Hírlevél 2012/1 Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Örömmel tájékozatjuk Önöket, hogy irodánk ezúton elindítja ingyenes, rendszeres hírlevelét. Hírlevelünkből ügyfélorientált formában értesülhet az aktuális jogszabályváltozásokról, választ kaphat a leggyakrabban felmerülő jogi problémákra. Hírlevelünkben megjelenő tartalmak a teljesség igénye nélkül tájékoztató jellegűek, azok konkrét jogi állásfoglalásnak nem minősülnek. Amennyiben valamely kérdésben bővebb jogi tájékoztatásra, esetlegesen tanácsadásra van szüksége, akkor keresse fel irodánkat elérhetőségeink bármelyikén. A cikkeinkben minden tekintetben betartjuk az ügyvédi titoktartás szabályait, így semmilyen információt, ráutaló adatot nem közlünk Ügyfeleinkről. 1
Tartalom Módosult a társasági és a cégtörvény...3 A főbb Gt. módosítások...3 A kft.-re vonatkozó módosítások...4 Az rt.-re vonatkozó módosítás...4 Változás a csődtörvényben...6 Adójogi változások...6 Változások az illetékek körében...7 2
Módosult a társasági és a cégtörvény A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még 2011-ben javaslatcsomagot dolgozott ki a cégek működése során keletkezett visszaélések visszaszorítására, valamint hosszantartó felszámolási eljárás meggyorsítására. Ennek megfelelően más törvényekkel együttesen 2011. december 30-án került kihirdetésre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) legújabb módosítása. A hatályba lépés fő szabály szerint 2012. január 1., azonban a Gt. és a Ctv. bizonyos rendelkezései csak a kihirdetést követő 3. hónap 1. napján lépnek életbe, azaz 2012. március 1-én. A főbb Gt. módosítások 2012-től szigorodnak a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. Az a személy, akinek mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja; nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést. nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja. A korábbi szabályozás csak a vezetői tisztségviselésre vonatkozóan mondott ki tilalmat. A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama alatt és az azt követő 5 éven át tart. Hitelezővédelmi szempontokat figyelembe véve a társaság tagjainak könnyebb azonosíthatósága érdekében a módosítás előírja, hogy a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a gazdasági társaság tagjait, mégpedig ha a törvény másképp nem rendelkezik természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén név (cégnév), székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével. Emellett a jövőben a cégjegyzék tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint valamennyi tevékenységét (eddig a társaság eldönthette mely tevékenységi köröket kívánja a cégjegyzékben is feltüntetni). A módosítás egyben rögzíti, hogy a jövőben a tevékenységi körök változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, így azt nem kell bejelenteni a cégbíróságnak, a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a cégbíróság részére. 3
A módosítást követően bővül a könyvvizsgálati kötelezettség is, a Gt.-ben foglaltakon túl törvény a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében előírhatja, hogy a társaság köteles könyvvizsgálót alkalmazni. A kft.-re vonatkozó módosítások A kft.-re vonatkozó módosítás egyrészről a devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében állapít meg új szabályt. Egy ilyen társaság számára problémát jelenthetett a törzstőkére vonatkozó előírásoknak való megfelelés. A Gt. vonatkozó szabálya nem változik lényegében, a tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie, kivétel ez alól a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaság. A módosítás rövidíti a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidőt, abban az esetben, ha jogutód nélkül szűnt meg a társaság valamely tagja. Ha az előbbi esetben az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek, a társaság köteles a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását kezdeményezni. Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Ha az üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, a társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közzé azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egy éves jogvesztő határidőn belül. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy bár a korlátolt felelősségű társaságnak hitelezővédelmi okokból meghatározott esetekben is szükséges a törzstőke leszállításáról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia. Az rt.-re vonatkozó módosítások A módosítás alapján a jogszabályszövegből kikerült az a rendelkezés, amely szerint részvénykönyv vezetésére közjegyzőnek, jogtanácsosnak is adható megbízás. Ennek oka, hogy ez a piaci tevékenység nincs összhangban a közjegyzőknek az állami igazságszolgáltatás területén betöltött szerepével, a jogtanácsos pedig munkaviszony keretében egyébként is végezhet részvénykönyvvezetési feladatot. A korábbi szabályozás nem rendelkezett arról, hogy a részvénykönyv megtekintését hol kell biztosítani, illetőleg mikor kell betekintés céljából rendelkezésre állva tartani, ez pedig korlátozza a hitelezők betekintési jogát. A módosítás ezzel összefüggésben előírja, hogy a részvénykönyvet munkaidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy 4
központi ügyintézésének helyén, amennyiben az külföldön található a társaság székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén. A módosítás alapján a részvénytársaságnak hitelezővédelmi okokból szükséges az alaptőke leszállításról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia. A Gt. fenti ismertetett módosításai a törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján - március 1. napján - lépnek hatályba. Ctv. módosítások Minden társaságot érintő változás, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségét igazolni köteles. Ennek megfelelően új cég alapításakor, illetve változásbejegyzéskor a használat jogszerűségét igazoló minimum teljes bizonyító erejű magánokiratot is meg kell küldeni a cégbíróság számára. A székhellyel összefüggő módosítás továbbá, hogy március 1.-től megszűnik a társasági iratokat készítő ügyvéd által nyújtott székhelyszolgáltatás lehetősége. A korábban az ügyvéd által nyújtott székhely továbbiakban is szerepelhet a cégjegyzékben, azonban ilyen jellegű új székhely már nem kerülhet bejegyzésre. A módosítás eredményeként nőttek az adminisztratív terhek. A cégjegyzék tartalmát illetően új szabály, hogy amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát be kell jelenteni a cégbíróságnak. A cégjegyzékben szereplő külföldi adójogi illetőségű magánszemély vagy szervezet esetén az állami adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát kell feltüntetni. Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben. Az új cégtörvény visszaállítja a kézbesítési megbízott intézményét azaz, ha a társaságban külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, fel kell tüntetni a kézbesítési megbízott személyét, aki a külföldi részére kézbesítendő iratokat átveszi és továbbítja. 5
Változás a csődtörvényben A csődtörvény módosításának egyik oka, hogy a vagyontalan, munkavállalókkal sem rendelkező vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban, és kevesebb állami kiadással történjen meg. Ennek érdekében egy külön eljárást vezettek be, az úgynevezett kényszer-törlési eljárást, amely feleslegessé teszi, hogy az ilyen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás a korábbi egyszerűsített felszámolás lefolytatásával kerüljön sor. Szintén egy idén hatályba lépett változás szerint megszűnt a csődeljárás hitelező általi kezdeményezésének lehetősége. A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosításának elsőszámú célja, hogy biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, és a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez. A bírósági eljárások a jogalkotó szerint gyorsabbá és hatékonyabbá válnak azáltal, hogy a bizonyíthatóan vagyontalan cégek megszüntetésekor nem történik meg a "csődnyitás", helyette egy gyorsított eljárásban történik meg a piacról való kivezetésük. Természetesen az ilyen vállalkozások vezetőinek is fennáll a felelősségük a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük, és a mulasztásaik miatt, amennyiben a felróhatóságuk megállapítható. Adójogi változások Több apróbb, ugyanakkor komoly jelentőségű változást hozott a január az adórendszerben. Összességében mintegy 450 Mrd Ft-os adóemelésről beszélhetünk, amely nagyobb részben a munkavállalókat és kisebb részben a vállalkozásokat sújtja. Az általános ÁFA kulcs 25-ről 27 %-ra emelkedett. Az EVA kulcsa 30-ról 37 % emelkedik, de az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a korábbi 25 millióról 30 millió forintra nő. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 %- al kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja, hatására 20,2 % lesz az adója. A 202 ezer forintos havi bruttó jövedelem alatt megszűnik a szuperbruttó, és 2012-ben már nem lesz adójóváírás sem. Új elem az adótörvényekben, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést. A személygépkocsi bérleti vagy lízingdíját terhelő ÁFA levonhatóvá válik, feltéve, hogy a személygépkocsi használata a vállalkozás érdekében történik. Ennek megállapításához útnyilvántartást kell vezetni. 6
Az ingatlan-adásvételek esetén az adóhatóság a honlapján közzéteszi azon adózók névsorát, amelyek az ingatlan-értékesítési tevékenységüket ÁFA-kötelessé tették. Az adózás rendjéről szóló törvénybe bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például, ha az új cég vezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik, vagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg, vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték. Fentiek ellenőrzésére az adóhatóságot 1-8 napos ügyintézési határidő köti, a Cégbíróság az új cégtörvény szerint az adószám megállapításától számított 1 munkaórás határidővel köteles határozni az újonnan alakuló cégek bejegyzéséről, ami a gyakorlatban 2-10 munkanapos bejegyzési időigényt fog jelenteni. A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben a tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik. A válaszok után az adóhatóság - legfeljebb egy évre - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme, hogy sűrített áfa-bevallást és - fizetést írhat elő számára a hatóság. Új jogintézmény a bizonytalan adójogi helyzet. Ennek lényege, hogy ha az adózó bizonytalan az adó-jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó, vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít nem bírságolható. Amennyiben a hatóság szerint megalapozott az értelmezés, akkor soron kívül jeleznie kell ezt a körülményt az adópolitikáért felelős miniszternek. Változás az illetékek körében 2012. január 1-jétől változtak az eljárási illetékek, mely változások közül a teljesség igénye nélkül, a legjelentősebbek a következők: - Az elsőfokú polgári peres eljárás illetékének mértéke 6%, de legalább 15 000 forint (a korábbi 10 000 forint helyett), legfeljebb 1 500 000 forint (a korábbi 900 000 forint helyett); - Bírósági meghagyás elleni ellentmondás illetékének mértéke 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint (a korábbi 450 000 forint helyett); - A végrehajtási eljárás illetékének mértéke 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint (a korábbi 200 000 forint helyett), ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint (a korábbi 450 000 forint helyett); 7
- Egyéb nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével az illeték mértéke az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint (a korábbi 150 000 forint helyett). - A házassági bontóper illetéke 30 000 forint (a korábbi 12 000 forint helyett). - A munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 000 forint (a korábbi 7000 forint helyett). Kiemelten felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetékének változására, mely a korábbi 15 000 forintról 2012. március 1-jétől az alábbiak szerint változik: zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 forint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén (kkt., bt.) 25 000 forint egyéni cég esetén 15 000 forint. Az elsőfokú eljárási illetékek változása mellett a fellebbezési illetékek is emelkedtek. A visszterhes vagyonátruházási illetékek között változott a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő illeték mértékének meghatározása: az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) Jármű gyártástól számított kora 0-3 év 8 év 8 év felett 0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW 300 Ft/kW 41-80 650 Ft/kW 550 Ft/kW 450 Ft/kW 81-120 750 Ft/kW 650 Ft/kW 550 Ft/kW 120 felett 850 Ft/kW 750 Ft/kW 650 Ft/kW Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az előzőek szerint meghatározott illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni. Említésre méltó változás január 1-jétől, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességek között két új rendelkezés kapott helyet, melyek a következők: - az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés és - a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. 8