3. Célkitűzés. Ausztria-Magyarország Területi Együttműködési Program

3. Célkitűzés Ausztria-Magyarország Területi Együttműködési Program 2007 2013 Összefoglaló 2007. február 27. 1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 PROGRAMOZÁSI FOLYAMAT...3 A PROGRAMTERÜLET BEMUTATÁSA ÉS SWOT ELEMZÉSE...5 ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK...6 LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK...6 STRATÉGIA ÉS AZ OPERATÍV PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI...7 ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉS...7 PRIORITÁSI TENGELYEK A PRIORITÁSOK CÉLJAI ÉS CÉLCSOPORTJAI...8 1. PRIORITÁS: INNOVÁCIÓ, INTEGRÁCIÓ ÉS VERSENYKÉPESSÉG...8 2. PRIORITÁS: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ELÉRHETŐSÉG...12 3. PRIORITÁS: TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS...13 PÉNZÜGYI TERV......13 AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA...14 2

Bevezetés Jelen dokumentum az Ausztria-Magyarország Európai Területi Együttműködés Operatív Program 2007-2013 magyar nyelvű összefoglalója, mely a teljes angol nyelvű program rövid tartalmi ismertetését tartalmazza.. Az Operatív Program az Európai területi együttműködési célkitűzés részét képezi, és követi az Európai Unió kohéziós politikáját, amelynek célja a határ menti területek egyenlőtlenségeinek megszüntetése, illetve a határ menti tevékenységek fejlesztése közös stratégiákon keresztül a fenntartható fejlődés érdekében. A programdokumentum a következő jogszabályoknak megfelelően került kidolgozásra: A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Programozási folyamat A programozási folyamat 2005 őszén kezdődött egy kétoldalú osztrák-magyar területi együttműködés programozó munkacsoport megalakításával és az Operatív Programnak az Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásával zárul. A programozó munkacsoport tagjai a releváns nemzeti és regionális szintű testületekből kerültek ki, a határ mindkét oldalán. A programozási munka alapja több műhelytalálkozó, illetve a szakértők és program-koordinátorok közötti számos további megbeszélés és koordinációs egyeztetés volt. A munkacsoport az ex-ante értékeléseket és a stratégiai környezeti vizsgálat eredményeit egyaránt beépítette a programozási folyamatba és a programdokumentumba is. A munkacsoport tagjai a következő intézmények delegált képviselői: Magyarország Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Nemzeti Hatóság) Váti Kht. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Zala Megye Önkormányzata Vas Megye Önkormányzata Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Bundeskanzleramt (Irányító Hatóság) Ausztria Közös Technikai Titkárság - ÖIR-Managementdienste GmbH. Regionalmanagement Burgenland GmbH. EuRegio West/Nyugat Pannonia Regionalmanagement Burgenland GmbH. Office of the Lower Austrian Government EU-Regional Policy Office Office of the Government of Vienna MA 27 - EU-Strategy and Economic Development Office of the Styrian Government A16 Landes- und Gemeindeentwicklung EUREGIO Steiermark/Nordost Slowenien c/o Government of Styria Mecca Consulting külső szakértő ÖAR Regionalberatung GmbH. külső szakértő Stadtland - Technisches Büro für Raumplanung und Raumordnung külső szakértő 3

A programozási folyamat szakmai egyeztetései: Dátum/hely 2005.11.16 Szombathely 2005.12.15. Bécs 2006.03.09. Reichenau/Rax 2006.03.23. Eisenstadt 2006.04.06. Sopron 2006.04.25. Bécs 2006.05.30-31. Budapest 2006.06.29. Bruck/Leitha 2006.06.26. Keszthely 2006.07.11. Neusiedl/See 2006.09.21. Bécs 2006.10.2. Bécs 2006.10.10. Eisenstadt 2006.10.31. Eisenstadt 2006.12.14. Bécs Mérföldkő A Programozó munkacsoport 1. találkozója Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés 2007 2013 : A programozási munkacsoport tagjainak bemutatkozása, a jövőbeli program területének és intézményi kereteinek meghatározása, a szakértői támogatáshoz fűződő igények tisztázása A Programozó munkacsoport 2. találkozója: megegyezés a külső szakértői támogatásról (ToR/feladat-meghatározás vázlat), a programterület tisztázása A Programozó munkacsoport 3. találkozója: a fő tématerületek és kulcsprojektek bemutatása, a SEA (Stratégiai Környezeti Vizsgálat) és az ex-ante értékelés szakértőinek előadásai, a struktúrák, szerepkörök és eljárások megvitatásának kezdete, megegyezés az operatív program (OP) -tervezet kidolgozási ütemtervéről A Programozó munkacsoport 4. találkozója: projekt folyamatciklus, a vezető partner elv Tematikus műhelytalálkozó és SWOT megbeszélés: a regionális és SWOT analízisen alapulóan kialakult prioritások megvitatása, a fő tématerületek és kulcsprojekt ötletek azonosítása A Programozó munkacsoport 5. találkozója: a tematikus műhelytalálkozó eredményeinek áttekintése, a regionális és SWOT elemzés javított vázlatainak megbeszélése A Programozó munkacsoport 6. találkozója: a vezető partner elvről szóló további megbeszélések, a regionális és SWOT analízis véglegesítése (a SEA és ex-ante értékelési szakértők megjegyzéseit is integrálva), a stratégiáról, prioritástengelyekről és végrehajtási struktúráról szóló fejezetek első tervezet megvitatása Szakértői szintű műhelytalálkozó a SEA és az ex-ante értékelés programdokumentumba való beépítésének céljából A Programozó munkacsoport 7. találkozója: az indikátorok és a projekt kiválasztási feltételek megvitatásának kezdő megbeszélése A Programozó munkacsoport 8. találkozója: az aktuális OP tervezet megvitatása, külső szakértők előadása a program-hatások értékelési rendszeréről, az indikátorok és a projekt kiválasztási feltételek további megbeszélései A Programozó munkacsoport 9. találkozója: az OP 3. tervezetének vitája, illetve megbeszélések a SEA és ex-ante szakértők megjegyzéseivel kapcsolatban Munkacsoport találkozó a PC light -ról (egyszerűsített programkiegészítő dokumentum), és az indikátorok számszerűsítéséről Munkacsoport találkozó a projekt-kiválasztási feltételekről A Programozó munkacsoport 10. találkozója: az OP 4. tervezetének megvitatása, az ex-ante értékelés megjegyzései A Programozó munkacsoport 11. találkozója: az Európai Bizottsággal történt november 23-ai egyeztetésen született véleményeknek, valamint a társadalmi egyeztetésre bocsátott Stratégiai Környezeti Vizsgálat észrevételeinek beépítése az Operatív Programba, a programozási folyamat lezárásának, az OP hivatalos benyújtásának egyeztetése. Az operatív program szerkezeti felépítése: I. Bevezetés II. Az osztrák-magyar határtérség III. Stratégia és az Operatív Program általános célkitűzései IV. Prioritási tengelyek A prioritások céljai és célcsoportjai V. A program indikátorai VI. Pénzügyi terv VII. AZ Operatív Program végrehajtásának szervezeti struktúrái és eljárásrendje 4

A programterület bemutatása és SWOT elemzése A program célterülete a következő osztrák és magyar határ menti NUTS III (III-as területi statisztikai számbavételi egységekből) területekből áll: Magyarország Győr Moson Sopron megye Vas megye Zala megye Ausztria Wien Wiener Umland Südteil Niederösterreich-Süd Nordburgenland Mittelburgenland Südburgenland Oststeiermark Az osztrák-magyar határterület Ausztriában Burgenlandot, Bécset, Wiener Umland-Südteil (Bécs környéke - déli terület) NUTS III térségét foglalja magába. Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék tartoznak a program területéhez. A közvetlenül szomszédos NUTS III egységek, Niederösterreich-Süd (Alsó-Ausztria déli terület) és Oststeiermark (Kelet-Stájerország) - a határhoz való földrajzi közelségük és a kétoldalú határterülethez való erős kapcsolódásaik révén - az 1080/2006/EK rendelet 21. paragrafusának értelmében a 20%-os rugalmassági szabály hatálya alá esnek és szintén részt vehetnek a programban. 1. térkép: Regionális struktúra, jogosult területek 5

Erősségek és gyengeségek Az osztrák-magyar határterület egésze az egy főre jutó GDP terén jó növekedési lehetőségekkel rendelkezik. Ausztria Európai Uniós csatlakozása és az Ausztria-Magyarország INTERREG-Phare CBC programok elindítása óta ez a térség (Bécs kivételével) az európai átlagnál gyorsabb növekedést mutat. A régión belül azonban magas eltérések vannak: a térségre vonatkozó több mutató is északdél szakadékokat mutat, más tényezők pedig a terület kelet-nyugat irányú különbségeit indikálják. A térség területrendezési struktúrája egyaránt nevezhető kiegyensúlyozottnak és kiegyensúlyozatlannak is. Kiegyensúlyozott abban a tekintetben, hogy a nagyobb városok térben egyenlően oszlanak meg észak-dél irányban. Kiegyensúlyozatlan, mivel a régiónak mindössze egyetlen nagy európai jelentőségű központja van, Bécs, mely a határterület északi peremén helyezkedik el és csak gyenge hatást gyakorol a térség déli részeire, amiket inkább Graz határoz meg. észak-dél irányban a városi központok mérete a lakosság számát tekintve egyre csökken. A régió északi területein pozitív demográfiai folyamatok figyelhetők meg, melyek eredménye a népesség növekedése és a területre való bevándorlás. Ez a tendencia a munkapiac méreteit növeli, igényt támaszt a magasabb szintű szolgáltatásokra (magasabb szintű oktatás, gyógy- és wellness fürdők) és a minőségi termékekre (például bioélelmiszerek). Ugyanakkor a déli területekre a negatív demográfiai folyamatok jellemzők: csökkenő népesség és elvándorlás. A folyamatok oka részben a fő fejlődési tengelytől való távolság, melynek következtében a régió elmaradozik, lassabb gazdasági növekedésével és mezőgazdasági külterület jellegével. E folyamatok felgyorsulása veszélyt jelent az elöregedő népesség miatt. A régióban számos erősség és pozitív gazdasági fejlődési folyamat van jelen, mint például a növekedő KKV (kis- és középvállalkozások) szektor a teljes térségben működő vállalkozások számát tekintve, a szakképzett munkaerő, a befektetési területek széles választéka, tudás alapú közvetítő intézetek (innovációs és technológiai központok, szakértői intézmények, regionális fejlesztési ügynökségek), felemelkedő gazdasági klaszterek, határokon átnyúló hálózati tevékenységek és jó minőségű művelhető földterületek. A határtérség gazdasági fejlődését néhány negatív tendencia hátráltatja, többek közt az KKV-k, azaz kis- és középvállalkozások alacsony fokú együttműködései és a bécsi munkapiactól való erős függés. További gyengeségek állnak fenn a határ magyar oldalán, például a munkapiac szerkezeti problémái és az elégtelen szennyvíz- és hulladékkezelő rendszerek. A határtérség természeti erőforrásokban gazdag és rendkívül változatos ökoszisztémákkal rendelkezik. Külön érdekesség a termál- és gyógyvizek rendkívül magas előfordulása, illetve a közös kultúrörökségek nagy száma. A gazdasági jólét, a fejlődő turizmus (például gyógyfürdők és wellness) és a nagyobb városok körüli szuburbanizációs folyamatok növelik az áru- és személyforgalmat. Ezek az irányzatok káros hatást gyakorolnak a környezetre. A negatív hatások csökkentésének érdekében a multimodális rendszerek hatékonyabb használata szükséges, valamint az ökomobilitás terén további közös megbeszélések és kísérleti akciók. Lehetőségek és veszélyek A kelet-nyugat közötti korábbi válaszvonal elhelyezkedése lehetőséget kínál a gazdasági együttműködések kiterjesztésére (pl. szállítmányozási kapcsolatok, klaszterek, K+F együttműködések), illetve a regionális termékek piacának kiterjesztésére (pl. biotermékek, wellness és gyógyüdülők, bor és borturizmus). A hagyományos gazdasági kapcsolatok és a kelet-európai kezdeti közvetlen befektetések jó alapot szolgáltatnak a további befektetések és know-how átadások számára. Ez a folyamat felgyorsítható az európai közlekedési folyosók, a TEN (Trans European Network Transz-Európai Hálózat) és a TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment Közlekedési Struktúra Szükségletek Vizsgálata) rendszerek további fejlesztésével. A Bolognai folyamat az oktatási rendszer átláthatóságát támogatja és elősegíti a képesítések harmonizációját, hogy javítsa a kapcsolatot a munkapiac szükségletei, illetve az oktatás és képzés között. A mezőgazdasági értékek láncolatainak növekvő szerepe hozzájárul az osztrák-magyar határterület fenntarthatóságához. 6

A határtérségen belüli magas regionális eltérések a régió északi területein ezeket a lehetőségeket ösztönzik. A déli területeken a megújuló energiaforrások fenntartható használatának témája jelent előnyt. A régió mélyebb integrációja előtt azonban számos akadály áll, mint például a következők: A továbbra is magas különbségek az osztrák és magyar kereseti szintek között (ez a munkaerőcsere lehetőségét túlnyomórészt a Magyarország-Ausztria irányra korlátozza); Magyarország várhatóan később bekövetkező belépése az eurozónába pénzügyi téren hatással van a határon átnyúló projektek kivitelezésére a HUF/EUR váltási árfolyam magas ingadozása miatt; Az osztrák munkaerőpiac továbbra is korlátozott hozzáférhetősége; A TEN/TINA hálózat kiterjesztésének (pl. az észak-dél folyosó, a Borostyánút fejlesztése) késleltetése hátráltatja a térség gazdasági és társadalmi integrációját. Másfelől a növekvő forgalom káros hatásokat gyakorol a régió környezetére. Stratégia és az Operatív Program általános célkitűzései A határon átnyúló együttműködési program összefüggő és hatékony megoldást kínál a térség akadályaira és gyengeségeire, alkalmas stratégiákat határoz meg az osztrák-magyar határterület közös jövőbeli fejlesztésére az előző program periódusok tapasztalatai és a regionális helyzetelemzés következtetései alapján. A stratégia magában foglalja a program átfogó stratégia célját, illetve meghatározza a program választott prioritás-tengelyein belül végrehajtandó konkrét intézkedéseket is. A stratégia kidolgozásának alapjai a következő források voltak: Szociális-gazdasági elemzés és az osztrák-magyar határterület SWOT analízise; Nemzeti programok és stratégiák a határ mindkét oldalán; A korábbi és jelenleg is működő határokon átnyúló együttműködési programok tapasztalatai: INTERREG IIA, PHARE CBC és INTERREG IIIA (1995-2006); A Strukturális Alapok által támogatott programok, különösen az Európai területi együttműködés célkitűzés határmenti együttműködési programjainak végrehajtására vonatkozó jogszabályok; A kétoldalú programozó munkacsoport, az illetékes hatóságok, szakértők és regionális szintű kulcs-szereplők megbeszéléseinek eredményei. Átfogó stratégiai célkitűzés A program átfogó stratégiai célkitűzése a határterület gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális fejlesztésének támogatása, valamint a regionális egyenlőtlenségek csökkentése a határon átnyúló együttműködés eszközei által. A közös tevékenység végrehajtásának és a belső források fenntartható használatának támogatása által a CBC program hozzájárul egy jóléti térség kialakításához, melyet kulturális és ökológiai változatosság és lakóinak magas életszínvonala jellemez. Az alkalmazható fejlesztési stratégiák a következő regionális jellegzetességeken alapulnak: Az északi területek gazdasági növekedésének és impulzusainak magas fokú dinamikája; Kulturális, társadalmi és természeti erőforrások széles spektruma; Óriási potenciál a humán erőforrások és képzési lehetőségek terén; Az erőforrások fenntartható használatára irányuló szoros figyelem és számos kezdeményezés; Magas szintű egyenlőtlenségek a térség északi-déli, illetve keleti-nyugati területei között; A térség néhány részének korlátozott megközelíthetősége. A CBC program további célja a következő konkrét célkitűzések megvalósítása: A fenntartható növekedésbe való befektetés azáltal, hogy elősegíti egy gazdaságilag erős versenyképességű térség létrehozását, a nagyvárosi növekedési területek közelségét katalizátorként használja az egész térség gazdasági fejlesztésének szempontjából, a megújuló energiaformákra összpontosít, új értékláncokat fejleszt, ösztönzi az egyetemek és cégek közötti kutatási-fejlesztési együttműködéseket, stb. Az életminőség és a térség vonzerejének fenntartása és fejlesztése a programterület fenntartható és kiegyenlített fejlesztésére irányuló széleskörű és integrált tevékenységek 7

előmozdítása által, az ökológiai és kulturális változatosság megőrzését szolgáló bioszféra menedzsment támogatásával, illetve a közös kockázat-megelőzés és vészhelyzet-kezelő menedzsment, a turizmus stb. támogatásával. A regionális egyenlőtlenségek áthidalása a kelet-nyugat közötti szakadékok áthidalásával, továbbá az észak-dél megosztottság ügyében is erőfeszítések szükségesek, azonban a határmenti program méreteiből adódóan csak kis mértékű eredmények várhatók, a társadalmi összetartás és jó szomszédsági viszonyok elősegítése, a megközelíthetőség javítása a programterület elhagyatott területein, a helyi állandó lakosok szükségleteinek szolgálása, illetve a többközpontú város- és regionális hálózatok stb. támogatása által. Prioritási tengelyek a prioritások céljai és célcsoportjai A program átfogó céljainak és konkrét célkitűzéseinek elérése érdekében prioritási tengelyek kerültek meghatározásra. A program két tematikus prioritási tengelyből és egy horizontális prioritási tengelyből áll (technikai segítségnyújtás). A tematikus prioritások a Lisszaboni célok és a Göteborgi alapelvek felé irányulnak, és figyelembe veszik az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság horizontális fő témaköröket is. A prioritások számos tevékenységi területet tartalmaznak. A technikai segítségnyújtás a program megbízható végrehajtásának biztosítására összpontosít. Innováció, integráció és versenyképesség (1. Prioritás) A prioritás átfogó célja egy gazdaságilag versenyképes térség kifejlesztése a határon átnyúló innováció és integráció által. A vállalkozási kedv és a tudás-gazdaság ösztönzése a kutatásfejlesztésen belüli innováció által, a KKV együttműködések, a turizmus, humán erőforrások, valamint a hálózati tevékenységek és klaszterek e prioritás fő tevékenységi területei. Ezeket a tevékenységeket a társadalmi infrastruktúra és közszolgáltatások biztosítása által kell támogatni. A határtérség vonzerejét növelni fogja a több és jobb álláslehetőség, valamint a humán tőkébe való növekvő befektetések is. A program támogatja az észak-dél és kelet-nyugat közötti szakadékok áthidalását. Fenntartható fejlődés és elérhetőség (2. Prioritás) A prioritás célja a magas szintű környezetvédelem, a társadalmi méltányosság és összetartás, a gazdasági jólét megteremtése és a fenntartható fejlődés aktív előmozdítása a programterületen. A határrégió életszínvonalát fenntartva és növelve a prioritás tevékenységei az olyan fő kihívásokra összpontosulnak, mint a fenntartható közlekedés, a regionális elérhetőség és az ökomobilitás, a természeti erőforrások menedzsmentje, valamint a társadalmi és kulturális együttműködések. Különösen fontos a kapcsolatok és társulások minden szinten történő erősítése. Technikai segítségnyújtás (3. Prioritás) A hatékony programmenedzsment és információáramlás érdekében a technikai segítségnyújtás célja a határon átnyúló együttműködés és a menedzsment eszközök minőségbeli javítása 1. Prioritás: Innováció, integráció és versenyképesség Célkitűzések Az 1. Prioritás célkitűzése a teljes régió versenyképességének javítása, valamint a gazdasági és szociális szereplői közötti együttműködés és innováció ösztönzése. Az 1. Prioritáson belül három célkitűzés és számos különböző tevékenység támogatja a fejlesztési stratégia végrehajtását: 8

1. ábra: Az osztrák-magyar CBC program 2007-2013 prioritásai 9

1.1. Célkitűzés: A gazdasági együttműködés támogatása Ennek az intézkedésnek a célja a kis- és középvállalkozások innovatív, a kutatás és technológia, az együttműködés és a marketing általi fejlesztésének támogatása. Emellett különböző tevékenységek által a szabadidő és turizmus szektor ösztönzésére van lehetőség. A kutatást és technológiát a már meglévő elemekre kell alapozni és erősíteni, mint a regionális ösztönző központok (inkubátorházak), innovációs centrumok és ipari parkok, illetve továbbfejleszteni, különleges hangsúlyt fektetve azok határon átnyúló tevékenységeire. A regionális piac erősítésének érdekében több határon átnyúló együttműködés elérése szükséges a KKV szektorban. Különösen a gazdasági termékek regionális lánchálózatait és az együttműködő marketing rendszert kell ösztönözni a források fenntartható felhasználásának támogatása céljából. A regionális helyzetelemzés alapján a szabadidős tevékenységek, a turizmus és a kulturális örökség témakörei juthatnak fontos szerepet. A térségben a már meglévő turisztikai és szabadidős lehetőségek és turisztikai együttműködések széles skálája jó alapnak tekinthető a határon átnyúló tevékenységek, többek közt a hálózati tevékenységek (networking), a desztináció marketing, illetve a turisztikai és szabadidős lehetőségek további fejlesztési céljából (pl. interregionális kerékpár útvonalak). Támogatni kell a vonzó helyek és helyszínek fejlesztését, valamint a regionális gazdasági egyenlőtlenségek ellensúlyozásához vagy kiigazításához való hozzájárulást. Az új együttműködések kezdeti gátlásainak leküzdésére a business to business tevékenységek támogatják a határon túli első lépéseket, kisebb arányban és nem bürokratikus módon. Az együttműködés támogatásának rugalmas eszközei a hálózatok és a klaszterek, melyek a kutatási, fejlesztési, minősítési intézetek és egyéb olyan szakértői központok mentén alakulnak, amelyek építően hatnak a közeli ellátási kapcsolódások és együttműködési kapcsolatok versenyére. A jövőbeli gazdasági fejlődés érdekében a térségben új helyszíneket is fejleszteni kell. Ezek az eszközök hatékony keretet biztosítanak a kisebb és nagyobb helyi és regionális szervezetek számára, amelyek kiegészítik egymást a térség gazdasági erejének növelése érdekében. Emellett ezek feltárják a más szektorokkal való lehetséges szinergikus hatásokat. A gazdasági együttműködés támogatására meghatározott konkrét célok: A vállalkozások (különösen a KKV-k) innovációjának, integrációjának és versenyképességének növelése a kutatásra és technológiára fektetett nagyobb hangsúly által; A K+F kapacitás javítása, különösen a megújuló energiaforrások és szerves alapanyagok területén, és ezek összekapcsolása a KKV-kal; Egy regionális piac kifejlesztése és a más gazdasági szektorokkal való lehetséges szinergikus hatások feltárása; A határon átmenő turizmus, az aktív turizmus regionális hálózatainak (pl. kerékpározás, túrázás, ), valamint a kulturális örökség-fejlesztés, és a szabadidős lehetőségek népszerűsítése, termékek és szolgáltatások ezek attraktivitásának növelésére; A lehetséges együttműködési területek és első kapcsolatfelvételek feltérképezése, továbbá a meglévő együttműködések erősítése; A kis- és középvállalkozások közötti együttműködés fejlesztése és optimalizálása a határtérségben; Hálózatok és klaszterek kialakítása regionális és helyi szinten, a határmenti térség integrációjának erősítése és az intenzívebb gazdasági, szociális és kulturális kapcsolatok érdekében; Infrastruktúra fejlesztése fenntartható (fennmaradó) termékek / technológiák / klaszterek, a határon átnyúló üzleti központok és főbb helyszínek számára, valamint az erősebb regionális kompetencia fejlesztése érdekében. E tevékenységek erősítése növelni fogja a határtérség versenyképességét és innovációs kapacitását, nemcsak regionális, de nemzetközi szinten is. 1.2. Célkitűzés: A munkaerő tartós növelése Ennek az intézkedésnek a célja az emberi erőforrás menedzsment javítása a képzés, oktatás és képesítés területein. A természetes személyeket, vállalkozásokat, valamint a határtérség egészét, fel kell készíteni a jövő kihívásaira és a közös munkaerőpiacra. A szociális integráció és az egyenlőség 10

táplálja a kölcsönös toleranciát, a kultúrák együttélését, és a kisebbségek elfogadását, melyek mind egy nyitott gondolkodású társadalom fontos alkotóelemei, valamint lehetővé teszi az esélyegyenlőséget a térség jólétének biztosítása érdekében. A munkalehetőségeket és a versenyképességet a határtérségben a munkaerőpiacok együttműködése, valamint egy közös humán erőforrás menedzsment, támogatják. A fenntartható fejlődés biztosításának érdekében különleges figyelmet kell fordítani a társadalmi integráció és esélyegyenlőség alapelvének általános támogatására és alkalmazására minden elvégzett tevékenységnek figyelembe kell vennie az adott célcsoportok különböző szükségleteit. A munkaerő fenntartható növekedésének támogatására meghatározott konkrét célok: Közös munkaerőpiac kialakítása és a munkaerő-piaci intézmények közötti intenzívebb együttműködés támogatása; A munkaerőpiacok integrációjának támogatása; a fiatalok oktatásának és munkalehetőségeinek javítása; Az oktatási és szakképesítési intézmények közötti intenzívebb együttműködés támogatása; A határon átnyúló tudományos, oktatási és know-how tapasztalatcsere támogatása; Segítségnyújtás a társadalmi integráció és munkaerő-piaci esélyegyenlőség területein. Az emberi erőforrások közötti egyenlőtlenségeket le kell küzdeni, és a határ mindkét oldalán kialakítani egy egységes regionális munkaerőpiacot, valamint egy tudás alapú társadalmat, a regionális munkanélküliség csökkentésének érdekében. 1.3. Célkitűzés: A szociális infrastruktúra és a közszolgáltatások minőségének biztosítása Ez az intézkedés a szociális közlétesítmények és a közszolgáltatások fenntartását célozza meg, a programterület távol eső és gyéren lakott területein is. A regionális helyzetelemzés szerint a szociális infrastruktúra és a szociális szolgáltatások minősége romlik, különösen a térség szórványosabb, mezőgazdasági jellegű területein. Az együttműködés a szociális szolgáltatások terén várhatóan növekvő szerephez jut, különösen az egészségügyi együttműködés fejlesztésének és a vészhelyzetekben való együttműködésének tekintetében. Ugyanez vonatkozik a gyermekgondozási intézmények, iskolák és egyetemek együttműködésére is. A határtérség gazdasági és társadalmi integrációjában hangsúlyt kell helyezni a tágabb körben értelmezett szociális területek intenzív együttműködésére. Az intézkedés célja a releváns partnerek együttműködésének, információ-átadásának és a legjobb gyakorlat tapasztalatcseréjének támogatása, valamint a közszolgáltatások jelenlétének biztosítása a programtérség kevésbé kedvezményezett területein. A határon átnyúló együttműködés ösztönzésének érdekében olyan struktúrák, know-how és szervezetek felállítása szükséges, amelyek megkönnyítik azoknak a vállalkozásoknak, nem-kormányzati szervezeteknek (NGO) és más non-profit szervezeteknek a tevékenységeit, melyek aktívan kívánnak működni a határtérség mindkét oldalán. Az együttműködés és a szervezeti struktúrák tartóoszlopokként működnek a határon átnyúló együttműködések és kezdeményezések bevezetése, fejlesztése és fenntartása során. A cél olyan, a meglévő szükségletekhez igazodó szervezeti struktúrák létrehozása, amelyek a már létező és jól működő intézményi struktúrák erősítését, illetve további fejlesztéseit a határon átnyúló irányban támogatják. A szociális infrastruktúrák és közszolgáltatások minőségének biztosítására meghatározott konkrét célok: A szociális szolgáltatások és az egészségügy területein fellelhető együttműködési hatások kiaknázása a határtérség helyi és regionális szervezetei közötti együttműködések erősítése, fejlesztése és optimalizálása által; Közös struktúrák kifejlesztése a közszolgáltatások jelenlétének biztosítására a határtérségben; Az otthoni- és közszolgáltatások javítása a hátrányos helyzetű csoportok számára; A vészhelyzetekben közreműködő különböző szereplők együttműködésének javítása és intézményesítése határ mindkét oldalán. E tevékenységek erősítése által az életszínvonal a határtérségben emelkedni fog. 11

2. Prioritás: Fenntartható fejlődés és elérhetőség Célkitűzések A 2. prioritás célja a fenntartható fejlődés előmozdítása, a térség elérhetőségének javítása, illetve az egyenlőség támogatása a térségben. Ezen prioritás fejlesztési stratégiájának végrehajtását három célkitűzés és számos különböző tevékenység támogatja: 2.1. Célkitűzés: Az ökomobilitás, közlekedés és regionális elérhetőség javítása A határon átnyúló gazdasági fejlődés és együttműködés, valamint az intenzívebb határon átnyúló tevékenységek és kapcsolatok egyaránt megkövetelnek egy kiterjesztett környezetbarát, fenntartható regionális közlekedési struktúrát és szervezetet. E tevékenységi kör középpontjában a puha intézkedések állnak, mint a határon átnyúló logisztikai, információs- és kommunikációs rendszerek fejlesztése, illetve a határon átnyúló összeköttetések, különösen a tömegközlekedési rendszerek javítása. A közös megközelítések célja a meglévő kapacitások hatékonyabb használata, illetve az új lehetőségek kiaknázása a határtérségben, megvalósíthatósági tanulmányokkal és lobbytevékenységgel. Az ökomobilitás, közlekedés és regionális elérhetőség javítására meghatározott konkrét célok: A határon átjáró forgalom és a határmenti elérhetőség javítása (a határtérség periférikus területeinek, illetve az északi-déli és keleti-nyugati területeinek jobb összeköttetéseire összpontosítva), különös figyelemmel a tömegközlekedésre; A határon átnyúló logisztikai menedzsment javítása; Információs és kommunikációs struktúrák kialakítása és kiterjesztése; Több határátkelőhely kialakítása és a határon átmenő tömegközlekedés javítása; A regionális elérhetőség és a térségen belüli mobilitás javítása fenntartható módon, innovatív megoldások, tömegközlekedés és multimodalitás által; A térség nagyobb városai közötti összeköttetések javítása. A regionális közlekedési infrastruktúra és szervezet fejlesztése segít a programterület egyenlőtlenségeinek csökkentésében, illetve a határon átnyúló tevékenységek és kapcsolatok fokozásában. 2.2. Célkitűzés: A határon átnyúló kormányzati rendszer erősítése A szociális és kulturális együttműködés területének jelentőssége az intézményi együttműködések tekintetében várhatóan növekvő szerephez jut. A térség együttes fejlődésének érdekében szoros együttműködés szükséges. A tevékenységi területek az önkormányzatok együttműködésétől a people to people tevékenységekig széles spektrumot foglalnak magukba, figyelembe véve a kulturális örökséget, illetve a természeti és emberi erőforrásokat. A kis- és közepes méretű városok alapvető fontosságú szerepet játszanak a térség átfogó fejlődésében, ezért ezek együttműködését támogatni kell. A térség többközpontú településszerkezetének megfelelően a területfejlesztés határon átnyúló perspektívája támogatja a városok és térségek integrációját, a kulturális örökség megőrzésével együtt. A kockázat-megelőzés területén történő együttműködés fokozza a védelmet. Az új együttműködések kezdeti gátlásainak leküzdésére a people to people tevékenységek segítik az első határon túli lépéseket kisebb méretekben, és nem bürokratikus módon. Ezek a kisléptékű együttműködések szükségszerűek a térség pozitív együttműködési atmoszférájának érdekében. A határon átnyúló kormányzati rendszer erősítésére meghatározott konkrét célok: Az önkormányzatok közötti együttműködés erősítése a térség közös fejlődési perspektívájának támogatásáért; A CENTROPE stratégia építésének támogatása; Az életminőség javítása a térség kis városaiban és falusi-mezőgazdasági területein; A lehetséges együttműködési területek és első kapcsolatok felkutatása, valamint a már meglévő együttműködések erősítése; 12

A regionális és helyi hatóságok közötti hálózattevékenység (networking) és tapasztalatcsere megerősítése; A határtérség szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztése és optimalizálása; A people to people tevékenységek, mint a kulturális együttműködés alapjainak támogatása. A szociális és kulturális együttműködések és szervezeti struktúrák a határon átnyúló együttműködések bevezetésének, fejlesztésének és fenntartásának alapkövei. A határon átnyúló dimenzióval rendelkező, szükségleteket követő szervezeti struktúrák létrehozása és támogatása, illetve a már meglévő és jól működő struktúrák további fejlesztése garantálja a térség fenntartható fejlődését. 2.3. Célkitűzés: A természeti erőforrások menedzsmentjének javítása Az átfogó cél az erőforrások fenntartható használata. A természeti erőforrások és kultúrtáj értékeinek, egyidejű védelmének és használatának megvalósítása érdekében szükségszerű az információ átadás, a hozzáállás és tapasztalatcsere. Ezen túl a már működő rendszereket javítani kell és a határon átnyúló koncepciókat fejleszteni. Az erőforrások fenntartható használatának biztosítása érdekében a tudatosságot fokozó tevékenységek hasznosak. A megújuló energia egy felemelkedő gazdasági szektor, amely nagyban hozzájárul a térség fenntartható fejlődéséhez. Fontos ezért az energia hatékonyság javítása. Mindezek mérlegelésekor figyelembe kell venni a határtérségben meglévő regionális különbségeket, például az infrastruktúra követelményeit a technikai infrastruktúra és szervezet tekintetében (pl. kockázat-megelőzés, vízgazdálkodás, hulladékkezelés, zajcsökkentés). A természeti erőforrások menedzsmentjének javítására meghatározott konkrét célok: A magas minőségű természet, természeti erőforrások és tájkép fenntartható használatának, védelmének és megőrzésének erősítése; Az energia hatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások intenzívebb felhasználása; A biodiverzitás széleskörű változatosságának fenntartása és a bioszféra növekedési elmélet kiterjesztése; A közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása a víz- hulladék menedzsment együttműködő hatásai által; A környezet védelmének és közös menedzsmentjének ösztönzése; A gazdasági tevékenységek környezetre kifejtett negatív hatásainak csökkentése és kikerülése; A természeti kockázatok csökkentése a vízgazdálkodás-beli együttműködés által; A környezeti minőség védelme és növelése azáltal, hogy gazdasági tényezővé minősül (a regionális fenntartható termékek versenyképességének fokozása által). A környezet és a gazdasági tevékenységek transznacionális hatásai szoros együttműködést kívánnak a határ mindkét oldalán, a természeti erőforrás menedzsment megfelelő rendszerének kifejlesztése által, a magas életszínvonal fenntartásának érdekében. 3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás A hatékony programmenedzsment és információáramlás biztosításának érdekében a technikai segítségnyújtás célja a határon átnyúló együttműködés és menedzsment eszközök minőségének javítása. Pénzügyi terv A programban rendelkezésre álló európai uniós forrás 82,3 millió euró, amelyhez mindkét ország úgynevezett kormányzati társfinanszírozást társít. A projektek által felhasználható pénzügyi keret 85%-át teszi ki az Európai Unió által, 15%-át pedig a projektpartnerek és/vagy az egyes kormányzatok által nyújtott finanszírozás. A több mint 82 millió eurós összeghez az Európai Regionális Fejlesztési Alap e célra fordítható forrásaiból Ausztria 47.7 millió, Magyarország pedig közel 34.6 millió euró összeget allokál. A táblázatok bemutatják az osztrák-magyar együttműködési program pénzügyi terveit. 13

1. táblázat: Az ERFA hozzájárulása az osztrák-magyar területi együttműködéshez évenkénti bontásban (Euró) Év ERFA Strukturális Alap támogatása 2007 11.449.403,66 2008 11.570.941,56 2009 11.716.252,79 2010 11.715.718,56 2011 11.772.614,32 2012 11.946.239,88 2013 12.111.584,84 összesen 82.282.755,62 Az operatív program pénzügyi terve a teljes programperiódusra vonatkozóan megadja az operatív programba bevont összes alap pénzügyi támogatásának összegét, a nemzeti hozzájárulás és a visszatérítés mértékét, prioritás tengelyenként bontva. 2. táblázat: Az osztrák-magyar területi együttműködés támogatás forrásai prioritásonként (Euró) Közösségi támogatás (a) Nemzeti köztámogatás (b) Nemzeti magántámogatás [1] (c) Támogatás összesen (d) = (a)+(b)+ (c) A társfinans zírozás aránya (e) 1 = (a)/(d) 1. Prioritási 33.763.468,89 5.958.259,22 0,00 39.721.728,11 0,85 tengely 2. Prioritási 43.604.210,03 7.694.860,59 0,00 51.299.070,63 0,85 tengely Technikai 4.915.076,70 867.366,48 0,00 5.782.443,17 0,85 segítségnyújtás Összesen 82.282.755,62 14.520.486,29 0,00 96.803.241,91 0,85 Az Operatív Program végrehajtásának szervezeti struktúrája A program végrehajtását a közösen felállított intézményi struktúrák látják el. Irányító Hatóság Felelős intézmény R M B - Regionalmanagement Bgld GmbH, Ausztria Felelős az operatív program irányításáért és végrehajtásáért a megbízható pénzügyi menedzsment elvének megfelelően. 14

Igazoló Hatóság Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal, Ausztria Ellenőrzési Hatóság Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancelláriahivatal, Ausztria Felel az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azok benyújtásáért az Európai Bizottsághoz. Gondoskodik arról, hogy az ellenőrzési munka figyelembe vegye a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési szabványokat. ERFA Kifizető Egység ERP Fund, Ausztria Az Igazoló Hatóság nevében az ERFA alap pénzügyi menedzsmentjéért felelős szervezet. Nemzeti Hatóságok Osztrák Köztársaság Szövetségi Kancellária, Ausztria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország A tagállamok biztosítják, hogy a táblázatban felsorolt hatóságok és szervezetek a feladataik elvégzéséhez szükséges összes információhoz hozzájussanak. Közös Szakmai Titkárság Közreműködő Szervezetek VÁTI Kht. Soproni Képviseleti Iroda, Magyarország Amt der Wiener Landesregierung, Amt der Niederösterreichischen Landesregierung, R M B - Regionalmanagement Bgld GmbH, Amt der Steiermärkischen Landesregierung, Ausztria Segíti az Irányító Hatóság, a Közös Monitoring és Irányító Bizottság, valamint megfelelő esetekben az Ellenőrzési Hatóság munkáját. Felelnek információnyújtásért a programról és a pályázati felhívásról az Irányító Hatósággal együttműködve, valamint a kedvezményezettek által benyújtott kiadások ellenőrzéséért és igazolásáért. VÁTI Kht., továbbá a VÁTI Kht. Nyugat-dunántúli Regionális Irodái, Magyarország 15