HÍRADÓ. Albertirsai KULTURÁLIS DÖMPING JÚNIUSBAN. Szent Iván éji tűzgyújtás - Mediterrán est - Nem nyert. a városközpont. projekt 4.

XXII. évfolyam, 6. szám Nem nyert a városközpont projekt 4. oldal 2010. június Albertirsai HÍRADÓ Közéleti és tájékoztató lap Megjelenik minden hónap első hetében Bővebb információ, archívum a város honlapján: http://www.albertirsa.hu 100 Ft KULTURÁLIS DÖMPING JÚNIUSBAN Szent Iván éji tűzgyújtás - Mediterrán est - 2010. június 26. Helyszín: Erzsébet tér 17 00 Művészeti Iskola fúvószenekarának műsora 17 45 Hip-Hop Dance 18 00 Bábszínház gyerekeknek 18 00 Hastánc 19 00 Fitness a javából 19 15 Gerje Party Fúvósegyüttes 20 00 Stefanidu Janula és együttese Görög zenekar és táncház 22 00 Tábortűzgyújtás 22 00 STROKES a Csillag születikből 23 00 Fiesta együttes 23 30 Retro disco

2 Albertirsai Híradó 2010. június V Á R O S H Á Z A Tartalom VÁROSHÁZA... 3-7. oldal KULTÚRA... 8-9. oldal KÖZÉLET... 10-12. oldal AKTUÁLIS... 13-17. oldal SPORT... 18-19. oldal KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK... 20. oldal Dolina túra 15. oldal 2010. május közepén a délutáni órákban a Győzelem utca iskola udvaráról 1 db, a zeneiskola udvaráról pedig 2 db kerékpárt tulajdonítottak el ismeretlen, feltehetően gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők. Ebben a hónapban is történt vonaton lopás Budapest Albertirsa között, amikor iratokat és készpénzt tulajdonítottak el. Itt szeretnénk felhívni a vonattal utazók figyelmét, hogy táskáikat értékeiket ne a poggyásztartóra rakják, és soha ne hagyják őrizetlenül, nem jól látható helyen értékeiket, és ha gyanús személyeket észlelnek, figyelmeztessék utastársaikat is. Az Albertirsa területén lévő áramszolgáltató sérelmére több bűncselekményt is elkövettek, amely során nyilvános helyen elhelyezett kapcsoló szekrények ajtóit tulajdonították el, és ezzel az elektromos vezetékeket hozzáférhetővé tették a pár ezer forintos haszon reményében. Mivel a színesfémlopás kiemelt bűncselekmény kategória, így az eset súlyos büntetést vonhat maga után. Egy alkalommal Albertirsa külterületén 100 litert olajat tulajdonítottak el trafóból, ezzel közel másfél milliós kárt okozva a sértettnek. A Köztársaság utcában május elején a délelőtti órákban kistehergépkocsit törtek fel, és ismét egy az ülésen felejtett táskát tulajdonítottak el, visszatérő lehetőséget Fotó: Motyovszki Mária Sportsikerek 18. oldal RENDŐRSÉGI HÍREK biztosítva a bűncselekményeket elkövető személyeknek a haszonszerzésre. Május végén több betörést is elkövettek a külterületi és hétvégi házas részeken. Műszaki cikkeket, házi vízmű szivattyút, satut, köszörűgépet, kézi fúrógépet, sarokcsiszolót, fűkaszát tulajdonítottak el. A fűtés szezon lejártával sem szűntek meg a falopások, sajnos májusban is volt, több alkalommal riasztottak bennünket ilyen bűnesetekhez. A továbbiakban is, ha bárhol gyanús személyeket, vagy bármilyen egyéb gyanús körülményt tapasztalnak, tegyenek bejelentést a nap bármely szakában a 06/20 973 9021-es telefonszámon, amelyen az albertirsai rendőrjárőr azonnal értesíthető. Amennyiben indokolt a bejelentés követően járőr mielőbb megteszi a megfelelő intézkedéseket. Beiratkozás a művészeti iskolába A 2011/2012-es tanévben is szeretettel várunk minden régi és új növendéket, akik szeretnének a művészetekkel megismerkedni. Zene és társastánc művészeti ágakon az alábbi szakokra lehet jelentkezni: szolfézs előképző; furulya, fuvola, gitár, harsona, klarinét, szaxofon, tenorkürt, trombita, tuba, ütő, vadászkürt, zongora; társastánc; Beiratkozás: 2010. június 18-ig (péntekig) munkanapokon 8 30-15 30 óráig az irodában. Tel.: 370-501; 70/382-34-18 Kérjük a határidő pontos betartását! AZ ÖSSZEFOGÁS ELKEZDŐDÖTT Május 21-én 18.00 órakor egy IVÓ NAPI PÜNKÖSDÖLŐ utcabált szervezetek helyi vállalkozók a BA-KO utcában. A rendkívül kellemes hangulatú eseményen volt főzőverseny, és több koncert is. Fellépett többek között a Gerje-Party Fúvósegylet is. A belépőből összegyűlt, közel fél millió forintot a Gerje-Party Fúvósegylet illetve férfi kézilabda csapat támogatására ajánlották fel a szervezők. S.L. MEGHÍVÓ A Gerje-Party Fúvósegylet 2010. június 13-án, vasárnap 16.30 órai kezdettel tartja VERSENYEK ELŐTT elnevezésű koncertjét az Irsai Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatalának udvarán (a Luther utcában, a Művészeti Iskolával szemben). A műsorban előadásra kerülnek a június 28-án, Balatonföldváron rendezendő fúvószenekari verseny, valamint a július 4-10. között, a Pécs EKF 2010 keretén belül kiírásra került I. Magyar Fúvószenei Nagydíj Szórakoztató fúvószene és Eredeti koncertfúvós zene kategóriáinak kötelező és szabadon választott művei. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

2010. június Albertirsai Híradó 3 V Á R O S H Á Z A ELSŐ KÉZBŐL VIRÁGVÁSÁR Idén tizedik alkalommal rendeztük meg a Polgármesteri Hivatal udvarán a kedvezményes virágvásárt, amelynek célja közterületeink, és az egyes családi házakhoz tartozó előkertek szebbé, díszesebbé tétele. A május tizenötödikén megtartott vásáron összesen 6697 tő egynyári virág talált gazdára, ötven forintos egységáron. A vásárló családok száma kettőszázkilencvenhét. Őszintén bízom abban, hogy a virágok döntő többsége csakugyan közterületre kerül majd, s így sokan gyönyörködhetünk bennük. GERJE TAKARÍTÁS A megelőző napokban, hetekben leesett jelentős mennyiségű eső kétféle módon is hátráltatta a május tizenötödikére meghirdetett Gerje takarítást. Egyrészt a patak környékének növényzete (az előzetesen elvégzett részleges kaszálás ellenére) az ilyenkor szokásostól lényegesen nagyobbra nőtt, másfelől pedig erősen nedves, vizes volt. Nem csoda hát, hogy csupán harmincnégy ember gyűlt össze a patak medrének szeméttől történő megtisztítására. Sőt! Tizenegy óra tájt eleredt az eső, s emiatt a munkát a tervezettnél előbb kellett befejezni. A takarítás így is eredményes volt, mivel a meder 2500 méter hosszából mintegy másfél köbméter szemét került kitermelésre és elszállításra. Köszönet érte mindenekelőtt az IR- MÁK Nonprofit Kft. városunkban élő klienseinek, és a Tessedik Sámuel Általános Iskola tanulóinak, valamint nevelőinek. Úgy gondolom, az idén tavasszal lebonyolított három határtakarítási akciónk jelentős javulást hozott külterületeink és a Gerje patak általános állapotában. FÁK, ÖRÖKZÖLDEK TELEPÍTÉSE A LavandArt Kft. idén is komoly mértékben hozzájárul közterületeink szépítéséhez. A március, majd április hónapban két alkalommal, ingyenesen átadott, öszszesen negyven darab örökzöld után, májusban előbb száz, majd újabb ötvenöt ún. sövény tuját ajándékozott a városnak. Az örökzöldeket a Tessedik Iskolához, az Új- telepi Óvoda melletti játszótérhez, a Vasút utca Pesti út sarokra, a Hősök útjára és a Köztársaság u. Gróf Széchenyi utca közötti parkba telepítettük. Emellett tizennyolc darabot ajándékoztunk a Katolikus Iskolának, hogy a kertjük szépítését célzó terveiket szolgálja. Köszönet a LavandArt Kft-nek a nagylelkű adományozásért. KÖLTSÉGVETÉS MÓDOSÍTÁS UTÁN Képviselő-testületünk május 14-i, rendkívüli ülésén módosította idei költségvetési rendeletét. A változtatás okát túlnyomó részben a 2009-es gazdálkodási év összegzése alapján ismertté vált pénzmaradvány adta. Ennek teljes öszszege 174.945 ezer forint. Ez az összeg, az állami finanszírozásból származó korrekció miatt, 6.642 ezer forinttal csökken. Az így fennmaradó 168.303 ezer forintból 82.853 ezer forint a kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány. Mindezek levonása után, 85.450 ezer forintnyi az ún. szabadon felhasználható összeg. A költségvetés módosításáról szóló előterjesztésben azt javasoltam, hogy összesen 22.642 ezer forintot adjunk vissza azoknak az intézményeinknek, amelyeknél a pénzmaradvány eredetileg keletkezett. Így ezek az intézményeinek (Művelődési Ház, Tessedik Iskola, Napsugár Óvoda, Családsegítő Központ, víz- és csatornamű, Polgármesteri Hivatal) az eredeti költségvetésünkben elfogadottakon túlmenően tizenhárom feladatot tudnának újabbként végrehajtani, egyre pedig az abban meghatározottnál több pénzt költhetnének. A következő csokor olyan teendőkhöz (szám szerint öthöz) rendelt plusz összeget 10.300 ezer forint értékben, amelyek teljesítése különösen fontos. Így például a kátyútlanításra szánt pénzt hárommillió, a földútjaink rendbetételéhez rendeltet pedig kettőmillió forinttal javasoltam megnövelni. Úgy gondolom, ezek jelentőségét a hosszú tél, és a már-már extrém módon csapadékos tavasz ismeretében szükségtelen hangsúlyoznom. Végezetül 10.308 ezer forint olyan feladatokhoz történő hozzárendelését javasoltam, amelyek teljesítését korábban elhatároztuk, ám költségvetésünkön még nem vezettük át. Ilyen például a város rendezési tervének módosításához szükséges kiadás. Mindeközben február vége (tehát költségvetési rendeletünk elfogadása) óta több változás történt várható bevételeink körében is. Így például áprilisban elvetette a képviselő-testület azt a korábbi döntését, hogy a Pesti úti ingatlant tizenkettő millió forintért értékesíti. Ezeket a változásokat is indítványoztam figyelembe venni a költségvetés módosításakor. Annak érdekében, hogy képviselő-társaim egyezségre jussanak a javaslatcsomag egészéről a rendkívüli ülés előtti hétre ún. informális testületi megbeszélést hívtam össze. Ezen, a javasolt változtatások zöménél többségi konszenzus alakult ki. Az így elfogadott indítványokat terjesztettem a fent említett tizennegyedikei testületi ülés elé. Az itt kialakult vitát elsősorban néhány vadonatúj képviselői indítvány, továbbá a városunkban dolgozó két közösség egyegy kérése táplálta. Megítélésem szerint, végeredményben vállalható egyezségre jutottunk. Mindezek után, a 2010. évi városi költségvetés ma ismert főösszege 1.922.136 ezer forint. Ez az önkormányzati gazdálkodás sajátosságai következtében év végéig több tízmillió forinttal emelkedik majd. A képviselő-testület május 14-i ülésén hozott döntése után a felhalmozási szférában (beruházások, jelentős értékű beszerzések) ebben az esztendőben előreláthatólag ötvennyolc feladatot tudunk megoldani. A meglévő intézményeink, szolgáltatásaink biztonságos működtetésén, továbbá a felhalmozási feladatok végrehajtásán kívül, mai ismereteink szerint 23.818 ezer forint áll rendelkezésünkre tartalékként. Ebből az összegből oldhatjuk meg az előre nem látható, esetleges teendőinket, továbbá remélt újabb pályázatok ún. önerejéhez szolgálhat. Mindeközben városunk vagyona gyarapszik, hitelállománya pedig nagyságrenddel a még egészséges mérték határa alatt van. Minden jel arra mutat tehát, hogy az idén ősszel leköszönő képviselő-testület kiegyensúlyozott módon gazdálkodó, egészséges, biztató állapotban adhatja át a várost utódjának. Addig azonban rengeteg feladatunk van még, hiszen a fent említett ötvennyolc felhalmozási célt a gyakorlatban kell megvalósítanunk. Folytatás a következő oldalon >>

4 Albertirsai Híradó 2010. június V Á R O S H Á Z A Folytatás az előző oldalról TOVÁBB KERESSÜK BÖLCSŐDEI BERUHÁZÁS KIVITELEZŐJÉT Hazánk hatályos közbeszerzési törvényéről gyakorta úgy érzi az alkalmazására kötelezett, hogy túlbonyolítja egy-egy feladat végrehajtás kivitelezőjének kiválasztási folyamatát. A jogalkotó szándéka a verseny tisztaságának megteremtése és a korrupció visszaszorítása volt e törvény létrehozásával. Nagyon is méltányolandó, sőt szükségszerű célok ezek. Csak hát jó magyar szokás szerint túlságosan bonyolultra sikeredett a törvény, s némely rendelkezése olyan pontokon is rendkívüli szigorú, ahol tán nem lenne erre szükség. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a nagy értékű beruházásaink zöméhez nem találunk helybéli kivitelezőt. Építőipari vállalkozásaink nagy többsége ugyanis nem tud megfelelni azoknak a kemény előfeltételeknek, amiket a közbeszerzési törvény miatt kell alkalmaznunk. Ez az egyik oka annak is, ami éppen most történik velünk, a városi bölcsőde felújítása kapcsán. Képviselő-testületünk május 14-én, zárt ülésen tárgyalta a bölcsődei beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásról szóló előterjesztést. Az ülés zárt jellegét önkormányzatunk üzleti érdeke indokolta. A Bíráló Bizottság által készített jelentésből kiderült, hogy négy vállalkozás (egyik sem albertirsai) nyújtotta be pályázatát. Ők valamennyien alkalmasnak bizonyultak a munka elvégzésére, ám mindannyian olyan formai hibát vétettek, amely miatt ajánlatuk érvénytelen. Ezért, a közbeszerzési törvény értelmében, testületünk ún. hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos eljárás keretében folytatja a kivitelező kiválasztását. Tehát a négy alkalmas, de érvénytelen ajánlatot produkáló céggel kell tárgyalást tartanunk. Ezzel csak egyetlen gond van: az idő közben telik... Így is minden esély adott arra, hogy a felújított és kibővített bölcsőde az ősz közepére fogadókész állapotba kerüljön. EZÚTTAL NEM SIKERÜLT Sajnos a városközpont fejlesztése érdekében az év elején benyújtott pályázatunk elutasításra került. Ez azt jelenti, hogy az új városháza megépítése a következő kéthárom esztendő során nem valószínű. Az eredményt akkor is kudarcnak tartom, ha a Régió című folyóirat májusi számában azt olvashatjuk, hogy délkelet Pest megye huszonnégy települése közül Albertirsa a harmadik helyen áll, az uniós források megszerzésének versenyében. Mindezek után, a közeljövő egyik legfontosabb városfejlesztési feladatának tartom, hogy a településközpont megkezdett kialakítása folytatásának módjáról és lehetséges ütemezéséről döntsünk. Alapos szakmai és várospolitikai egyeztetések kell megelőzzék a döntést. Fazekas László A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÁJUSI ÜLÉSEIRŐL Május 14-én tárgyalta az albertirsai képviselő-testület az előző évi pénzmaradvány felosztásáról szóló előterjesztést. Mint ismeretes korábban, az áprilisi rendes ülésen, az akkor javasolt felosztást a testület elvetette, és Dr. Kiss Tibornak, a Pénzügyi Bizottság elnökének a javaslatára céltartalékba helyezte. Ezt követően május elején egy informális ülésen megvitatták a képviselői javaslatok alapján a lehetséges felosztási alternatívákat, majd szimpátiaszavazással döntötték el azt, hogy mely javaslatok kerülhettek bele a végleges előterjesztésbe. Ezt tárgyalta meg 14-én a grémium egy rendkívüli ülésen. Mint azt Fazekas László a vitát megelőző bevezetőben elmondta, a költségvetési tételek összesítése után 85.450.000 forint szabad pénzmaradvány felosztásáról dönthet a testület, mivel a tényleges 174.945.000 Ft-os maradványból már 89.495.000 Ft kötelezettséggel terhelt. Arra is felhívta a város első embere a figyelmet, hogy előreláthatóan feladatként jelentkezik majd 2010-ben az Alberti Evangélikus Szociális Otthon bővítése, melyet az alapellátási feladatok miatt kell a városnak támogatnia. A fürdő üzemeltetője is jelezte, hogy itt is várhatóak plusz költségek, és az esetleges nyertes pályázatokhoz is kell egy tartalék, melyből a szükséges önrészt finanszírozhatja a város. Major Judit alpolgármester szerint, szomorú, hogy a hiteltörlesztés 6 millió forinttal nőtt a forint gyengülése miatt, és nem biztos, hogy a jelenlegi állapot már a mélypont, esélyes lehet a forint arra, hogy tovább romoljon, ami újabb plusz kiadással terhelheti a várost. Tóth Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület 12 millióval az ingatlanértékesítéstől való elállással, 1,3 millióval pedig a HÉSZ szükséges módosításával már áprilisban csökkentette a felhasználható szabad pénzkeretet, ennek ellenére javasolta, hogy támogassák a Kinizsi Önkéntes Vagyonvédelmi Egyesület kérését, melyben egy polgárőr autó vásárlásához kérnek 400.000 Ft önkormányzati hozzájárulást. Ezzel kapcsolatban Szemőkné Szedlacsek Judit, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke többször megjegyezte, hogy mielőtt ebben pozitívan döntenének, célszerű lenne megvizsgálni, hogy a egyesület hogyan működik. Mint azt Szemőkné hangsúlyozta, az a 250.000 Ft elvesztett foglaló, amelyre hivatkoznak (Szombathely Lada Níva) az egyesület részéről, sehol sem szerepel, pedig jelezte Szemőkné Szedlacsek Judit, ő utána járt. Ilyen foglalásról sehol sem tudnak. Orosz István a Polgárőr egyesület elnöke, erre megjegyezte, hogy, ha kell számlával is igazolja, hogy támogatás hiányában ezt a pénzt már elveszítették a foglalásnál. A vitát követően a lehetséges tételek közé a kért összeg azzal a feltétellel került be, hogy az adásvételről bemutatott számlával igazolva fizetheti ki csak a 400.000 Ft-ot az Önkormányzat az egyesületnek, egyéb esetben nem. Szőke Károly a Sport utca szabályozására kért 1 milliót valamint a Pesti úti kerékpárút tervezésére 2,8 milliót. Elter János a Landler Jenő utcában építendő 6 db parkolóra kért 750.000 forintot, melyet a Napsugár Óvoda külső tatarozására szánt 5,7 millió forintból kívánt átcsoportosítani. Mivel többen is javasoltak átcsoportosítást ebből a tételből, Sági Józsefné azt javasolta, hogy ezt a pénzt helyezzék egyelőre tartalékba, és a felosztásáról később döntsenek. Szót kért a Jobbik Magyarországért Mozgalom megjelent képviselője, Rivó Endre is. Arra kérte a testületet, hogy a zárszámadási adatokat teljes egészében tegye nyilvánossá a város a honlapján. Egy kisebb számolási vitát is generált, melyről kiderült, hogy nincs igaza, az előterjesztésben szerepelt adatok megfeleltek a valóságnak. Ezt a tes- Folytatás a következő oldalon >>

2010. június Albertirsai Híradó 5 V Á R O S H Á Z A Folytatás az előző oldalról tület elfogadta. Támogatta a Polgárőrök és Elter János kérését is, viszont elvetett Szőke Károly két indítványát. Így az eredetileg tervezett 19.568.000 Ft tartalék a szavazás után 23.828.000 Ft-ra módosult. A testület végül 10 igen és 4 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést. Egyebekben Zatykó Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a közlekedési táblák sok helyen nem láthatóak, és a tükrök egy részét összefestették, sürgősen tenni kell az ügyben valamit. Szőke Károly azt tudakolta, hogy miért nem készültek még el a Vinyica utcai olajfogók. Fazekas László jelezte, hogy erre írásban válaszol. Szemőkné Szedlacsek Judit afelől érdeklődött, hogy valóban megszűnt-e a nőgyógyászat Albertirsán. Dr. Pécsi Angéla jelezte, hogy egyelőre szünetel, de a ceglédi kórház ígéretet tett rá, hogy mielőbb igyekszik pótolni a hiányzó szakorvost. Arra is felhívta a figyelmet a doktornő, hogy 31 7. osztályos kislány megkapta a méhnyakrák elleni 1. védőoltást. Az erre elkülönített 1,2 millió forint 40.000 forinttal kevesebb volt az előirányzottnál, de a költségvetést nem kell módosítani, mivel ő és Siposné Györe Zsuzsa, pótolta a hiányzó összeget. Elter János arra hívta fel a figyelmet, hogy a földutak rendbetételét mielőbb el kell kezdeni, mivel a sok eső miatt az állapotok tragikusak. Május 27-én közmeghallgatással és maratoni rendes üléssel folytatta a munkáját az albertirsai képviselő-testület. Elsőként Kovács Lászlóné kért arra választ, hogy igaz-e, hogy 2 háziorvosi állás megszűnik Albertirsán? Arra is választ kért, hogy miért nem vett igénybe közel 30 millió forintot az elnyert támogatásból az Újtelepi Óvodánál a város és a bölcsőde esetében, miért volt szükség két tervre? A kérdések mellett arra is felhívta a felszólaló a figyelmet, hogy a Baross utcai buszfordulónál az autók gyakran parkolnak a parkrészen, és azt tönkre teszik, és arról is szólt, hogy a hűtőházzal szembeni területet illegális szemétlerakóként használják. Fazekas László válaszában jelezte, hogy praxis egy sem szűnik meg, csak az egyik háziorvos kíván egy évre fizetés nélküli szabadságot kivenni. (Dr. Galiger Zoltán kérését később az ülésen elfogadták, praxisában a helyettesítését dr. Zátrok Anikó látja el.) A város polgármestere jelezte azt is, hogy a két jelzett problémának utána néz. Az Újtelepi Óvodával kapcsolatban Jászberényi Tamás alpolgármester válaszolt. Mint mondta, a kivitelező kevesebb összegért vállalta a munkát, mint azt eredetileg becsülték, így maradhatott meg közel 32,5 millió forint. A bölcsődére pedig egy építési engedélyezési tervdokumentáció és egy kiviteli terv készült, ezeket kötelező volt elkészíttetni a pályázathoz. Misák István amiatt szólalt fel, mivel a tervezett Lidl áruház benyújtott tervrajzán elzárták a kapubejárójukat. A fellebbezés az ügyben 200 ezer forintjába került, pedig a háza esetében miden rendben van. Mint azt a település jegyzője jelezte, valószínűleg a Földhivatali bejegyzésen követhettek el hibát. Egy egyeztetésen ezt mindenképpen orvosolni fogják. Veressné Domonkos Emőke az élő díszfák védelmében szólalt fel, és több pontban összefoglalva adott át egy javaslatcsomagot a város vezetésének arra, hogy hogyan lehetne javítani a helyi rendeletek ellentmondásait a fás környezet érdekében. Csabankó Lajos a Liliom Bicskei Tulipán utcák környékén kérte, hogy az árkokat tegyék rendbe, mert vízelvezetési problémák adódtak a környéken a sok esőzés miatt. A közmeghallgatást követően rendes ülésen folytatódott a munka. Elfogadták, hogy közbeszerzést írnak ki arra, hogy a város szabad piacon vásárolhassa meg az elektromos áramot jelentősebb megtakarítás reményében. Meghallgatták és elfogadták az IRMÁK Nonprofit Kft. szakmai beszámolóját, majd a közétkeztetés helyzetéről szóló beszámolót is. Megvitatták a város fogalomképes ingatlanvagyonának hasznosításáról szóló előterjesztést is. Dr. Kiss Tibor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnos a válság miatt az értékesítési lehetőségek beszűkültek, és a tendencia negatív. Ezt példázza az is, hogy a második félévben egyetlen egy építési engedélyt sem adtak ki Albertirsán. A jelenleg meglévő 105 forgalomképes ingatlan becsült ára 1.163.194, 984 Ft. Sajnos az értékesíteni kívánt ingatlanokból csak néhány külterületit sikerült eladni, mindössze 563.000 Ft értékben. Komolyabb vita bontakozott ki a MAG Ingatlanbefektetési Alappal kötendő megállapodás tárgyában. A cég a Thomson & White cégtől átruházás útján szerezte meg a bérleti jogviszonyt az albertirsai területre. A most benyújtott szerződéstervezetben ehhez kérte az Önkormányzat hozzájárulását, vállalva egyben a korábbi bérlő kötelezettségeinek az átvállalását. A szerződéskötés után 3 nappal arra is garanciát vállalt, hogy 3 millió forintot átutalnak a városnak hozzájárulás címén. Elter János szerint ez szerződés nem vállalható, több aggályos pontja van. Például a 2009-ben rögzített térképmásolat és a tényleges állapot nem azonos. Több ígéretet nem tartott meg a cég, nem látták el például a takarítási feladatokat sem. Nagy László szerint, ha aláírják a szerződést azzal lemond a város a beleszólási jogáról. Fazekas László szerint eddig sem volt a városnak beleszólási joga, és a szerződéssel épp most fogják azokat a kötelezettségeket rögzíteni, amelyek eddig nem voltak lefixálva. Dr. Kenéz Márta a MAG jogi képviselője jelezte, hogy a bérleti jog átadása már megtörtént, ebbe a városnak beleszólási joga nincs. A szerződés a városnak nyújt garanciát. Szőke Károly szerint gondolni kell a gödör rendezésére. Erre a felajánlott 3 millió kevés. Lebanov József szerint furcsa és érthetetlen számára, hogy ha az Önkormányzat a Thomson & White-tal áll jogviszonyban, akkor először miért nem velük tisztázzák a kérdést. Szerinte a bizalmatlanság oka az, hogy 2006-ban úgy írta alá a szerződést Fazekas László, hogy arról a testület nem tudott, és a parkolóhelyekért a cég nem fizetett megváltást. Fazekas László szerint ezt már több fórumon, büntető feljelentés során is tisztázták, és soha nem állapítottak meg szabálytalanságot. Szőke Károly kérésére név szerint szavaztak a kérdésben, és 8 igen 7 nem mellett végül a szerződés aláírása mellett döntött minimális többséggel a grémium. Nem kis vita után fogadták el a Pesti út és Vágóhíd utcai szennyvízcsatorna kivitelezéséhez szükséges közbeszerzés kiírását. Ezzel lényegében, mint azt Fazekas László hangsúlyozta, végre megoldódik a Szentmártonkátai út lakóinak bekötési mizériája. Elter János szerint az előterjesztés nem kellően kidolgozott, hiszen véleménye szerint a Vágóhíd utcai csatornázást a Sportcentrumra felvett hitelből kellett volna finanszírozni. Arra is választ kért, hogy miért lett 43 db a bekötések száma az eredetileg feltüntetett 250 helyett. Pozsonyi István az utóbbival kapcsolatban jelezte, hogy 43 bekötésről volt szó eredetileg is, a 250 azt jelzi, hogy a hálózat hány bekötést bír el. Parázs vita bontakozott ki a Vécsey u. 22/2., a Galamb utca 22/1-2., a Nefelejcs utca 5. és az Irinyi utca 6/1. számú ingatlanok tervezett felújítási munkáival kapcsolatban. Tóth Sándor már előzetesen jelezte, hogy a bizottságok zöme elutasította az előterjesztést arra hivatkozva, hogy a lakókkal szemben több kifogás is megfogalmazható, Folytatás a következő oldalon >>

6 Albertirsai Híradó 2010. június V Á R O S H Á Z A Folytatás az előző oldalról így át kell gondolni a tervezett munkákat. Siposné Györe Zsuzsa szerint ezek a munkák Önkormányzati feladatok, és név szerinti szavazást kért a döntésnél. Nagy László is egyetértett azzal, hogy az állagmegóvás érdekében el kell végezni a munkákat, de hangsúlyozta, hogy ahol a lakók felelősége bizonyítható, ott fel kell róni nekik a költségeket. Szőke Károly szerint külön kellene dönteni a külső és a belső munkákról. Felszólalt a kérdésben Rivók Endre is a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője, szerinte élni kell a kaució lehetőségével, és ha kell le kell dolgoztatni a tulajdonosokkal közmunka keretében azon költségeket, amelyek az ingatlan nem rendeltetés szerű használatából eredtek. Kovács Zoltánné dr., a település jegyzője szerint a felsorolt belső munkák nagyobb átalakítások utáni festésekről szólnak, amely Önkormányzati feladat, ráadásul közel 10 éve nem végzett felújítást a város ezeken az ingatlanjain. Buzás Edit is felszólalt, és kérte a testületet, hogy támogassák az előterjesztést, mert ezeknek a lakóknak nagy szüksége van a segítségre. A testület végül 10 igen és 5 nem szavazat mellett elfogadta az előterjesztést. S.L. A Dolina Zöld Kör ígéretének eleget téve a következőkről tájékoztatja az olvasókat: a Sportközpontunk labdarúgó versenypályája gyepfelületének öntözése céljára az ingatlanon már meglévő, vízügyi hatósági nyilvántartásban szereplő fúrt kút közvetlen közelében újonnan létesített kút ügyében indult perben a május 12.-ei második tárgyalási napon a civil szervezet a per szüneteltetését kérte a bíróságtól. A perhalasztást azért kezdeményeztük és ezt már a legutóbbi városfórumon bejelentettük, mert tekintettel vagyunk a sportolók, a sportolni vágyók, a szurkolók, és legfőképp az albertirsai adófizetők érdekeire. A per szüneteltetésének időtartama alatt figyelemmel fogjuk kísérni az újonnan létesített öntözőkútnak a Sportközpont telkén belüli kétfunkciós parkolója közvetlen közelében elhelyezkedő, 6308. hrsz.-ú országos és EU-s természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanon lévő védett kékperjés lápra gyakorolt hatását. (Nem kék cserjés láp mint írta azt élcelődve Polgármester úr az áprilisi híradó 18. oldalán közzétett véleményében.) Amennyiben időközben bebizonyosodik, hogy az öntözőkútból kinyert vízmenynyiség nem okoz semmiféle káros hatást a vizes élőhelynek minősülő védett kékperjés lápra nézve, úgy a per tovább folytatásától el fogunk tekinteni. Az edzőpálya kialakításának elmaradása hátterében meghúzódó okokról, és a Az edzőpályáról láp vagy nem láp címmel megjelent értekezéshez néhány apró gondolat: a DZK. 2007. év nyarán, még a Sportközpont tervezésének megkezdése előtt egy képviselő-testületi ülésen felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a beruházás helyszínéül 1992-93. táján kiválasztott terület szűk a megvalósítani szánt funkciókra, és a megvalósuló létesítmény jövőbeni továbbfejlesztésére, FOKUSZBAN A SPORTKÖZPONT bővítésére nem lesz lehetőség. Hangsúlyosan felhívtuk arra is a figyelmet, hogy a sportközpont céljára szánt terület 2001-ben országos, ill. 2007. nyár elején EU-s természetvédelmi oltalom alá került, ezért szigorú korlátozásokkal kell számolni, mind az igények megfogalmazásakor, mind pedig a létesítmény tervezésekor. Azt is elmondtuk, hogy a pénztárcánkhoz mért ütemezésben előbb az edzőpálya, majd a versenypálya kialakításában gondolkodjunk. A DZK. jelzései süket fülekre találtak, de ugyanígy nem vették figyelembe a sportolók jelzéseit sem a képviselők. Ezt a figyelem felhívásunkat a híradó leközölte. Lehet, hogy tán Elter képviselő úr nem vett részt ezen az ominózus testületi ülésen? Túllépve ezen az apróságon is: az edzőpálya két és féléve elhúzódó telekalakítási eljárásáról, a kivitelezés várható kezdéséről, és a tervezett befejezési határidejének változásairól is minden koordinátori beszámolás után pontosan hírt adott az Albertirsai Híradó! A legutolsó autentikus tájékoztatás az edzőpálya területének elhúzódó telekalakítási eljárásáról, és a felmerült akadály okairól az elmúlt évben volt, amikor városunk Jegyzője egy képviselői kérdésre adott válaszában a Polgármesterünk jelenlegi kommunikációjától kissé eltérően egyértelműen hatósági eljárási hibára hivatkozott. A Jegyzőasszony elmúlt évi nyilatkozata ma is teljesen helytálló. Szerintünk. az országosan védett, vizes élőhelynek minősülő kékperjés láp kiterjedését, lehatárolását és természetvédelmi jogi jellegének megállapítását célszerű lett volna még a telekalakítási engedélyezési eljárás megkezdése előtt kezdeményezni a környezetvédelmi hatóságnál és nem most a beruházás legutolsó fázisában, akkor, amikor az edzőpálya tervek már két és fél esztendeje elkészültek. Költői a kérdés: vajon miképp készülhetett el ennek a jogi aktusnak a hiányában az edzőpálya terve és költségbecslése úgy, hogy az igénybe venni szánt terület jogi státusza, és a telekalakítás hivatalosan még nem is volt rendezve? Szerintünk ezekkel a helyesbítésekkel válhat teljessé a leendő edzőpályáról szóló polgármesteri tájékoztatás. Végezetül a város közös vagyonáért aggódókat is megnyugtatjuk: a Dolina Zöld Kör továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Képviselő-testület az eddig elkészült Sportközpont beruházással, és a 420 millió forintos kölcsönnel (figyelem: 462 milliós jelzálogjog szerepel a tulajdoni lapon!) hitelt érdemlően, tételesen számoljon el a lakosság felé. DOLINA ZÖLD KÖR tagsága nevében: Kovács Lászlóné elnök De mi az a FOKUSZ? Kedves Kovács Lászlóné! Fenti, titokzatos című írásának konkrét állításaira az alábbiakban válaszolok: 1. Igazán nagyvonalú gesztus a DZK-tól, hogy miután közel egy éven keresztül próbálta akadályozni az öntözőkút létesítését, majd pert indított ellene, most kérte annak szüneteltetését. A régi kút teljesítménye egyébként nagyságrenddel kisebb annál, ami egy labdarúgó pálya öntözéséhez szükséges. Ezt Ön pontosan tudja. 2. A Sportközpont létesítésére valóban még 1992-ben kiszemelt terület nem szűk erre a célra. Ez nyilvánvaló abból a telekmegosztási folyamatból (is), amit a májusi Híradóban ismertetek. Régóta Folytatás a következő oldalon >>

2010. június Albertirsai Híradó 7 V Á R O S H Á Z A Folytatás az előző oldalról egyedül a DZK próbálja görcsösen bizonygatni ennek az ellenkezőjét. 3. Jegyző Asszony tavaly pontosan fogalmazott, amikor hatósági eljárási hibával magyarázta az edzőpálya létesítéséhez szükséges telekalakítás elhúzódását. Erről 2009-ben magam is számos alkalommal beszéltem. (A hiba egyébként nem nálunk történt Ön ezt is jól tudja.) Csak hát az eljárás 2010-ben is elhúzódik. Ennek pedig most már a DZK fellebbezése az egyetlen oka. Ez egyszerű tény. Szó sincs tehát ebben az esetben semmiféle eltérő kommunikációról. Időközben csupán az okozó vált eltérővé, s azt most így hívják: Dolina Zöld Kör. 4. Önök megint tévednek: az edzőpálya önálló terve nem készült el sem két és fél éve, sem azóta. Mindössze a Sportközpont egészének tervezésekor készült róla egy helyszínrajz, csomóponti megjelölésekkel. Ennek az volt a célja, hogy a Sportközpont létesítés egészének koncepcióját végiggondolhassuk. Az edzőpálya kialakítás, mint olyan, egyébként nem építési engedély köteles tevékenység. Tehát önálló tervdokumentációra formálisan szükség sincs. Ez a helyesbítés a kérdésére. BEMUTAT- KOZOTT A GERJE ALKOTÓKÖR 5. A DZK nyugodtan ragaszkodhat a Sportközpont beruházással, és az annak alapjául szolgáló hitellel való elszámoláshoz. Ragaszkodását az se kell megzavarja, hogy az elszámolás a 2008. és a 2009. évi gazdálkodásunkról szóló testületi beszámolóban csakúgy megtörtént, mint két városfórumon. A 420, illetve a 462 millió forint összefüggéséről pedig legutóbb (legalább harmadszor) Jászberényi Tamás alpolgármester Úr adott tájékoztatást a képviselő-testület május 14-ei nyílt ülésén. Ott, ahol (másokkal együtt) Ön is jelen volt. Végezetül egy szubjektív megjegyzés: Albertirsa Képviselő-testülete és polgármestere nem a lakosság felé, hanem a város polgárai számára tartozik elszámolással, a köz érdekében végzett munkájáról. Biztosítom Önt, hogy ezt mindenkor megtesszük. Az viszont az Önök dolga, hogy a Dolina Zöld Kör nevében rendszeresen írogató és szereplő három ember miképpen számol el az egyesületük tagságával (az öt-hat hozzátartozón túl). Mivel pedig ez így van, az önkormányzati ciklus hátralévő hónapjaiban nem kívánok Önökkel vitázni. Tisztelettel: Fazekas László polgármester Fotók: Motyovszki Mária Egy nagyszabású, a képzőművészet több szegmensét is átfogó tárlattal mutatkozott be a Gerje Alkotókör a Móra Ferenc Művelődési Házban május 6-án. A hangulatos gitárkoncertek után Fazekas László polgármester köszöntötte a megjelenteket. Az Alföld virágos kapuja Szeretném szülővárosomat bemutatni. Virágos tereivel, szépen felújított épületeivel csábítja hangulatos sétára a látogatót. Cegléd, a Budapesttől dél-keleti irányban 70 km-re fekvő, 40 ezres lélekszámú, nagy múltú alföldi város. Neve valószínűleg egyes vélemények szerint a szeglet szóból ered, hiszen fontos utak találkoznak a város határán. Jó fekvésének köszönhetően hazánk középső részén van, területén különböző talajtípusokkal a város az ősidők óta lakott területnek számít. A helység 1364-ben már mezőváros, vásárjogot 1448-ban kapott Hunyadi János kormányzótól. Cegléd piacán mondta el 1514-ben történelmi nevezetességű beszédét Dózsa György, amely után a keresztes hadjáratra gyülekező parasztsereg az urai ellen fordult. Nem kevésbé híres beszéd Kossuth Lajosé, aki itt kezdte meg alföldi toborzó körútját 1848. szeptember 24-én: Hozzád jövék el derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára, oszlopa,... Sok ezer ceglédi állt ekkor a szabadságharc zászlaja alá, és a Kossuth-hagyomány olyan gyökeret eresztett a városban, hogy 1877-ben 100-tagú küldöttséget menesztettek Torinóba, hazatérésre és a ceglédi letelepedésre szerették volna rávenni az idős Kossuth Lajost. Kossuth nevét viseli a város főtere is. Érdemes alaposabban szemügyre venni a téren álló, a Szent Kereszt tiszteletére emelt római katolikus plébániatemplomot, amely a XIX. század elején épült klasszicista stílusban. Itt található a városháza mozgalmas tömegű épülete is, amelyben 1893-ban tartották az első tanácsülést. A négyzetes formájú Szabadság téren a református és az evangélikus templom uralja a környezetet. A héttornyos, görögkereszt alaprajzú református templom kupolás épülete Közép-Európa legnagyobb ilyen építménye. 1835 és 1870 között Higd József híres építész tervei alapján készült. Palotay Koska Mária

8 Albertirsai Híradó 2010. június K U L T Ú R A MARATHONI MARADÉK-FUTAM Ma már, öregedő fejjel, el sem tudom képzelni, miért is volt ez a borzasztó nagy hajtása a munkának. Mostohaapám a MÁV-nál elég jól keresett, voltak juttatások, anyánk a konyháról - ahol dolgozott akkoriban - ételmaradékot is hordott haza, fizetése mellé. Jó ideig családi pótlékot, sőt gyerektartást is kaptak utánunk, míg meg nem esküdtek. Halkan beszélték a családban, hogy mostohaapám rendkívül agresszív természete miatt egy életre csonkított meg valakit, aki után, míg az él, fizetnie kell. No és az ő gyerekei utáni tartásdíjat. Igen, így kicsit érthetőbb az, hogy mi gyerekek kerestük meg ezeket a kieső jövedelmeket, hogy az másfelé vándorolhasson. De legalább időnként jól is laktunk volna. Mostohaapámat jól kellett tartani, mert hát mozdonyvezetőként kemény munkát végzett. Már a reggelije is tartalmasan készült, hatalmas adag tojásrántotta, ebédje rendszerint szaftos pörkölt nokedlivel, kenyérrel, és a táskába való nem állhatott akármiből: gyulai kolbász, sonka, szalonna, csülökhús, és hasonlók. Anyánk ezt biztosította is számára, na és a napi söradagot, igaz, ránk nem sok gondot vetett. Örültünk egy-két szelet vizes cukrozott, vagy éppen étolajos kenyérnek. Híg krumplileves ebédként, és vacsorára, ami maradék volt, esetleg épp a munkahelyéről hozott ömlesztett, tejesköcsögbe gyömöszölt étel. Így sikerült egy életre megundorodni a rizses hústól, mert valahogy az nagyon sokszor került haza, benne átázott papírszalvéta, de nem ritkán cigarettacsikk is. Ebből került a tányérra az ebédünk. Anyánk jó szervező tudott lenni: rövid idő alatt kisajátította a konyhai ételmaradékot, még kölcsön kannákat is szerzett hozzá, így már nagyüzemben szállították mostohaapám pótkocsis motorján haza a 20-25 literes fémkannákba tömött moslékot. Igen, addigra azt is leszervezte, hogy disznóhizlalásra hordjuk kenyérhéjakkal együtt mostohánk szülőfalujába, ahol öreganyja felesbe állítja be a hízókat. Rejtély hogy honnan, de szereztek egy ócska felnőtt kerékpárt is, ettől kezdve ránk borult az ég! Főként engem bíztak meg vele, hogy a biciklire akasztott, számomra borzasztó súlyos moslékkal, kerekezzek ki a huszonöt kilométerre lévő faluba. Ehhez át kellett menni jócskán a városon, majd az országúton végig, ahol leginkább a traktorok jártak akkoriban. Ez a feladat a rémálmommá vált: vékony, gyenge testalkatommal meg sem próbáltam a városban felülni a megsúlyozott biciklire, ezért kilométereken keresztül toltam, kifelé a forgalomból. Bizony, olyanokat rántott rajtam, az ingatag módon guruló, billegő rakomány - melyet szinte derékszögben kicsavarodva kellett tolni, másképp nem érte át a karom -, hogy kis híján keresztül estem rajta. Végre valahára kiérve a városból, gondosan kivárva, hogy semmilyen jármű ne közeledjen, megpróbáltam felülni a kerékpárra. Az első próbálkozások rendre eséssel végződtek, olyannyira, hogy a borulástól kiömlött a moslék is..., marokszám szedtem össze a savanyú szagú ételmaradékot,tuszkoltam vissza a kannákba. Könyököm, térdem, lábszáram erősen felhorzsolt, bőrhiányos állapotba került, az út pora keveredett rajta a lecsurgó vérrel. Nem adtam fel. Sírva, fohászkodva, mérgelődve tucatnyi próbálkozásra, de felültem a kerékpárra, meglepetésemben majdhogynem elfelejtettem nyomni a pedált is. Óriási élmény volt a siker. Ettől kezdve a mellettem elhaladó nagy gépek oldalszele jelentette a veszélyt, kis híján az árokba dőltem tőle, de mégiscsak bekarikáztam a faluba. Az öregmama is, és kelekótya neveltfia igencsak megbámult, a suhanc vihogott is leplezetlenül rajtam, intézetből kivett gyerek volt, a mama segítségnek vette magához. Nyomorúsága miatt másnak nemigen kellett, a mama meg még örült is tán neki: Ennek nem lesz nagy igénye, a disznóólat se finnyáskodja le, ha takarítani kell! Egész nyáron egy szál gatyában, mezítláb elvolt, de három felnőtt férfi munkáját is elvégezte, még éjszakára sem engedték be a házba. Talán nem is vágyott rá igazán, jól érezte magát a jószágok között. azok békén hagyták, nem szóltak rá folyton: Ne. te ne, mán megin há', a rossebb essen beléd, na, gyere csak, ellazsnakollak én, azt a keserves Mert a mama, ha szükségét érezte, igencsak jó erőben tudott lenni, kapta elő, ha mást nem, a sámlit vágta hozzá. Nem is figyeltem a vihogására, de az öregmama, rákérdezett: Mi a büdös rossebbet műveltél, te lyány, hogy így összemocskolódtál? Akkor láttam csak, test szerte a sebeimet: véres sárrá száradt moslékos kulimász voltam végig..., sokszor estem el, sértettem fel magam, de akkor oda se figyeltem rá. Kint, a húzós kútnál a vályúk mellett mosakodhattam meg úgy-ahogy. Elképzelhetetlenül jólesett a hideg víz, akkor éreztem csak. Szikrázó napsütésben, kánikulában kínlódtam végig az utat, felforrt még az agyam is. De bizony öregmamának is hasonlóan, mert rikácsoló hangon érdeklődött: Hun a moslék, te?! Hát iszen fél kannával csúfoskodtál ide, he? Anyád akar ingemet félrevezetni, hogy hát kűdi a moslékot, felesbe akarja a disznót, oszt enynyit kűd, he? De a hízónak a fele kell majd neki, he?! Ej, de megtanítom én, merrűl nizze az eget! Hát, addigra már én zokogtam! Eszembe se jutott eddig, hogy hiány lesz a moslékból, annyira lelkiismeretesen lapátoltam két kézzel mindig vissza, ami kiömlött. Csak, hát sokszor ömlött az ki. Most aztán lesz otthon verés, haddelhadd ráadásul, a mostohaapám anyja, ajaj, nekem itt sosem lesz igazam! Ezt sírva, kiabálva a rémülettől adtam ki magamból, annyira elkeseredve, hogy az öregmama szíve is megesett rajtam, ami nagyon nagy szó volt! Hát hogyan van ez... te gyerek? Hászen, nem bírtad az a taligát tekerni, mi? Hogyan is gondolták ezek, ilyen csenevész, semmirevaló lyányra rábízni. Na, jó van, itt e köcsög jó hideg aludttej, oszt egyél kenyeret hozzá. Na, visszafelé mán könnyebb leszen. Anyádékkal meg majd beszélek, a fiam úgyis jön, máma este itt teszi le a szógálatot Hittem is, nem is, hogy nem árul be, hogy megúszom verés nélkül.hazafelé tényleg sokkal könnyebb volt, az üres kannák verték ugyan a bokámat, de mi volt ez a kijövetelhez képest?! Azért nem siettem, pedig már gyorsabban tudtam haladni. Csak most vettem észre a falu utcájában fagylaltos kocsi is volt, nyeltem nagyokat a tikkasztó hőségben. Kiérve a faluból, madarak csiviteltek az útszéli csalitosban. Később a jegenyefák takarták el előlem jótékonyan a délután hőséget ontó napot. Hazaértem. Testvérem volt csak otthon, két évvel idősebb, de fizikailag kétszer erősebb is nálam. Anyánk mégsem őt küldte, ő volt az öszszes közül a lelkem, gyermekem, neki dugott mindig valamit, őt kímélte mindig mindentől, én pedig ugye a nem kívánt, nem várt gyereke maradtam mindig. Gátlástalanul vinnyogott a röhögéstől, ahogy végignézett rajtam: Na majd kapsz te! - lihegte határtalan jókedvében, de engem már ez sem érdekelt. Bekucorodtam az ágy sarkába, kimerülve a kánikulai ötven kilométeres úttól, küszködve az émelygéssel, fejfájással. Elaludtam. De sokat ám! Két napig nemigen tudtam magamról, csak hagymázas képek villantak fel, nyomasztottak álmomban is rettenetesen. Utóbb megtudtam, komoly napszúrást, hőgutát kaptam. Hallottam arról is, öregmama helyre tette anyámékat, de hát ezzel nem volt vége a biciklistúráknak, ezután is menni kellett, csupán eleve kevesebb moslékot pakoltak föl, mert már tudták, úgysem érkezik meg a többlet, nem érdemes annyira felmálházni. (Részlet a Fancsikai fények c. kötetből szirén )

2010. június Albertirsai Híradó 9 K U L T Ú R A Márai Sándor születésének 110. évfordulójára emlékeztek a róla elnevezett Városi Könyvtárban Márai Sándor márai Grosschmid Sándor néven látta meg a napvilágot Kassán, 1900. április 11-én. A méltán elismert magyar író, költő, újságíró életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klaszszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben. Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták. Május 28-án Márairól az alkotó, ható emberről, művészről emlékeztek meg a Márai KÉSŐ BÁNAT Sándor Városi Könyvtárban legismertebb műveinek felidézésével, életrajza legérdekesebb, vagy legtanulságosabb momentumainak az invokációjával. Az író tiszteletére rendezett emlékkiállítást Lebanov József, a Kulturális Bizottság elnöke nyitotta meg. Lebanov József elsősorban a bohém, a polgári értékeket világpolgárként is képviselő, rendkívüli tehetséggel, és alkotói talentummal megáldott íróról, költőről beszélt, miközben felidézett egykét beszédes, és talán az utókornak is figyelemre méltó életrajzi részletet. S.L. Amikor az ember egy jó kiadós alvás után vidáman, kipihenten ébred, az ugyan jó dolog. Az már csak hab a tortán, hogy május van. Szép a tavasz, a kert csupa virág, szín és illat. Jó ilyenkor otthon lenni. Tenni-venni a ház körül, szépíteni, csinosítani. Május hatodikán reggel én is vidám hangulatban ébredtem, az idő szép volt, napsütés, semmi szél. Na, gondoltam reggeli után kihozom a nagy létrát a garázsból, és nekiállok a csatornát újrafesteni. Remek gondolat, dolgozom, és közben napozok is. Így is tettem. Előkészítettem a szerszámokat, festéket. Felállítottam a létrát, és már ment is a munka. Itt kellett volna a történetnek megállni; nem tette! Folytatódott, csak egészen más irányban. Egy óvatlan mozdulat miatt a létra megcsúszott, és elindult ledőlni. Átvillant a tudatomban, hogy ha rám esik, nagy baj lesz, ezért leugrottam. Sajnos a beton nagyot ütött, darabokra törte a sarokcsontom. A szép napból, a tervekből egy pillanat alatt semmi sem lett. Helyette lett kórház, kiszolgáltatottság, nagy fájdalom és önvádaskodás, hogy milyen keveset kellett volna tennem, és akkor ez nem történik meg. A tanulság kézenfekvő! Az életünk minden pillanatában vigyázni kell, mert a jó irányú cselekedeteink, az értékteremtő munkánk mögött is ott rejtőzködnek a problémák, a testi épségünket, sőt életünket is veszélyeztető bajok, balesetek. Elmulasztottam a létrát kikötni, és rövid egy óra múlva már a balesetin feküdtem egy kórteremben. Mellettem a kettes ágyon egy úr Szegedről, aki Cegléden elnézett egy stoptáblát. Nyolc bordája, a karja és az autója ment rá, nem beszélve a jogi következményekről. A hármas ágyon egy láncfűrésszel térdét megigazító, a négyesen egy ifjú kőműves agyrázkódással eltört alatta a palló. A legsúlyosabb sérült az a férfi volt, akit kerékpárjával elsodort egy teherautó. A balesetet a kerékpáros ittassága okozta. Valószínű, nem fog tudni felépülni. Nem sorolom tovább, tele volt minden kórterem sérültekkel; a férfiaké is és a hölgyeké is. Sokszor mondjuk, hogy az okos ember más kárán tanul. Ezt mindenki tudja, mégis előfordul, hogy elfelejtjük. A betegtársaim is, én is megfeledkeztünk erről a jó tanácsról. Önök ne tegyék! Nem volna szabad elfelejteni, hogy még a legegyszerűbbnek látszó munka, egy létramászás, függöny csere, kerti munka vagy favágás, vizes kézzel való villanyfelkapcsolás is nagyon komoly sérülést okozhat. A közlekedési táblák nem észlelése, vagy a közúti kerékpározás szabályainak megsértése a legsúlyosabb következményekkel járhat. Gondolkodjanak el ezen, én is ezt teszem. Sajnos, már utólag. Csőke Pál

10 Albertirsai Híradó 2010. június K Ö Z É L E T TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS Justice for Hungary! = Igazságot Magyarországnak! 90 évvel ezelőtt, Trianonban lezajlott történelmi eseményről már számtalan tudományos értekezés, tanulmány, elemzés, bírálat, stb. készült. Most is lehetne vizsgadolgozatnak megfelelő anyagot ismertetni. Valóban beszélhetünk e békeszerződésről, nevezhetjük e békeszerződésnek az 1921. évi XXXIII. törvénycikket? A trianoni események Magyarország második mohácsa! A tárgyalássorozaton Magyarországot háromfős küldöttség képviselte. Név szerint gróf Apponyi Albert, gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál. A négy nagy, akik megszabták a békefeltételeket: Lloyd George, David, Lord angol, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Benjamin Clemenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök. A tárgyalássorozat a törvénycikk következő lejegyzése alapján indult: 161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria- Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek. A tárgyalásra utazott magyar delegáció kényszerből aláírta a szerződést. Igen kényszeríttették rá a nagyhatalmak képviselői, akiknek nem volt köze Magyarországhoz. A magyar történelem gyásznapja 1920. június 4. Budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles hoz tartozó Nagy Trianon kastély folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben, ezt a szégyenteljes ítéletet. Budapesten és országszerte megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették. Trianonban aláírták a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Elszakították az Országtól az olyan ragyogó magyar városokat, mint a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, a tevékeny és buzgó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többi szép, igaz és tősgyökeres magyar belvárossal rendelkező, országos hírű településeket. Hazátlanná tettek sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. A világ urai azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell a magyarokra borítani szemfedőnek. A Főváros és az ország városai, települései némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntettek az erőszakos béke ellen, a gyászünnep hatása alatt álltak. Mindenhol a közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország, (mint az Osztrák Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb Horvát Szlovén Királyság új országhatárait. Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezett. A Monarchia elnyomó nemzetiségi politikájával elégedetlen kisebbségi vezetők, mint például Edvard Beneš cseh nacionalista politikus, a világháború kitörésének pillanatától a nyugati országok vezetőinél lobbiztak a Monarchia feldarabolása és nemzetállamok létrehozása érdekében. Hogyan és miért mondtak le a béke szónokai így maga Wilson is a háború alatt hirdetett elveikről? Ennek sok összetevője van. A francia politikai és katonai vezetés noha elfogadta az amerikai elnök 14 pontos javaslatát azok többségével egyáltalán nem értett egyet. A békekonferencián nyíltan vagy burkoltan szembehelyezkedtek a javaslatokkal. Ez a magatartás lényegében sikerrel járt, mert a 14 pontból mindössze csak 5 ről tárgyaltak. A franciák feladatát nagymértékben megkönnyítette az, hogy a wilsoni elvek néhány ésszerű és értelmes pontot leszámítva valóban tökéletes elképzeléseken alapultak. De megkönnyítette az is, hogy Wilson, aki kiemelkedő képességekkel rendelkezett az íróasztalnál, elvek és pontok kidolgozásánál, gyengének bizonyult a nyílt vitában. Különösen, ha azt olyan meg nem alkuvó politikusokkal kellett megvívnia, mint amilyen Clemenceau és Lloyd George volt. De megkönnyítette az a tény is, hogy a konferencia színhelye Párizs volt, elnöke a francia Clemenceau. A bizottságok és albizottságok elnökei többségében franciák voltak. A franciák sikeréhez hozzájárult az is, hogy Wilson nem rendelkezett azzal a szilárd otthoni háttérrel, amely a francia, és a brit miniszterelnök biztosítva volt. Az amerikai politika vezetőjét az ellenzékben levő Republikánus Párt és annak vezetője Theodor Roosevelt támadta, még a békekonferencián való részvételt is ellenezte. Az USA ban sokan kifogásolták, hogy amerikaiak miét vállaltak szerepet az európai politikában. Minden további magyarázat nélkül, a puszta tények, az alábbiakat bizonyítják: Magyarország (más néven Magyar Királyság vagy a Magyar Szent Korona országai) az alábbi területeket veszítette el: Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része) Romániához került: 103093 km², a Magyar Királyság 31,78%-a. az északon a főleg rutének által lakott Kárpátalja, a főleg szlovákok lakta Felvidék, a szinte csak magyarok lakta Csallóköz Csehszlovákiához került: 61633 km², a Magyar Királyság 18,9%-a. délen az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb Horvát Szlovén Királyság része lett Magyarországból a Szerémség, Drávaköz (1163 km²), Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz (729 km²) és a Muravidék (947,8 km²) : 62092 km², a Magyar Királyság 19,14%-a. egész Horvát Szlavónország: 42541 km², a Magyar Királyság 12,87%-a. nyugaton egy sáv Ausztriához került, ahol később az új területekből Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján: 3 965 km², a Magyar Királyság 1,22%-a. Továbbá: északon Szepes és Árva megyéből az alábbi községek kerültek Lengyelországhoz: Alsólápos (Lapsze Niźnie), Alsó lip nica (Łipnica Wielka), (Czarny Dunajec), Jablonka (Jabłonka), (Nowy Targ), (Raba Wyżna), (Bukowina Tatrzańska) Czarny Dunajec községből Pekelnik Folytatás a következő oldalon >>

2010. június Albertirsai Híradó 11 K Ö Z É L E T Folytatás az előző oldalról (Piekelnik) és Podszkle (Podskle) települések, Nowy Targ községből Derzsény (Dursztyn), Bélakorompa (Krem pachy) és Újbéla (Nowa Biała) települések, Raba Wyżna községből Bukovina podszkle (Bukowina Osiedle), Harkabúz (Harkabuz) és Szárnya (Podsarnie) települések, Bukowina Tatrzańska községből Feketebérc (Czarna Góra), Szepes györke (Jurgów) és Répásfalu (Rze pis ka) települések: 589 km², a Magyar Királyság 0,18%-a. Fiume (mai neve: Rijeka) város is a magyar Szent Korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták: 21 km², a Magyar Királyság 0,000065%-a. A békeszerződés eredménye: a 325411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több, mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent) lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza. Mint látható, Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarországból, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes(!) Ausztria is. Az ország elveszítette területének több, mint 71%- át, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64%-a, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több, mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az utódállamok" csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a magyarok elpusztítása, elűzése. Azóta is főleg a megszálló országok előszeretettel sütik ránk az irredenta (területi igényeket érvényesítő) bélyeget. Vajon ezek a nagy szavakat mondók, szólamokat éneklők belegondoltak-e abba, akár csak egyszer is, hogy ők mit tettek volna, vagy tennének most hasonló helyzetben? Várni kellene a választ Nagy-Britanniától, az Egyesült Államoktól, és hasonló helyzetbe kerülő nagyhatalomtól trianoni békekötés esetén. Őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában (pápai körlevél) megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet (Az emberi jogokért Intézet). Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája (okmány) erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független. Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszűnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit. 2009. január 16 án napvilágot látott tájékoztatás szerint Prof. Ludwig von Lang főtitkár, Őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész részére, ENSZ Háborús Törvényszéke New York Hága címre, petíciót terjesztett elő a következő tárggyal: Javaslom az 1920. június 4 én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15 i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését. Továbbá a záradékban kijelenti, hogy: Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szentjóby Szabó Andor TRIANONT FELEDNI LEHET, DE ELFELEJTENI SOHASEM 1914. június 28-án Szarajevóban, kevéssel 11 óra után egy fiatal szerb terrorista, Gavrilo Princip meggyilkolja a nyitott gépkocsiban utazó Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófia hercegnőt. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökös párja volt az első két áldozat. Az ezt követő I. világháborúban még további 8 millió halott és 20 millió sebesült írható a túlfűtött nacionalizmus számlájára. A háborút az Antant hatalmak megnyerték, és kegyetlenül megalázó békediktátumot erőltettek rá a legyőzöttekre. Magyarországot oly mértékben megbüntették, amire nem volt példa Európa történelmében. Szomszédjaink mohóságát az Antant hatalmak elsősorban Franciaország, mindenben kiszolgálta. 1920. június 4-én Magyarországot Trianonban keresztre feszítették! Területének 67%-át, népességének 64%- át, nemzeti értékeinek 70%-át szomszédjainkhoz csatolták. Ezen kívül 30 éven át óriási jóvátétel megfizetésére kötelezték a torzóvá változtatott, kivéreztetett országot. Azóta 90 év telt el. Mára a magyar nemzet kibékült egykori ellenfeleivel. Az Európai és Atlanti szerződések, szervezetek keretei között szövetségeseink lettek. Ez megnyugtató vívmánya a mai Európának. Amiről eddig hallgatnunk kellett, már nem tabu többé. Vannak európai fórumok, ahol szólni lehet az elcsatolt honfitársainkat megnyomorító törvények, dekrétumok embertelenségéről. Egyelőre még nem nagy sikerrel, de kitartó, okos politizálással az idő nekünk dolgozik. Napjainkra elértük, hogy a nemzet kezd kibékülni saját magával. Elindult egy megtisztulási folyamat, remélhetjük, hogy megcsonkított hazánk földjén nem lesz többé olyan ellentét ember és ember között, vallási felekezetek, nemzetiségek és magyarok között, ami veszélyeztetné hazánk egységét, boldogulását és békéjét. A határon túli nemzettársainkra mindig a legnagyobb szeretettel gondoljunk. Őket akaratuk ellenére szakították ki a magyarok közösségéből. 90 éven át megszenvedték a hazátlanság ürességét, a többségi nemzet megvetését, esetenként a terrorját is. Ennek ellenére büszkén vállalják magyarságukat, küzdenek jogaikért, anyanyelvükért, politikai önállóságukért. Minden tiszteletünket és megbecsülésünket megérdemlik. Várható, hogy június 4-ét a törvényhozás az emlékezés napjává nyilvánítja, így válik igazán e szomorú nap történelmünk megmásíthatatlan részévé. Csőke Pál

12 Albertirsai Híradó 2010. június A dátum szerint nem köthető egy állandó naphoz, minden évben változó, mint az anyák napja. Állandósága csak az érintett hónap hétének napja a kötött. Előtörténete: Magyarországon már 1914 őszén belátták, hogy a társadalomnak kötelessége a Hazáért életüket feláldozó katonák emlékének megőrzése. Megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB). 1916-ra elérték, hogy a Honvédelmi Minisztérium által felállítandó emlékművekről alkotott véleményét figyelembe vegyék, 1916 végére pedig, saját emlékműtervgyűjteményt adhatott ki. 1915. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról levelet intézett gróf Tisza István miniszterelnökhöz, melyben szorgalmazta, hogy az országgyűlés mielőbb foglalja törvénybe a hősök emlékének megörökítését. Abele 1916 őszén Zita királynéhoz fordult segítségért. Így sikerült elérni, hogy IV. Károly kezdeményezésére, 1917 tavaszán, az országgyűlés elfogadta a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvényt. A törvény többek között kimondja:... Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel. Ez által kötelezővé tették hősi emlékművek állítását. A Hősök Napja megtartását két törvény is előírta. Ezekről, a törvényekről, közel három évszázada, valahogy megfeledkeztek. Elfelejtették hatályon kívül helyezni, ezért a mai napig hatályosak, érvényesek! Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben rögzítették először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni. Ezt követte az 1924. évi XIV. törvény, mely a hősök emlékünnepének megrendezését hét pontban szabályozta. Az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről a következőket tartalmazza:... A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg K Ö Z É L E T A HŐSÖK NAPJA azokról a hős fiairól, akik az 1914-1918. évi világháború alatt a Hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket áldozták föl. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül az élő és jövendő nemzedékek hősi halottainak dicsőségére minden esztendő május havának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot mint a»hősök Emlékünnepét«a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli. 1925 től a rendszeressé váló megemlékezéseken istentiszteletet tartottak, celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorú elhelyezésével tisztelegtek a hősök emléke előtt. Mindezt a honvédség számára is előírták, amely az 1925. május 1-én kiadott, 2519. számú, körrendeletben jelent meg. Az 1942. április 25-én kelt körrendelet, pedig előírta, hogy 1938. óta új hősök áldozták életüket a hazáért és emléküket ugyanolyan kegyelettel és tisztelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét. A rendezvények 1944- ben öltöttek utoljára nemzeti ünnepi jelleget. 1945-ben még megemlékeztek a Hősök Napjáról, de ezt követően a diktatúra végleg eltörölte. Az ünnep, a második világháború után, eltűnt a naptárból, politikai és szimbolikus tartalma miatt betiltották, eszmei üzenetét pedig, hitelét vesztettnek nyilvánították. A következő megemlékezésre csak 44 évvel később, 1989-ben, a rendszerváltás évében kerülhetett sor, Szekszárdon. Ekkor nyerhette vissza eredeti jelentését. 1990-től kezdve, ismét évente, az 1924-ben kihirdetett törvényben rögzített napon, megrendezésre kerül, állami rendezvényként, a Magyar Hősök Napja, a XX. században Európán végigsöprő világháborúk magyar hősi halottaira emlékezve. A Magyar Köztársaság Országgyűlése, 2001-ben, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvényt elfogadta, visszaállítva az eredetit. Meghajtott fővel gondolhatunk és tiszteleghetünk mindazon magyar hősök emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották vagy életüket áldozták. Magyar falvakban, városokban katonaszobrok, harci jelenetek bronz domborműveken emlékeztetnek azokra az ismert és ismeretlen hősökre, akik életüket áldozták az első és második világháborúban. Száz és száz faluban, még a határon kívüli magyar településeken is emeltek második világháborús emlékműveket az elesett katonák tiszteletére. Városunkban is tisztelettel adózhatunk a hősöknek. Az I. világháborúban elesettek emlékműve előtt a Szoborkertben, a II. világháborúban elesettekre gondolva pedig, a Kossuth-park -ban felállított, lenyűgöző és megható emlékfalnál. Engedtessék meg, hogy családi vonatkozásban is megemlékezzek az I. világháborúban, 31 és 23 évesen hősi halált halt két nagybátyámról, akik Debrecenben a Hősök Temetőjében nyugszanak. Az Ő sírköveik mellett felállított tömegsíron, azonosíthatatlan hősök közös emlékművén, a következő felírás olvasható: Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt, akik hősies vitézséggel küzdöttek a Magyar Hazáért ennek szabadságáért és a nemzeti függetlenségért. Elvérzettek, dicsően harcolva a debreczeni csatában. 1849. augusztus 2. Legyen emlékük örök. Eszméik győzelmében érjék el a feltámadást! Wass Albert: Gyertyaláng című verséből átvett idézettel fejet hajtok a hősi halált haltak tiszteletére: Emlékszobor. Aranyló nevek rajta: / mögöttük izzó, vérpiros csaták, / mögöttük sajgó, megtört életek: / síró gyermekek és síró anyák... HŐSÖK pihenjetek tovább nyugalomban, békében! Szentjóby Szabó Andor

2010. június Albertirsai Híradó 13 ÖKO-HÍREK A K T U Á L I S Mindennapi életünk komoly környezeti problémája a keletkező hulladékok menynyisége és sokfélesége. Mivel a hulladékot mi termeljük, fontos tudni, hogy ezek mennyiségét hogyan csökkenthetjük, milyen lépésekkel járulhatunk hozzá a tiszta és egészséges környezetünk fenntartásához. Mindannyiunk közös feladata tehát környezetünk tudatos védelme, ezért a most induló sorozatunkkal célunk, hogy folyamatosan ismertessük meg Kedves Ügyfeleineket és Olvasóinkat a háztartásukban keletkező hulladékok helyes gyűjtésével, kezelésével, hasznosításával kapcsolatos gyakorlati ismeretekkel, hasznos és közérdekű információkkal! Ebben a lapszámban bővebben foglalkozunk a háztartásában keletkező hulladékok elhelyezésének megoldási lehetőségeivel. Tartsanak velünk! Hulladékgazdálkodás megoldási lehetőségek A hulladék keletkezése az előző lapszámban olvasottaknak megfelelően szorosan az emberi tevékenységhez kötődik. A természet ugyanis hulladékmentesen működik. Ami az egyik élőlény számára hulladék, az a másiknak táplálék. Valamennyi mellék- és bomlásterméknek helye van azokban a körfolyamatokban, amelyek meghatározzák bolygónk arculatát. A társadalomban azonban ez nem így működik. A keletkező hulladék mennyisége eddig nem tapasztalt méreteket öltött, melynek kezelése komoly és összetett feladat. Az alábbi felsorolásban a pontok egymásutánja egyáltalán nem véletlenszerű. Ha sikerül csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét, akkor sokkal kevesebb hulladékot kell kezelni. Nézzük meg a lehetséges megoldásokat! Ebben a lapszámban bővebben a megelőzéssel és újrahasználattal foglalkozunk. 1., Megelőzés 2., Újrahasználat 3., Újrafeldolgozás 4., Lerakás 5., Égetés Megelőzés A legjobb megoldás az lenne, ha nem is keletkezne hulladék. Ez azt jelenti, hogy átgondolt vásárlással csak azokat a termékeket vásároljuk meg, amelyekre valóban szükségünk van illetve kevesebb csomagolóanyagot tartalmaznak, ezért kisebb környezeti kárt okoznak. Környezetünk védelméért hulladékok tekintetében ezzel tehetnénk a legjobbat. 1. Csökkentsük a fogyasztást! Tudatosan vásároljunk! Csak szükségletünknek megfelelő mennyiségű terméket vásároljunk meg! 2. Javítsuk meg, használjuk újra! A visszaváltható, környezetbarát, többször használatos csomagolásokat vegyük meg. Vásároljunk utántölthető, nagyobb kiszerelésű termékeket! Javíttassuk meg dolgainkat mielőtt újat vennénk! Amire nincs szükségünk, adjuk oda másoknak! (bolhapiac, használt cikk boltok, jótékonysági adományok) 3. Vásároljunk újrahasznosított termékeket! Ezzel ösztönözhetjük a piacot ezen termékek gyártására, forgalmazására! Így takarékoskodhatunk Földünk nyersanyag és energiakészletével! Óvjuk meg bolygónkat a felesleges környezeti ártalmaktól. (talaj-, víz-, levegőszennyezéstől, élőhelyek, élőlények pusztulásától) Újrahasználat A terméknek az eredeti célra való ismételt felhasználása az újrahasználat. Ez esetben az adott terméket, csomagolást átalakítás nélkül újra ugyanarra a feladatra lehet használni, mint amire eredetileg gyártották. Jó példa újrahasználatra az újratöltés, amikor az italcsomagolásnál az üveg visszaváltható, majd újratöltésre kerül. Ezt a folyamatot kb. 40 alkalommal lehet megismételni. 1 betétdíjas üveg használata tehát kb. 40 azonos térfogatú PET-palack használatát váltja ki! A következő lapszámban bővebben foglalkozunk a hulladékgazdálkodás további lehetséges megoldásaival. Házhoz menő szelektív gyűjtés rendje Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Albertirsán 2010. második negyedévében az alábbiak szerint alakul a házhoz menő szelektív gyűjtés rendje: I. körzet (Landler Jenő u. Vasút u. Táncsics M. u. Dolina u. mentén az Irsa felöli rész); 2010. június 8. (kedd) II. körzet (Landler Jenő u. Vasút u. Táncsics M. u. Dolina u. két oldala és ezek mentén az Alberti felöli rész); 2010. június 14. (hétfő) Mit gyűjtsünk, hogyan gyűjtsük? 1. Színes és víztiszta (színtelen) PET jelzésű palackot (ásványvizes, üdítős) a sárga színű ÖKOVÍZ -es zsákban, kiöblítve, laposra taposva! 2. Műanyag kupakot. Házhoz menő szelektív gyűjtéssel kapcsolatos kérdéseivel hívja az 53/311-215-ös telefonszámot! További szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos hasznos információ a www.okoviz.hu honlapon olvasható. Működjünk együtt, tegyünk közösen környezetünk tisztasága, jövője érdekében! Segítő közreműködésüket, köszönjük! ÖKOVÍZ Kft.

14 Albertirsai Híradó 2010. június A K T U Á L I S A KAMPÁNY MÁR RÉG ELKEZDŐDÖTT Tisztelt Fazekas László Polgármester Úr! Nagyon sajnálom azt, hogy érdemi válasz nélkül próbálja az előző számban megjelent tényfeltáró írásomra ráfogni - kampány jelleggel - íródott. Tökéletesen egybecseng ez azzal a viselkedésével, ahogy korábban is valós válaszok nélkül bújt ki a felelősségvállalás súlya alól akkor, amikor a hibák elkendőzése helyett azok beismerésére lett volna szükség. Mint Ön is jól tudja, az önkormányzati választási kampány és a folyamat, attól a naptól kezdődik, amikor a Magyar Köztársaság Elnöke kihirdeti a szavazás napját. Amennyiben arra céloz, hogy ez itt nálunk korábban megkezdődött, akkor csak bólogatni tudok. Őrzök olyan Albertirsai Híradót, ahol az Ön neve többször van lejegyezve, mint az összes többi említetté, és természetesen az eltelt években, a képek többségének fókuszában is Ön szerepelt. Hiszen Ön immár folyamatosan, tizenkét éve kampányol saját hatalmának megőrzése érdekében, amelyet az utolsó ciklusban szemmel is jól látható módon rossz célra fordít. Magam nem látok egyébként írásomban nem két, hanem egyetlen hibát sem, mert az arról szól, amiről ígértem, a két fél Dolina Zöld Kör és Ön között eddig szóba került témákról. Valamint nem céloztam egyetlen olyan pályázatra sem, amelyet ne írtak volna ki, az már más kérdés, hogy valószínűleg Önnek ezek elkerülték a figyelmét. Ugyanis mind fürdő pályázatot lehetne említeni, mind olyan iskolabővítési projekteket, amelyeket kiírtak és mások megvalósítottak, talán csak sokkal nívósabb kivitelben, mint amilyenben nekünk részünk lehetett. Persze állíthatjuk pro és kontra mindennek az ellenkezőjét, például azt, hogy hibásak a számadataim - bárcsak ez lenne a legnagyobb baj - csak sajnos ez sem igaz. Így tehát szerintem, harmonizál írásom tartalma és címe, legfeljebb van, akinek nem tetszik. Amennyiben állításaim tévedésnek tartja, nosza rajta cáfoljon, mielőtt általánosságban kritizálja azokat, és szokásához híven eltereli a témát másfelé. Remélem, ebben az esetben még jobban kibonthatjuk a felmerült nézetkülönbségeket és így sok furcsaságra is sort keríthetünk. Például arra, hogy nem a Dolina Zöld Kör akadályozza egy edzőpálya megépítését, hanem az, hogy eleve elköltötték az arra szánt pénzt, ami a közbeszerzési eljárás tekintetében is érdekes, de a Banknak azonnal visszafizetendő százmilliókat is feltételezi. Tisztelt Polgármester Úr! Felvetésére válaszolva jelzem, a két fél közt zajló vita miatt állításával ellentétben - több alkalommal próbáltam közbenjárni. Ilyen eset volt, amikor közrehatásomra létrejött találkozón, órákon keresztül figyelhettem a DZK és az ÖN által vezetett tárgyalóküldöttség közt lefolytatott szócsatát, amelynek felvételéhez és adásba kerüléséhez természetesen nem járult hozzá. De említhetném az általam vezetett Jogi Ügyrendi Bizottság kezdeményezését a probléma megoldására, ahol meghallgattuk a DZK képviselőit, csak éppen ez után javaslataink nem kerültek elfogadásra. Az csak természetes, hogy mindenben az Ön elleni támadást véli felfedezni akkor is, amikor éppen jobbító kezdeményezések történnek. Azt hiszem, az aki sárdobálásnak vesz sok jogos felvetést, az maga sarat ragadott és ment szembe a Jézus-i parancsolatokkal is, amelyek egyébként tiltják a talio elvet. Ezért Kedves Elnök Úr! Ön, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökeként a tavalyi mérlegbeszámolót megtárgyaltatta, majd az e témát megvitató testületi ülésen kifejtette véleményét az ezt taglaló beszámolóról. Továbbkeveredett bele Ön olyan helyzetekbe, ahol egy kis jó szó helyett csak az értelmetlenné váló vita maradt, a jobbító szándék nélkül. Silánynak így az Ön szóhasználatát idézve az a gondolatmenet látszik, amely személyeskedéssel válaszol az általam felsorolt tényekre és történésekre. Ha majd azokkal vitába száll, úgy kiderülhet, kinek van igaza, addig csak várhatjuk a magyarázatokat, ha még oly silányak is, a jogosan felmerülő kérdésekre. Végül kedves Polgármester úr! Szeretném felhívni a figyelmét az elhallgattatás és a cenzúra különbségére, mivel soraiból kiviláglik, nem érti a kettő közötti különbséget. Persze Ön azért ismeri mindkettőt, hiszen nem egy esetben tapasztalhattuk ezt. Bízom benne, hogy húsz év után Albertirsán is eljön hamarosan az igazi demokrácia, és itt is végett ér az Ön által képviselt szocializmus. Ehhez talán csak annyi kellene, hogy megértse, az öndicséretet ki kezdte és mikor. Talán akkor, amikor elvégzett munkája kritikáját zokon vette, miközben magának vindikálta az Önkormányzat Képviselőtestületének döntéseiből fakadó új értékeket, ezzel szemben a hibák és a problémák okaként viszont pont a testületet jelölte meg, arra tolva mindig a felelőséget. Üdvözlettel: Elter János KEDVES ELNÖK ÚR! Látja, újabb írása címével teljesen egyetértek: a kampány már csakugyan rég elkezdődött. Ön és egy-két másik képviselő-társunk 2006. október másodika (az előző önkormányzati választást követő nap) óta folyamatosan kampányol. Őszintén szólva, némelykor az érdemi munkavégzés helyett. Ugyanakkor mindjárt az első mondatával gondban vagyok. Májusi írása ugyanis mindennek inkább nevezhető, mint tényfeltárónak. Munkánk végzése során bizony születnek eredmények, és sajnos hibákat is elkövetünk, mert az ember már csak ilyen. Az Ön tényeire azért nem érdemes egyenként válaszolnom, mert egyrészt szinte mindegyikre kimerítő válaszokat adtam korábban, számos alkalommal (testületi ülésen, városfórumon, vagy épp itt, a Híradó hasábjain). Másfelől pedig a májusi, közel három és fél oldalas cikkében szereplő összes állítás pontos megcáfolásához nekem is legalább ugyanakkora terjedelemre lett volna szükségem. Csakhogy a Híradó célja nem ilyesfajta adok-kapoknak történő, végtelen hosszúságú tér biztosítása. Mostani újabb tényei közül is csupán a legelképesztőbbre kívánok reagálni. Íme: az edzőpályára szánt pénzt nem költöttük el sem eleve, sem másképp. Az erre a célra szánt 22.422 ezer forint része volt annak a 74.776 ezer forintnak, amely a 2009. évi gazdálkodásunkról szóló beszámoló 12. sz. mellékletében a következő címszó alatt szerepel: kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány. Folytatás a következő oldalon >>

2010. június Albertirsai Híradó 15 A K T U Á L I S Folytatás az előző oldalról megyek: az idei költségvetési rendeletünk módosítását május 14-én tárgyaltuk. Ebben nevesítve szerepel az összeg két helyen is: a szöveges rész I. sz. pontjában, majd a táblázatok közül, a Polgármesteri Hivatal kiadásai címet viselőben mindkétszer a Sportcentrum szó alatt. A 22.422 ezer forint tehát megvan, rendelkezésre áll. A 2010. évi költségvetési rendeletünk módosításáról természetesen a testületi ülést megelőzően szintén tárgyalt a Jogi, Ügyrendi Bizottság, s ekkor ugyancsak Ön elnökölt Ne vegye rossz néven, de ezek után nem tudom mire vélni az összeg elköltéséről szóló mondatát. Természetesen adódhat néhány magyarázat, ám azokat az Ön személyiségi jogai védelmében nem ismertetem. Kedves Elnök Úr! Sajnos felvetései zöme az edzőpályára szánt összeg állítólagos elköltéséhez hasonló mértékű valóságtartalommal bír. Ezért aztán ( talio ide, talio oda) a silány jelző bizony indokolt. A szocializmus és az igazi demokrácia albertirsai sorsáról írott fejtegetéséhez nem kívánok hozzászólni. Csupán annyit jegyzek meg, hogy bármely társadalmi formáció elmúlása esetén, az véget, nem pedig végett érni szokott. Végezetül: abban is téved Elnök Úr, hogy mindenben a személyem elleni támadást vélem felfedezni. Azt például bájosnak tartom, hogy Ön buzgón számolgatja, az Albertirsai Híradó egy-egy számában hányszor olvashatja a nevem. Látja Elnök Úr, ez nem támadás, hanem valami egészen más... Üdvözlettel: Fazekas László Dolina teljesítménytúra beszámoló Május 8-án, immár 7. alkalommal rendeztük meg a Dolina teljesítménytúrát, mely az idén a Cartographia kupa országos túrasorozat része is volt. Az esemény előtt esett nagy mennyiségű eső és a várható záporok ellenére várakozáson felüli létszám nevezett a túrára. Az 1254 résztvevő közül 770-en a 10 km-es, 251-en a 20 km-es, 177- en a 30 km-es és 56-an az 50 km-es távon vettek részt. A nagy létszámú iskolás csoportokon kívül szép számú család, baráti társaság, egyéni induló választotta a természetet azon a szombati napon. Meglepetésünkre sokan választották a 30 km-es távot, úgy látszik aki már volt a túránk valamelyik rövidebb részén, az most egy nagyobb fába vágta képzeletbeli fejszéjét. Külön kiemelném annak a 4 fiatalnak a nevét akik a tavalyi bemelegítés után, most a leghosszabb táv 55,4 kilométerének vágtak neki. Borgulya János (13 éves), Borgulya András (10 éves!!!), Nagy Zoltán (13 éves) és Német Péter (13 éves). Gratulálunk nekik! Az elismerést csak fokozza az a tény, hogy nekik nem volt olyan szerencséjük az időjárással, mint a rövid távon indulóknak, és sajnos ők bőrig áztak. Sajnos az eső miatt sokan nem tudták kihasználni a strand adta fürdési lehetőséget, mások pedig feladni kényszerültek túrájukat. Ők jövőre visszavágót játszhatnak a természettel. Az idén is egy-egy torta volt az iskolák között meghirdetett verseny nyereménye, amit a ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola a legtöbb kilométert megtett, a mikebudai Hídvégi Lajos Általános Iskola pedig az iskola létszámához viszonyítva a legtöbb fővel induló intézmény címmel nyert el. A legfiatalabb nevezett indulónk a 13 hónapos Farkas Dorka Boróka volt. A legidősebb induló címet Peták Kálmán tudhatta magáénak. Mindketten 1-1 kupát érdemeltek ki teljesítményükkel. Az esőt leszámítva kellemesen töltöttük a napot, estére azért elfáradtunk. Valaki a túrában, más a szervezésben. Lelkes csoportunk munkáját sok külsős segítette, köszönet nekik. Támogatóink név szerint: Best Western Hotel Aquarell ****, Veritas Gold, IRMÁK Gyógyszertár, Dél- Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt, Csikasz János- Félegyházi Kenyér, Ibolya Lakberendezés, Albertirsai Kábel Tv, Iker és Társa Kft,Vitamin Udvar, Törpe ABC, Sütő Cukrászat, Szittyó Vendéglő, Assenbrenner Tibor-Sírkő és virágbolt,kinizsi Vagyonvédelmi Egyesület, Dr. Pécsi Angéla, Laczó Ildikó, Lászlóné Kormos Éva, Milus Istvánné, Vass István, Farkas László, Jászberényi Tamás, Elter János, Fülöp Sándor. Továbbá köszönet a pilisi és az albertirsai pontőreinknek, a nevezésnél és a célban segítőknek, és a zsíroskenyér kenőinknek. Petró Péter Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoport vezetője MEGHÍVÓ Az idei Dolina Teljesítménytúra lebonyolításában nyújtott segítségéért viszonzásul szeretettel meghívjuk VIP túránkra, melyet a rendezőség, a támogatók és segítők részére szervezünk. Túra időpontja: 2010. 06. 26. Esőnap: 2010. 07. 03. Gyülekező: reggel 900, Művelődési Ház előtt. A programról röviden: Autókkal megyünk ki a Hársasunkig, ahol egy kellemes kirándulás vár ránk, gyalogosan fedezzük fel a völgy eddig még nem ismert részeit. Utána itt is fogyasztjuk el ebédünket (babgulyás), majd beszélgetés, játék, íjászkodás, (igény szerint még egy túra...). Aki nem tud, vagy nem akar jönni a kirándulásra, azt ettől függetlenül szeretettel várjuk az ebédre (kb. 13 óra). A résztvevők hozzanak magukkal evőeszközöket (tányér, pohár, evőeszközök). Plédet, vagy akinek lehetősége van kempingasztalt, széket, napernyőt, stb. Aki tud, hozhat süteményt (az ebédről mi gondoskodunk), hozható még labda, tollas ütő + labda, stb. Ha felkeltette érdeklődését a kirándulás és szeretné eltölteni velünk e kellemesnek ígérkező napot, akkor részvételi szándékát kérem, 06.23-ig jelezze a következő telefonszámon (a részvétel ingyenes): 06-30/3967-353 (Pásztor János Attila). A találkozás reményében üdvözlettel: Pásztor János Attila Albertirsa Barátainak Köre Elnöke

16 Albertirsai Híradó 2010. június A K T U Á L I S TESSEDIK SÁMUEL ÁLTALÁNOS ISKOLA HÍREI Április 23-án megrendeztük a Föld napi akadályversenyt a szelektív hulladékgyűjtés és a tűz jegyében. Dr. Gáspár Györgyi az idén is ötletes feladatokat adott a csapatoknak. Előzetes feladatként az 5 6. évfolyamosoknak tanulmányt kellett írniuk az otthoni szelektív hulladékgyűjtésről, a 7 8. évfolyamosok pedig riportot készítettek a helyi üzemekben az ott folyó környezetvédelemről és szelektív hulladékgyűjtésről. A menetlevéllel felkészült csapatok elindultak a nyolc akadály leküzdésére. A város különböző helyszínein, a témakörhöz kapcsolódó szellemi és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk a tanulóknak. Első helyen a kisebbek között 6. a, a nagyobbak között a 8. a végzett. Iskolánk részt vett a Nagy vagy! televíziós ügyességi vetélkedőn. Az egész ország szurkolhatott az albertirsai Tessedik iskolásoknak, akik szépen szerepeltek a középdöntőben. Köszönjük Balla Lajos tanár úrnak lelkes felkészítő munkáját. A csapat tagjai: Bartos János, Bartos apuka, Bartos anyuka, Doba Nikolett, Doba anyuka, Fülöp Norbert (apuka), Hartvig Virág, Répás Enikő, Sági János, Gubicza Csaba, Horváth Alexandra, Leé Noémi és Balla Lajos tanár úr. Kiválóan szerepeltek iskolánk tanulói az albertirsai sportcentrumban megrendezett körzeti és megyei atlétika versenyeken. Május 13. Körzeti több próba összetett egyéni és csapatverseny eredményei: 1. helyezést értek el : Farkas Ádám, Szabó Zita, Kovács Ferenc; 2. helyezés: Pásztor Alex. Csapatversenyben iskolánk második helyezést ért el. Május 18. a pályabajnokságon elért helyezések: Szabó Zita magasugrás 1. hely; Kovács Ferenc magasugrás, távolugrás 1. hely; Pásztor Alex 100 m síkfutás 2. hely; Megyei döntő egyéni összetett: Farkas Ádám 5. hely. Köszönjük Ecsedi László edzőnek a felkészítő munkáját. Iskolánk újra elnyerte a győztesnek járó kupát a Tessedik futáson való eredményes szereplésért. Első helyezést ért el: Bencsik Márton, Király Vivien, Bíró Vivien, Lakatos Boglárka. Petró Gábor tanár úr által felkészített leány labdarúgó csapatunk a váci megyei döntőben második helyezést ért el, még van esélyük bejutni az országos döntőbe. Gyermeknapon bemutató mérkőzést játszanak a lányok. A csapat tagjai: Bíró Vivien, Doba Nikolett, Gigor Bettina, Horváth Alexandra, Lebanov Barbara, Papp Boglárka, Répás Enikő, Szilágyi Fanni. Május 8-án sokan túrázni indultunk a Dolinába. 10 km 30 fővel Korcsog Rita tanárnő, 30 km 8 fővel Petró László tanár úr, 50 km 2 fővel Budai Attila tanár úr, Keliger Dániel, Sárközi Bálint. A gyerekek nagy lelkesedéssel vesznek részt a túrákon évek óta. A 10 km-esek strandoltak a célba érés után, az 50 km-eseket ugyan elmosta az eső, de így is sikerült teljesíteniük szint időn belül 12 óra 55 perc alatt a távot. Jutalomkirándulás a Rám szakadékba május 9-én: a farsangi jelmezverseny és a Csillag születik verseny győztesei vehettek részt ezen a saras, de élvezetes túrán. Elkísérte őket Trappné Simó Ágnes, Petró László tanárok. Ebben a tanévben is sor került a már hagyománynak számító iskolák közti váltóversenyre, melynek tornatermünk adott helyt. A Katolikus iskola diákjai és iskolánk két csapata vett részt a barátságos megmérettetésen. Balla Lajos tanár úr változatos feladatokat állított össze: a gyorsaság éppúgy számított, mint a koncentrálóképesség és a csapaton belüli együttműködésre is szükség volt. A gyerekek szekrényt ugrottak át, pad alatt kúsztak, zsákba céloztak labdával és zsákban futottak, tekebábut kellett eltalálniuk, összekötözött lábbal haladtak akadálypályán. Ez a délután kiváló lehetőséget nyújtott a közös sportolásra. A délután zoknibomba háborúval folytatódott, ahol kb. 50 lelkes, esőtől vissza nem riadó gyerek vett részt. A nap a tűzgyújtással és közös énekléssel ért véget. Litteratum országos angol tesztversenyen az első fordulóból döntőbe hívták évfolyamonként az első 20 diákot. Iskolánkból Hartvig Virág 4. c és Tóth Vivien 8. c osztályos tanuló jutott a döntőbe. Eredményükről a következő lapszámban számolunk be. A London Bridge országos feladatmegoldó verseny eredménye: ötödik évfolyamon 165 versenyző jutott el a döntőig. Hartvig Virág 4. c osztályos tanuló 4. helyezést ért el. Hatodik évfolyamon Bártfai Bernadett második, Sármán Gergő hatodik helyezést ért el, 166 versenyzőből. Pest megyei angol nyelvi vers- és prózamondó versenyen Pintér Mercedes második helyezést ért el. Pest megyei komplex angol verseny: 5. évf. Kovács Nikoletta 5.hely; 6. évf. Bártfai Bernadett 3. hely; Kőhegyi Róbert 3. hely; 7. évf. Uszkai Zsófia 5. hely; A verseny igen összetett mint a neve is mutatja a tanulók nem csak nyelvtani ismereteikről tettek tanúbizonyságot, mint a legtöbb versenyen, hanem szövegértés, hallás utáni megértés, valamint kommunikációs készségükről is. Felkészítő tanárok Pozsonyi Istvánné és Götzné Király Erzsébet. TIT Teleki Pál földrajz földtani verseny megyei fordulóján: 10. hely Czigelmajer Bence 7. d; 11. hely Zátrok Norbert 8. a. Felkészítő tanár Budai Attila. Pest megyei alsó tagozatos komplex versenyen Hartvig Virág 7., megyei szövegmanó versenyen Berkes Dorka 3. helyezést ért el. Felkészítő tanáruk Aradi Márta. Iskolánkban május hónapban az osztályok megható ünnepséggel kedveskedtek az édesanyáknak. Gratulálunk a diákoknak és a pedagógusoknak a szép eredményekhez! Korcsog Rita

2010. június Albertirsai Híradó 17 A K T U Á L I S KATOLIKUS ISKOLA HÍREI GYÜMÖLCS-PROGRAM Intézményünk az iskolai gyümölcsprogram keretében a Fruitmarketing Kft által januártól kapja az almát az alsó tagozatos tanulók részére. Az alma nagyon ízletes, jó minőségű, a mennyisége bőven elegendő, a szállítás jól szervezet A cég a környező települések termelői által termelt almát szállítja hozzánk. E szolgáltatáson kívül az ARRABONA TÉSZ rajzpályázatot hirdetet a tanulók részére. A rajzpályázaton valamennyi alsós osztályunk indult, s nyereményként egy színházi előadást nyertünk. Egy amatőr színjátszó csoport jött iskolánkba április hónapban, s hozta el a gyermekeinknek a Kelemenke ködmöne című színvonalas zenés, tréfás előadást. A szolgáltató ezeken kívül színes ceruzakészlettel, 100%-os gyümölcslével lepte meg az iskola tanulóit, valamint felajánlotta azt a lehetőséget, hogy bekapcsolódhassunk az almavirágzás megtekintése akcióba a Nyáregyháza-Dánszentmiklós gyümölcsösben. A következő tanévben folytatódik ez a nagyszerű program, amely tanulóink között nagy népszerűségnek örvend, s a gyerekek szívesen fogyasztják a gyümölcsöt a hét minden napján. Sipőczné Farkas Mária igazgatónő Horgászverseny az elhunyt horgászok emlékére 2010. május 15-én került sor az elhunyt horgászok emlékére megrendezett horgászversenyre a Malom-tó Horgászegyesület szervezésében. A borongós idő ellenére 62 horgász nevezett a küzdelemre. Ténylegesen végül 59-en versenyeztek a kupákért, pénzdíjakért és egyéb tárgynyereményekért. A versenyen 93 db pontyot fogtak ki 4 óra alatt a versenyzők összesen 150.6 kg összsúlyban. A legnagyobb halat, egy 5,35 kg-os pontyot, Czinkos Zoltán emelte ki a vízből. Darabszámra a legtöbb pontyot, 14 db-ot Lippert Gyula, a legtöbb Fotók: Motyovszki Mária ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ A KATOLIKUS ISKOLÁBAN Április 30-án rendhagyó irodalomóra keretében volt iskolánk vendége Petőcz András író, költő. A Magyar Írószövetség által támogatott alkalom igazán jó hangulatban telt. Több gyermekverséből, meséiből, önéletrajzi elemekkel átszőtt történeteiből hallhattunk egy kis ízelítőt. Az elsős tanulóktól a nyolcadikosig (sőt még a tanárok is) mind találtak közötte nekik tetszőt. Megismerhettük Csigaházi Eduárd történetét, találkozhattunk a Bojtorján c. gyermekvers kötetből pl. a Repülő Vízilóval, a beszélő Hagymával. Megtudhattuk, hogy mindenről lehet verset írni, pl. az iskoláról, egy tanárról, sőt még a fociról is. Mesélt nekünk iskolai élményeiről a Kalandjaim a Mágusképzőn c. könyvéből. A találkozón Petőcz András arra bíztatta a gyerekeket, hogy bátran írjanak verseket, meséket. Néhány tanuló már aznap eleget tett a felszólításnak. A találkozó végén autogrammal a kezünkben, a délelőtt hallott versekkel a fejünkben, kellemes emlékkel a szívünkben térhettünk haza az iskolából. Erdélyi Boróka tanítónő halat pedig (69 db-ot) Rizmajer József fogta a versenyen. A helyezések a következők voltak: I. Lippert Gyula 22,75 kg-mal, II. Abo Kandil Hassan 16,75 kg-mal, III. Malik Károly 12,85 kg-mal, IV. Kovács Mihály 11,15 kg-mal, V. Tornyosi Zoltán 9,70 kg-mal. Külön köszönet a verseny támogatóinak, Fülöp Sándornak (Textil Galéria), Petykovszki Zoltán vállalkozónak és Kinder Lászlónak (Alberti Söröző). Jáger István elnök, Malom-tó Horgászegyesület Így is lehet! Azt gondoltam, hogy a mostanság sokszor meddő viszálykodással terhelt újság oldalain helye van olyan dolgokról való megemlékezésnek, amik követendő például is szolgálhatnak mindannyiunk számára, szerintem fontos, hogy a jó dolgokat is vegyük észre és ne menjünk el mellettük szó nélkül, ezúttal két ilyen jelenségre hívnám fel a tisztelt olvasó figyelmét: Régóta dolgozik Albertirsán egy lelkes csapat, akik saját munkájukkal újra és újra bizonyítják, hogy a természetvédelmet, a környezetünkért való felelősségvállalást lehet elhivatottan, szakszerűen, önkéntes alapon és hatékonyan művelni. Tevékenységüket kevéssé a szavak, sokkal inkább a tettek jellemzik, működésük önös érdekektől mentes. Tevékenységükre Albertirsa büszke lehet, jó hírét keltik városunknak. Ezúton is tisztelettel köszönöm az Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportjának az elmúlt évek munkáját, eredményeit, élményeit. Csak így tovább! A másik történet talán távolinak tűnik az előzőtől, de az elhivatottság, az önös érdekektől mentesség itt is fellelhető: egy pedagógusról írnék néhány szót és előre jelzem elfogultságomat, hiszen a tanárnő indította útra a mi a gyermekünket is, az iskolás évei közül az első, talán legfontosabb 4 év során Ő volt gyermekünk tanítója. Mostanság amikor talán a korábbiakhoz képest kevesebb a legendás pedagógus, akinek a személye több generáción keresztül meghatározó, köztiszteletnek örvendő, akit a legfőbb minősítők a tanítványai értékelnek kitűnőre, úgy gondolom érdemes szót ejteni egy általam ilyennek gondolt helybéli tanítónő munkájáról, aki mérhetetlen szeretettel és gondoskodással végzi tevékenységét, mindent elkövet azért, hogy tanítványai ne utálattal menjenek iskolába, hogy ki-ki személyes adottságainak megfelelően fejlődjön és legyen sikeres. Ráadásul ehhez megfelelő szakértelemmel és lelki adottságokkal bír. Motyovszki Zsuzsinak, az Alberti Evangélikus Iskola pedagógusának ezúton is köszönök mindent és kívánom magunknak, hogy még nagyon sokáig dolgozzon az albertirsai oktatásban. József Csaba

18 Albertirsai Híradó 2010. június 9. TESSEDIK FÉLMARATON 2010. május 2-án immár 9. alkalommal rendezték meg Albertirsán a Tessedik fémaraton versenyt egyéniben és csapatban egyaránt. A rajtra 11 órakor került sor a Tessedik S. Általános Iskola előtt, ide kellett a táv teljesítése után a versenyzőknek vissza is érkeznie. A versenyen profik és amatőrök egyaránt indulhattak, közülük az első három abszolút férfi és női helyezett érem és ajándék jutalomban részesült. Csapatban a legjobb eredményt a budapesti hármas érte el (1:39:24-gyel), Nalesnyik Zoltán, Foltán László, Janek György képviseletében. A 2. két albertirsai csapat lett 1:53:01-gyel, Fülöp Norbert, Kovács Attila Gábor, Verseczki István, illetve Ecsedi Péterné, Fülöpné Klincsok Melinda és Hegedűs László. A lányoknál egyéniben az első korcsoportban (11 évnél fiatalabbak) 1. Lakatos Boglárka (Albertirsa) 2. Láng Gabriella (Albertirsa) 3. Csupor Vivien Pilis. A második korcsoportban: 1. Csákány Dorottya (Pilis) 2. Csákány Rebeka (Pilis) 3. Király Vivien (Albert irsa). III. korcsoportban: Bíró Vivien (Albert irsa) 2. Chovanyecz Csilla (Monor) 3. Doba Nikolett (Albertirsa). IV. korcsoportban: 1. Lakatos Tiborné (Albert irsa) 2. Agonács Júlianna (Albert irsa) 3. Baerlin Erika (Albert irsa). A fiúknál egyéniben az első korcsoportban: 1. Bencsik Márton (Albertirsa), 2. Láng Gergő (Albertirsa) 3. Borgulya András (Albertirsa). II. korcsoport: 1. Borgulya János (Albertirsa) 2. Csernai Gergő (Albertirsa) 3. Marosfalvi Attila (Albertirsa). III. korcsoport: Rogli László (Cegléd) 2. Répási Tamás (Albertirsa) 3. Nagy Zoltán (Albertirsa). IV. korcsoport: Mádi Szabolcs (Hernád) 2. Olteán Róbert (Albertirsa) 3. Nagy József (Mikebuda). Volt néhány különlegessége az idei versenynek. Az eddigiekhez képest kevesebb indulóval, de kiváló hangulatban szerveztük a Tessedik Félmaratoni Futóversenyt. 34 egyéni, és 4 váltó teljesítette a 21097,5 méteres távot Albertirsa és Mikebuda között. Voltak visszatérő vendégeink, voltak kiváló judósaink Keliger Bernadett és Deák Sándor, akik életük első félmaratoni futásán kiválóan teljesítettek. Értékes volt az Albertirsai Extrém SE 2 váltójának a szereplése is, akiket csak az olimpiai bajnok Foltán László és társai tudtak megelőzni. Üde színfolt volt Stefano Di Liberto és Del Corso Roberto futása, akik vélhetően jövőre is ott lesznek az indulók között. Ők Gaggianóból, a testvérvárosukból érkeztek. A kísérő 2350 méteres távot 100-an teljesítették. Nagy öröm, hogy egyre több szülő is csatlakozott a csemetéihez, maga is teljesítve a távot. A legeredményesebb iskola ebben az esztendőben is a Tessedik lett. Bízva a jövő évi találkozásban, hagy köszönjem meg a sok fiatal és kevéssé fiatal segítségét, melyet a verseny zökkenőmentes szervezéséhez nyújtottak! Nagy Lászlóné ATLÉTIKA S P O R T Május hónap az atlétikában a diákolimpiák és szezonnyitó versenyek ideje. Felnőtt atlétáink a Főiskolai és Egyetemi Bajnokságon mutatkoztak be. Olteán Csongor gerelyhajításban, Ecsedi Gergő váltófutásban lett egyetemi bajnok. Gergő emellett még 400 m gátfutásban lett második, Lehoczky Árpád pedig magasugrásban végzett a negyedik helyen. Juniorok között Revák Péter a megyei versenyen magasugrásban és hármasugrásban győzött, gerelyhajításban 2. helyezést ért el. Ifjúsági versenyzőink Lovász Judit, Horváth Katalin és Olteán Róbert dobogós helyezéseket szereztek a megyei szövetségi bajnokságon. Serdülőink az Albertirsán rendezett megyei diákolimpián győztek magasugrásban és távolugrásban. A verseny legjobb eredményt elérő leány és fiú atlétája Szabó Zita és Kovács Ferenc, a Tessedik Sámuel Általános Iskola tanulói lettek. (képünkön) Érmes helyezést ért el Bágyi Erika (Evangélikus Ált. Isk.) és Pásztor Alex (Tessedik S. Ált. Isk.). A megyei összetett bajnokságon Szabó Zita aranyjelvényes teljesítménnyel győzött a négypróba bajnokságon, Misák István bronzérmet szerzett, Bartos János 4., míg Gér Tamás az 5. lett. Gyermek korosztályos atlétáink a megyei bajnokságon, Budapesten hatalmas sikerrel szerepeltek: Farkas Ádám 5, Szelei Viktor 3, Legéndi Bendegúz 2, Bágyi Kézilabda Sok-sok verseny nagy sikerek! Ezüstös kézisek Az NBII Keleti csoportjában felnőtt férfi kézilabdázóink az előkelő 2. helyet szerezték meg 36 ponttal a Gyömrő után. Üröm az örömben, hogy a győztesnek sem volt több pontja, de az idegenben játszott mérkőzések alapján a mieink kerültek ki rosszabbul az összesítésből. A tabella harmadik helyén a Dabas végzett. Gábor 1 aranyérmet nyert. Helyezést ért el Bágyi Erika és Ádám Dorka is. Kiemelkedő és rendkívüli teljesítmény nyújtott Farkas Ádám az idényben, hiszen a téli és tavaszi versenyeken összesen 23 első helyezést ért el! Legjobb versenyzőink előtt hatalmas feladatok állnak: Olteán Csongor és Egyedi Gergő a Magyar Válogatottban szerepel, Szabó Zita, Kovács Ferenc és Revák Péter a diákolimpia országos döntőjébe jutott. Gyermek korosztályos versenyzőink pedig a Debrecenben rendezendő nemzetközi versenyen bizonyíthatják majd tehetségüket. Ecsedi László edző JUDO Nagybányai sikerek Május pünkösdi hétvégéjén Nagybányán rendeztek egy nagyobb nemzetközi judo versenyt, ahol az albertirsai versenyzők is bizonyíthatták felkészültségüket. Felnőtt kategóriában, 52 kg-ban indult Keliger Bernadett a tornán, és a tőle elvárható szép teljesítménnyel az első helyen végzett. Hörömpő Norbert 60 kg-ban versenyzett, és a dobogó harmadik fokára sikerült feltornásznia magát. Nagy Ádám 73 kg-ban a pontszerző, 7. helyen végzett. Nagy László edző

2010. június Albertirsai Híradó 19 S P O R T XIV. PEST MEGYEI UTCAI KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG AZ INTERSPORT KUPÁÉRT Június 12-én újra utcai kosárlabda bajnokságot rendeznek városunkban az új Sportcentrumban 9 óra kezdettel. Nevezni a szokásos módon a leírtak alapján, illetve a helyszínen lehet. Minden érdeklődőt és versenyezni vágyót szeretettel várnak a szervezők. Rendezvényünket a többi hasonló utcai versenyektől eltérően, nem kieséses rendszerben bonyolítjuk le, hanem a csoportmérkőzések után mindenkinek játéklehetőséget biztosítunk további játékra. Egy fordulóban minden csapat legalább négy, de átlagosan öt-hat mérkőzést játszik. Ebből következik, hogy ez a játékosok számára egy egész napos program. A versenyek általában délután három és öt óra között szoktak befejeződni. A nevezési díj egész évre összesen: 12.000 Ft, azaz tizenkettőezer forint, amely tartalmazza a játéklehetőséget valamennyi fordulóra, illetve 4db pólót csapatonként. Az idei évben is az SO és MÉS fogyatékos sportolói meghívást nyernek versenyeinkre, akik a nevezési díj megfizetése nélkül vehetnek részt a játékban. Őket eredménytől függetlenül igyekszünk díjazni. Valamennyi helyszínen három KERESZTREJTVÉNY pontos dobóversenyt rendezünk, külön női és férfi versenyzők részére, melynek nincs nevezési díja. Ezen 14 éven felüliek indulhatnak. Valamennyi helyszínen büntetődobó versenyt rendezünk 14 éven aluliak részére, melynek nincs nevezési díja. Az egyes fordulókban érem, oklevél és tárgyjutalom, míg az összesítettben csapatonként kupa, játékosonként érem, oklevéldíjazás lesz. A rendezvényről információt a www.pmksz. hu címen találhatnak. Érdeklődni lehet Buday Zsoltnál a 30/913-0287-es telefonszámon. 1 2 3 4 D 5 M 12 13 14 15 16 17 18 19 Vízszintes: 2. Goethe mondása. 6. Gondos, részletes. 12. Gyümölcsöt szárít. 14. Hamvadó parázs. 16. Latinovits Zoltán. 17. Öngyilkos cselédlányok mérge. 18. Ellenértéke. 19. Közösség egyede. 20. Saját gépkocsival rendelkező. 22. Házőrző kutyák teszik. 25. Páratlan terítés! 26 Énrám egyneműi. 27. Kevert akó! 28. Készpénz. 29. Addig. 31. Mesterséges takarmány. 32. Üres nap! 34. Piszka. 36. Elemi szilícium. 37. Térhatároló. 39. Bámult. 41. Konyhai eszköz. 42. Nincs benne semmi. 43. Delikátesz. 44. Néma sas! 45. Méhek nagy csoportja. 47. Hétköznapok része! 49. Indulatszó. 50. Német férfinév. 52. Emésztőnedv. 53. Csukó. 55. Kulacs népiesen. 57. Bőrönd tartalmazza! 58. Leszállított skálahang. 59. Dél betűi. 60. Veszteség. 61. Tegnapelőtt. 62. Japán kézi gong. 65. Színültig tölt. 67. Édesburgonya. Függőleges: 1. Kedvelt nyaralóhely. 2. Névelő. 3. Létező. 4. Becézett Ilona. 5. Háza közepe! 6. Termést betakarító. 7. Látogatás kezdete! 8. Roham. 9. Részben kopnak! 10. Borong párosai! 11. Saját kezével. 13. Döf. 15. Mátka. 21. Tinédzserek műsora a televízióban. 22. Az egyik bolygó. 23. Égitest. 24. Beethoven-szonáta. 26. Zavart csend! 28. Pohár jelzője. 29. OZC. 30. Nevelőszülő. 31. Tartó. 33. Spenót. 35. Zenepedagógia része! 38. Román pénznem fonetikusan. 40. Színművésznő (Éva). 46. Döntő érv. 48. Királyi lakóhely. 50. Összeviszsza szúrá! 51. Zavartan lógat! 53. Zaj. 54. Kártyajáték. 55. A haj rögzítője. 56. Arra a helyre. 57. Idősebb fiútestvér. 58. Porszívómárka. 62. Kaba centruma!. 63. Parttalan vita! 64. Előadó. 66. Éneklőhang. A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: 6 7 8 9 10 11 20 21 22 23 24 25 26 27 28 O 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 Y N A szeretet mindenki számára a legszükségesebb táplálék. Gratulálunk a nyerteseknek: Barcsikné I. Szilvia, Ady Endre u. 21., Béres Józsefné, Pozsonyi u. 44/1., Kása Lászlóné, Széchenyi u. 12/1., Málnás Józsefné, Pesti u. 83., Mányi Sándorné, Vadász út 1.

20 Albertirsai Híradó 2010. június K Ö Z É R D E K Ű I N F O R M Á C I Ó K A Művelődési Ház 2010. júniusi programjai 1. 9 00-13 00 Vegyes Vásár 17 00 MSZP 18 00 Városi Pedagógus nap 2. 19 00 NU-SKIN 3. 10 00 Baba-mama klub 17 00 Főzőkör 4. 18 00 Táncvizsga Művészeti Iskola 5. 13 00 Városi Gyermeknap a Sportpályán 7. 13 00 Nyugdíjas klub 18 00 Jóga 10. 10 00-12 00 Vegyes Vásár 10 00 Baba-mama klub 17 00 Főzőkör 12. 13 00 Vasutas nyugdíjas klub 14. 13 00 Nyugdíjas klub 18 00 Jóga 17. 10 00-12 00 Vegyes Vásár 10 00 Baba-mama klub 17 00 Főzőkör 21 25. Angol Tábor 21. 13 00 Nyugdíjas klub 18 00 Jóga 24. 10 00 Baba-mama klub 17 00 Főzőkör 26. Szent Iván éji Tűzgyújtás 28 07/02. Angol Tábor 28. 13 00 Nyugdíjas klub 18 00 Jóga 18 00 Polgárőrök 29. 14 00-16 00 Véradás MÁJUS HÓNAPBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Süveges Szilárd és Ambrus Adrienn 2010. MÁJUS HÓNAPBAN SZÜLETETT Víg Zoltán és Venczel Erika Dóra Laura és Levente Novák István és Balogh Krisztina Kristóf Nagy Szilárd és Illés Melinda Nóra Valkai László és Szőke Anita Vajk Dudás Ferenc és Sznopka Szilvia Szófia Kostyalik Zoltán és Köles Nóra Csenge Steingruber István és Kunu Kitti Olívia Endrész Roland és Barcza Brigitta Damján nevű gyermeke. 2010. MÁJUS HÓNAPBAN ELHALÁLOZTAK Fabók János Gyula 59 éves Homokrész I. 41. Polónyi Károly 71 éves Ady E. u. 9. Szőcs András 85 éves Dózsa Gy. u. 7. Erős Pál 79 éves Baross u. 50. Vígh József 67 éves Dánosi út 33. Zsolnai Ferencné 61 éves Homokrész II. 20/2. Majorovics Mátyásné 78 éves Szövetség u. 23. Lengyel László 91 éves Erkel F. u. 39. Pintér Károlyné 62 éves Szent I. u. 23. Kostyalik Pál 62 éves Sallai I. u. 62. Czékus Ferencné 73 éves Vasvári P. u. 2. Grim Gyula 68 éves Politzer u. 1. Pálinkás Mihály 91 éves Nagyváradi u. 42. szám alatti lakos. Tisztelt Lakosság! Értesítjük Önöket, hogy háziorvosaink rendelési idejéről, a szabadságolásról, illetve a helyettesítési rendről az 53/370-552-es telefonszámon érdeklődhetnek hétköznap 7.00 órától 18.00 óráig. Munkaszüneti és ünnepnapokon 7.00 órától másnap 7.00 óráig és ügyeleti időben hétköznap 18.00 órától másnap 7.00 óráig sürgős beteghívásaikat szintén az 53/370-552-es telefonszámon adhatják le. Ebben az esetben a ceglédi mentőállomás diszpécsere intézkedik. Dr. Pécsi Angéla, ügyeletvezető Háziorvosok ügyeleti beosztása JÚNIUS Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda Dátum Ügyeletes orvos neve 1. Dr. Zolnyan Erzsébet 2. Dr. Galiger Zoltán 3. Dr. Fógel Kristóf 4. Dr. Babinszky Eleonóra 5. Dr. Varga Krisztina 6. Dr. Varga Krisztina 7. Dr. Pécsi Angéla 8. Dr. Zolnyan Erzsébet 9. Dr. Hajdúhegyi Ágnes 10. Dr. Fógel Kristóf 11. Dr. Babinszky Eleonóra 12. Dr. Varga Krisztina 13. Dr. Varga Krisztina 14. Dr. Pécsi Angéla 15. Dr. Zolnyan Erzsébet Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása 2010. JÚNIUS hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Június 5-6. CENTRUM Gyógyszertár Június 12-13. REMÉNY Gyógyszertár Június 19-20. IRSA Gyógyszertár Június 26-27. IRMÁK Gyógyszertár Az Albertirsai Híradó főszerkesztője a solymi66@ yahoo.com e-mail címen érhető el, vagy üzenetet hagyhatnak a Műv. Házban Lapzárta a hónap 20-án 16. Dr. Makkos Gyula 17. Dr. Fógel Kristóf 18. Dr. Pécsi Angéla 19. Dr. Tajti Géza 20. Dr. Zolnyan Erzsébet 21. Dr. Pécsi Angéla 22. Dr. Fógel Kristóf 23. Dr. Oszvald Gyula 24. Dr. Fógel Kristóf 25. Dr. Babinszky Eleonóra 26. Dr. Zolnyan Erzsébet 27. Dr. Zolnyan Erzsébet 28. Dr. Fógel Kristóf 29. Dr. Kis Ferenc 30. Dr. Pécsi Angéla Albertirsai HÍRADÓ Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Solymosi László Szerkesztőség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Okiratszám: III/PHF/181/Pe/1988. Megjelenik 1400 példányban Nyomda: Pende Print Kft. Nagykőrös, Béke u. 5. Felelős vezető: Kőházi Zoltán