3 2008. SZEPTEMBER 5-14. Budaörs Telki Budakeszi Páty Budajenõ Pusztazámor Sóskút Törökbálint Herceghalom Biatorbágy A szervezésében.
2 BEKÖSZÖNTÕ A mai világban rendszeresen feltesszük az aggódó kérdést: fenn tud-e maradni a kézművesség, az egyedi tárgyak világa, valamint életben maradnak-e az amatőr csoportok kulturális és művészeti tevékenységei? A válasz természetesen igen, de segítséggel. A hagyományőrző népi és városi kultúra elsősorban azokon a kreatív beállítottságú, megszállott embereken múlik, akik fontosnak tartják, hogy az érték átadható és megismerhető legyen egymás, és a jövő nemzedéke számára is. Ne csak könyvekben tanulható élettelen muzeális tárgyakról és eseményekről beszéljünk, hanem kézzel fogható, hallható, és szemnek gyönyörködtető látványosságokról, amelyek az életünk, a valóság részei. A segítség másik oldalát a Budaörsi kistérség tagjainak mecénási szerepvállalása jelenti. Így léphetnek a fesztivál keretén belül a közönség elé, az alkotók, a kisvárosok büszkeségei. Ha a fesztivál sodró és vidám eseménysoro- zattá válik, akkor mindig új, felfedezésre váró szereplőkkel gazdagodhat a Kistérségi Fesztivál programja. A Játékszín művészi koncepciójába szervesen illeszkedik a kistérségi fesztiválon való részvétel, és izgalmas szellemi találkozási pontok jöhetnek létre, ahol mind a két oldal, a Színház és a Városok is, bemutathatják terveiket egy kötetlen műhelymunka keretében belül. Így alakítva és alakulva vehetünk részt az eseményeken egy közös cél érdekében, hogy a jövőben is folytatódjon kistérségünk élete. Salamon Suba László Budaörsi Játékszín igazgatója Kedves Látogató! A szervezők a 3. Budaörsi Kistérségi Fesztivál rendkívül gazdag és változatos programját idén úgy alakították, hogy Önnek lehetősége legyen valamennyi műsor megtekintésére! A programok nem ütköznek, mert a kistérség mind a 10 települése egy-egy külön napra szervezte kínálatát. Önnek így nem kell kapkodnia, hogy az egyik helyszínről a másikra érjen! Szeretnénk bíztatni, hogy élve ezzel az újítással, legyen vendégünk minél több programon! Kívánunk jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást és feltöltődést! A szervezők szeptember 5. péntek szeptember 6. szombat szeptember 7. vasárnap szeptember 8.hétfő szeptember 9. kedd szeptember 10. szerda szeptember 11. csütörtök szeptember 12. péntek szeptember 13. szombat szeptember 14. vasárnap Budaörs 17 órától Budakeszi egész nap Törökbálint egész nap Pusztazámor 17 órától Sóskút 16 órától Páty 19 órától Budajenő 18.30 órától Biatorbágy 16 órától Telki egész nap Herceghalom egész nap
BEKÖSZÖNTÕ 3 Mindenki hallotta már azt a fogalmat, hogy kistérség, mégis, ha találomra megállítanánk az utcán embereket, kevesen tudnák megmondani, hogy az ő településük melyik kistérséghez tartozik, azt pedig végképpen nem, hogy még kik a tagjai ennek a szerveződésnek. Ez azonban nem olyan nagy baj. Egyrészt, mert ez a közigazgatási egység csak néhány éve létezik, másrészt az embereket nem kell, hogy érdekelje, milyen szerveződéseken keresztül biztosítják számukra a szolgáltatásokat. A lényeg, hogy, amikor szükség van valamire, az ott legyen a településen, méghozzá jó színvonalon. A kistérségek pedig éppen erre a feladatra szerveződtek. Megpróbálják a különböző szolgáltatásokat minél olcsóbban, ésszerűbben és jobb minőségben nyújtani. Az a tíz település, amely a Budaörs Kistérség Többcélú Társulást alkotja - Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki és Törökbálint egyre több területen talál olyan ügyeket, amelyekben érdemes közösen fellépni. Legyen szó az oktatásról, szociális ellátásról, közmunkáról, kerékpárút építésről, pályázatokról. Sorra kiderül, hogy egyedül nem megy, pontosabban, közösen sokkal jobban megy. A kistérségen belüli együttműködések haszna mára vitathatatlan, számokkal bizonyítható az a megtakarítás, amelyet ennek révén az egyes települések elérnek. Reméljük, mind többen fogják érzékelni az itt élők közül ezt a szolgáltatások minőségének javulásában is. A mi kistérségünk szerencsére szervesen összetartozó területet ölel fel, valóban olyan települések a tagjai, amelyek szomszédosak és ezernyi szállal kapcsolódnak egymáshoz. Különösen az agglomerációban igaz az állítás, hogy néha csak a térképek és a táblák alapján lehet tudni, hogy hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik település. Ugyanígy nem ismernek határokat a víz- és gázcsövek, az elektromos és internetes hálózatok, de közülünk is sokat járatják gyerekeiket a szomszédos iskolába, vagy épp mi magunk dolgozunk két településsel odébb. Érdemes hát egy kicsit tudatosabban körültekintenünk, hol is élünk, kik a szomszédaink. Remek alkalom erre az immár harmadik alkalommal megrendezett Kistérségi Fesztivál, ahol ezúttal, forgószínpad-szerűen, tíz napon át mutatkoznak be a tagtelepülések. Az ismerkedés egyik legkiválóbb eszköze a kultúra, a szórakozás. Ilyenkor, a merev formákat nélkülözve csodálkozhatunk rá arra, milyen értékek rejlenek pár kilométerrel arrébb, amiről eddig sejtelmünk sem volt. Éljenek ezzel a lehetőséggel, és válogassanak a valóban gazdag programkínálatból. Üljünk autóba, vagy buszra, netán kerékpározzunk egy kicsit, és élvezzük azoknak a művészeknek a produkcióit, akik ezúttal a szomszédaiknak szeretnék megmutatni mit is tudnak. Kívánom, hogy ez a fesztivál is járuljon hozzá a felismeréshez: mi tízen, tényleg összetartozunk. Wittinghoff Tamás Budaörs Város polgármestere A Budaörs Kistérség Többcélú Társulásának elnöke
4» BUDAÖRS PÉNTEK SZEPTEMBER 5. 17.00 17.45 18.30 Vivart Budaörsi Zeneművész Egyesület előadása Előadja a VIVART BUDAÖRSI SZIMFONIETTA: Weiner Leo: I. Divrtimento Op.20 Händel: Tüzijáték zene Vezényel: Török Géza, a Magyar Állami Operaház karmestere a VIVART művészeti vezetője AZ EGYÜTTESRŐL: 2007 májusában alakult meg a VIVART Budaörsi Zeneművész Egyesület. Tagjai részben lakóhelyük, részben munkájuk révén kötődnek a városhoz, így céljuk is az, hogy a budaörsi lakosok helyben részesüljenek magas színvonalú zenei élményekben a zeneirodalom remekműveinek bemutatásával. Ennek érdekében az egyesület tagjai elhatározták, hogy a komolyzene-kedvelők körében már jólismert Budaörsi Kamarazenekart kibővítik, alkalmassá téve kisebb létszámot igénylő szimfónikus művek előadására. Így született meg a Budaörsi Szimfonietta, melynek művészeti vezetését Török Géza, az Operaház karmestere vállalta. utána Dinamizmus a Budaörsi Művészegyesület és Várhegyi István közös kiállítása a Városháza aulájában. Közreműködik a Kaméleon Band. Fogadás a meghívott vendégek számára. Wittinghoff Tamás kistérségi elnök megnyitóbeszéde. Helidonaki, Helleniszmosz görög néptáncegyüttesek, a Palio Bouzouki zenekar és a Dunakanyar Fúvósegyüttes előadása. közben Beszélgetés Salamon Suba Lászlóval Városunk a Budai-hegység Szabadság-hegy csoportja, a Csiki-hegyek és a Tétényi-fennsík között fekszik a Budaörsimedencében. Az első földművelő, állattenyésztő csoportok időszámításunk előtt 3500 körül jelentek meg e tájon. A rómaiak előtt közel száz éven keresztül a kelta eredetű eraviscus törzs élt a környéken. Vidékünkön a római korban több villatelepülés jött létre. Épületmaradványok Kamaraerdőn kerültek elő. Budaörs a honfoglalás után nem sokkal már újra lakott település. Neve törzsnévből, mégpedig a három kabar törzs egyikének nevéből keletkezett. Az Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla királyunk egyik oklevele tudósít majd egy 1395-ből fennmaradt oklevél, melyet Zsigmond király adott ki miszerint városunk királyi birtok volt. A török kor elején lakott község 1566-ban vált lakatlanná egy tatár pusztítás következtében. A török elleni felszabadító harcok idejére esik egy történet a város címerében is szereplő Törökugrató nevű hegyről. Az egyik török vezér, hogy üldözőjének fogságába ne essen, bekötött szemű lovával a mélybe ugratott. Budaörsöt 1720-ban telepítette újra gróf Zichy Péterné, gróf Bercsényi Zsuzsanna. 1739-ben pestis sújtotta a községet. Ezután újabb ötven sváb telepes családot költöztetett a faluba a földesúrnő. Nevezetes esemény volt az 1921. október 22-i királypuccs, melyhez az un. budaörsi csata kapcsolódik. A budaörsi csata a királypárti (legitimista) és a kormányhű erők közötti össze-csapás IV. Károly király magyar trónra való második vissza-térési kísérlete volt. 1944-ben a német Wehrmacht (A Wehrmacht a III. Birodalom fegyveres erejének megnevezése volt 1935-től) alakulatai települtek a községbe.
BUDAKESZI SZOMBAT SZEPTEMBER 6. «5 Budakeszi nevét egy 1296-os keltezésű oklevélből követ- keztetve az ősi Keszi törzs valamelyik nemzetségétől kaphatta. Alkeszi királyi alapítású kápolnáját 1267-ben említik először. 1659-től Budakeszi birtokosa gróf Zichy István volt, akinek fia, Péter hívta a településre az első német telepeseket Bajorországból, a Rajna-vidékről, Ausztriából, Cseh- Morvaországból.1765-től Budakeszi kamarai birtok lett, melynek következtében gyorsan felvirágzott. Korányi Frigyes kezdeményezésére 1901-ben megnyílt az Erzsébet királyné szanatórium, majd a Tábor Diakonissza, a dr. Gosztonyi és a dr. Kozma féle egészségügyi üdülőtelep, valamint a Bethel otthon. Három országos jelentőségű egész- ségügyi intézmény települt Budakeszire: a Korányi és a MÁV Szanatórium és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet. A helyi védelem alatt álló mintegy 200 értékes, szép sváb paraszt- és polgárház az elmúlt évszázadok népi építészeti értékeiről tanúskodik. Nemzeti himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek is itt áll emléktáblával megjelölt nyaralóháza. Budakeszin vásárolt családi házban töltötte utolsó éveit Mezei Mária színművésznő is. A Budakeszi erdészethez tartozik Vadaspark és Vadaskert. Budakeszi Arborétum tájvédelmi körzet. A terület földrajzilag Budakeszi község határában, a Telki-Perbál- Zsámbék községek felé vezető út mentén, a 4,5 km-kő tájékán található. 12.00 Tagai István Budakeszi Város polgármestere nyitja meg a Kistérségi Fesztivált a Himnusz szobornál Zákányi kórus; Kölcsey Ferenc: Himnusz; Erdélyi Gábor elõadómûvész Himnusz 13.00 Reneszánsz kalandtúra a Budakeszi Vadasparkban Zenei piknik; Tabulatura Zenekar Rossa Levente 15.00 Fúvós térzene a Budakeszi Fõ téri parkban Budaörsi Fúvószenekar, Etyeki Fúvószenekar, Grossturwaller Musikante fúvós zenekar, Budakeszi Czövek Erna Alapfokú Mûvészeti Oktatási Intézet Fúvós zenekara 16.30 Légi és természetfotó kiállítás a Kálvin teremben Sztraka Ferenc, Kovács Attila, Pék Lajos, Salamon László, Nam Jennifer, Kuchta Nándor 17.00 Reneszánsz énekes koncert: Az ARS RENATA együttes hangversenye (Zádori Mária, Virágh László, Szabó István, Szabó Zsolt) a Kálvin teremben 18.00 Budaörsi Kistérségi képzõmûvészeti kiállítás megnyitója: Bechtold Ágnes mûvészettörténész 18.30 Pódiumest: Kussoltat a sors Latinovits Zoltán emlékezetére Elõadó Pálfi Margit színmûvész Szerkesztette-rendezte: Szokoly Tamás 20.00 Hylarion Énekegyüttes hangversenye a római katolikus templomban: A reneszánsz egyházzene arcai hangszeres közjátékok Az európai utazó a hegyekbõl érkezett Orlando Anglikán vagy katolikus zene? Thomas Tallis nyomában Németországban latinul és anyanyelven A reformáció beszûrõdése népének a liturgiában Hylarion Énekegyüttes: Ballabás Alíz szoprán, Mechler Anna mezzoszoprán, Csonó Ildikó alt, Marossy Gábriel tenor, Ferenczi Zsolt bariton, Csipes Zoltán basszus Közreműködik: Bácsi Zoltán furulya, Oláh Miklós gordonka, Pátkay Imre orgona
6» TÖRÖKBÁLINT VASÁRNAP SZEPTEMBER 7. BÁLINTI SOKADALOM 11.00 FŐ A PÖRKÖLT KISTÉRSÉGI FŐZŐVERSENY 16.00 VÁNDORMUTATVÁNYOSOK gólyalábas vásári komédia A Vaga Banda Társulat komédiájában zsonglőrszámok, tűzfújás és óriásbáb látható 17.00 VITÉZ LEVENTE a Kolompos Együttes előadásában Hogyan nevetteti meg, s kapja feleségül Vitéz Levente a király szomorú leányát, később hogyan találja meg a háromfejű sárkány által elrabolt királykisasszonyt, miközben vándorol vidékről vidékre és érdekes muzsikákkal és táncokkal ismerkedik meg. 18.00 BOLONDTALANÍTÁS óriásbáb-előadás A Kárpát-medence hét kórságának a kigyógyításáról, annak lehetetlenségéről szól. XIX. századi vásári komédiák, mutatványosok szépséggel és vidámsággal teli világát a Babtársulat egyedi formanyelven idézi meg. 15.00-19.00 BABTEKERGŐ A Babtársulat gravitáción és emberi ügyességen alapuló kreatív játékai 15.00-19.00 Kistérségi népművészek és népi kismesterek bemutatói és kirakodóvására Lesz még családi ötpróba és sörivó-verseny. Augusztus 14-én elkezdjük, szeptember 7-re felépítjük Törökbálint várát, egy kicsit másként mint eddig. Helyszínek: Munkácsy udvar és a belső udvar, rossz idő esetén a Munkácsy Mihály Művelődési Ház (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 83.) A területet a kereszténység előtti időkben a kelta avariszkok, majd az I. századtól a rómaiak birtokolják. A II-III. században Pannónia útjainak kiépülésével indul fejlődésnek az itteni római telep. A IV-VI. század között a különböző kvád és szarmata hordák betöréseinek, a hun, gót, osztrogót, majd longobárd, gepida törzsek uralkodásának eredményeként éhínség, pestis, marhavész jellemzi a környéket, amelyek végül a késői népvándorlás következtében teljesen eltűnnek. A VI. század végétől az avarok rendezkednek be a vidéken, akiknek uralma egészen a Honfoglalásig tart. Törökbálint névadójának Török Bálintnak története, élete jelképszerű. Kortársai leírása alapján is indulatos, ingatag jellemű, de büszke és lovagias ember volt, akit végül a török szultán csellel elfogatott, majd az isztambuli Héttorony közé záratott. 1693-tól Törökbálint a jezsuiták tulajdonába kerül, akik hatalmukat latba vetve látnak hozzá az ország újjáépítéséhez. A török kiűzetése után az elnéptelenedett vidékre először katolizált szerbek telepednek le, majd az atyák rendeleteinek köszönhetően a Fekete-erdő környékéről német telepesek érkeznek. 1699-ben épül ujjá a meredek lejtőjű domb oldalán barokk stílusban a falu temploma. A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia Majláth József kir. kamarai tanácsosnak adományozza a falut, akinek gazdálkodása mintaszerűnek nevezhető. Az új tulajdonos a jezsuiták kolostor épületét egy második emelettel megnagyobbítja és lakályosabbá teszi. Fia nem méltó apja dicsőségére, pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosítják. Ennek során a Festetics család tulajdonába megy át a birtok. Festetics Ágoston helyreállítatja a kastélyt és a templomot, mintaszerűen gazdálkodik, és iskolaépítéssel is segíti a községet. Török-Bálint törvényes és hivatalos neve 1900. év őszétől Törökbálint. A századfordulóra a lakosság száma háromezerre nő. A falu jó levegője miatt kedvelt üdülőhellyé lesz. Megindul a HÉV közlekedés (1912) a budapesti Gellért térig, a főúri kastélyból tüdőbeteg szanatórium lesz, a faluban fiú és leányiskola is működik, és beindul a mozi. Az idilli életnek a II. világháború vet véget. Ma Törökbálint olyan nagyközség, amely egyrészről megtartotta falusias jellegét, másrészről pedig lakosságának kvalifikáltsága, az itt élő emberek Bálintszeretete", a különböző közösségek alkotóereje, az itt működő vállalkozások sikere méltó helyet vívott ki magának Magyarországon, Budapest szomszédságában.
PUSZTAZÁMOR HÉTFÕ SZEPTEMBER 8. «7 17.00 Kézműves foglalkozás gyerekeknek M. Gombás Mónika festőművész vezetésével 18.00 Petőfi Musical Stúdió növendékei összeállítás népszerű mesefilmek dalaiból A zenés műsor produkciós vezetője Bősze Sándorné A Pusztazámor Pest megye déli határán a Vértes keleti lankáinak és a Budai hegység déli nyúlványainak találkozásánál az Etyek Sóskút Gyúró községek által határolt képzeletbeli háromszög közepén, a Zámori-patak völgyében helyezkedik el. Első lakói a falu északkeleti részén kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. A Zámori-patak völgye már az Árpád-kor kezdetétől magyarlakta terület s királyi birtok, mely gyakran szerepel királyi adományként. A Zámor név valószínűleg személynévből keletkezett. A XI-XV. század sok oklevelében megjelenő Zumur (Zamor, Zamur) nemesi család. A Puszta-előtag a török hódoltság alatti elnéptelenedéssel, kipusztulással kapcsolatos. Zámor település első írott említése 1046-ból származik. A XVIII. században két Korláth-testvér: István és Farkas a Zámori birtok tulajdonosa. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth családba, majd később a Barcza család hasonló módon birtokolta a falut az 1945. évi földosztásig. Pusztazámor népességéről az első utalás 1746-ból származik, miszerint akkor mindössze 25 lakója volt a falunak. 1758-ban Mentler Mihály nagyszombati főbíró a XIII. századból fennmaradt román kori templomrom maradványainak felhasználásával megépíttette a zámorhegyi remetekápolnát Lenthy István, ferences rendi szerzetes számára. Altemplomában sírok vannak; többek között Mentler Károly és János sírládája. A Mentler család leányági örököse Barcza Károly tovább folytatta a faluépítő tevékenységet. A XIX. század második felében új kastélyt építtetett klasszicista stílusban; a két kastély közti patakvölgy kertjét pedig arborétummá fejlesztette. A világháború után a falut elcsendesült községként Sóskúthoz csatolták majd 1951-ben Fejér megyétől Pest megyéhez került. Pusztazámor címerben a tölgy termése a török uralom utáni magyar, német és szlovák letelepülőket jelképezi. A címer kék és zöld színei a falu utolsó birtokos családjára, a Barcza családra utalnak. A vörösezüst sávok a község Árpád-kori eredetére, és arra a helyi legendára utalnak, amely szerint 1046-ban Orseolo Péter királyt Vata vezér emberei itt, Zumurfalván fogták el. A templom pedig az 1758-ban épített és 1994-ben eredeti állapotába helyreállított Zámor hegyi remetetemplom.
8» SÓSKÚT KEDD SZEPTEMBER 9. 16.00 Sóskúti iskola tanári karának előadása 16.30 Mazsorett bemutató 17.00 Vers és prózamondó verseny alsós (6-10), felsős (10-18) és felnőtt korosztálynak. Vers és novellaíró pályázat gyermek és felnőtt korosztálynak. A versek előadása, a szövegek felolvasása vagy színrevitele. Nevezhető kategóriák: 1. versmondó alsós, felsős, felnőtt 2. prózamondó alsós, felsős, felnőtt 3. versíró gyermek, felnőtt 4. novellaíró gyermek, felnőtt Díjak: értékes nyeremények várnak minden helyezettre és egy eseménydús délután a hallgatóságra. NEVEZÉS Nevezéseket soskutverseny@indamail.hu e-mail címre az adatokkal (név, cím, telefonszám) és a mű megnevezésével, saját alkotás esetén elküldésével várjuk. Sóskút területén már a legősibb kultúrák nyomai is megtalálhatók. Az első leletek a kőkorszakból maradtak ránk. Az előkerült leletek alapján a Kálvária hegyen keresztül római hadiút húzódott.árpád fejedelem seregeivel Sóskút térségében készül a Dunántúl meghódítására. Ebben az időben Sóskút helyén található települést Ad Fontein Salsum -nak nevezik. Csáki Miklós végrendelete az első okmány, amely a település történelméből fellelhető 1231-ből.1330-ban már Róbert Károly kezében találjuk Sóskútat. A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indul, a kitermelt kövekből a környező városokban dzsamikat - fürdőket -építenek.1777-ben Bécsben Mária Terézia a birtokot a Székesfehérvári Püspökség és Káptalannak adományozza. 1930 táján az egyesületek, ipari társulások és szövetkezetek közül kiemelkedő a kőbánya, melynek bérlője az olasz származású Andreetti Károly országgyűlési képviselő, a Képzőművészeti Főiskola rektora. A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vigadó, Operaház, Szent István Bazilika, Országház, Budavári Palota, Citadella, Lánchíd, Krasznahorkai Andrássy síremlék, temesvári és bécsi színházak. A 30-as évek kimagasló politikusa országgyűlési képviselő dr. Griger Miklós a község katolikus apát-plébánosa. A II. világháború után áttelepítések során szlovák családokat telepítettek ki és sok családot telepítettek Sóskútra Csehszlovákiából és az ország más részeiből.
PÁTY SZERDA SZEPTEMBER 10. «9 Páty község Pest megyében, a Budapest - Zsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost összekötő autópálya mentén helyezkedik el. Lakóinak száma meghaladja az ötezer főt. A Zsámbékimedence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig húsz kilométer. A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Budajenő, Telki, Budakeszi és Biatorbágy. Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan ráillik a pátyi kapu elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel helyezkedik el a tengerszint felett, de peremvidékét 210-360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak. A település ősidők óta lakott hely. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnap (május 21-én) kelt. A mohácsi katasztrófa után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig a helyen maradt. A falu fennmaradása szempontjából évszázadokon át meghatározó volt a földművelő lakosság szakértelme és igyekezete. Az acélos búzáért, a zamatos borért messzi földről jöttek a kereskedők. A vöröshagyma, a ropogós cseresznye, a sajt, a túró pedig Buda piacain voltak keresett és kelendő árucikkek. A község borvidék jellege a XIX. század végén szűnt meg, egy nagy filoxérajárvány pusztította el a telepítéseket. A hajdan volt gazdák pincesorainak hangulata ma is megejtő. A XVIII. század végétől építették ki a pincesort, amely az egykor virágzó szőlőtermelést borkultúrát idézi. Művelődési Ház Páty, Kossuth utca 77. 19.00 órai kezdettel NAGYTEREM: TE és ÉN Détár Enikő és Rékasi Károly előadása Minden pillanatban újjászülethetünk. Minden pillanat lehet egy új kezdete. Csak döntés kérdése. A mi döntésünké. (Clearwater) Az előadás megtekintésének ajánlott korhatára: 14-99 év. KISTEREM: Hajducsek Zoltán: Az én kis világom című fotókiállítás. Büféről a Forrás Kávézó gondoskodik.
10» BUDAJENÕ CSÜTÖRTÖK SZEPTEMBER 11. 18.30 Népzenei est a Magtárnál Fellépnek: Rojtos Együttes Pántlika néptánc együttes Ringlein néptánc együttes Budajenő a Budai Tájvédelmi Körzet határán, egy csodálatos erdős dombos vidéken helyezkedik el, a Zsámbéki medence keleti szélén, Budapesttől húszegynéhány kilométerre. Igen szép megjelenésű falu, amit a dombhátak közé és a Budajenői-patak völgyébe ékelődő belterülete, a falu központjában a kis házak fölé magasodó templomtorony sziluettje, a kálvária-domb különlegessége, és a külterület változatos domborzati adottságai hoznak létre. A falura való rálátás különösen vonzó. Budajenő és külterülete az őskőkortól kezdve máig lakott, a török dúlást követő rövidebb elnéptelenedést leszámítva. A legrégebbi régészeti lelet 3500 éves. Vonzerejét az érintetlen épített környezetének, építésztörté- netileg jelentős épületeinek és településszerkezetének köszönheti. Római katolikus Szent Mihály templom (Öregtemplom, Kápolna) Árpádkori eredetű, XII. századi templom romjaira gótikus stílusban épült a kálvária-dombon a XIV. században. Falában XII. századi dombormű található. Kálvária A Szent Mihály templom, a kálvária és a régi temető, a stációkkal együtt összefüggő építészeti együttest alkot. Római katolikus Szent Péter-Pál templom Barokk stílusú, épült 1756-1759. Berendezése Szt. Sebestyént ábrázoló barokk főoltár, oltárkép és szószék. Volt skót bencés rendház épületegyüttes (ma általános iskola, polgármesteri hivatal, posta) XVIII-XIX: sz-i, négy különálló épületből álló együttes. A főépület egyemeletes, kora klasszicista stílusú. Magtár Szabadonálló, háromszintes magtárépület, feltehetően a XIX. század elején épült, az apátság majorságának egyetlen megmaradt épülete. Pincesor A történeti településmag szerkezetébe egyedi módon illeszkedő 150-200 éves pincesor. Budajenő régi nevén Jenő község nevét valószínűleg onnan nyerte, hogy a honfoglaláskor itt a hét törzs egyikének, a Jenő törzsnek volt egyik szálláshelye. A török hódítások során Buda eleste után ez a vidék is török kézre került, lakossága kihalt vagy elmenekült. A törökök kivonulása után németeket, a második világháború után székelyeket telepítettek ide, ami egy-egy új kultúra megjelenését jelentette, s e kultúrák hagyományai, értékei napjainkig meghatározzák Budajenő mindennapjainak arculatát. A község gyermek és felnőtt hagyományőrző csoportjai lelkesen ápolják a magyar, székely és sváb népszokásokat.
BIATORBÁGY PÉNTEK SZEPTEMBER 12. «11 Biatorbágyi Faluház kertjében 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 1. 16.00 Kedvenc ételem szabadtűzön Főzőverseny Biatorbágyi lakosok részvételével. 19.00 Biatorbágy közelről Diaporáma Horváth Imre természetfotóiból. 19.30 Az elkészült ételekből kóstolót kínálunk Zsűrizés, díjak kiosztása. 20.30 Faluházi Polkaparti, táncos mulatság a biatorbágyi Kisparti Zenekarral NEVEZÉS a főzőversenyre Antal László művelődésszervezőnél a Faluházban, augusztus 31-éig. (23/ 310-636, 30/ 337-4766, antallaszlo.faluhaz@biatv.hu) Biatorbágy környéke már az õskor idején is lakott terület volt. A mai települést alkotó két hajdani falu magját az egykori templo- mok maradványai jelzik: Bián a református temetõben található, első építése fázisában 11. századi Szent Kereszt-kápolna romjai, Torbágyon a katolikus templom szentélyének gótikus záródása. A település első írásos említése 1192-ből datálható. Torbágy az országút mentén, egyutcás, míg Bia az északdéli irányú völgyben két párhuzamos utcából álló település volt. A két település a török hódoltság alatti elnéptelenedés után a középkori települések helyén települt újra. Torbágyot német nemzetiségûekkel telepítették be, míg Bia magyar faluként élt tovább. Ami a két települést szétválasztotta és összekötötte: az 1883-tól 1976-ig élő régi vasútvonal, amely felé egybenőtt, majd egyesült a két régi település. A volt vasútvonal helyén középületek építésé- re alkalmas terület szabadult fel. A két falu ma is működő (rész) központjai mellé felsorakozó új, igazgatási központi funkciókat összegyűjtő részközpont a Városházával, a Faluházzal, gyermekorvosi rendelővel, üzletekkel, postahivatallal, takarékszövetkezeti központtal és kirendeltséggel változatos, túlnyomórészt virágos kerttel, rendezett udvarokkal körülvett régi és új házak, szépülő középületek, folytonosan javuló, épülő úthálózat s a közel teljes közművesítettség teszi kívánatossá az itt lakást. Biatorbágy Buda déli környékének jelentős települése, 2007. július 1-jétől városi rangra emelkedett. Lakosainak száma 2008. január 1-jén 11 260 fő. 4379 hektárnyi területéből a lakóterület 496 ha, hasonló méretű a vállalkozási célú ipari- és intézményterület, a fennmaradó részen kiskertes és üdülőterület, szántók és legelők, illetve nagyüzemi gyümölcsösök, erdők, patakok, tavak helyezkednek el. Természeti környezete a Nyakaskő látványos alakzatával, az Iharos-erdő a műemlék Szilykápolnával vagy a Pecató sok kirándulót vonz. A Halastó szintén kedvezően alakítja Biatorbágy látképét. A biai településrészen a barokk Szily-kastély mellett a másik egykori uradalmi épület a klasszicista SándorMetternichkastély. A volt vasúti hidak (a Viadukt ) egyaránt emlékeztetnek Matuska Szilveszter 1931. évi hírhedt merényletére, és a magyar vasút- és hídépítésnek a 1920. század fordulója előtti nagy korszakára.
12» TELKI SZOMBAT SZEPTEMBER 13. 10.00 Megnyitó: Móczár Gábor alpolgármester Magyar Károly és Lázár Miklós közreműködésével a Báder-Magyar házban 1. 015Eskulits Tamás szobrász (Sóskút), Horváth Mária festőművész (Budajenő), Puczné Dr. Mák Éva iparművész (Budaörs), Görömbeiné Szalay Ágnes ólomüvegező, üvegfestő (Herceghalom) kiállításának megnyitója a Báder-Magyar házban Egész nap Könyvbemutató és író-olvasó találkozó Frici, Manó, Nudli és a többiek (Az aranyhörcsögök titokzatos élete) Beszélgetés az íróval, Magyar Eszterrel a Báder-Magyar házban Egész nap Kézművesvásár a Petõfi utcában Egész nap Pecsenyesütő és sörsátor a Jung-ház kertjében a szabadtéri színpad mellett Egész nap Játszóház gyerekeknek Csuhé, gyöngyfűzés, papírhajtogatás... Plés Péter fafaragóval emlékoszlop-készítés a Polgármesteri Hivatalnál Egész nap Ládafia körhinta a Jung-udvarban 11.00 Tökmag Játszóház Budakeszi Lepénysütés, agyagozás, hurkás felrakással edénykészítés, lándzsakészítés a Polgármesteri Hivatal kertjében 11.30 Ládafia Bábszínház: Bábcirkusz a Jung-udvar Szabadtéri Színpadon 12.50 A törökbálinti Grossturwaller Musikanten Hagyományőrző Zenei Egyesület koncertje a Jung-udvar Szabadtéri Színpadon 13.40 Capo di Tutti i Capi kamarakórus koncertje a Jung-udvar Szabadtéri Színpadon 15.15 Lihi Réka (fuvola) és Valentiny Gábor (zongora) komolyzenei koncertje Jung-udvar Szabadtéri Színpadon 16.00 Örömzene: a települések ének-zenei ifjú tehetségeinek bemutatkozása a Jung-udvar Szabadtéri Színpadon 17.40 Hajnóczy Soma bűvész bemutatkozása Szabadtéri Színpadon 18.20 Time Out Quintet koncertje: Telki a Zsámbéki-medence határán és a Budai-hegység lábánál elhelyezkedő, gyönyörű természeti környezetben fekvő, több mint ezer éves település. A házakig lehúzódó erdő kedvelt kiránduló- és pihenőhelye a helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt. A barátságos környezetet kultúrát szerető és művelő emberek lakják, akik szívesen mutatják meg művészetüket a nagyvilágnak. Örülünk, hogy az idén is részt vehetünk kistérségünk kulturális fesztiválján, amely településeink előadó- és képzőművészetének esszenciája. Ismét bepillantást nyerhetünk az itt zajló pezsgő kulturális életbe, megismerhetjük egymás kulturális értékeit. Telki idén egész napos programmal várja a látogatókat, akiknek igyekszik egy színes csokorba kötve bemutatni kistérségünk sokszínű művészetét. Szeretettel várjuk Önöket Telkibe egy feledhetetlen kulturális kavalkádra! Danóczy Balázs polgármester
HERCEGHALOM VASÁRNAP SZEPT. 14. «13 Herceghalom község a főváros agglomerációjában, Pest Megye legnyugatibb szegletében fekszik. Lakóinak száma 1800 fő 2008. elején. Az egykoron Sándor-Metternich Uradalomhoz tartozó puszta helyén virágzó agrártelepüléssé lett Herceg- halom önállóságát a rendszerváltás idején, 1990-ben nyerte el. Az országos hírű mintagazdaság mára teljesen eltűnt, és helyét a Talentis program tudásalapú fejlesztései mellett a térség adottságainak megfelelően zömében a logisztikai tevékenységek uralják. Viszonylag kis belterülete ideális lakókörülményeket kínál a betelepülni vágyóknak. Páratlan szépségű vadgesztenyékkel övezett főutcája mellett hangulatos parkok, igényes közterületek jellemzik a helybéliek igényességét. Nagy hagyományai vannak a környezetszépítő mozgalmaknak, melyek eredményeképpen a lakóingatlanok is virágosak, rendezettek. A közutak pormentesek, az infrastruktúra teljesen kiépített. Intézményeink felszereltsége jó színvonalú, csakúgy, mint az általuk nyújtott szolgáltatások minősége. Az országban egyedülálló a Kulturális Egyházi Központunk, amely a történelmi egyházak anyagi támogatásával és példaértékű összefogással valósult meg. A lakónépesség további, nagyarányú növekedése várható a folyamatban lévő Vitalis-park lakóingatlan fejlesztés kapcsán. 9.00 Főzőverseny bográcsban, a Kistérség legjobb szakácsa cím elnyeréséért 10.00-18.00 Bébi játszósarok (libikóka, csúszda, mini légvár ) Nosztalgia fotózás (A díszletet mi elkészítettük, fényképezőgépedet hozz, az eredmény csak rajtad múlik!) Lovaglás, pónilovagoltatás, lovaskocsikázás, íjászat. Kreatív asztalok (gipszfestés, gyúrmázás, aszfaltrajz, stb.) 10.30-17.30 Magyar Fotográfia Napja alkalmából Hász András fotográfus tájképfotóiból megrendezett Herceghalom és környéke című fotókiállítás a Toronygalériában 11.00-18.00 Állati jó bemutató Az alkalmazkodás mesterei! Tóth Gábor madarász állatbemutatója és állatsimogatója, postagalamb reptetéssel 11.30 Ökölvívó bemutató edzés Sütő Zoltán és a Flex Gym Boxing növendékeivel 12.00 Lovas tornabemutató a Rónai Antal lovas klub növendékeinek közreműködésével 13.00 Vetélkedő a Kistérség legügyesebb települése cím elnyeréséért (szekérhúzás, malomkő dobás, petrencerúd tartás, szalmabála pakolás, malomkő tartás, stb.) 15.00 Kistérség legjobb szakácsa cím átadása, a főzőverseny eredményhirdetése 15.15 Miénk a színpad! A térség amatőr művészeinek bemutatkozása. Fellépnek: Hagyományőrző Néptánc csoport, Kovács Eszter népi énekes, Törökbálinti Napsugaras Ősz Ének és Tánc csoport, Telki SE Ritmikus Sportgimnasztika Szakosztálya, Telki SE Sporttánc Szakosztályának táncosai, Rusty Spooons, fiatal rock együttes koncertje 15.45 Kistérség legügyesebb települése cím átadása, eredményhirdetés 17.00 Állófogadás a Nimród Fogadó kertjében a meghívott vendégek részére 18.00 Csíky Gergely: A nagymama című darabját adja elő a Törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola pedagógusainak színtársulata a TAN ART a Kulturális Egyházi Központban 20.00 Sun Records Rock & Roll koncertje a Sportpályán A hozzánk látogatókat a felsorolt programokon kívül egész nap légvár, kézműves kirakodóvásár várja. A vendéglátásról a Nimród Fogadó Lacikonyhája gondoskodik! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
14 SZERVEZÕINK A 3. Budaörsi Kistérségi Fesztivál szervezésében közremûködtek: Bernáth Ágnes Csibrikné P. Kriszta Gönye Csaba Izsák Irén Kerékné Monori Klára László Tünde Lukács Cecilia Magyar Attila Málnási Myrtill Molnár Tamásné Nagy Nikoletta Ormai Gyula Salamon Suba László Seben Ágnes Szabó Éva Varga Kriszta Wenczel Rihárd Zimonyi Adrienne A szervezésében.
TÁMOGATÓINK 15 Magyar Károly a Báder-Magyar ház tulajdonosa 2089 Telki, Fő út 20. Komp-Épker Bt. 2089 Telki, Fő út 27. A szervezésében.
Törökbálint Budajenõ Telki Páty Budakeszi Herceghalom Biatorbágy Budaörs Pusztazámor Sóskút A szervezésében.