2. A magyar oktatási és képzési szerkezet... 3 A közoktatás... 4 A közoktatási rendszer mőködése... 13 Elismerés és honosítás...

Tartalomjegyzék 1. Bevezetı... 1 2. A magyar oktatási és képzési szerkezet... 3 A közoktatás... 4 A közoktatási rendszer mőködése... 13 Elismerés és honosítás... 18 3. Szakképzés... 28 A szakképzés irányítása... 30 Szakmai vizsgarendszer... 35 Pályaorientáció... 43 Nyitott szakképzés, informatika-oktatás az intézményekben... 46 A Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet... 50 4. Felsıoktatás... 53 A felsıoktatási intézmény mőködésének alapelvei... 53 Az állami szervek felsıoktatással kapcsolatos feladatai... 55 A felsıoktatásban folyó képzés rendszere... 58 5. A felnıttképzés... 60 6. Oklevelek és címek... 64 Külföldi tanulmányok magyarországi elismerése... 70 7. Nemzetközi integráció... 72 8. Fontosabb, az oktatással kapcsolatos Internet címek... 73 9. Az oktatással - képzéssel kapcsolatos fıbb jogszabályok... 74 Törvények... 74 Kormányrendeletek... 74 Miniszteri rendeletek... 74

1. Bevezetı A magyar oktatási rendszer az elmúlt másfél évtizedben komoly kihívásokkal szembesült és jelentıs változásokon ment át. Az oktatási rendszer, s az azon belül történı továbbhaladás lehetséges útjai az elmúlt idıszakban jelentıs mértékben átalakultak. A tanulóknak az oktatási rendszerben való bennmaradását és továbbhaladását három fı tendencia határozta meg: az iskolaszerkezeti átalakulások, a középiskolai és felsıfokú oktatás expanziója, az átjárhatóságot megkönnyítı korrekciós utak számának a növekedése. on a szakképzés és az általános képzés a munkavégzésre, illetve a továbbtanulásra felkészítı oktatási formák. A közoktatás és a közoktatáson túli képzési szintek közötti határvonalak egyre kevésbé élesek. A felnıttoktatás, a közép- és felsıfokú oktatás határán kialakuló új képzési formák növekvı jelentıségre tettek szert. Az oktatás alapvetıen a társadalmi igények kielégítését, az adott társadalmi és gazdasági környezetnek megfelelı alapmőveltség megszerzését szolgálja. Az iskolai rendszerő szakképzés-, az általános társadalmi érdekeken kívül hosszabb távra szóló munkaerı-piaci érdekeket is szolgál. Az elmúlt idıszak változásai között megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok, amelyek az európai integrációs folyamathoz kapcsolódóan az oktatás tartalmában és az iskolák belsı világában történtek. E változások azt szolgálták, hogy a korábbinál többen jussanak a munkaerıpiacon való érvényesüléshez és a modern társadalomban való boldoguláshoz szükséges tudás és képesség birtokába. Az OECD és az EU ajánlásai szerint az egyéni tanulási igények differenciálódására adott válaszként a korábbinál jóval sokszínőbb a magyar iskolaszerkezet. Korszerő tanterv- és taneszköz kínálat alakult ki, magával hozva az oktatási és képzési útvonalak különbözı lehetıségeit. A képzési szintek, a képzési programok egyre inkább lehetıvé teszik az oktatás rugalmas, a társadalmi igényekhez illeszkedı megszervezését, biztosítják az átjárhatóságot. on a rendszerváltást követı társadalmi-gazdasági változások a szakképzést alapvetıen átalakították. A képzésben kialakult válság egyik oka az volt, hogy a szakképzés szinte kizárólag a nagyvállalatok szakember-utánpótlását biztosította. A rendszerváltást követıen a szakképzési rendszer is átfogó korszerősítésen ment keresztül, melynek fıbb lépései a következık voltak: 1994-ben került kiadásra az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely az államilag elismert szakképesítések jegyzékét tartalmazza. A jegyzék megújította, korszerő tartalommal töltötte fel az egyes szakképesítések képzési tematikáját. Mivel a képzési kínálatot alapvetıen az OKJ tartalmazza, a kínálatnak a mindenkori gazdasági igényekhez kell alkalmazkodnia, ezáltal a jegyzék évrıl évre módosításra kerül. 1998-ban az érettségire épülı, iskolarendszerő, akkreditált felsıfokú (post secondary) szakképzési programok beillesztésére került sor. 2006-ra éppen az Európai Képesítési Kreditrendszerhez történı igazodás szellemében, ismételten megújult az OKJ, melyben kialakításra került a modularizációs kompetencia alapú követelményrendszer. Euroguidance 2010 1

on is a - Lisszaboni Memorandum (2000) ajánlásai alapján, - az emberi erıforrás fejlesztés szempontjából alapvetıen fontos a munkaviszonyban állók és a munkanélküliek (át)képzése. A felnıttekre irányuló szakképzés az iskolai rendszerő szakképzésnél jóval rövidebb idejő, de intenzívebb. Ez a képzés általában közvetlen, rövidtávú munkaerı-piaci igényekre támaszkodik. A munkanélküliség csökkenésével elıtérbe került az életen át tartó, illetve folyamatos tanulás (lifelong learning) kérdésköre. Körvonalazódott azon cél, hogy meg kell teremteni a tudás folyamatos korszerősítésének, a folyamatos képzésnek a feltételeit a mőködı gazdaságban. Euroguidance 2010 2

2. A magyar oktatási és képzési szerkezet Forrás: OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV Statistical Yearbook of Education 2006-2007, OKM, Budapest 6. p. Euroguidance 2010 3

A közoktatás on a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelésioktatási intézményei az iskolai végzettséget, érettségi bizonyítványt, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú mővészetoktatási intézmények és a kollégiumok. Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá az ország területén alapított és itt székhellyel rendelkezı, jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, természetes személy alapíthat és tarthat fenn. A közoktatás rendszerének mőködtetése az állam feladata. Az állam az ingyenes és kötelezı általános iskolai oktatásról az állami szervek, és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége keretében gondoskodik. Törvény szerint ingyenes az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítı pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképzı iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás. Az állam, a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékő költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítı anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvıképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján. Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés hivatalos nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján - anyanyelvükön, illetıleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésıbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülı kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni idıpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsı tanítási napján kezdıdik. Az 1999. évi törvényi módosítás alapján, on a tankötelezettség 18. éves korig tart. Ezt elıször a tanulmányaikat az általános iskola elsı évfolyamán az 1998/99. tanévben megkezdıkre kell alkalmazni. Euroguidance 2010 4

Egy átmeneti idıszakban (2010-ig) tizenhatodik életévének betöltése után, kérelmére megszőnik a tanuló tankötelezettsége, ha érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülı közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi. A tankötelezettség - a szülı választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthetı. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényő tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdıdik, és tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következık: az elsı évfolyamon kezdıdı és a második évfolyam végéig tartó bevezetı, a harmadik évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdı, az ötödik évfolyamon kezdıdı és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztı szakasz. A bevezetı és a kezdı szakaszban, továbbá a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelezı tanórai foglalkozása idıkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerő az oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó idıkeretében és a fejlesztı szakaszban szakrendszerő oktatás folyik. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdıdik, és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezıdik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következık: a kilencedik évfolyamon kezdıdı és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános mőveltséget megszilárdító, a tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamon kezdıdı és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános mőveltséget a tanuló érdeklıdésének, adottságának megfelelıen elmélyítı, pályaválasztást segítı szakasz. Az iskolai nevelés-oktatás általános mőveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Az általános mőveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti Alaptanterv biztosítja. A Nemzeti Alaptanterv kötelezı rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti Alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggı feladatait. A Nemzeti Alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik. A Nemzeti Alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti Alaptantervnek a Kormány részére történı benyújtása elıtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelıoktató munkát érintı kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. A Nemzeti Alaptanterv alapján az oktatási és kulturális miniszter kerettantervet ad ki, mely ajánlást tartalmaz: Euroguidance 2010 5

a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló idıkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggı feladatok végrehajtására, szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idıbeli tagolására, idıkereteire, arányaira, szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idıbeli tagolására, idıkereteire, arányaira. Az iskolában a nevelı-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevı iskolákban a szakmai programot. A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelı-oktató munka szakaszai a következık: az óvodai nevelés az alapfokú nevelés-oktatás a középfokú nevelés-oktatás az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítı szakasz. 1. táblázat Forrás: Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (1. sz. Melléklet 10. oldal) 2. táblázat Euroguidance 2010 6

Forrás: Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (1. sz. Melléklet 96. oldal) Az általános iskolának nyolc évfolyama van. Az általános iskolában a tanuló az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészül a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdıdik és az iskola típusától függıen a tizedik, illetıleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezıdik be. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítı szakasza a középfokú nevelésoktatás szakasza után kezdıdik, és az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamon fejezıdik be. Euroguidance 2010 7

Az életen át tartó tanulás, amelyet a gyorsan változó gazdasági szükségletek, az ehhez igazodó munkaerıpiac változása, valamint a lassan általánossá váló többszöri pályamódosítás elkerülhetetlenné tesz, újra elıtérbe helyezi a felnıttképzést. Ezzel összefüggésben az esti, levelezı és távoktatási programok különösen a közép- és felsıfokú oktatásban népszerőek. Az általános mőveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti Alaptantervben (NAT) szereplı mőveltségi területekre épülı tantervek biztosítják. A NAT mőveltségi területenként határozza meg az általános mőveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelı-oktató munka kötelezı és közös céljait. A NAT tartalmazza: a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai neveléseoktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. 3. táblázat Forrás: Az oktatási miniszter 17/2004. (V. 20.) OM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (1. sz. Melléklet 11. oldal) Euroguidance 2010 8

Az érettségi vizsgán a tanuló kötelezı és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelezı tantárgyak a következık: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevık számára anyanyelv és irodalom, továbbá matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevık kivételével - idegen nyelv. Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsıoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint felsıoktatásba, ill. szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére jogosít. Az óvodás gyerekek, tanulók és hallatók képzési szintek szerinti megoszlását 1960-ban, 1970- ben, 1980-ban és 1991-2006 közötti idıszakban a 4. táblázat mutatja be. Euroguidance 2010 9

Óvodás gyermekek, tanulók és hallgatók az összes képzési szinten Number of pupils/students 4. táblázat Tanév Óvoda Általános iskola [a] School year Kinder- Primary gartens (general) schools [a] Szak- iskola [b] Vocational schools [b] Speciális szakiskola Special vocational schools Nappali- és felnıttoktatásban, az összes tagozaton Students in full-time and part-time education together 1960/1961 1) Gimnázium Szakközép- iskola Felsıoktatási intézmények Secondary Secondary Tertiary education general schools vocational schools 184 032 1 495 203 136 453 737 139 616 101 420 44 585 1970/1971 227 633 1 165 345 236 060 426 168 208 178 957 80 536 1980/1981 478 692 1 213 404 166 740 1 119 124 618 208 952 101 166 1990/1991 391 950 1 177 612 222 204 3 152 142 247 217 787 108 376 1991/1992 394 937 1 124 098 221 720 4 112 154 051 225 265 114 690 1992/1993 395 256 1 082 671 211 833 4 398 165 314 235 019 125 874 1993/1994 398 082 1 041 007 198 859 5 395 172 751 246 135 144 560 1994/1995 397 311 1 008 267 185 751 5 546 182 448 254 678 169 940 1995/1996 400 527 992 766 172 599 5 367 186 671 261 838 195 586 1996/1997 395 518 980 522 158 407 5 363 189 963 272 207 215 115 1997/1998 384 669 976 566 143 911 5 260 194 841 279 801 254 693 1998/1999 376 135 976 342 128 203 4 420 201 802 289 259 279 397 1999/2000 366 871 972 901 117 038 4 642 208 570 296 753 305 702 2000/2001 c 353 100 960 790 121 400 5 200 215 500 294 000 327 289 2001/2002 342 285 947 037 126 367 6 631 223 474 292 646 349 301 2002/2003 331 707 933 171 126 768 7 200 232 399 287 074 381 560 2003/2004 327 508 912 959 126 673 8 147 239 086 292 305 409 075 2004/2005 325 999 890 551 126 908 8 369 238 850 290 139 421 520 2005/2006 326 605 861 858 126 211 8 797 243 878 287 290 424 161 2006/2007 327 644 831 262 124 466 9 563 246 267 288 156 416 348 Nappali oktatásban, a nappali tagozaton Students in full-time education 1960/1961 1) 184 032 1 408 535 136 453 737 108 258 47 269 29 344 1970/1971 227 633 1 144 070 223 238 426 122 988 110 303 53 821 1980/1981 478 692 1 197 777 166 740 1 119 89 400 113 838 64 057 1990/1991 391 950 1 166 076 222 204 3 152 123 427 168 445 76 601 1991/1992 394 937 1 112 374 221 720 4 112 134 139 178 973 83 191 1992/1993 395 256 1 071 727 211 833 4 398 143 805 186 225 92 382 1993/1994 398 082 1 032 025 198 859 5 395 150 163 192 388 105 240 1994/1995 397 311 1 001 709 185 751 5 546 158 957 196 965 118 847 1995/1996 400 527 987 561 172 599 5 367 164 203 208 415 132 997 1996/1997 395 518 976 423 158 407 5 363 166 989 220 528 145 843 1997/1998 384 669 973 401 143 911 5 260 169 107 227 243 156 904 1998/1999 376 135 973 326 128 203 4 420 171 769 234 430 168 183 1999/2000 366 871 969 755 117 038 4 642 175 492 241 369 177 654 2000/2001 c 353 100 957 850 120 330 5 200 178 500 239 300 183 876 2001/2002 342 285 944 244 123 951 6 594 182 267 238 622 192 974 2002/2003 331 707 930 386 123 341 7 200 186 508 239 793 203 379 2003/2004 327 508 909 769 123 457 8 147 190 447 247 622 216 296 2004/2005 325 999 887 785 123 403 8 369 193 366 245 302 225 512 2005/2006 326 605 859 315 122 162 8 797 197 217 244 001 231 482 2006/2007 327 644 828 943 119 637 9 563 200 292 243 096 238 674 1) 1960/1961-ben a művészeti gimnáziumok adatai a szakközépiskolai adatokban szerepelnek In 1960/1961 the data of secondary general schools for education of music and arts are included in the data of secondary vocational schools. Forrás: OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV Statistical Yearbook of Education 2006-2007, OKM, Budapest 16. p. Euroguidance 2010 10

A közoktatási intézmények munkavállalói, illetıleg közalkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvét, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzen az elıírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel; büntetlen elıélető és cselekvıképes legyen. A pedagógus az óvodai nevelı munka, illetve az iskolai oktató és kollégiumi nevelı és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetıjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben, a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órából, valamint a nevelı-, illetve nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus kötelezı óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetıleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. A szakiskolának négy évfolyama van. Az OKJ-ben meghatározott esetben, a szakképzési évfolyamok száma ettıl több is lehet. A gimnáziumnak általában négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdıdik és a tizenkettedik évfolyamon fejezıdik be. A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsıfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra. Hat vagy nyolc évfolyammal is mőködhet a gimnázium, ha a középtávú beiskolázási terv elırejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetık meg, és fıvárosi, megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdıdik, és - a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is - a tizenkettedik évfolyamon fejezıdik be. A szakközépiskolának érettségire felkészítı, általános mőveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdıdıen a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdıdıen - az OKJ szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdıdik és a tizenkettedik, illetıleg a tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyamon fejezıdik be. A szakmai vizsgára felkészítı, szakképzési évfolyamok számát az OKJ határozza meg. Abban a szakközépiskolában, ahol a nevelı és oktató munka két tanítási nyelven folyik a középiskolai évfolyamon, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezıdhet be. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapmőveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsıfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és elıkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szülı és a pedagógus nevelı munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A pedagógiai szakszolgálat a következıkkel foglalkozik: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, Euroguidance 2010 11

gyógytestnevelés. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtása. A tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység, vagy az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység keretében: a fogyatékosság szőrése, vizsgálata alapján javaslatot tesznek a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, vizsgálják a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelızése és gyógyítása. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerő vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szőrıvizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. Euroguidance 2010 12

A közoktatási rendszer mőködése A közoktatási intézmény meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített jogi személy. A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggı jogosítványokat, az alapító nevét, az intézmény székhelyének és telephelyének címét, nevelésioktatási intézmény esetén a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát. on a közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A közoktatási intézmény az alapító, illetıleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A közoktatási intézmények fenntartási és mőködési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell elıirányozni. Az intézmények főbb adatai fenntartók szerint 5. táblázat Forrás: OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV Statistical Yearbook of Education 2006-2007, OKM, Budapest 15. p. Euroguidance 2010 13

A közoktatási intézmény - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebbıl a tevékenységbıl származó nyereséget - ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevı tanulók díjazására használják fel - a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytıl nem lehet elvonni. A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és mőködésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt vagy - létesítı okirata szerint - párthoz kötıdı szervezet nem mőködhet. A közoktatási intézmény jogszabályban elıírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos Statisztikai Adatgyőjtési Programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. A tanév, és a tanítási év rendjét az oktatási és kulturális miniszter állapítja meg. A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdı és befejezı napját, azt az idıszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik, a tanítási szünetek szervezésének idıszakát és idıtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az alapmőveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga idıszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezıek. A tanuló kötelezı tanórai foglalkoztatása nem lehet több az elsı-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál, a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál, a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál, középiskolában a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál, szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola mővészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. on az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekbıl áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenınap. Tanítás nélküli pihenınap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási idıbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidı-beosztásnak megfelelıen változik, a tanítási év utolsó napját követıen pedig legalább harminc összefüggı napból álló nyári szünetet kell biztosítani. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenınapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a száznyolcvanöt tanítási napot e nélkül nem lehetne megtartani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggı napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülık jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülıi szervezet (közösség) dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról. Az iskolában a nevelı és oktató munka segítése, a nevelıtestület, a szülık és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény mőködésében érdekelt más szervezetek együttmőködésének elımozdítására iskolaszék alakulhat. Euroguidance 2010 14

Az iskolaszékbe a szülık, a nevelıtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselıt küldhet. Egy-egy képviselıt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt fenntartó, nevelıotthon, gyermek- és ifjúságvédı intézet, helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója, szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik mőködési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselıinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelıtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelıtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselıik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat - a nevelıtestület véleményének kikérésével dönt saját mőködésérıl, a diákönkormányzat mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mőködtetésérıl, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztısége tanulói vezetıjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A községi, a városi, a fıvárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl, és az általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról. A megyei önkormányzat, továbbá a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnıttoktatásról, az alapfokú mővészetoktatásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrıl. Az oktatási és kulturális miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetıleg ki az intézmény fenntartója. Euroguidance 2010 15

Az oktatási és kulturális miniszter kiadja a Két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú mővészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintı kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, meghatározza az alapmőveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeit, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat; gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, az Országos Köznevelési Tanács közremőködésével dönt - a szakképzés kivételével - könyv tankönyvjegyzékbe, eszköz taneszköz-jegyzékbe történı felvételérıl, gondoskodik ezeknek a jegyzékeknek közzétételérıl, valamint kiadja a közoktatási intézmények kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékét, és gondozza azt, gondoskodik a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fıvárosi szintő szakmai ellenırzésérıl, értékelésérıl, a szakképzés szakmai tartalmi követelményei kivételével, megteremti a minıségbiztosítás feltételeit, mőködteti az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát, meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá a berendezésével, taneszköz-ellátottságával kapcsolatos követelményeket, javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra. Az Oktatási Hivatal irányítását az oktatási és kulturális miniszter látja el, feladatai a következık: ellátja a közoktatás ágazati irányításának keretei között az ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási feladatok irányítását, szervezését, koordinálását, közremőködik a miniszter hatáskörébe tartozó hatósági feladatok ellátásában, a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közremőködik az alapmőveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, mőködteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát, ellátja az Országos Szakértıi és Vizsgáztatási Névjegyzékkel összefüggı feladatokat, ellátja az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggı feladatokat, közremőködik a közoktatás információs rendszerének mőködtetésével összefüggı feladatok ellátásában. A közoktatás rendszerének mőködéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények mőködéséhez - a gyermek-, a tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve - normatív költségvetési hozzájárulást biztosít. Euroguidance 2010 16

A 6. táblázat a közoktatási intézmények számát mutatja szintenként és fenntartók szerint. 6. táblázat Forrás: OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV Statistical Yearbook of Education 2006-2007, OKM, Budapest 33. p. Euroguidance 2010 17

A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelızı második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és tıke jellegő kiadások és az intézmények mőködési célú bevételei, valamint a központosított elıirányzatok összegével - kilencven százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell érnie az elızı évi normatív hozzájárulások összegét. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Elismerés és honosítás A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban - nemzetközi szerzıdés alapján - egyenértékőnek elismert bizonyítvány a megfelelı hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhetı iskolai végzettséggel egyenértékő iskolai végzettséget tanúsít, és ehhez igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, illetve szakképesítést tanúsít, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít. Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány egyenértékőségét nemzetközi szerzıdés nem ismeri el, a bizonyítvány elismerésére vagy honosítására van szükség. Elismerés esetén a bizonyítvány a megfelelı hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhetı iskolai végzettséggel azonos iskolai végzettséget tanúsít. A honosítással egyenértékőnek elismert bizonyítvány a megfelelı hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhetı iskolai végzettséggel egyenértékő iskolai végzettséget, illetve szakképesítést tanúsít, és ahhoz igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít. 2007. január 1-jétıl az Oktatási Hivatal feladata a külföldön szerzett bizonyítványok és oklevelek elismerése, a magyar és a külföldi oktatási rendszerekrıl való információnyújtás, valamint hatósági bizonyítvány kiállítása a magyar oktatási rendszerben megszerzett bizonyítványokról és oklevelekrıl külföldi felhasználásra. Az 1990-es évek elejétıl a határok megnyílásával szabadabbá vált az országok közötti utazás, és ennek eredményeként egyre többen kérték külföldön szerzett végzettségük és szakképzettségük magyarországi elismerését. Ez a megnövekedett ügyfélforgalom tette szükségessé 1993-ban egy olyan központi hivatal létrehozását, amelynek elsıdleges feladata lett a külföldön szerzett, felsıfokú végzettséget tanúsító okiratok elismerése és a hallgatói, valamint oktatói mobilitás növekedésének segítése információnyújtás formájában. A különbözı végzettségek, szakképesítések és szakképzettségek elismerésének feltételeit meghatározó eltérı jogszabályok és intézményi hatáskörök, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó jogharmonizációs feladatok teljesítése miatt azonban 2000-2001-re elengedhetetlenné vált egy új és egységes elismerési törvény megalkotása. A Parlament 2001. decemberében fogadta el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérıl szóló 2001. évi C. törvényt, amelynek rendelkezései 2002. január 1-jével léptek hatályba. Az elismerésrıl - a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével - az oktatási és kulturális miniszter, a honosításról - a szakképesítést tanúsító bizonyítvány kivételével - a nevelési-oktatási intézmény határoz. Euroguidance 2010 18

on a közoktatás ingyenes, ugyanakkor fennáll a tandíjfizetési kötelezettség a következı esetekben: alapfokú mővészetoktatásban a jogszabályban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétıl pedig minden tanórai foglalkozás, az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetıleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggı más szolgáltatás. A közoktatás egyéb intézményrendszere A közoktatási törvény alapján rövid áttekintést adunk a közoktatás egyéb intézményeiről, főbb feladataikról, alapításuk-létrehozásuk feltételeiről. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ; tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; nevelési tanácsadó, logopédiai intézet, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, konduktív pedagógiai intézmény. Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: az önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek. A közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze. Az oktatásért felelős miniszter a fentieken kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel a közoktatási törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés, továbbá a pedagógiai szakszolgáltatás, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatás, a közoktatási törvényben felsorolt közoktatási intézményben látható el. Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, nevelési tanácsadás ellátható a közös igazgatású gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének keretei között is. Euroguidance 2010 19