NAPKOR KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI

LEKLI BÉLA: NAPKOR KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI Napkor község Szabolcs-Szatmár megye közepén található, területe 6515 kh. Határos Oros, Tura, Sényö, Tét, Apagy, Pócspetri, Kállósemjén és Nagykálló településekkel. A középkorban Harangoddal és Maggyal i s. Az alábbi adattár felöleli mind az oklevelekben, térképeken, Napkor község római katolikus matrikulájában előforduló irott források, mind pedig a napkori lakosság szájhagyományának adatait. A nevek a falu évezredes múltját, természeti és társadalmi viszonyait tükrözik. GyŐrffy György történész két XIII. századi - de csak 1611- es átírásban fennmaradt - oklevél alapján a település és nevé- 2 nek kialakulását a XI. századba helyezi. Az I. István-kori te- 3 metőben talált pénzérmék és a román stilusu ablakmaradványok az 1271-es oklevélben is emiitett. Szent Istvánról elnevezett templomban - megerősitik e megállapítást. A község földrajzi neveinek legkorábbi rétege - a Napkor /Napokor/ név "okor" eleme, a Butur földe, a Töt, a Korhán, a Csere, a Piripuc, a Kalács-hegy, a Meszes, Harangod, Gut és Sámér - azt mutatják, hogy e területet is török-fajú, kabarbesenyő elemek szállták meg az Árpád-korban. Butur, Piripue ós szomszédos Apagy, valamint a XIII. sz. eleje óta Napkort folyamatosan birtokló Balogh-Semjén nemzetség ősének ismert Obul neve az Aba nemzetség, a Kalács-hegy, a szomszédos Kalló, 111. Pa zony nevek pedig a Bor-Kalán nemzetség itteni birtoklására utal nak. A Tét település- és személynév változatát képező Töt a Zsombor /Tótény-Töhötöm/ nemzetség egykori jelenlétére enged következtetni. A Meszes-hjd és Meszes-kut, valamint Napkor nevek a Nopok-Mezte nemzetség emlékét őrzik. (Ennek ősei: Nekopor / T Nokopor Nopokor/ és Mesta.) Mindegyik nemzetséget számos kutató nemcsak török-fajúnak, de egyenesen besenyőnek mondja. A Napkor /Napokor/ XIII-XIV. századi nevében előforduló "okor" viznév, mely ebben a korban kimutathatóan besenyők lakott területen volt található, megerősiteni látszik a fenti állitást. A Várdi-szőllő hegy nevének nyelvi sajátosságai /a által

"vár" török eredetű szavunk, a "d" és "i" településnévképzö elsősorban az Árpád-korra jellemző/ arra.engednek következtetni, hogy a Kisvárda-Debrecen-Nagyvárad, valamint a Tokaj-Szatmárnémeti főútvonalak kereszteződésében levő, kivételesen magas dombon katonai létesítmény, földvár létezett, ami legkésőbb a tatárjárás idején elpusztult. A XIV-XV. századi oklevelekben emiitett, kiveszett T h e s á r települést a kutatók a kora-középkori királyi szolgáltató népek falvaként tartjók szómon, melynek jelentése a szláv tesár = ács szóval függne össze. Magunk azonban ezt is inkább a Tét /Tet-es Tes/ változatának tekintjük. A "Puszta", "Haraszt " és "Gu t" is kiveszett kisebb településekre utalnak. /Gut a Gut-Keled nemzetségre i s. / A kiveszett Ha rangod neve is besenyő településre vall. A napkori víznevek között még egy másik is akad, a Sámér /Sam-ér/, amelyet a párhuzamos előfordulások alapján, szintén az Árpád-korra tehetünk. A "Lökös " dülő névben a Balogh-Semjén nemzetségbeli Kállayak egyik-másik tagjának megkülönböztető nevét tartotta fenn a hagyomány, mely a XIII-XV. századi oklevelekben is felbukkan. A "Peckes" is igen régi eredetű kaszóló-név, mely bizonyóra a Péc személy- és nemzetségnév "k" és "es" képzővel ellótott alakja. Igen korainak kell tekintenünk az archaikus hangzású, /talán iráni eredetű/ "ördöngős" nevünket is, melyhez egy település eltűnéséről szóló legendát is füz a szájhagyomány. Más nevek, mint pl. a Nyilas, PásI- >m, öt köb lós, Oroszkert,. Urbáristák földje, Bá ró ré sz, Paptag, Papu r-ke rt, Magos-ke reszt, Tankos, stb. társadalmi viszonyokat tükröznek. A Nyilas a közösen használt földek nyilhuzásos felosztására, az Dtköblös az öt-köbölnyi gabona-féléve 1 bevethető terület nagyságóra utalt. A Páskom a falu belterületének közvetlen közelében levő legelő volt. Az Orosz-kert, Orosz-vég- és Sváb-vég a XVIII. sz. közepén - a pestis miatt meghalt jobbágyok helyére - betelepitett szláv, i l l. sváb nemzetségü lakosságról kapta a nevét. A B órórész a Kállay Erzsébetet feleségül vevő báró Oósika Miklós történetíróról neveztetett el. Az Urbáristák földje még a jobbógyföldesuri birtokviszonyt szabályozó szerződésről, az urbóriumról nyerte nevét. A Magos-kereszt a Mária-Pócsra /búcsújáró hely/ vezető ut mentén található dülő neve. A Papni-kert és a Paptag

a napkori egyházközség tulajdonában levő föld volt. A tanyák elnevezései /Kállay ^Ilonatanya, Harsteintanya, Czukortanya/, valamint a Beri és Berstein-1ag, a XIX-XX. századi tulajdonosok nevét örökítették meg. A Kállayak kivételével mindannyian zsidó bírtokosol-'. A Tankos a II. világháború szomorú emlékét őrzi. A természeti viszonyokat tükröző elnevezések - mint a Haj nalháqó, Nyá rj asheqy, Aranyhegy, Kásás-hegy, Keményhegy, Sziget, Csikós lapos. Ludas tó. Sós tó. Titkos, Kigyós, Borjuhát, Méneskut, Rókalyuk, Rókás, Bodzás, Tövis-szer, stb. - nem Napkorra vonatkozó okleveles párhuzamok szerint - akár az Árpádkorba is visszanyúlhatnak. E nevek egyébként magyar nyelvű névadókra utalnak. A domborzati-természeti viszonyokat tükröző nevek könnyebb megértéséhez érdemes idézni a II. József kori térképhez fűzött 200 évvel ezelőtti megjegyzéseket 4 : "A falu körül néhány tó sohasem szárad k i. A Tesór mocsár föl van szerelve a szükséges hidakkal, amelyeken kivül a mocsáron, Semjén melletti eredetéig, sehol sem lehet átkelni. Kalló és Pócs-Petri irányában olyan magas sürü. tölgyerdő van, hogy az utakon kivül sehol nem lehet áthatolni rajta. Kálló-Semjén irányában fiatal, helyenként igen sürü a bozót. A mezők mocsarasak és csupán szükség esetén lóval vagy könnyű kocsival, nyáron, a megjelölt helyeken kelnek át rajtuk. A falu utcái és az országutak jók. Az Apagy irányában elterülő dombok, amelyeken kis szöllőskertek vannak, egészen a Sényő felé húzódó magaslatig, uralják a helységet, a környező vidéket, a völgyet és az Apagy irányában elterülő túloldali tájat." Ezt azzal kell kiegészíteni, hogy a falu határának Or.os felé eső lankásabb részében nagy szántó terület, Tura irányában pedig magas dombvonulat és több tó volt található. Kis- és Nagykálló irányában is homokdombok húzódtak. Végül hangsúlyozni kell azt is, hogy a falut Apagy irányába eső fólkörivben, a középkor évszázadaiban, kisebb patak folyta körül, amely Szabolcs-Balsa környékén ömlött a Tiszába és a Berettyót kötötte össze a Tiszával. Neve pedig hol Kék-Kálló, hol Kálló-ér, hol Berettyó, hol Okor /pl. Szakoly és Napkor mellett/, hol Tur, hol egyszerűen csak Ér /=Okor/ lehetett. Ma azonban mór csak a sok tó, nádas és néhány kanális, no meg a ré-

gi, 2-300 éves térképek őrzik az emlékét. Erre a patakra utal a Napkor és Sényő határában eltűnt kis településnek, a feke te falunak /=0kor/ a neve is, mely Napkor nevének is részét képezi /Láp-okor, Nap-okor/. Beret tyó, Ér, Érfolyas volt az Orosi kanális neve is a csatornázások előtt. A Lápos, Csikós lapos. Nagylapos a terület régebbi lápos jellegét bizonyitja. A "láp"- nevek viszont azt mutatják, hogy Napkor neve első /1213. évi/ Lopecur / <v Láp-okor/ irott alakjának előtagja számára is megvoltak a természeti feltételek. A D A T T A R I. Oklevéli adatok : 1. Napkor: Lopecur /1213/ 5, Nucupul /1271/ 6, Nopcul /1292/ 7, Napcol /1307/ 8, Napocur /1312/ 9, Napokor /I3l4/ 1 0, Nopkur /1313/ 1 1, Napkur /1310/ 1 2, Napakur /1319 és 1341/ 3, Napkor 1357-ben először fordul elő''" 4, 15 1444-től ez a végleges alak I l l i k megemlíteni, hogy a település nevének 1341. évi formája, a Napakur, egy Kraszna megyei birtokos nemesnek, a Nopok-Mezte nemzetségből származó Boziási Napakurnak a nevében is előfordul, ugyanabban az évben, de más oklevélben. 2. Töt /1271/, kiveszett kisebb település Kálló-Semjén irá- nyában 3. Batur-földe /IZH/^7, kiveszett kisebb település, melyet 4 a Piripuc /Piri-puc < Piri-pócs < Biri-But/, az apagyi és orosi határban régebben elfolyó Büdös-ér /Bud-es ér/ és a két Pécs neve őrzött meg. 18 * Thesar /1395/, /1436/ kiveszett település neve, melyet nemcsak oklevelek, de a Tesár, Tesár-föld, és a Tézsár, Tézsári kanális nevekben a kataszteri felmérések, valamint a szájhagyomány is megőrzött. II. Kállai Manó ur napkori tagja térképének helynevei: /ó. n., valószinüleg 17.-18. századi/: 19

5. Tö t i rét, a kis-kállói határ közelében 6. Rókávár u.o. III. II. József-kori katonai térkép helynevei /1782-85/ : Tesar, 1. 4. ssz. alatt 7. Kovács tó, a Várdi szőlőhegytől nyugatra 8. Kikos /Tikos/, szántó és rét az apagyi határ közelében 9' Peckes, rét a pócs-petri határ közelében 10. Biró rét, a Peckes és Csikós Lapos között 11. Csikós Lapos, legelő, régen lápos i s, a pócs-petri és kálló-semjóni határ mellett 12. Aranyhegy, a nagy-kállói úttól Kis-Kálló felé elterülő aranyló homok-dombok /később egy részén szőlő/ 13. Sómér, náddal boritott tó, /valamikor ér vezette vizét a Tisza felé/, a falu lakott része közelében, az orosi ut mellett 14. 'Lökös, a Ludas tó és Sós tó közötti terület I 5 Ludas tó, a Ludas hegy előtti tó 16. Ludas hegy, szőlős domb a Hajnalhágó mellett, Oros irányában 17. Sós tó, a turai határ közelében 21 IV. Az 1805-ös canonoca visitatio helynevei Biró rét, 1. 10. ssz. alatt 18. Kásás hegy, talán a pócsi ut melletti homokdombok egyike 19. Korhán, talán a Várdi szőlő i előtti homokdomb /Tankos/, vagy talán az Ilonasor és Sényői ut közötti homokdomb, ahol I. László-kori temetőket tártak f e l. Pontosan nem lokalizálható. 20. Kigyós, tó és lakott terület, a falu szélén, Nagykálló irányában, ma Bem, Damjanich és Dózsa utcák Kikos 1. 8. ssz. alatt Ludas tó, 1. 15. ssz. alatt 21. Sziget, Sényő irányában található, a Várdi szőllőn tul, két ér /kanális/ találkozásánál Töt, 1. 2. ssz. alatt Sós tó, 1. 17. ssz. alatt 22. Kásás, bizonyára a Kásás hegy

Peczkés, 1. 9. ssz. alatt 23. "Via Regia" Király ut, a Nagy utca, I. /Szent/ István királyról elnevezve, aki a tenplom védőszent' je is 24. "Via versus Naqykólló" - Nagykóllói ut 25. "Via versus Kiskálló" = Kiskóllói ut V. Az 1855-ös kataszteri térkép helynevei : Ludas tó, 1. 15. ssz. alatt 26. Bor.j uh át, a falu és az orosi határ közti óriási terület 27. Bodzás, a falu és a harangodi, illetve nagykóllói határ közti terület 28. Kenderátó, = kenderáztató tó, a falu mellett, Kiskálló 2 9 Gulyakut, Kenderátón irányában, Kenderes mellett tul Kiskálló irányában 30»Méneskut, a kálló-semjóni határ közeléban 31. Rókalyukas, a Töt és a kólló-semjéni határ környékén Peczkés, 1. 9. ssz. alatt 32. Nyár.jasheqy, a téti és apagyi ut között, a vórdi szőlő előtt 33. Gut, talán kiveszett település neve maradt fenn a téti és sényői határ menti terület dűlő nevében 23 VI..Napkor adóközség birtokrészleti jegyzőkönyve /1870/ Tezsári föld = Tesár, a Tézsóri kanális menti terület * 34* Kis csapó rét, a Piripuc mellett, a Pócsi ut felé 35. Füves kert, a Fő utca Piripuc irányába nyúló kertjei mögötti rét 36. Csapó rét, a Kis Csapó rét mellett 37. Kemény hegy, nem tudjuk lokalizálni 38. Tövis szer, = Töviskes, a Semjéni ut és a Tézsóri kanál i s között Peczkés, 1. 9. ssz. alatt 39. Orosz kert, az Apagy és Napkör között húzódó szőlősdombok egyike 40. Kis erdő, az Orosz kert melletti szőlősdomb 41. ördöngös, a Kis erdő melletti szőlősdomb 42. Rókás, az ördöngös melletti szőlősdomb

43. Apaqyi ut, az Apagyi ut településen kivüli része Kikas, 1. a 8. ssz. alatt 44. Veres nád, nádas és szántó a Kikas és Nyárjashegy között Nyárjas hegy, 1. a 32. ssz. alatt 45. Várdi kert, a régi szőlős domb Tét irányában Kovács tó, 1. a 7. ssz. alatt Gu t, 1. a 33. ssz. alatt 46. Széles rét, a Ludastó szőlő melleti rét, Sényő irányában 47. Kuria, a turai határba ékelődik 48. Pap rét, a Sényői út melletti rét Lökös, 1. a 14. ssz. alatt Ludas tó, 1. a 15. ssz. alatt Sós tó, 1. a 17. ssz. alatt 49. Papúr-kert, szőlős domb a Hajnalhágó mellett Ludastó szőlő,- a Hajnalhágó és Papur-kert mellett 50. Haj nalhápó, a Papür-kert és Ludas tó melletti szőlő 51. Bornyu kut, orosi határ felé eső szántó, régebben legelő is 52. Hosszú föld, orosi határ felé eső szántó, régebben a jobbágytelkek külső részei itt területek el 53. Nagy föld, 1. 51. ssz. alatt 54. Nagy kert, 1. 51. ssz. alatt, talán a Puszta 55. Nyári legelő, 1. 51. ssz. alatt, talán a Páskom 56. Lóké rt, szántó a nagykállói ut közelében, nem messze a falutól 57. Nyilas, szántó a Lókért mellett 58. Csere, a Csikós Lapos és a Semjéni ut között 59. Kis tag, szántó a sényői ut mellett Bodzás, 1. a 27. ssz. alatt Gulyakut, 1. a 29. ssz. alatt 60. Töviskes kátyú, szántó a Gulyakut mellett 61. Rókalyuk, szántó a Töviskes kátyú mellett 62. Nagy lapos, legelő, szántó a Rókalyuk melett Csikós lapos, legelő a Nagy lapos mellett Kállósemjén és Pócs-Petri határa közelében

t VII. Magyarország helységnévtára /1951/ helynevei; 2 4 63. Aranyosi szőlőtelep, a Telep a nagykállói határ köze lében 64. Apagyuti házak, az Apagyi ut 1951-ben külterületi házai 65. Blautanya, a falu közelében Pócs-Petri irányában Csikós lapos, 1. a 11. ssz. alatt 66. Czukortanya, a Töt, i l l. Kiskólló irányéban 67. Hartstein szőlő, a Sényői ut mentén 68. Hartstein major, az Apagyi uton, a település szélén 69. Ilonatanya, a Sómér mellett Kállósemjéni ut, 1. a 103. ssz. alatt Ludastó szőlő, 1. a 15. ssz. alatt 70. Országúti átvágás, nem tudjuk lokalizálni 71* Paptag, a Sényői ut mentén, a Ludastó irányában, valamint a Páskom mögött, Oros irányában, a vasút közelében 72. Peckéstanya, a Peckesen 73. Firipuc, a Füveskert mögötti rét, szántó; ma több helyen lakott.74. Sényői uti szőlők, a Sényői ut menti szőlők a sényői Téti határ közelében ut,l. a 100. ssz. alatt 75. Töti ut, a Tötön, a Kiskállói ut egy része 76. Várdi szőlő. Napkor legrégibb és legmagasabb szőlődombja, a téti ut mellett, ma meteoro- - lógiai állomás van VIII. Magyarország földraizinévtárának Aranyosi hegy, 1. a 62. ssz. alatt Bodzás-dülő, 1. a 27. ssz. rajta helynevei; alatt Csikóslapos, 1. 11. ssz. alatt Csikós-lapos, 1. 61. ssz. alatt Gulyakut, 1. a 29. ssz. alatt 77. Harangod, nagyobbrészt Nagykálló és Oros határába olvadt kiveszett falu napkori része /= a Puszta/ 78. Kis.Laposi erdő, a Csikós-laposon 79. Kossuth Tsz, a falu szólén, a Nagykállói ut mellett 25

80. Leveleki tábla, a Nagykállói ut és a Telep között; tulajdonosa a földreform előtt Leveleki Magdolna volt Ludas-tó, 1. 15. ssz. alatt Nagy-föld, 1. az 52. ssz. alatt 81. Napkori /VII/2/-folyas, az Orosi kanális /a mult századi csatornázásig: Berettyó, Ér vagy Nagy-folyás a neve/ 82. Napkori szőlők, az ördöngös, Rókás, Kiserdő, Bárórész és Oroszkert Nyárias hegy, 1. a 32. ssz. alatt Piripuc, 1. a 72." ssz. alatt Sényői uti szőlő, 1. a 73. ssz. alatt Sóstó, 1. a 17. ssz. alatt Töti ut, 1. a 2. ssz. alatt Töviskes kátyú, lásd az 59. ssz. alatt Várdi szőlő, 1. a 45. ssz. alatt 83. Zsombékos /VI/1./-folyás, a Napkori szőlők mögött, a Peckes közelében I X«Salát gyűjtés /1986-1987-ben/ 26 84. Páskom, legelő, majd utca az Orosi ut mellett 85. Kántortag, a Paptag mögött, az orosi határnál 86. Urbánisták földje, a jobbágytelket megkapó gazdák szántóföldje, a Nagyföld és Kiszóld környéke 87. Kisföld, /= Hosszuföld/, a Kántortag és a Puszta között 88. Csordakut, a Temető /Béke/ uton, a Temető közelében 89. ötköblös, szántó a Pusztán innen 90. Puszta, az orosi, harangodi földekkel határos, szántó, szőlő, ami eredetileg Oroshoz tartozott, de az 1959-60-as tsz-szer vezések idején közigazgatásileg is Napkorhoz csatolták 91. Orosi kanális, a régi Berettyó, Ér vagy Nagyfolyás, 9 2 # T e l e P«az orosi határban folyik szőlő a nagykállói határ közelében

93. Vásá ros üt, Apagyot és Nagykállót közvetlenül összekötő középkori vásáros ut; ma is használatos földút 94. Meszes hid, a Vásáros uton, a Semjéni és Pécsi ut között, a Csikós lapos közelében 95. Meszes kut, a Vásáros uton, a Meszes hid mellett 96. Betyár Csárda, a Pécsi ut és a Vásáros ut kereszteződésénél volt 9 ^ Veres erdő, a Betyár Csárda mellett 9 9 98. Magos kereszt, homokos szántó a pócs-petri határ közelében * Bárórész, a Rókás melletti szőlő 100. Fekete kanális, Apagy és Napkor határán folyik, a Tét i utat a Napkor határában lévő Fekete-hid ná1 metszi. 101. Fekete-hid, a Várdi szőlőn tul, a Fekete kanális és a Téti ut találkozásánál 102. Zsinór ut, a régi köves Apagyi utat köti össze, a Tét i 103. Tankos = Nyárjashegy úttal, az Őrházon tul 104. Fingós kut, a Téti uton, a Várdi szőlő közelében 105. Golyóbis hegy, a Várdi szőlő dombja 106. Haraszt, puszta, tanya a téli határnál, talán kiveszett kisebb település maradványa is 107. Kistag, szántó a sényői ut mentén, a falu közelében 108. Sóskahegy, talán a Sámér melletti domb 109. Kalácshegy, szőlősdomb az orosi határ közelében 110. Lápos, az o r o s i u t i k e r t e k alján található rét, a Páskom mellett 111. Legelő, a falu és a Napkori szőlők közötti füves terület 112. Orosz vég, a falu Kállósemjén felé eső része, ahol főleg a XVIII. sz. közepén betelepitett szláv /rutén/ származású lakosság él 113. Sváb vég, a falu Sényő felé eső része, ahol főleg a XVIII. sz. közepén betelepitett sváb származású lakosság él 114. Beri tag, a Pócsi és Semjéni ut között

115. Berstein-tag, a Pócsi és Semjéni ut között 116. Frici-tanya, a Pócsi ut mentén, a falu közelében 117. Czukor tanyák, a Tötön, a Kiskállói ut közelében 118. Temető /görög és római kat./, a Temető /ma Béke/ ut végén 119. Zsidó temető, a töti erdőben, a kiskólló határ köze lé ben 120. Dögtemető, az Orosz-kert mellett, a Legelő közelében 121. Uj ut, /= Szabadság ut/, az Orosi és Apagyi utat köti össze, a Muúttal párhuzamos, a Pince és az Őrház mellett halad el 122. Nagy utca, ma Kossuth L. utca 123. Sáros utca, ma Petőfi S. utca 124. Temető utca, ma Béke ut 125. Kenderes, a falu Kálló-Semjén irányába eső széle, ma Bacsó Béla és Bajcsy-Zsilinszky utca 126. Ilona-sor, az Ilona-tanya, a volt Kóllay-tanya területén, a Sámér mellett 127. Uj-sor, az Aranyos szőlőtelep irányában, a régi Gyulaházi tanya, 128. Oncsa-telep, a Vasútállomás és az Apagyi ut között 129. Rákosi utca, talán a mai Hajnal utca 130. Megyeri ut, már felszámolt országos föld-ut, a Ludastó szőlő és a Kalács-hegy között haladt Vasmegyerről Nagykállóba 131. Pócsi ut, még használt föld-ut, mely Pócs-Petrin át Pócsra vezet 132. Kiskállói ut, még használt föld ut, amely a Nagykálló ba olvadt Kiskállóba vezet 133. Nagykállói ut, a Nagykállóba vezető ut, falun belüli részét ma Vörös-Hadsereg utjának hivják 134. Muut, 1952-ben épitett, Nyíregyházáról Vásárosnamény ba vezető 41-es sz. müiit 135. Pince, a Vasútállomással szemben 136. Vasútállomás, a falu szélén, a Sényői uton 137. Nagybolt, a Sényői ut kezdetén 138. Községháza, a falu közepén, a Kossuth L. uton 139. Templom, /róm. kat./ a Kossuth L. ut közepén

140. Templom, /görög kat./ a Kiskállói ut elején 141. Naqyiskola, a Kossuth L. ut közepén 142. fosta, a Kossuth L. uton, a Kallói ut közelében A Napkor községi Tanács Vb-a által megadott utca-nevek: 143. Ady Ej utca, a Sényői úttal párhuzamos, Apsgy irányában 144. Ady E. köz, a Sényői utat köti össze az Ady E. utcával 145. Arany J. utca, a Sényői utat köti össze az Ady E. u teával 146. Apagyi utca. Napkort köti össze Apaggyal 147. Bacsó B. utca, a volt Kenderes egyik része I 4 8 Bajcsy-Zsilinszky utca, a volt Kenderes másik része 149. Bem utca, a volt Kigyós része 150. Béke utca, a volt Temető utca 151. Damjanich utca, a régi Kigyós egyik része 152. Dózsa György utca, a régi Kigyós másik része 153. Gárdonyi utca, a volt Oncsa-telep 154. Hajnal utca, a volt Rákosi utca, a Pócsi útból vezetett a Füves-kert felé 155. Hunyadi ut = Uj-sor, volt Gyulaházi-tanya 156. Ilona utca, a volt Ilonasor 157. József A. utca, a volt Józsa A. utca 158. Kinizsi utca, a Pócsi útból nyilik a Piripuc felé 159. Kossuth L. utca, a régi Király, illetve Nagy utca 160. Lenin utca, a régi Pócsi ut 161. Nyárfa utca, az Apagyi útból nyilik a Piripuc felé 162. Orgona utca, az Apagyi útból nyilik a Piripuc felé 163. Orosi utca, az Orosra vezető ut falun belüli része 164. Páskom utca, az Orosi utcából nyilik a vasút közelében 165. Petőfi utca, a volt Sáros utca 166. Rákóczi utca, a Pócsi utcából nyilik a Piripuc felé 167. Sallai I. utca, a régi Füves-kerti utca, a Pócsi utcából nyilik 168. Semjóni utca, a Kóllósemjénbe vezető ut falun belüli része 27

169. Sényői utca, a Sényőre vezető ut falun belüli része 170. Sényői köz, az Uj ut Orosi utca és Sényői utca közt i szakasza 171. Sényői uti szőlő, a Sényői ut mellett, a falutól távol 172. Szabadság utca, az Uj útnak a Sényői utcától az Őrház felé eső szakasza 173. Táncsics utca, a Sényői utcából nyilik, a Muúttal párhuzamosan 174. Vörös Hadsereg utja, a volt Nagykállói út 175. Téti ut, a Tétre vezető volt földút, régi országot 176. MÁV Vasúti Őrház, a vasút mellett, Apagy irányában 177. ördöngös szőlő, a Kiserdő szőlő mellett

Jeqyze tek 1. Magyarország helységnévtára, 1951. 119. 2. Györffy, Magyarország Árpád-kori történeti földrajza, J Bp. 1987. III. h. 510-511. 3. Lekli Béla, Napkor község története, I. rész Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetirás, I-II. 303. 4. HL Térképtár, Coll. XXV., Sectio 14., Szabolcs m., Napkor, 1782-85 5. Váradi Regesztrum, 144.. 171 5. Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé, V/l., 105. 161 7. Hazai Okmánytár, VII. 255. 8. Anjoukori Okmánytár, I. 121. 9. Fejér, CD, VIII/1, 443 10. AO, I. 334 11. Fejér, CD, VIII/1, 445 12. Fejér, CD. VIII/6, 19 13. AO, I. 527-528 és IV. 146 14. AO, VI. 612 15. Csánki, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, I. 522. 16. Lád a 6. sz. lábjegyzetet! 17. U.o. 18. Zsigmondkori Oklevéltár, I. 4146. reg. és Zichy... okmánytára, VIII. 537. 19. M. Országos Levéltár, S l27-no.3 20. Lásd a 4. sz. lábjegyzetet! 21. Napkor község.matrikulája, Napkori róm.kat. plébánia 22. MOL, S 78., Kataszteri térképek, 218. téka /1855/ 23. MOL, S 79., 729. csomó, 898. tétel /1870/ 24. Magyarország helységnévtára, 1951, 297 25. Magyarország földrajzinévtára, 1981. Napkor. M. 14. 26. A szerző saját gyűjtése idős személyektől szülőfalujában, 1976 és 1986 között 27. A Napkor községi Tanócs VB-a által megadott utca-nevek, 1987.