveget, továbbá a határozat számát és a bírság befizetésére kötelezett nevét. Nincs változás a részletfizetésre vonatkozó előírások szabályaiban, azaz a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére a hatóság a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik. A végrehajtás szabályai sem változtak, így a katasztrófavédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő 8 napon belül a hatóság a végrehajtás érdekében megke resi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a katasztrófavédelmi bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság 8 napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről. A bevezetett módosítások két fő csoportba sorolhatóak, egyrészt módosultak azok az esetek, amelyek kötelező bírságkiszabást eredményeznek, másrészt változtak egyes bírságolással érintett szabálytalanságok, bírságösszegek. 8

Nem változtak az alábbi esetek: Sorszám Bírságolással érintett szabálytalanság A bírság összege forintban 1. Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása 3 000 000 2. Üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása 2 000 000 3. Üzemazonosítás nem megfelelő adattartalommal történő benyújtása 500 000 4. 5. 6. Biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése A hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása A hatósági döntésben foglalt egyéb, külön nem nevesített (adminisztratív, dokumentációs stb.) előírás elmulasztása 2 000 000 2 000 000 500 000 7. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés határidőre történő benyújtásának elmulasztása 1 000 000 8. Súlyos káresemény elhárítási terv határidőre történő benyújtásának elmulasztása 500 000 10. Védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtásnak elmulasztása 300 000 11. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 1 000 000 14. Üzem vagy veszélyes létesítmény bezárása bejelentésének elmulasztása 500 000 17. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása 1 000 000 18. 19. 20. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről szóló baleseti jelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedések elmulasztása 500 000 500 000 3 000 000 21. Belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása 1 500 000 22. Belső védelmi terv gyakorlat időpontjáról szóló értesítés megküldésének elmulasztása 300 000 23. Belső védelmi terv gyakorlat jegyzőkönyve megküldésének elmulasztása 300 000 24. Dominóhatásban érintett üzem adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása 500 000 Megváltoztak az alábbi esetek: Sorszám 9. Bírságolással érintett szabálytalanság Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv soros felülvizsgálatának elmulasztása A bírság összege forintban 800 000 1 000 000 12. Súlyos káresemény elhárítási terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 500 000 13. Belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 500 000 9

Hatályát vesztik az alábbi esetek: Sorszám 15. 16. Bírságolással érintett szabálytalanság Üzemben, veszélyes létesítményben, tároló berendezésben, technológiai eljárásban vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerében jelentős változtatás bejelentésének, engedélyezésének elmulasztása Üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése, illetve a veszélyes anyag jellegének, fizikai tulajdonságának jelentős változása bejelentésének elmulasztása A bírság összege forintban 1 000 000 800 000 A közigazgatási hatósági eljárásban általános hatállyal érvényesül az a szabály, hogy ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Ugyanakkor fenti figyelmeztetés nem alkalmazható, ha azt jogszabály a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy a megadott határidő az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné. Ennek szellemében e jogszabály meghatározza azokat a szabálytalanságokat, amelyek fennállásakor a katasztrófavédelmi bírság kiszabása kötelező, azaz a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható. Sorszám 10 Bírságolással érintett szabálytalanság A bírság összege forintban 1. Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása 3 000 000 2. Üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása 2 000 000 4. Biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése 2 000 000 5. A hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása 2 000 000 9. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, soros felülvizsgálatának elmulasztása 800 000 11. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 1 000 000 13. Belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 500 000 17. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása 1 000 000 18. 20. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedések elmulasztása 500 000 3 000 000 21. Belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása 1 500 000 A 208/2011. (X. 12.) kormányrendelet fenti módosításait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Szabványhírek 2016. júliusban az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványváltozások jelentek meg. Nemzeti szabványok visszavonása: MSZ-05-50.7042:1988 Autóbuszok tűzbiztonsági követelményei Korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változatának megjelenéséről: MSZ EN 16034:2015 Bejárati ajtók, ipari, kereskedelmi, garázsajtók és nyitható ablakok. Termékszabvány, teljesítményjellemzők. Tűzállósági és/vagy füstgátlási jellemzők (13.220.50; 91.060.50) Szabvány újbóli érvénybelépése: MSZ EN 469:2007 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltási védőruházat teljesítménykövetelményei (ICS 13.340.10) Indokolás: Az MSZ EN 469:2014 forrásdokumentumát, az EN 469:2014 szabványt a CEN visszavonta és helyette újra érvénybe léptette az EN 469:2005 szabványt, az EN 469:2005/A1:2006 módosítást és az EN 469:2005/AC:2006 helyesbítést. Ennek megfelelően az MSZ EN 469:2007 újra érvénybe lép, amely tartalmazza a módosítást és a helyesbítést. Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Füstszakasz alapterületének növelése A tervezés alatt lévő, 4000 m 2 -es alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú épületünk esetén a füstszakasz alapterületét kívánjuk 2000 m 2 -re növelni. Ebben az esetben a füstszakasz rövidebb oldala 20 méter, hoszszabb oldala 100 méter lenne. A tervezett megoldás megfelel az OTSZ követelményeinek? Az OTSZ 93. (1) bekezdése kimondja, hogy a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha közlekedő, folyosó esetén a menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert, vagy egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m 2 -t, vagy hosszúsága a 80 métert. Ugyanezen szakasz értelmében az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszakasz alapterületének mérete legfeljebb 2000 m 2 -re növelhető, ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra előírt hatásos nyílásfelületét minden megkezdett 100 m 2 -ként 10%-os arányban növelik vagy számítással meghatározott mértékben növelhető, ha a számítás eredménye igazolja e rendelet által előírt füstszegény levegőréteg biztosítását. Fentiekből következik, hogy az alapterület növelésére van lehetőség, de a 80 méteres hosszúság átlépésére nincs, így a tervezett megoldás nem felel meg az OTSZ követelményeinek. A beépített tűzjelző és a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettsége Az üzemeltetésünkben lévő 1000 fő feletti befogadóképességű, 3000 m 2 -es sportcsarnok területén időszakosan, nem kizárólag sporteseményeket, hanem koncertet, színházi rendezvényt kívánunk tartani. E funkciók miatt fennáll-e a beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettsége? 11

Tűzoltó készülék készenlétben tartásának szabályai társasházban Az új OTSZ alapján a 8 lépcsőházból álló, lépcsőházanként 1-1 lifttel rendelkező, 10 emeletes társasházunk területén készenlétben kell-e tartani tűzoltó készüléket? Az OTSZ alapján a KK és MK kockázati osztályba tartozó sportcsarnok, uszoda, fedett jégpálya, fedett labdajáték pálya, edzőterem stb. esetén tűzjelző berendezést kötelező létesíteni. Ugyanakkor az OTSZ 1000 fő befogadóképesség feletti helyiség esetén, színház, zene-színház, opera, hangverseny, balett, múzeum, képtár, könyvtár, kultúr ház, közösségi ház, mozi rendeltetéshez előírja tűzoltó berendezés létesítését. Az új OTSZ értelmében tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, ahol az OTSZ vagy más jogszabály előírja. Kimondja azt is, hogy nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket. Fentiek értelmében tehát a kérdésben megfogalmazott lakóépületben a liftgépházban, illetve lakórendeltetéshez nem kötődő egyéb rendeltetésű helyiségekben (pl.: iroda, üzlet, rendelő stb.) kell tűzoltó készüléket készenlétben tartani. Tekintettel arra, hogy a fő rendeltetéshez nem szükséges tűzoltó berendezést létesíteni, így a tűzvédelmi hatóság egyedi mérlegelésébe tartozik a tűzoltóberendezés-létesítési kötelezettségének előírása, amely az OTSZ 154. (1) bekezdés b) pontja alapján a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, a tűzoltóság vonulási távolságára, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírhatja. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, nyolcadik szám, 2016. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.