BEFEKTETÉSIHITEL-BIZTOSÍTÁS (BEFEKTETŐ RÉSZÉRE NYÚJTOTT BEFEKTETÉSI HITELHEZ) ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

BEFEKTETÉSIHITEL-BIZTOSÍTÁS (BEFEKTETŐ RÉSZÉRE NYÚJTOTT BEFEKTETÉSI HITELHEZ) ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1 I. rész Értelmező rendelkezések A Szerződő felek a jelen Általános szerződési feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul: 1. Biztosító: Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 1065 Budapest, VI. Nagymező u. 46-48. 2. Biztosított: A Külföldi Vállalkozásba történő Befektetéshez a Befektető mint Adós számára Befektetési Hitelt nyújtó hitelintézet. 3. Befektető (Adós): Külföldi Vállalkozásba közvetlenül befektető belföldi gazdasági társaság, melynek a Külföldi Vállalkozáshoz kapcsolódóan a Biztosított Befektetési Hitelt nyújt, így a Befektető egyben a Befektetési Hitel szerinti hitelfelvevő (a továbbiakban Adós vagy Befektető ). 4. Készfizető Kezes: Az a gazdasági társaság, amely Készfizető Kezességet vállal a Befektető Befektetési Hitelből eredő kötelezettségeinek (főkötelezettség) teljesítéséért a Biztosított mint jogosult felé. 5. Befektetés: Bármilyen, a Befektetőnek a Külföldi Vállalkozással kapcsolatos, szerződésen alapuló közvetlen tőkebefektetése, melynek célja a Befektető országának határán kívüli cég alapítása, cég megvásárlása, a Külföldi Vállalkozásban tulajdonrész megvásárlása, illetve tőkeemelés, tulajdonosi hitel nyújtása alárendelt kölcsöntőke formájában (annak részeként forgóeszközhitel nyújtása), ami megfelel a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályainak. 6. Külföldi Vállalkozás: Olyan külföldi székhelyű gazdasági társaság, amelyben a Befektető közvetlenül tőkét fektetett be, vagy amelybe tőkét kíván befektetni az I. rész 5. pontban meghatározottak szerint. 7. Befektetési Hitel: Külföldi Vállalkozáshoz kapcsolódóan a Biztosított által a Befektető részére nyújtott olyan hitel, amely 7.1. a Befektetés alábbi céljainak legalább valamelyikét szolgálja: a) a Befektető általi cégalapítás külföldön; b) a Befektető általi cégvásárlás külföldön; c) a Befektető által a Külföldi Vállalkozásban történő tulajdonrész vásárlása; d) a Befektető pénzbeli betéttel vagy apporttal megvalósuló törzstőke-emelése a Külföldi Vállalkozásban; e) A Befektető általi tulajdonosi hitel nyújtása alárendelt kölcsöntőke formájában (annak részeként forgóeszközhitel nyújtása) a Külföldi Vállalkozás részére; 7.2. futamideje legfeljebb 7-10 (hét-tíz) év; 7.3. nem rulírozó jellegű (különös tekintettel a 7.1. e) pont szerinti forgóeszközhitelre).

2 8. Kárfizetési türelmi idő: A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt el kell végezni. A kárfizetési türelmi idő a kár bekövetkeztétől számított 90 (kilencven) nap. Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra a fizetésképtelenség biztosítási esemény bekövetkezte esetében. 9. Kárveszély: Minden olyan körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely körülményt a Biztosított ismert, vagy kellő gondosság tanúsításával ismernie kellett. 10. Haladéktalan teljesítési kötelezettség: A jelen Általános szerződési feltételek használatában a kötelezettségek teljesítésének határidejére vonatkozó haladéktalanul kifejezés a kötelezettségek 2 (két) munkanapon belüli teljesítését jelenti a bejelentendő adat, tény, körülmény, információ Biztosított általi tudomássszerzésétől számított naptól kezdődően, vagy amikor arról a Biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartása/eljárása mellett tudomást szerezhetett. 11. Kockázatviselés: A Biztosító helytállási kötelezettsége, amely alapján a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint megfizeti a Biztosított részére a IV. részben felsorolt és a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosítási események következményeként előálló kárt. II. rész A biztosítás tárgya 1. A biztosítás tárgya a Biztosítottnak az Adóssal (Befektetővel) szembeni, a Befektetési Hitelből származó követelése. 2. A biztosítás nem terjed ki: a) a Befektetési Hitelszerződésben kikötött kötbérből, szerződéses bírságból, késedelmi kamatból és kártérítésből eredő követelésekre; b) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is. c) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre; d) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú kárbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak; e) pénzügyi befektetésekre (ide nem értve a Külföldi vállalkozásba történő befektetést és az ehhez nyújtott hitelt). III. rész A biztosítási szerződés 1. A biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a) a Biztosított az I. rész 7. pontjában definiált, legfeljebb 7-10 (hét-tíz) éves futamidejű Befektetési Hitelt folyósítson; b) a Befektetőnek a Befektetési Hitelből megvalósított Befektetés alapján 50 % (ötven százalék) feletti szavazattöbbséget, valamint irányítási és menedzsment kijelölési

jogokat is biztosító tulajdonrésszel kell közvetlenül rendelkeznie a Külföldi Vállalkozásban; c) a Befektetőnek a Befektetést legalább 30 % (harminc százalék) sajáterővel kell megvalósítania a biztosított Befektetési Hitel mellett, a sajáterő nem származhat más hitel felvételéből; a sajáterő számításának alapja a Befektetési Hitel tőkeösszege, mely nem tartalmazza a tőkésítésre kerülő kamatok, illetve az esetlegesen meghitelezett biztosítási díj összegét; a sajáterő rendelkezésre bocsátásának up-front kell megtörténnie; d) a Biztosítottnak az általa nyújtott Befektetési Hitel mögé biztosítékokat kell kikötnie (például zálogjog a Befektető/Külföldi Vállalkozás részvényeire/üzletrészeire vonatkozóan; óvadéki letét a Befektető/Külföldi Vállalkozás részvényeire vonatkozóan; ingatlan vagy ingó jelzálog; zálogjog a követelésekre; építési-szerelési biztosítás; a Befektető árbevételén jelzálogjog alapítása, jólteljesítési garancia, tartalékszámlák, cash sweep, step-in rights, osztalék fizetési korlátozások, egyéb tulajdonosi kötelezettségvállalások); e) a Biztosított és a Befektető, illetve a Biztosított és a Külföldi Vállalkozás között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve személyi összeférhetetlenség nem állhat fenn, kivéve, ha ahhoz a Biztosító írásban hozzájárult; személyi összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, felügyeleti szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; f) a Befektetés a Biztosított Magyarországon folytatott, a hitelnyújtás előtti tevékenységét nem szűkítheti. 2. A Biztosított a hitelbiztosítási ajánlatát a Biztosító által előírt formanyomtatványon nyújtja be. A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés részét képezi a Biztosítási ajánlat, a Kötvény, a jelen Általános szerződési feltételek, valamint a Biztosító Üzletszabályzata. 3. A biztosítási szerződés hatálybalépésének feltétele az első biztosítási díj megfizetése; a díj megfizetésének minősül a Biztosító számláján történő jóváírása. A biztosítási szerződés hatálybalépésének napja a Biztosító kockázatviselésének kezdő napja. IV. rész A biztosítási események Biztosítási események az alábbi események, amelyek következtében a Biztosítottat a Befektetési Hitel nyújtásából eredően a kockázatviselés időtartama alatt kár érheti: 1. A) az Adós fizetésképtelensége az alábbi esetek szerint: az Adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg; az Adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte; az Adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették vagy azokra fizetési moratóriumot rendeltek el; az Adós bírósági eljárásban vagy azt követően egyezséget kötött a hitelezőivel; az Adós peren kívüli egyezséget kötött az összes hitelezővel vagy azok többségével; az Adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a biztosított számla szerinti követelése a számlán szereplő pénznemben vagy azzal egyenértékűen az Adós helyi pénznemében; 3

4 az Adós országának jogrendszere szerinti fizetésképtelenség más esetei állnak elő. B) Az Adós fizetési késedelme. 2. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja: a) az 1. A) pont esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatálybalépésének, jogerőre emelkedésének napja; b) az 1. B) pont esetében az Adós fizetési esedékességének időpontja, amennyiben addig nem következik be az esedékesség szerinti fizetés. 3. A kár bekövetkeztének időpontja a Befektetési Hitelszerződés szerinti fizetési esedékesség(ek) időpontja, amennyiben eddig az időpontig az esedékesség szerinti fizetés nem következik be. V. rész A kockázatviselés tartama 1. A Biztosító kockázatviselése a Befektetési Hitelszerződés hatálybalépésének napján kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződésben és a Befektetési Hitelszerződésben előzetesen kikötött hatálybalépési és első folyósítási feltételek teljesülnek. 2. A Biztosító kockázatviselése a követeléseknek a Befektetési Hitelszerződés szerinti esedékességeinek időpontjában szűnik meg. 3. Több folyósítás esetén a folytatólagos kockázatviselésekre az első kockázatviselésre irányadó szabályok vonatkoznak, azzal, hogy a további folyósítások esetén az egyes folyósításokhoz kapcsolódó folyósítási feltételek teljesülnek, továbbá, hogy az egyes folyósításokhoz kapcsolódó biztosítási díjak meg nem fizetése a biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után. A biztosítási díjfizetés elmaradásának jogkövetkezményeit az Üzletszabályzat tartalmazza. 4. A Biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy újabb kockázatot ne vállaljon, ha: a) a Befektető helyzetében a biztosítási szerződés megkötésének időpontjához képest jelentős negatív változás következik be, vagy b) az I. rész 9. pontban meghatározott kárveszély áll fenn. Amennyiben a Biztosító élni kíván ezzel a jogával, erről értesíti a Biztosítottat. Az értesítésben megjelölt jogkövetkezmények nem vonatkoznak az értesítés kézhezvételét követő második munkanapig folyósított kölcsönre, illetve azokra a folyósításokra, amelyekre a Biztosító kockázatviselése már megkezdődött. VI. rész A biztosítási díj 1. Biztosítási díjtételét a Biztosító az Adós, a Készfizető Kezes, a Befektetés minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől függően, továbbá az üzletpolitikájában foglalt egyéb szempontokat is figyelembe véve állapítja meg. 2. A biztosítási díjat a Biztosított forintban vagy a hitelszerződés devizanemében fizetheti. A díjfizetés pénzneme a Kötvényben kerül meghatározásra. Forintban történő fizetés esetén a

biztosítási díj kiszámításának módja a Kötvényben kerül rögzítésre. A díjfizetés elmaradásának jogkövetkezményeit az Üzletszabályzat tartalmazza. 3. A díjfizetés történhet up-front vagy a folyósításokhoz kapcsolódóan: a) a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben történő (up-front) díjfizetés esetén a díj legkésőbb az első folyósítás időpontjáig vagy az első folyósítással egyidejűleg fizetendő; b) folyósításonként történő díjfizetés esetében az egyes biztosítási díjrészlet értéke növekszik az első folyósítástól az aktuális folyósítás napjáig eltelt kamatidőszakra eső kamat összegével. 4. A kockázatviselési idő vagy a biztosítási összeg változása esetén a díjelőírás módosulhat. Az ezzel kapcsolatos feltételek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. 5. Amennyiben a Biztosított díjvisszatérítésre válik jogosulttá, annak pénzneme minden esetben megegyezik a díjfizetés pénznemével. 6. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb költségeket az Üzletszabályzat tartalmazza. VII. rész Az önrészesedés A Biztosítottat a Biztosító által megállapított kár összegéből önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke 20 % (húsz százalék), az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. VIII. rész A kárigény érvényesítése 1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a Biztosított kötelezettsége. A kárigényt a Biztosított a biztosítási esemény következtében előálló kár bekövetkeztét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni. 2. A kárigény elbírálásához a Biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot, és a bejelentéshez mellékelnie kell valamennyi rendelkezésre álló, a kár bekövetkeztét, annak okát és a kár összegét igazoló okiratot. 5 IX. rész Kárrendezés 1. A kárfizetés alapja a biztosítási esemény következtében a Befektetési Hitelszerződés szerinti esedékesség(ek) időpontjában fennálló követelés(ek) összege, valamint az esetleges kárfizetési türelmi időre számított szerződéses (ügyleti) kamat. 2. A kár megállapításának időpontja: a) fizetésképtelenség esetén a biztosítási esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont; b) fizetési késedelem esetén a Kárfizetési türelmi idő lejáratának napja. 3. A kár összegét csökkentő tételek:

a) az Adós vagy az Adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által a biztosított követelésekre vonatkozóan teljesített fizetések, a Biztosított által eszközölt, illetve elfogadott beszámítások, valamint a Biztosított által adott engedmények; b) biztosítékok érvényesítéséből a Biztosított részére befolyt összegek. c) amennyiben a Biztosító a Befektetővel a Befektető politikai kockázatainak lefedésére befektetésbiztosítást köt, mely biztosítási szerződés alapján a Biztosító által esetlegesen teljesítendő kárfizetésre a Befektetési Hitelt nyújtó bank javára zálogjogot alapít, a kárfizetés összegét csökkentik a befektetésbiztosítás alapján a Befektetési Hitelt nyújtó banknak (a Biztosítottnak) mint zálogjogosultnak a Biztosító által megfizetett összegek. 4. A Biztosító a Biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült, és a Biztosító által elfogadott kárigény alapján kárfizetési kötelezettségét a Kárfizetési türelmi idő lejártát követő harminc napon belül, fizetésképtelenség esetén a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosított a X. rész 1. és 5. pontjában foglalt kötelezettségeinek eleget tett. Amennyiben a Kárfizetési türelmi idő lejártáig a Biztosított a kárelbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, úgy a Biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül áll be. 5. A biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a Biztosító és a Biztosított a kárviselési hányad (a teljes kár és a kárfizetés összege) arányában viseli, feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak például a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének igazolásával összefüggő, azaz a kárigény érvényessége megállapításának költségei. 6. A Biztosító a kárfizetést a Kötvényben rögzített pénznemben teljesíti. Forintban történő kárfizetés esetén a kárfizetés összege a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján a Biztosított által az adott devizára alkalmazott vételi árfolyamon kerül kiszámításra. A kárfizetés Kötvényben rögzített pénzneme eltérhet a biztosítási díj pénznemétől. X. rész A Biztosított kötelezettségei 1. Jelentési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni a) a követelés keletkezését és a törlesztési ütemtervet; b) a követelés, valamint kármegtérülés címén befolyt összegeket; c) a kárveszélyt; d) a biztosítási esemény bekövetkeztét; e) a IX. rész 3. pontban foglaltakat; f) a III. rész 1. e) pontban foglaltakra vonatkozó esetleges változásokat. g) Készfizető Kezes elleni fizetésképtelenségi, csőd vagy egyéb pénzügyi rendezési eljárás jogerős elrendelését. 2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a) kárveszély, illetve biztosítási esemény bekövetkezte esetén leállítani a további folyósításokat, kivéve, ha azok folytatásához a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult; 6

b) a Biztosító előírásai szerint eljárni; az e körben adott utasításainak a Biztosított a Kárfizetési türelmi idő alatt és a Kárfizetési türelmi idő lejártát követően is köteles eleget tenni, továbbá megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják; c) mind a biztosított, mind a nem biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, a biztosított követelésre vonatkozó tartozásátvállalás vagy tartozás elengedése vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni; d) megtett intézkedéseiről és azok eredményéről a Biztosítót folyamatosan tájékoztatni. 3. A Biztosított köteles a Befektetési Hitelszerződés módosításához, felmondásához, valamint a Befektetési Hitelszerződésből eredő követelés, illetve a biztosítási szerződés szerinti kárfizetés jogának harmadik személyre történő engedményezéséhez, ezeken harmadik személy részére zálogjog vagy egyéb biztosíték alapításához, továbbá a Biztosító által kikötött és valamennyi egyéb biztosítéki szerződés módosításához, felmondásához a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását megszerezni. A Biztosított az önrészesedést csak a Biztosító előzetes írásbeli engedélyével háríthatja át, illetve terhelheti meg. 4. A Biztosított köteles a Befektetővel vagy a Külföldi Vállalkozással szemben esetlegesen megindított csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásokról a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az Adóssal szembeni biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba hivatalosan bejelenteni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való bejelentése a Biztosított feladata mindaddig, amíg a biztosított követelés(ek) a X. rész 5. pont szerint át nem száll(nak) a Biztosítóra. 5. Átruházási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a) főszabály szerint a kárfizetéssel egyidejűleg a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig a követelések érvényesítésének jogával együtt, a Biztosítóra mint az állam megbízottjára engedményezni az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését, valamint a Befektetési Hitel biztosítékául a Befektető által a Biztosítottra átruházott követeléseket. Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződés rendelkezéseinek megfelelően a Biztosított által bejelentett kárigény összegét a biztosított követelésnek minősülő összegekkel csökkenti, az átruházási kötelezettség a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl kiterjed a kárigény-bejelentés összegéből levont biztosított követelésekre is. A Biztosított az átruházási kötelezettsége keretében az e bekezdésben foglaltakon túl köteles a biztosított ügylettel kapcsolatos biztosítékait az átruházott követelés összegének erejéig a Biztosítóra átruházni; b) az Adóst és az a) pont szerinti biztosítékok kötelezettjeit az átruházásról értesíteni; c) a b) pont szerinti értesítés(ek) másolatát a Biztosítóhoz eljuttatni; d) a Biztosító által megkívánt nyilatkozatokat megtenni. 6. Átutalási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a kárfizetést követően a biztosított Befektetési hitelügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Biztosítónak haladéktalanul átutalni. 7. A Biztosított köteles lehetővé tenni a Biztosító vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe a 7

biztosítási szerződéssel érintett adósokkal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen. 8. A Biztosított a Biztosító által megkívánt formában köteles írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval, valamint a Befektetés környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. 9. Amennyiben a Biztosító a kockázatviselés feltételeként biztosíték kikötését írja elő a Biztosított számára a Befektetési Hitel megtérülése céljából, úgy a Biztosított köteles a biztosítéki szerződés érvényességéről, érvényesíthetőségéről gondoskodni, a Biztosító a biztosítéki szerződés kikötésének érvényességét előzetesen nem vizsgálja. 10. A Biztosított köteles a Befektetési hitelszerződés keretében előírni a Befektetési Hitel felhasználásának célterületeit, valamint folyamatosan, dokumentáltan ellenőrizni a folyósítások felhasználásának megfelelőségét az előírásokkal, köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt fennmaradjon a Befektető 50 % (ötven százalék) feletti és szavazattöbbséget, továbbá irányítási és menedzsment kijelölési jogokat is biztosító tulajdonrésze a Külföldi Vállalkozásban. 11. A Biztosított köteles a Befektetési hitelszerződés keretében a Befektetőnek a hitel visszafizetésének biztosítékaként előírni, hogy a Külföldi Vállalkozás a Biztosító által a biztosítási kötvényben előírásra kerülő biztosítékok tekintetében a Biztosított javára zálogjogot alapítson.a Biztosított köteles a Befektetőtől az alábbi tartalmú cégszerűen aláírt, írásbeli nyilatkozatokat beszerezni, amelyekben: a) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy az ajánlat elbírálásához a Biztosító által megkövetelt adatszolgáltatást nyújt gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetéről, illetve a későbbiekben abban bekövetkező változásokról; b) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy a Befektetéssel kapcsolatban megfelelő gondossággal jár el, figyelembe véve a nemzetközi üzleti gyakorlatot, megfelelő körültekintéssel és szakértelemmel felügyeli a Befektetést és a vele járó kockázatokat; c) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy megszerez minden szükséges engedélyt és gondoskodik róla, hogy a Külföldi Vállalkozás a Befektetés indítása előtt minden szükséges engedélyt megszerezzen; d) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Befektetéshez kapcsolódó határidőket és szerződési feltételeket és a fogadó országban, illetve azon országban érvényes jogszabályokat, amely országon keresztül a Befektetés, illetve a fizetések történnek; e) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy tartózkodik minden olyan lépés megtételétől, amely a Befektető vagy a Külföldi Vállalkozás fizetésképtelenségét, a Befektetés értékének csökkenését, vagy a Befektetés hozamai átutalásának nem teljesítését okozhatja; f) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy haladéktalanul tájékoztatja a Biztosítottat a Kárveszélyről; 8

g) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy kárfizetést követően a biztosított Befektetési Hitelszerződéshez kapcsolódóan befolyt összegeket a Biztosítónak haladéktalanul átutalja; h) a Befektető kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi a Biztosító, illetve megbízottja számára, hogy a biztosított Befektetési Hitelszerződéssel összefüggésben a könyveibe, üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen; i) a Befektető a biztosítási szerződés megkötését megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy nem vett részt a Befektetéssel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról; vállalja továbbá a Biztosító környezeti eljárásához szükséges információ nyújtást és együttműködést annak dokumentálásához, hogy a Befektetés nem minősül a környezetre nézve károsnak. A Biztosított az a)-h) pont szerinti nyilatkozatokat legkésőbb a biztosítási kötvény kibocsátásáig, az i) pontban foglalt nyilatkozatot legkésőbb a biztosítási ajánlat benyújtásáig köteles a Biztosító részére átadni. 12. A Biztosított köteles a Befektetési Hitelszerződés biztosítékaként a Biztosító által előírt biztosítékokat beszerezni. Ilyen biztosíték lehet különösen a Készfizető Kezes által nyújtott Készfizető Kezesség. 13. A Biztosítottat a biztosítási szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat terheli, ide nem értve a biztosítási díjnak az esedékességet követően elküldött fizetési felszólítás feladásától számított 30 (harminc) napon vagy a Biztosító által esetlegesen adott halasztott időponton belül történő megfizetését. XI. rész A Biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások 1.1. A Biztosító a Ptk.-ban meghatározott esetekben mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a) A kárt jogellenesen a Biztosított vagy a Biztosítottnak a jelen Általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottai, megbízottjai, illetve a Biztosítottnak a jelen Általános szerződési feltételben meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ilyennek minősülnek különösen: - vezető tisztségviselők, - a biztosított követelések kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak, tagok, megbízottak. b) Az a) pontban meghatározott rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. c) A Ptk. 6:452. szerinti szerződéskötéskori adatközlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 9

1.2. A Biztosító a Ptk.-ban meghatározott mentesülési okokon túl akkor is mentesül a kárfizetési kötelezettsége alól, ha a) a Biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, és ezzel ok-okozati összefüggésben következik be a Biztosított kára, vagy ennek következtében a biztosító kockázatvállalásának vagy kártérítési kötelezettségének mértéke megnő, vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg; b) a Biztosítónak a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése miatt nincs lehetősége kárenyhítési és kármegelőzési intézkedéseket tenni vagy azok végrehajtására a Biztosítottnak utasítást adni; 1.3. a Biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapított jogszabálysértést követ el; 1.4. a Biztosított a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, átütemezést engedélyezett az Adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte, függetlenül attól, hogy az az esedékesség előtt vagy után történt; 1.5. a Biztosított írásban nyilatkozott arról, hogy nem vett részt a biztosítási ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról, állításai azonban nem felelnek meg a valóságnak, és bizonyíthatóan részt vett a biztosítási ügylettel kapcsolatos vesztegetésben, továbbá tudomása volt korrupcióról; 1.6. A Biztosított Kárveszély, illetve a biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a kölcsön folyósítását tovább folytatja, kivéve, ha annak folytatásához a Biztosító írásban hozzájárult. A Biztosító mentesülése ebben az esetben csak a Kárveszély vagy a Biztosítási esemény bekövetkezte után folyósított hitel összegére és kamataira vonatkozik; 1.7. a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bármely időpontban a Biztosított és a Befektető, illetve a Biztosított és a Külföldi Vállalkozás között a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, érdekeltség vagy személyi összeférhetetlenség állt vagy áll fenn; 1.8. a Biztosító által a kockázatviselés feltételeként előírt biztosíték (szerződés, dokumentum, kikötés) nem érvényes, így az sem peren kívüli, sem peres eljárásban nem érvényesíthető. A biztosíték érvénytelenségének jogkövetkezményeit a Biztosított köteles viselni. 2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a Biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a Biztosított/a biztosított követelés engedményese, illetve az azon alapított zálogjog vagy egyéb biztosíték jogosultja köteles visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés pénznemében, a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt. 3. Az alkalmazott kizárásokat a II. rész 2. pontja tartalmazza. 4. Ha az Adós vagy a Készfizető Kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Biztosító mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a Befektetési Hitelszerződésben kikötött választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata le nem zárja a Biztosított javára. A Biztosító a 10

választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti a kárfizetést. 5. A Biztosító szolgáltatásának egyéb korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket az I. rész 8., a II. rész 2., a III. rész 1. és 3., az V. rész 4. pontja, a VII. rész, valamint a IX. rész 1. és 2. pontja tartalmazza. 6. További korlátozásokat tartalmazhat a Kötvény is. 11 XII. rész Kármegtérülés Kárkinnlevőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Biztosító és a Biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, a Biztosított által jegyzett deviza vételi árfolyamon történik. XIII. rész Elévülés 1. A Biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) év. 2. A Biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 (három) év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap. XIV. rész Záró rendelkezések Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet, a Biztosító Üzletszabályzata és a Kötvény az irányadó. XV. rész Perilletékesség A biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadóak.