Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, 2012. augusztus.
Készítette: Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 4 1.1. HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE... 4 1.2. MÓDSZER... 4 2. DEMOGRÁFIAI HELYZET... 6 2.1. NÉPMOZGALMI ADATOK... 6 2.2. NEMZETISÉGEK HELYZETE... 9 3. GAZDASÁGI HELYZET... 10 3.1. VÁLLALKOZÁSOK... 10 3.2. MEZŐGAZDASÁG... 11 3.3. KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK... 14 3.4. TURIZMUS... 14 3.5. MUNKANÉLKÜLISÉG... 14 4. KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETE... 15 5. TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET... 15 5.1. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK... 17 6. KULTURÁLIS HELYZET... 17 7. EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS... 18 8. KÖZBIZTONSÁG... 18 9. KÖZLEKEDÉS... 19 10. SWOT ANALÍZIS... 19 11. TERVEZETT FEJLESZTÉSEK... 20 3
1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára című dokumentum alapján került összeállításra. 1.1. Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza. 1.2. Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk helyi -nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban 4
és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe. 5
2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat vetettük össze, úgy hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva a 4 település adatait az országos folyamatokkal látható, hogy 1949 és 1990 között a népességszám az országos átlaggal együtt növekedett Tápiószelén, ellenben Farmos, Tápiógyörgye és Újszilvás településen az 1949-es népességadatok alapján jelentős csökkenés következett be. 1990-től országos szinten népességfogyás volt tapasztalható, ennek ellenére a települések lakossága Újszilvás kivételével inkább növekedett. A növekedés ellenére Farmos és Tápiógyörgye településen a népességszám még 2011-ben sem érte el az 1949. évi állapotot. Ha az 1949 és 2011 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy Tápiószelén következett be a legnagyobb mértékű növekedés, ellenben a többi településen 1949-hez képest jelentős lélekszámcsökkenés tapasztalható. 6
A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2010-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre. 7
Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg: (Öregedési index a száz gyermekkorúra (0 14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.) öregedési index Farmos 93 Tápiószele 64 Tápiógyörgye 124 Újszilvás 75 Tápiómente 79 Pestmegye 73 Magyarország 91 Látható, hogy Tápiószele mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Tápiógyörgye öregedési mutatója a legmagasabb, itt 100 gyermekkorúra (0-14) 124 öregkorú (65 év feletti) lakos jut. Sőt, Tápiógyörgye esetén ez jelentősen túl is lépi az országos átlagot. Azonban Tápiószele és Újszilvás öregségi mutatói kedvezőbb képet mutat az országos helyzetnél. 8
Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra: Település Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet 1970 1979 1980 1989 1990 2001 Farmos 154-170 -172-252 -222 587 Tápiószele 289-43 -84-207 -44 484 Tápiógyörgye -304 43-487 185-424 725 Újszilvás 129-277 -101-111 -181 160 Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege az 1980-as évektől jellemzően negatív volt. A népességszám csökkenéshez 1990-ig nagymértékben az elvándorlás is hozzájárult, azonban 1990 és 2001 között minden településen jelentős mértékű bevándorlás volt megfigyelhető, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növelte. Azonban ezek a tendenciák nem érvényesek teljes mértékben Tápiógyörgyére. Láthatjuk, hogy Tápiógyörgyén már az 1970-es évektől a természetes fogyás mértéke sokkal nagyobb volt, illetve ez az egyetlen település, ahol már az 1970-es évektől a bevándorlás mértéke nagyobb volt, mint az elvándorlásé. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel. Lakosságszám Születések Település Bevándorlás Elvándorlás változás száma Farmos Stagnál Stagnál Nem jellemző Nem jellemző Tápiószele Növekedés Enyhe növekedés Közepes Enyhe Tápiógyörgye Enyhenövekedés Fogyás Közepes Nem jellemző Erőteljes Újszilvás Erőteljes növekedés növekedés Erőteljes Nem jellemző Farmos kivételével a többi településen még mindig jelentős mértékű bevándorlást tapasztalnak. Itt tapasztalták is a lakosság számának növekedését. Érdekes módon Tápiógyörgyén ahhoz képest, hogy enyhe népesség növekedésről számoltak be, a születések számának csökkenését érzékelték. Itt a bevándorlás mértéke kompenzálhatja a természetes fogyásból eredő veszteségeket. 2.2. Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok, elsősorban a cigány nemzetiség esetében egyes települések esetén jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re vonatkoznak, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év 9
népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kissebségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. Nemzetiségek a településeken, statisztikai adatok alapján: TELEPÜLÉS Teljes lakosság 2001 kérdőív szerint % cigány 2010 választás német szlovák román ukrán 2001 népszámlálás Nemzetiségek aránya Farmos 3630 0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Tápiószele 5822 8% 4,0% 3,6% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% Tápiógyörgye 3656 nem ismert 1,2% 1,1% 0,3% 0,0% 0,0% 0,0% Újszilvás 2616 5% 0,0% 0,0% 0,3% 0,0% 0,2% 0,0% Nemzetiségek a településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján: Település Kisebbség Arány % Változás Farmos - - - - - Tápiószele Roma 8 Erőteljesen növekszik Viszony a többségi társadalommal Nagyon rossz Gazdasági helyzet Nagyon rossz Tápiógyörgye Roma Nem ismert Nem ismert Stagnál Stagnál Erőteljesen Nagyon Újszilvás Roma 5 növekszik Nagyon jó rossz A 2010-es kisebbségi önkormányzati választások adatait és a települések által adott véleményeket összevetve, láthatjuk, hogy Tápiószelén jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt a kimutatások mutatják. Az adatok arra engednek következtetni, hogy csak Tápiószele és Tápiógyörgye esetén kell számolnunk a roma kisebbség jelenlétével. Érdekes módon Újszilváson a kitöltött kérdőív alapján 5 %-ra becsülik a romák arányát, azonban a 2010-es választási adatokat figyelembe véve jelenlétük elenyésző lehet. Tápigyörgyén a roma kisebbség számáról pontos információkkal nem rendelkezünk. Tápiószelén a romák gazdasági helyzete és a többségi társadalommal kapcsolatos viszonyuk rossznak mondható. Sajnos az említett településen a kisebbség felzárkóztatására és a jó társadalmi viszony kialakítására nem látnak komoly esélyeket. 3. Gazdasági helyzet 3.1. Vállalkozások 10
3.2. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 ha-nál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja. Farmos Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek 1086 27,1% Kistáblás szántóföldek 903 22,5% Lombos erdő ültetvények 440 11,0% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 433 10,8% Édesvizű mocsarak 390 9,7% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 228 5,7% Tanyák 173 4,3% Fiatalos erdők és vágásterületek 66 1,7% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 64 1,6% Mezőgazdasági területek télsélyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 58 1,5% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 50 1,2% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 37 0,9% Agrár létesítmények 23 0,6% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 20 0,5% Tűlevelű ültetvények 18 0,4% Elegyes ültetvények 10 0,3% Tápiógyörgye Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek 2500 46,9% Kistáblás szántóföldek 1569 29,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 698 13,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 244 4,6% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 151 2,8% Agrár létesítmények 32 0,6% Lombos erdő ültetvények 27 0,5% Természetes, időszakos, szikes tavak 26 0,5% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 18 0,3% Mezőgazdasági területek télsélyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 10 0,2% Tanyák 10 0,2% Mesterséges tavak, vízú tározók 9 0,2% Tápiószele Terület Arány Corine kategória (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek 1527 41,3% 11
Kistáblás szántóföldek 993 26,9% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 399 10,8% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 227 6,1% Mezőgazdasági területek télsélyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 147 4,0% Lombos erdő ültetvények 107 2,9% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 63 1,7% Tanyák 55 1,5% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 46 1,3% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 28 0,8% Oktatási és egészségügyi létesítmények 19 0,5% Ipari és kereskedelmi létesítmények 17 0,5% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 14 0,4% Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval 14 0,4% Agrár létesítmények 11 0,3% Kistáblás szőlők 10 0,3% Újszilvás Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek 1762 45,4% Lombos erdő ültetvények 725 18,7% Kistáblás szántóföldek 485 12,5% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 198 5,1% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 161 4,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 129 3,3% Tanyák 103 2,7% Kistáblás szőlők 67 1,7% Fiatalos erdők és vágásterületek 49 1,3% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 47 1,2% Természetes, időszakos, szikes tavak 39 1,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 30 0,8% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 24 0,6% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 14 0,4% Agrár létesítmények 13 0,3% Spontán cserjésedőúerdősödő területek 11 0,3% Ipari és kereskedelmi létesítmények 10 0,2% Megállapítható, minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit Tápiógyörgye és Tápiószele településeket kivéve, az erdőgazdálkodás követ. Tápiógyörgyén a szántóföldi művelést a természetes gyep követi, míg Tápiószelén a természetes gyep következik a szántó művelés után. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. Ennél magasabb átlagos értékek jellemzőek Tápiógyörgyén. 12
A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása, valamint az új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások játszottak meghatározó szerepet. A széles értelemben vett utódszervezetek, a nagyobb gazdaságok (Tápiógyörgye: Gebo Kft., Újszilvás: Peng farm Kft.; Agrodominátor Kft.) kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés határozza meg. Tápiószelén szőlőtermesztéssel is foglalkoznak. Az állattenyésztés jelenlétét csak egy településen, Újszilváson, említették meg a kérdőívben adott válaszok során. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Farmoson, Tápiószelén markánsan jelen van a mezőgazdasági vállalkozói hagyomány, a specializált üzem részint a fővárosi piac közelségének (szántóföldi és fóliás kertészet) köszönhetően. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, a szárazság és a belvíz okozta károk, a bizonytalan terméshozamok, a szakértelem hiánya akadályozzák. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása 13
sem elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a használtgép vásárlásra adott támogatások, az értékesítés elősegítése szükséges. 3.3. Kereskedelem, szolgáltatások Az önkormányzati adatszolgáltatások szerint az alapvető kereskedelmi egységek minden településen rendelkezésre állnak. Élelmiszerbolton kívül vendéglő, Újszilvás kivételével, mind a három településen működik. Farmoson ruházati bolt és gyógyszertár, Újszilváson pizzéria és presszó is működik. A legtöbb kereskedelmi egység Tápiószele városában áll rendelkezésre, itt több pékség, étterem, cukrászda, virágbolt, ruhabolt és műszaki cikkeket értékesítő üzlet is a vásárlók rendelkezésére áll. Újszilváson egy vendéglőre lenne szükség, hogy a szükséges igényeket fedezni tudják. 3.4. Turizmus Jelenleg Tápiógyörgye, Tápiószele és Újszilvás településen számít jelentős ágazatnak a turizmus. Tápiószelére látagatók megtekinthetik a település látványosságait, amelyek közül ki kell emelni a Blaskovich Múzeumot, a Tájházat és a Népkertet. Újszilváson szintén található Tájház, ezen kívül a Napelem-park és egy tanösvény is nyitva áll a látogatók előtt. A turisztikai szálláshelyek jelenleg csak Farmoson nem tudják kielégíteni az igényeket. Itt a közeljövőben falusi szálláshelyek létesítését tervezik, amitől a turizmus fellendülését várják a településen. Tápiógyörgyén tábor is működik, amelynek maximális a kihasználtsága. Újszilváson is lehetőség van gyermektáboroztatásra, illetve a településen egy lovastanya is található, amelyet ki is használnak az ide látogatók. Azonban Tápiószelén alakították ki a legjobban a szálláshelyeket, itt 2 szálloda közül választhatnak a turisták, illetve egy apartman is kibérelhető. Egyébiránt vannak koncepciók, amitől a helyi turizmus fellendülését várják a helyiek. Mint említettem Farmoson a szálláshelyek bővítése a cél, Tápiógyörgyén pedig strandot építenének, azonban a beruházáshozjelentős, mintegy 200 millió forintra lenne szükség. 3.5. Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a 2005 IV. negyedévi, 2010 decemberi és 2011-es 2005 2010 2011 Település Népesség Munkanélküliek Arány Népesség Munkanélküliek Arány Népesség Munkanélküliek Arány száma száma száma Farmos 3668 91 2,48% 3693 168 4,55% 3654 167 4,57% Tápiógyörgye 3833 75 1,96% 3718 180 4,84% 3602 186 5,16% Tápiószele 6228 170 2,73% 6311 378 5,99% 6153 404 6,57% Újszilvás 2766 90 3,25% 2798 144 5,15% 2704 150 5,55% Magyarország 10 097 549 303900 3,01% 10 014 324 474800 4,74% 9 985 722 467900 4,69% adatokat vizsgáljuk meg. Látható, hogy 2005 és 2011 között minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. A települések közül Tápiószelén volt a legrosszabb a helyzet, Farmos munkanélküliségi mutatója a legkedvezőbb a 4 település közül. Ha a régió adatait összevetjük 14
az országos folyamatokkal, akkor láthatjuk, hogy a települések munkanélküliségi helyzete csak Farmos esetén mutat kedvezőbb képet az országos átlagnál. 4. Környezetvédelmi helyzete Farmos, Tápiógyörgye és Tápiószele település a környezetvédelmi problémák közül a szennyvízkezelés megoldatlanságát és a belvízi elöntéseket említették az első helyen. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban növeli lokálisan a levegő terhelését. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a változás globális hatása pozitív, hiszen amennyibe fatüzelésre állnak át az csökkenti az üvegház hatású gázok felszabadulását. Fűtési légszennyezésről Tápiógyörgye és Tápiószele településről jöttek visszajelzések. További környezetvédelmi problémának számít az illegális hulladéklerakás. Jelenleg Tápiógyörgye és Tápiószele településről jelezték a probléma fennállását. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Nyilván itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. A kérdőívből kinyert adatok alapján Újszilváson nem érzékeltek környezetvédelmi problémát. Tápiószele és Újszilvás esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Mindkét településen megtörtént a hulladéklerakó rekultivációja, jelenleg további beavatkozásokra nincs szükség a területen. 5. Természetvédelmi helyzet A régió települései a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartoznak a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezve. Ebben a régióban négy olyan kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület található, amelyet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján jelöltek ki. Ezek a Hajta mente, amely érinti Farmos, Tápiószele településeket, Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek, amely Újszilvást, Tápiógyörgyét érinti és a Rekettyés, amely érinti Farmost, Tápiógyörgyét és Tápiószelét. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna- Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt 15
(csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. Az 5. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét, I-II-es tározó A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Farmos mellett megtalálható a tisztesfű busalepke, amely bekerült a veszélyeztetett fajokat bemutató Vörös könyvbe. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelő, romantikusan kanyargó Öreg-Hajta-patak bizonyos szakaszai fokozott védettséget kaptak. Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Értékes szikes gyepek húzódnak Tápiógyörgye és Újszilvás között. Itt találjuk a környék egyik legszebb szikes tómedrét, a tavasszal víz alatt álló Nagy-széket. A területen található szikes tavak gyakori fészkelő helyei a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipánnak, illetve a hosszúlábú gólyatöcsnek. Továbbá itt található a bibic, a piroslábú cankó, a nagy goda. Tápiógyörgye határának további figyelemre méltó természeti értéke a jászboldogházi út melletti régi sertéstelep mögött elterülő szikes tómeder ( ex-lege védett Vámos-szék), a tápiószelei határhoz közeli Ilike-partot kísérő fűzes, illetve a Farmosra vezető Szőlő-úttól délre lévő egykori homokbánya népes gyurgyalag-kolóniája. Rekettyés Farmostól nem messze, a Ős-Zagyva egykori medrében egy csodálatos láprét, valamint egy kisebb szikes legelő található. Nevét a félgömb alakú rekettyefűz-bokrokról kapta: Rekettyés. Májusban a mocsári kosbor lila virágjai, ősszel a kornistárnics kék szirmai teszik felejthetetlenné a látványt. A Rekettyésben olyan ritkaság számban menő lepkefajok találhatóak, mint a vérfűfúrómoly, a ma már védett cifra fényilonca. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint Farmos területéhez tartozik az 50 ha nagyságú védett Rekettyés láprét, a 600 ha nagyságú Farmosi Nagy-nádas és Öreg-Hajta körüli gyepek. Tápiószele területéhez tartozik Tápiószele és Farmos között található 20 ha nagyságú Rekettyés, Tápiószele külterületén található 10 ha nagyságú Kunhalmok. Újszilvás részét képezik az 1743 ha nagyságú Tápiógyörgyei-Újszilvási szikesek. 16
5.1. Fejlesztési javaslatok Az 5. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve 2008-2017-es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a Farmos I-II-es tározók vízszintjét egész évben az üzemeltetési szabályzatnak megfelelő szinten kell tartani. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2009 2014) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. Farmos esetében a következő fejlesztési javaslatok szerepelnek a tervben: európai jelentőségű élőhelyek rekonstrukciója a farmosi víztározók területén, a gátőrház Madárgyűrűző Állomássá alakítása, elektromos légvezeték kiváltása földkábellel, a madárgyűrűző állomás madárbarát és tájba illő áramellátása érdekében, béka alagutak kialakítása Farmos és Göbölyjárás között a 311-es út alatt. 6. Kulturális helyzet be. A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk TELEPÜLÉS Művelődési Általános Középfokú Könyvtár Bölcsőde Óvoda ház iskola oktatás Farmos 0 1 0 1 1 0 Tápiószele 1 1 0 1 1 1 Tápiógyörgye 1 1 0 1 1 0 Újszilvás 1 1 0 2 2 0 Láthatjuk, hogy a bölcsőde kivételével az alapvető kulturális és oktatási intézmények megtalálhatóak a településeken. Tápiószelén esti gimnázium is fogadja az érdeklődőket. Minden településen legalább évente kerül megrendezésre valamilyen kulturális és/vagy szabadidős rendezvény, melyet jellemzően az önkormányzat vagy helyi civil szervezet rendez. A településeken évente tartanak falu- vagy városnapot, ahol kulturális és szabadidős programokkal várják a helyieket. Ezen kívül Farmoson bor- és szántóversenyt, Tápiógyörgyén szüreti felvonulás, sportnap, illetve hangverseny kerül megrendezésre. Tápiószelén az egyik legjelentősebb rendezvénynek számít a Motoros találkozó, amit szintén évente rendez a helyi motoros klub, de ezen kívül jelentős kulturális programok (Béketalálkozó, Blaskovich-napok) és termékbemutató-vásár (EXPO) várja az érdeklődőket. Újszilváson szintén rendeznek motoros találkozót, azonban itt a legnagyobb rendezvénynek a Pálinkafesztivál számít. Farmos kivételével minden település rendelkezik védett vagy védendő épülettel. Jellemzően ez a település temploma. Tápiógyörgye (kat.) és Újszilvás (kat.) esetében már védett. Tápiószelén említésre érdemes még a Blaskovich Múzeum. Tápiógyörgyén a templomon kívül a kastély, a ravatalozó, az iskola és a polgármesteri hivatal épülete is 17
védettként van bejegyezve. Nagyrészt a védett épületek állapota elfogadhatónak mondható, a települések látnak rá esélyt, hogy a felújításhoz szükséges költségeket előteremthessék. Minden településen jelen vannak a civil szervezetek, egyesületek. A polgárőr egyesületek jelenléte az összes településen adott. A szervezetek Újszilváson és Tápiószelén a legaktívabbak, ezeken a településeken sok szervezet jelentősebb taglétszámmal tevékenykedik. A legalacsonyabb tevékenységet Farmos esetében jelezték a kérdőív kitöltői. 7. Egészségügy, szociális ellátás Az alapvető szociális ellátás minden településen valamilyen szinten biztosított. Szinte az összes településen megoldott a háziorvosi, fogászati és védőnői ellátás. Jelenleg idősek ellátásáért felelős intézmények Tápiógyörgye és Újszilvás településeken működnek. Jó hírnek számít, hogy Farmoson és Tápiószelén családsegítő szolgálat is működik. Az egészségügyi és szociális ellátásért felelős szervezetek kapacitása elfogadható, azonban ezek fejlesztésére nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Ugyanakkor van igény új intézmények kialakítására. Újszilváson egy rehabilitációs és szabadidős központot hoznának létre az idősek és fogyatékkal élők számára, azonban a beruházáshoz szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre. 8. Közbiztonság Érdekes módon a közbiztonság területen szinte mindegyik település a falopást az elsődleges problémák között említi meg. Azonban egyéb problémákkal is szembesülnek a települések. Jelentős problémának számít a bolti lopás, betörés, természetkárosítás, környezetszennyezés, droghasználat, illetve a közlekedési szabálysértés is. A kérdőívben szereplő adatok alapján Tápiószelén legrosszabb a helyzet, itt jelentősen romlott a helyzet az elmúlt évekhez képest. Tápiógyörgyén is a közbiztonság romlásáról számoltak be, azonban Farmoson javulást érzékeltek a közbiztonság területén. Az adatszolgáltatások alapján Újszilváson legjobb a helyzet, itt jelentős javuláskövetkezett be az elmúlt évekhez képest. A településeken körzeti megbízott teljesít szolgálatot, amit a polgárőrség egészít ki. Rendőrőrs csak Tápiószelén található. Mind a négy településen a polgárőrség jelentős létszámmal tevékenykedik, munkájukkal Tápiószelén és Újszilváson elégedettek a legjobban, Farmoson és Tápiógyörgyén is csak közepesre értékelték a szervezet működését. A körzeti megbízott munkájával Újszilváson és Tápiószelén a legelégedettebbek, azonban Farmoson és Tápiószelén csak közepesnek minősítették tevékenységüket. Tápiószelén a rendőrőrs munkájával kevésbé elégedettek. A közbiztonság javulását Tápiógyörgyén a körzeti megbízott helyi szolgálatának biztosításában, Tápiószelén a rendőri létszámemeléstől, illetve szigorúbb törvények bevezetésétől várják. Farmoson a gyalogosok biztonsága érdekében gyalogátkelőhelyet hoznának létre, amelynek költségvonzata 1 millió forint lenne. 18
9. Közlekedés A Tápiómenti települések mindegyike a fővárosi agglomerációhoz tartozik. Ezen belül a 4 település az Tápiómente Budapesttől legtávolabbi felén található, tehát az agglomerációs hatás igen gyengén érvényesül. A települések Nagykátátától is viszonylag távolabb helyezkednek el, így Cegléd mint lokális központ szerepe is megjelenik. Ez a tény befolyásolja a települések mindennapjait. Település Autóbusz Vonat Kistérségi központba Budapestre Közeli Távolság a Kistérségi központba Budapestre db perc db perc vasútállomás központtól km db pec db perc Farmos 5 15 0 2:33 Farmos 1 22 14 22 66 Tápiógyörgye - - - - Tápiógyörgye 1,5 22 26 22 78 Tápiószele 4 21 0 2:30 Tápiószele 2 22 19 22 71 Újszilvás 14 30 0 0 Cegléd 24 - - - - A táblázatból és a térképekre nézve is látható, hogy a területet fővároshoz kapcsoló közlekedési összeköttetései gyengék. A területet az Újszász-szolnoki vasútvonal mentén helyezkedik el, kivéve Újszilvást. Ugyanakkor Budapesti elérése vasúton több mint egy órát, autóbuszon pedig 2,5 órát vesz igénybe. Ugyanakkor Nagykáta és Szolnok elérése mind vonaton, mind autóbusszal megoldott. A helyi közlekedésben a gépkocsi mellet a kerékpáros közlekedésnek van fontos szerepe, azonban az közutak állapota, mellet a kerékpáros utak hiánya gondot okozhat. A kerékpáros úthálózat állapotát Farmos értékelte a leggyengébbre, Újszilvás és Tápiószele pedig a legjobbra. A gyalogjárdák állapota Tápiószele és Tápiógyörgye jelezte igen aggasztónak. 10. SWOT analízis Erősségek - Az országos folyamatoknál kedvezőbbek a demográfiai folyamatok - Az alapvető szociális, kulturális szolgáltatások rendelkezésre állnak a településeken, és középiskolai is rendelkezésre áll - Az alapvető szolgáltatások, üzletek nagyrészt jelen vannak a településeken - Több civil szervezet tevékenykedik a területen Gyengeségek - A kisebbségek gazdasági helyzete rosszabb a többségi társadalomnál A kisebbségek és a többségi társadalom viszonya rossz - Közlekedési eredetű zaj és légszennyezés megléte. - Illegális hulladéklerakás - A belvízi védekezés nem megoldott - Nincs bölcsődei ellátás a településeken - Budapest közúti elérhetősége 19
gyenge - A vonat közlekedési kapcsolat lassú Budapest irányába - Újszilváson jelenleg nincs vendéglő Lehetőségek - Közel van Budapest - A terület természeti környezete gazdag - Múzeumok és tájházak várják a turistákat - Szállodák és ifjúsági szálláshelyek is rendelkezésre állnak. -A településen belül a kerékpáros közlekedés jelentős, további fejlesztésével csökkenthető a közlekedési eredetű lég és zaj terhelés Veszélyek - Jelentős bevándorlás, ami a település hagyományait veszélyezteti - A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a településhez, kedvezőtlen esetben könnyebben elvándorolnak - A munkanélküliség kedvezőtlenebb az országos átlagnál, és növekszik - Az önkormányzat forrásai a nem nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő infrastruktúra szükséges karbantartására felújítására 11. Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra Település Megnevezése Végrehajtó (üzemeltető) Sürgőssége (1-5) Szükséges forrás (Ft) Előteremthető a szükséges forrás (1-5) Farmos Útburkolat javítás önkormányzat 2 30-40.000.000 1 Farmos Csatornázás Társulás 4 15-20.000.000 4 Farmos Falusi vendéglátás magánvállalkozók - - - Farmos Támogatás használtgép vásárlásra is MVH 4 50 000 000-20