Vers- és prózamondó előadóművész. Színész II. 2/81

10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 2 212 02 0010 2 03 Vers- és prózamondó előadóművész Színész II. 2/81

1. Fellépési lehetőséget kap egy készülő antik versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. (1.-16.) tételek kidolgozásához ajánlott szakirodalom Grüll Korsós Turgonyi Valaczka: Líra, dráma, epika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. színészmesterség alapismeretei, szerk.: Kovács Gábor Dénes, NSZFI, 2009. G. Tóth Károly: Kis magyar irodalomtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 199. Barta Farkas Kis: Irodalmi fogalomtár, Könyvkuckó Kiadó, 2004. Szerb ntal: világirodalom története, Magvető Kiadó 1989. Kristó Nagy István: világirodalom története I-II., Trezor Kiadó, 1993. Hankiss Elemér: z irodalmi mű mint komplex modell, Magvető Kiadó, 198. Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek a honfoglalástól napjainkig. Budapest, Littoria, 1994. John Peacock: Nagy kosztümös könyv. Budapest, Littoria, 1993. Díszlet jelmez. Magyar szcenográfia, Budapest, Göncöl Kiadó, 200. Szapphó: phroditéhez nakreon: Engem a szerelem Horatius: Thaliarchushoz Vergilius: IX. Ecloga Információtartalom vázlata z ókori kultúrák jellemzői, a városállamok. görög kultúra szakaszai, klasszikus fénykora színjátszás ősformáinak (mágia, rítus, mimézis) megjelenése. z ókori énekmondók tevékenysége. görög költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói görög színjátszás, előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága. színjátszás helye, a színház épülete, játékalkalmak, a színjátszók működésének jellemzői a görög színjátszás fénykorában latin kultúra szakaszai, a művelődés jellemzői, fénykora görög és a latin komédia kialakulása, kapcsolata, forrásai, jellemző típusai, jelentős alkotói latin színjátszás kulturális, társadalmi beágyazottsága 3/81

színjátszás helye, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók működésének jellemzői a latinok színházi kultúrájában z antik színjátszás és előadó-művészet játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői z antik képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői z antik görög és latin líra főbb típusai, műfajai (himnusz, dal, epigramma, elégia, óda, ekloga, episztola), nyelvi és verstani jellemzői (időmértékes verselés, verslábak, sorok, strófák), képalkotása, retorikai alakzatai (párhuzam, ismétlés, fokozás stb.), elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) 4/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 1. Fellépési lehetőséget kap egy készülő antik versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Típus B B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet z információtartalom vázlata alapján z ókori kultúrák jellemzői, a városállamok. görög kultúra szakaszai, klasszikus fénykora latin kultúra szakaszai, a művelődés jellemzői, fénykora görög költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás ősformáinak (mágia, rítus, mimézis) megjelenése. z ókori énekmondók tevékenysége. z antik színjátszás és előadóművészet játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői görög és a latin színjátszás, előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága. színjátszás helye, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók működésének jellemzői a görög színjátszás fénykorában, valamint a latinok színházi kultúrájában. görög és a latin komédia kialakulása, kapcsolata, forrásai, jellemző típusai, jelentős alkotói z antik képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért /81

vizsgázó neve:... poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés z antik görög és latin líra főbb típusai, műfajai (himnusz, dal, epigramma, elégia, óda, ekloga, episztola), nyelvi és verstani jellemzői (időmértékes verselés, 20 verslábak, sorok, strófák), képalkotása, retorikai alakzatai (párhuzam, ismétlés, fokozás stb.), elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Önállóság 1 Precizitás 1 Társas dekvát metakommunikáció 1 Interperszonális rugalmasság 1 Gyakorlatias feladatértelmezés 1 Kreativitás, ötletgazdagság 2 Módszer Figyelem-összpontosítás 2 Emlékezőképesség 2 (ismeretmegőrzés) bsztrakt (elméleti) gondolkodás 1 Összesen 12 Mindösszesen 100 6/81

2. Fellépési lehetőséget kap egy készülő középkori versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Ómagyar Mária-siralom Vogelweide: Hársfaágak csendes árnyán Villon: fellebbezés balladája Információtartalom vázlata középkor kultúrájának szakaszai, típusai (egyházi, világi), centrumai. Stíluskorszakok, irányzatok, a művészeti ágak jellemzői, főbb irodalmi műfajok középkor drámairodalmának kialakulása, forrásai, jellemző típusai (misztérium, mirákulum, moralitás, farce), műfajai, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás kulturális, társadalmi beágyazottsága színjátszás helye és tere, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a középkorban színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői középkori képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői középkori vallásos és világi költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói középkori líra főbb típusai, műfajai (himnusz, lovagi dalköltészet, rondó, lírai ballada), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 7/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 2. Fellépési lehetőséget kap egy készülő középkori versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Ómagyar Mária-siralom Vogelweide: Hársfaágak csendes árnyán Villon: fellebbezés balladája Típus B B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet z információtartalom vázlata alapján középkor kultúrájának szakaszai, típusai (egyházi, világi), centrumai Stíluskorszakok, irányzatok, a művészeti ágak jellemzői, főbb irodalmi műfajok középkori vallásos és világi költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás helye és tere, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a középkorban színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői középkor drámairodalmának kialakulása, forrásai, jellemző típusai (misztérium, mirákulum, moralitás, farce), műfajai, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás kulturális, társadalmi beágyazottsága középkori képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 8/81

vizsgázó neve:... poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés középkori líra főbb típusai, műfajai (himnusz, lovagi dalköltészet, rondó, lírai ballada), 20 nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Társas Módszer Önállóság 1 Precizitás 1 dekvát metakommunikáció 1 Interperszonális rugalmasság 1 Gyakorlatias feladatértelmezés 1 Kreativitás, ötletgazdagság 2 Figyelem-összpontosítás 2 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) 2 bsztrakt (elméleti) gondolkodás 1 Összesen 12 Mindösszesen 100 9/81

3. Fellépési lehetőséget kap egy készülő reneszánsz versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Petrarca: Ti szerencsés füvek Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett Balassi Bálint: Júliát hasonlítja a szerelemhez Balassi Bálint: Egy katonaének Információtartalom vázlata reneszánsz művelődés jellemzői, a fénykor kulturális, művészeti alkotásai, forma- és stílusteremtő alkotói reneszánsz drámairodalmának forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói színjátszás és az előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a reneszánsz korában színjátszás helye, a játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői az itáliai reneszánsz színjátszás fénykorában színjátszás játékstílusa, a commedia dell arte esztétikai, szcenikai jellemzői reneszánsz képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői reneszánsz költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói reneszánsz líra főbb típusai, műfajai (szonett, antik versformák, epigramma, elégia, énekelt versek), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) 10/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 3. Fellépési lehetőséget kap egy készülő reneszánsz versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Petrarca: Ti szerencsés füvek Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett Balassi Bálint: Júliát hasonlítja a szerelemhez Balassi Bálint: Egy katonaének Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet dráma- és színháztörténet z információtartalom vázlata alapján reneszánsz művelődés jellemzői, a fénykor kulturális, művészeti alkotásai, forma- és stílusteremtő alkotói színjátszás és az előadóművészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a reneszánsz korában reneszánsz költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás helye, a játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői az itáliai reneszánsz színjátszás fénykorában reneszánsz drámairodalmának forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói színjátszás játékstílusa, a commedia dell arte esztétikai, szcenikai jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 11/81

vizsgázó neve:... B jelmez- és viselettörténet reneszánsz képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői reneszánsz líra főbb típusai, műfajai (szonett, antik poétika, verstan versformák, epigramma, elégia, énekelt versek), nyelvi és verstani 20 jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg z irodalomelmélet, értelmezése, elemzése (nyelvi, műelemzés szerkezeti, érték- és valóság- 20 mozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Társas Módszer Önállóság 1 Precizitás 1 dekvát metakommunikáció 1 Interperszonális rugalmasság 1 Gyakorlatias feladatértelmezés 1 Kreativitás, ötletgazdagság 2 Figyelem-összpontosítás 2 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) 2 bsztrakt (elméleti) gondolkodás 1 Összesen 12 Mindösszesen 100 12/81

4. Fellépési lehetőséget kap egy készülő barokk versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Zrínyi Miklós: feszületre Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, részlet Rákóczi-nóta Információtartalom vázlata barokk korstílus jellemzői, a spanyol udvari kultúra fénykora, jelentős művészeti alkotásai, alkotói spanyol barokk dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói színjátszás és az előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a barokk udvari reprezentáció korában színjátszás helye, a játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői barokk képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői barokk költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói barokk líra és epika főbb típusai, műfajai (himnusz, eposz, vitairat, fiktív levél, kuruc költészet), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) 13/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 4. Fellépési lehetőséget kap egy készülő barokk versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Zrínyi Miklós: feszületre Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, részlet Rákóczi-nóta Típus B B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet z információtartalom vázlata alapján barokk korstílus jellemzői, a spanyol udvari kultúra fénykora, jelentős művészeti alkotásai, alkotói színjátszás és az előadóművészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a barokk udvari reprezentáció korában barokk költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás helye, a játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői spanyol barokk dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói barokk képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 14/81

vizsgázó neve:... poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés barokk líra és epika főbb típusai, műfajai (himnusz, eposz, vitairat, fiktív levél, kuruc 20 költészet), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Társas Módszer Önállóság 1 Precizitás 1 dekvát metakommunikáció 1 Interperszonális rugalmasság 1 Gyakorlatias feladatértelmezés 1 Kreativitás, ötletgazdagság 2 Figyelem-összpontosítás 2 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) 2 bsztrakt (elméleti) gondolkodás 1 Összesen 12 Mindösszesen 100 1/81

. Fellépési lehetőséget kap egy klasszicista és rokokó stílusú szövegekből szerkesztett összeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem J. W. Goethe: Vándor éji dala Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I-II. Berzsenyi Dániel: Közelítő tél Információtartalom vázlata klasszicista és a rokokó korstílusok jellemzői, az udvari kultúrák fénykora, jelentős művészeti alkotásai, alkotói. felvilágosodás jellemzői ngliában, Franciaországban. német és a magyar felvilágosodás sajátosságai, jelentős alakjai francia klasszicista dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói színjátszás és az előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a francia udvari reprezentáció, valamint a felvilágosodás évszázadában színjátszás helye, a játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a francia színjátszás nagy korszakában, valamint a felvilágosodás idején klasszicista, valamint a rokokó képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői klasszicista, valamint a rokokó költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói klasszicista, valamint a rokokó líra főbb típusai, műfajai (rokokó dalköltészet, klasszicista epigramma, óda, elégia, episztola), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) 16/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap. Fellépési lehetőséget kap egy klasszicista és rokokó stílusú szövegekből szerkesztett összeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem J. W. Goethe: Vándor éji dala Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I-II. Berzsenyi Dániel: Közelítő tél Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet dráma- és színháztörténet z információtartalom vázlata alapján klasszicista és a rokokó korstílusok jellemzői, az udvari kultúrák fénykora, jelentős művészeti alkotásai, alkotói. felvilágosodás jellemzői ngliában, Franciaországban. német és a magyar felvilágosodás sajátosságai, jelentős alakjai klasszicista, valamint a rokokó költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás és az előadóművészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a francia udvari reprezentáció, valamint a felvilágosodás évszázadában francia klasszicista dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói színjátszás helye, a játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a francia színjátszás nagy korszakában, valamint a felvilágosodás idején Pontszámok Max. 10 1 Elért 17/81

vizsgázó neve:... B jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés klasszicista, valamint a rokokó képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői klasszicista, valamint a rokokó líra főbb típusai, műfajai (rokokó dalköltészet, klasszicista epigramma, óda, elégia, 20 episztola), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Társas Módszer Önállóság 1 Precizitás 1 dekvát metakommunikáció 1 Interperszonális rugalmasság 1 Gyakorlatias feladatértelmezés 1 Kreativitás, ötletgazdagság 2 Figyelem-összpontosítás 2 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) 2 bsztrakt (elméleti) gondolkodás 1 Összesen 12 Mindösszesen 100 18/81

6. Fellépési lehetőséget kap egy szentimentalista és romantikus stílusú versekből szerkesztett összeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Csokonai Vitéz Mihály: Magánossághoz P. B. Shelley: Óda a nyugati szélhez Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty Mihály: Előszó Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet Információtartalom vázlata szentimentalizmus stílusirányzatának, a romantika korstílusának művészi látásmódja, esztétikai jellemzői, alkotó körei és kiemelkedő alkotói Európában és a magyar irodalomban z európai és a magyar romantikus dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás és az előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a romantika korában játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a romantika időszakában színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a 19. század első felében szentimentalista és romantikus költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói az európai és a magyar irodalomban szentimentalista és romantikus líra főbb típusai, műfajai (elégikus költészet, romantikus dalköltészet, óda, himnusz, rapszodikus látomásversek), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 19/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 6. Fellépési lehetőséget kap egy szentimentalista és romantikus stílusú versekből szerkesztett összeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Csokonai Vitéz Mihály: Magánossághoz P. B. Shelley: Óda a nyugati szélhez Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban Vörösmarty Mihály: Előszó Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet z információtartalom vázlata alapján szentimentalizmus stílusirányzatának, a romantika korstílusának művészi látásmódja, esztétikai jellemzői, alkotó körei és kiemelkedő alkotói Európában és a magyar irodalomban szentimentalista és romantikus költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói az európai és a magyar irodalomban színjátszás és az előadóművészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a romantika korában. színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 20/81

vizsgázó neve:... B dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés z európai és a magyar romantikus dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a romantika időszakában képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a 19. század első felében szentimentalista és romantikus líra főbb típusai, műfajai (elégikus költészet, romantikus dalköltészet, óda, himnusz, rapszodikus 20 látomásversek), nyelvi, verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 21/81

vizsgázó neve:... Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Személyes Társas Önállóság 1 Precizitás 1 dekvát metakommunikáció 1 Interperszonális rugalmasság 1 Gyakorlatias feladatértelmezés 1 Kreativitás, ötletgazdagság 2 Módszer Figyelem-összpontosítás 2 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) 2 bsztrakt (elméleti) gondolkodás 1 Összesen 12 Mindösszesen 100 22/81

7. Fellépési lehetőséget kap egy készülő, romantikus stílusú, tematikus szerkesztettségű (táj, közélet, költői mesterség) versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Petőfi Sándor: puszta, télen Vajda János: Nádas tavon rany János: kertben Petőfi Sándor: XIX. század költői rany János: Vojtina ars poeticája Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Információtartalom vázlata magyar romantika korstílusának művészi látásmódja, esztétikai jellemzői, alkotó- körei és kiemelkedő alkotói. 19. század magyar művelődéstörténetének főbb jellemzői magyar romantikus dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás és az előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a magyar romantika korában játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a romantika időszakában színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a 19. századi Magyarországon magyar romantikus költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói romantikus líra főbb témáit (tájköltészet, közéleti költészet, ars poeticák) megjelenítő alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 23/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 7. Fellépési lehetőséget kap egy készülő, romantikus stílusú, tematikus szerkesztettségű (táj, közélet, költői mesterség) versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Petőfi Sándor: puszta, télen Vajda János: Nádas tavon rany János: kertben Petőfi Sándor: XIX. század költői rany János: Vojtina ars poeticája Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet z információtartalom vázlata alapján magyar romantika korstílusának művészi látásmódja, esztétikai jellemzői, alkotókörei és kiemelkedő alkotói. 19. század magyar művelődéstörténetének főbb jellemzői magyar romantikus költészet, epika és dráma kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás és az előadóművészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a magyar romantika korában. színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 24/81

vizsgázó neve:... B dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés magyar romantikus dráma forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a romantika időszakában képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a 19. századi Magyarországon romantikus líra főbb témáit (tájköltészet, közéleti költészet, ars poeticák) megjelenítő 20 alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 2/81

8. Fellépési lehetőséget kap egy szimbolista versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Tóth Árpád: Hajnali szerenád C. Baudelaire: Kapcsolatok. Rimbaud: részeg hajó dy Endre: magyar Ugaron dy Endre: Kocsi-út az éjszakában Babits Mihály: lírikus epilógja Információtartalom vázlata 19. század második felének művelődéstörténeti jellemzői, a naturalizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus stílusirányzatai századvég és a századforduló polgári drámairodalmának forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás kulturális, társadalmi beágyazottsága a századforduló idején Európában játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a naturalista játékhagyomány kialakulásának időszakában naturalista színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a 19. század második felében és a századfordulón z impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói szimbolista líra főbb témáit (táj, közélet, ars poetica) megjelenítő alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) 27/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 8. Fellépési lehetőséget kap egy szimbolista versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Tóth Árpád: Hajnali szerenád C. Baudelaire: Kapcsolatok. Rimbaud: részeg hajó dy Endre: magyar Ugaron dy Endre: Kocsi-út az éjszakában Babits Mihály: lírikus epilógja Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet z információtartalom vázlata alapján 19. század második felének művelődéstörténeti jellemzői, a naturalizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus stílusirányzatai z impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás kulturális, társadalmi beágyazottsága a századforduló idején Európában naturalista színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 28/81

vizsgázó neve:... B dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés századvég és a századforduló polgári drámairodalmának forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői a naturalista játékhagyomány kialakulásának időszakában képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a 19. század második felében és a századfordulón szimbolista líra főbb témáit (táj, közélet, ars poetica) megjelenítő alkotások nyelvi és verstani 20 jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 29/81

9. Fellépési lehetőséget kap egy, az avantgárd izmusok szövegeiből szerkesztett versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Kassák Lajos: Mesteremberek József ttila: Medáliák József ttila: Nem én kiáltok Babits Mihály: Húsvét előtt Információtartalom vázlata 20. század első felének művelődéstörténeti jellemzői, az avantgárd stílusirányzatai z avantgárd drámairodalmának forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a 20. század első felének Európájában játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók működésének jellemzői az antinaturalista játékhagyomány kialakulásának időszakában, a keleti színjátszás hatása z avantgárd irányzatok néhány kiemelkedő színházi alkotója, jellemző játékstílusok, a pódiumműsorok esztétikai, szcenikai jellemzői képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a századelő Európájában z avantgárd (futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus) költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói z avantgárd líra poétikai eszközei, verstípusai (képzettársítás, prózavers, szabadvers, szimultaneitás, pátosz, fokozott kifejezőerő), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 31/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 9. Fellépési lehetőséget kap egy, az avantgárd izmusok szövegeiből szerkesztett versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Kassák Lajos: Mesteremberek József ttila: Medáliák József ttila: Nem én kiáltok Babits Mihály: Húsvét előtt Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet z információtartalom vázlata alapján 20. század első felének művelődéstörténeti jellemzői, az avantgárd stílusirányzatai z avantgárd (futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus) költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotói színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a 20. század első felének Európájában z avantgárd irányzatok néhány kiemelkedő színházi alkotója, jellemző játékstílusok, a pódiumműsorok esztétikai, szcenikai jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 32/81

vizsgázó neve:... B dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés z avantgárd drámairodalmának forrásai, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók működésének jellemzői az antinaturalista játékhagyomány kialakulásának időszakában, a keleti színjátszás hatása képzőművészet, viselet és divat főbb jellemzői a századelő Európájában z avantgárd líra poétikai eszközei, verstípusai (képzettársítás, prózavers, szabadvers, szimultaneitás, 20 pátosz, fokozott kifejezőerő), nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 33/81

10. Fellépési lehetőséget kap egy, az újklasszicizmus stílusát bemutató versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Babits Mihály: Ősz és tavasz között Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség József ttila: Óda József ttila: Dunánál Radnóti Miklós: Hetedik ecloga Információtartalom vázlata 20. század első felének művelődéstörténeti jellemzői Magyarországon. z újklasszicizmus irányzata 20. század első harmadának drámairodalma, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a 20. század első felében Magyarországon. pódiumművészet kiemelkedő alakjai divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei a huszadik század első harmadában. korszak magyar képző- és iparművészetének tendenciái játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői színjátszás és előadó-művészet játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői z újklasszicizmus költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotókörei, alkotói z újnépiesség lírájának főbb témáit (táj, közélet, ars poetica, létösszegzés) megjelenítő alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 3/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 10. Fellépési lehetőséget kap egy, az újklasszicizmus stílusát bemutató versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Babits Mihály: Ősz és tavasz között Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség József ttila: Óda József ttila: Dunánál Radnóti Miklós: Hetedik ecloga Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet z információtartalom vázlata alapján 20. század első felének művelődéstörténeti jellemzői Magyarországon. z újklasszicizmus irányzata z újklasszicizmus költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotókörei, alkotói színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a 20. század első felében Magyarországon. színjátszás és előadó-művészet játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői. pódiumművészet kiemelkedő alakjai Pontszámok Max. 10 1 Elért 36/81

vizsgázó neve:... B dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés 20. század első harmadának drámairodalma, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei a huszadik század első harmadában. korszak magyar képző- és iparművészetének tendenciái z újnépiesség lírájának főbb témáit (táj, közélet, ars poetica, létösszegzés) megjelenítő 20 alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 37/81

11. Fellépési lehetőséget kap egy, az újnépiesség stílusát bemutató versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. József ttila: Tiszta szívvel Nagy László: város címere Illyés Gyula: Koszorú Juhász Ferenc: Fekete páva Csoóri Sándor: nyám fekete rózsa Információtartalom vázlata 20. század derekának művelődéstörténeti jellemzői Magyarországon. népiesség irányzata 20. század második harmadának drámairodalma, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a 20. század második harmadában Magyarországon. pódiumművészet kiemelkedő alakjai divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei a huszadik század középső harmadában. korszak magyar képző- és iparművészetének tendenciái játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői z újnépiesség költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotókörei, alkotói z újnépiesség lírájának főbb témáit (táj, közélet, ars poétika) megjelenítő alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 39/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 11. Fellépési lehetőséget kap egy, az újnépiesség stílusát bemutató versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. József ttila: Tiszta szívvel Nagy László: város címere Illyés Gyula: Koszorú Juhász Ferenc: Fekete páva Csoóri Sándor: nyám fekete rózsa Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet z információtartalom vázlata alapján 20. század derekának művelődéstörténeti jellemzői Magyarországon. népiesség irányzata z újnépiesség költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotókörei, alkotói színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága a 20. század második harmadában Magyarországon. pódiumművészet kiemelkedő alakjai Pontszámok Max. 10 1 Elért 40/81

vizsgázó neve:... B dráma- és színháztörténet jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés 20. század második harmadának drámairodalma, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői. játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei a huszadik század középső harmadában. korszak magyar képző- és iparművészetének tendenciái z újnépiesség lírájának főbb témáit (táj, közélet, ars poetica) megjelenítő alkotások nyelvi és 20 verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 41/81

12. Fellépési lehetőséget kap egy készülő, az újtárgyiasság stílusát bemutató versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli József ttila: Téli éjszaka Babits Mihály: Balázsolás Pilinszky János: Négysoros Pilinszky János: pokrif Információtartalom vázlata 20. század második harmadának művelődéstörténeti jellemzői Magyarországon 20. század második harmadának drámairodalma, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága az 1930 1960 közötti időszakban Magyarországon. pódiumművészet kiemelkedő alakjai divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei a huszadik század középső harmadában. korszak magyar képző- és iparművészetének tendenciái játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői z új tárgyiasság költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotókörei, alkotói z újtárgyiasság lírájának főbb műfajait (leíró költemény, himnusz, epigramma, elégia) megjelenítő alkotások nyelvi és verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, szerkezeti, érték- és valóság- mozzanatok feltárása) 43/81

vizsgázó neve:... Értékelő lap 12. Fellépési lehetőséget kap egy készülő, az újtárgyiasság stílusát bemutató versösszeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, valamint verstani ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható vers szövegét, feltárja a vershelyzetet. Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli József ttila: Téli éjszaka Babits Mihály: Balázsolás Pilinszky János: Négysoros Pilinszky János: pokrif Típus B Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint művelődéstörténet z irodalomtörténet pódiumtörténet dráma- és színháztörténet z információtartalom vázlata alapján 20. század második harmadának művelődéstörténeti jellemzői Magyarországon z új tárgyiasság költészetének, epikus és drámai formáinak kialakulása, forrásai, jellemző műfajai, jelentős alkotókörei, alkotói színjátszás és előadó-művészet kulturális, társadalmi beágyazottsága az 1930 1960 közötti időszakban Magyarországon. pódiumművészet kiemelkedő alakjai. színjátszás játékstílusa, esztétikai, szcenikai jellemzői 20. század második harmadának drámairodalma, jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői játéktér, a színházépület sajátosságai, játékalkalmak, a színjátszók és előadók működésének jellemzői Pontszámok Max. 10 1 Elért 44/81

vizsgázó neve:... B jelmez- és viselettörténet poétika, verstan z irodalomelmélet, műelemzés divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei a huszadik század középső harmadában. korszak magyar képző- és iparművészetének tendenciái z újtárgyiasság lírájának főbb műfajait (leíró költemény, himnusz, epigramma, elégia) megjelenítő alkotások nyelvi és 20 verstani jellemzői, képalkotása, retorikai alakzatai, elemzési technikái kijelölt lírai szöveg értelmezése, elemzése (nyelvi, 20 szerkezeti, érték- és valóságmozzanatok feltárása) Összesen 80 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért Olvasott köznyelvi szöveg megértése 2 4 Köznyelvi beszédkészség 2 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2 Összesen 8 4/81

13. Fellépési lehetőséget kap egy készülő, epikus anyagokból szerkesztett összeállításban. Elsődleges feladata, hogy művelődéstörténeti, irodalom- és színháztörténeti, poétikai, ismeretei alapján értelmezze és elemezze az alábbiak közül választható szöveget. Ottlik Géza: Iskola a határon Eszterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba Závada Pál: Jadviga párnája Információtartalom vázlata két rendszerváltás közötti négy évtized magyar művelődéstörténetének jellemzői, a groteszk művészi szemlélete magyar színjátszás struktúrái, műsortípusai, jellemző játékstílusai, esztétikai cél- és eszközrendszerének sajátosságai az egypártrendszer diktatórikus berendezkedésének keretei között korszak képző- és iparművészetének tendenciái. divat és a színpadi viselet, jelmez jellegzetességei két rendszerváltás közötti korszak drámairodalmának jellemző típusai, műfajai, jelentős alkotói, tematikai, dramaturgiai jellemzői színjátszás kulturális, társadalmi beágyazottsága a két rendszerváltás között. főváros jelentős prózai és zenés színházai, a kiemelkedő vidéki teátrumok. z előadóművészet jellemző formái, kiemelkedő alkotói az ötvenes, hatvanas, hetvenes években. korszak regényformáinak kialakulása, forrásai, jellemző típusai, jelentős alkotókörei, alkotói 20. század második felében publikált magyar próza szövegtani, szerkezeti, tematikai jellemzői, elemzési technikái kijelölt szöveg értelmezése, elemzése (a tér- és időszerkezet, a jellem- és környezetábrázolás, a cselekményszerkezet, a stilisztikai sajátosságok feltárása) 47/81