INTREPRINDERE INDIVIDUALA CSÁK LÁSZLÓ. punct de lucru Miercurea Ciuc Kossuth Lajos nr. 28/1

Elaborat de: INTREPRINDERE INDIVIDUALA CSÁK LÁSZLÓ CUI 25100668 F19/298/2009 punct de lucru Miercurea Ciuc Kossuth Lajos nr. 28/1 www.planificatio.com Proiectant sef: Colaboratori: Csák László, PhD, PgDip, FeRSA Veres Valér, PhD; Kiss Dénes PhD; Dániel Botond PhD Toma Stefánia, Csizmás Ákos, Makó Tünde semnatura pr. sef. L.S. 17.05.2015 1 Coduri SIRUTA: Comuna Cîrța, judetul Harghita 84102 satele componente: Cîrța (res.com.) 84111 Ineu 84120

2

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 II. HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET... 6 A népesség száma és összetétele... 6 A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása... 9 A születések és halálozások számának alakulása... 9 A népesség vándormozgásának alakulása... 11 A népesség számának és összetételének prognózisa... 12 A népesség egészségügyi helyzete... 13 Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói... 13 Egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség... 16 Oktatás és továbbképzés... 18 Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége... 18 Oktatással, tanulással szembeni attitűdök... 20 Felnőttképzés, továbbképzés... 23 Szabadidő, kultúra, sport... 26 A népesség szabadidő töltési formái... 26 A népesség sportolási szokásai... 29 Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió... 31 A község lakóinak szociális problémái... 31 A község lakóinak erőforrásai, elérhető szolgáltatások... 31 Hajlandóság az önkéntességre és karitatív segítségnyújtásra... 33 A beteggondozás helyzete a településen... 33 III. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT... 34 Településhálózat... 34 Közlekedési elérhetőség... 36 Repterek... 36 Autópályák... 36 Ingázás... 36 Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége... 37 Oktatás... 37 Egészségügyi ellátás... 37 Építésügy... 38 Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás... 40 3

Okmányiroda... 40 Kulturális intézmények... 40 Bank, pénzügy... 40 Úthálózat... 41 Ivóvíz és szennyvíz... 41 Földgáz-szolgáltatás... 41 IV. GAZDASÁGSZERKEZET... 42 Területhasználat, gazdálkodás... 42 Vállalkozások... 50 Foglalkoztatás... 51 Gazdaságszerkezet... 56 Munkanélküliség... 58 Turizmus... 59 V. SWOT... 62 VI. CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK... 68 VII. PROGRAMOK... 69 VIII. FINANSZÍROZÁS, INDIKÁTOROK... 76 4

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Csíkkarcfalva jelen fejlesztési stratégiáját a Planificatio és a kolozsvári Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány szakemberei a helyi véleményformálókkal közösen készítették el 2015 tavaszán. A stratégiai tervezést dr. Csák László területi tervező irányította, a szociológiai elemzésekre és a kérdőíves felmérésre vonatkozó feladatokat dr. Veres Valér egyetemi docens koordinálta. A fejlesztési stratégia kidolgozásához további fontos adalékokkal szolgált a Hargita Megyei Tanács, különösen Becze István, Szabó Barna és Zonda Erika a megye vezetése nyitott volt a stratégiákkal kapcsolatos intézményi egyeztetésre. A most folyó tervezések szakmai megalapozásához nagyban hozzájárult a Magyar Urbanisztikai Tudásközponttal folytatott egyeztetés is, ahol magyarországi vezető szakértőkkel tekintettük át a fejlesztési lehetőségeket. A stratégia tehát az alábbi elemekből építhető fel: - hivatalos statisztikai adatok idősoros és összehasonlító elemzése, - reprezentatív kérdőíves felmérés a lakosság körében, - helyi egyeztetések sorozata, - általános településfejlesztési jó gyakorlatok, - intézményei egyeztetés, - szakmai egyeztetés. A község fejlesztési stratégiájának alapvető célja, hogy új pályára állítsa a község fejlődését 2020-ra: meg kell teremteni annak feltételrendszerét, hogy Felcsík Madarastól északra levő részén belüli vidéki, városmentes agglomeráció meghatározó szereplője legyen erre a szerepre olyan kezdeményezések is predestinálják, mint a jégpályával kapcsolatos, elmúlt években elért sikerek. A község fejlesztésének kulcsa tehát a környezeti és emberi potenciál optimális felhasználása annak érdekében, hogy kiszámítható, biztos megélhetést lehessen biztosítani a karcfalvi és jenőfalvi lakosok számára. 5 2015. május

II. HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET A népesség száma és összetétele Csíkkarcfalva népességszáma a 2011. évi népszámlálás szerint 2709 fő, ebből 986 fő él Karcfalva községközpontban, a többi 1723 fő Jenőfalván. A népesség száma településenként Karcfalva 1 2.709 Karcfalva 986 Jenőfalva 1.723 Népsűrűség: 33,9 fő/km 2 A népesség száma 2004-től kis mértékben csökkent, 2004 és 2007 között mintegy 4 százalékot, azóta viszont a 2010-ig a népességszám ugyanazon a szinten mozgott. A 2011 évi csökkenés is a népszámláláshoz kapcsolható technikai csökkenés, a népességszám stabilan ugyanazon a szinten mozog 2011 és 2014 között is. Az országos vagy megyei tendenciákhoz képest a község népességszáma nagyobb stabilitást mutat, kisebb mértékű a létszámcsökkenés. A népességszám alakulását illetően külön megvizsgáltuk a 2004-2011 közötti időszakot más községekkel összehasonlítva. Azt figyelhettük meg, Csíkkarcfalva község népessége a szomszédos Csíkdánfalvához hasonló mértékű csökkenést mutat, Csíkszenttamáshoz képest pedig 2004-től 3-4 százalékkal nagyobb a népességcsökkenés mértéke. Nemzetiségi összetétel szerint 2011. évi népszámláláskor a népesség 98 százaléka magyar, 0,3 százaléka román és 1,6 százaléka egyéb vagy ismeretlen nemzetiségűnek lett bejegyezve. A község területének népsűrűsége 33,9 fő/ km 2. 6 A népesség korösszetételét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2011-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya viszonylag magas, átlagosan 19 százalék, a nők körében 21,9 a férfiaknál pedig 15,9 százalék. A 15 év alatti kiskorú népesség aránya alacsonyabb, 15 százalék, és 15-39 éves fiatal népesség aránya 32,6, az érett, 40-64 éves felnőtt korú népesség aránya pedig 33,4 százalékot képez. A népesség korösszetételét országos és megyei összehasonlításban megfigyelhetjük, hogy a már 1992- ben is a község népessége elöregedettebb volt a megyénél, 65 éves és idősebb népesség aránya megyei és országos viszonylatban 10 százalék körüli addig a községben ez 18 százalék körüli. 2014-ben a községben 19 százalék körüli az 65 éves és idősebb népesség aránya, mostanra még mindig magasabbak az országos és megyei arányoknál, amelyek 15 százalékra emelkedtek. Hasonlóképpen a 0-4 éves kiskorú népesség 5 százalékos aránya még 992-ben mintegy 2,5 százalékkal elmaradt az országos és megyei szinttől, 2014-re ugyanaz az aránya a 0-4 éveseknek a községben, mint megyei és országos szinten. Azt mondhatjuk, hogy időközben a megye és az ország hozzáöregedett a községhez, amely stabilan tartja a demográfiai mutatóit. Az elöregedési index megmutatja, hogy mennyi idős személy jut 100 fős 15 évesnél fiatalabb kiskorú népességre. Az elöregedési indexek alapján megfigyelhetjük, hogy a község öregedés indexértéke 127, amely egy jelentősebb mértékű elöregedést jelent a Hargita megyei 90,1 százalékos átlaghoz képest, és a romániai 101,9 százalékhoz képest is. A megye más községei közül több is 100 alatti öregedési indexszel rendelkezik (Pálfalva, Szenttamás), jóval magasabb az érték Csíkdánfalván, 139,8 százalék, és Kányádon hasonló, 121,8 százalék, Szentmihályon meg kevesebb, 109 százalék. 1 Recensamant 2011, INS

A népesség számának alakulása 2004-2013 102% 101% 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Harghita Cirta Romania Centru Tomesti Danesti A népesség korösszetétele 2005-2013 3500 3000 7 2500 2000 1500 1000 500 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0-4 5-19 20-44 45-64 65+

A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 1992 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ local judetean national A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 2014 40% 35% 8 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ local judetean national regional

Öregedési index és eltartottsági ráták Öregedési index Idős eltartottsági ráta Gyermekek eltartottsági ráta Csíkkarcfalva 127.2 28.8 22.6 51.4 Csíkszentgyörgy 83.0 27.0 32.5 59.4 Csíkszentmihály 109.7 29.2 26.7 55.9 Csíkpálfalva 86.3 25.0 28.9 53.9 Csíkszentimre 85.2 25.0 29.3 54.3 Csíkszenttamás 98.8 24.4 24.7 49.2 Hargita megye 90.1 22.7 25.3 48.0 Románia 101.9 23.6 23.2 46.8 Romániai magyarok 143.7 28.9 20.1 49.0 Eltartottsági Ráta A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása A születések és halálozások számának alakulása Csíkkarcfalva községben a népességszám alakulásának feltárásához megvizsgáltuk a természetes népmozgalmat, ami a születések és halálozások számának alakulását jelenti. A demográfiai események községszintű vizsgálatában tudni kell, hogy az adatokban jelentős ingadozás figyelhető meg az alacsony esetszámok miatt. 9 A községben 2005 és 2013 között a születések száma 16 és 34, a halálozások száma 37 és 65 között mozgott évente. A születésszámokat vizsgálva, a községben 2005-től, a különválás óta a születésszámok bár ingadoznak, de megállapítható, hogy az ezer főre eső születések alacsonyabbak lettek, 9 és 13 között mozognak átlagosan, a legtöbb évben a megyei átlag körül, de gyakrabban az alatt. A halálozásokat illetően viszont a helyzet rosszabb mind az országos, mind pedig a megyei szinten. 1992 és 2007 között az ezer főre eső halálozások értéke, az országos és megyei átlag fölött, 13 és 22 között mozgott, ám 2008-től és 2013-ig sikerült jóval 15 alatti szintre csökkenteni a halandóságot. Ebben az időszakban a romániai és a Hargita megyei átlagértékek alacsonyabbak, 11-12 körül mozogtak. A természetes szaporodás arányszámát az ezer főre eső születések és halálozások számának kivonásával kapjuk meg. A községben a természetes szaporodás arányszáma 1992 és 2013 között negatív, tehát a népesség száma természetes okokból csökkent, mégpedig, rendszerint -3 és -10 közötti értékekkel, kivéve 2005-öt, amikor megugrik -17. 2007-től a természetes fogyás üteme csökken, -5 körüli, majd 2010-től átlagosan -5 és 0 között mozgott, tehát csökkent a fogyás mértéke az elmúlt években.

A születések és halálozások száma, 1990-2013 -65-50 -49-40 -37-43 -37-37 -38 16 25 21 25 28 22 30 25 34 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005-80 -60-40 -20 0 20 40 Élveszületések arányszáma 1000 főre 1992-2013 10

Halálozások arányszáma 1000 főre 1992-2013 A természetes szaporodás arányszáma 1000 főre 1992-2013 11 A népesség vándormozgásának alakulása A község népességének vándorlási egyenlege az 2002 óta csupán 2004 és 2005-ben volt negatív, azóta pozitív, tehát 2002 és 2012 között többen telepedtek le a községben, mint amennyien távoztak. Arányszámban kifejezve, a nettó migrációs arányszám értéke 0 és 10 között mozgott 2006 és 2014 között, csupán 2011-ben volt negatív, miközben mind Hargita megye, mind pedig Románia negatív migrációs egyenleggel rendelkezett ebben az időszakban.

A migrációs egyenleg ezer főre, 2002-2012 A községbe állandó lakhellyel letelepedett népesség száma évente 27 és 72 között mozgott 2002 óta, összesen 500 fő telepedett le 2012-ig, és 431 fő vándorolt el véglegesen, ezáltal a migrációs egyenleg értéke évente -27 és +28 között mozgott. Összevetve a vándorlási egyenleget a természetes szaporodással, megfigyelhető, hogy az elhalálozások és a születések miatt kialakuló népességfogyást 2002 és 2012 között nem tudta pótolni teljes mértékben a pozitív migrációs egyenleg, 155 fővel csökkent ténylegesen a község népessége, azonban ezt ha idősorban nézzük, megfigyelhetjük, hogy 2009 óta már a népességcsökkenés mérséklődik, közeledik a nulla szaldóshoz szinthez, és évente ingadoznak a pozitív és negatív értékek. 12 A be- és kivándorolt népesség száma, 2002-2012 Csíkkarcfalva 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Total Beköltözők 70 75 24 19 32 72 48 52 33 27 48 500 Kiköltözők 62 65 51 27 34 44 22 30 31 35 30 431 Migrációs egyenleg Természetes szaporulat 8 10-27 -8-2 28 26 22 2-8 18 69-28 -29-12 -49-13 -19-28 -9-12 -22-3 -224 Teljes szaporulat -20-19 -39-57 -15 9-2 13-10 -30 15-155 A népesség számának és összetételének prognózisa A 2009-2014 közötti demográfiai adatok függvényében készítettünk egy prognózist arról, hogy a község népessége száma és összetétele hogyan alakul a programozási időszak végéig, azaz 2020-re.

Amennyiben a község születési és halálozási viszonyai hasonlóak maradnak a 2009-2014. évek átlagához, és a vándorlás 0 szaldós lesz 2015-2020 között, 2020 végére a népesség száma 2648 fő körüli lesz, ami 2,3 százalékos csökkenést jelent. A jelentősebb változást a népesség korösszetételében észlelhetünk. A 0-4 éves kisgyermekek száma 11,3 százalékkal csökkenni fog, és az általános iskolai népességet magába foglaló, 5-14 éves kiskorú népesség is 16 százalékkal csökken, a 65 éves és idősebb idős népesség aránya pedig 22 százalékkal növekedni fog. Amennyiben a bevándorlás egyenlege pozitív lesz, és fiatal, munkaképes korúak telepednek le a községben, az elöregedés előrejelzett mértékét némileg csökkenteni tudják. A népesség száma, nemek és életkor szerinti összetétele 2011, 2020 (prognózis) 2 Karcfalva 0-4 5 14 15-39 40 64 65+ Total 2011. népszámlálás Férfiak 74 144 458 436 211 1323 Nők 47 140 425 470 304 1386 Összesen 121 284 883 906 515 2709 Összesen (%) 4.5 10.5 32.6 33.4 19.0 100.0 2020 Prognózis Férfiak 55 134 399 445 259 1292 Nők 52 104 382 444 373 1356 Összesen 107 239 780 890 632 2648 Összesen (%) 4.1 9.0 29.5 33.6 23.9 100.0 Változás 2011-21 (%) -11.3-16.0-11.6-1.8 22.6-2.3 A népesség egészségügyi helyzete Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói A községben működik családi orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, valamint van egy gyógyszertár (2002-2004 között kettő is volt). A község területén az 1000 főre eső családi orvosi rendelők száma 0,7 kissé meghaladják az országos és megyei, 0,5 körüli átlagtól. A fogorvosi rendelők és a gyógyszertárak 1000 főre eső száma viszont közel áll a megyei átlaghoz, és az előbbi lényegesen meghaladja az országos átlagot is. Mindhárom egészségügyi egységből 2005-ben már egy van a községben, ezért a mutatók számítása nagyon érzékeny az alacsony esetszámokra, más infrastruktúra csak a községen kívül vehető igénybe. 13 Az egészségügyi helyzetet községi szinten viszonylag kevés mutatóval tudjuk mérni. Az egyik ilyen mutató a bruttó csecsemőhalandósági arányszám, az ezer élveszületettre jutó csecsemőhalálozás, amelynek értéke nagyon érzékeny az alacsony esetszámokra, ezért hosszabb időszakokra számítottuk ki. Az 1990-es években a csecsemőhalálozás arányszáma 23,6, számottevően a 16 ezrelékes megyei átlag fölött, de közel van az országos átlaghoz. 2000 és 2008 között nagyon kevés csecsemőhalálozás történt, ezért a mutató rétéke mindössze 2,6, messze az országos és megyei átlag alatti. 2009-2013 között pedig 15 ezrelék volt a mutató értéke, miközben a megyei és romániai átlagértékek alacsonyabbak, 10,7 és 9,4 ezrelékek voltak. A mutató értéke összességében, 1992 és 2013 közötti átlagban hasonló az az 2 Módszertani adatok: Az előrejelzés (prognózis) egy egyszerűsített kohorsz-komponens módszerrel készült. A feltételek (hipotézisek), amelyek esetén helytálló lesz, az, hogy a születések és a halálozások száma 2015 és 2020 között, átlagosan, a népesség korcsoportjain belül hasonló lesz a 2009 2014 között átlagosan jellemző állapotokhoz. A korösszetétel a 2011. évi népszámlálás eredményein alapult.

országos és a megyei értékhez, bár azok is jóval magasabbak a legtöbb európai országban jellemző értékeknél. Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra (családi orvos, fogászat, gyógyszertár) 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Cabinete medicale de familie Cabinete stomatologice Farmacii national regional judetean local Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra, amely nem elérhető a község területén 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 14 national regional judetean

A csecsemőhalálozások arányszáma néhány községben, Hargita megyében és Romániában 1990-1999 2000-2008 2009-2013 Románia 22.5 15.5 9.4 Hargita megye 16.1 11.5 10.7 Csíkkarcfalva 23.6 2.6 15.0 Csíkszentgyörgy 28.0 19.7 19.3 Gyergyócsomafalva 22.5 4.9 15.6 Csíkkozmás 8.2 16.0 Csíkdánvalva 21.4 3.7 0.0 Oroszhegy 27.6 9.8 0.0 Gyímesfelsőlok 38.5 12.9 10.2 Csíkszentmihály 0.0 22.1 14.9 Csíkpálfalva 6.5 0.0 9.7 Kászon 18.1 26.0 14.8 Csíkszentimre 18.2 23.1 Csíkszenttamás 8.3 7.8 Kányád 0.0 27.6 0.0 15 Csecsemőhalálozások összesen, nemzetközi összehasonlításban 1992-2013 Ungaria Italia local 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% rural HR urban HR national judetean regional

Egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség A község lakossága a felmérés alapján elégedett a családorvosi szolgáltatásokkal, 72.6 százalék teljesen, 16,8 százalék többnyire elégedett, és csupán 6,2 százalék inkább nem, 4,2 % egyáltalán nem elégedett. Az otthoni beteggondozással is 87 százalék teljesen elégedett. Az elégedettség megyei szinten is a vizsgált 12 községben hasonló mértékű. Mennyire elégedett a helyi orvosi ellátási lehetőségekkel? (%) Karcfalva Teljesen elégedett (1) Többnyire Inkább nem Egyáltalán nem elégedett a. Családi orvosi szolgáltatásokkal 72.6% 16.8% 6.2% 4.4% b. Otthoni beteggondozással (pl.caritas) 87.8% 9.8% 2.4% 0% Hargita megyei községek (12) Teljesen elégedett Többnyire Inkább nem Egyáltalán nem elégedett a. Családi orvosi szolgáltatásokkal 72.7% 21.8% 5.5% b. Otthoni beteggondozással (pl.caritas) 70.2% 25.3% 3.7% 0.8% 16 Megvizsgáltuk, hogy a község lakossága hol veszi igénybe a különböző egészségügyi szolgáltatásokat. A családi orvosi vizsgálatokat a válaszadók 85 százaléka a községben veszi igénybe, 4,4 százalék Csíkszeredában, és 9,7 százalék pedig máshol. A fogászati kezelést 16 százalék helyben, 50 százalék Csíkszeredában veszi igénybe, és 18,4 százalékuk meg sehol. A laborvizsgálatokat,75 százalék esetében Csíkszeredában végeztek, helyben nincs lehetőség. A lakosság nagy része a megyei átlaghoz képest más egészségügyi szolgáltatást nem vesz igénybe. Akik igénybe vesznek különböző vizsgálatokat, kezelést azt Csíkszeredában teszik. Megkérdeztük, mennyire voltak elégedettek az igénybe vett szolgáltatással. A válaszadók legtöbb esetben teljesen, vagy többnyire elégedettek voltak. A többi szolgáltatásnál kevésbé elégedettek a tüdővagy pulmonológiai vizsgálattal.

Hol veszi igénybe a következő szolgáltatásokat? Szolgáltatás sehol községben Csíkszereda Gyergyósztmikló s Székelyudvarhely Marosvásárhely Máshol Családi orvosi vizsgálat 85.0% 4.4% 0.9% 9.7% Szemészet 32.5% 65.8% 1.8% Kardiológia 37.2% 61.1% 0.9% 0.9% Nőgyógyászat 41.2% 1.0% 53.9% 2.9% 1.0% Rheumatológia 49.1% 49.1% 0.9% 0.9% Pulmonológia 57.1% 42.0% 0.9% Fogászati kezelés 18.4% 16.7% 50.0% 1.8% Laborat. vizsgálatok 23.0% 0.9% 75.2% 0.9% Röntgen 35.7% 61.6% 0.9% 0.9% 17 Ultrahang 54.5% 42.9% 0.9% 0.9% 0.9% CT 60.7% 36.6% 0.9% 1.8% MRI 60.7% 35.7% 2.7% 0.9% Műtéti beavatkozás Más korházi kezelés 40.5% 45.9% 4.5% 6.3% 56.8% 35.8% 3.2%

Mennyire elégedett az egészségügyi ellátással (1-teljesen elégedett, 4-teljesen elégedetlen)? 0% 20% 40% 60% 80% 100% Családi orvosi vizsgálat Szemészeti vizsgálatok Kardiológia Nőgyógyászat Reumatológia Pulmonológia Fogászati kezelés Laboratóriumi vizsgálatok Röntgen Ultrahang, CT MRI Műtéti beavatkozás Más korházi kezelés 79,40% 69,20% 64,50% 75,00% 63,40% 51,50% 77,60% 76,10% 70,90% 59,50% 58,10% 58,10% 72,00% 93,50% 16,90% 21,00% 14,00% 4,70% 1,90% 13,80% 14,50% 9,10% 11,40% 4,50% 17,10% 19,50% 21,20% 27,30% 10,50% 11,80% 11,30% 12,70% 14,50% 14,50% 21,60% 18,90% 19,40% 22,60% 19,40% 22,60% 18,00% 8,00% 2,00% 6,50% teljesen elégedett Inkább nem elégedett Inkább elégedett Egyáltalán nem elégedett 18 Oktatás és továbbképzés Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége A községben működő általános iskolában elemi és 8. osztályos általános iskolai szinten tanulhatnak a diákok. A 2013/14. tanévben a községben az elemi oktatásban 121, az általános iskola felső tagozatán 135 tanuló volt beiskolázva. Az iskolai infrastruktúrát 19 oktató, 17 osztályterem, 4 laboratórium, 39 számítógép és 1 tornaterem képezi. A diáklétszám 2004. óta kis mértékben ingadozott, 2009-ig 5-10 százalék közötti értékekkel meg is haladta a 2004. évi szintet, 2010-től lecsökkent, azóta 5-10 százalékkal alacsonyabb évente, 2004-hez képest, aztán 2012-re újra visszaemelkedett a 2004. évi létszámra, miközben ebben az időszakban a tanulók száma országos szinten 20, megyei szinten pedig 10 százalékkal csökkent 2013-ig.

A 2013-14. tanévben beiskolázottak, oktatók és az iskolai infrastruktúra száma a községben 2013 Beiskolázott Ebből: Összesen Elemi Általános Oktatók Osztály-termek Laborok PC-k Tornaterem HARGITA 29353 16355 12998 2307 2355 322 5200 135.0 CSÍKKARCFALVA 256 121 135 19 15 1 26 1.0 CSÍKSZENTGYÖRGY 541 322 219 43 34 2 57 2.0 GYERGYÓCSOMAFALVA 342 174 168 23 25 4 49 1.0 KOZMÁS 224 152 72 15 10 1 20 0.0 CSÍKDÁNFALVA 193 100 93 19 17 1 31 1.0 OROSZHEGY 371 205 166 31 23 2 42 3.0 GYIMESFELSŐLOK 364 193 171 25 38 4 104 1.0 CSÍKSZENTMIHÁLY 234 144 90 19 17 4 39 1 CSÍKPÁLFALVA 119 63 56 13 10 1 23 2.0 19 KÁSZON 359 227 132 31 22 2 26 1.0 CSÍKSZENTIMRE 202 123 79 14 10 1 29 CSÍKSZENTTAMÁS 227 101 126 17 13 14 1.0 KÁNYÁD 122 69 53 14 8 2 15

A beiskolázott népesség számának alakulása, 2002-2013 (2004=100%) 180 160 140 120 100 80 60 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 CARTA CIUCSINGEORGIU CIUMANI* COZMENI Romania Harghita Az iskolai infrastruktúrát elemezve a községben, megállapítható, hogy 100 diákra 7,9 oktató jutott 2002-ben, kevesebb, mint a megyei 8,4 de több, mint az országos 6 fő. 2013-ra ez lecsökkent 7,4 oktatóra, ami a megyei átlag alatt maradt még egy kevéssel. A száz diákra jutó laborok száma 2007- ben 3,3, 2013-ban 3,9-re emelkedett 100 diákra vonatkozóan, ami messze alacsonyabb a megyei 11- es átlagnál, és az országos 12-nél is. A számítógépek 100 diákra jutó száma 2013-ban 10,2, amely jóval elmarad a megyei 17.7 és az országos 16,8 százalékos átlagtól. Az iskolák infrastruktúrájának mutatói 2002-2013 20 Oktatók száma 100 diákra Laborok száma/100 diákra PC-k száma/100 Tanulók /1 o.terem 2002 2007 2013 2002 2007 2013 2007 2013 2013 ROMÁNIA 6.0 5.4 5.9 8.6 9.3 12.6 8.6 16.8 29.0 HARGITA megye 8.4 7.7 7.9 6.9 8.8 11.0 13.1 17.7 12.5 Csíkkarcfalva 7.9 7.0 7.4 1.8 3.3 3.9 8.0 10.2 17.1 Csíkdánfalva 6.7 9.0 9.8 4.8 4.7 5.2 18.5 16.1 11.4 Csíkszentmihály 10.7 11.8 8.1 5.1 17.1 6.2 16.7 13.8 Csíkpálfalva 11.7 12.3 10.9 9.7 9.4 6.6 19.3 11.9 Oktatással, tanulással szembeni attitűdök A felmérés eredményei szerint a községben a népesség csupán 14,9 százalékának van 1-8 osztályos iskoláskorú gyermeke, míg a Hargita megyei vizsgált 12 község átlagában ez az arány 23,1. Ebből 88,9% válaszolta azt, hogy helyben jár a gyermeke iskolába, és 11,1 százalék, hogy máshol, de nem feltétlenül

a legközelebbi városban. A Hargita megyei vizsgált 12 községben átlagban 89,5 százalék válaszolta azt, hogy helyben jár a gyermeke iskolába, és 7 százalék, hogy a legközelebbi városban, 3,5 százalék, hogy máshol (egy szomszéd községben, vagy külföldön, esetleg Kolozsváron). Akiknek nincs gyerekük, de ha lenne, 85,5 százalék helyben járatná a gyerekét iskolába, a többiek máshol, míg a megyei községi átlag 88,5 százalék. Tanulással szembeni attitűdök 1. Ön milyen mértékben ért egyet az alábbikijelentésekkel? Karcfalva 1.A mai világban nem érdemes túl sok évet tölteni tanulással, mert úgysem lehet rendesen megélni majd belőle. 2.A tanulás mindennél fontosabb, mindenkinek annyit kellene tanulni, amennyire csak képes. Hargita megyei községek (12) 1.A mai világban nem érdemes túl sok évet tölteni tanulással, mert úgysem lehet rendesen megélni majd belőle. 2.A tanulás mindennél fontosabb, mindenkinek annyit kellene tanulni, amennyire csak képes. Egyáltalán nem egyet ért Inkább nem ért egyet Inkább egyetért 79.6% 11.5% 1.8% 7.1% Teljes mértékben egyetért 7.0% 0.9% 12.3% 79.8% 43.6% 23.5% 20.6% 12.3% 4.0% 8.5% 29.1% 58.3% 21 A helyi iskolával való elégedettséget négy szempontból vizsgáltuk. Az 5-8 osztályos iskola állapotával nagyon elégedettek aránya 28,6 százalék, és 32 százalék inkább elégedett, így összességében a válaszadók 63,4 százaléka elégedett (nagyon, vagy többnyire), hasonlóképpen az iskola tanszerekkel való ellátottságával is 12,5 százalékuk nagyon, és 34,8 százalék inkább elégedett, a tanerők felkészültségével is 16,1 százalékuk nagyon, 33 százalék inkább elégedett. A tituláris (címzetes) tanárok arányával való elégedettség is magas, 18,8 százalék nagyon, 31,3 százalék inkább elégedett, az iskolában követett tantervvel is a többség elégedett (teljesen 17, illetve többnyire elégedett 30%). Az elégedetlenek aránya a tanárok megítélését illetően alacsony, az inkább elégedetleneké 3-5 százalék körüli, a nagyon elégedetlenek aránya egy százalék körüli. A válaszadók 35-44 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésekre, mert nincs/nem volt érintve. Összehasonlításképpen, megtekinthető, hogy a Hargita megyei községekben (12) átlagban mennyire elégedettek a helyi általános iskolával a lakosok: Az iskola épületének állapotával nagyon elégedett 37,3 százalék, a tanszerekkel való ellátással, a tanerők felkészültségével és a címzetes tanárok arányával 21,5, a tantervvel 19,4 százalék teljesen elégedett, további 25-31 százalékuk minden kérdéssel inkább elégedett. Az inkább elégedetlenek aránya az iskolaépület esetében 3,4, a többi esetekben 5-7 százalék körüli, a nagyon elégedetlenek aránya mindössze 1 százalék körüli. Az elemi iskola épületének állapotával 29 százalékuk nagyon elégedett, és 33 százalék inkább elégedett, az inkább, illletve nagyon elégedetlenek aránya 4,4 százalék, míg 28 százalék nem tudja megítélni. Eltérések jelentősek falvanként, amíg Karcfalván 31,8 nagyon 0 százalék inkább elégedett a helyi iskola épületének állapotával, addig, Jenőfalván 27,7 százalék nagyon elégedett, és 29 százalék inkább elégedett a helyi iskolával, ezzel szemben 7,2 százalék inkább, és 5,8 százalék nagyon elégedetlen. A többi

szempontokból az eltérések kicsik, vagy változóak, például a tanszerekkel nagyon elégedettek aránya Jenőfalván a magasabb. Ön mennyire elégedett a helyi általános iskolával (5-8 osztály), a következő szempontokból? A. Karcfalva Nem tudja megítélni Nagyon elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Nagyon elégedetlen 1.Iskola épületének állapota 34.8% 28.6% 32.1% 2.7% 1.8% 2.Iskola ellátottsága tanszerekkel 46.4% 12.5% 34.8% 5.4%.9% 3.Tanerők felkészültsége 42.9% 16.1% 33.0% 7.1%.9% 4.Tituláris (címzetes) tanerők aránya 44.6% 18.8% 31.3% 4.5%.9% 5.Az iskolában követett tanterv 44.6% 17.0% 30.4% 6.3% 1.8% B. Hargita megyei községek (12) Nem tudja megítélni Nagyon elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Nagyon elégedetlen 1.Iskola épületének állapota 29.0% 37.3% 28.8% 3.4% 1.3% 22 2.Iskola ellátottsága tanszerekkel 40.8% 21.5% 31.0% 5.3% 1.5% 3.Tanerők felkészültsége 44.1% 21.5% 25.7% 7.7% 1.0% 4.Tituláris/címzetes aránya tanárok 44.1% 21.5% 25.7% 7.7% 1.0% 5.Az iskolában követett tanterv 45.8% 19.4% 26.2% 6.9% 1.7%

Ön mennyire elégedett a helyi elemi iskolával (1-4 osztály), a következő szempontokból? Szempont Falu Nem tudja Nagyon elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Nagyon elégedetlen Összes Karcfalva 25.0% 31.8% 40.9% 2.3% 100.0% Jenőfalva 30.4% 27.5% 29.0% 7.2% 5.8% 100.0% Község összesen 28.3% 29.2% 33.6% 4.4% 4.4% 100.0% Iskola épületének állapota Iskola ellátottsága tanszerekkel Karcfalva 36.4% 13.6% 45.5% 4.5% 100.0% Jenőfalva 42.6% 17.6% 29.4% 7.4% 2.9% 100.0% Község összesen 40.2% 16.1% 35.7% 6.3% 1.8% 100.0% Tanerők felkészültsége Karcfalva 31.8% 22.7% 36.4% 9.1% 100.0% Jenőfalva 39.7% 20.6% 29.4% 7.4% 2.9% 100.0% Község összesen 36.6% 21.4% 32.1% 8.0% 1.8% 100.0% Cimzetes tanerők aránya Karcfalva 34.1% 22.7% 34.1% 6.8% 2.3% 100.0% Jenőfalva 41.2% 23.5% 27.9% 4.4% 2.9% 100.0% 23 Község összesen 38.4% 23.2% 30.4% 5.4% 2.7% 100.0% Követett tanterv Karcfalva 31.8% 20.5% 36.4% 6.8% 4.5% 100.0% Jenőfalva 42.6% 22.1% 25.0% 7.4% 2.9% 100.0% Község összesen 38.4% 21.4% 29.5% 7.1% 3.6% 100.0% Felnőttképzés, továbbképzés A népesség továbbképzésének helyzetét vizsgálva először felmértük, hogyan ítélik meg, mennyire hasznosítják az iskolai tudást a munkájukban. Karcfalva községben a válaszadók 20 százaléka szerint teljes mértékben, 21,8 nagymértékben, 34,7 százalék szerint pedig kis mértékben hasznosítani tudja azt az iskolában szerzett tudást, 22,8 százalék pedig azt válaszolta, hogy egyáltalán nem tudja hasznosítani. Az iskolai tudást teljesen vagy nagymértékben hasznosítók aránya kissé magasabb a községben, mint a megye más községeinek átlagában, ahol csak 16 százalék mondotta, hogy teljes mértékben, és 21 százalék, hogy nagymértékben hasznosítani tudja az iskolában (egyetemen) tanultakat. Ezek az eredmények egyben a tanuláshoz, tudáshoz való viszonyt is jelzik a község lakosai körében.

Ön mennyire tudja hasznosítani a munkájában azt a tudást, amit tanuló évei során az iskolában (egyetemen) tanult? Válaszok 1 teljes mértékben 2 nagymértékben 3 kismértékben 4 egyáltalán nem Total 1 Karcfalva 2 Csíkszentgyörgy 3 Csíkkozmás 4 Csíkdánfalva 21 22 35 23 101 20.80% 21.80% 34.70% 22.80% 100.00% 24 32 66 63 185 13.00% 17.30% 35.70% 34.10% 100.00% 27 17 36 59 139 19.40% 12.20% 25.90% 42.40% 100.00% 9 27 42 40 118 7.60% 22.90% 35.60% 33.90% 100.00% 24 A megkérdezett népesség 42 százaléka részt vett már valamilyen továbbképzésen, átképzésen, és ha ezután szerveznének egy adott szakmában, ami érdekelné, akkor 35 százalékuk részt venne, 69 százalékuk pedig a gyermekének is javasolná azt. A Hargita megyei községekben (12) átlagban 40 százalék vett már részt, és 39,3 százalék venne részt továbbképzésen, átképzésen, és 82 százalék javasolná a gyermekének is, hogy vegyen részt. Vizsgáltuk a továbbképzés/átképzés szintjét is, amit a népesség preferálna. Arra a kérdésre, hogy milyen szinten szervezett átképzés felelne meg a község megkérdezett lakosainak 68,6 százaléka rövidebb, más jellegű tanfolyamon tanulna szakmát, mint a szokásos szakközépiskolák, ahol 13, posztliceális szinten 8, és egyetemi szinten 12 százalék tanulna, venne részt átképzésen. A megye községeinek átlagában többen, 16,7 százalék tanulna tovább egyetemen és 13 százalék posztliceális szinten, míg rövidebb, más jellegű tanfolyamon 40,8 százalék. Arra a kérdésre, hogy milyen területen, szakmában szervezett átképzésen venne részt szívesebben, 30 százalék válaszolt, A megjelölt szakmák nagyon szóródnak, amit legalább 5% személy említett a következők: turizmus, szakács, cukrász, idegen nyelvek, informatika, mezőgazdaság.

Továbbképzéssel, átképzéssel kapcsolatos vélemények Karcfalva Igen Nem Eddigi pályafutása során Ön vett már részt valamilyen továbbképzésen, átképzésen? Amennyiben szerveznének egy adott szakmában átképzést/továbbképzést, Ön részt venne ezen? 42.6% 57.4% 35.3% 64.7% És az ön gyermekének javasolná, hogy részt vegyen? 69.4% 30.6% Hargita megyei községek (12) Igen Nem Eddigi pályafutása során Ön vett már részt valamilyen továbbképzésen, átképzésen? Amennyiben szerveznének egy adott szakmában átképzést/továbbképzést, Ön részt venne ezen? 40.6% 59.1% 39.3% 60.7% És az ön gyermekének javasolná, hogy részt vegyen? 82.3% 17.2% És milyen szinten szervezett átképzés felelne meg Önnek? Képzési szintek 25 érettségi utáni posztliceális egyetem szakképzés más jellegű tanfolyam Nem válaszolt Total 8 1 2 24 0 35 1 Karcfalva 22.90% 2.90% 5.70% 68.60% 0.00% 100.00% me- Hargita gyei 103 81 179 252 3 618 Községek (12) 16.70% 13.10% 29.00% 40.80% 0.50% 100.00%

Szabadidő, kultúra, sport A népesség szabadidő töltési formái A község népessége a felmérés során 17 féle szabadidő-töltési formáról mondhatta el, hogy kedveli-e, van-e lehetősége helyben gyakorolni, és ha nem, lenne-e igény arra, hogy helyben is gyakorolhassa. A népesség legnagyobb arányban a következő tevékenységeket kedvelte: a rendezvényház iránti igény 44 százalékos, a válaszadók közül 40 százalék étterembe, 42.7 százalék kávézóba/teázóba, 41,4 százalék színházba járna, 38 százalék pedig a kocsmát, sörözőt, borozót kedveli. Ennél jóval kevesebben, 27 százalék fast foodba, pizzázóba járna, 20-20 százalékuk könnyűzene koncerten venne részt, diszkóba vagy klubba járna, 19 százalék kozmetikát és szoláriumot kedvelne, míg 12,9 százalék pedig önképző kört szeretne, a többi tevékenységek iránti igény alacsonyabb. Arra a kérdésre, hogy a kedvelt tevékenységekre milyen gyakran van lehetőségük, tudnak időt szakítani, kocsmába, diszkóba és klubba átlagosan havonta többször is eljutnak, míg a többi tevékenységekre legfeljebb havonta egyszer, vagy ritkábban választ adták, a gyakoribb időtöltést csak kevesen engedhetik meg. Arra a kérdésre, hogy a községben van-e rá lehetősége, valamint, ha nincs, igényt tartana rá, eltérő válaszokat kaptunk. A válaszok szerint a községben sok mindenre van most is lehetőség, kevesebben mondták, hogy igény van rá, mint ahányan azt, hogy van lehetőség, különösen a kocsma, étterem, diszkó, klub, színház, rendezvényház és közösségi ház esetében. A viszonylag magasabb, 20 százalék fölötti igényt a kávézó/teázó, fast-food, pizzázó, étterem, és rendezvényház esetében figyelhettünk meg. Milyen szabadidő töltési formákat kedvel? A tevékenységeket kedvelők aránya (%) Karcfalva Csíkszentgy orgy Csíkkozmás Csíkdánfalva Oroszhegy Gyimesfelso lok Szentmihály Csíkpálfalva Kászon Tevékenységek Csíkszentimre Csíkszentta más Kányád Összesen Hargita m. 26 Kocsma/sö r./borozó 38. 8 43. 8 38. 8 29. 2 46. 9 36. 8 13. 7 34. 3 35. 2 22. 3 47. 5 44. 4 36. 1 Étterem 48 71. 3 58. 9 42. 5 55. 4 47. 9 46. 1 57. 9 55. 1 38. 7 61. 3 73. 4 55 Diszkó 21. 6 18. 9 23. 4 21. 2 22. 2 15. 1 6.4 9.4 13. 4 11. 5 34. 5 9.7 21. 6 Klubokba 20. 8 16. 4 8.6 15. 3 12. 5 11. 1 3.2 7.9 11. 3 4.1 15. 1 12. 2 11. 5 Kávézóba/teázóba 40. 4 53. 1 41. 1 40. 7 47. 6 49. 7 42. 7 47. 1 44. 9 48. 8 30. 3 41. 5 44. 2 Fast-food, pizzázó 27 51. 2 46. 1 31. 6 37. 8 25. 5 43 38. 1 31. 8 39. 7 30. 3 50. 4 37. 5

27 Tevékenységek Karcfalva Csíkszentgy orgy Csíkkozmás Csíkdánfalva Oroszhegy Gyimesfelso lok Szentmihály Csíkpálfalva Kászon Csíkszentimre Csíkszentta más Kányád Összesen Hargita m. Színházba, operába 41. 2 39. 5 43. 7 37. 5 39 25. 3 46. 4 52. 5 34. 2 52. 8 31. 1 26. 8 38. 9 Könnyűzene koncertre 20. 6 37. 3 34. 3 25. 4 30. 5 23. 3 44. 3 33. 6 24 38. 2 37 27 30. 9 Kozmetika, szolárium 19 23. 4 17 24. 6 35. 4 17. 9 26. 7 19. 7 9.7 20. 7 26. 9 13. 8 20. 1 Fitnessklub konditerem 10. 8 20. 2 19 12. 7 22. 2 9.6 12. 2 21. 6 5.6 18 23. 5 13 15. 2 Színjátszó kör 5.8 17. 2 17. 6 20. 3 22. 2 4.1 27. 7 39. 7 27. 6 24. 4 68. 1 34. 1 25. 8 önképző csoport 12. 9 11. 1 11. 3 17. 1 11. 1 4.1 17. 5 33. 8 14. 3 8.2 17. 6 3.3 13. 6 Népfőiskola 1 15. 6 20. 7 5.9 8.6 2.8 17. 7 29 21 40. 3 16 3.3 15. 8 Kalandpark 7.9 14. 2 25. 7 15. 3 18. 5 7.5 19. 4 28. 1 13. 3 22. 3 17. 6 6.5 16. 3 Akadálypálya 1 11. 1 20. 6 18. 6 14. 3 6.2 21. 2 20. 3 12. 3 14 21 7.3 14 Rendezvényház 44. 7 16. 5 30. 7 39 62. 8 11 24 55. 8 33. 7 31. 1 86. 6 13 36. 1 Közösségi ház 25. 6 29. 5 12. 6 37. 3 53. 4 15. 5 91. 3 47. 1 12. 8 44. 4 81 14. 9 33

Milyen gyakran tud időt szakítani rá? (4-hetente többször, 3-hetente, 2-havonta, 1- ritkábban, 0-soha) Közösségi ház Rendezvényház Akadálypálya Kalandpark Népfőiskola önképző csoport Színjátszó kör Fitness-klub kondi-terem Kozmetika, szolárium Könnyuzenei koncertre Színházba, operába Fast-food, pizzázó Kávézóba/teázóba Klubokba Diszkó Étterem Kocsma/sör./borozó 1,05 1,06 1,00 1,00 1,00 A községben van rá lehetősége? Ha nincs, igényt tartana rá? 1,25 1,05 1,22 1,62 1,75 1,73 1,63 1,90 1,74 2,33 2,76 2,65 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 28

A népesség sportolási szokásai A községben megkérdezettek 11,3 százaléka válaszolta, hogy sportol, vagy szeretne űzni valamilyen sportot. Arra kérdésre, hogy milyen sportot szoktak űzni, vagy szeretnének gyakorolni, ha lehetne helyben is, Karcfalva községben a következő válaszokat kaptuk: a legtöbben a korcsolyát említették (26%), a focit 17,4%, kézilabdát 8,7, a jégkorongot pedig 4,3 százalék, a többiek egyéb sportokat említettek: ebből legtöbben a kerékpározást (4), a tornát, (3), jógát, túrázás és a fitnesst. Az, hogy milyen gyakran űzi, az függ a választott sporttól, de általában 38 százalék hetente többször, további 23,8 százalék hetente, és a többi része ritkábban sportol. A válaszadók 76,4 százaléka azt mondotta, hogy helyben tudja gyakorolni, 4,8 százalék Csíkszeredában és 19 százaléka máshol tudja gyakorolni azt a sportot, amit kedvel. Más településekhez képest magas a helyben gyakoroló sportolók aránya, ami összefügg azzal, hogy van egy jégkorongpálya, amely korcsolyázásra is alkalmas. Arra a kérdésre, hogy milyen beruházást javasolna a sporttevékenységek fellendítésére, a megkérdezettek mintegy fele (72 fő) válaszolt, és legtöbben a sportcsarnok-tornaterem javaslatot, valamint a modern focipályát említették, de elhangzott a lovarda, korcsolyapálya javaslat is. Mit sportol? Karcfalva Csíkszent györgy Csíkdán falva Csíkszentmihály Csíkkozmás Oroszhegy Gyimes felsőlok foci 17.40% 31.10% 33.30% 39.20% 20.00% 27.10% 51.40% teremfoci 2.00% 10.20% 5.40% jégkorong 4.30% 2.20% 2.00% 2.00% 14.30% 2.70% kézilabda 8.70% 8.90% 2.00% 7.80% 28.60% 11.90% 13.50% korcsolya 26.10% 27.50% 5.90% 5.70% 8.50% 13.50% tenisz 2.20% 3.90% 2.00% asztalitenisz úszás 2.20% 5.90% 5.90% 17.10% 18.60% 5.40% egyéb 43.50% 53.30% 19.60% 29.40% 11.40% 15.30% 8.10% 29

Milyen gyakran űzi e sportot? Hol szokta gyakorolni? Hol szokta gyakorolni? helyben Csíkszereda Gy.szentmiklós máshol Nem válaszol Total Karcfalva 76.20% 4.80% 19.00% 100.0% 30

Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió A kérdőíves felmérés során megvizsgáltuk a község szociális helyzetét is. Számba vettük, hogy milyen szociális problémákkal küszködnek a község lakói, ezekben a szociális problémahelyzetekben milyen erőforrásokra tudnak támaszkodni, milyen szociális támogatásokat ismernek és vesznek igénybe, mennyire elégedettek a szociális védőhálóval. Ugyanakkor azt is felmértük, hogy a válaszadók a maguk részéről mennyire hajlandóak másoknak segítséget nyújtani (önkéntes munka és adakozás által), végül megvizsgáltuk a beteggondozási helyzetet is. A község lakóinak szociális problémái A községben megkérdezettek 14,8 százaléka sorolt fel valamilyen problémát. A legtöbben 11,3 százalékuk két problémát, továbbá 2,6 százalékuk egy problémát, 0,9 százalék három problémát. A leggyakrabban említett probléma a jövedelem hiánya volt, ezt követi a munkahely hiánya a család egy vagy több tagja esetében. Említették még az idős vagy beteg családtag napközbeni gondozásával járó terheket, az alkoholizmust, valamint az állam által biztosított segélyek vagy más jogok igénybe vételével kapcsolatos tanácsadás hiányát. A község lakói által leggyakrabban említett szociális problémák Szociális probléma Említés gyakorisága 1 Jövedelem hiánya 14,0 % 2 Munkahely hiánya a család egy vagy több tagja esetében 3 Idős vagy beteg családtag napközbeni gondozásával járó terhek 11,3 % 0,9 % Alkoholizmus 0,9 % Állam által biztosított segélyek vagy más jogok igénybe vételével kapcsolatos tanácsadás hiánya 0,9 % 31 A község lakóinak erőforrásai, elérhető szolgáltatások Az említett szociális problémahelyzetekben a válaszadók (megkérdezettek 60%-a) túlnyomó többsége, 88,4 százaléka családja és rokonai segítségére támaszkodik, ez azt jelenti, hogy a lakosok elsődleges erőforrása a szociális problémahelyzetekben a család és a rokonság. A válaszadók továbbá megemlítették a szomszédok és barátok segítségét (2,9%). A helyi hatóságok segítségére a válaszadók 5,8 százaléka támaszkodik, valamilyen szociális tevékenységű szervezetre 1,4 százalék. Azok aránya, kik nincs akihez segítségért forduljanak 1,4 százalékos. A községközpont és a hozzátartozó Csíkjenőfalva között nincs szignifikáns különbség ebben a tekintetben. A helyi hatóságok és szociális szolgáltatások segítségét igénybe vevők aránya azonban az említettnél valamivel magasabb, ugyanis az elmúlt évben a megkérdezettek összesen 11,3 százaléka részesült valamilyen támogatásban (anyagi támogatásban vagy szociális szolgáltatásban).

A szociális támogatásban (anyagi vagy szolgáltatás) részesülő lakosok aránya a községben 11,30% támogatásban részesült (anyagi vagy szolgáltatás) nem részesült támogatásban 88,70% A megkérdezettek kétharmada említett valamilyen szociális támogatást biztosító intézményt, vagy programot. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók csak korlátozott mértékben tudnak különbséget tenni az állami/önkormányzati, nonprofit és egyházi szociális szolgáltatások között, valamint a szociális támogatások és szociális szolgáltatások között. A leggyakrabban említett szociális szolgáltatás a Gyulafehérvári Caritas programja (54,1 százalék), ezen kívül többen említették a Dévai Szent Ferenc Alapítvány nappali foglalkoztatóját (3,5 százalék), de a csomagosztást és fűtéspótlékot is. A polgármesteri hivatal szociális tevékenységei között említették (8,8 százalékuk) a különböző csomagosztásokat (csomag, csomag gyermekeknek, időseknek, karácsonyi csomagok), fűtéstámogatást, de a szemétszedést (4,5 százalék), közmunkát, segélyosztást, a Caritast és a Dévai Szent Ferenc Alapítványt is. 32 A polgármesteri hivatal szociális tevékenységével a megkérdezettek fele elégedett, egyötödük elégedetlen maradék három tizedüknek pedig nincs határozott véleménye. A teljesen elégedettek aránya 26,1 százalék, a többnyire elégedetteké 24,3 százalék. Inkább nem elégedett a válaszadók 13 százaléka, egyáltalán nem elégedett pedig 6,1 százaléka. A határozatlanok aránya 29,6 százalékos. A Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság tevékenységével kapcsolatosan még kevesebb határozott választ kaptunk. Csupán a megkérdezettek négy tizede rendelkezett határozott véleménnyel: közülük 20,9 százalék teljesen elégedett, 11,3 százalék pedig többnyire elégedett. Inkább elégedetlen a válaszadók 7 százaléka, egyáltalán nem elégedett 0,9 százalékuk. A két vizsgált intézmény szociális tevékenységével való elégedettség terén nem találtunk szignifikáns különbséget sem életkori csoportok sem települések szerint. A válaszadók valamivel több, mint fele ért egyet azzal, hogy az állam több pénzt kellene költsön a rászorulóknak szóló szociális szolgáltatásokra még akkor is, ha ez az adók növekedésével járna (26,1% ért teljesen egyet ezzel és 29,6% részben), körülbelül negyedük utasítja el teljesen (27,8% egyáltalán nem ért egyet) további 16,5 százalékuk inkább nem ért egyet ezzel.

Hajlandóság az önkéntességre és karitatív segítségnyújtásra Az állam és a nonprofit szervezetek szociális támogató tevékenysége mellett egy közösségen belül fontos erőforrás a közösségi összetartás, a kölcsönös segítségnyújtás. Csíkkarcfalva község lakosai körében igen magas karitatív hajlandóságot találunk, mivel az elmúlt évben 61,7 százalékuk vett részt valamilyen karitatív tevékenységben (35,7 százalékuk nem vett részt ilyenben, 2,6 százalékuk nem válaszolt): a legtöbbjük (43,5 százalék) pénzt adományozott, de önkéntesként dolgozott 11,3 százalékuk, továbbá használati tárgyat adományozott 7 százalékuk. Önkéntesség és karitatív tevékenység elterjedtsége a községben 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 43,5 pénzt adományozott 7 használati tárgyat adományozott 11,3 önkéntesként dolgozott A beteggondozás helyzete a településen A településen elérhető a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó szolgálata. Ezen kívül a válaszadók (válaszadási arány 83,5%) mintegy 15 százaléka gondoz idős, beteg vagy sérült személyt. Közülük 11,5 százalék családtagot (az esetek 4,4 százalékában ez a családtag egy háztartásban él a gondozó személlyel), 3,5 százalékuk pedig családon kívüli személyt. 33 A válaszadók 6,2 százaléka részesül valamilyen gondozásban (4,5 százalékuk családtagtól, továbbá 0,9 százalék családon kívüli személytől, 0,9 százalék pedig hivatásos gondozótól). Azon személyek aránya, akiknek szüksége lenne gondozásra, de nem részesülnek benne 0,9 százalék.

III. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Csíkkarcfalva község Hargita megyében található, a 2011-es népszámlálás alapján a népessége 2.709 fő. A községet két falu alkotja: Karfalva és Jenőfalva. A két falu összeépült, lényegében nincs távolság köztük. (Ugyanez elmondható egyébként a szomszédos Szenttamásról és Dánfalváról is.) Karcfalvát a 125 jelzésű megyei út szeli át, amely Dánfalva felől köti össze Balánbányával. A község az E578 jelzésű európai, azaz a 12 jelzésű, országos út mellett fekszik. Ez az út köti össze többek közt Csíkszeredát Gyergyószentmiklóssal. A községet egyvágányos villamosított vasútvonal választja el az európai úttól. Az európai útra a megyei úton kívül több, kisebb községi út is kijárást biztosít. A községet érinti a Déda-Sepsiszentgyörgy egyvágányos interoperábilis villamosított vasútvonal, amely Karcfalván rendelkezik megállóval. A vasút közelsége az utas szállítás mellett a teherforgalom szempontjából is kiaknázható lehetőségeket jelenthet a község számára. A vasút jelenléte ugyanakkor problémákat is felvet. A megyei út két bejáratánál sorompó található. Gyakran 5-10 percig is zárva tartják az átkelőt vonat áthaladásakor, ezáltal a forgalmat is leállítják. Különösen a község dánfalvi felében problémás az átkelés, hiszen itt az európai útról kell letérni a községbe vezető megyei útra, így aki nem a községbe szeretne eljutni is kénytelen várni, ha előtte a községbe tartó gépjármű várakozik. A többi kijárónál nincs sorompó, sem hangjelzéses figyelmezetés, így ezek az átkelők balesetveszélyesek. Településhálózat Regionális repterek és nagyvárosi vonzáskörzetek 34 Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Amint az ábrán is látható Karcfalva nem található egyik százezer lakosúnál nagyobb város vonzáskörzetébe sem. A legközelebbi nagyvárosok közúton, Brassó 120 km, Marosvásárhely 136 km, Bákó 149 km távolságra találhatók. Ezek a nagyvárosok, gyorsforgalmi utak hiányában gépkocsival 2-3,5 óra alatt

közelíthetők meg. Bukarest 289 km-re helyezkedik Karcfalvától. A megyeszékhely 23 km távolságra található a községtől. A 2. ábrán láthatóak a megye városainak vonzáskörzetei. A megyeszékhely viszonylag kis távolságra van (23 km), így Csíkszereda vonzáskörzetébe tartozik a község. A 2. rangú települések közül Gyergyószentmiklós van a legközelebb (81 km), Udvarhely 63 km távolságra van. Karcfalvához a legközelebbi város a 3. rangú besorolással rendelkező Balánbánya (16 km). Karcfalva nem tartozik az említett városok vonzáskörzetébe. Központi funkciókkal a megyeszékhely látja el a községet. A megyeszékhely, valamint 2. és 3. rangú települések vonzáskörzete Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro 35 Karcfalva község közigazgatási területe

Karcfalva határos Szenttamás, Dánfalva, Szentmihály, Gyergyóújfalu és Vasláb községekkel. Az említett települések közül, Karcfalva Szenttamással és Dánfalvával van közvetlen szomszédságba. A közvetlen közelség előnyt jelenthet, amennyiben a községek közreműködnek, ugyanakkor egymás erősségeit is kiolthatják, amennyiben ugyanolyan beruházásokat kezdeményeznek. Karcfalva a helyi jégpálya vonzerejére építve, a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználásával, felcsík potenciális gazdasági és szolgáltatói centrumává válhat. A községeket ezek a tények is közös együttműködésekre predestinálják. Közlekedési elérhetőség Repterek Légvonalban, karcfalvához közel, 200 km-es távolságon belül a következő városok repterei találhatók: Marosvásárhely, Jászvásár, Bákó, Nagyszeben, illetve a közeljövőben megépülő Brassó-Vidombák reptér. A repterek közúton 3,5-4,5 óra alatt érhetőek el, gyorsforgalmi utak nem segítik a repülőterek elérhetőségét, az út 10-20%-os többletköltséget jelent. A helyiek egyik kedvenc úti célja Budapest. Ez a legközelebbi működő, Marosvásárhelyi reptérről, reptéri beszállással 6 óra alatt érhető el, közúton pedig 8-9 óra, így nem igazán versenyképes ez a járat a helyieknek. A marosvásárhelyi reptér a belföldi járatok kívül, jelenleg a következő országokba indít nemzetközi járatokat: Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország, Németország. A kolozsvári, Avram Iancu nemzetközi repülőtér 250 km-es közúti távolságban található. Innen belföldi járatokon kívül 24 külföldi reptér érhető el, az európai városokon mellett Tel Aviv is. A város a globális légi közlekedés rendszerébe csatlakozik Bécsen és Münchenen keresztül. 206 km-re található a nagyszebeni repülőtér is, ahonnan szintén Bécsen (Austrian) és Münchenen (Lufthansa) keresztül érhetők el a globális destinációk. A jászvásári reptér, szintén 250 km-re van járható közúton. A város a nemzetközi forgalomhoz is csatlakozik, hiszen az Austrian légitársaság is indít járatokat. 36 A repterek turisztikai hatása igencsak bizonytalan, hiszen a repterektől, a községig nagy távolság mellett az autóbérlési díjak is 40-60%-kal magasabbak a nagy nemzetközi repterek áraihoz képest. Autópályák A község elérhetősége javulhat, amennyiben a Jászvásár-Marosvásárhely autópálya, és adott esetben az ahhoz csatlakozó kolozsvári szakasz, vagy gyorsforgalmi út megépül. Az autópályára legközelebb a gyergyóditrói feljárónál lehet majd csatlakozni, ami közúton 50 km távolságot jelent Karcfalváról. A másik készülőben lévő gyorforgalmi út, ami Bákótól egészen a magyarországi határátkelőig vezetne. Karcfalva irányából az autópályára Kézdivásárhelynél lehet majd felhajtani. Ingázás Gyakorlatilag nincs olyan karcfalvi, aki 200 lejnél többet szánna ingázási költségekre, azaz vasúttal akár 70 km, busszal pedig legfeljebb Csíkszeredáig lehet eljutni ebből az összegből. A lakosság 9%-a érzi úgy, hogy jelentősen befolyásolja lehetőségeit, hogy nem megfelelőek a közlekedési lehetőségei, ugyanakkor a karcfalviak 44%-a nem rendelkezik autóval, azaz a tömegközlekedést kell igénybe venniük. Ilyen összefüggésben vagy sokat kell tenni a tömegközlekedés fejlesztéséért, vagy pedig helyben, a térségben kell megteremteni a megfelelő szolgáltatásokat.

Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége Oktatás A községben az iskolai és óvodai ellátás számszerűleg megfelelőnek mondható. Óvoda Karcfalván és Jenőfalván is van, napköziotthonos óvoda pedig Jenőfalván található. Bölcsőde egyelőre nincs a községben. I-IV osztályos elemi iskolával a község mindkét faluja rendelkezik, V-VIII osztály pedig csak Karcfalván működik. Középiskola legközelebb Dánfalván található, azonban a diákok nagy többsége Csíkszeredában tanul tovább. A karcfalvi jégpálya működése miatt az ifjúsági jégkorong csapatok és gyorskorcsolyások is jelentős sikereket értek el. Ezek a sportágak számos diákot vonzanak a községbe, így egyrészt fontos lenne az oktatási intézmények felújítása, korszerűsítése, másrészt a sportosztályok létrehozása. A más községekből érkező diákoknak továbbá fontos lenne egy bentlakás üzemeltetése. Távlati tervekben gondolkodva, ahhoz, hogy a diákok a 8. osztályt elvégezve is tudják egy időben folytatni a tanulmányaikat és a sportot is professzionális szinten űzni, elengedhetetlen lenne a Dánfalvi középiskolában is sport osztályt indítani, illetve bentlakást működtetni. Még tovább gondolva, egyetemi együttműködés is lehetséges lehetne. Egészségügyi ellátás A község rendelkezik család orvosi rendelővel, fogorvosi rendelővel, valamint egy gyógyszertárral. A kérdőívben megkérdezett személyek 83%-a, tehát a község lakóinak nagy része, helyben veszi igénybe a családorvosi szolgáltatásokat. A fogorvosi szolgáltatásokat viszont csak 16% veszi igénybe a községben, nagyrészük inkább Csíkszeredába jár fogorvoshoz. A fogorvosi rendelő tehát korszerűsítésre szorulhat. Mentőállomás viszonylag közel, Madarason van, körülbelül 3 km távolságra a községtől. Mentővel tehát körülbelül 15-20 perc alatt lehet elérni a megyei korházat. A község egészségügyi szempontból távol esik a legközelebbi, csíkszeredai, megyei kórháztól. Ezért a helyi egészségügyi ellátórendszer fejlesztése szükséges. Fontos lenne egy egészségügyi központ létrehozása, orvosi laborral akár Dánfalvával és Szenttamással közösen. 37 A községben működő professzionális sportnak és annak fényében, hogy a hokipályának köszönhetően, más sport klubok is tartózkodnak a községben, valamint a létesítmény számos sport rendezvénynek ad otthont, megfontolandó lenne egy sportorvosi rendelő létrehozása. A lakosság 20%-a nem rendelkezik egészségbiztosítással, vagy nem tud róla ez a szám igen magas.

Építésügy Egy főre eső lakófelület 1992-2013 25 20 15 10 5 0 Építkezési engedélyek 2002-2014 12 10 8 38 6 4 2 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2014 Alte cladiri Cladiri administrative Cladiri rezidentiale pentru colectivitati Cladiri rezidentiale (exclusiv cele pentru colectivitati) A népesség folyamatos csökkenésének köszönhetően egyre nagyobb az egy főre eső lakható terület. A községre jellemző, hogy a munkavállalás céljából külföldre migráló fiatalok visszaköltözve nem tudják mibe fektetni a pénzüket. Így valószínűsíthető, hogy a külföldön megkeresett, félretett pénzüket máshol fogják elkölteni, vagy befektetni. A 4. ábrán jól látható, hogy utoljára 2002-ben volt magasabb az építkezési engedélyek kérése, azóta alacsonyabb az építkezési hajlam. Összehasonlításképp Pálfalván, ahol a lakosság és a gazdaság növekedik, évente 2-3-szor több építkezési engedélyt kérnek. Építésügyi szempontból problémát jelent, hogy a község belterületének jelentős részét az Olt veszélyezteti, de az Oltba nyugatról érkező folyóvizek is jelentős veszélyt jelentenek.

Karcfalva árvízveszélyes területei 1. forrás: ANCPI Geoportal Karcfalva árvízveszélyes területei 2. 39 Akármelyik hivatalos kijelölést vesszük is figyelembe, a belterület több, mint 50%-a van veszélyben, azaz kiemelten fontos, hogy olyan építésügyi szabályozás készüljön, amelyik ezt figyelembe veszi: új építkezések esetében jellemzően a veszélyeztetett zónán kívül kell területet keresni. A lakásállomány törzsét az 1960-1990 között épült lakóházak adják. A régebbi épületek nem jellemzőek, az újabbak pedig a beszűkülő anyagi lehetőségek miatt nem terjedtek el, viszont érzékenyek faluképi szempontból.

Megkérdezettek által használt ingatlanok: építés éve, adott évben épült lakóházak 1960; 5 1972; 6 1940; 2 1992; 2 Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás jelenleg nem működik a községben, pedig fentebb leírt okok miatt is nagy szükség lenne rá. A kérdőíves kutatásban megkérdezettek 12%-a indítana szívesen valamilyen vállalkozást. Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadásban legközelebb Csíkszeredában lehet részesülni. Okmányiroda A különböző okmányok, mint a személyazonossági igazolvány, útlevél, forgalmi engedély, vezetői engedély igénylése Csíkszeredában intézhető. 40 Kulturális intézmények Mindkét falu rendelkezik kultúrházzal, Karcfalván jó állapotban van, Jenőfalván jelenleg újítják. Ezáltal a község otthont adhat különböző kulturális rendezvényeknek. A kérdőíves kutatás alapján község lakóinak körülbelül a fele gondolja úgy, hogy van színházba/operába járási lehetőség helyben. Viszont a lakósság mindössze 20%-a jár havonta vagy gyakrabban színházba/operába. Más tevékenységek iránt alacsonyabnak mondható az érdeklődés, mint pl kozmetika, fodrászat, fitness, így indokolt lenne folytatni a meglévő színházi programokat, illetve szélesebb körben is kedvelt kulturális programoknak az indítása is a községben. Az iskolarendszer fejlődéséhez és a kulturális élet felpezsdítéséhez fontos lenne egy több funkciós könyvtár létesítése is. A könyvtár épülete különböző más kulturálisrendezvényeknek is otthont adhatna. Bank, pénzügy Karcfalva rendelkezik CEC bankfiókkal és CEC bank automatával. Ennek a bankfióknak a helyi működése előnyt jelent abból a szempontból, hogy a község lakói helyben fel tudják venni a különböző földalapú támogatásokat és a környező község lakói is itt intézhetik a pénzügyeiket. Akik viszont más bankhoz tartoznak, és nem szeretnének kezelési költséget fizetni, kénytelenek utazni más helységekbe, legfőképp Csíkszeredába, hogy végrehajthassák a pénzügyi tranzakcióikat. Az alacsony ellátottsági szint is magyarázhatja, hogy a megkérdezettek 41%-ának egyáltalán nincs bankkártyája.

Úthálózat Községi utak: DC 82: Karcfalva-Jenőfalva 636 m 4.500 mp DC 83: Karcfalva-Madicsa 4.503 m 36.100 mp DC 84: Karcfalva-Lóvész 1. 553 m 4.424 mp DC 85: Karcfalva-Lóvész 2. 1.484 m 10.388 mp Egyéb utcák: 23.800 m 165.088 mp (133.888 mp) 3 Mezőgazdasági utak: 674.400 mp Erdészeti utak: 27.700 m 74.200 mp Fagu Ingust I Cirta Loc Cirta Pietrosu Piet. ramific Borviz 1.500 m 7.100 m 5.000 m 2.800 m 1.000 m 10.300 m A belterületi utakkal a lakosság 39%-a elégedetlen, az elégedettek körébe főleg az idősek tartoznak. A külterületi utakkal valamivel elégedettebbek a karcfalviak, de az eltérés nem jelentős. Kerékpárutak építését 59% látja szükségesnek. 41 Ivóvíz és szennyvíz A szennyvízhálózat hossza 15.498 m, míg a kiépült ivóvíz-hálózaté 13.300 m. Az ivóvízzel kapcsolatban a rákötési hajlandóság eléri a 85%-ot, a szennyvízzel kapcsolatban ez mindössze 55%. Földgáz-szolgáltatás A felmérés szerint a földgáz-szolgáltatást egyetlen megkérdezett sem igényelné. 3 2011/25 helyi tanácsi határozat szerinti érték szerepel zárójelben.

IV. GAZDASÁGSZERKEZET Területhasználat, gazdálkodás Karcfalván a jellemző területhasználati forma a legelős-kaszálós művelés, ami a terület mintegy 5/8 részét jelenti. A község szarvasmarhatartó potenciálja extenzív ökologikus tartásban közel 1.800, eltartóképessége eléri a 4.000 egyedet. A község belterületétől távolabb található legelős és kaszálós területek beerdősödéi folyamata megfigyelhető, ezzel a mezőgazdasági potenciál csökken, ami az állattartásra kedvezőtlen hatást gyakorol, ugyanakkor mivel ezek a területek nincsenek erdészeti gondozásban sem, a köztes állapot a nem megfelelő hasznosítás kockázatával jár. A Natura 2000 területek közül négy érinti Karcfalva területét, de a mezőgazdasági hasznosítást nagyon kis területen befolyásolja. 7.994 ha terület hasznosítási formánként Terenuri degradate si neproductive 2 Cai de comunicatii si cai ferate Ocupata cu constructii Ocupata cu ape, balti 119 124 188 Paduri si alta vegetatie forestiera Finete 1369 3427 42 Pasuni 1746 Arabila 1019 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500

Mezőgazdasági területek Erdős területek 43

NATURA 2000 területek 44 Észak-nyugaton: Dél-nyugaton: Keleten: Depresiunea şi Munţii Giurgeului, ROSPA0033 Harghita Mădăraş, ROSCI0090 Depresiunea şi Munţii Ciucului, ROSPA0034 Muntii Ciucului, ROSCI0323 Csíkkarcfalva község mezőgazdasági adottságai némileg kedvezőbbek a Hargita megyei átlagnál, szántóföldből valamivel többel rendelkezik, ám a mezőgazdasági terület 84 százalékát kitevő kaszálók és legelők miatt az szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas. Ezeknek az adottságoknak megfelelően a gazdaságok az állattartásra fektetik a hangsúly, szántóföldi műveléssel szarvasmarha és/vagy juhtartást kombinálnak. A gazdaságok több vizsgált jellemzője is arra utal, hogy a községben a térséghez képest viszonylag alacsonyabb intenzitású agrártevékenység zajlik: traktor a megyei átlagnál kevesebb van (de azon belül új traktor több), és kivétel nélkül minden más, a műveléshez szükséges eszközből is. Szekérből is látványosan kevesebb van, amiből arra következtethetünk, hogy a hiányos eszközellátottság oka nem a technikai elmaradottság, hanem a nem mezőgazdasági tevékenységeknek köszönhetően a mezőgazdasági termelés visszafogása, gyakran a saját célra történő élelmiszertermelésre korlátozása. Ezt sugallja az is, hogy az eladások is alacsonyabbak a térséginél (csak a tej esetében nincsenek a megyei átlag alatt). Ha azonban a község lakosságának jövedelemszerkezetét nézzük az derül ki, hogy a családok legfontosabb pénzbeli jövedelmét képező fizetések és nyugdíjak után a mezőgazdaságból származó következnek, azaz a mezőgazdaság továbbra is fontos megélhetési forrása a község lakosságának.

Csíkkarcfalva mezőgazdasági területének megoszlása (Mezőgazdasági Összeírás 2010) Hargita megye Csíkkarcfalva Hektár % Hektár % Szántóföld 45860,46 12,8 975,48 15,7 Családi kert 2041,03 0,6 17,1 0,3 Kaszáló és legelő 310144,28 86,5 5213,15 84,0 Állandó kultúrák 298,64 0,1 0,5 0,0 Használt mezőgazdasági terület 358344,41 100,0 6206,23 100,0 Használatlan mezőgazdasági terület 13940,14 0 0 A község általános gazdasága szempontjából tehát a mezőgazdaság stratégiailag is jelentős potenciált képvisel, a mezőgazdaság további korszerűsítése, a gazdaságok termelékenységének növelése elengedhetetlenül fontos jövőbeli feladat. A mezőgazdasággal foglalkozók köre azonban rendkívül heterogén, míg egyes családok megélhetésében központi fontosságú, mások számára mellékes, és egyesek inkább csak hagyományból vagy hobbiból gazdálkodnak a különböző gazdaságok sikerességét pedig különböző mértékű és jellegű támogatással lehet segíteni. A továbbiakban a községben található fontosabb gazdaság-típusokat fogjuk leírni, majd ezek számára néhány általános fejlesztési szempontot megfogalmazni. A megművelt mezőgazdasági terület nagysága alapján a községben a gazdaságok négy nagyobb kategóriáját különböztethetünk meg. Bár egyáltalán semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem folytató lakossága a községnek mint általában a székelyföldi falvaknak valószínűleg alig van 4, a lakosság több mint egy harmada (39,1%) magát nem gazdálkodónak tekinti. Kisebb mértékű kerti művelés és baromfitartás azonban minden bizonnyal ezekre a háztartásokra is jellemző, azaz nem sokban különböznek azoktól, akik egy hektár alatti terület művelése mellett magukat gazdálkodóknak tekintik ez utóbbiak által megdolgozott terület 60%-a kert, szarvasmarhát és disznót ritkán tartanak, a baromfitartás viszont jellemző rájuk. A község háztartásainak tehát majdnem felét (47,8 százalékát) olyan élelmiszertermelő gazdaságoknak tekinthetjük, amelyeknek e tevékenységéből pénzbeli jövedelme nem származik, elsősorban nem mezőgazdasági jövedelemből élnek (fizetésből vagy nyugdíjból), és amelyek közül a fiatalabbak nem is tekintik magukat gazdálkodóknak. 45 A családok egynegyede viszont már jelentősebb, de a megélhetés szempontjából még mindig csak másodlagos fontosságú gazdálkodást folytat. Ezekre az 1-5 hektáron gazdálkodó családokra már jellemző a marhatartás (a családok 27,6 százaléka tart tehenet, jellemzően egyet-kettőt), általános körükben a disznó és baromfitartás. A célja azonban ezeknek a gazdaságoknak sem az árutermelés, a gazdálkodásból befolyó pénzbeli jövedelemhez jutás: a tej- vagy a különböző termények eladásából származó pénzbeli jövedelem elenyésző fontosságú e családok jövedelemszerkezetében. Fontos azonban, hogy bár e a családok elsősorban fizetésből élnek (a legfiatalabb gazdálkodói csoportról van szó, amelyek így a legnagyobb mértékben dolgoznak a mezőgazdaságon kívül), a földtulajdonuk után kapott agrártámogatás a fizetés után a legfontosabb pénzbeli jövedelemforrásuk. Egy harmadik gazdálkodói csoportot az 5-10 hektáros gazdaságok képeznek, amelyek egyharmada tart a fentieknél jelentősebb számú szarvasmarhát (átlagosan 6,5-öt) vagy juhot (átlagosan 44,8-at). Ez a 4 Egy 2012-ben a CDC Country Consulting Kft. és a Vidékkutató Központ által végzett kutatásból tudjuk, hogy a Hargita megyei falusi háztartások kevesebb, mint egy százaléka nem folytat semmilyen mezőgazdasági tevékenységet (lásd: http://ruralstudies.ro/hirek.html)

csoport amely a falu összes háztartásának egytizedét teszi ki (10,4%) már nagymértékben támaszkodik a mezőgazdaságból származó jövedelmére, a használt terület után járó szubvenció a legfontosabb e családok jövedelemszerkezetében. Lényeges jellemzője e gazdaságoknak azonban, hogy ezek számára is valamelyik családtag nem mezőgazdasági eredetű fizetése fontosabb, mint a mezőgazdasági termények eladásából származó jövedelme, ez utóbbi csak harmadik a sorrendben. A legintenzívebb gazdálkodói tevékenységet folytató, 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodó gazdaságok az előző típushoz számos tekintetben hasonlítanak. Ám amellett, hogy azoknál több állatot is tartanak (egyharmaduk tart marhát, 88,9 százalékuk juhot, az átlag marhaszám 7,7 és az átlag juhszám 64,8) ez az egyetlen olyan háztartástípus, amelynek jövedelmében a termény eladások is megelőzik a nem mezőgazdasági jellegű jövedelmeket. Lényeges azonban, hogy a mezőgazdasági támogatás jelentősége ezek esetében is meghaladja eladásokból származó jövedelemét. A község mezőgazdaságában résztvevők fentiekben vázolt rétegzettsége alapján úgy gondoljuk, hogy a község mezőgazdaságát segíteni óhajtó fejlesztési stratégia elsősorban a két utóbbi típusra kell koncentráljon. Két legfontosabb célja a leginkább piacorientált, és így leginkább vállalkozásszerű 10 hektár fölötti gazdaságok versenyképességének folyamatos segítése, valamint az 5-10 hektáros gazdaságok segítése, azok vállalkozás-jellegének erősítése kell legyen. Ezek mellett azonban a kisebb gazdaságok fennmaradása is sok szempontból kívánatos, hisz ezek hozzájárulnak mind a községre és a térségre jellemző sajátos életforma fennmaradásához, illetve az alternatív élelmiszer termelés európai trendjébe is jól illeszkednek. Gazdaság-kategóriák méret szerint (százalék) Csíkkarcfalva Térség Nem gazdálkodik 39,1 44,2 52,3 1 ha alatt 8,7 9,6 59,8 1-5 ha 25,2 21,4 42,2 5-10 ha 10,4 12,8 40,5 10 ha fölött 7,8 6,2 44,3 nincs adat 8,7 5,8 - Összesen 100 100 - Megérdezett átlag életkora 46 A gazdaságok területének használat szerinti megoszlása (átlagértékek százalékban) 12 község átlaga Csíkkarcfalva Szántó Kert Kaszálólegelő Szántó Kert Kaszálólegelő 1 ha alatt 31,8 44,6 13,8 13,0 60,0 17,0 1-2 ha 34,5 5,1 50,5 28,5 0,0 56,8 2-3 ha 23,6 5,4 59,8 19,3 0,0 73,9 3-4 ha 22,3 3,6 65,6 18,1 0,0 79,7 4-5 ha 30,6 2,0 59,0 31,3 0,0 68,8 5-10 ha 24,6 3,4 60,7 21,5 0,3 77,8

12 község átlaga Csíkkarcfalva Szántó Kert Kaszálólegelő Szántó Kert Kaszálólegelő 10-20 ha 29,9 2,5 57,5 24,5 0,0 70,8 20 ha fölött 33,7 1,0 58,8 10,0 0,0 90,0 Összesen 24,9 10,2 45,6 18,1 8,6 53,9 A gazdaság-kategóriák állatállománya (átlagértékek) Szarvasmarha (összesen) Juh Kecske Disznó Tyúk Ló Csíkkarcfalva 1 ha alatt 0,2 1,0 0,0 0,1 6,9 0,0 1-5 ha 0,7 4,7 0,6 1,2 5,5 0,6 5-10 ha 2,2 29,8 0,7 2,3 8,7 0,6 10 ha fölött 2,6 57,6 0,1 7,6 15,2 1,2 Gazdálkodó népesség Összesen 1,2 17,1 0,4 2,2 7,8 0,6 A szarvasmarhát és juhot tartó háztartások aránya és ezek körén belül az átlag állatszám Tart szarvasmarhát Átlag marhaszám Tart juhot Átlag juhszám Nem gazdálkodik 0 0 0 0 1 ha alatt 10,0% 2,0 10,0% 10,00 1-5 ha 27,6% 2,5 62,1% 7,6 5-10 ha 33,3% 6,5 66,7% 44,8 10 ha fölött 33,3% 7,7 88,9% 64,8 Teljes község 15,2% - - - Gazdaságok felszereltsége (százalék) 47 Csíkkarcfalva Térség átlaga Traktor, 0-5 éves 10,0 3,9 Traktor, 5 évnél régebbi 13,0 28,5 Eke 28,0 37,3 Vetőgép 6,0 9,3 Trágyázó és műtrágyázó gép 2,0 6,4 Permetező gép 6,0 10,8 Kombájn 0,0 3,2 Kaszálógép 30,0 39,3 Forgató 9,0 19,5 Bálázó 1,0 6,1 Pityókaszedő-gép 0,0 2,3

Csíkkarcfalva Térség átlaga Kultivátorozó 10,0 13,7 Borona, tárcsa 21,0 27,7 Remorka 16,0 19,3 Szekér 24,0 54,9 A gazdálkodók eladásainak gyakorisága növényi termékek (százalék) Térség átlaga Csíkkarcfalva Burgonya, étkezési célú 18,9 20,0 Széna 3,9 - Búza, étkezési célú 2,2 - Takarmánynövény 1,8 1,4 Búza, takarmány 1,5 1,4 Alma 1,0 - Zab 0,4 1,4 Szilva 0,2 - Rozs 0,1 - A gazdálkodók eladásainak gyakorisága - állati termékek (százalék) 48 Térség Csíkkarcfalva Tej 19,6 14,3 Marha, borjú 11,4 7,1 Disznó 6,9 2,9 Sajt 4,5 5,7 Juh, bárány 3,6 2,9 Baromfi 1,9 1,4 Túró, orda 1,8 2,9 Gyapjú 0,8 Méz 0,3

A háztartások jövedelmeinek fontossága (átlagértékek, 1=legfontosabb, 5=nem volt ilyen jövedelmük) nem gazdálkodik 1 ha alatt 1-5 ha Csíkkarcfalva 5-10 ha 10 ha fölött Teljes község Térség Havi (fix) fizetés 2,70 3,80 2,29 2,30 2,33 2,62 2,86 3,21 Nyugdíj, betegnyugdíj 2,96 2,20 3,57 3,50 3,50 3,15 3,26 2,37 Segélyek (GYES, gyerekpénz, munkanélküli, rokkant) 4,38 4,20 4,43 4,40 4,50 4,39 4,05 - Külföldi munka 4,58 5,00 4,70 4,80 5,00 4,71 4,54 4,85 Tej eladásából származó pénz Termények, állatok eladásából származó pénz részese- Közbirtokossági dés, erdő utáni jövedelem Állami szubvenció a mezőgazdaságra Hargita megye 5 4,78 4,90 4,22 3,80 2,75 4,38 4,40 4,44 4,53 4,90 3,70 2,91 2,11 3,96 4,20 4,70 4,37 4,56 2,73 1,44 1,00 3,35 3,58 3,41 4,16 4,50 4,30 3,80 3,22 4,11 3,90 4,50 Alkami munka, napszám 4,80 5,00 4,85 4,64 5,00 4,83 4,49 - Egyéb (vállalkozás, osztalék stb.) 4,89 4,60 4,85 4,60 4,50 4,79 4,82-49 5 Egy 2012-ben a CDC Country Consulting Kft. és a Vidékkutató Központ által végzett kutatás alapján (lásd: http://ruralstudies.ro/hirek.html)

Vállalkozások Ahhoz, hogy fel tudjuk térképezni Karcfalva gazdasági helyzetét, a Románia vállalkozásainak listája nevezetű honlappal kötött szerződés alapján adatokat szereztünk a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. Gazdasági társaságok száma 70 60 50 40 30 20 10 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A fenti ábra alapján szemügyre lehet venni, hogy a 2005 és 2013 közötti időszakban számszerint hány vállalkozást regisztráltattak. 2008-ig enyhe növekedés észlelhető, és az utána következő csökkenés értelemszerűen a válságnak tudható be. 2010 és 2013 között elenyésző a változás mértéke. Profit a gazdasági súly alapján 50 2% 1% 0% -1% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-2% -3% -4% -5% -6% Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Amint lehet látni, csak 2006 és 2007-ben volt pozitív mérlege a vállalkozásoknak. Nagyobb csökkenést a 2009-es és a 2012, illetve a 2013-as év hozott. A lenti ábránál az ezer főre jutó gazdasági társaságok számát lehet látni. Ebben a lebontásban jobban kitetszik a 2008-as és a 2011-es növekedés. Míg Hargita megye országos viszonylatban hetedik helyen található a vállalkozási kedv viszonylatában, addig Karcfalváról ez már kevésbé mondható el, szinte fele annyi aktivitás jut ezer főre, mint Hargita megye esetében.

Ezer lakosra eső gazdasági társaságok száma 30 25 20 15 10 5 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Megyei Helyi Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A helybeliek közel 10%-a lenne szívesen vállalkozó, ami az átlagos foglalkoztatási számot figyelembe véve 30% új munkahelyet jelenthet potenciálisan. Az említett témakörök a mezőgazdaságot, a szolgáltatást és a kereskedelmet, valamint a vendéglátást jelölték meg. Az új vállalkozók becsült száma nem teszi szükségessé helyi vállalkozásfejlesztési központ létesítését. Foglalkoztatás A kérdőíves felmérés szerint a lakosság 35%-a rendelkezik olyan rendszeres havi bevétellel, ami munkavégzéshez köthető. A fiatalok közül a nagy többségnek nincs munkahelye, a 25-44 év közötti korosztály azonban többéségben rendelkezik munkahellyel. A foglalkoztatás egy része bejelenetett, helyi vállalkozásnál vagy intézménynél, jelentős része azonban nem a községben van, vagy nem bejelentett. 51 Foglalkoztatottak aránya korcsoportonként 18-24 25-44 45-64 65+ 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

Családok havi összjövedelme 12% 4% 23% 23% 38% -1000 1000-2000 2000-3000 3000-4000 4000- Mivel átlagosan három fő él egy háztartásban Karcfalván, az átlagos 1800-2000 lejes érték mindössze kevesebb, mint 700 lejes havi jövedelmet jelent fejenként, ami nagyon alacsonynak mondható. A továbbiakban a foglalkoztatottak számának alakulását lehet megvizsgálni két adatforrás szerint. Lehet látni, hogy a gazdasági társaságok által regisztrált foglalkoztatottak száma magasabb mint az INS által regisztráltak száma. Foglalkoztatottak számának az alakulása 2005 és 2013 között 52 250 200 150 100 50 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 alkalmazottak INS szerint gazdasági társaságok alkalmazottai Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis és Lista Firme szerződés A helyi szinten alacsonyabb az átlagos foglalkoztatás a gazdasági társaságoknál, mint megyei szinten. Az adatok változása nagyjából azonosan történt helyi és megyei szinten.

Átlagos foglalkoztatás a gazdasági társaságoknál megyei és helyi szinten 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Megyei Helyi Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A beregisztrált vállalatok által foglalkoztatott személyek átlagos száma 6 5 4 3 53 2 1 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Ha az átlagban vett alkalmazottak számát vesszük, a gazdasági társaságoknál, akkor szemmel láthatóan folyamatos csökkenés volt 2005-től 2013-ig, kisebb növekedéssel 2011-ben.

A foglalkoztatás és a gazdasági társaságok száma megyei és helyi szinten 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 HR - vállalkozások helyi vállalatok HR - alkalmazottak Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A fenti ábrán egy többszörös összehasonlítás látható helyi és megyei szinten, a gazdasági társaságok adataira vonatkozóan, mégpedig a társaságok és a munkahelyek számát illetően. A gazdasági társaságok számát nézve Karcfalva két év kivételével mindvégig nagyobb aránnyal rendelkezett, mint a megyei átlag. Karcfalva 2005-ben egyenlően indított, majd 2006-ban kisebb átlaggal rendelkezett, mint Hargita megye. A megyei adatokhoz viszonyítva Karcfalván 2008-ra jóval maga mögött hagyta a megyei átlagot, ekkor elérte a másfélszeres növekedést a 2005-ös adatokhoz viszonyítva. Azt követően újra csökkenésnek indultak az adatok a válság következtében. 2010 és 2013 között a vállalkozások száma enyhén ingadozott. 2013-ra újra megközelítette a megyei számadatokat. Ami viszont itt lényeges, az lenne, hogy 2005 képezi a 100%-ot, és ez az arány az elkövetkező években nem esett alá, hanem kisebb nagyobb növekedést regisztráltak. Ami a társaságok által biztosított munkahelyek számát illeti, Karcfalva csak 2008-ban tudta kicsivel megelőzni a megyei átlagot. A többi évben alább maradt, úgy a megyei átlaghoz, mint a 2005-ös 100%-os átlaghoz viszonyítva. 54 A következőkben a foglalkoztatottak számát fogjuk szemügyre venni, 1992 és 2013 között. A gazdasági társaságokra vonatkozóan, mint már említettem, csak 2005-től kezdődően vannak adatok. Az adatokat a teljes lakosságra vetítve van kiszámolva, helyi (INS és listafirme.ro), megyei, regionális és országos szinten. A rangsor élén a regionális adatok vannak végig, őt követi a megyei és az országos, felváltva egymást. A helyi adatok sajnálatos módra jóval elmaradnak a többi átlaghoz viszonyítva. A 90-es évek közepén az akkori válság viszonylag erősen érintette a karcfalvi lakosokat, ami csak az ezredforduló után kezdett újra növekedni. A csúcsértéket 2004-ben regisztrálták, az azt követő értékek nagyjából a felére csökkentek.

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 A foglalkoztatottak száma a teljes lakosságra vetítve 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% INS helyi Helyi valós országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis és Lista Firme szerződés A nettó átlagbérekre vonatkozóan csak a nemzeti statisztikai hivatal oldala rendelkezik adatokkal, amik legkisebb lebontásban csak megyei szinten vannak. Az ábra jól mutatja, hogy melyek azok a szektorok, ahol az átlagbér kimagaslik a többihez viszonyítva, és melyek azok a szektorok, ahol az átlagbérek a sor végén kullognak. A megyei átlagok egyik szektor esetében se haladják meg az országost és a regionális átlagokat. A kitermelő ipar, az áramellátást biztosító, az információ és kommunikáció, illetve a közigazgatási és egyéb szolgáltatások szektorának az átlagbérei a legmagasabbak, úgy országos, mint regionális és megyei szinten. Viszont ezeknél az értékeknél a megyei átlag jóval a regionális és az országos átlag mögött marad. Amit viszont érdemes megemlíteni, az lenne, hogy a turizmus esetében az országos és a regionális értékek a legalacsonyabbak, ami akár arra utaló jel lehet, hogy nincsenek eléggé kiaknázva az ilyen jellegű lehetőségek, és nem részesülnek kellő figyelembe. 55 A nettó átlagbérek szektoronként a 2013-as évben Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis

Karcfalviak kereseti elvárásai (nettó érték lejben, esetszám) 1500; 16 1000; 11 2000; 11 3000; 5 A fenti ábrán látható, hogy munkahelyváltáshoz alapvetően 1000-2000 lejes nettó tartományban kell álláslehetőségeket biztosítani. Ez igencsak kétséges a megyében jellemző szektorok és átlagbérek vonatkozásában, azaz a magas bérelváráshoz új gazdasági megoldások szükségesek. Gazdaságszerkezet A következő három ábra Karcfalva gazdaságszerkezetét ábrázolja, három évben: 2005, 2008 és 2013- ban. Karcfalván bejegyzett gazdasági társaságok a 2005-ös évben 56 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% munkahelyek száma gazdasági súly Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Az első vizsgált évben az élelmiszeripar, a faipar és az építkezés gazdasági súllyal rendelkeztek. Ami a gazdasági társaságok által biztosított munkahelyeket illeti, főleg a faiparnál regisztráltak, illetve a ke-

reskedelemnél is kiemelendő az arány. Elenyésző számával a feldolgozó ipar is megemlítendő. A faiparnak a nagy gazdasági súlya főleg annak tudható be, hogy a településen egy bútorgyár működik, amely majdnem a teljes arányból felét képezi, ami a munkahelyek számát illeti. Karcfalván bejegyzett gazdasági társaságok 2008-ban 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% munkahelyek száma gazdasági súly Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A következő év 2008, ami a válság előtti évnek számít. Az előző vizsgált évhez viszonyítva a faiparnál kisebb csökkenés észlelhető úgy a gazdasági súlynál, mint a munkahelyek szempontjából. Megnövekedett a kereskedelmek gazdasági súlya, a foglalkoztatottak száma a 2005-ös adatokhoz viszonyítva nem sokat változott. Az élelmiszeripar elvesztette a gazdasági súlyát, az előző vizsgált évhez viszonyítva. Új szektornak számít a mezőgazdaság, az erdészet és a kitermelőipar. 57 Karcfalván bejegyzett gazdasági társaságok 2013-ban 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% munkahelyek száma gazdasági súly Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés

2010. január március május július szeptember november 2011. január március május július szeptember november 2012. január március május július szeptember november 2013. január március május július szeptember november 2014. január március május július szeptember STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 2013-ban (főleg) a faipar és a kereskedelem továbbra is vezető gazdasági súllyal rendelkezik, illetve tovább növekedik a mezőgazdaság gazdasági súlya. Az építőipar fokozatosan esett vissza, a kitermelőipar a 2013-as évben már nem szerepelt. A három év összehasonlításánál lehet látni, hogy a faiparnak megnövekedett a gazdasági súlya, illetve a munkahelyek száma, ami több mint 60%-ot képez az teljes arányból, a kereskedelem nagyjából azonos szinten maradt, míg a mezőgazdaság egyre inkább kezd szerephez jutni. A faipar Karcfalva esetében nagyon fontos ipari ágnak számít, hiszen nagy gazdasági súllyal rendelkezik, és sok személynek biztosít munkahelyet. Éppen ezért a fejlesztést akár össze lehetne kötni az iskoláztatással is: szakembereket képezni a feldolgozó- és a faiparba. Mivel a mezőgazdaság gazdasági súlya a vizsgált években fokozatosan növekedett, itt akár célszerű lenne a (főleg a fiatal, de nemcsak) helyi gazdáknak a támogatása, hiszen a mezőgazdasági földterületek kiterjedtsége nem elhanyagolandó és a korcsoport összetétel is arra utal, hogy a 20 és 44 év közötti személyek aránya a legnagyobb, akik a fiatal mezőgazdászok célcsoportját képezhetik. Erre vonatkozóan mindenképp szükséges az információközvetítés a pályázati lehetőségekről, illetve az ehhez szükséges szaktudásra való felkészítés, ami történhet képzések formájában. Munkanélküliség A munkanélküliségi ráta helyi szinten kedvezőbb helyzetről tanúskodik. A megyei, regionális és országos adatokhoz viszonyítva a kezdeti két hónap kivételével, helyi szinten nagyjából végig alacsonyabb rátát regisztráltak. Növekedési tendenciákat mindig év elején és közepén figyelhetünk meg, ami egyfelől arra utalhat, hogy téli időszakra némely munkahely szünetelteti az üzemet, illetve a nyári növekedés pedig arra utalhat, hogy a mezőgazdasági munkákból veszik ki részüket, vagy külföldön tartózkodnak szezonmunka végett. 58 Munkanélküliségi ráta a teljes lakosságra vetítve 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% helyi országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Ugyanakkor a kérdőíves felmérés szerint 8,7% jelölte meg, hogy státusa munkanélküli, azaz a regisztrált munkanélküliek számánál jóval többen vannak munka nélkül ezek a személyek már nem részesülnek segélyben, nem kapnak segítséget a munkakeresésben.

Turizmus Amint láthatni lehetett a gazdasági szerkezetnél, Karcfalva esetében a turizmus elenyésző arányban van jelen. Mivel a település viszonylag jó alapinfrastruktúrával rendelkezik, akár célszerű is lehetne kisebb beruházások révén fejlesztéseket véghez vinni, amivel előrehaladást lehetne kieszközölni a turizmus révén. Főleg a sportra építkezhetne a turizmus, mivel egyfelől rendelkezik egy fedett jégpályával, amit gyakran vesznek használatba. Mindemellett a községben a hagyományos tevékenységek is jelen vannak. Első példaként a manufaktúrát említeném, gyapjú alapanyagból. Második példa az agyagfeldolgozás, aminek úgyszintén nagy hagyománya van a településen, viszont jelenleg nem működik. Ezeknek a fejlesztése is érdeklődőket vonzhat a településre, ami pozitív összhatással lehet. Szálláskapacitás alakulása 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% országos regionális megyei 59 Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis A fenti ábrán a szálláskapacitás látható, ami nem egyenlő a foglalások számával. Látni lehet, hogy 2010- ig egyik szintnek se sikerült túlhaladnia az 1990-ben regisztrált 100%-os kapacitást. Az országos adatok viszonylag stabilan alakultak, a megyeiek csökkentek 2004-ig, majd 2005-ben megnövekedett, a válság egy évre megszakította, majd utána újra növekedni kezdett. A regionális adatok a többihez viszonyítva jobb helyzetben van, főleg 2008-tól (a válság miatt kicsit visszaesik 2009-ben), folyamatosan növekedik. Ezt az arányt valószínűleg annak köszönhető, hogy a Déli-Kárpátokban jól működik a turizmus és gyakrabban történnek fejlesztések, ami azért szükséges, mert népszerű turisztikai célpontok. Mindehhez a 2007-es év is hozzájárulhat, amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez egyfelől a szabadabb mozgást jelenti, másfelől pedig azt, hogy több lehetőség nyílt az Uniós projektek lekérésére. Ami a vendégéjszakák számának alakulását illeti, megyénk gyengébben teljesít regionális és az országos adatokhoz viszonyítva. A regionális adatok itt úgyszintén a rangsor elején vannak.

Vendégéjszakák és szálláskapacitás 200% 150% 100% 50% 0% 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Hargita megyének a lemaradására több ok is utalhat. Elsősorban ami tényezőként említhető, az a turisztikai menedzsment kiforratlansága vagy akár a hiánya. Mindemellett a speciális erőforrások hiányára is utalhat, az innováció hiányára, a helyi vállalkozások passzivitására, vagy éppen az irreguláris működésére. A szálláskapacitás kihasználtsága országos kapacitás regionális kapacitás megyei kapacitás országos regionális megyei 30% 25% 60 20% 15% 10% 5% 0% országos regionális megyei Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Ami a szálláskapacitás kihasználtságát illeti, nem tér el az előbbiekben elhangzott helyzetképtől. A régió aránya itt is maga mögött hagyja úgy az országost, mint a helyit. Hargita megye állása arra utal, hogy a régióbeli arányt bizonyára más megyék értékei emelik (lásd példaként Brassó, Szeben). Megyénk 10% körül ingadozik, így a turizmusra nem lehet alapozni, mint jövedelmező szektorra, anélkül, hogy kialakulna a megfelelő turisztikai menedzsment. A humán tőke hiánya komoly akadálynak számíthat a turizmusi fejlesztések terén. A község és a megye már rendelkezik a természeti adottságokkal, amelyek nincsenek megfelelőképpen menedzselve. Éppen ezért elengedhetetlen az, hogy megteremtődjenek a szükséges erőforrások, legyen az humán, vagy éppen tárgyi. A turizmus fejlesztése kedvezően hathat más területekre is. Ez alatt a foglalkoztatási arány növelésére lehet gondolni, mindemellett hozzájárulna az életszínvonal és a község versenyképességének a növeléséhez.

Karcfalva községben volna esély a turizmus fejlesztésére, mivel rendelkezik egy autentikus tájképpel, olyan építmények találhatók meg a településen, melyet a romániai Nemzeti Örökség Intézete is beregisztráltatott (lásd példaként Karcfalva erődtemplom, falusi házak, porták stb.) a 2010-es történelmi műemlékek sorába. 6 és mindössze 4,5 kilométerre található a településtől Madicsa, amely borvízforrásáról ismert és már fürdőt is építettek. Ahhoz, hogy egy élhető turizmust lehessen a településen kialakítani, fontos, hogy minőségi szállás és ellátás létesüljön, az árak kiegyensúlyozottak legyenek, hogy ne csak a külföldi lakosok számára legyenek igénybe vehetőek, hanem a környékről odautazók számára is. Mindemellett jó megoldást képezhetne az, ha a turizmust összekapcsolnák a szabadidős programok rendezésével, többek közt kihasználva azt a lehetőséget, hogy egy fedett jégpályával rendelkezik. A község egy turisztikai profilt kellene kialakítson, úgy, hogy figyelembe veszi az adottságait és a potenciális kereslethez igazítja. Turizmusfejlesztésre Karcfalván igenis szükség van, azért, hogy meg lehessen teremteni a kulturális és társadalmi pozitív hatást. Ilyen jellegű fejlesztések nem csak a helybéli értékeket növelik, hanem magasabb szinten is. A munkahelyek és a jövedelemteremtés elengedhetetlen a gazdasági életszínvonal növelésénél, és ez akár az optimális turizmus révén is megteremthető. Mindez maga után vonja a tőkebeáramlást is egyaránt. Ahhoz, hogy ez mind lehetővé váljon, elengedhetetlen az olyan markent stratégia, ami tudatosan és hatékonyan van kidolgozva. Elvégre a turizmuspolitikában éppen ez lenne a lényege. A turizmus összetett jelenség, amelynek fejlesztése több területre is pozitívan hathat, éppen ezért anynyira szükséges a településfejlesztés szempontjából. A község turisztikai vonzereje a helyiek szerint: templom, jégpálya, Madicsa. Azaz elmondhatjuk, hogy új beruházások is büszkeségre adhatnak okot, ugyanakkor fontos, hogy a kulturális, sport és egészség-természet vonatkozásban egyaránt van helyi érték: diverizifikált turisztikai kínálat állítható össze. 61 Az események terén még van tennivaló: mindössze a búcsút és a falunapot említették meg a válaszadó mint olyan eseményeket, amelyekre egy idegent is meghívnának. Gasztronómiai szempontból fontos, hogy helyi speciális ételként nem neveztek meg helyi specialitást, hanem túlnyomó részt regionális vagy országos (töltött káposzta, húsleves, stb.), általános ételek szerepelnek. A köztudatban egyértelműen fontos a gyógynövények szerepe, ez azonban nem jelenik meg a válaszok között. 6 Vö.: MINISTERUL CLULTURII SI PATRIMONIULUI NATIONAL: Lista Monumentelor Istorice, 2010 Harghita [http://patrimoniu.gov.ro/images/lmi/lmi-2010_hr.pdf]. Letöltve: 2015. május 7.

V. SWOT 62