A 2010. évi országgyűlési választási kampány a politikai hirdetések tükrében (2010. március 1-április 23.) Az ORTT évek óta fokozott figyelemmel kíséri az országgyűlési választások médiareprezentációját, visszatérő jelleggel analizálja a korteshadjárat során megjelenő választási és kormányzati hirdetések megjelenéseinek gyakoriságát, továbbá a szpotok által elért közönségszám nagyságát. Jelen vizsgálat a fenti sorozat következő tagja. A felmérés során az AGB Nielsen Médiakutató Kft., valamint a RadioMonitor Kft. által mért médiumokra támaszkodtunk (lásd Melléklet). Az analízis során a következő főbb kérdésekre próbáltunk választ adni: 1) a pártok hirdetései milyen gyakorisággal jelentek meg az elemzett műsorszolgáltatóknál? 2) a politikai reklámszlogenek mennyi embert értek el? 3) milyen költségeket indukáltak a feltárt megjelenések? Mint ismeretes, a választási kampányok során alkalmazott stratégiák alig térnek el egy piaci termék bevezetésénél alkalmazottaktól. A pártok a marketingstratégia kialakításánál általában három fontosabb célt határoznak meg attól függően, hogy milyen márkaismertségük és beágyazottságuk van az adott piacon: 1. a párt bevezetése, bemutatása - ez leginkább a parlamenten kívüli pártok esetében meghatározó, 2. a pozicionálás a kampány során érzékelhető volt, hogy az MSZP az elvesztett első forduló után elsősorban a legnagyobb ellenzéki frakció szlogennel pozicionálta magát, a Jobbik radikális és megalkuvást nem tűrő ellenzéki csoportként mutatta be pártját, míg az LMP valós ellenzéki alternatívaként határozta meg önmagát, 3. az image erősítése - minden párt arra törekszik a kampány során, hogy olyan márkaképet alakítson ki magáról, amelynek segítségével a legtöbb fogyasztót, választót el tudja érni. A pártok a kampány során a következő arculatokat vették fel: a Fidesz a kormányzóképes erő, az MSZP a higgadt köztársaságpárti, a Jobbik a rendpárti, míg az LMP a demokratikus alternatívaként, a mosoly pártjaként definiálta magát. Az eltérő kommunikációs stratégiákhoz a pártok különböző dinamikájú kampányokat rendeltek. Az adatok elemzése során látható volt, hogy mindegyik párt sajátos kampánystratégiával rendelkezett, továbbá a két forduló között is módosítottak az
irányvonalakon. A szocialisták kampánya a két forduló között is erős intenzitású maradt, míg a többi versenyben lévő párt (igazodva az első forduló eredményeihez) a lokális kampányokra koncentrált. Az MSZP reklámstratégiáját a folyamatosság jellemezte, a kommunikáció intenzitása nem, vagy csak alig változott. A műsorba szerkesztett szpotokból jól látszik, hogy a szocialistáknak módosítaniuk kellett a céljaikon - az első forduló utáni időszakban már nem a választások megnyerése volt az elérendő céljuk, hanem a Fidesz elsöprő túlhatalmának a megakadályozása, csökkentése. Politikai hirdetések a televíziókban A közel kilenchetes vizsgált időszakban az országos listát állító pártok tíz televíziós csatornán összesen 1366 (2006-ban 2178) politikai hirdetést adtak fel. A legtöbb hirdetést a TV2, az MTV1, valamint a Magyar ATV tűzte műsorára. A közszolgálati csatornák (a Duna TV kivételével, amely külföldre irányuló műsorszolgáltatást folytat, ezért az Rttv. értelmében nem sugározhat politikai hirdetéseket) 339 kortesfilmet sugároztak, míg a kereskedelmiek közel háromszor annyi reklámot szerkesztettek programba (1. ábra). 1. ábra A politikai hirdetések frekvenciája (2006-2010) A 2010-es kampány egyik nagy vesztese az MTV volt, hiszen itt a megrendelők jóval kevesebb politikai hirdetést helyeztek el, mint 2006-ban, részesedésük 75 százalékkal csökkent az előző országgyűlési választásokhoz képest. A TV2 és a tematikus csatornák a fentiekkel ellentétben növelni tudták a részesedésüket a választási reklámtortából. Ettől függetlenül, a legnagyobb közönségaránnyal rendelkező tematikus csatornán, a Viasat3-on 2010-ben egyáltalán nem jelentek meg politikai hirdetések, pedig 2006-ban még itt tették 2
közzé a legtöbb kampányfilmet. Az első fordulót megelőző időszakban került adásba a hirdetések közel 98 százaléka, a két forduló között mindössze 51 politikai reklám jelent meg. A pártok - magától értetődő módon - a választókat mozgósító üzenetük felét az első fordulót megelőző hét napban adták közre, vagyis a választás finisében közel ugyanannyi hirdetést szerkesztettek műsorba, mint az azt megelőző négy héten összesen. A televíziót nézők a kampánycsendet megelőző napon találkozhattak a legnagyobb valószínűséggel a pártok támogatására serkentő reklámokkal, hiszen pénteken (április 9.) helyezték el a vizsgált időszakban a legtöbb hirdetést (135). Mint minden országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, 2010-ben is kampányt szervezett az Országos Választási Iroda a voksoláson történő részvétel népszerűsítésére. Az Iroda összesen 113 közleményt adott le az országos kereskedelmi és közszolgálati adókon. Az MTV-n 60, a Duna TV képernyőjén 30, az RTL Klubon 13, míg a TV2-n összesen 10 szpot jelent meg. A közérdekű közlemények kizárólag az első fordulót megelőző időszakban kerültek adásba. A politikai üzenetek közreadásának stratégiáját elemezve megállapítható, hogy a megrendelők a reggelente jelentkező hír- és magazinműsorok környékén, valamint késő délután és az esti időszakban hirdettek a leggyakrabban. A 22 óra utáni időszakban ismét megnőtt a szpotok gyakorisága, amely időpont a késő esti hírműsorok, politikai háttérműsorok közzétételének befejezésével esik egybe, és amely programok nézői fogékonyak lehetnek a politikai üzenetekre (2. ábra). 2. ábra A politikai hirdetések elhelyezése napi bontásban (március 1-április 23.) 3
A politikai pártok megjelenési gyakoriságát vizsgálva azt láthatjuk, hogy az MSZP adta közre a legtöbb hirdetést (jóval többet, mint az összes többi politikai párt együttesen), majd - jelentősen lemaradva - a Fidesz következett (3. ábra). 3. ábra Az országos listát állító pártok választási hirdetéseinek száma Az előző voksoláshoz képest az MSZP csekély mértékben növelte (672), a Fidesz mintegy negyedével csökkentette (439), míg az MDF jelentősen mérsékelte a televíziós hirdetéseinek számát (61). A Jobbik költött a legkevesebbet, az MSZP viszont a legtöbbet a televíziós hirdetésekre a költségeket az AGB Nielsen Médiakutató Kft. által közölt listaárak alapján számítottuk ki, a valóságban az egyéni megállapodások miatt ettől a tarifák negatív irányba jelentősen eltérhetnek. Az MSZP közel 410 millió, a Fidesz 277 millió, a Jobbik 32 millió, az MDF 42 millió, míg az LMP közel 50 millió forintot allokált a televíziós megjelenésekre. Az országos listát állító pártok csatornaválasztása eltérő képet mutatott, a Jobbik (MTV1, M2) és a Civil Mozgalom (MTV1) csupán a közszolgálati csatornákon hirdetett ez utóbbi esetében a kötelező, a törvény által előírt megjelenések adták a találatokat. Az LMP három, az MDF négy csatornán helyezte el a politikai reklámjait, a Fidesz hirdetéseivel már hat, míg az MSZP szpotjaival kilenc csatornán találkozhattak a nézők (1. táblázat). 1. táblázat Az országos listát állító pártok választási hirdetéseinek csatornánkénti megoszlása MTV1 TV2 RTL Klub Cool TV F+ Hálózat M2 ATV TV4 Sport Klub MSZP 19 233 42 39 40 20 4 210 166 0 773 4
Fidesz 100 126 66 5 0 0 45 0 4 346 Jobbik 73 0 0 0 0 0 36 0 0 0 111 MDF 20 30 0 0 0 0 10 1 0 0 61 LMP 23 38 0 0 0 0 12 0 0 0 71 Civil 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 Mozgalom Az MTV a Választási eljárásról szóló törvénynek megfelelően, minden országos listát állító pártnak megjelenést biztosított a fenti táblázatból kitűnik, hogy a Civil Mozgalom csupán az MTV1-en jelent meg négyszer (0 forint reklámköltség). A csatornák által sugárzott politikai hirdetések gyakran a pártok egy szűk csoportjához kötődtek, így például az RTL Klubon csak a két legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt kampányfilmjei voltak láthatóak. A számok tanúsága szerint nem volt ritka az sem, amikor a csatornák exkluzivitást biztosítottak valamely politikai csoportnak: így az F+-on és egyetlen MDF-s hirdetéstől eltekintve az ATV-n csak az MSZP, a Sport Klubon viszont csak a Fidesz hirdetései jelentek meg. Meglepő módon a pártok nem a legnagyobb közönségaránnyal rendelkező csatornán hirdettek a leggyakrabban, továbbá újdonságnak tekinthető, hogy politikai reklámok jelentős számban tűntek fel a tematikus műsorszolgáltatók programjain is. (A 2006-os választások alkalmával egyedül az MSZP hirdetett hat különböző csatornán, amelyből a Viasat3 és a Magyar ATV számított szakosítottnak. A többi országos listát állító párt általában az öt általános tematikával rendelkező műsorszolgáltatón helyezte el a politikai hirdetéseit.) A szpotok változatosságát, kreativitását vizsgálva azt látjuk, hogy a Fidesz négy, az MSZP, az MDF és az LMP két-két különböző reklámot adott közre, míg a Jobbik, valamint a Civil Mozgalom csupán egyetlen filmmel prezentálta magát. A politikai hirdetések hatékonyságát, vagy elérési mutatóját egyrészről az úgynevezett OTS-sel (átlagos kontaktus gyakoriság), másrészről a nettó eléréssel (RCH és RCH%) mérhetjük. A nettó közönségelérés (RCH) azt mutatja meg, hogy a célcsoporton jelen esetben a teljes népességen belül az eseményt hányszor látták a televíziónézők. A legtöbb kontaktust az MSZP reklámjai érték el, a szocialistákat a Fidesz, az MDF, az LMP, a Jobbik és végül a Civil Mozgalom hirdetései követték. A számok tanulmányozása meglepő eredményeket hozott. Ha megvizsgáljuk, hogy melyik párt hány reklámot helyezett el a műsorszolgáltatóknál, mennyit költött a hirdetésekre, majd ezeket az eredményeket összevetjük az elért közönség számával, akkor a politikai hirdetések hatékonysági mutatójáról kapunk képet. A Fidesz jóval kevesebb hirdetést adott fel, kevesebbet költött, ugyanakkor sikerült megközelítenie az MSZP kontaktusszámát (2. táblázat). A hirdetési költségek arányában az LMP és az MDF költséghatékony eredményt produkáltak, hiszen a számok 5
tanúbizonysága szerint a hirdetéseik a magas közönségaránnyal rendelkező csatornákon jelentek meg, így jóval több kontaktust tudtak elérni. A Jobbik ellenben hiába helyezett el több mint 100 szpotot, kampányfilmjei kizárólag a csekély közönségaránnyal rendelkező közszolgálati csatornákon jelentek meg, így kontaktusarányuk alulmúlta a versenytársakét. (A Jobbik hirdetési koncepcióját vélhetően jelentősen befolyásolta a kereskedelmi csatornák állandó kritizálása és a megszüntetésükre vonatkozó szóbeli ígéretek. A radikális párt vezető politikusai számtalanszor kifejtették negatív véleményüket a hazánkban működő kereskedelmi csatornákkal kapcsolatban.) 2. táblázat A választási hirdetések kontaktusszáma, elérése, valamint összesített listaára RCH (kontaktus) OTS (átlagos kontaktus) szpotok száma műsorszolgáltatók száma listaáras költségek (millió forint) Fidesz 7929614 13.6 346 6 277 MSZP 8313522 18.3 773 9 416 Jobbik 3345596 4.3 109 2 32 LMP 4769321 3.6 73 3 50 MDF 4691378 3.2 61 4 42 Civil Mozgalom 457274 1.2 4 1 0 A fenti eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az előző kampányidőszakhoz képest a választási hirdetések száma közel 50 százalékkal csökkent 2010-ben. A legnagyobb mértékben az MDF és a Fidesz mérsékelte megjelenéseinek számát a televíziókban, míg az MSZP a 2006-os adatokhoz képest még növelte is a hirdetéseinek gyakoriságát. A korteshadjárat intenzitásáról elmondható, hogy az első fordulót követően jelentősen csökkent az országos listát állító pártok televíziós szpotjainak gyakorisága, azt követően az MSZP helyezte el a legtöbb kampányfilmet (45), ugyanakkor reklámjai kizárólag a Magyar ATV-n jelentek meg. A két forduló között tapasztalható alacsony kampányintenzitás álláspontunk szerint elsősorban annak volt köszönhető, hogy a Fidesz elsöprő győzelme miatt mindössze 57 körzetben került sor második fordulós szavazásra, így a küzdelem a lokális kommunikációra redukálódott. A politikai pártok reklámjainak vizsgálata alapján feltártuk, hogy a vizsgált műsorszolgáltatóknál politikai hirdetésekkel nem követtek el kampánycsend-sértést. Az adatbázis elemzéséből kiderült továbbá, hogy a 2010-es korteshadjáratot nem színezték a kormányzat intézkedéseit népszerűsítő politikai hirdetésnek nem minősülő közlemények. Politikai hirdetések a rádiókban 6
A rádióhallgató közönség a kilenchetes időszakban az általunk elemzett több mint 30 műsorszolgáltatónál összesen 4673 darab politikai szpottal találkozhatott. Az országos lefedettséggel rendelkező adók közül egyedül a Class FM nem sugárzott politikai hirdetést, míg a legtöbb kampányüzenetet a két, hálózatban működő így lényegében közel országos lefedettséggel rendelkező társaság, a Rádió1 és a Juventus rádió adta közre. A Kossuth, illetve a Petőfi összesen 179 politikai hirdetést sugárzott, mely a rádiós politikai reklámtorta mindössze négy százalékát tette ki (3. táblázat). 3. táblázat A politikai reklámokat közreadó rádiók listája és a szpotok gyakorisága műsorszolgáltató neve leadott szpotok száma Rádió1 808 Juventus Rádió 414 Corvinus Rádió 277 Kék Duna Rádió 258 Rádió88 247 Sunshine Rádió 215 Alisca Rádió 144 Kossuth Rádió 119 Rádió FM95 104 Rádió Aktív (Szolnok) 94 N-Joy 91 Inforádio 88 Neo FM 83 Petőfi Rádió 60 Klubrádió 56 Az első fordulót követően - hasonlóan a televíziós szpotokhoz - mindössze 340 kortesüzenet került adásba, amelyből 182 az MSZP-hez, 151 a Fideszhez, hét pedig az LMP-hez kötődött. Április 11. után a kampány a lokális frontokra tevődött át, országos szinten radikális mérséklődést regisztrálhattunk. Az április 12-23. közötti időszakban az országos lefedettségű rádióknál csekély mértékben jelentek meg politikai szlogenek, hiszen a Juventus rádióban 24, a Kossuth Rádióban öt, a Neon FM-en pedig csak három politikai hirdetés volt hallható, a maradék 308 hirdetést a helyi vételkörzetű rádiók sugározták. Az első fordulót követően az MSZP (182) és a Fidesz (151) hirdetett számottevő arányban. A rádiós reklámok intenzitásában hasonló tendenciákat fedezhettünk fel, mint a már tárgyalt televíziós szpotoknál. A megrendelők az első forduló előtti héten adták fel az összes hirdetés több mint felét: az első forduló előtti csütörtökön összesen 596, pénteken 591 politikai reklámot szerkesztettek programba. 7
Az országos listát állító pártok rádiós megjelenései eltértek a televíziós politikai hirdetési stratégiáktól. A vizsgált műsorszolgáltatóknál a Fidesz több kampányüzenetet tett közzé, mint a legnagyobb vetélytársa, az MSZP, a két vezető pártot a Jobbik, az MDF, majd kicsivel lemaradva az LMP követte, végül a Civil Mozgalom zárta a sort (4. ábra). 4. ábra A vizsgált rádiókban hirdető pártok reklámjainak száma A Civil Mozgalom hirdetései csak a nyíregyházi Sunshine Rádióban voltak hallhatóak, az LMP és a Jobbik 11-11, az MDF hét különböző rádióban adott közre reklámot. Az MSZP összesen 27, a Fidesz ellenben 24 különböző rádiónál helyezte el a szpotjait. A rádiós kampányoknál gyakori volt, hogy egy médium kizárólagosságot biztosított valamely indulónak, így a Fehérvár Rádióban, a Klubrádióban, a Nyugat Rádióban, a Rádió Pluszban csak az MSZP adott fel kampányüzeneteket s talán nem véletlen, hogy az említett műsorszolgáltatók székhelyeinek többségén a polgármestert is a szocialisták delegálták. A NeoFM-nél az MSZP és az LMP reklámjait hallhattuk, míg a Petőfi és a Szombathely rádió kizárólag a Fidesz hirdetéseit sugározta. A politikai hirdetések összesen 73 millió kontaktust (RCH) tudtak elérni, a sort a Kossuth Rádió vezette 36 millió kontaktussal, majd a Neo FM (18 millió) és a Juventus rádió (8 millió) következett a sorban. A rádiós platformon az MSZP-nek sikerült kidolgoznia a legköltséghatékonyabb modellt, a párt kevesebb politikai hirdetést helyezett el a műsorszolgáltatóknál, mégis 8
jelentősebb kontaktusarányt sikerült elérnie, mint legfőbb riválisának, a Fidesznek. Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy az ellenzéki párt hirdetései leginkább a helyi rádiókban voltak hallhatóak, míg a szocialisták a nagyobb közönségaránnyal, országos lefedettséggel vagy hálózatban működő műsorszolgáltatókat preferálták (4. táblázat). 4. táblázat A korteshadjárat rádiós elérése elért kontaktus (RCH millió fő) spotok száma (összes rádió) a hirdetéseket sugárzó rádiók száma Fidesz 23 2286 5 MSZP 45 1800 8 Jobbik 4.36 235 4 MDF 0.35 184 1 LMP 0.36 168 2 Az országos és budapesti vételkörzetű rádióknál legtöbbször az MSZP reklámjaival találkozhattunk, a második helyen a Fidesz állt, míg a harmadik helyet a Jobbik szerezte meg (5. táblázat). 5. táblázat Az országos és budapesti lefedettséggel rendelkező rádióknál elhelyezett spotok száma Inforádió Juventus Rádió Klubrádió Kossuth Rádió Neo FM Petőfi Rádió Rádió1 Radiocafé Roxy Fidesz 37 0 0 76 0 59 73 0 13 MSZP 43 66 40 69 73 0 58 0 0 Jobbik 8 34 0 24 0 0 0 11 MDF 0 0 0 2 0 0 0 0 0 LMP 0 0 0 10 0 0 15 0 A megrendelők az országos lefedettségű műsorszolgáltatókkal szemben inkább a helyi vételkörzetű rádiókat preferálták. A pártok hirdetési rangsorát, ellentétben a televíziós megjelenésekkel, a Fidesz vezette, majd nem sokkal lemaradva tőle a szocialista párt következett. Az első fordulót követően a hirdetések száma akárcsak a televízióknál radikálisan visszaesett. A két forduló között mindössze 340 hirdetés volt hallható, amelyből csupán 38 szpotot sugároztak az országos lefedettségű műsorszolgáltatók. A hirdetési piac vertikális eltolódása az első fordulót követően újra azt bizonyította, hogy a kampány erőteljesebben fókuszált a helyi médiumokra, illetve megállapíthatjuk, hogy az országos korteshadjárat az első fordulót követően lokális kampánnyá alakult át. 9
A programok nézettségének alakulása az urnazárás után A 2006-os voksolás választási műsorainak nézettségét a közszolgálati csatornák primátusa fémjelezte. A 2010-es parlamenti választás első fordulójakor a vizsgált hat csatornán megjelenő választási műsorokat átlagosan 735 ezren tekintették meg, ez az arány 1998-ban 593 ezer, 2002-ben 641 ezer, 2006-ban pedig 620 ezer fő volt (6. táblázat). 6. táblázat Az országos közszolgálati és földi szórású csatornák nézettségének alakulása a választások éjszakáján 1998-2006 1998 I. forduló 2002 I. forduló 2006 II. forduló AMR AMR% SHR AMR AMR% SHR AMR AMR% SHR MTV1 1 121 421 11,9 34,5 1 205 109 13,3 29 1 160 388 12.4 25.3 M2 48 596 0,5 1,6 170 903 1,9 4,1 29 407 0.3 0.6 TV2 1 030 686 11 27,3 1 121 747 12,4 27,1 1 130 549 12 24.2 RTL Klub Duna TV 228 953 2,4 9,3 1 008 092 11,1 23,7 865 077 9.2 18.3 58 775 0,6 1,6 77 550 0,9 1,7 45 580 0.5 1 átlag 593 186 6,3 17,2 641 585 7,1 15,8 620 031 6.6 13.5 Az MTV 2010-ben is megőrizte vezető szerepét a választási eredmények publikálásában. A vezető kereskedelmi műsorszolgáltatókra a választási eredmények közlésének április 11-i csúszása eltérően hatott. Az első fordulót követő választási malőr legnagyobb vesztesei egyértelműen azok a műsorszolgáltatók (MTV, Duna TV, Magyar ATV) voltak, amelyek arra készültek, hogy 19 órától műsorzárásig, folyamatosan tájékoztatnak majd az eredményekről. A fentiek miatt, továbbá az elhúzódó kampánycsend hatásaként, a közszolgálati csatorna (MTV) jelentős pozícióvesztést, nézőveszteséget könyvelhetett el (5. ábra). 10
5. ábra Választási műsorral rendelkező csatornák nézettségének alakulása 15 perces bontásban Az MTV nézői trendvonalán jól látható, hogy a választási eredmények közlésének elodázása, valamint a választási műsor megszakítása a Boban Markovic zenekar koncertjével, jelentős nézőveszteséget indukált, míg ezzel párhuzamosan a folyamatosan választási műsort közlő ATV nézettsége jelentősen megugrott a műsorváltást követően. Mindettől függetlenül, a közszolgálati csatorna választási műsorának nézettsége jóval magasabb közönségarányt tudott elérni a szóban forgó terminusban a versenytársainál. Vasárnap esténként a hét órától éjfélig terjedő időszakban a közszolgálati csatorna nézettsége átlagosan 300 ezer fő (6. ábra), ami fele a választások éjszakáján elért nézőszámnak. 6. ábra Az MTV1 és az M2 kumulált nézettségi adatai egy átlagos vasárnap estén, valamint az első forduló napján, 15 perces bontásban 11
A két legnagyobb kereskedelmi csatornát lényegében nem érintette a választási eredmények késői közlése, hiszen az előzetes terveknek megfelelően a TV2 21:17-től, az RTL Klub pedig 22:27-től sugárzott választási műsort, amelynek kezdése csaknem egybeesett az eredmények nyilvánosságra hozatalával. A táblázatból kitűnik, hogy a két legnagyobb kereskedelmi csatorna választási műsorait külön-külön is több mint félmillió ember követte figyelemmel, amelyből a TV2 hasonlóan a 2006-as választásokhoz a nézőszámot tekintve nem tudta beérni a földi szórású közszolgálati csatorna közönségét (7. táblázat). 7. táblázat A 2010. április 11-i szavazás éjszakáján közzétett műsorok nézettsége csatorna leírás kezdés befejezés időtartam AMR SHR % DUNA TV Országgyűlési választások 20:01:15 24:12:39 4:11:25 38940 0.9 MAGYAR Voks 2010 18:20:04 24:13:24 5:53:21 245938 5.7 ATV MTV1 Magyarország választ 18:55:11 23:59:35 5:04:25 721653 13.6 RTL KLUB Választás 2010 22:27:53 23:53:41 1:25:49 559247 17.4 TV2 Választások 2010 21:17:27 23:35:34 2:18:08 694473 17.3 A második fordulót követően a televíziónézőknek nem kellett szembesülniük az első fordulót követő választási malőrrel, így a voksolási műsort közvetítő televíziók az előzetes terveknek megfelelően szerkeszthették adásba programjaikat. Az urnazárást követően a Magyar ATV, a Duna TV, valamint az MTV jelentkezett hosszabb választási programmal, majd közel másfél-két órával később a két legnagyobb kereskedelmi csatorna is sugározni kezdte a voksolás eredményének szentelt programjait. Az első forduló nézettségi versenyéhez hasonlóan, a közszolgálati csatorna választási műsorának népszerűsége most is megelőzte a riválisokét, a második helyezett azonban változott, a TV2 helyét az RTL Klub vette át. A részletesebb, 15 perces időbontásban jól 12
nyomon követhető, hogy a választási események közvetítése jelentősen növelte az MTV népszerűségét a nézők körében, a választási programnak köszönhetően nézőszáma szignifikánsan emelkedett (7. ábra). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a választási eredményekkel összefüggésben tájékozódni kívánó nézők elsősorban a közszolgálati csatorna választási műsorait követték figyelemmel. műsorszolgáltató műsorcím kezdés vége időtartam AMR SHR% MTV1 MAGYARORSZAG VALASZT 2010 18:55:13 21:12:06 2:16:54 867951 16 RTL KLUB VALASZTAS 2010 20:45:38 21:39:08 0:53:31 867277 16.4 TV2 VALASZTASOK 2010 21:00:46 22:00:38 0:59:53 724486 18 MAGYAR ATV VOKS 2010 18:21:29 22:53:05 4:31:37 159772 0.8 DUNA TV ORSZAGGYULESI VALASZTASOK 18:55:04 21:35:54 2:40:51 37024 3.9 7. ábra Az MTV1 átlagos vasárnap estéjének és a választási műsor nézettségének (mindkét forduló) összevetése 15 perces bontásban 13
Melléklet A vizsgált műsorszolgáltatók listája A RadioMonitor által mért rádióadók Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. által mért műsorszolgáltatók 102,1 Sztár Rádió AXN Aktív Rádió Alisca Rádió Class FM Csaba Rádió Enjoy Rádió Fehérvár Rádió Forrás Rádió Gazdasági Rádió Cartoon Network Comedy Central COOL TV Deko TV Discovery Channel Disney Channel Duna TV Echo TV Gong Rádió F+ Inforádió Juventus Rádió Kapos Rádió Kék Duna Rádió Győr Kék Duna Rádió Tatabánya Klubrádió Kossuth Rádió Lánchíd Rádió Mediterrán Rádió Neo FM N-Joy Rádió Zalaegerszeg 88,9 Nyugat Rádió Petőfi Rádió Filmmúzeum TV Hallmark Hálózat MTV1 M2 Magyar ATV RTL Klub Spektrum TV Sport Klub Sport1 Sport2 Story TV TV2 14
R1 Szolnok Rádió Aktív Rádió Antritt Rádió Egerszeg, Corvinus Rádió TV6 Viasat3 Viva Zoone Club Rádió FM 95 Rádió Focus Rádió FUN Rádió Max Rádió Szombathely Rádió1 Budapest Rádió1 Start Radiocafé Rise FM Roxy Rádió Sunshine Rádió Sztár FM 15