SZAKDOLGOZAT Gellért Katalin 2008

SZAKDOLGOZAT Gellért Katalin 2008

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS LEVELEZŐ TAGOZAT ANGOL FORDÍTÁSOK: LONDON AGREEMENT forrásnyelv angol, célnyelv magyar SZABADALOMBITORLÁSI PER forrásnyelv magyar, célnyelv angol Készítette: Gellért Katalin Budapest, 2008. 1

TARTALOMJEGYZÉK A fordítási feladat kihívásai 3 London Agreement (részlet) angol forrásnyelven 5 Fordítás magyar célnyelven 11 London Agreement: szószedet: angol-magyar 17 Tanulmányozott irodalom 17 Szabadalombitorlási per (részlet) magyar forrásnyelven 19 Fordítás angol célnyelven 22 Szabadalombitorlási per, szószedet: magyar-angol 25 Tanulmányozott irodalom 26 2

A fordítási feladat kihívásai Ami a két anyagban közös: nehéz szakmai szöveg, szűk körnek szól, az anyagoknak nem célja, hogy kívülálló is megértse. A megfelelő minőségű fordításhoz háttér információra van szükség (esetleg konzultálásra a forrásszövegek problémakörét, értelmezését ismerő szakemberekkel, ha ez megoldható). A fordítások kétnyelvű szótár segítségével nem, vagy csak igen kismértékben oldhatóak meg. Az egynyelvű értelmező szakszótárak sem oldják meg a pontos szóhasználat kérdését. Szabadalombitorlási per: Amerikai felhasználásra készült. A per hosszabb ideje folyik, több tárgyalása volt Magyarországon, ezeknek írásos anyagát folyamatosan fordították angolra. Megrendelő kívánsága az volt, hogy jelen fordítás nyelvezete olyan legyen mint a korábbi anyagoké. Pár korábbi periratot magyar eredetiben és angol fordításban megkaptam, ezeknek a szókincsét használtam fel. A digitalizált anyagokat fordítássegítő (CAT) programmal feldolgoztam, ez felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a konzekvens szóhasználatban. A Complex jogtár angol nyelvű törvény fordításai, a GIB jogi szótára is a fentiektől erősen eltérő terminológiát használ, nem beszélve az EU terminológiáról. Az anyag további részében előfordul olyan is, hogy EU jogi anyagot, magyar törvényeket idéz szó szerint itt ezeket a meglévő fordításokat kell használni - ezek szókincse más, mint a peranyagé így egy anyagon belül akár háromféle angol jogi terminológia található. Gyakoriak a hosszú, többszörösen összetett mondatok, ezek értelmezése (alany - állítmány megtalálása) nemegyszer komoly kihívást jelentő feladat. Igen fontos a perben álló felek és egyéb szereplők motivációjának, érdekeltségének megértése. Londoni Megállapodás: Az osztrák szabadalmi ügyvivők kamarájának kiadásában megjelent írás eredetileg egy előadás anyaga, szakmai fórumon hangzott el, a FICPI ( Szabadalmi Ügyvivők Nemzetközi Szervezete) végrehajtó bizottságának ülésén. Bennfentes, az egyezmény által felvetetett problémákat jól ismerő hallgatósághoz szól, stílusa ennek megfelelő, például gyakran előfordulnak a mondatokba beszúrt, zárójelbe zárt közbevetések, utalások. A megállapodás alkalmazása, értelmezése a szerződéshez csatlakozott országok körében is szakmai viták tárgya ami szintén nem egyszerűsíti a fordító feladatát. A Londoni Megállapodás az ESZE egyik cikkelyének az alkalmazására vonatkozik maga az alapszerződés sok opcionális lehetőséget tartalmaz, ami fordítói szemszögből nézve szintén nem kedvez az egyértelmű megoldásoknak. A szellemi tulajdon védelmét érintő több évtizedes nemzetközi egyezmények magyar fordításának szóhasználata különböző a Complex jogtár angol nyelvű törvény fordításaitól, a GIB jogi szótár terminológiájától, nem beszélve az EU terminológiáról. 3

Az ismeretlen szavak, kifejezések fogalmak fordítását nem szótárakban, hanem egyéb írásos anyagokban találtam meg, leginkább az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle számaiban, a szakmát érintő nemzetközi egyezményekkel foglalkozó tanulmányokban. A forrásszöveg sok betűszót tartalmaz. Magyar törvények, releváns nemzetközi egyezmények és a szaksajtó tanulmányozása angol és magyar nyelven segíti a megállapodással kapcsolatos viták, elvárások megértését. A háttérben meghúzódó érdekek (fordítási bevételek kiesése) érvek, szempontok (pl. nemzeti műszaki nyelv elszegényedése) ismerete segíti a szöveg megértését, a fordító munkáját. 4

ÖSTERREICHISCHE PATENTANWALTSKAMMER The Practical Consequences of the London Agreement (on the application of Article 65 EPC 1 ) On 26 September 2007, the French National Assembly has passed a ratification bill concerning the Agreement dated 17 October 2000 on the application of Article 65 EPC 2 (generally known in the field as the London Agreement ). On 10 October 2007, this bill was presented in and passed by the second chamber of French Parliament, the Senate. It is therefore likely that the London Agreement will enter into force 2008, because the final ratification of the London Agreement by France is a prerequisite that the Agreement can enter into force 3. 1 EPC: European patent Convention ( Convention on the Grant of European patents of 5 October 1973) 2 OJ EPO (2001), 549-553 3 According to Art.6 (1) of the London Agreement, the agreement enters into force on the first day of the fourth month after the deposit of the last instrument of ratification or accession by eight Contracting States to the EPC, including the three states in which most European patents took effect in 1998 (Germany, the United Kingdom and France). Since Germany, Iceland, Latvia, Liechtenstein, Monaco, the Netherlands, Slovenia, Switzerland and the United Kingdom have already deposited the instrument of ratification (with the Government of the Federal Republic of Germany) 5

The London Agreement was a result of the intergovernmental conference on the European patent system held in France in 1999 4. This conference adopted a mandate for (1) Improving access to the European patent (under this issue, two aspects were found as important: (A) Reducing the cost of a European patent, and (B) Shortening the grant procedure) (2) Harmonising European patent litigation (3) Modernising EPO 5 decision-making (4) Effects of disclosures (5) EPC Revision Conference As a result of this intergovernmental conference, two working parties were set up, one on reducing the cost of European patents (out of which the London Agreement was created) and one on harmonising patent litigation (proposing the EPLA 6 ). Article 65 EPC gives EPC Member States the possibility to prescribe that if the text, in which the EPO granted a European patent (or maintained a European patent as amended for that State (after opposition proceedings 7 )), is not drawn up in one of its official languages, the proprietor of the European patent has to submit (within three months after grant (or maintenance of the patent in amended form)) a translation of the European patent in an official languages of this EPC Member State. This process is termed validation of a European patent in the EPC Member State(s) concerned. The validation process usually comprises the making of a translation for this EPC Member State (which is usually done by translation specialists), filing the translation with the national patent office (NPO) of this EPC Member State (which can be done - at least within the EEA 8 - by any patent proprietor with seat in the EEA) and publication of this translation by the EPC Member State (for which usually also a fee is collected by the NPO). 4 Intergovernmental conference of the member states of the European patent Organisation on the reform of the patent system in Europe, Paris, 24 and 25 June 1999 (OJ EPO (1999), 545-553) 5 EPO: European patent Office 6 Draft Agreement on the establishment of a European patent litigation system (latest version, dated December 2005, available at EPO website http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/f4cf2f6008160ab4c125723d004b0707/$fi le/latest_draft_en.pdf) 7 or: according to EPC 2000: after limitation proceedings 8 EEA: European Economic Area 6

According to the London Agreement, the proprietor of a European patent will no longer have to file a translation of the specification for patents granted for an EPC Member State party to the London Agreement and having one of the three EPO languages 9 as an official language 10,11. Parties to the London Agreement 12 which do not have one of the three EPO languages as an official language can prescribe one of the official languages of the EPO 13. If the European patent has been granted in the language these parties have prescribed, the patent proprietor has not to file a translation of the specification in these Member States. Only in the case that the European patent has been granted in another official EPO language as the prescribed official EPO language 14 the patent proprietors has to submit a full translation of the specification in the official language of this Member State (as required by Art. 65 EPC) 15. Furthermore, the parties to the London Agreement which do not have one of the three EPO languages as an official language have the right to require that a translation of the claims into one of their official languages be supplied (according to Art. 65 EPC) 16. Only in case of a dispute relating to infringement of a European patent, the patent proprietor has to supply a full translation of the European patent into an official language of the Member State, either at the request of an alleged infringer or at the request of the competent court or quasi judicial authority in the course of legal proceedings 17. The present paper discusses the practical consequences of the London Agreement for the users of the European patent system. 9 German, English and French 10 Currently Germany, France, Liechtenstein, Switzerland, Luxembourg, Monaco and the United Kingdom 11 Art.1(1) of the London Agreement 12 i.e. EPC Member Stated which are party to the London Agreement 13 which obviously will be English, because this is the language chosen as their prescribed language by most, if not all signature countries of the London Agreement with no EPO language 14 obviously, if it has been granted in French or German (see Footnote 13) 15 Art.1(2) of the London Agreement 16 Art.1(3) of the London Agreement 17 Art.2 of the London Agreement 7

1: The London Agreement will reduce costs of the patentee for validating European patents Without doubt, the London Agreement will lead to a significant reduction of the costs for validating European patents. If the European patent is granted in English, a patent proprietor will have no validation costs (translation costs, filing costs for filing the translation with the NPO of the EPC Member State and publication costs for publication of this translation by the EPC Member State) in Germany, France, Iceland, Latvia, Liechtenstein, Monaco, the Netherlands, Slovenia, Switzerland and the United Kingdom. Since already under the current Article 65 EPC practice, no validation costs are due (for a patent granted in English) for the United Kingdom 18, Monaco and Luxembourg 19 and Germany and Switzerland/Liechtenstein have a common language (German), the patentee saves the costs for 6 validations under the London Agreement. The cost savings are higher if more EPC Member States become party to the London Agreement. 2: The London Agreement will not facilitate or improve (European) companies access to the European patent system The intergovernmental conference mandated that access to the European patent system should be improved. In fact, the first (and primary) heading of the mandate was 1 - Improving the access to the European patent. However, under this primary heading, only the points of Reducing the cost of a European patent and Shortening the grant procedure have been outlined by the conference. Both points are not suitable for facilitating the access to the European patent system for companies which are not already familiar with this system. As concluded above under item 1, the London Agreement will save validation costs for those companies which are already (experienced) users of the system. The validation costs are usually due at a late point in time, long after the filing of the application. At this point in time, a cost reduction is appreciated by the patentees but this cost reduction is not a decisive issue for the initial decision whether the company will file a European patent at all. 18 because English is an official language 19 because these two countries have not made use of the possibility under Art. 65 EPC 8

There is no real or significant cost difference between the European and the US patent system in terms of necessary filing costs. Although the official fees (filing fee, search fee) can be higher at the EPO, this difference in official fees is usually more than compensated by the lower costs of European patent attorneys handling the case compared to US patent attorneys. The difference in costs between the European and the US patent system occurs after grant: Whereas the granting costs and annuities are low in the US, these costs (including validation) are high in the European patent system. This factor was, however, established in the system by intention. Whereas the European patent system wants to be attractive by low initial costs ( low compared to the previous situation 20, where the patentee had to file the patent application separately in all European countries, said applications had already had to be translated into the official language of this country) and by providing only a limited set of official EPO languages (English, German and French), it was held important that after grant, the system is balanced again with respect to languages, i.e. that those countries which do not have an EPO language as official language can (if they want to) ask the proprietor of a European patent for a translation, if this European patent should have effect in this country. Of course, the disadvantage of these countries (that their residents cannot use their own language before the EPO or get file inspection in their own language) can never be completely balanced out in the present system. These countries had to sacrifice these issues for the benefit of the overall success the European patent system had in its more than 30 year history. Higher validation costs and annuities also serve the purpose that patentees uphold their patents only if they really need them. This is the main reason for the annually increasing annuities. This measure should keep the patent registers free of unused or unnecessary patents and often enables third parties to use a patented technology earlier. If low (as in the US) or no (as in Italy in the recent past) annuities are due, the risk is high that patents are upheld until their maximum protection period. This is done by the patentees for patents which are not even passively used by the patentee only, if the costs for upholding the patents to their maximum duration are not perceptible (or even free; no patent proprietor would in such a case abandon any patent before the maximum duration). This - and the lack of an appropriate opposition 20 i.e. before the introduction of the EPC; or for countries having joined the EPC: in these countries before joining the EPC 9

procedure - is one of the main reasons, why the US patent system has to fight with issues, such as patent thickets 21 which are not a real problem in the European system 22. Apparently, reduction of validation costs as well as reduction of annuities serve (experienced) patent filers, but do not attract innovative companies (which are not experienced in filing patent applications) to the European patent system for protecting their innovations. In order to facilitate companies access to the European patent system, especially for European companies which have no or almost no experience with the European patent system, other means have to be provided. Mainly, information should be provided to these companies in their countries. This can most efficiently be done by local experts, such as local patent professionals or NPOs. There should also be the political will in the EPC Member States and in the European Union as a whole to sponsor and aid such information campaigns. Further means to attract companies to the patent system are specifically tested in countries like Japan, Korea and China 23. It is therefore evident, that the most prominent aim of the intergovernmental conference, namely to propose means and instruments to improve or facilitate companies access to the European patent system cannot be achieved by the London Agreement.. Daniel Alge 28. November 2007 Based on a FICPI Paper for the ExCo in Seville 2007 21 An overlapping set of patent rights, which requires those who seek to commercialize new technology to obtain licences from multiple patentees 22 Van Overwalle et al., Nat.Gen. 7 (2006), 142-148; Shapiro in: Innovation Policy and the Economy Vol. 1 (eds. Jaffe et al.) 119 150 (MIT Press, 2001); Scherer, Acad. Med. 77 (2002), 1348 1367 23 e.g. China s National Medium- and Long-Term Science and Technology Development (2006-2020), the Innofund project (www.innofund.gov.cn); the China Torch Program (www.ctp.gov.cn), etc. 10

OSZTRÁK SZABADALMI ÜGYVIVŐK KAMARÁJA Az EPC 24 (ESZE) 65. cikkére vonatkozó Londoni Megállapodás gyakorlati hatásai A francia nemzetgyűlés 2007 szeptember 26-án francia parlament szenátusa pedig október 10- én ratifikálta az ESZE 25 65. cikkére vonatkozó 2000. október 17-i megállapodást amit szakmai berkekben egyszerűen Londoni Megállapodás -nak hívnak. Így ez a megállapodás várhatóan életbe lép 2008-ban, mert a francia ratifikáció az életbelépés 26 elengedhetetlen feltétele. 24 EPC (European Patent Convention) ESZE (Európai Szabadalmi Egyezmény) 25 OJ PO (2001) 549-553 Az (ESZH) Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja, 2001/12 szám, 549-553 oldal 26 A Londoni Megállapodás 6 (1) cikke szerint a megállapodás az attól az időponttól számított negyedik hónap első napján lép életbe, amikor az ESZE szerződő államai közül a nyolcadik is letétbe helyezte ratifikációs vagy csatlakozási okmányát, feltéve, hogy közöttük van az a három állam, ahol a legtöbb szabadom született 1998-ban (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország). Németország, Izland, Litvánia, Liechtenstein, Monaco, Szlovénia, Svájc és az Egyesült Királyság már ezt megelőzően letétbe helyezték a ratifikációs okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál. Fordító megjegyzése: helyesen: 1999-ben (Londoni Megállapodás 6 (1) cikke) 11

A Londoni Megállapodás az európai szabadalmi rendszerről tartott 1999 27 évi párizsi kormányközi konferencia eredménye. A konferencia a következőkre adott felhatalmazást: (1)Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése (ennek két tényezőjét emelték ki: (A) Az európai szabadalom költségének csökkentése és (B) A lajstromoztatási időszükséglet lerövidítése (2) Az európai szabadalmi jogviták harmonizálása (3) EPO 28 (ESZH) döntéshozatalának modernizálása (4) Az idő előtti feltárások hatásai (5) ESZE Felülvizsgálati Konferenciája A kormányközi konferencia eredményeképpen két munkacsoport alakult, az egyik az európai szabadalom költségeinek csökkentésére, (ebből jött létre a Londoni Megállapodás), a másik pedig a szabadalmi jogviták harmonizálására - ez dolgozta ki az EPLA 29 (Európai Szabadalmi Bíráskodásról szóló Egyezmény) tervezetét. Az ESZE 65. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára annak az előírását, hogy ha az ESZH által (a felszólalási eljárás 30 lefolytatása után) megadott (vagy módosítással fenntartott) európai szabadalom nyelve nem az illető állam hivatalos nyelve, az európai szabadalom tulajdonosának be kell adnia az európai szabadalom fordítását ezen ESZE tagállam hivatalos nyelvén a szabadalom megadásától (vagy módosítással való fenntartásától) számított három hónapon belül. Ez az eljárás az európai szabadalom hatályosítása az érintett ESZE tagállam területén. A hatályosításba általában beletartozik, hogy fordítás készül az érintett ESZE tagállam részére (amit általában erre hivatott szakemberek végeznek), benyújtják a fordítást az ESZE tagország nemzeti szabadalmi hivatalának (amit legalábbis az EGT-ben 31, minden az EGT területén székhellyel rendelkező szabadalom tulajdonos megtehet) valamint ennek a fordításnak a közzététele (ezért a nemzeti szabadalmi hivatalok általában díjat szednek). 27 Az ESZE tagállamainak kormányközi konferenciája az európai szabadalmi rendszer reformjáról, Páizs, 1999 június 24-25 (OJ EPO (1999), 545-553) 28. EPO European Patent Office - Európai Szabadalmi Hivatal ESZH 29 Európai Szabadalmi Bíráskodásról szóló Egyezmény tervezete (legfrissebb, 2005. decemberi változata elérhető az ESZH honlapján) http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/f4cf2f6008160ab4c125723d004b0707/$fi le/latest_draft_en.pdf) 30 Vagy az ESZE 2000 szerint: korlátozási eljárás 31 EEA (EGT) Európai Gazdasági Térség 12

A Londoni megállapodás szerint egy olyan európai szabadalom tulajdonosának, amit a Londoni megállapodáshoz csatlakozott ESZE tagállamban adnak meg és amelynek az ESZH három nyelve 32 közül egyik a hivatalos 33 34 nyelve,, nem kell többé a szabadalom részletes leírásának a fordítását benyújtania. A Londoni Megállapodás 35 azon tagjai, amelyeknél a három ESZH nyelv közül egyik sem hivatalos nyelv, választhatják ill. előírhatják az ESZH hivatalos nyelveinek egyikét 36. Ha az európai szabadalmat ezen a választott nyelven adták meg, a szabadalom tulajdonosának a szabadalmi leírást a nem kell lefordíttatnia. Amennyiben a szabadalmat az ESZH egy másik hivatalos nyelvén 37 adták meg, a szabadalom teljes leírását le kell fordítani az illető tagállam hivatalos nyelvére ( az ESZE 65. cikke szerint) 38. Továbbá a Londoni megállapodás azon tagállamai, melyeknek a három ESZH nyelv közül egyik sem a hivatalos nyelve, előírhatják a szabadalmi igénypontok lefordítását saját hivatalos nyelvükre (az ESZE 65. cikke szerint) 39. Csak ha jogvita merül fel egy európai szabadalommal kapcsolatban, akkor kell az eljárás során 40 a szabadalmasnak lefordíttatnia a az európai szabadalom teljes szövegét az érintett tagállam hivatalos nyelvére, vagy az állítólagos bitorló, vagy a kvázi igazságszolgáltatási hatóság kérésére. Munkámban a Londoni Megállapodás azon gyakorlati hatásait kívánom bemutatni, amelyekkel az európai szabadalmi rendszer felhasználói fognak szembesülni. 32 Német, angol, francia 33 Jelenleg Németország, Franciaország, Liechtenstein, Svájc, Luxemburg, Monaco és az Egyesült Királyság 34 A Londoni Megállapodás 1. cikk (1) bek. 35 vagyis az olyan ESZE tagállamok, amelyek csatlakoztak a Londoni Megállapodáshoz 36 Ami minden valószínűség szerint az angol lesz, mert a Londoni Megállapodás tagjai közül a legtöbb, talán csaknem mindegyik olyan ország, amelynek a hivatalos nyelve nem ESZE nyelv, ezt választotta 37 Nyilvánvalóan, ha a szabadalmat németül vagy franciául adták meg (ld. a 13-as lábjegyzetet) 38 A Londoni Megállapodás 1(2) cikke 39 A Londoni Megállapodás 1(3) cikke 40 A Londoni Megállapodás 2. cikke 13

1. A Londoni Megállapodás csökkenteni fogja a szabadalmasok költségeit az európai szabadalom hatályosításakor Kétségkívül, a Londoni Megállapodás az európai szabadalom hatályosítási költségeinek jelentős csökkenését fogja eredményezni. Ha ez európai szabadalmat angol nyelven adták meg, a szabadalom tulajdonosának nem lesznek olyan hatályosítási költségei mint fordítási költségek, a fordítás benyújtásának költsége az ESZE tagállam nemzeti szabadalmi hivatalába, a fordítás ESZE tagállamban való közzétételének költségei) Németországban, Franciaországban, Izlandon, Litvániában, Liechtensteinben, Monacóban, Hollandiában,Szlovéniában, Svájcban, és az Egyesült Királyságban. Mivel az ESZE 65. cikkének jelenlegi gyakorlata szerint is (egy angol nyelvű szabadalom estén) nincsenek hatályosítás költségek az Egyesült Királyságban 41, Monacóban és Luxemburgban 42 valamint Németországban, Svájcban, Liechtensteinben, ebben az utóbbi három államban közös a nyelv a német ), a szabadalmas így hatszori hatályosítás költségét takarítja meg a Londoni Megállapodás értelmében. A megtakarítások még jelentősebbek lesznek, ha több ESZE tagállam csatlakozik a Londoni Megállapodáshoz.. 2. A Londoni Megállapodás nem fogja megkönnyíteni az európai szabadalom alkalmazását az európai cégek számára A kormányközi konferencia úgy határozott, hogy az európai szabadalom alkalmazását fejleszteni kell. Valójában a munkadokumentum első és elsődleges célkitűzése (1) Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése pontban került összefoglalásra. Ugyanakkor ennek csak a két alpontját tárgyalta a konferencia: (A) Az európai szabadalom költségének csökkentése és (B) A lajstromoztatási időszükséglet lerövidítése. Ezek nem alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék az európai szabadalom alkalmazását olyan cégeknek, melyek nem járatosak ebben a rendszerben. Mint azt a fenti (1) pontban meg is állapítottuk, a Londoni Megállapodás csak azoknak a cégeknek fog megtakarítást eredményezni, melyek már a rendszer jó ismerői. A hatályosítási költségek általában egy későbbi szakaszban esedékesek, jóval az igénybejelentés benyújtása után. A a szabadalmas 41 Mivel az angol a hivatalos nyelv 42 Mivel ez a két ország nem él az ESZE 65. cikke által kínált lehetőséggel 14

örül a költségcsökkenésnek, de ez a költségcsökkentés nincs meghatározó befolyással a kezdeti szakaszban, amikor a cég eldönti, hogy egyáltalán bejelenti-e igényét európai szabadalomra. Nincs valós vagy jelentős különbség az európai és az USA szabadalmi rendszer között a szükséges eljárási költségeket illetően. Jóllehet a hivatalos költségek (igénybejelentés, szabdalomkutatás) magasabb lehet az ESZH-nál, ezt a különbséget azonban ellensúlyozza hogy az európai szabadalmi ügyvivők munkadíja alacsonyabb mint USA-beli kollégáiké. Az európai és az USA szabadalmi rendszer költségei között a különbség a szabadalom megadása után jelentkezik: A szabadalom megadásának költségei és az évdíjak alacsonyak az USA-ban, ugyanezek a költségek, beleértve a hatályosítást, magasak az európai szabadalmi rendszerben. Ez szándékos. Az európai szabadalmi rendszer az alacsony kezdeti költségekkel akarja magát vonzóvá tenni, ( alacsony a megelőző állapothoz viszonyítva 43 ), amikor a szabadalmasnak bejelentését minden egyes európai országban külön kellett beadnia, és ezt minden egyes állam hivatalos nyelvére le kellett fordíttatnia és mivel az ESZE hivatalos nyelveinek száma korlátozott, (angol, német, francia) fontosnak tartották, hogy a szabadalom megadása után a rendszer nyelvileg újból "kiegyensúlyozott legyen, vagyis hogy azok az országok, melyeknek hivatalos nyelve más mint az ESZE valamelyik hivatalos nyelve, megtehették, (ha úgy akarták) hogy előírják az európai szabadalom jogtulajdonosának, hogy fordíttassa le a szabadalmat, ha azt az illető országban hatályosítani akarja. Természetesen ezen országok hátránya, (lakóik nem nem használhatják saját nyelvüket az ESZH eljárásaiban, vagy nem tekinthetnek be saját nyelvükön szövegezett iratokba ) - soha nem lesz "kiegyensúlyozott a jelenlegi rendszerben. Ezeknek az országoknak áldozatokat kell hozni a több mint 30 évre visszatekintő sikeres európai szabadalmi rendszer érdekében. A magasabb hatályosítási költségek és évdíjak azt a célt is szolgálják, hogy a szabadalmasok csak akkor tartsák fenn szabadalmukat, ha az valóban indokolt. Az évről évre növekvő évdíjaknak ez legfőbb oka. Igy a lajstromok nem lesznek tele használatlan vagy felesleges szabadalmakkal és lehetővé teszi hogy egy harmadik fél hamarabb hasznosíthasson egy szabadalmaztatott technológiát. Ha az évdíjak alacsonyak (mint az USA-ban) vagy nincsenek (Olaszország a közelmúltban) fennáll a veszély, hogy a szabadalom a maximális oltalmi idejéig fennmarad. Ha a fenntartás költségei elhanyagolhatóak (vagy akár nincsenek is) egyetlen jogtulajdonos sem fog lemondani szabadalmáról a maximális oltalmi idő lejárata 43 Az ESZE bevezetése előtt; vagy az ESZE tagországok esetében a csatlakozás előtt 15

előtt, olyan szabadalmak esetében sem, melyeket még maga a szabadalmas sem hasznosít. Ez, valamint a megfelelő felszólalási eljárás hiánya az egyik fő oka annak, hogy az amerikai szabadalmi rendszer olyan dolgokkal küzd mint a patent tickets 44 ami az európai rendszerben nem létezik 45. Szemmel láthatóan a hatályosítási költségek és az évdíjak csökkentése a (gyakorlott) szabadalmi igénybejelentőknek kedvez és nem ösztönzi az innovatív cégeket (ha nem gyakorlott szabadalmi igénybejelentők) hogy az európai szabadalmi rendszerben védjék innovációikat. Más eszközökhöz kell folyamodni, hogy az európai szabadalmi rendszer alkalmazása könnyebb legyen az olyan cégek számára, melyeknek vagy egyáltalán nincs, vagy alig van gyakorlatuk ezen a téren. Legfőképpen saját országukban kell ezeket a cégeket információval ellátni. Leghatékonyabban az olyan helyi szakértők, mint a nemzeti szabadalmi hivatalok, szabadalmi ügyekben jártas szakemberek tudják ezt a feladatot elvégezni. Szükséges hogy meglegyen a politikai akarat az ESZE tagállamokban és az Európai Unióban az ilyen jellegű információs kampányok támogatására és segítésére. Hogy hogyan lehet egy szabadalmi rendszert a cégek számára vonzóvá tenni, ennek további módszereit vizsgálták olyan országokban, mint Japán, Korea és Kína 46. Ezért nyilvánvaló, a kormányközi konferencia legfontosabb célját, vagyis azt, hogy módszereket és eszközöket javasoljon az európai szabadalmi rendszer alkalmazásának fejlesztésére nem teljesíti a Londoni Megállapodás. Daniel Alge 2007. november 28. A FICPI (Szabadalmi Ügyvivők Nemzetközi Szervezete) 2007-es, sevillai végrehajtó bizottsági ülésén elhangzott előadás alapján 44 Egymást átfedő szabadalmi jogok; hasznosítási jogok vásárlása több szabadalmastól technológia piacosítására 45 Van Overwalle et al., Nat.Gen. 7 (2006), 142-148; Shapiro in: Innovation Policy and the Economy Vol. 1 (eds. Jaffe et al.) 119 150 (MIT Press, 2001); Scherer, Acad. Med. 77 (2002), 1348 1367 46 Pld. Kína Közép és Hosszútávú Nemzeti Tudományos és Technológiai Fejlesztési Terve (2006-2020)), az Innofund project (www.innofund.gov.cn); a China Torch Program (www.ctp.gov.cn), etc. 16

Szószedet: angol - magyar angol annuities claims disclosures EPC Revision Conference EPC (European Patent Convention) EPLA (European Patent Litigation Agreement) EPO (European Patent Office) file inspection filing costs filing for the application of a patent filing the translation grant of the patent grant procedure infringement limitation proceedings maintenance/upholding of a patent NPO (National Patent Office) OJ EPO opposition proceedings patent attorney patent litigation patent proprietor patent register Patent ticket patentee prescribed language publication validation FICPI Fédération Internationale des Conseils en Propriété Industrielle validation of a patent magyar évdíj szabadalmi igénypontok idő előtti feltárások, nyilvánosságra hozatal ESZE Felülvizsgálati Konferenciája ESZE (Európai Szabadalmi Egyezmény) Európai Szabadalmi Bíráskodásról szóló Egyezmény ESZH (Európai Szabadalmi Hivatal) iratokba betekintés eljárási költségek igénybejelentés benyújtása fordítás benyújtása szabadalom megadása szabadalmaztatási eljárás bitorlás korlátozási eljárás Szabadalom fenntartása Nemzeti Szabadalmi Hivatal Az ESZH hivatalos lapja felszólalási eljárás szabadalmi ügyvivő szabadalmi jogviták szabadalmas Szabadalmi lajstrom Egymást átfedő szabadalmi jogok vásárlása egy technológia piacosítása céljából (USA) szabadalmas Előírt, választott nyelv az EPO három nyelve közül egyik (olyan országok esetében, melyeknek egyik sem hivatalos nyelve) közzététel hatályosítás, validálás szabadalmi ügyvivők nemzetközi szervezete szabadalom hatályosítása, validálása Tanulmányozott irodalom 2002 évi L törvény (Complex jogtár, magyar és angol nyelven) Agreement dated 17 October 2000 on the Application of Article 65 EPC (OJ EPO 12/2001 549-553 ) dr. Bendzsel Miklós : Az európai szabadalmi rendszer reformja hazai tükörben 2000/8 (105/4) Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle dr. Ficsor Mihály: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi Egyezményhez 2002/8 (107/4) Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 17

Dr. Ficsor Mihály: Újraéledő viták a Londoni Megállapodásról Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) 2005. november 16-17-i konferenciája A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület elnökségének az állásfoglalása a Magyar Köztársaságnak a Londoni Megállapodáshoz1 történő csatlakozásáról (elfogadva a MIE elnökségének a 2006. november 28-i ülésén) 18

Fővárosi Ítélőtábla.. Ügyszám.. Fellebbezés.. c) Hátrány megfizetésére kötelezés, mint nem létező jogintézmény A Tisztelt Fővárosi Bíróság az indokolás 10. oldalán maga is a hátrányt azonosítja a kárral. Ez több szempontból is logikus, hiszen a hatályos magyar joggyakorlat, jogrendszer és jogelmélet önálló hátrány fogalmat nem ismer, a hátrányt (amennyiben az vagyoni avagy nem vagyoni természetű) jogi műszóval kárnak nevezi. Következésképpen értelmezhetetlen a bíróság hátrány megfizetésére való kötelezést kimondó határozata, amely valójában kártalanításra kötelezés anélkül, hogy a kártalanítás jogszabályi előfeltételei fennállnának. Hatályos magyar jogrendszerünkben ugyanis a nem jogellenesen okozott kárt (vagyoni avagy nem vagyoni hátrányt), kizárólag kártalanítás esetében lehetséges megtéríttetni. A tisztelt Fővárosi Bíróság elismerve azt, hogy jelen esetben kártalanítási kötelezettségről és kártérítési kötelezettségről nem lehet szó, azért, hogy alperes kívánságának (és az alperesi ügyvezető nyilatkozatainak) eleget tegyen feltalálta a kár megfizetésétől különböző (ahogyan azt a szóbeli ítélet hirdetéskor hangsúlyozta is, hogy ez se nem kártalanítás, se nem kártérítés) hátrány megfizetésére kötelezést, mint új jogintézményt. Álláspontunk szerint, a bíróság ezzel olyan új jogintézményt alkotott, amely egyetlen magyar jogszabályban sem szerepel és így ellentétes a hatályos jogrendszerünk alkotmányos, jogállami alapelveivel. d) Kártalanítási kötelezettség nincsen A kártalanítás fogalmát a hatályos magyar jogszabályok nem határozzák meg, a magyar jogi irodalom és az évszázadok óta e tekintetben egységes joggyakorlat azonban ennek szabatos meghatározását adja. Kártalanítás: a kárveszély viselésének abban az esetében áll fenn, amikor a kárt a nem vétkes károkozó viseli. Feltételei: jogszerűen, tehát jogszabályban megengedett módon okozott kár, és jogszabályban meghatározott kártalanítási kötelezettség előírása. Az előzőekből következően a kártalanítás kötelezettségét jogszabályban kell meghatározni. Ilyen jogszabály fennállására alperes viszontkeresetében még csak nem is hivatkozott (már csak azért sem, mert ilyen jogszabály nincs), következésképpen felperest kártalanítási kötelezettség nem terhelheti. Megjegyezzük, hogy a kártalanítási kötelezettség az alperes által idézett miniszteri indokolásból sem következik, hiszen ott is csak az szerepel, hogy az intézkedéssel esetlegesen alaptalanul okozott hátrány ellensúlyozása érdekében rendelhet el biztosíték adási kötelezettséget a bíróság. Ez azt jelenti, hogy magából a miniszteri indokolásból is csak arra lehet következtetni, hogy esetleg felmerülhet az alperes oldalán olyan hátrány, amelyet alaptalanul okoztak. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben egyáltalán alperes oldalán jelentkezik bármilyen hátrány, akkor alperesnek egy viszontkeresetben bizonyítania kell egyrészről azt, hogy neki az intézkedés elrendelésével hátrányt okoztak, másrészről azt, hogy az intézkedés elrendelésével a hátrányt alaptalanul okozták. 19