Bevezetés a vallástudományba

Hasonló dokumentumok
Bevezetés a vallástudományba

Bevezetés a vallástudományba

Bevezetés a vallástudományba

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó


ü ö ö ő ü ó ó ú ó

Ö Ö ú

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő


Kognitív módszerek a vallástudományban és a hebraisztikában

Kulturálisan posztulált állapotok: Rituális tisztátalanság a kognitív vallástudományban

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő

íő ö Ú ö ö ő í ű í ű í í ű ö í ö Ü ö

í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö

Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É

ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é

Ó ö ü í ü ö ü ü ü ö ü ö ö í ü ü ü ü ö ö í ö ü ö É ü ü ü É ö ü ö ö ü ü ö ü í ü ö í

Kutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont

ó Ó ó Ó Ő ó Ő Ó Í

ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü

ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ö í Á Á Á ö É É í É Á Á Á Á Á É ő ö í ő ö ő ö í ü ő ö ő ö ő ü ö ő ö í ő ő ő ö í ő ő ú ö ű ö ő ö í

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

é ú ó é í é é é é í é ő é é ő é é í é é é ó é í ó ö é ő ő ő é í ó Í ő í é ö ő é í ó é é ű ó é Ú é í é é í é í é ó é í é ö é ő é ó ó ó é ö é Ö ü é ő ö

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

Í Á ő í ő ő í ő ó ó í Ó ő ó ó í Ó Ő ó ó í ő Ó

Á ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

ö Ö Í ó ö ü ö ö ó ó ü ó Í ö ö ö ó Á ü ü

ő ü ö ő ü ö ő ő ó ó ö í ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ó ö ő ö ő Ö ü ö ó ö ú ó ő Ö í ö í ö ü ö ö ó ő ő ö ő ü ő ő í ő ü ö í ö ö ö ő ö ő ó ő í ú ö ő ő í ő ü ó ó ő

É É Í ú ú Ü ú ú ű

Átírás:

Bevezetés a vallástudományba 2. Mi a vallástudomány? A vallástudomány haszna. Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu/ 2016. szeptember 15.

Hogyan kutassuk a vallást? A vallás mint komplex rendszer

Mi a vallás? A vallás mint erkölcs A vallás mint társadalmi kohéziós erő A v a l l á s m i n t p s z i c h o l ó g i a i t á m a s z

A kurzus céljai (ismétlés) A kép forrása: http://www.citisoft.com/web_images/ blogs/complex-system-gut.jpg A laikus vallásfogalomtól eljutni a vallás komplexitásának megértéséig. a vallás mint komplex rendszer A vallás tudományos kutatásának alapfogalmai, valamint különböző szemléletmódok: a vallás mint történelmi jelenség a vallás mint társadalmi jelenség a vallás mint pszichológiai jelenség a vallás mint biológiai jelenség m ó d s z e r ta n i s okszínűség

A vallás mint rendszer (ismétlés, de még sokszor lesz) Gondolati elemek: fogalmak (p. Isten, démon, messiás, megváltás, bűn...), narratívák (pl. mítoszok), előírások (pl. törvények), a világban zajló eseményeket értelmező rendszer, etikai normák, várakozások (pl. jutalom és büntetés) stb. Viselkedés: rítusok, kötelező és tiltott tevékenységek, megváltozott tudatállapotok... Fizikai valóság: szakrális tárgyak, szakrális épületek, zene, képzőművészet... Intézmények: egyházi szervezet, vallási specialisták (papok, sámánok, tanítók...) + Külső környezet: adott társadalom, valamint az azt körülvevő más kultúrák, stb., amelybe a vallás rendszere be van ágyazva.

A vallás mint rendszer Gondolati elemek, viselkedés, fizikai valóság, intézmények + Külső környezet: adott társadalom, valamint az azt körülvevő más kultúrák, stb. Rendszer: nem csak sok-sok elem összessége, hanem ezek az elemek egymással komplex kölcsönhatásban is vannak. Környezet (társadalmi környezet, biológiai környezet ), amelybe beágyazva + Mindez dinamikus rendszer: időben változik, fejlődik, átalakul, szakad...

A vallás mint rendszer Gondolati elemek, viselkedés, fizikai valóság, intézmények + Külső környezet: adott társadalom, valamint az azt körülvevő más kultúrák, stb. + Mindez dinamikus rendszer: időben változik, fejlődik, átalakul, szakad... A rendszer leírása lehet: szinkrón: adott időpontra vonatkozik ( itt és most ; ott és akkor ). diakrón: az időbeli változással foglalkozik. V a l l á s t ö r t é n e t

Komplex rendszerek Komplikált (de nem komplex) Sok komplikált Lineáris kölcsönhatás + sorban egymás után Egyszerű viselkedés Komplex: Sok komponens Komponensek komplex módon hatnak kölcsön Nem magától értetődő viselkedés A képek forrása: http://www.citisoft.com/web_images/blogs/complex-system-gut.jpg, http://media.tumblr.com/tumblr_lyoylcxdwk1qapwlw.jpg Óraszerkezet, mint komplikált, de nem komplex rendszer ötlete: Kertész János

Komplex rendszerek A vallás, mint komplex rendszer : pl. Történeti narratívák (pl. mítoszok) és a világkép elemei (például istenek, démonok ) adják egyes rítusok értelmét, magyarázatát. Etikai normák és vallási törvények eredetéről szóló narratívák. Szakrális tárgyak rítusokban betöltött szerepe. Szakrális művészetek a mitológiai narratívákból veszik a tárgyukat. A vallási specialisták (papok, sámánok, stb.) beavatási rítusai. A vallási specialisták, mint a normák és vallási törvények szakemberei. A kép forrása: http://www.citisoft.com/web_images/blogs/complex-system-gut.jpg

Hogyan kutassuk a vallást? Hogyan ne kutassuk a vallást? Vallástudomány vallással foglalkozós tudomány Vallástudomány vallásos tudomány

Vallástudomány? Vallástudományok? Vallással foglalkozó tudományok? Hittan, hittudomány, teológia... Egyes vallások ismerete Vallástörténet, összehasonlító vallástudomány Történelemtudomány: pl. egyháztörténet, eszmetörténet, stb. Régészet Szociológia Antropológia, néprajz (gyakran kvantitatív, adott kérdést operacionalizál) (terepmunka, résztvevő megfigyelés, kvalitatív, holisztikus) Pszichológia, neurológia, számítógépes modellezés...

Vallástudomány és teológia: mi a különbség és hol a határ? Vallástudomány Kutatásának a tárgya a vallás. Nem teológiai kérdéseket is feltesz (pl. templomlátogatók száma, vallás evolúciós eredete) Kutatásának a módszertana: a bölcsészés társadalomtudományok játékszabályai. A kutató kívülről tekint kutatása tárgyára. A kutató tetszőleges számú vallást kutathat. A kutató nem minősítheti kutatása tárgyát. Teológia Kutatásának a tárgya bármi lehet (vallás, valamint fizika [kozmológia], biológia [fajok eredete], etika ) Nem vall. tudományi kérdéseket is feltesz (pl. Isten léte, etikai kérdések, a világ és a fajok eredete) Kutatásának a módszertana valamely vallási hagyomány játékszabályait követi. A kutató azonosul kutatása tárgyával. A kutató csak saját vallását kutathatja. A kutató minősíti kutatása tárgyát.

Mi nem a vallástudomány? Teológia: valamely vallás alapvetéseiből indul ki. Vallásfilozófia: ha nem is valamely vallás alapdogmáiból, de valamely valláshoz közelálló fogalmi rendszerből indul ki (pl. létezik-e Isten? ). A vallástudomány agnosztikus. Kutatásának a tárgya a vallás, avagy egyes vallások, avagy egyes vallási jelenségek, avagy egyes vallások egyes jelenségei. Ezeket előbb (1) leírja, majd (2) értelmezi és/vagy magyarázza. De értékítéleteket (igaz/hamis, jó/rossz, hasznos/haszontalan) nem mond róluk.

(Egy lábjegyzet) Teista: Ateista: állítja Isten létét állítja Isten nem létét vagy tagadja Isten létét Egy állításhoz meg kell határoznom azt a fogalmat, amelyre vonatkozóan állítást teszek. Ha más állítását cáfolom, elég az állítás logikai hibáira rámutatni. európai / nyugati judeo-keresztény kontextusban! 1. Mert ő nem tudja. 2. Mert nem tudható. Agnosztikus: ( nem tudó ) nem állítja egyiket sem, nem foglal állást abban a kérdésben, hogy létezik-e Isten. Gyakran: nem is tartja fontosnak a kérdés eldöntését. A vallástudománynak sem feladata eldöntenie, mely vallásnak van igaza, kutatása szempontjából érdektelen, hogy [a judeo-keresztény] Isten létezik-e.

Mi nem a vallástudomány? (folytatás) Tehát a vallásos tudomány szintén nem vallástudomány: Egyes vallások, vagy egyes vallási tételek tudományos igazolása. Tudományos és filozófiai kérdések (pl. evolúció, történelem, etika) vallásos alapokon történő kutatása. Valláskritika: egyes vallások, vagy egyes vallási tételek tudományos alapon történő cáfolata (vagy cáfolat megkísérlése). (Megj.: a valláskritika egyes képviselői részei a vallástudomány történetének.) A vallástudomány agnosztikus. Avagy, mondják sokan, világnézetileg semleges.

Lehet a vallástudomány világnézetileg semleges? Attól függ, mit értünk világnézeti semlegesség alatt. A valláskutató nem lehet elfogult egyik vallás irányában sem. A valláskutató, kutatása során (megj.: magánemberként más kérdés), nem fogadja el egyik vallás alapaxiómáit sem. A valláskutató, kutatása során, mégis elfogad bizonyos alapaxiómákat: A tudomány általánosan elfogadott alapaxiómáit: például matematikai-statisztikai összefüggések, logikai következtetési szabályok, Occam borotvája... A vallástudomány és társtudományai alapaxiómáit: kizárólag kritikusan megvizsgált, független forrásokra támaszkodunk, csodák létét megkérdőjelezzük, stb. Adott iskola alapaxiómáit (pl. a posztmodern, marxista, freudiánus, evolúciós pszichológiai stb. megközelítések fogalmi rendszerét ki-ki a maga döntése szerint).

A kutató egyes számú alapszabálya: H a v a l a m i t n e m t u d s z b i z o n y í t a n i, m o n d d i n k á b b a z t, h o g y n e m t u d o d. Angolul understatement : kevesebbet mondani, mint amennyit tudnék, szeretnék mondani. Nem ciki valamit nem tudni. Cikibb valamit rosszul tudni. A legcikibb ragaszkodni egy téves állításhoz. Ne keverjük bele a hipotéziseinket, feltételezéseinket, véleményünket (még ha tudunk is mellettük érvelni, azokat valószínűsíteni) a szigorúan bizonyítható tények közé! Persze nagyon fontos a hipotéziseink mérlegelése, a pro és kontra érvek felsorakoztatása, a valószínűbb és a kevésbé valószínű feltételezések elkülönítése is.

Elsődleges (primer) adatok rekonstrukció Tudományos eredmények lehetséges prezentálási formái: Kizárólag a feltárt adatok bemutatása szárazon, ismert tényekhez ragaszkodva. Tények + alternatív feltételezések lehetséges hipotézisek mérlegelése, a bizonyítható adatoktól élesen elválasztva. Feltárt adatok + egyfajta kiegészítés tények kiegészítve educated guess -szel. Írói fantázia, adatokból kiindulva történelmi regény (pl. Egri csillagok). A visegrádi fellegvár lovagterme: középkori kőfal és modern téglák. Forrás: http://www.visegrad.hu/content/visegrad//9/fellegvar-lovagterem.jpg

A vallástudomány haszna: gyakorlati haszon és elméleti haszon

A vallástudomány elméleti haszna Saját vallásunk / egyes vallások megértése. A vallás, mint jelenség megértése általában. Saját / egyes korok, kultúrák, társadalmak megértése. A vallás megértése mint cél A kultúra, társadalom, emberi természet megértése általában. A vallás megértése mint eszköz A vallás vs. egyes vallások ( Általános ) valláskutatás vs. (egyes) vallások kutatása

A vallástudomány gyakorlati haszna A vallásos kulturális örökség ápolása, muzeológia, emlékezéskultúra, stb. A hittanoktatás módszertana A vallással kapcsolatos laikus vélemények, szenzációt kereső médiahírek, társadalmi előítéletek ellensúlyozása Hozzájárulás a vallások (kultúrák) közti párbeszédhez, valamint konfliktusok megoldásához: - tudományos módszereken alapuló analízissel - múltbeli és távoli analógiák tanulságai révén

Viszlát következő alkalommal!