Felfedezőút a Bibliában MÁJUS Philip Yancey & Tim Stafford szövegének fordítása. Saját használatra
Felfedezőút a Bibliában (Philip Yancey & Tim Stafford szövegének fordítása, saját használatra) MÁJUS A déli királyság Május 8-9: 2 Krónikák 20: Időközben Jeruzsálemben Május 10-11: Mikeás 6: A tisztátalanság terjed Május 12-13: 2 Krónikák 30: Ezékiás ünnepre hív Május 14-15: Ézsaiás 6: Hatalom a trón mögött Május 16-17: Ézsaiás 25: A remény üzenete Május 18-19: 2 Krónikák 32: Csatatéri leckék Május 20-21: Náhum 1: Igazságtétel Május 22-23: Zofóniás 3: Romlott uralkodó osztály Május 24-25: 2 Királyok 22: Csodagyerek Május 26-27: Jeremiás 2: Nemzeti prostitúció Május 28-29: Jeremiás 15: Csökönyös próféta Május 30-31: Jeremiás 31: Izrael jövője Június 1-2: Jeremiás 38: A próféta életveszélyben Június 2-3: Habakuk 1: Istennel vitatkozva
MÁJUS 8-9 A DÉLI KIRÁLYSÁG 2 Krónikák 20 Időközben Jeruzsálemben: Néhány jó király is képes változást hozni 20,15 Ne féljetek, és ne rettegjetek ettől a nagy tömegtől, mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené. Bár a Biblia bepillantást enged az északi királyság, Izrael életébe is, amely már államiságának első napjaitól kezdve fokozatosan távolodik Istentől, mégis sokkal több figyelmet szentel a déli királyság, Júda prófétáinak és királyainak. Júda lakossága alig ötöde Izrael népességének, így ijesztő nehézségekkel találja magát szembe. A déli királyságnak azonban néhány szempontból mégiscsak előnyös a helyzete. A királyi család, Dávid leszármazottai, nagyrészt kimaradnak az északi országot sújtó véres cselszövésekből és politikai intrikákból. A jeruzsálemi templom hatalmas egységesítő erővel bír. Júda uralkodói közül (19 király és 1 királynő) legalább néhányan olyan kimagasló lelki vezetői képességekről tesznek tanúságot, amihez hasonlót az északi országban nem találunk. Általánosságban véve, Júda hűségesebbnek bizonyul az Istennel való szövetség megélésében, mint Izrael. Talán ez a legfőbb oka, hogy közel másfél évszázaddal túléli Izrael országának bukását. Egy példa értékű vezető példa értékű imádsága A 20. fejezet Jósáfátról, Júda első királyainak egyikéről szól, aki rendkívüli személyiség volt. Júda királyainak példája jól mutatja, hogy nem közönséges bátorságra volt szükség ahhoz, hogy valaki csakis Istenre hagyatkozzon, különösen háború idején. Jósáfát király iskolapéldáját mutatja a megfelelő hozzáállásnak. Amikor megszálló hadseregek fenyegetik, hatalmas imára hívja össze az egész népet. A csata napján egy kórust küld, hogy a hadsereg előtt menve Isten dicséretét énekeljék. Jósáfát taktikája inkább illik egy keresztény istentisztelethez, mintsem a harcmezőhöz, de bevált. Az ellenséges erők egymás ellen fordulnak, és Júda serege győztesen menetel haza. A Krónikák második könyvében két nagyszabású imádságot is találunk: Salamon imáját a 6. fejezetben, valamint Jósáfát királyét a 20. részben, amelyre a kommentátorok gyakran mint modell imádságra utalnak. Jósáfát imája Isten dicsőítésével kezdődik, majd emlékezteti az Urat korábbi ígéreteire, feltárja a problémát, végül segítségért könyörög. Jósáfát bátorságát mutatja, hogy hálát ad Isten válaszáért, mielőtt az megérkezne. Meglehetősen vegyes történeti feljegyzés kellős közepén ragyog fel a nemzeti hit eme példája. Nyilvános imája és személyes példája által Jósáfát király megmutatja, mi történhet, ha egy uralkodó teljes bizalmát Istenbe veti. Ismersz olyan vezetőt, aki ennyire Istenben bízik?
MÁJUS 10-11 Mikeás 6 - A tisztátalanság terjed: A veszély előjelei már délen is mutatkoznak 6,8 Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. Ahogy a légszennyezettség nem áll meg az országhatároknál, hanem a tönkreteszi a szomszédos országok levegőjét is, ugyanúgy terjed az erkölcsi romlás is, átlépve a nemzetek határait. A korábbi próféták az északi Izrael országának gonoszsága ellen emelték fel szavukat. Az évek múlásával azonban, ugyanez a romlás járványszerűen átterjed a déli Júda országára is. Elburjánzanak a különféle vallási kultuszok és a szexuális perverzió. Isten temploma elhanyagolt állapotban van. Az egyik hírhedt király, Áház odáig elmegy, hogy saját gyermekeit ajánlja fel az emberáldozathoz. Mikeás nagyjából ugyanabban az időszakban tűnik fel Júdában, amikor Ámósz az északi Izrael országának bűnei ellen emeli fel a szavát. Ámószhoz hasonlóan, Mikeás is vidéki próféta, aki kemény szavakkal figyelmezteti a népet. Egyáltalán nem leli örömét abban, hogy az ítélet üzenetét kell továbbítania. Emiatt gyászolok és jajgatok, mezítláb és ruhátlanul járok. Üvöltök gyászomban, mint a sakálok, és jajgatok, mint a struccok (1,8) írja önmagáról. Magát Mikeást is érzelmileg magával ragadja saját üzenete, hiszen veszélyes idők járnak. Júda rémülten figyeli, amint Asszíria, a kor politikai és katonai nagyhatalma, eltiporja az északi országot. Hogyan kerülhetné el Júda, hogy hasonló sorsra jusson? Éppen ez az, ami miatt Mikeás úgy üvölt, mint a sakál. A megoldás Betlehemből jön Én népem, mit vétettem ellened, mivel bántottalak? kérdezi Isten Mikeás által (6,3). Isten áttekinti a választott nép történelmét, emlékeztetve őket azokra a hatalmas tettekre, amelyeket érettük vitt véghez. Mikeás egyértelműen kijelenti, hogy Isten őszinte, szívből jövő változást akar látni, nem csupán vallásos mázt. Arra a borúlátó következtetésre jut, hogy ugyanaz a sors vár népére, mint annak északi rokonaira, hiszen ugyanaz a betegség fertőzte meg őket is. Ennek ellenére is látja a fényt a távoli jövőben. Ítélethirdetés közben is utalásokat tesz az eljövendő vezetőre, a Messiásra nézve, aki a kicsiny Betlehem városából származik majd, és aki új reménységet kínál a világnak (5,2). Évekkel később, amikor csillagjósok jöttek, hogy a zsidók újszülött királyát keressék, Heródes király megkérdezi az írástudókat, hogy hol fog megszületni (lásd. Máté 2,1 6). Az írástudók erre a szövegre hivatkoznak, amely megjövendöli, hogy a Messiás Betlehemből származik majd. Szeretnéd-e Mikeás szavaid életed mottójává tenni: Élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben? Mit kellene megváltoztatni az életedben?
MÁJUS 12-13 2 Krónikák 30 - Ezékiás ünnepre hív: Ismét boldog napokat lát a nép 30,26 Nagy volt az öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának az ideje óta nem történt ehhez hasonló Jeruzsálemben. Miközben Júda helyzete fokozatosan romlott, és Mikeás próféta komoly, figyelmeztető üzenettel jön, Júda trónjára ismét példa értékű király kerül. A könyv több figyelmet szentel Ezékiás királynak, mint bárki másnak. Ezékiás szembefordul Júda papjaival. Mint világi uralkodó, a templomtéren állva döbbenetes, elmarasztaló prédikációt mond a papokra. Ezékiás király azzal az elgondolással áll elő, hogy egy hatalmas vallási ünnepség finanszírozásával fejezze ki a lelki megújulást. Még misszionárius futárokat is küld az északi ország elpusztított vidékeire, hogy meghívja az asszír hadjárat túlélőit: csatlakozzanak jeruzsálemi testvéreikhez. Egy hónappal későbbre halasztja a Páska ünnepét, időt adva ezzel a papoknak a felkészülésre, és a zarándokoknak, hogy útitervet készítsenek. Vannak, akik szkeptikusan fogadják terveit, a király felhívásának azonban súlya van. Kétszáz év után először az egész nemzet együtt lesz egy vallási ünnepen. A megújulás időszaka Ez a fejezet nagyon hasonlít az 1Királyok 8-ra, amikor Salamon király felszenteli a templomot. Ezékiás szeretné megújítani az Istennel kötött szövetséget, abban reménykedve, hogy így elkerülhető Isten ítélete. Az ünnepség részletei jól mutatják, mennyire félvállról vette Júda népe a szövetséget: hiány van papokból Júdában, ezért Ezékiás változtatni kénytelen a szabályokon, hogy az ünnepre érkezők megfelelően megtisztulhassanak. Ezékiás éleselméjűsége jól kitűnik a Páska ünnepének szervezésében. Ez a nap Izrael, mint nemzet születésének napja, amikor Isten kiszabadította népét az egyiptomi rabszolgaságból. Ezékiás emlékeztetni akarja a népet annak örökségére. Kezdeti szkepticizmusa ellenére Júda népe végül is összegyűlik az ünnepségre, és akárcsak Salamon idejében, spontán módon úgy dönt, hogy további hét napon át ott marad. Az Ezékiás által kezdeményezett megújulás sikeresnek látszik. Melyik volt, az a spirituális esemény, amin részt vettél, és a legnagyobb hatást gyakorolta rád?
MÁJUS 14-15 Ézsaiás 6 - Hatalom a trón mögött: Ézsaiás szokatlan megbízatást kap 6,8 Majd az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Ézsaiás próféta, az ószövetség kiemelkedő alakja, személyes elhívást kap Istentől. Az üzenetet szeráfok közvetítik (ez a kifejezés csak itt fordul elő, és annyit jelent: valami lángoló és káprázatos ). A szeráfok nyilván az angyalok egy csoportja, akik Isten hírnökeiként szolgálnak. Ézsaiás úgy látja, hogy Júda népe útelágazáshoz érkezett, különösen a hosszú életű Uzzijjá király halála után (akit Azarjának is neveznek). Az északi országra jellemző erkölcsi problémák a déli királyságot is megfertőzték. Júda vagy megtalálja eredeti helyét, mint Isten egyedülálló királysága, vagy végzetesen eltávolodik Istentől. Jótám és Áház király nem igazán figyelt oda arra, amit Ézsaiás mondott. Jelentős változást hozott azonban, hogy Ezékiás, a következő király Ézsaiást teszi meg egyik legbizalmasabb tanácsadójának, aki a válságos pillanatokban mindig az elismert prófétához fordul tanácsért. Királyok tanácsadója A prófétákról az a sztereotip kép él a köztudatban, hogy az utcasarkon állva hangosan szidják a fennálló rendszert. Nem így Ézsaiás. Napjait a palota közelségében tölti, mint a király bizalmas tanácsosa. (A 2Krónikák 26,22 a hivatalos udvari krónika vezetését is Ézsaiásnak tulajdonítja.) Bár a többi tanácsadó megnehezíti az életét azzal, hogy állandóan ellentmondanak neki, Ézsaiás mégsem hajlandó tompítani az üzenetét. Négy király uralma alatt is szilárdan kitart meggyőződése mellett, még akkor is, ha elszántsága végül az életébe kerül. Ezékiás komolyan megbízik Ézsaiásban. A király lelkes reformjai jórészt a próféta befolyásának tulajdoníthatók. Az ebben a fejezetben leírt isteni elhívás megmutatja, honnan vette Ézsaiás azt a bátorságot és elkötelezettséget, amely Júda történelmének meghatározó alakjává tette őt. Érezted-e már úgy, hogy Isten valamilyen nehéz feladatra hív el?
MÁJUS 16-17 Ézsaiás 25 - A remény üzenete: Honnan ered Ézsaiás optimizmusa? 25,8 Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az ÚR letörli a könnyet minden arcról. Amellett, hogy a király tanácsosaként szolgált, Ézsaiás hatalmas írói tehetséggel rendelkezett. Az általa használt kifejezések jó része bekerült a mi modern szókincsünkbe is. Ézsaiás arra használta ékesszólását, hogy megpróbálja felébreszteni Júda népét a szellemi kábultságból. A legtöbb prófétához hasonlóan, igehirdetésének két fő üzenete van: az ítélet (amely elkerülhetetlen, ha a nép meg nem tér) és a remény (egy olyan jövő reménysége, amelyben Isten nem csupán Izrael népét, de az egész világot helyreállítja). Egy jobb világ Ézsaiás könyve azt az ősi emberi vágyat tükrözi, amely egy jobb világ után sóvárog. A prófétának nincs kétsége afelől, hogy egy napon Isten ezt a sebhelyes bolygót olyan új világgá változtatja, ahol nem lesz többé könny, fájdalom és halál. Az általa leírt eljövendő világban vadállatok fekszenek egymás mellett békességben (11,6), és a fegyverekből mezőgazdasági eszközöket kovácsolnak (2,4). A történelem egy adott pontján úgy tűnhet, mintha Isten elveszítette volna erejét, vagy mintha egykedvű nemtörődömséggel nézné a világot elborító erőszakot és gonoszságot. Az asszír megszállás láttán Jeruzsálem lakosai nyilván kétségbe vonták, hogy Isten törődik velük. Ézsaiás a reménység üzenetével állt elő: Jövőbeni szabadulásotok tekintetében egyedül Istenben bízzatok. Ezt az üzenetet azután az egész világra kiterjeszti. Még a halál is meg fog semmisülni (25,7 8). Ézsaiás 24 27 a történelem legvégső korszakába enged betekintést, amely az eljövendő életet olyan csodálatosan ábrázolja, hogy azt alig tudjuk elképzelni. Mi ad neked reményt a jövőre nézve?
MÁJUS 18-19 2 Krónikák 32 - Csatatéri leckék: Ezékiás és Ézsaiás együtt néznek szembe a válságos helyzettel 32,7 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír királytól, meg a vele levő egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, mint ővele. Egyetlen júdai király uralma idején sem volt végig békesség. Emiatt a Krónikák második könyvének számos eseménye a harctéren játszódik. Dióhéjban összefoglalva, a könyv a következő stratégiát javasolja háború esetén: Alázzátok meg magatokat, és teljes bizodalmatokat Istenbe vessétek bármekkora legyen is ez ellenfél erőfölénye. Ha saját, vagy hatalmas szomszédaitok katonai erejében bíztok, teljes bizonyossággal veszíteni fogtok. A történések logikája ismerős: Valahányszor egy erkölcstelen király romlásba viszi a népet, Isten ellenséges hadsereget küld a nyakukra. Júda királyai gyakorta figyelmen kívül hagyják a próféták kellemetlen tanácsát, hogy tekintsék Isten büntetésének a megszállást. Kevés olyan király volt, aki hittel Istenben bízott a válságos helyzetben. Még a legjobbak is a királyi kincstárhoz nyúlnak, hogy segítséget vegyenek a szomszédos népektől. Valahányszor ez történik, Júda mindig gyengébb lesz, mint azelőtt volt. A Krónikák második könyve azokra a szép pillanatokra irányítja a figyelmet, amikor az adott király Istenhez fordul. Az ország helyreállításához újra kell tanulniuk azt az egyszerű hitet, amely a múltban annyiszor győzelemre segítette őket. Csodálatos szabadítás Talán Ezékiás az egyetlen olyan király, aki követi a próféta tanácsait. A 32. fejezet arról a válságos helyzetről számol be, amellyel Ezékiásnak és tanácsadójának, Ézsaiásnak kellett szembenéznie, amikor Júda puszta léte kerül végveszélybe. A hódításra éhes Asszíria betört Júdába, és miután a földdel tett egyenlővé falvakat és városokat, Jeruzsálemet veszi ostrom alá. A falakon kívülről az asszírok propaganda hadjáratot indítanak Jeruzsálem rémült lakosai felé. Gúnyolódás céltáblájává teszik az izraeliták reménységét, hogy Isten majd csodát tesz. Ezékiás erkölcsi nagysága mutatkozik meg abban, hogy Ézsaiás prófétával együtt imádkozni kezd (20. vers). Válaszként Isten olyan csodát tesz, amitől az asszír sereg visszafordul. A természetfeletti szabadításnak köszönhetően Júda megmenekül, de csak egy időre. Amint ebből a fejezetből kiderül, Ezékiás király később ostobán eldicsekszik országának gazdagságával Babilónia követei előtt, amelynek hatalma keleten már egyre emelkedik. Júda lakosai is büszkén elbízzák magukat abban a hamis reménységben, hogy Jeruzsálem elpusztíthatatlan. Mit jelent ma teljes mértékben Istenben bízni?
MÁJUS 20-21 Náhum 1 - Igazságtétel: Isten megbünteti Júda ellenségeit is 1,3 Türelmes az ÚR, de nagy a hatalma; nem hagy az ÚR büntetés nélkül. Náhum különlegessége a legtöbb bibliai prófétához képest abban van, hogy ő az ellenséghez intézi üzenetét. Ézsaiás és Mikeás profétát néha annyira megviselte a saját népükre váró ítélet, hogy valósággal összeroskadtak a gyász súlya alatt. Náhum azonban bátran Asszíria fejére olvassa annak vétkeit, hogy megsemmisítette az északi Izrael királyságát, és ha Isten csodálatosan nem avatkozik közbe Ezékiás napjaiban, ugyanez történt volna Náhum hazájával, Júdával is. Asszíriát nem nehéz gyűlölni. Katonái megtizedelték a városokat, megláncolva hurcolták el a foglyokat, és az egykor termékeny szántóföldeket megmérgezték. Egyetlen kérdés foglalkoztatja Júda lakosait, akik teljes erővel átélték az asszírok kegyetlenkedéseit. Asszíria végigpusztította az egész térséget a mai Törökországtól egészen a Perzsa-öbölig és Egyiptomig. Hogy kérheti számon Isten a kicsiny Júda népén annak bűneit, miközben büntetlenül hagyja a mindent és mindenkit eltipró Asszíriát? Mi vár Asszíriára Náhum azzal a vakmerő jövendöléssel áll elő, hogy Asszíria hamarosan megsemmisül. Ki hiszi ezt el neki? Az asszír birodalom, amely már csaknem három évszázada uralja a világot, nem tűnhet el csak úgy! Náhum Kr.e. 700 körül írja próféciáit. Évtizedekkel később, Kr.e. 612-ben az utolsó asszír erődítmény is a babiloniak majd a perzsák kezére kerül. Nem Náhum volt az első próféta, aki Asszíriához és annak fővárosához, Ninivéhez címezte üzenetét. Évekkel korábban, Jónás ugyanennek az ősi ellenségnek hirdette a megtérés lehetőségét. Jónás napjaiban Ninive lakosai meghallották az üzenetet, és Isten megkímélte a várost. Változásuk azonban nem bizonyult tartósnak. Náhum korára Ninive visszatért régi, gonosz életviteléhez. A többi bibliai prófétához hasonlóan, Náhum túllát a történelem félelmetes erőin. Jól tudja, hogy a birodalmak felemelkedése és bukása mögött valami sokkal hatalmasabb erő működik, amely minden dolog végkimenetelét meghatározza, bármilyen sokáig tartson is az. A modern kor mely igazságtalanságait szeretnéd leginkább megbüntetve látni?
MÁJUS 22-23 Zofóniás 3 - Romlott uralkodó osztály: A jó családból származó próféta megpróbálja megállítani Júda lecsúszását 3,2 Nem hallgatott a szóra, nem fogadta meg az intést, nem bízott az ÚRban, nem járult Istene elé. Valamelyest Mikeás és Ézsaiás próféta befolyásának köszönhető, hogy az istenfélő Ezékiás király rendet teremtett Júda országában. Ritkán találkozunk Ezékiáshoz hasonló jó királyokkal, de arra, hogy két jó király következzen egymás után, alig van példa. Sajnos Ezékiás halála után Manassé foglalta el a trónt, aki az egyik leggonoszabb júdai király volt. Izrael és Júda királyai között a leghosszabb ideig tartó, mintegy fél évszázados uralma alatt Manassé mindent a visszájára fordít, amit Ezékiás megvalósított. Szégyentelen zsarnok volt, aki vérontással töltötte meg Jeruzsálemet. (A hagyomány szerint ő volt az, aki Ézsaiás prófétát kettéfűrészeltette.) Mire Manassé meghalt, alig maradt valami Júdában, ami az Istennel kötött szövetségre emlékeztetett volna. Hemzsegnek a pogány áldozóhelyek Jeruzsálemben, és a boltok kirakatai a házi istenszobrokat reklámozzák; médiumok és boszorkányok hirdetik magukat mindenütt. Isten választott népe pogányságban felülmúlja a pogányokat. A következő király, Manassé fia, Ámón apjának nyomdokaiba lép, ám két év múlva saját hivatalnokai lázadnak fel és gyilkolják meg. Júda népe, elszabadulva saját kikötőjéből, az anarchia felé sodródik. A kicsiny Jósiás herceg, akit Ámón támogatói koronáztak meg, nem sok reményt ad a jövőre nézve. Téves iránymutatás Jósiás uralkodásának kezdeti időszakában Zofóniás próféta felemeli szavát a Júdát elborító dekadencia ellen. Míg más próféták paraszti sorból származtak, Zofóniás előkelő ősökkel büszkélkedhet. Származását Ezékiás királyhoz tudja visszavezetni. Ennek ellenére, meg sem próbálja védelmébe venni a felsőbb társadalmi osztályokat. Köztisztviselők, papok, uralkodók, bírók, sőt próféták is céltáblájává válnak Zofóniás haragjának. Júda vezetői a teljes önpusztítás felé vezetik népüket. Ha nem változtatnak irányt, Jeruzsálemre ugyanaz a sors vár, mint számos bukott szomszédjára. Mik azok a dolgok, amelyek elsodorják az embert Istentől?
MÁJUS 24-25 2 Királyok 22 - Csodagyerek: Amit Jósiás a templomban talál, megváltoztatja az egész népet 22,2 Azt tette, amit helyesnek tart az ÚR. Mindenben ősatyjának, Dávidnak az útján járt, és nem tért el arról sem jobbra, sem balra. Jósiás király gyermekként került trónra, méghozzá olyan politikai és morális válság kellős közepén, ami már gyógyíthatatlannak tűnt. Jósiás azonban nem egy átlagos nyolcéves fiúcska. Gonosz király kezei alatt nevelkedett gonosz időkben, valahogy mégis olyan lelki világosságról tesz bizonyságot, amelynek nincs párja. Minden nehézség ellenére visszakormányozza a népet Istenhez. A Biblia a következő egyértelmű bizonyítványt állítja ki róla: Nem volt hozzá hasonló király őelőtte, aki úgy megtért volna az ÚRhoz teljes szívével, teljes lelkével és teljes erejével, egészen a Mózes törvénye szerint; és utána sem támadt hozzá hasonló (23,25). Csodálatos felfedezés Uralma kezdetén Jósiás sok időt és energiát szentel a számára legkedvesebb közberuházásra: a templom felújítására. A munkálatok során, miközben az ácsok fűrészelik az új gerendákat, a kőművesek faragják a templom falának új köveit, és amint a munkások azoknak a bálványoknak a törmelékeit talicskázzák kifelé, amiket Jósiás összezúzott a zaj és a felfordulás kellős közepén, az egyik pap csodálatos felfedezésre bukkan. Talál egy tekercset, amely úgy néz ki igaz lehet ez? mint a Szövetség Könyve, amely az Isten és Izrael népe között létrejött szövetség eredeti szövegét tartalmazza. Hogy egy ilyen fontos dokumentumot ennyire elhanyagoltak, lomok közé temettek és elfelejtettek, jól mutatja, milyen messzire eltávolodott a nép Istentől. Jósiás reakciója elkötelezettségének mélységéről árulkodik. Amikor először hallja a szövetség szent szavait, a szégyentől és bűnbánattól felindultan megszaggatja ruháit. Miután egy prófétanő hitelesíti a tekercs eredetiségét, Jósiás esküvel kötelezi önmagát és a népet, hogy megtartják a rég elvesztett szövetség feltételeit. A 22. fejezet beszéli el a drámai felfedezés történetét, a 23. részben pedig Jósiás lázas küzdelméről olvashatunk, hogy népét Istenhez térítse vissza. Intézkedései megváltoztatják a Júda királyságának képét, és egyelőre távol tartják a pusztulást. Mindez azért történik, mert egy fiatal király komolyan veszi Isten igéjét. Éltél már át olyan ébredést, ami hasonlít a Jósiás király életében történtekhez?
MÁJUS 26-27 Jeremiás 2 - Nemzeti prostitúció: Júda érthetetlen viselkedése 2,12 Egek, ámuljatok ezen, borzadjatok, szörnyülködjetek nagyon! - így szól az ÚR. Jeremiás próféta erős érzelmi hullámzásokat él át, ami igehirdetésének hangvételén is érződik. Ez a Biblia leghosszabb, és talán legszenvedélyesebb könyve. (A jeremiád szó, melynek jelentése hosszas panaszkodás, valamelyest érzékelteti a próféta gyászos hangnemét.) Ez a fejezet, amely tele van erőteljes képekkel és szónoki kitörésekkel, jól szemlélteti Jeremiás stílusát. Szexuális hasonlatokkal ábrázolja Júda hűtlen magatartását Istennel szemben. A népet egy prostituálthoz hasonlítja, aki minden zöldellő fa alá lefekszik; mint tevekanca a párzási időszakban; vagy mint a vágyaitól megvadult vadszamár, olyan lett Júda. A legkülönösebb azonban, hogy mire vágyik Júda. Jeremiás képet képre halmoz, hogy kifejezze megdöbbenését azon, hogyan cserélte fel Izrael az élő Istent a szomszéd népek bálványaival, amelyek pedig csupán haszontalan fa- és kődarabok. Ezt a cserét ahhoz hasonlítja, mint amikor valaki az élő víz forrása helyett repedezett falú ciszternát választ. Végzetes vonzódás Jeremiásnak két fő panasza van Júda népével szemben: prostituálja magát a bálványimádás és az idegen népekkel kötött szövetségek által. Amikor katonai fenyegetés éri az országot, Júda nem istenhez fordul, hanem valamelyik nagybirodalomhoz, mint Asszíria, Egyiptom vagy Babilon. Jósiás, a valaha élt legnagyszerűbb júdai király, a közelmúltban sikeres hadjáratot folytatott, hogy kitakarítsa az országból a bálványokat (lásd 2Királyok 22 23). A második kísértésben azonban még Jósiás is elbukott: ez pedig az idegen népek csapdája. Jeremiás tanácsa ellenére személyesen vezeti az egyiptomi csapatok elleni szerencsétlen hadjáratot, és elesik a csatában. Jeremiás gyászénekben állít emléket a nagy királynak. Júda sohasem gyógyul ki végzetes tévedéseiből. Először Egyiptom, majd pedig Babilon ültet bábkirályt Júda trónjára. Senki sem képes magához téríteni az országot, sem szellemi, sem politikai téren. Jósiás halála után Jeremiás négy gyengekezű király uralkodása idején végzi prófétai munkásságát, akiket gúnyos beszédekben ostoroz. Ki az, akihez a leginkább hűséges vagy? Mennyire vagy hűséges Istenhez?
MÁJUS 28-29 Jeremiás 15 - Csökönyös próféta: Jeremiás nem képes együtt élni szerepével de anélkül sem 15,10 Jaj nekem, anyám, mert arra szültél, hogy perlekedjem és vitázzam az egész országgal! Jeremiás élete nagy részében komor üzenetet kell, hogy közvetítsen, és senki sem érzi át annyira üzenetének súlyát, mint ő maga. Bárcsak a fejem víznek, és a szemem könnynek forrásává válnék! jajveszékel keservesen (8,23). Ez a lelkület olyan erősen átüt Jeremiás írásain, hogy nem véletlenül emlegetik a zokogó prófétaként. Már a kezdet kezdetétől, Jeremiás Istennel perlekedik kiválasztása miatt. Isten nehéz terhet rakott Jeremiás vállára, aki ezt kegyetlenségnek tartja Isten részéről, és jajgatva, panaszkodva, önmagát sajnáltatva, kifakadva válaszol. Jeremiás kertelés nélkül feltárja érzéseit Isten előtt: Rászedtél, Uram! mondja vádaskodóan (20,7). Isten hatalmát is megkérdőjelezi: Miért lennél olyan, mint a riadt ember, mint az olyan férfi, aki nem tud segíteni? - kérdezi (14,9). Istenhez benyújtott tiltakozás Ebben a fejezetben is ilyen Istennel folytatott párbeszédet találunk. Isten üzenete Júda ítéletének kihirdetésével kezdődnek. A 10. versben azonban Jeremiás közbevág, és belekezd saját mondandójába. Mit mondanak majd az emberek arról a prófétáról, aki ilyen üzenettel jön elő? Az egész országban máris átkozzák a nevét. Jobb lett volna, ha meg sem születik. Isten azonban félbeszakítja a személyes panaszkodást, és ünnepélyesen újrakezdi izraelnek szánt üzenetét, amelyet ismét Jeremiás önsajnálkozó panaszai szakítanak félbe. Jeremiás úgy látja, hogy Isten olyan lett hozzá, mint valami csalóka búvópatak, amelyben nincs állandóan víz. Jeremiás keserű kitörései és tiltakozása ellenére, Isten sohasem mond le róla, sőt, azt ígéri neki, hogy a siránkozó prófétát bevehetetlen ércfallá teszi, amely az egész nép támadásának ellenáll. Azonban Jeremiás sem hagy fel Isten elleni vádirataival. Azt mondja: nem törődöm vele, nem szólok többé az ő nevében, mégsem tud hallgatni (20,9). Isten tüze izzik a belsejében, amelyet nem tud magában tartani. Neked milyen panaszod van Istennel szemben? Szoktad néha úgy érezni magad Istennel kapcsolatban, mint Jeremiás?
MÁJUS 30-31 Jeremiás 31 - Izrael jövője: Jeremiás látomása válasz, azonban további kérdéseket vet fel 31,33 Ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje - így szól az ÚR -: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. Jeremiás papi képzésben részesült, ezért fiatal korától jól ismerte Isten és a választott nép szövetségkötésének történetét. Felnőttkorában azonban megismeri a közelmúlt történelmét is, többek között azt, ahogy az asszírok szétszórták az északi tíz törzset. Váratlanul arról kell prófétálnia, hogy Júda megmaradt két törzse is hasonló megpróbáltatáson fog átmenni. A babiloni hadseregek megszentségtelenítik Jeruzsálem szent városát, a népet pedig fogságba hurcolják. Isten megszegte volna a szövetséget, és elvetette volna választott népét? Ebben a fejezetben Jeremiás olyan látomás sorozatot lát, amely sejteni engedi a választ. Látja, hogy a maradék túl fogja élni a babiloni megszállást. Isten nem vetette el végleg az ő népét, de egy időre megengedi a büntetést, hogy megtisztuljanak. Sőt, Isten olyan jövőt ígér Izrael népének, amely messze felülmúlja múltjukat. Belülről kifelé Bár egyes bibliamagyarázók úgy vélik, hogy nem kell szó szerint értelmezni ezeket az ígéreteket, néhány dolog azonban teljesen egyértelműnek látszik. Isten új szövetséget ígér, amely jobb lesz, mint a megrontott régi szövetség. Bármilyen nagyszerű is, az írott törvény amint Izrael történelme is bizonyítja nem képes megváltoztatni az emberek belső attitűdjét. Valami többre van szükség. Az Újszövetségben a Zsidókhoz írt levél (8,8 12) ebből a fejezetből idéz egy fontos szakaszt annak kifejtésére, hogy a keresztényeknek miért nem az ószövetségi törvények szerint kell élniük. A levél Jézusra alkalmazza Jeremiás próféciáját, aki mindent eltörlő bűnbocsánatával új szövetséget szerez. Isten belülről kifelé haladva változtatja meg az ő népét, a Szentlélek által szívükbe vésve törvényét. Jeremiás Istenről szóló kinyilatkoztatása nem tartalmaz részletes tervrajzot a jövő eseményeiről, viszont Isten hűségét visszhangozza, és népe iránti szeretetét. Milyen ígéretei vannak Istennek a te életedre nézve?
JÚNIUS 1-2 Jeremiás 38 - A próféta életveszélyben: Lehet még ennél is rosszabb? 38,2 Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog. Az egyik irónikus zsidó átokszöveg így szól: Élj érdekes időkben. Minél érdekesebb idők járnak, annál többet szenved a zsidó nép. Ez a fejezet is azt jelzi, hogy Jeremiás feltétlenül érdekes időkben élt. Nem véletlenül lett ilyen zokogó próféta. Öt különböző király uralkodása idején élt, kezdve Jósiással. Jósiás után mindegyik király valamelyik nagybirodalom bábfigurája volt, és mindegyik sok keserűséget okozott Jeremiás prófétának. Az egyik király elrendeli, hogy téli szállásán olvassák fel neki Jeremiás írásait. Amint felolvassák a tekercset, a király egy késsel darabokra vágja, és egy mozdulattal a kályha tüzébe dobja (36,23). Máskor a prófétát megverik és kalodába zárják, börtönbe vetik, és ez a fejezet pedig arról tudósít, hogy kútba dobják, hogy meghaljon. A bántalmazások azonban csak megerősítik Jeremiás elszántságát, aki megátkozza kínzóit, még akkor is, amikor éppen szabadon bocsátják a kalodából. Félelmeit és kétségeit nyilván csak Istennek mondja el. Mindvégig mellőzve A 38. fejezetben leírt események Jeruzsálemben játszódnak a szörnyűséges, két évig tartó babiloni ostromzár idején. A város éhező lakosai már alig állnak a lábukon. A város vezetői kétségbeesetten igyekeznek megerősíteni a közrendet, és bátorságot önteni az emberekbe. Nem csoda hát, ha elutasítják Jeremiás lehangoló tanácsát: Mindenképpen elesünk, ezért akár kiszökhetünk a falon át, vagy kinyithatjuk a kapukat és beengedhetjük a babilóniaiakat. A következő fejezet (39.) Jeremiás próféciáinak beteljesedéséről számol be. A babiloni hadsereg áttöri a falakat, majd elfogja és megkínozza Cidkijjá királyt. A hódítók azonban tisztelettudóan bánnak Jeremiással, mert hallották, hogy ő a város feladását szorgalmazta. Érezted-e már úgy, hogy mindenki téged akar bántani? Tudsz-e azonosulsz-e azzal, amit Jeremiás érzett?
JÚNIUS 3-4 Habakuk 1 - Istennel vitatkozva: A próféta hangot azoknak a kérdéseknek, amelyek mindenkit foglalkoztatnak 1,3 Miért kell látnom a romlottságot, és néznem a nyomorúságot? Az élet legtöbbször igazságtalannak tűnik. Mit követtek el azok a gyermekek, akik Kalkutta, Rio de Janeiro vagy afrika nyomornegyedeiben nőnek fel? Miért juthatnak hatalomra olyan diktátorok, mint Hitler, Sztálin vagy Szaddam Husszein, hogy emberek milliói felett zsarnokoskodjanak? Miért taposnak el jóravaló, kedves embereket életük delén, miközben aljas, hitvány emberek magas kort érnek meg? Mindannyian hasonló kérdésekkel küszködünk. Habakuk próféta közvetlenül Istenhez fordul ezekkel a kérdésekkel és olyan választ kap, amely minden képzeletet felülmúl. Habakuk nem válogatja meg a szavait. Követeli, hogy Isten adjon magyarázatot, miért nem válaszol arra a sok igazságtalanságra, amelyet a próféta maga körül tapasztal. Továbbra is ura a helyzetnek Isten válaszában elmondja Habakuknak, hogy azért küldi a babiloni seregeket, hogy megbüntesse általuk Júdát. Habakuk megdöbbenve hallgatja ezeket a szavakat, hiszen az ő szemeiben az ellenség, Babilon sokkalta gonoszabbnak tűnik, mint Júda. Bár a babiloniaknak is vannak saját isteneik, Habakuk úgy látja, hogy azok inkább hálójukat, azaz saját katonai erejüket istenítik. Ezzel kiderül, hogy Isten is egyetért, hiszen úgy beszél róluk, mint vétkesekről, akik saját erejüket istenítik (1,11 16). Habakuk könyve nem ad megoldást a gonoszság problémájára, Istennel folytatott párbeszéde azonban meggyőzi a prófétát valami nagyon bizonyos dologról: Isten kezéből nem csúszott ki az irányítás. Isten megígéri, hogy saját eszközeikkel bánik el a babiloniakkal. Az igazság Istene nem engedheti meg, hogy a gonoszság győzedelmeskedjen, ezért fog erőkkel beavatkozni, és alapjaiban rázza meg a földet, míg a gonoszságnak nyoma sem marad. Istennel folytatott vitája során Habakuk valami újat tanul a hitről, ami gyönyörűen kifejezésre jut a 3. fejezetben. A párbeszéd során az Isten elleni panaszkodástól Habakuk fokozatosan eljut az imádságos hálaadó énekhez. Tudsz-e példát mondani saját életedből arra, amikor kétségek között vergődtél, ám végül láttad Istent, amint felhozza az igazságot?