Területfejlesztési hírlevél INTERJÚ DR. KOLBER ISTVÁN TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTERREL Milyen korábbi szakmai tapasztalatok indították arra, hogy elvállalja a területfejlesztéssel foglalkozó tárcát? Tanácsoknál, önkormányzatoknál dolgoztam hosszú ideig és a Somogy megyei közgyûlésnek voltam az alelnöke 1995-98 között, éppen Dr. Kolber István amikor a területfejlesztési törvény elfogadásra került. Abban az idôben Somogyban a minisztériummal együttmûködve ezt a törvényt modelleztük. A törvény elfogadását követôen, a törvény bevezetését elôsegítendô a minisztérium felkérésére egy kézikönyvet készítettünk. Talán ez is mutatja, hogy roppantul foglalkoztatott, érdekelt ez a feladat, mert egy megye fejlesztése nagyon szép kihívás. Nem elôször találkoztam azonban ekkor a területfejlesztéssel, mert korábban már a 80-as években is foglalkoztam ilyen kérdésekkel, de az igazi kötôdést ez teremtette meg. A megyei elnökség után a Dél-Dunántúli TFT-nak az alapító elnöke voltam. Az utolsó idôszakban pedig a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke voltam, területfejlesztési és idegenforgalmi bizottságban is dolgoztam. Ezek voltak a szakmai tapasztalataim, elôéletem. Ezek döntôen gyakorlati, mondhatnám tûzvonalbeli tapasztalatok. Ennek alapján fontosnak is tartom azt, hogy a decentralizáció kapcsán becsatornázzuk a kormányzati mechanizmusba azokat a tapasztalatokat, kérdéseket, tudást, amelyek a megyei, regionális vagy kistérségi TF tanácsokban megfogalmazódnak. Nyilvánvaló, hogy másképpen élik meg a problémákat a helyi szereplôk, szakemberek, ill. másként a kormányzati szintû szakemberek, de szerintem közelíteni lehetne ezt a két felet egymáshoz. És ebbôl egy hatékonyabb területfejlesztés születhetne meg. Ennek nagyon lényeges eleme a párbeszéd, a tájékoztatás, a kapcsolat. A másik az együttmûködés. Feladatokban, ügyekben, programokban kell gondolkodnunk és nem pedig hatáskörökben, védendô területekben. Ön nemcsak a regionális fejlesztésért, hanem a felzárkóztatásért is felelôs miniszter. A felzárkóztatást milyen eszközökkel gondolja elérni, amikor az OTK felülvizsgálata is megfogalmazta, hogy a területi egyenlôtlenségeket az elmúlt idôszakban nem sikerült mérsékelni? Igen, ez így van, de semmiképpen sem mondhatunk le a felzárkóztatásról. A jelentésünkben az lesz az egyik summázat, hogy ezek a területi különbségek hol csökkentek, hol újratermelôdtek, de nagyjából hasonló szinten maradtak. De mégis vannak olyan modellek a világban, amelyekkel regionális különbségeket kezeltek, vagy országok, nagyobb kontinentális régióknak a felzárkóztatását biztosították, tehát nem reménytelen a dolog. Tisztában kell azonban lenni az eszközrendszerrel és annak nagyságával, hatékonyságával. A nagysága adott volt az elmúlt idôszakban. Már lassan 10 éve, hogy a területfejlesztési törvény elfogadásra került. Az intézményrendszeren látszik, hogy egyre nagyobb tudással, tapasztalattal rendelkezik. Azt is látni kell, hogy ezekre a folyamatokra a gazdasági élet hatása sokkal nagyobb, mint a területfejlesztésé. A kettô eszközrendszere nagyságrendileg is jelentôsen eltér egymástól. 2007-tôl, amikor a források ugrásszerûen megnônek, mégis minôségi váltásra van esély. Addigra a mostani Európa Terv II elôkészítésével, tervezésével kapcsolatos tapasztalatok jobban beérhetnek, tehát jobb, hatékonyabb tervezés történhet. Sok tapasztalat felhalmozódott, és több a forrás. Ezekkel az elemekkel hatékonyabb felzárkóztatást lehet elérni. Európai uniós tagságunk nagymértékben tud segíteni ebben is. A felzárkóztatási stratégiát tulajdonképpen ezekre a tervekre lehet majd építeni, amit nem egy, vagy néhány szakember fog elkészíteni, hanem széles körû együttmûködésben készülnek. Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a régiók ebbe a tervezô munkába bekapcsolódjanak. A régiók ne azt keressék, ami uniformizálja ôket, hanem azt, ami különleges elem az ô múltjukban, jelenükben, jövôbeni elképzeléseikben. Akkor van értelme a regionális tervezésnek, ha ezek a különbözôségek tükrözôdnek. Én azt támogatom, hogy legyen regionális tervezés, legyen ROP a régiók- SPP HÍRLEVÉL 2001. MÁJUS 1 2004. II. évfolyam 7. szám TARTALOM INTERJÚ 1 INTERJÚ DR. KOLBER ISTVÁN TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTERREL ROP 2 BEMUTATJUK A ROP ELSÔ NYERTES PÁLYÁZATÁT INTERREG 3 MIRE KÖLTHETJÜK AZ INTERREG FORRÁSOKAT? PHARE 4 SIKERESEN ZÁRULTAK A KKV-KAT TÁMOGATÓ PHARE PROGRAMOK 6 ÚJ INTERNETES PORTÁL A KKV-K SZÁMÁRA ORPHEUS 6 VÁLOGATÁS AZ INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSZTÖNZÉSE C. PROGRAM ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI PROJEKTJEIBÔL HÍREK 8 INNOVÁCIÓS KÖZPONTOT AVATOTT AZ ÚJ MINISZTER 8 ELHELYEZTÉK A HORVÁT- MAGYAR OKTATÁSI KÖZPONT ALAPKÖVÉT 8 KITÜNTETÉSEK FELELÔS KIADÓ: VÁTI KHT, Galovicz Mihály FÔSZERKESZTÔ: Haáz Andrea (VÁTI) SZERKESZTÉS: Sz. Mosoni Dóra (Ecorys) DESIGN: Intruder NYOMDA: Count Press TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: ahaaz@vati.hu
ROP ban, bízzuk rájuk a tervezést. Ez nagyon fontos eszköze lehet a felzárkóztatásnak. Három területet fog majd egybe az új intézmény: területfejlesztés, lakásügy, idegenforgalom. Hogyan tudja ez a három segíteni vagy kiegészíteni egymást? A fonal, ami összeköti ôket, az a fejlesztés. Az idegenforgalom szerves része a területfejlesztésnek. Nincsen olyan területfejlesztési terv, program, koncepció, ami ne említené elsôk között az idegenforgalmi elképzeléseket. De ennek az intézményrendszere, mûködési mechanizmusa inkább széttartó volt, mint integráló. Ennek ellenére itt is elindítottunk valamit. A regionális idegenforgalmi tanácsok az RFT keretébôl 2 milliárd Ft felett rendelkezhetnek, 200-200 millió forintot kaphatnak régiónként, ill. a kiemelt idegenforgalmi térségekben (Balaton és Budapest) 300-3000 millió forintot. Ezek a bizottságok egyre inkább kötôdnek majd a regionális fejlesztési tanácsokhoz, az RFT-k integráló színtérré válhatnak. Az építésügynél is meg lehet találni a kapcsolatot. Hiszen a területfejlesztés döntô hányadában valami fizikai fejlôdésben testesül meg. Hogy ez milyen minôségben történik, milyen arculatot eredményez, az visszahat arra, hogy milyen az épített környezet minôsége. Az épített környezet minôsége, kultúrája visszahat arra, hogy milyen a turizmusunk. Ráadásul éppen itt tapasztalunk váltást, nevezetesen nemcsak egy hosszú szabadságra mennek el az emberek évente, hanem több rövidebb hétvégére, nagyon vonzóak számukra a város-látogatások. De lehetne azt is mondani, ha pl. a lakásügyet vesszük, hogy nem a tanácsokról van szó, nem elsôsorban a decentralizációról, hanem arról, hogy milyen körülményeket tudunk teremteni az emberek számára. Ez utat, jobb intézményeket jelent, ez a humán erôforrások gazdagítását jelenti, jobb életminôséget, és nem csak a térségi kiegyenlítést, hanem az egyének szintjén az esélyegyenlôség megteremtését. Ez az emberi aspektus pedig végérvényesen összeköti a három területet. Interjút készítette: Haáz Andrea, VÁTI BEMUTATJUK A ROP ELSÔ NYERTES PÁLYÁZATÁT PÉCS VILÁGÖRÖKSÉGE, TURISZTIKAI VONZERÔ FEJLESZTÉSE A Regionális Fejlesztés Operatív Program elsô nyertes pályázója a Pécs/Sopianae Örökség Kht. Pécs világöröksége, turisztikai vonzerô fejlesztése c. pályázatával 1,5 milliárd forint vissza nem térítendô támogatást nyert el az Európai Unió társfinanszírozásában, az Európa Terv keretében. A pályázó: A pályázat címe: Teljes költségvetése: Támogatás: Önerô: Pécs/Sopianae Örökség Kht. Pécs világöröksége, turisztikai vonzerô fejlesztése 1.543.500 e Ft 1.500.000 e Ft 43.500 e Ft A projekt egyaránt illeszkedik a ROP célkitûzéseihez és a Dél-Dunántúl Regionális Akciótervéhez. A Balaton vonalától délre az egyetlen világörökségi helyszín Pécs városában található. Az Ókeresztény Sírkamrák országunk egyedi kultúrkincsei. A fejlesztés révén Magyarországon egyedülálló 10.000 m 2 területû földalatti turistaközpont jön létre. A régészeti emlékek a város szövetébe illeszkednek, a látogathatóság biztosítása és az idegenforgalmi fogadóközpont kiépítése az UNESCO és az ICOMOS legújabb irányelvû fejlesztéseinek is eleget tesznek. A pályázó nagy hangsúlyt fektet a környezet természetes állapotának megóvására a fejlesztés és kivitelezés során. A projekt széleskörû partnerségre épít. A kedvezményezett támogatásban részesülô partnerei között van: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Baranya Megyei Önkormányzat, Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A projekt lebonyolításának további közremûködôi a Nevelôk Háza Egyesület és a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelô Rt. A világörökség nemzetközi turisztikai vonzerô fejlesztése program keretében elkészült engedélyezési terveket, vázlat- és látványterveket mind a Mûemléki Tervtanács, mind a Központi Tervtanács támogatta és dicsérettel elfogadta. A tervek széleskörû bemutatását és nyilvánosságát a tervezô segítségével az elmúlt hónapokban a Kht. biztosította. A fejlesztési igények hármas tagolása, azaz a védett emlékek, mûemléki látnivalók bôvítése (Cella septichora), a bemutatás színvonalának emelése, kiszolgáló terek és objektumok létesítése és az ezeket felölelô gazdasági megvalósíthatósági és turisztikai menedzsment tervek teszik a beruházást komplex, nemzetközi érdeklôdésre is számot tartó turisztikai termékké. A tervek szerint az alábbi beruházások valósulnak meg a projekt keretében: Védett emlékek, mûemléki látnivalók bôvítése. A már feltárt és látogatható sírkamrák bemutathatóságának javítása, színvonalának emelése (Apáca u. 8., Ókeresztény Mauzóleum, Apáca u. 14.). Cella Septichora bemutathatóvá tétele, föld alatti interpretációs központ létrehozása. Kiszolgáló terek és objektumok színvonalának javítása 2
(Szent István tér, Sétatér, Janus Pannonius utca, Káptalan utca, Esze Tamás u.). Északi várfal sétány rehabilitációja (a Középkori Egyetemtôl a Zsolnay Múzeumig). Civil Közösségek Háza, Szent István tér 17. sz. alatti mûemléki épületegyüttes felújítása, a civil közösségi funkciók megerôsítése, új típusú közösségi terek létrehozása és elsôdleges örökség turisztikai fogadókapu létrehozása. Barokk pavilon örökség turizmus szolgálatába állítása, a nyugati várfal sétány kialakítása és összekapcsolása a Szent István tér 17. udvarával. Környezeti infrastruktúra fejlesztése és zöldterületi fejlesztések (parkoló, forgalomtechnika, közvilágítás, gyalogos felületek megújítása, zöldfelületek rehabilitációja és a Cella Septichora díszkert létrehozása). A beruházásokhoz szükséges kiviteli tervek, régészet, restaurálás és marketing programok megvalósítása. Csík Tibor MTRFH, ROP IH A VÁTI Kht. kezdeményezésével idén ôsszel konferenciasorozat került megrendezésre, melynek célja a magyarországi Interreg programok bemutatása volt. Az elôadók a konferenciák során az Interreg Közösségi Kezdeményezés által támogatott projekteket mutattak be Európa számos tájáról. Az Európában eddig megvalósított projektek hasznos ötleteket adhatnak a magyarországi pályázók számára. Az alábbi három példát az Interreg által leggyakrabban támogatott területekrôl válogattuk össze, úgy mint gazdasági együttmûködés és turizmus fejlesztése, közlekedés és a régiók megközelíthetôségének javítása, valamint környezetvédelem. MIRE KÖLTHETJÜK AZ INTERREG FORRÁSOKAT? Határon átnyúló gazdasági együttműködés A Finnország és Svédország határán (Interreg IIIA keretében) megvalósuló Skärgårdssmak elnevezésû projekt elsôdleges célja a munkahelyteremtés és a régió gazdaságának fejlesztése. A projekt 1996 novemberében indult, és mûködési területe lefedi a Stockholmhoz tartozó szigetvilágot (és Uppsala-t), a két országot összekötô Aland-szigeteket, valamint Finnország délnyugati tartományait. A projekt költségeinek ötven százalékát fedezik EU támogatásokból, a maradék költséget a helyi önkormányzatok (beleértve Stockholm megye és Aland megye önkormányzatát) és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium teremtik elô. A Skärgårdssmak projekt négy alapegységbôl áll: védjegygyel ellátott éttermekbôl, hitelesített kézmûves tevékenységekbôl, termékekbôl és boltokból. A Skärgårdssmak egyedi védjegyet jelent a hálózatban résztvevô szervezetek számára és egyben a magas színvonalú tevékenységek és jó minôségû termékek jelzésére szolgál. A projekt fontos része ennek az eszmének a megôrzése, ezért a résztvevô szervezetek gyakori minôségellenôrzésen mennek keresztül. A projekt legfontosabb résztvevôi az éttermek, mivel a szigetvilág konyhája a térség egyik legnagyobb vonzereje, egyben az éttermek kitûnô lehetôséget nyújtanak a helyi élelmiszeripari termékek reklámozására. A Skärgårdssmak védjegyre az éttermeknek pályázni kell. A kiválasztásnál szempont a hosszú távú tervezés, a fejlesztés és a munkavállalók továbbképzése. A kézmûvesek elsôsorban háztartási és mûvészeti tárgyakat készítenek, és ezekhez gyakran kölcsönzik a környezô táj színeit és formáit (mint a tenger és sziklák). A helyi termékeket a Skärgårdssmak boltokban és éttermekben árusítják. A projekt másik fontos eleme a továbbképzés. A résztvevô éttermek, kézmûves mûhelyek számos területen fejleszthetik képességeiket (úgy mint menedzsment, bortermelés, marketing) és a projekt keretében különféle szakmai mûhelyeken vehetnek részt, versenyeken mérhetik össze tudásukat. A Skärgårdssmak projekt résztvevôi határon átnyúló hálózatként dolgoznak együtt és támogatják egymást a termékek gyártásában, terjesztésében és értékesítésében. 2003 nyarára (a 2002-es adatokkal összevetve) a hálózatban résztvevô 26 bolt forgalma huszonöt százalékkal növekedett. A média szintén nagy érdeklôdést tanúsított a Skärgårdssmak tevékenységek iránt. A projekt végrehajtásánál kiemelt figyelmet kaptak a környezetvédelmi szempontok. Fontos célkitûzés volt, hogy a Skärgårdssmak projekt 2003-tól üzleti alapon folytatódjon. 2004. május 1-je óta a Skärgårdssmak Részvénytársaság egy finnországi és egy svédországi szövetség 50-50 százalékos résztulajdonában áll. Az éttermek, boltok és egyéb résztvevô szervezetek a két szövetség egyikének tagjai és a döntéshozatal fontos résztvevôi. A fenntarthatóság fontos elvárás az Európai Unió által támogatott tevékenységeknél. Lényege, hogy a támogatás megszûnése után a projekt önfenntartóvá válik, valamilyen hasonló formában folytatódik, illetve hatása hosszú távon fenntartható. A határon átnyúló közlekedés javítása Az Eurégió Menetrend elnevezésû projekt az Interreg program egy korábbi ciklusának (Interreg IIA) keretében valósult meg a Maas-Rhein Euregio németországi, belgiumi és hollandiai szervezeteinek együttmûködéseként. A projekt 1998 júliusában indult. 3 A konferenciasorozat a Segítségnyújtás az Interreg Programok megvalósításához és projektfejlesztéshez c. projekt része, melynek végrehajtására a VÁTI Kht. az LRDP Ltd (London) cég által vezetett konzorciumot bízta meg. A projekt részeként többek között kiadtak egy Kézikönyvet, amelybôl az érdeklôdôk megismerhetik az Interreg Program mûködési elveit és az egyes programok jellemzôit, illetve elsajátíthatják a pályázat elkészítésével és a projektek végrehajtásával kapcsolatos fôbb ismereteket. INTERREG
PHARE A térségben mûködô járatokhoz kapcsolódó egységes és strukturált információ hiánya már évek óta hátráltatta a régión belüli hatékony tömegközlekedést. Korábban minden közlekedési társaság egyéni menetrendeket adott ki, amelyek a legritkább esetben jelölték a határon áthaladó közlekedési lehetôségeket. A projekt elsôdleges célja a meglévô kapcsolatok fejlesztése volt a térség nagy városaiban (Maastricht, Aachen, Hasselt, Liège az ún. MAHL térség) mûködô tömegközlekedési társaságok között. Ezek a szervezetek célként tûzték ki egy olyan közös menetrend összeállítását, amely tartalmazza a fôbb nemzeti és nemzetközi járatokat, valamint a vonat- és buszjáratok közötti átszállási lehetôségeket. Az együttmûködés eredményeként egy olyan Eurégiós Menetrend készült el, amely minden lényeges információt tartalmaz a határon áthaladó közlekedési szolgáltatásokról (idôpontokat, díjtételeket, kapcsolódási pontokat a légi közlekedési és vasúti csomópontokkal). Ezt a menetrendet három nyelven egy közlekedési térkép kíséretében kiadták nyomtatásban és létrehoztak egy internetes honlapot. Ezáltal a határon át történô közlekedés könnyebben és gyorsabban tervezhetôvé vált. Érdekes eleme a projektnek egy olyan napijegy bevezetése, amely korlátlan utazásra jogosít fel a határrégióban. Az új információ-szolgáltatás eredményeként a határ menti térségben megnôtt a forgalom. A projekt az infrastruktúra és a térség gazdasági versenyképességének fejlesztéséhez vezetett, a közlekedési szolgáltatók közötti kapcsolatok javultak és egyre több partner kapcsolódott be a projekt végrehajtásába. A víz nem ismer határokat A Water4All ( Víz Mindenkinek ) elnevezésû projekt az Interreg IIIB (Északi Tengeri Térség) keretében valósul meg. A Water4All projektben négy ország, Dánia, Hollandia, Nagy- Britannia és Németország szervezetei vesznek részt. A projekt célja a fenntartható talajvíz-gazdálkodás biztosítása és a talajvíz minôségének javítása. A hároméves projekt költségvetése kb. 1,5 millió euró, melynek 50%-át fedezik Interreg forrásokból. A projektben résztvevô partnerek mindegyike talajvíz-gazdálkodási nehézségekkel küzd. A talajvíz minôsége állandó veszélyben van elsôsorban a mezôgazdasági vegyszerek-használat következtében. A Water4All projekt célkitûzése, hogy megelôzze az állandó nyomásnak kitett talajvíz minôségének további romlását, hogy összehangolja a talajvízvédelmi szempontokat a térségfejlesztési szempontokkal, illetve hogy a Víz Keretprogram Rendelet végrehajtását támogassa. A Water4All projekt a talajvízgazdálkodással kapcsolatos ismeretek elterjesztésére törekszik és a résztvevô szervezetek közötti tudás-cserét támogatja. A végrehajtás során vízgazdálkodással kapcsolatos kutatásokat végeznek, ennek során fontos célkitûzés az adatgyûjtés egységesítése és az eredmények gyors elérhetôségének biztosítása (az interneten keresztül). Négy kísérleti vízgazdálkodási kutatást valósítanak meg, a partnerek rendszeres találkozókon és képzéseken vesznek részt. A projekt végén Kézikönyvet adnak ki, amely a kutatások fôbb eredményeit és a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos javaslatokat tartalmazza. Ocskó Edina LRDP Ltd, London SIKERESEN ZÁRULTAK A KKV-KAT TÁMOGATÓ PHARE PROGRAMOK Horánszky Árpád megnyitója a miskolci zárókonferencián Október elején két vállalkozásokat támogató Phare program tartotta meg zárókonferenciáját: A Phare 2000 Vállalkozások közötti együttmûködések erôsítése c. program (okt.1., Miskolc és okt. 7., Kecskemét) és a Phare 2001 Vállalkozások innovációs tevékenységének támogatása a Dél-Alföldön c. program (okt.7., Kecskemét). A kis- és középvállalkozások együttmûködésének erôsítését célzó program 2001. ôszén indult és idén augusztus végén zárult. Ebben 70 kedvezményezett és 112 partnervállalkozás fejezte be sikeresen projektjét a három kelet-magyarországi célrégióban. A támogatott projektek összesen 7.742.530 euró támogatást használtak fel, amelyhez a társfinanszírozást a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium biztosította. A programban támogatást elnyert kkv-knak még 3 évig kell partnervállalkozásaikkal az együttmûködést fenntartaniuk. Ebben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lesz segítségükre. A kis- és középvállalkozások a tanácsadói segítségnyújtásra egyszerûsített eljárással pályázhatnak és ahhoz 50-60%-os támogatást vehetnek majd igénybe. Az innovációs tevékenységet ösztönzô program két elembôl állt. Az A komponens keretében olyan központok létrehozására nyílt lehetôség, amelyekben jól 4
felszerelt irodákat, szemináriumi termeket alakítottak ki és magas technikai színvonalú telekommunikációs infrastruktúrát helyeztek üzembe. Ezek a központok alkalmasak lesznek felsôoktatási és más intézmények kutatási eredményeinek, igényeinek közvetítésére, hozzájárulva a régió innovációs potenciáljának erôsítéséhez. Nyolc ilyen központ valósult meg: Kecskeméten és Kiskunfélegyházán (kkv-k támogatására), Szegeden (élelmiszerbiztonsági), Mórahalmon (élelmiszergazdasági és informatikai) Szarvason (megújuló energiaforrásokkal foglalkozó és agrár-innovációs) és Békéscsabán (építôipari, élelmiszeripari). (Lásd alább, illetve a Hírek rovatot is). A B komponens keretében a támogatást a régió kutatási eredményeit felhasználó kkv-k fordíthatták termékfejlesztésre. Összesen 15 projekt valósult meg határidôre. A két komponensre együttesen rendelkezésre álló négy millió eurós támogatási keret (amelynek kétharmada volt Phare támogatás) 97%-át, azaz 3.867.301 eurót fedtek le a projektek. A zárókonferenciákon kiállításon mutatták be a projektek eredményeit AGRÁR-VÍZGAZDÁLKODÁSI INNOVÁCIÓS KÖZPONT SZARVASON Az Innovációs Központ megvalósítására egy háromtagú konzorcium alakult a Halászati és Öntözési Kutatóintézet, a Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Fôiskolai Kara, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány részvételével. Szarvas és térsége gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térség. E helyzetbôl az egyik kitörési pontot a tradicionális értékeken alapuló és a jelenlegi eredményekbôl építkezô vízgazdálkodási szektor jelenti. A szarvasi térségben nagy hagyománya van a hal- és vízgazdálkodásnak, melyek kapcsolódási pontot alkotnak az itt tevékenykedô oktatási, kutatási, fejlesztési, gazdálkodó szervezetek között. A projekt célja egy olyan létesítmény kialakítása volt, amely helyet és lehetôséget ad Az újonnan létrehozott szarvasi innovációs központ fôbejárata ezen szervezeteknek, valamint a kis- és középvállalkozások együttmûködéséhez magas technikai színvonalú irodai infrastruktúrát illetve szakmai szolgáltatási hátteret biztosít. A projekt céljára felajánlott irodaépületet átalakították, 17 irodát, egy szerverszobát, egy fénymásoló helyiséget, egy teakonyhát és egy 30 fôs tanácstermet hoztak benne létre és felszerelték a szükséges informatikai eszközökkel (20 db munkaállomás, 16 db nyomtató, 4 db multifunkcionális lézereszköz, színes lézer fénymásoló, szerver, projektor). A konzorcium tagjainak (HA- KI, TSF és BMVA) tevékeny közremûködésével az Innovációs Központon keresztül olyan szoros együttmûködés alakulhat ki, amelyben a betelepülô cégek széleskörû információellátása válik lehetôvé a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása érdekében. Ez az információáramlás természetesen az intézetek és a vállalatok között is mûködhet, a K+F jobb kiszolgálását eredményezve Szarvason és környékén. A beköltözô vállalkozások nemcsak hazai, hanem nemzetközi fejlesztési programokban is részt vehetnek. A vállalkozások koncentrációja elôsegítheti a feladatok megosztását, az intern és extern üzleti kapcsolatok bôvülését. Az alapszolgáltatásokból származó bevételek (ingatlan bérleti díj, nyomtatás, fénymásolás, stb.) biztosítják a mûködtetés során az Innovációs Központ, mint ingatlan, illetve az alapvetô infrastruktúra fenntartását. Az innovációs központba betelepült, illetve a külsô vállalkozások számára igény szerint nyújtott tanácsadó, konzultációs és képzési szolgáltatásokból származó bevételek, illetve a közös hazai és nemzetközi innovációs fejlesztési projektek biztosítják a szükséges forrásokat a szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosításához. A projekt 207.890 euró Phare támogatással és 69.297 euró kormányzati társfinanszírozással valósult meg. PHARE 5
PHARE A kis-és középvállalkozások számára indított portál elérhetôsége: www.kkvportal.hu A portál szolgáltatásainak igénybevétele mindenki számára ingyenes és csak regisztrációhoz kötött. Megjelenésében áttekinthetô és felhasználóbarát. ÚJ INTERNETES PORTÁL KKV-K SZÁMÁRA A HU0105-04 sz. E-kereskedelem, mint a KKV fejlesztés eszköze c. Phare program keretében létrehozott e-kereskedelmi internetes portál október 1-jén hivatalosan elindult. A program keretében kifejlesztett portál az alábbi lehetôségeket biztosítja a KKV-k számára: Céges weboldal: speciális szolgáltatásaként a portál online eszközeinek segítségével a regisztrált KKV saját céges weboldalt hozhat létre, mely egyedi webcímmel rendelkezik. Termékkatalógus: a KKV a létrehozott weboldalán adatbázis alapú termékkatalógust mûködtethet. A termékekhez képeket tölthet fel és kívánság szerint angol nyelven is megjelenítheti azokat és euróban is feltüntetheti árait. Potenciális vásárlók kigyűjtése: a potenciális vásárlók menüpont alatt a bejelentkezett cég érdeklôdési körének megfelelô cégek felsorolása jelenik meg. Ajánlatkérés szolgáltatás: az ajánlatkérés menüpont alatt a portál tagjait képezô cégekhez lehet ajánlatkéréseket eljuttatni. Az itt feladott ajánlatkéréseket a cégek elolvashatják és válaszukat a megadott elérhetôségek valamelyikére elküldhetik. Lehetôség van tevékenységi körök megadására, és a rendszer automatikusan elküldi ajánlatkérését az összes olyan cégnek, amely a megadott tevékenységek valamelyikével foglalkozik. Közösségek: a KKV munkája hatékonyabbá tételét szolgálja ez az eszköz, ami egy webes alapú projekt menedzsment rendszer. Ezt használva sikeresen együtt dolgozhatnak cégek munkatársai egymással, illetve más cégekkel. A portál révén a KKV extranet funkcióhoz jut. A regisztrált KKV nyitott vagy zárt közösséget hozhat létre. Ezen belül is mûködtethet weboldalt, fórumot, hírlevelet, a projektmenedzsment felület révén feladatokat oszthat ki. A portál dokumentum-menedzsment funkciói az adatcserét segítik. A fentiek mellett a portálon elérhetôk a KKV-ket érintô legfrissebb gazdasági, ágazati hírek, pályázati információk, az EU-val kapcsolatos hazai és külföldi információk. A portál kifejlesztésében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. közremûködött és annak felügyeletét is biztosítja a program lezárásáig. A program keretében zajlik a közbeszerzési dokumentumok elôkészítése. Közben a VÁTI Kht., mint szerzôdô hatóság közbenjárására megszületett Brüsszelben a 2002. évi program egy évvel történô meghosszabbítására vonatkozó döntés. Ennek eredményeképpen a 2002-es forrásból finanszírozott projektek kedvezményezettjei hivatalosan kérhetik a VÁTI Kht-tól saját projektjük támogatási szerzôdésének meghosszabbítását. A projekt megvalósításának módosított határideje legkésôbb 2006. szeptember 30-ra tolódhat ki, amennyiben ez indokolt. A hosszabbítás kellô idôt ad a kedvezményezett önkormányzatoknak a közbeszerzési eljárások szakszerû lefolytatásához és a felújítási munkák elvégzéséhez. ORPHEUS VÁLOGATÁS AZ INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSZTÖNZÉSE C. PROGRAM ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI PROJEKTJEIBÔL EGER, SZENT MIKLÓS VÁROSRÉSZ REHABILITÁCIÓJA Kedvezményezett: Elnyert támogatás: A projekt célja az egri belváros meghosszabbítása, a szûken vett belváros tehermentesítése és ezzel párhuzamosan a városban hiányosan megtalálható ifjúsági szórakozási és kulturális lehetôségek bôvítése. A tágan értelmezett belváros északi peremén fekvô Szt. Miklós városrész rendelkezik azokkal a lehetôségekkel kulturális intézmények, építészeti és természeti értékek amelyek kellô beruházás esetén feladatokat tudnának átvenni a belsô belvárosi területektôl, valamint ki tudnák szolgálni az egész város igényeit. A városrész rehabilitációja és a városi szolgáltatási rendszerbe való bekapcsolása keretében a jelenleg a területen lévô kulturális és ifjúsági intézmények mûszaki állapotát javítani, alapterületüket Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.256.477 euró (320.401.635 Ft) növelni fogják. A jelenleg használaton kívüli zöld felületeken új közösségi tereket hoznak létre: városi parkot és sportparkot. A közlekedési hálózatot a közösségi életterek kiszolgálására alkalmassá teszik. Megújul a belvárosi fôút, a csatlakozó mellékutak, a kerékpárút. Mindezen beruházások mellett a területet a fô közlekedési útvonalak rekonstrukciója segítségével közvetlenül a belvárosi területekhez kapcsolják. Ennek a komplex rehabilitációs programnak a keretében az alábbi fejlesztéseket és beruházásokat fogják végrehajtani, amelyek a fenti célok elérésén túl biztosítják a terület felértékelôdését, és további immár magántôke finanszírozta- beruházásokat hozhatnak a területre: A pincehelyiségekben elhelyezkedô Egal klub felújítása, valamint a földfelszínen történô bôvítése. A Vitkovics Ház részleges felújítása a pincében Mûvészklub kialakításával, valamint az épület mûemlékkerítésének és kapuzatának helyreállítása. A Közpark és a csatlakozó területen extrém sportpark létrehozása az Egal klub melletti elhanyagolt zöldterületen. A Görög és a Mária utca rekonstrukciója teljes közmûfelújítással. Az Eger-patak völgyében a kerékpárút továbbvezetése. Széchenyi u. északi szakaszának rekonstrukciója. 6
KASTÉLY ÉS KORZÓ A HATVANI GRASSALKOVICH KASTÉLY ÉS A FÔTÉR FELÚJÍTÁSA Kedvezményezett: Elnyert támogatás: Hatvan Város Önkormányzata 1.129.351 euró (287.984.505 Ft) A beruházás célja Hatvan város rossz állapotú, de építészeti értékekben gazdag településközpontjának helyreállítása, a város fôterén (Kossuth tér) a felújítások elindítása, illetve a fôtéren álló Grassalkovich-kastély rekonstrukciójának folytatása. Ezzel a kastély fô szárnyain a külsô tatarozás befejezôdik és a város biztosítani tudja az épület állandó látogathatóságát. A kastély-udvar alkalmassá válik rendezvények, koncertek befogadására, a külsô díszvilágítás a kastélyt este is a fôtér meghatározó elemévé teszi. A közterületek felújításával és egy városi korzó kialakításával a fôtér kereskedelmi élete is felpezsdül, lehetôség nyílik a városi közélet kibontakozására. A projekttôl többek közt Hatvan város idegenforgalmának fellendülését várják, a település tôkevonzó és -megtartó képességének növekedését. A fejlesztés közvetlenül és közvetetten is új munkahelyeket teremt, növeli a vendéglátóhelyek, üzletek forgalmát. A felújítási munkálatokat Hatvan Város Önkormányzata és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság végzi konzorciumi megállapodás keretében. A helyi önkormányzat a fôtéren a járdák, zöldterületek felújításáért felel. A KVI pedig a kastélyon korábban elvégzett felújítási munkálatokat folytatja, ezen belül elvégzi az épület belsô homlokzatának helyreállítását, a kerítések újjáépítését, valamint a kastély külsô és belsô parkjának, udvarának teljes felújítását. A Grassalkovich kastély és a fôtér felújítása folytatódik a projekt keretében TOKAJ KONFERENCIAVÁROS PROGRAM Kedvezményezett: Elnyert támogatás: A tokaji volt zsinagóga épületében egy új kulturális és konferenciaközpont létrehozásával a rövid szezonális idegenforgalmi idôszak bôvítését kívánják elérni. A projekt a konferencia-turizmus és a kulturális turizmus eddig a térségben kiaknázatlan lehetôségeire épít, amelyhez a szálláshelykapacitás már biztosított. Az átalakítással létrejövô épület az idegenforgalmi célokon túlmenôen a kistérségi kulturális életet is szolgálhatja. Tokaj városa a törvényben meghatározott kistérségi központi szerepét a kistérségi programok helyben történô szervezésével kívánja fejleszteni. Egyben cél a mûemlék jellegû, jelenleg pusztuló állapotú épület megmentése az utókor számára. A felújított épület a világörökség részeként nyilvántartott Tokaj város történelmi városképi megjelenését Tokaj Város Önkormányzata 1.488.759 euró (379.633.545 Ft) is szebbé teheti. A projekt egy három ütembôl álló fejlesztés elsô ütemét alkotja. A volt zsinagóga új funkciói miatt szükséges az ellátó közmûvek kiépítése. Az épületet épületgépészeti berendezésekkel, és a funkciónak megfelelô világítási és hangosítási eszközökkel látják el, beszerzik a berendezési tárgyakat. Kialakítanak egy 15 férôhelyes személygépkocsi parkolót. A hegy és a Bodrog folyó közé beszorított, és ezért kevés zöldterülettel rendelkezô településen parkosítást végeznek. A gyalogos megközelítést az új térburkolat fogja segíteni. A felújításra kerülô területen kiépítik a közvilágítást és a díszvilágítást. A fejlesztéshez kapcsolódóan egy képzési programmal az idegenforgalom mint térségi húzóágazat humán erôforrás szükségletének kielégítésére, speciális helyismerettel rendelkezô és a célra megfelelôen felkészített szakemberek képzésére koncentrálnak (idegenforgalomi ügyintézô, idegenforgalmi menedzser, helyismereti-helytörténeti kiegészítô képzés, idegenvezetési ismeretek képzés, vállalkozási alapismeretek képzés). A volt zsinagógában alakítják ki az új Kulturális és Konferenciaközpontot 7 ORPHEUS
HÍREK Dr. Kolber István átadja az új központot INNOVÁCIÓS KÖZPONTOT AVATOTT AZ ÚJ MINISZTER Október 21-én Békéscsabán Dr. Kolber István területfejlesztési tárca nélküli miniszter adta át a Phare 2001 Innovációs kezdeményezések támogatása a Dél-Alföldön c. program keretében elkészült Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központot. A projekt keretében felépítettek egy 1600 m 2 alapterületû központot, amely magában foglalja az innovációs tanácsadó képzô, szolgáltató egységet kiegészülve egy zöldség/gyümölcs feldolgozó (hûtô és osztályozó) és egy húsfeldolgozó technológiának (kolbászüzem) helyet biztosító bemutató és oktató üzemrésszel. A MEIK szakértô intézményi szerepet tölthet majd be a régióban az agrártermelôk és feldolgozó KKV-k körében, ahová azok napi információs, vagy közép- és hoszszú távú technológiai, marketing fejlesztési megoldásokért fordulhatnának. A megyében jelenleg nincs egy a termesztést, termelést és a piacrajutást átfogóan segítô szakértô szervezet sem ilyen jellegû infrastruktúra mely a gazdáknak, KKV-knak szakmai segítséget tudna nyújtani és támogatná a fejlôdés irányát. A projekt jó néhány, az élelmiszergazdaságban érdekelt KKV-t megment a megszûnéstôl, többeket fejlôdési pályára állít, néhányan nemzetközi versenyképességet is fel tudnak mutatni köszönhetôen a megszerzett információknak, tudásnak, innovatív technológiának. Az építkezéshez a telket a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park biztosította, ami jó infrastrukturális ellátottsággal és megközelíthetôséggel rendelkezik. Az Önkormányzat a projekt lebonyolítására, szakmai mûködtetésére a tulajdonában levô Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t bízta meg. A Phare támogatás összege 352.528,5 euró, a kormányzati társfinanszírozásé pedig 117.509,5 euró volt. ELHELYEZTÉK A HORVÁT-MAGYAR OKTATÁSI KÖZPONT ALAPKÖVÉT 2004. október 13-án Dr. Toller László polgármester, a horvát konzul, Galovicz Mihály PAO és Gyôrvári Gábor, iskolaigazgató jelenlétében elhelyezték az oktatási központ újabb részeinek alapkövét. A közel 1.200.000 eurós támogatás segítségével az iskola 6 új tanteremmel, 80 férôhelyes kollégiummal és egy 250 fôs aulával fog bôvülni. Az építkezés várható befejezése: 2005. augusztus 20. A kivitelezô a ZÁÉV Rt. Ha a projektmódosítási kérelem sikerrel jár, akkor az építkezés során fel nem használt támogatási összegbôl a régi iskolaépület konyharekonstrukcióját is meg fogja valósítani az iskola. A polgármester elhelyezi az iskola új szárnyának alapkövét KITÜNTETÉSEK Dr. Mádl Ferenc, köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Paksy Gábornak a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság volt vezérigazgatójának. Paksy Gábor 1981-tôl 2004. májusáig volt a Kht. vezérigazgatója. Pro Régió díjat vehetett át kilenc szakember, többek között Faragó Péter, a VÁTI Kht. regionális tervezôje, a területfejlesztés terén végzett kiemelkedô tevékenységéért Dr. Kolber Istvántól, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs tárca nélküli minisztertôl október végén. Az 1992-ben alapított díjjal a szakterület arra leginkább érdemes személyeinek és szervezeteinek tevékenységét ismerik el. A terület és regionális fejlesztés, a térségi és kistérségi együttmûködés elôsegítése, illetve a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén kiemelkedô tevékenységet végzô személyeknek és szervezeteknek ítélik oda. 8