Hungarz an Scientzfic, Literary, and Artistz"c Association

PROCEEDINGS of the XXIXth ANNUAL CONGRESS of Hungarz an Scientzfic, Literary, and Artistz"c Association PAPERS PRESENTED by Hungarian Scientists, Writers, and Artists in the Western World EDITED by Dr. jános Nádas and Dr. Ferenc Somogyz Árpád Publishing Campany Cleveland, Ohio 1990

A XXIX. MAGYAR TALÁLKOZÖ KRÖNIKÁTA Szerkesztette: DR. NÁDAS JÁNOS és DR. SOMOGYI FERENC Árpád Könyvkiadó Vállalat Cleveland, Ohio 1990

Copyright 1990 by Dr. Nádas Gyula Árpád Könyvkiadó Vállalata 1425 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107, U.S.A. A közlemények - előadások és felszólalások - tartalmáért szerzőik felelősek! Minden jogot fenntartunk! A k épekfelvételeinek k ész.ílőit zárójelben rövidítéssel köz.öljüh Copyright 1990 by Árpád Publishing Com pa ny Ali rights reserved No part of this book may be used or reproduced in any manne r whatsoever without prior written permission from the publisher except in the C<lSP of brief quotations ernhoclied in eritical articles and revi e ws. Publisher: Árpád Publisking Company, 1425 G ra ce Avenue, Cleveland, Ohz'o 44107. Typographer: Compsetting, 19608 Thornrzdge A ve., Cleveland, Ohin 4413 5. Library of Congress Catalog Card Number: 73-64 7 333 ISBN 0-934214-23-9 Printed in the United States of America 2

A SZERZÖK ABELOVSZKY ELIZ ADORJÁN FERENC DR. BALLO ISTVÁN DR. BALOGH SÁNDOR NT. BERNHARDT BÉLA BERTA LÁSZLO DR. BOGNÁR KÁLMÁN BURGY ÁN ALADÁR VITÉZ CSOKNYAI PÉTER DR. DURA Y MIKLOS DR. ÉLTETÖ ÉVA DR. ÉRDY MIKLOS VITÉZ FALK VIKTOR FALUVÉGI ENDRE FAZAKAS FERENC DR. FÜRY LAJOS DR. FÜRY LAJOSNÉ G. DR. GYÉKÉNYESI KATALIN DR. GÁL IMRE GÖRGÉNYI LÁSZLO VITÉZ HAMVAS JOZSEF VITÉZ HARASZTUY MIKLOS VITÉZ HARASZTUY MIKLOSNÉ HÁMOS LÁSZLO INCZE LAJOS DR. KÖNNYÜ LÁSZLO DR. KUTASI KÁROLY DR. LENGYEL ALFONZ DR. LUDÁNYI ANDRÁS DR. LUDÁNYI ANDRÁSNÉ LUX ANDRÁS Ff. DR. MIHÁLYI GILBERT, O.PREM. FT. DR. MIKLOSHÁZY ATTILA, SJ. FT. DR. MISKOLCZY KÁLMÁN, SCH.P. MOZSI FERENC DR. NÁDASJÁNOS DR. NÁ VORI KORNÉL NÉMETH GYULA PÁSZTOR LÁSZLO PELLER MIKLOSNÉ P. DR. PERESZLÉNYI MÁRTA VITÉZ SERÉNYI ISTVÁN DR. SOMOGYI FERENC SOMOGYI F. LÉL STIRUNG GYÖRGY STOLMÁR G. ILONA DR. SZABLYA JÁNOS DR. SZABLYA JÁNOSNÉ ÜRMÖS ANTAL DR. W AG NER FERENC előadásai, valamint az elhangzottfelszólalások vagy írásban beküldött hozzászólások, javaslatok, beszámolók és párhuzamos ülések összefoglatói alapján sajtó alá rendezte: SOMOGYI FERENC DR. (A beküldött előadásokat lehetőleg te(jes egészükben vagy legalább kivonatosan közöltük.) 3

ÁTTEKINTÉS ELŐSZÓ I. A XXIX. MAGYAR KONGRESSZUS FŐBB ESEMÉNYEI II. A HAZAI VÁLTOZÁSOKRÓL III. BEOLVADUNK VAGY MEGMARA DUNK'? IV. ERDÉLY JÖVŐJE V. KÜLPOLITIKAI KONCEPCIÓK VI. BESZÁMOLÓK ÉS TERVEK VII. AZ ÁRPÁD AKADÉMIA XXIV. KÖZGYŰLÉSE VIII. PÁRHUZAMOS ÜLÉSEK IX. ÉLETRAJZI ADATOK X. FÜGGELÉK: ÉRDY, AZ ORDOS-PUSZTAI MAGYAROK XI. NÉVMUTATÓ XII. RÉSZLETES TARTALOMMUTATÓ 4

ELÖSZÖ HELYETT Görgényz László: ERDÉLY HELYZETE A HÓHÉR HALÁLA UTÁN Az isteni gondviselés gyönyörű karácsonyi ajándékot helyezett Erdély szegényes ünnepi asztalára: Európa leggyűlöltebb zsarnokát saját fegyverei által kivégezték. Talán egyetlen hóhér pusztulása sem derített oly egyönt e tű örömet az egész országra, mint Ceausescu Nico/ae bukása, aki szándékosan állandósította a csőcselék forradalmár. Ostobán mellőzte a régi tanulságot, hogy "a forradalom felfalja saját fiait". Eszelős együgyűséggel élete utolsó rendelkezése is tömeggyilkosságra uszította fegyveres erejét: a temesvári magyarak öldöklése egyenes parancsára kezdődött. Időközben a szibériai szelek langyosabhan fujdogáltak Közép-Európa felé, de a "Kárpátok lángesze" nem értette meg a glasznoszty és a peresztrojka földrengető eszméit. A változásnak a magyar nemzet volt hősi úttörője négy világra szóló eseménnyel: l. a népfelkelés 1956-ban meglepte a világot azzal, hogy az orosz óriás nem legyőzhetetlen; 2. 1989-bem a magyar nemzet ütötte az első rést a vasfüggönyön, amikor a nyugati határ mentén lebontotta a drótkerítést és aknamezőt. A kelet-németek tízezrei szabadultak nyugatra kormányuk éles tiltakozása ellenére; 3. a magyar országgyűlés elsőnek szavazta ki az országot a kommunista medve öleléséből És mindezek tetőfökán, 4. egy zaklatott magyar református lelkész, a temesvári Tők és László adta a szikrát, amely lángra lobbantotta Ceausescu 24 éves zsarnoki egyeduralmát. A kiirtásra ítélt magyar n emzet egyik hős fia kaparta ki a sült gesztenyét az egész román állam számára! 5

A szorsdöntő kérdés ma ez: " Quo vadis, Roma nia?" Amíg az európai rabnemzetek sietnek minél m essze bb rohanni a népuralom igaz útján, a román ideigle n es kormá n y egy helyben topog és kétértelmű sajtónyilatkozatokkal kenel őz i kétséges szándékait. Romániában a ámke m egvált ozott, a lényeg azonos! A kormány összeté tele n e m ígé r semmi h a ladást a demokrácia útján. A hatalmat m egragadó tábornokok és a kétszínűségben edzett elvtársak n em ké p ese k levctni a zsarnokság kopott köntösét: első feladatul a ra b n e m zetiségek repedező börtönfalait foltozgatják. Míg a n e m zetiségek alapvető emberi jogokat köve telnek, a kormány fe ny<> gető tüntetések sorozatára uszítja az erdé lyi városokba n a soviniszta román tömegeket. A n emzetz"ség ek Románt"áhan nem állampolgárok, hanem rabok és túszok, akikne k sorsá ról Bukarestben titkos üléseken döntenek. Hihetetle n ostobaságukban azt erősgetik, hogy a besszarábiai románok jogosan követelnek szabadságot az orosztól, ele az erdélyi magyarok hasonló törekvése "fasiszta", "horthysta", "reviviós irredenta" és lázadás. Ha a román kormány őszintén a demokrácia ösvényén járna, akkor - bármilyen jelmezben is mutatkozik -, szakítania kellene a zsarnoki múlttal. Románia akkor tér az igazi szabadság, béke, fejlődés, kiengesztelődés, együttélés és euró Paz"sodás útjára, amikor az égbekiáltó sérelmek jegyzékét J ószándékkal a kétoldali tárgyalás napirendjére tűzz", a megelőző rendszerek bűneit jóváteszi és a régóta esedékes alkotmányos rendet szilárd politikai valósággá teszi. Amikor birodalmak amiadoznak szét múltbeli bűneik miatt és elnyomott rabnépek követelnek létjogot a szabad nap alatt, Románia nem hunyhat szemel saját veszélye nélkül a magyar nép nemzetközi egyezményekben biztosított jogainak békés úton keresett megvalósulása előtt. 6

I. A XXIX. MAGYAR TALÁLKOZÓ FŐBB ESEMENYEI l Fogadás és üdvözlés A XXIX. Magyar Találkozó ülései 1989. november 24. és 26. köz t az ohiói Cleveland városában, a Bond Court nagyszálló (777 St. Clair Avenue), az irodalmi és művé szest, a díszvacsora és a hagyományos Magyar Bál pedig a Swingos at the Statlernagy báltermében voltak. A Találkozóra sokan már az előző napon érkeztek. Ezek túlnyomó része távolabb eső országokból, államokból vagy városokból jött. Fogadásukról a rendezőség külön gondoskodott. November 23-án este a korai vendégek együtt vacsoráztak, majd a Bond Court nagyszálló egyik termében gyűltek össze, ahol vidám ismerkedő és műsoros estet rendeztek. Bevezetőül ft. Mustos István Sch.P. (Trenton, NJ) mélyen szántó gondolatokat tartalmazó beszédet mondott. Szórakoztató műsorszámokkal közreműködött még Fazakas Ferenc (Mountain View, CA), Kem enes Ernő (Philadelphia, PA), Oláh Gyárfás Dezső (St. Helena, CA), Radnóthy Károly (Calgary, Alta., Kanada) és Stirling Györgyné Tárczy Kovács Erzsébet (Falls Church, V A). A műsorvezetői tisztséget Fazakas Ferenc látta el. * * * Pénteken, november 24-én reggel sorra érkeztek a XXIX. Magyar Találkozó vendégei, akiket a titkárság tagjai üdvözöltek. Regisztrálásuk, az előre megváltott jegyek, névkártyák és kongresszusi jelvények átvétele után az Amerikai Magyarak Országos Szövetségének országos igazgatósági ülésével a Magyar Kongresszus tárgyalásai meg is kezdődtek. 7

Ezt megelőzően azonban dr. Nádas jános vezetésével külön küldöttség üdvözölte a szabad világon é lő katolikus magyarak újonnan felszentelt püspökét, ft. dr. Mz"hlósh.ázy Attilát, aki mint díszvédnök tüntette ki magas m egjele nésével a Magyar Kongresszust. Az üdvözlő küldöttség tagjai közt foglalt helyet dr. Nádas jánoson kívül ft. Mustos István, Sch.P., t. Balássy Géza szerpap, vz"téz Serényi István, a vz tézi R end központi törzskapitánya, mint a díszvacsora szertartásmestere, dr. vitéz Radányi Oszkár, az Árpád Szövetség főszéktartója és a Magyar Társaság főtitkára, va lamint dr. Somogyi Ferenc, az Árpád Akadémia főtitkára. Ft. dr. Mz"klósházy Attila, S.j., a külföldön élő magyar lwtolikusok püspö/w és vitéz Serényi István, a Vitézi R end központi székkapitánya. (Dr. Gá/Imre) 8

2 Kiállítások A XXIX. Magyar Kongresszus magyar emigrációs könyv-, képző- és iparművészeti, valamint bélyegkiállításának rendkívül gazdag anyagát Kúr Csaba (Warren, OH) szobrászművész, az Árpád Akadémia művészeti főosztályának vezetője rendezte könnyen áttekinthető egységgé. A leggazdagabbnak ebben az évben is a könyvkiállítás bizonyult, amelyet dr. Nádas Gyula, az Árpád Könyvkiadó Vállalat tulajdonosa rendezett ifj. Nádas Gyula (Chicago, IL) és dr. Ludányi András (Ada, OH) egyetemi tanárok segítségéve!. Ezt a kiállítást november 24-én délután 4 órakor dr. Nádas jános elnök nyitotta meg, utána Könnyü László, az Árpád Akadémia tudományos főosztályának rendes tagja mondott magas színvonalú bevezetőt, majd név szerint üdvözölte az emigráció íróit és költőit. Közülük személyesen jelen volt: Könnyü László m egnyitja a könyvkiállítást. (Somogyi F. L él) 9

A belovszky Elíz (Worthington, OH), dr. B alog h Sándor (Greenbush, NY), Buza Györgyné Ormai Ildz'kó (Bay Village, OH), dr. Érdy Miklós (West New York, NJ), Fazakrzs Ferenc (Mountain View, CA), dr. Fiedler Kálmán (Chicago, IL), dr. Füry Lajos (Osprey, FL), Kovácsy józsef (Seven Hills, OH), Könnyü László (St. Louis, MO), dr. Ludányi András (Ada, OH), dr. Ludányi Andrásné Nádas julianna (Ada, OH), Lux András (Westlake, OH), Mózsi Ferenc (Chicago, IL), ft. Mustos István, Sch.P. (Trenton, NJ), N ém eth Gyula (Yonkers, NY), dr. Návori Kornél (Grosse Ile, MI), Panajoth Zoltánné László Márla (Shaker Hts., OH), Pz.ntérné dr. Pereszlényi Márta (Columbus, OH), vitéz Serényi István (New York, NY), dr. Somogyi Ferenc, Somogyi F. L él (Parma Hts., OH), Stirting György (Falls Church, V A), Stolmár Aladárné G. Ilona (Pittsburgh, PA), dr. Szablya jános (Bellevue, WA), dr. Szablya jánosné Bartha-Kovács Ilona (Bellevue, WA), dr. Szathmáry Lajos (Chicago, IL), Trz'polszky Andrásné Dombrády Dóra (Lakewood, OH) és még sok más. A képző- és iparművészeti kiállítás külön teremben volt. Megnyitóját Kúr Csaba szobrászművész mondta, aki elsósorban a kiállított műveket, majd a személyesen is megjelent művészeket mutatta be. Az utóbbiak közül Oriold György (Los Angeles, CA) erdélyi festóművész kitűnő festményeivel, Kúr Csaba (Warren, OH) szobrászművész remek szobrászati alkotásaival, rézkarcaival és festményeivel, Hampel Kz'tty festóművész, valamint A belovszky Elíz (Worthington, OH) művészi festményeivel vonta magára a látogatók figyelmét. Szakállas László (Richmond, OH) acélból készült művészi munkái, Dósa Margit és dr. Tapatyai Mihályné kerámiái ugyancsak az érdeklődés homlokterébe kerültek. Az Amerikai Magyar Bélyeggyűjtő Egyesület XXV. kiállításának anyagát Körmöczy Zoltán mutatta be. 3 Irodalmi és művészest A XXIX. Magyar Kongresszus irodalmi és művészestje 1989. november 24. -én, pénteken este 7 órakor a Swingos at the Statter "Terrace" báltermében kezdódött. 10

Dr. Füry Lajosné megnyitja az irodalmi és műv ész est e t. Füry Lajosné Gitta üdvözölte a megjelent közönséget, majd minden műsorszám előtt találó szavakkal bemutatta a szerepiőket is. Bevezetőjében a következőket mondta: Dr. Füry Lajosné (Osprey, FL): CSAK A MÉHES ÁLLjON Hosszú idő telt már el azóta, hogy Clevelandben jártam, amikor megboldogult Takács Gábor és Tornay Péter atyák nyomdájából átvettük férjem, Füry Lajos "Árva Magyar János" című könyvét. A magyar újságokban gyakran olvastam, hogy milyen sok magyar összejövetel, gyűlés, irodalmi és művészest valósult meg ebben a nagy amerikai magyar városban. Én valamennyiből kimaradtam. Annál nagyobb volt meglepetésem, amikor Nádas jános telefonált és a legnagyobb csodálkozásomra azt mondta, velem akar beszélni, engem akar felkérni a XXIX. Magyar Kongresszus irodalmi és művészestjének megnyitására. Így kerültem ma ide. ll

Először is mindnyájunk nevében kérem a Magyarak Istenét, hogy adjon dr. Nádas jánosnak erőt, egészséget és további munkabírást ezekhez a rendezvényekhez és már csak akkor vonuljon nyugalomba, amikor a legközelebbi, XXX. Magyar Kongresszust segítőtársával, dr. Nádas Rózsával együtt a felszabadult Magyarországon megrendezte. A mai politikailag felzaklatott világban könnyen felmerülhet a gondolat, hogy ma, amikor mindent kitölt a politika, az ideológia, a kormány- és államformák, a gazdasági és a pénzügyi problémák megoldása - nemcsak mint régen a fegyverek közben -, hallgatnak a múzsák. Régen sem így volt ez, erre néhány történelmi példát sorolhatnék fel. Megállapíthatnám, hogy az 1848-as szabadságharc előestéjén néhány író és költő a Pilvax-kávéházban mondta ki a felkelést; a Bach-korszak legszomorúbb napjaiban Tompa Mihály "A madár fiaihoz" című költeményével, meg írótársai vittek életet a csüggedő magyarak életébe. 1956-ban Lakitelek, a rádió és az írói összejövetelek, a szamizdat és a vele bátran felszínre lépő irodalom - a megszállá orosz hadse reg, az Á VO és a munkásőrségek fegyveresei, a börtönök, internálótáborok, elhurcolások és kitelepítések ellenére - szóban és írásban tartották a lelket a nemzetben. A költők és az írók tetemre hívták a magyar nép sírásóit és a tize nke t tedik órában odakiáltották az egész világnak, a Nyugat bűnös és felelős lelkiismeretének, hogy ne tovább, elég volt a szolgaságból, rabok voltunk mostanáig, de szaiga földben nem nyughatunk. Ahhoz is költők és írók kellettek, hogy fölássák az 56-os temetőket. Ezért szükséges, hogy ne csak a diplomaták és politikusok szálamaira figyeljünk, hanem arra is, amit a költők verseikben kiáltanak fülünkbe. Az ókor leghíresebb katonái, a spártaiak, Kr.e. 668-ban nagy háborút viseltek a messzeniaiakkal. V áratlan esemény következtében a spártai hadsereget csalárdul bekerítették. A csüggedő katonák sorsa reménytelen volt. A hadsereg vezére segítséget kért az athéniektől Azt várta, hogy az athéniek majd jól fegyverzett, erős hadsereget küldenek segítségül. Ehelyett költő érkezett Athénből, aki lelkesítő költeményeivel győzelemre segítette az elcsüggedt spártai katonákat. Trója pusztulásakor Aeneas hajón menekült családjával. 12

Az égő városból a házi tűzhelyról - Vergilius írásaszerint - edényben tüzet vitt magával. Nagy vándorlása közben Aeneas családja ezt őrizte, ápolta az új hazában is. A Pireneusokban élő baszk nép, amely hozzánk hasonló, tömeges amerikai bevándorlásakor edényekben hozta magával a hazai tüzet, azt őrizte és ápolta új életében. Mi magyarok, amikor a szélrózsa minden irányába, "37- határban" szétszóródtunk, akár a korábbi kivándorlásokban, soha nem vittünk magunkkal ilyen nyílt lángot. De minden magyar lelkében ott égett az olthatatlan hazai tűz, a magyar honvágy, a hazaszeretet és ki hogyan tudta, képessége és tehetsége szerint, templomokba, egyesületekbe, társulatokba vitte bele vagy építette be magyarságát, magyar hitét és soha el nem múló hazafiságát. Most, amikor otthon a vörös uralom galádságait hozzák nyilvánosságra, újra felszínre került az 1956-ban ártatlanul Jegyilkolt negyven magyaróvári békésen felvonuló férfi, aszszony és gyermek tragédiája. Ebből a békésen felvonuló magyar csoportból - lsten különös kegyelméból - egy kétéves kislány életben maradt. Talán azért, mert a felnőttek térdéig sem ért fel, talán mert az édesanyja testével védte meg a gyilkos golyók elől. Amikor a holttestek alól a sírásba dermedt Magyar Julikát kiszedték, kezében még mindig szarongatta azt az egyszerű rongybabát, amelyet édesapja készített úgy, hogy a levágott söprűnyél darabját körülcsavarta rongyokkal és tintaceruzával megrajzolta a baba arcát. A kétéves Magyar Julika annyira megszerette ezt az egyszerű rongybabát, hogy el nem engedte volna, oda nem adta volna semmi kincsért. A szabadságharcosok kézról kézre adták az árva kislányt és vitték magukkal akadályokon, erdőkön, folyókon, országokon, menekült táborokon át. Hosszas, törvényes eljárások után egy gyermektelen, gazdag amerikai házaspár fogadta örökbe Magyar Julikát és boldogan vitte virginiai házába. Szépen kiöltöztették a kislányt, aki gyerekszahát kapott és szép, nagy alvó és beszélő hajasbabát, majdnem akkorát, mint Julika volt. A rongybahát pedig a basement szekrényébe, a régi ruhák közé dobták. Julika most már az új, gyönyörű babával játszadozott. Egyszer azonban a nevelőszülők színházba mentek, Julikára 'babysitter' vigyázott. A 'babysitter' 13

a televíziót nézte. Julika letipegett a basem enthe és a szekré ny aljából, a sok kacat közül előkotorta a rongybabát. P edig már évek teltek és mégsem felejtette el. Ölé b e vette, csókolgatta és hullottak rá a könnyei. Hiába volt a sok játé k a szabájában és a gyönyörű amerikai hajas baba, Julika m égis azt a régi, egyszerű, magyar rongybahát szerette. Nekünk, a hazától távol élő magyaroknak, mindegyikünknek lelkében van ilyen otthoni rongybabánk, amelyet mélyen elrejtve magunkban tartogatunk és amikor n e m látja senki, elő-elővesszük és dédelgetjük. Ilye n a honvágyunk, amelyet hiába leplezünk, ilyen a mi magyar anyanye lvünk, amelyet akármilyen jól megtanult, semmiféle idegen nye lv nem pótol és amelyet megtagadni nem lehe t soha. Ilye n a mi kultúránk, ilyenek a szakásaink és hagyománya ink, ilye n a mi magyar összejövetelünk, ahol összeveszünk csak azért, hogy megbékéljünk és ilyen a Teremtőtől lelkünkbe plántált ősi magyar fölényünk és szabadságszeretetünk. Ilyenek ezek a magyar találkozók és irodalmi összejövetelek, ahol egymáshoz nemcsak magyar szóval, hane m magyar szívvel közelebb kerülünk és ahol - akármilyen jó dolgunk is legyen - szégyenkezés nélkül gondolunk azokra az egyszerű magyar rongybabákra, amelyeket Magyar Julika nem tudott, de mi sem tudunk soha elfelejteni. A mai, XXIX. Magyar Kongresszus irodalmi és művészestjét a magyar pap költő, Mécs László versével vezetem be: Lehetünk szélvágva harminchét határba, HordhatJuk a mézet a közös kaptárba Csak a Méhes álljon ragyogón kitárva ÚJ határokfelett mz'nden égz' tájra. Autón, vonaton széjjel szaladt mz'nden. MegúJult lelkekben megújulhat mz'nden Csak a Méhes álljonfényességes hitben, Szegény magyarokat segítse az Isten. * Ft. Sz'klódz' Sándor kitűnő vezényletével a Mz'ndszenty Kamarakórus - Pelter Mz'klós zongoraművész kíséretével - a "Szelek szárnyán" című dalt énekelte el fegyelmezett, művészi előadásban. 14 Mózsz' István (Chicago, IL) költő, a "Szivárvány" című

Ft. Sildódi Sándor a Mindszenty Kamarakórus én ehét vezényli. A Mindszenty KamarakórliS tagjai az irodalmi és múvészesten. (Haraszthy) szépirodalmi folyóirat szerkesztője, Fáklya és karom címmel saját költeményét adta elő nagy sikerrel. Stirting Györgyné Tárczy Kovács Erzsébet (Falls Church, 15

VA) mezzoszoprán énekművész Hu sz ka-op e r ette kb ő l adott elő részleteket, amelyeket a közönség szűnni n em a k a ró tapssal jutalmazott. Könnyü László (St. Louis, MO), a közism e rt m agyar irodalomtörténész, Nyírő józsefről, a nagy erdé lyi íróról emlékezett meg születésének l 00. évfordulója aikalmá ból. Könnyü L ászló az irodalmi és nl!zvészesten Nyírój 6zsefr61 mond emlél<b esz f d el. Könnyü László (St. Louis, MO): NYÍRŐ józsef SZÜLETÉSÉNEK CENTENÁRIUMA 1989. jólius 19.-én volt 100. éve, hogy az Udvarhe ly m e gyei, székelyzsombori iskolaigazgató fi a ként m egszüle tett Nyírő józsef, az erdélyi regényírásnak, d e az egész magyar irodalomnak is egyik legfényesebb csillaga. A h e lyi elemi iskola után középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi gimnáziumban végezte. Az ottani é rettségivel 1907-b e n felvételre jelentkezett a gyulafehérvári római katolikus T eológia i Fő iskolán. Hittudományi tanulmányait a bécsi Pázmáneumban fej ez te be, ahol 1912-ben katolikus pappá szente lték. Működ ésé t, mint gimnáziumi hittanár, Nagyszeb enben kezdte, majd 1915 - től a Kolozs megyei Kide község plé bá- 16

nosa lett. A háború elvesztése, a forradalom, a román támadás és a felügye let merevsége úgy megzavarta, hogy 1919-ben kilépett az egyházi rendből és feleségül vette Dona Ilona tanítónőt. E házasságból három gyermekük született: Csaba, Réka és Ildikó. Csabából orvos lett Erdélyben. Az atléta termetű, 30 éves fiatalember először testi erejét próbálta használni és elment molnárnak. De ez a vállalkozás sem anyagilag, sem szellemileg nem elégítette ki. 1920- ban a kolozsvári K eleti ÚJság b e lső munkatársa lett. Közben rendületlenül írta regényeit. Ekkor rr:.erült fel előtte a függetl enség vágya. 1931-ben visszavonult gazdálkodni Alsórákos községbe. De támogatói, akik bíztak tehetségében, nem hagyták nyugodni. 1938-ban felajánlották neki a Keleti Újság szerkesztését. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak és több hazai irodalmi társaságnak. Részt vett a marosvécsi irodalmi találkozókon és a pesti könyvnapokon. 1940-ben megtörtént Észak-Erdély s vele Kolozsvár boldog visszatérése. A magyar országgyűlés Nyírőt m eghívta erdélyi k é pviselőnek. 1941 -ben családjával Budapestre költözött és részt vett a főváros kulturális és politikai életében. Mindvégig szerette hazáját és küzdő népét. Erkölcsi alapon tehát nem minősíth e tő "háborús bűnös " -nek. Mivel művé szi eszközökkel az ország színe elé tárta a magya r népre várakozó veszedelmet, az olvasók körében rendkívül n épsze rű lett. (Ezt megjelent könyveinek sokasága és magas példányszáma is bizonyítja.) Az orosz front közeled ése miatt előbb Sopronba, majd N ém etországba távozott. Minden állomáshelyén magyar kultúrmunkát végzett a menekültek sokasága között. Magyar Irodalmi Társaságat szervezett, újság- és könyvírás, nyomtatás és terjesztés teré n az élen járt; történelmi emlékek (Passauban Boldog Gizella királyné) megörökítésé re törekedett ; magyar tankönyvkiadás érdekében a Kossuth Kiadó tervezésén, e lőadások rendezésén, felolvasások tartásán és a menekültek látogatásán fáradozott. Tevékenységében készséges segítőtársa volt a két erdélyi író, gróf Wass Albert és Flórián Tibor. Az állandó kiadatási kísérletek miatt a meghajszolt író 1949-ben örömmel vette Marosy Ferenc madridi követ m eghívását. "Zöld csillag" című emigrációs regénye (1950) már Madridban jelent meg. Ezt 1951-ben az " Íme, az embe- 17

rek" című kötete követte. Elkészült " M egfeszí tett " cím ű nagyszabású passiójátéka is, amelyet ered e tileg filmne k szánt, de ideiglenesen az csak házi sokszorosításb a n j e le nt m eg, 1981 -ben a " Katolikus Magyarak Vasárnapja" adt a ki n yomtatásban. Madridban a követségen kívül volt m agyar r á dióadás, bulletin és egy sereg mű v ész élt ott: P áger Anta l, K o m á r Ilona, Szilassy László, Szeleczky Zita, V aszary Piri, V aszary János, Muráti Lili. Ny ír ő józsef tehát M a dridba n va lósággal magyar környezetbe került. De az író b e tegsége m á r ekkor előrehaladt. Szív- és tüdőpanaszai voltak. H a sa fe lpuffa dt, fulladt. Felesége és Marosy Ferenc követ egyik o rvostól a másikhoz vitte. A nagy író kórházi ápolásra szorul t. Inje kc ió k kal tartották benne az életet. A jó ferences atyá k elküldté k kérését XII. Pius pápához, hogy vegye vissza az egyh á zi re ndbe. Ahogy megjött az engedély, egy ferences atya m eggyóntatta és ellátta a végső szentségekkel, a viaticummal, az útra való Oltáriszentséggel és az utolsó kenettel. Azután elbúcsúzott feleségétől: - Mi lesz magával, ha én meghalok? - tette fel a ké r dést feleségének. - Gyermekei nem segíthetnek. Más rokona nincs. Munka lehetősége nincs. Pénzünk nincs. Az itteni magyarokra nem számíthat. - Majd a jó Isten... - Igen, de ha mégis úgy fordulna, hogy én elesem a harcban, arra kérem népemet, hogy ne feledkezzék el szegé ny, öreg, árva, elhagyott Dona Ilonáról, ki infinitusban beszé li a spanyol nyelvet... És utánam is küldjenek egy kurta, futó Miatyánkot. És meghalt 1953 október 13-án déli féltizenkettőkor a madridi kórházban. Latinul hangzott el felette: Circum dederunt me, gemitus mortis dolores inferni, circum dederunt me. (Körülvettek engem a halál borzalmai, körülvettek.) Azután a Pater Noster (Miatyánk) következett és a beszentelés. Egy ideig az ördög ott ólálkodott a koporsó körül, de mikor a füstölésre került a sor, úgy elszaladt, hogy meg sem állt Pestig. Azt hiszem, hogy Dona Ilona már rég nyugszik egy hazai temetőben. És most arra kérem kedves hallgatóimat, hogy tegyünk eleget a nagy író kérésének: mondjunk el egy kurta Miatyánkot 18

ft. Nyírő józsef lelki üdvéért: ( Kérném felállni és együtt mondani.) Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék me!! a te neved: jö;jön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mz.képpen mennyben, azonképpen itt aföldön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg ami vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és nevzgy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen. Most pedig legyen szabad innen javasolnom és kérnem a Tekintetes Árpád Akadémiát, hogy ft. Nyírő józsef koszorús erdélyi írót halhatatlan érdemeinek elismeréséül az Akadémia posthumus tiszteleti tagjául megválasztani szíveskedjék. Nyírő józsef meghajszolt teste ott nyugszik a madridi temetőben, de lánglelke itt él közöttünk műveiben. Ezeknek listája a következő: jézusfaragó ember című novelláskötetével tűnt fel Budapesten, 1924-ben. Ez a kötete azóta több kiadást ért meg. A sibói bölény című kétkötetes Wesselényi-regénye 1928- ban jelent meg Kolozsvárt. 1954-ben Clevelandben újra kiadta a Kossuth Kiadó. A székelyek című elbeszélés kiadása Kolozsvárt jelent meg 1929-ben. Újabb kiadásáról a Framo, Inc. (Mózsi Ferenc) gondoskodott 1977-ben. Önéletrajza, az Isten igájában I-II, Kolozsvárt, 1933- ban jelent meg. Több kiadást ért el. Kopjafák című elbeszélésgyűjteményét Kolozsvárt, 1933- ban adták ki, Il. kiadását a Katolikus Magyarok Vasárnapja az ohiói Youngstownban, 1956-ban tette közzé. (Ebben sorolja fel azok nevét, akik Amerikából Nyírőt segélyezték, köztük a Katolikus Magyarok Vasárnapja szerkesztőit, ft. Takács Gábor O.F.M.-t és dr. Eszterhás Istvánt. Ez a kiadás tartalmazza továbbá Nyírő köszönetét és búcsúját.) Az Úz Bence első kiadása Székelyudvarhelyt 1934-ben. 19

második kiadása ugyanott, harmadik kiadása halina kötésben jelent meg. (A kiadás népszerűségére jellemző, hogy Budapeste n a Révainál 14 ezer példányban jelent meg.) Az én népem (regény) ugyancsak Budapeste n, a R évainál, 1935-ben halina kötésben, 22 ezer példányban került kiadásra. A Havasok könyve (elbeszélések) Nyírő ny e lvműv észeté nek és természetszeretetének csúcsa. Budapeste n, 1936-ban adták ki. Újabb kiadója Kaváeh Aladár (Bécs, Bolyai Akadémia, 1968.) Emberek a havasan címmel páratlan műv é szettel filmesítette meg Szőts István kb. 1941/42-be n. (Túlszárnyalja jean Gionot, a svájci-francia Ramüzt vagy az indiai-angol Ruciyard Kipplinget. Nyírő műv e ib e n a term észet lélegzik. A havasoknak mágikus erejük van.) A Mádéfalvi veszedelem a Moldvába tört é nő kivándorlás, 1939-ben, Budapesten jelent meg először. Több kiadást ért meg. A Halhatatlan élet című regény 1941-ben, a Néma küzdelem cím ű pedig 1944-ben ugyancsak Budapeste n j e le nt meg. Emigrációs regényei: A zöld csillag (1950, Madrid, II. kiadás Youngstown, 1981.), Íme, az emberek (1951, Madrid, 1979 Youngstown.) és a Megfeszített magyar passiójáték, amely e redetileg filmre készült, de csak házi sokszorosírásig jutott el. A Katolikus Magyarak Vasárnapja 1981 -ben ezt is kinyomatta. Nyírő novelláinak, regényeinek drámai szerkezete és balladai nyelve van. A magyar irodalomban szinte egyedi stílusa nem "magyaros", de eredetien velős és magyar. Emberei tele vannak feszültséggel, szenvedéllyel, elszántsággal. A b é ké t és megnyugvást a havasokban, az er dőr e n getege kb en találják meg, ahol az állatvilág megfér az emberre l. Az ősz Üdő Márton százados bölcsességeket mond, "Úz Bence " éppen olyan hős, mint Tamási Ábelje, de komolya bb, céltudatosabb. Erő, kitartás, harcos szellem él benne. Mondanunk sem kell, hogy ez milyen fontos a mai erdélyi magyarüldözés idején. 20 Értesülésem szerint Nyírő egyes novelláit németre, fran-

ciára és spanyoira fordították le. (Ezeknek a fordításoknak összegyűjtése a jövő feladata.) A ''Júlia szépleány" balladaszövege zené re ihlette Süke Ottó Ferenc modf'rn zeneszerzőt. Ez is bizonyítja, hogy a magyar irodalom Nyírő józseffel új csillagot adhat az európai kultúrának, és további terjesztése esetén nagy sikereket arathat. Hazai vonatkozásban magyarságunk ismét elmerülhet abban a sajátos magyar tündérkertben, amelyet ez a választott zseni mutatott meg az eg-ész vi lágnak s amelyet mi úgy hívunk, hogy "kincses Erdély"! (A szerző a Katolikus Magyarak Vasárnapjában ismertette a "Megfeszített"-et 1981. február 8-án, az "Úz Bencé"-t 1980. október 5-e:>n, a "Kopjafák"-at 1980. december 28-án. az "Íme, az eml)(' rek"-et 1980. október 12-é n, a "Zöld csil lag-" ot 1980. március 15-én. A szerkesztő) * * * Oláh Gyárfás D ezs ő énekművész az irodalmi és m úvészesten éne hel. 21

Oláh Gyárfás Dezső (St. Helena, CA) b a rito n é n e kművész Kacsóh Pongrác " Rákócz i m egté résc " c ímű dalj{tt é ká t és Erkel Ferenc "Bánk bán" című operájából áriáka t é n e ke lt - Peller Miklós zongorakíséretével - olya n p á ra tl a n sike r rel, hogy egyik énekszámát háromszor ke ll e tt m e g-i sméte lnie. * Dr. Füry LaJos (Osprey, FL), a közism e rt, kivá ló író és az Árpád Akadémia volt elnöke, Tündér Ilona A m e rd? á ban című elbeszélését olvasta fel. Sok d e rűt, m ég több szom o rú visszaemlékezést idézett fel, szokatlanul nag y sike rt a r a tott. Dr. Füry LaJos (Osprey, FL): TÜNDÉR ILONA AMERIKÁBAN Úgy várta a viszontlátást, mint m ég so ha. Nagy idő telt el azóta, hogy Kari elme nt. A gycr<:'kc t m eg úgy vitték a nyalábjukban. Néha levél is jött a z útról, ame r re jártak. Egyszer Tirolból, a nagy fenyves h e gy e kből, egyszer valami francia városból, aztán megint sokáig se mmi. Aztán Brémából írtak, hogy mennek a tengertúlra, Ame rikába. Amikor ezt a képeslapot nézegette, kicsordult a könynye. Eddig mindig reménykedett abban, hogy egy napon majd csak visszajön a fia, a menye, meg az unokája. Most már érezte, hogy nem jönnek. Egyre távolodnak, egyre m cszszebb mennek és soha nem jönnek vissza. Sokáig sírt és mindig sírt, valahányszor a brémai képeslapot előv e tt e és forgatta. Aztán jött levél Amerikából és ezek kezdték felszárítani a könnyeit. Még egy unoka született, majd még kettő és jól vannak. Autót vettek. Jégszekrényük van és mosógé pük. Házat vettek. Csomagot is küldtek és dollárt is. Mégis csak jó az Isten. Kari itthon már biztos könyvelő lehetne a bankban és Klári is inkább otthon maradna és nevelné a gye rekeke t. Minek is dolgozni az asszonynak? Soha nem vezet jóra, ha az asszony is dolgozik. Inkább éljenek szerényebben, de az asszony maradjon otthon. Megcsodálta a színes magazinokat és a képeket megmutogatta a szomszédoknak. Aztán egyszer jött a csoda. Küldtek jegyet és pénzt: jöjjön ki látogatóba egy évre; ha tetszik, maradjon is kint. Szépen berendezett külön szobát kap majd, nem kell semmit csinálnia. Már négy unoka várja a nagymamát. Jöjjön. 22