TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény II. fejezet 26. -a, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény II. fejezet 4. -a és III. fejezet 14. -a, a 74/2015. (XII. 21.) BM rendelet 2. -a, az 54/2014 (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény III. fejezet 15. -a és a 19/A. -a alapján: 1. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban, bérleményükben lévő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. 2. A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben az igazgatóság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles a) írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, valamint b) gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. Általános tűzvédelmi követelmények 1. Az építményt (építményrészt, vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret) és annak valamennyi helyiségét csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. 2. Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. 3. A lakóépületben és közvetlen környezetében a rendeltetéshez és működéshez kapcsolódó tevékenységeken túlmenően robbanásveszélyes üzemanyag, éghető folyadék, gáz lefejtés, feltöltés; tűzveszéllyel, robbanással járó - tevékenységet folytatni nem szabad. 4. Az épületbe bejövő közművek nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni.
5. Parázsló, égő és pirotechnikai anyagokat (pl. csillagszórót, petárdát stb.) és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat (pl. szemétgyűjtőbe dobni, ablakon, erkélyen, lépcsőházban kidobni stb.). 6. A szeméttároló szemétgyűjtő edényeibe öngyulladást, tűzgyújtást előidéző anyagot, meleg, izzó és égő anyagot TILOS elhelyezni! A nem háztartási szemét (elhasznált berendezés, bútorok, törmelékek, veszélyes hulladékok stb.) elszállításáról a lakóházkezelő köteles gondoskodni. 7. Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el. 8. Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le. 9. A használatot, a tárolást valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. 10. A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. 11. Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. 12. Tűzveszélyes folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 13.Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. 14.A lakóépület bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. 15. A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. 16. A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. 17. A homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. 18. Ahol jogszabály önműködő csukó szerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, akkor állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. 2
3 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai 19. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 20. A lakóépületben tűzveszélyes ipari tevékenységet (pl. láng- vagy ívhegesztés, nyílt lánggal járó forrasztás, szigetelési munkát, stb.) csak alkalomszerűen és a vonatkozó előírásoknak megfelelően, előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében, meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. 21. A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. 22. A külső szervezet, vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a lakásszövetkezet elnökével, vagy műszaki gondnokával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. 23. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. 24. Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. 25. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. 26. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. 27. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. 28. A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezetek nem üzemeltethetők. 29. A lakóépületben és közvetlen környezetében tűzveszélyes tevékenység (pl. hegesztés, nyílt lánggal járó szigetelési munka, stb.) csak alkalomszerűen és a vonatkozó előírásoknak megfelelően, előzetesen a lakásszövetkezet elnöke, vagy műszaki gondnoka által írásban meghatározott feltételek alapján végezhető.
4 A tárolás tűzvédelmi szabályai 30. A közös használatú területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területeken - meghatározott céllal (pl. lakásfelújítás, költözés), meghatározott ideig és helyen - bútorok és egyéb tárgyak, valamint építési anyagok tárolását csak a lakásszövetkezet elnöke, vagy műszaki gondnoka engedélyezheti, úgy hogy azok a mentést, menekülést, közlekedést nem korlátozhatják. 31. Tilos szemetet, hulladékot, bútort, lomot a lépcsőházban, előtereken elhelyezni. 32. Az épület menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. 33. Az elektromos szekrényben mindennemű tárolás TILOS! 34. Az épület menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházában és közös területein robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó (éghető) anyagok nem helyezhetőek el. 35. Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a lefolyóba önteni, nem szabad. 36. Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható sem lakásban, sem a közös területeken, mert az esetleges gázrobbanás az épületszerkezet összeomlását idézheti elő. 37. Motorkerékpár épületen belül a gépjárműtároló helyiség kivételével nem tárolható. 38. Kerékpárok csak a kerékpártárolóban tárolhatók. 39. Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. 40. Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék tárolható. 41. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitózárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Járművek, gépjárműtárolók 42. Gépjárműtároló helyiségben üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos. 43. A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el a. cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén jóváhagyási jellel ellátott és jóváhagyási jellel ellátott berendezéssel felszerelt járművek kivételével olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem van, vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított,
b. sűrített földgáz üzemanyag esetén 5 tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. 44. Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. 45. Az előző pontban foglaltaktól eltérő gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével nem tárolható. A nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozások 46. Nyílt lángot felügyelet nélkül hagyni tilos. 47. Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. 48. Dohányozni nem szabad a lakóépület közös használatú terein, továbbá ott, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. 49. A közös terekre vonatkozó dohányzási tilalmat szabványban meghatározott táblával az épület bejáratánál kell jelölni. A tüzelő- és fűtőberendezések, az elektromos berendezések és egyéb műszaki berendezések használatának előírásai 50. Az épületben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. 51. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú, szakember által rendszeresen felülvizsgált és ellenőrzött tüzelő és fűtőberendezést szabad használni, úgy, hogy annak "Használati Utasításában" előírtakat maradéktalanul be kell tartani. 52. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 53. Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. 54. A villamos-, a fűtési-, és a gázüzemű berendezéseken szerelést, javítást csak szakember végezhet. 55. A hőfejlesztő, az elektromos és a világító berendezést, készüléket, úgy kell elhelyezni és használni, illetve közöttük és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy gyújtási, vagy gyulladási veszélyt ne jelentsen. 56. A villamos készüléket, berendezést a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. Kikapcsolt, de nem leválasztott állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is.
57. A közös használatú terek elektromos hálózatát, berendezéseit tűzvédelmi szempontból 6 évente felül kell vizsgáltatni. Működésképtelenség, vagy hiányosság észlelése esetén azt késedelem nélkül jelezni kell a gondnokság felé, amely haladéktalanul köteles intézkedni a hiba, hiányosság megszüntetésére, kijavíttatására. 58. A lakóépület biztonsági- és közműberendezéseinek, rendszereinek megfelelősségét, működőképességét rendszeresen ellenőrizni kell. Működésképtelenség, vagy hiányosság észlelése esetén azt késedelem nélkül jelezni kell a gondnokság felé, amely haladéktalanul köteles intézkedni a hiba, hiányosság megszüntetésére, kijavíttatására. 6 A tűzvédelmi eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírások 59. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben kivéve lakások -, ahol az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. 60. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként a 79. pontban foglaltakat kell alkalmazni. 61. A tűzvédelmi hatóság a 79. pontban meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. 62. A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. 63. Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. 64. A tűzoltó készüléket negyedévente szemrevételezéssel, évente karbantartással kell ellenőrizni. 65. Az épületben a villamos berendezés főkapcsolóját, a tűzvédelmi főkapcsolót, a közművek főelzáróit, a tűzoltókészüléket eltorlaszolni, elzárni, vagy más célra használni, üzembe helyezésüket gátolni, vagy késleltetni nem szabad. 66. Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. 67. A lakóépület központi szellőző rendszerét, a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában szükség szerint tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. 68. A természetes füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 69. Az igazgatóság a gondnokság útján köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. 70. Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.
71. Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha 7 az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. 72. Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. 73. Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait. 74. Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy állapítja meg. 75. Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. 76. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. Kiürítési útvonalra, menekülési utakra vonatkozó szabályok 77. Az épület megközelíthetőségét, bejáratát, a vízszerzési helyekhez vezető utakat parkoló járművel eltorlaszolni, ezáltal a tűzoltó gépjárművek működtetését, a mentést akadályozni TILOS! 78. A menekülésre számításba vett útvonalon, közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak, éghető anyagok nem helyezhetők el, továbbá ott a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélkül nem üzemeltethető. 79. A menekülésre számításba vett útvonalat, kijáratokat leszűkíteni, eltorlaszolni, lezárni TILOS! 80. Biztosítani kell, hogy tűz esetén a lakók a lehető leggyorsabban és sérülés nélkül elhagyhassák az épületet. A menekülési útvonal (lépcsőház) szabad szélessége 1,22 m. Leszűkítésnek számítanak a padlófelülettől mért 1,95 méter alatt a falra szerelt tárgyak (virágtartók) is. 81. Az épület menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőház pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le. 82. Mindennemű leszűkítés, vagy rácsos lezárás hátráltatja a menekülést, akadályozza a tűzoltói beavatkozást, a bent lévők mentését. 83. A rácsos lezárás a közmű-szerelvények elzáró szerkezetét, a közlekedést, illetve a szomszédos bejárati ajtó hozzáférhetőségét, működését vagy a nyitását nem akadályozhatja. 84. A tetőkijárati ajtó nyithatóságát biztosítani kell. 85. A menekülésre elsősorban a lépcsőházat és a földszinti bejárati ajtókat kell figyelembe venni.
8 Tűz esetén szükséges teendők, tűzjelzés követelményei, a lakók, illetve az épületben tartózkodók riasztásának és menekülésének módozatai 86. Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, az köteles a lakók riasztásáról gondoskodni. A tüzet észlelő személy a rendelkezésre álló eszközökkel, illetve hangos szóval, tűzilármával ( Tűz van! kiáltással), vagy a lakásokba való becsengetéssel riassza az épületben tartózkodókat. 87. A tüzet mindenki köteles a 105 vagy a 112 általános segélyhívó számon haladéktalanul jelezni még akkor is, ha a tüzet már eloltották, vagy az égés önmagától megszűnt. A helyszínt a vizsgálat lefolytatásáig változatlanul kell hagyni. 88. A jelzésnek tartalmaznia kell: a tűzeset, káreset pontos helyét és címét, mi ég, mi van veszélyben, emberélet van-e veszélyben, a jelző személy nevét, a jelzésre használt távbeszélő készülék számát. 89. Tűzjelzéshez köteles mindenki ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani telefonját, egyéb híradási eszközét és köteles szükség esetén járművével segítséget nyújtani. 90. Tűz esetén az épületet el kell hagyni! 91. Amennyiben az épület elhagyása tűzhatás, vagy füst miatt a testi épség veszélyeztetése nélkül nem hajtható végre, a lakásban kell maradni és a füst bejutását, a nyílások tömítésével kell késleltetni, megakadályozni. A lakásban maradást a kiérkező tűzoltók fel az adott helyzetben lehetséges valamilyen módon lehetséges módon jelezni kell 92. A Tűzoltóság kiérkezéséig meg kell szervezni a tűz oltását, az épületben tartózkodók menekítését, mentését. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni. 93. A tűzoltásban és a mentési munkálatokban mindenki ellenszolgáltatás nélkül, életkora, egészségi és fizikai állapota alapján elvárható személyes részvételével, adatok közlésével köteles közreműködni. 94. A tűzoltás alapvető szempontjai: éghető folyadékok tüze vízzel nem, de letakarással, elfojtással jól oltható, elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után szabad elkezdeni, szilárd éghető anyagok tüzét a rendelkezésre álló vízzel kezdjük el oltani a tűzoltóság kiérkezéséig a rendelkezésre álló tűzoltó készülékeket kell használni 95. A kiürítés, mentés, menekülés fő szempontjai: haladéktalanul meg kell kezdeni a veszélybe jutott emberek életének mentését az emeletekről a lépcsőházon keresztül lefelé, hagyjuk el az épületet, biztosítsunk elsőbbséget, nyújtsunk segítséget a gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idősek, a rokkantak és mozgáskorlátozottak meneküléséhez menekülés során a füstgázok ellen a légzőnyílások elé szorított átnedvesített textilneművel lehet védekezni 96. Az épületbe bejövő gázt a főelzárónál veszély esetén el kell zárni, gázszivárgáskor értesíteni kell a gázügyeletet. A gázzal telt helyiségben elektromosságot működtetni, nyílt lángot használni tilos.
97. Jelen előírások megismerése, betartása és betartatása minden lakó részére kötelező. A lakók kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek (pl. gyermekek) a jelen szabályzatban foglaltakat megismerjék és tevékenységük során, ne okozzanak tüzet, vagy közvetlen tűzveszélyt. 98. A gyermekek - házirendet és jelen szabályzatot sértő - magatartásáért, az általuk okozott kárért, a Ptk. rendelkezései szerint gondozójuk, kivételes esetekben maga a károkozó felel. A cselekmény súlyától, jellegétől függően bírósági, vagy szabálysértési eljárás kezdeményezhető, s kártérítés követelhető. 99. A tűzvédelmi szabályok betartását a Tűzvédelmi Hatóság, a közös képviselő és annak megbízottja jogosult ellenőrizni és szükség esetén a tűzveszélyes körülmény megszüntetése érdekében intézkedni. 100. A tűzvédelmi szabálytalanságok elkövetéséért a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. szerint tűzvédelmi bírság kiszabására kerül sor külön figyelmeztetés nélkül már az első esetben is. Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10.000.000 Ft. 101. A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. 102. A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével ismételten kiszabható. 103. Jelen szabályok rögzítik a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatára, állagának védelmére szolgáló előírásokat, követelményeket, valamint meghatározzák a társas együttélés alapvető szabályait, a lakók egymás iránti tisztességes magatartását. 104. A megfelelő tűzvédelmi helyzet megtartása a lakóközösség közös ügye. A tapasztalt problémákkal először a Gondnoksághoz kell fordulni, mert így, helyi szinten oldhatók meg a problémák a leggyorsabban. 105. Jelen előírások betartása mindazon személyekre kötelező érvényű, akik a házban laknak, dolgoznak, vagy valamely lakónál ideiglenesen tartózkodnak. 9 Budapest, 2016. március 31. FONTOSABB TELEFONSZÁMOK: Általános Európai Segélyhívó (112) Mentők (104) Tűzoltóság (105) Rendőrség (107) Mészáros György Igazgatóság elnöke Készítette: Kovács Tibor tűzvédelmi mérnök 1134 Budapest, Dunyov István u. 5. Tel: 20/429-3788