DEBRECZEN SZ. KIR. VÁROS MUZEUMÁNAK KIADVÁNYA. XVI. JELENTES DEBRECZEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS MUZEUMÁNAK 1921. ÉVI MŰKÖDÉSÉ- RŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL. Összeállította: ZOLTAI LAJOS DEBRECZEN SZABAD KIRÁLYI VAROS ÉS A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖNYVNYOMDA-VÁLLALATA. 1922 1231.
r Al. Az Úrnak 1921-dik, múzeumunk fennállásának tizenhatodik esztendejére visszatekintve, nyugodt lelkiismerettel idézhetjük debreczeni régi tudós orvos Szentgyörgyi József által az esztendő utolsó napjára szerzett éneket: Boldog, kinek nem kell szánni Elvesztett idejét s bánni Megbecsülhetetlen óráit... ki az időt megbecsülte.. Elmondhatjuk, hogy tőlünk telhető erővel, szünet nélkül és odaadóan igyekeztünk becsületesen sáfárkodni a reánk bízott talentumokkal, mindig szem előtt tartván múzeumunknak azt a feladatát, hogy míg egyfelől gyűjtenie kell Debreczen és környéke múltjának és népéletének emléktárgyait, másfelől, mint műveltségterjesztésére alkalmas intézménynek minél sűrűbb érintkezésben kell állania a közönséggel. Sem magunkat, sem a világot nem akarjuk azzal ámítani, hogy annyi buzgalom és jóakarat mellett is a feladatok teljesítése körül nem voltak fogyatkozásaink; de ha rámutatunk a múlt év folyamán is elért kielégítő eredményre, a múzeális anyag tekintélyes gyarapodására, a közönségnek múzeumunk iránt úgy ajándékozásai által, mint sűrű látogatásai által kifejezett élénk érdeklődésére: nem - látszhatik alapnélkül valónak, avagy túlzottnak állami felettes hatóságunk, a Múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége nem rég hallott ama kijelentése, hogy kevés vidéki múzeumunk és könyvtárunk tölti be oly eredményesen kulturális hivatását, mint első sorban vezetői buzgósága és rátermettsége folytán a debreczeni városi múzeum és könyvtár". *» * * A múlt esztendő eseményeinek felsorolását kegyeletes érzésből fakadó bús visszaemlékezéssel kezdjük. A halál június 18-án kiragadta közülünk a múzeumi és könyvtári felügyelő-bizottság egyik buzgó és érdemes tagját Sárváry Lőrinc urat. Elhunyta érzékeny
veszteség. A város tradícióihoz ragaszkodó hűségből táplálkozó ügyszeretete, széles, látókörű műveltsége, csiszolt müérzéke kezdettől fogva igen hasznos tagjává tették őt e bizottságnak. Üresen maradott helyét az 1922 január 31-én tartott városi közgyűlés városunk nagy jóltevőjével Déri Frigyessel töltötte be. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, melybe Debreezen város múzeuma kerül a debreczeni Déri-múzeummal, ez utóbbinak kialakulása és letelepedése igen nagy fontossággal bir saját múzeumunk további fejlődésére, egész jövőjére, sőt a közművelődési könyvtárra is. Még a múlt év folyamán komoly tárgyalások kezdődtek a közös igazgatás alá hozandó három művelődési intézménynek hajlékot adó kulturház telkeinek megszerzése érdekében. A tulajdonos kollégium és a debreczeni ref. egyház törvényszerű formák között határozatokat hoztak arról, hogy a Déri úr által kiszemelt egyháztéri négy telket 2.859,000 koronáért a Déri-múzeum és közművelődési ház céljaira örökösen eladják. E határozatok meghozataláig azonban több mint egy félév telt el s időközben abban az irányban is történtek kísérletek, hogy Déri urat az Egyháztéren való építkezés szándékától eltérítsék. Egyfelől az egyetemi tanárok köréből fordultak hozzá emlékirattal, amely a Nagyerdőn, az egyetem szomszédságában való építkezés előnyeiről igyekezett őt meggyőzni. Más oldalról az egyháztéri telkeken lakó családok az oda tervezett építkezés következtében őket fenyegető hajléktalanság rémképét idézték fel. Midőn Déri úr május hó elején Czakó Elemér min. tanácsossal és dr. Tihamér Lajos min. fogalmazóval együtt néhány napot Debreczenben töltött, tanácsbéli urak, múzeumi bizottsági tagok és egyetemi tanárok értekezletén meghallgathatta az egymással viaskodó nézeteket; a Nagyerdőn való építkezés híveinek felfogását, úgy azokét is, akik a közművelődési házat a város belsejében tartják a legcélszerűbben elhelyezhetőnek. Déri úr harmadnap múlva a Nagyerdőt és az egyházteret mellőzvén, olyan belső telkeket szemelt ki, amelyekkel a város közönsége, mint tulajdonos, szabadon rendelkezhetik. Ezek az együtt egy katasztrális holdat tévő Degenfeld-téri 5., 6. és Csapó-utcai 15. sz. telkek, az ú. n. város istállója. Déri és Czakó urak múzeum, előadó terem, könyvtár és iparművészeti iskola számára igen alkalmatosnak találták ezt a helyet, előtte a Degenfeld-térrel, amelyet parkírozva, árkáddal és szobros szökőkúttal díszítve, kellemes, intim környezetté lehet átalakítani. A városhoz csak az évvége felé érkezett a Degenfeld-téri telkek átengedését kérő megkeresés. És íme nem egészen^at hét alatt szeretjük hinni véglegesen, eldőlt az a másfél évtized óta vajúdó fontos kérdés : hol épüljön a közművelődési ház? A törvényhatósági bizottság
1922 január 31- n tartott közgyűlésében visszatért ahoz az évekkel azelőtt egyszer már tárgyalás alá vett gondolathoz, Déri Frigyes úrnak is legelső tervéhez, hogy a közművelődési ház a város szellemi életének ősi gócpontján, a kollégium szomszédságában találja meg százados hagyományoktól is praedestinált, gyakorlati szempontból is legalkalmasabb helyét. E cél elérése végett hajlandónak nyilatkozott a város megkettőztetni azt az áldozatkészséget, amellyel a Déri Frigyes által felépíttetni vállalt múzeum és közművelődési palota létesítése költségeire néhány hónappal előbb a Hatvan-utcai 23. sz. ház értékét és a korábban ugyanezen célra kijelölt alapokat ötszázezer koronára kikerekítve, felajánlotta. A város ugyanis a Degenfeld-téri telkeket, melyek különben is más, például kereskedelmi célokra szemeitettek ki, kevésbé találta megfelelőnek múzeumi építkezésre. Névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy inkább az egyháztéri négy telket vásárolja meg a megállapított eladási áron és azokat ajánlja fel Déri Frigyesnek építkezésre, utasítván a tanácsot, hogy a határozat óváhagyása után, a tulajdonos jogi személyekkel a tárgyalást haladéktalanul indítsa meg. Déri úr a megoldás ezen módját örömmel és köszönettel fogadta el. % A Déri-múzeumra tartozó ügyek intézésére tavaly előkészítő bizottság" alakult, melyben úgy az alapító, mint az állam és Debreczen város képviselve van. Tagjai : Déri Frigyes, elnök, Czakó Elemér min. tanácsos, elnökhelyettes, dr. Tihamér Lajos min. fogalmazó, dr. Csűrös Ferenc tanácsnok és Zoltai Lajos. Az előkészítés költségeire Déri úr 100,000 koronát utalványozott. * * * Lássuk a Múzeumi bizottság tevékenységét is, melvet öt ülésben : március 4., április 2., június 17., szeptember 21. és december 7-én fejtett ki. Dr. Csűrös Ferenc elnöklő tanácsnoknak a bizottság által elfogadott indítványa alapján keletkezett a fentebb már idézett 144 1921. bkgy. sz. közgyűlési határozat, amely midőn Debreczen város részéről hivatalosan is, hálás köszönetét nyilvánítva, értesült Déri Frigyes nagyszerű ajándékozásáról, a közművelődési ház építési költségeire 500,000 koronát és a Hatvan-utca 23. sz. ház értékét ajánlotta meg, amit a belügyminiszter is jóváhagyott. Az április 2-iki ülésben a múzeum igazgatója azt indítványozta, hogy a város közönsége a mostani valutáris viszonyoknak megfelelően emelje feljebb bizonyos tudományos és művészeti társaságoknál korábbi években tett alapítványait. A bizottság úgy érezte, hogy Debreczenhez méltó szép és hazafias, példás csele- * 3
4 kedet lesz,, ha minél több olyan tudományos, irodalmi és művészeti társaságnak siet lehetőleg minél nagyobb adományaival vagy alapítványaival támogatására, amelyek országos érdekű kulturfeladatok teljesítésére vállalkoztak. A bizottság emlékirata a már régebben tett 31,200 koronára menő alapítvány és adomány beszámításával, tizennégy társaság javára összesen 240,000 korona alapítvány tevését indítványozta és pedig: a Magyar Tudományos Akadémiánál 30,000+70,000; a Kisfaludy-Társaságnál 20.000; a Magyar Történelmi Társulatnál, a Magyar Iparművészeti Társulatnál 15 15,000; a Magyar Képzőművészeti Társulatnál, a Petőfi Társaságnál, a Magyar Néprajzi Társaságnál, az Orsz. Régészeti és Embertani Társulatnál, a Magyar Nyelvtudományi Társulatnál, a Magyar Természettudományi Társulatnál, a Magyar Földrajzi Társulatnál, az Uránia Magyar Tud. Egyesületnél 10 10,000; a Magyar Numizmatikai Társulatnál és a Magyar Földtani Társulatnál pedig 5 5,000 koronát. A törvényhatósági közgyűlés 500/21,968.-IV 1921. bkgy. sz. határozatával ezen indítványt elfogadván, a tett alapítványokat az 1922. évi költségvetés terhére rendelte kifizetni ; a testvér törvényhatóságokat pedig megkereste, hogy példáját kövessék. A belügyminiszter 100,749/IV.-6. 1921. számú leiratában ezen közgyűlési határozatot elismeréssel hagyta jóvá. A Múzeumi bizottság december 7-iki ülésében a történelmi Magyarország egész területére ható mozgalmat kezdett elnöke javaslatára azon előterjesztése által, hogy Debreczen feliratban kérje a kormányt és a nemzetgyűlést tiltakozó szavának felemelésére a művelt világ és a népek szövetsége előtt azon felháborító barbarizmus ellen, amellyel csehek, oláhok és szerbek a megszállott magyar területeken levő magyar műemlékeket meggyalázzák, elpusztítják; kérje továbbá a kir. kormányt arra is, hogy a megszállott területek már lerombolt és még fennálló magyar műemlékeiről a művelt nagy népek nyelvén képes ismertetést Írasson és adjon ki : hadd lássa a világ, mit veszít az emberiség kulturája ezeknek kíméletlen, gonosz elpusztítása miatt. A közgyűlés ezt a javaslatot is elfogadta és határozata támogatása végett körirattal fordult Csonka-Magyarország minden törvényhatóságához. Magáévá tette a közgyűlés a bizottságnak az új utcák elnevezése iránt tett javaslatait is. így a piac-utcai 24 26. sz. városi bérházak között keletkezett névtelen átjárót a Debreczen történetében vezető szerepet vitt Dobozy-családról Dobozy-átjárónak, a Margit-fürdő telkén keresztül nyilt új utcát pedig Andaházy Szilágyi Mihály nagy alapítóról nevezte el. A múzeum és közművelődési könyvtár kezelését, működését közvetlenül érintő kérdések is többször foglalkoztatták a bizottságot.
így eredményesen sürgette a könyvtár kezelő személyzetének menekült óvónők kirendelésével való szaporítását; tárgyalta és jóváhagyás végett a városi tanácshoz és a könyvtárak orsz. tanácsához terjesztette fel a módosított könyvtári ügyrendet. Körülményesen indokolt előterjesztést intézett a tanács útján a városi közgyűléshez az iránt, hogy a múzeumnál az adminisztráció, gyűjtés, kezelés, feldolgozás szellemi és fizikai munkájával túlhalmozott, a munkabírásban, koránál fogva a természet rendje szerint elébb-utóbb hanyatlani kezdő Zoltai Lajos múzeumőr mellé, segédmúzeumőri állás szerveztessék, avégből, hogy míg Zoltainak ereje és egészsége engedi: 1. a múzeum összes anyagának cédulakatalógusát együtt elkészíthessék; 2. a tárgyakon elmosódott, lehullott leltári jelzéseket as egész anyag revideálásával pótolhassák; 3. az ismertető katalógust Zoltai elkészíthesse. Addig is, míg a szervezendő segédőri állás betölthető lesz, a múzeumőr segítségére szak napdíjas állíttassák be. Ezzel egyidejűleg azt is kérte a bizottság, hogy a város Zoltait évtizedek óta kifejtett buzgó és sikeres munkásságára, nagy felelősséggel járó állására, valamint arra való tekintetből, hogy mint múzeumi tisztviselő természetbeli ellátást és kedvezményeket nem kap és ennek következtében a hivatalnoki osztályra nehezedő általános nyomorúságot és nélkülözést kétszeresen hordozni kénytelen, 1921. évről 5000, 1922. évre pedig 10,000 korona rendkívüli ruházati segélyben részesítse. A törvényhatósági bizottság az előhozott okokat méltányolva, ezen javaslatot is egyhangúlag elfogadta 644/23,936 1921. bkgy. sz. határozatával, mely miniszteri jóváhagyásra vár. * * * A múzeum gyarapodását a mult évben az eddiginél nagyobb anyagi erővel mozdíthattuk elő. Mert úgy az állam, mint a város jelentékeny összeggel emelte a vásárlásokra fordítható rendes évi segélyt. Igyekeztünk is azt vásárlásokra és ásatásra felhasználni. Ezenfelül Déri Frigyes, részint régi lovas-sirok kutatására, részint néprajzi gyűjtésre összesen 20,000 koronát bocsátott múzeumőreink rendelkezése alá. Főképen államsegélyből a következő jelentékenyebb vásárlásokat végeztük: 1. A könyv- és oklevéltár számára: Madáeh Ember tragédiájáénak debreczeni Haranghy Jenő által illusztrált kiadása. A Biharmegyében honos Thorozkay-család 1632-ben kelt eredeti, címeres nemeslevele. Néhány szakkönyv és folyóirat. II. A helyi művészek gyűjteménye számára Dienes János Sárospataki részlet" című olajfestésü nagyobb tájképe. III..A régiségtárnál: feliratos, díszes öl eg bronz mozsár, 1687-beli. Öt darab ezüst és bronz emlékérem. IV. A néprajzi osztály részére: marázsa háló, Balint háló Tiszaörvényröl ; virágos, festett régi bölcső. 5
Folytattuk államsegélyből május 3 7. napjain a hortobágyi csárda szomszédságában észrevett népvándorláskori temető feltárását. Ez azonban kevéssé váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Néhány szegénytartalmú sír került elö egy-egy ételtartó edénnyel, kisebb-nagyobb fűzérnyi üvegpaszta gyönggyel és igénytelen vaskéssel. Jóval sikeresebb volt a Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály pusztán, Földvár nevű hatalmas halomban szeptember hó 5 10. napjain rendezett ásatás, Déri úr költségén. A Földvár, kanyargó ér partján, terra-mare-szerű őstelepnek bizonyult, amelynek rendszeres feltárása a neolithböl a bronzkori műveltségbe átmenő idők emlékeinek dús sorozatát hozná napfénfre ; a halom rétegzetes felépülésén tehető észlelések is jelentősen előbbre vinnék a magyar Alföld őskoráról való ismereteinket. Már a mi öt napi próba ásatásunk is egy észak déli irányban vájt, két méter széles, 26 méter hosszú kísérleti árokkal számos csont- és agancs-szerszámon, ép- és töredékes, díszített és díszítetlen edényen, kevés kő-, még kevesebb rézeszközön kívül, egy sodronyalakú, 9 gramm súlyú aranyékszerrel jutalmazta fáradságunkat és költségünket. Elismerés és hálás köszönet a Földvár tulajdonosának, ifj. K. Gacsó Sándor szentpéterszegi kisgazdának, aki példás készséggel engedte meg, hogy ott ássunk ; sőt bármely lelethez való jogáról is, a múzeum javára eleve lemondott. Munkánkat egyébként is hathatósan segíteni, támogatni buzgó volt, amiben vetélkedett véle Tardy György herpályi földbirtokos az ő ösmert vendégszeretete által. Dr. Ecsedi István ugyancsak Déri úr megbízásából és költségén, főként népművészeti és halászati ős eszközök után kutatott és gyűjtötte ezek készítését, használata módját és mester szavait. ' E végből július 14. és november 6. közt, majd megint 1922 január 7 9-én, rövidebb és hosszabb kirándulásokat tett a Tisza mentén, Abádszalóktól fel Dombrádig egyfelől, Vásáros-Naménytól Záhonyig másfelől, úgy a Bodrogközén és Sátoraljaújhelyig fáradságot nem kímélve, vasúton, gyalogszerrel, szekeren és csónakon, a halászés pákász-élet eredetiségét tanulmányozva. Útjáról mintegy 40 drb különböző halász szerszámot hozott haza. Különösen a bodrogközi Cigánd és Nagy-Rozvágy községek közt elterülő ősmocsár, az ú. n. Pallagcsa környékén, hol a susogó nád erdők tisztásain még ma is az ősi állapotokra emlékeztető kolokánok libegnek a vizek sima tükrén : pákászoktól, halászoktól jellegzetes, kezdetleges szigonyokat, dörzsöléssel primitiv tűz gerjesztésre használt galy-darabokat; lápi nád-kút jelzőt és azonfelül sok érdekes adatot gyűjtött össze régi halászati módokra vonatkozólag. Továbbá.gyűjtött néhány fazekas művet, gyékény-, szalma-, vessző-fonatokat, ezekhez való szerszámokat és szép mintájú cigándi szőtteseket. Saját múzeu-
inunk részére is kapott egy és más ajándékot. A gyűjtött anyagnak és tapasztalatoknak a szakirodalom számára való feldolgozását munkába vette. Kirándulásainál egyes embereknek önzetlen, ügyvezető buzgósága volt segítségére. E helyen is köszönetet és háláját nyilvánítja Sőregi János ifjú írónak, ki a Bodrogközön kalauzolta; Tóth Mihály tiszafüredi állomásfőnöknek, Geguss István egyeki, Puskás Lajos nagyrozvágyi tanítóknak és Pócs testvérek tiszaörvényi halászat-bérlőknek. Sokat köszönhet múzenmunk a legmostohább körülmények között sem szünetelő ajándékozásoknak. Valamint intézetünk megalakulásakor, úgy tavaly is, a közönség 1 adományozni szerető meleg érdeklődése, céljainkat méltányolni akaró megértése. volt egyik főforrása gyűjteménytáraink gyarapodásának. Ez a megértés így tapasztaltuk legkönnyebben a női szívet nyitja meg és ösztönzi nagy értékű múzeális tárgyak felajánlására. ímé a múzeumi és könyvtári bizottság a múlt esztendőben két debreczeni úrnőt tisztelhetett meg elismerése és hálája jeléül azzal, hogy alapítványszerű jogánál fogva őket a múzeum alapítója" névvel ruházhatta fel és erről nekiek díszoklevelet adhatott. Özvegy Kovács B. Gyulané sz. Sárváry Róza, a maga és elhunyt testvére Sárváry Lőrinc bizottsági tagtársunk nevében régtől fogva együttesen ápolt vágytól késztetve, számos kedves családi emléktárgyat, amelyek vagy mint régiségek, vagy mint műtárgyak, múzeális beccsel birnak, múzeumunknak ajándékozott : úgymint arany, ezüst, réz stb. pénzeket, emlékérmeket, a XIX. század elején szervezkedett debreczeni polgárkatonaságot ábrázoló színes rajzot; ugyanezen katonaság század-kapitányának, Komáromy Imrének egykorú életnagyságú festett képét, régi ezüst szelencét, vésett kövű pecsétgyűrűt, játékbabát stb. Ezeken felül a közművelődési könyvtárnak 96 darab könyvet. Egyúttal ismételten kijelenteti^, hogy nagyatyjának, Sárváry Pál professornak mell-szobrát, antik szekrényét, karosszékét, fali nagy tükrét, úgy keresztanyjának Kis Orbán Jánosnénak 1815- beli, leánykori festett arcképét, rokonságának miniature mellképeit, könyvi árának bizonyos darabjait, elhunyt testvére akarata szerint is, halála esetére Debreczen város múzeumának, illetőleg közművelődési könyvtárának igéri és adományozza. Másik alapítónk: özv. dr. Legányi Gyuláné szül. Némethy Emma, ki a közművelődési könyvtárnak 396 kötetnyi, túlnyomólag orvos- és társadalomtudományi művekből álló könyvtárat ajándékozott szép szekrényével együtt néhai férje emlékére; továbbá halála utánra képtarunknak kötötte le Böhm Pál nagyobb terjedelmű olajfestményét. A vallás- és közoktatásügyi Minisztérium részéről kedves ügyelem volt Debreczen içànt az a szép márvány mellszobor, amely 7
8 Stróbl Alajos vésőjével Déri Frigyest ábrázolja. A szobrot letétül kaptuk és a képtár nagy termében helyeztük el, díszes faragott fa talapzaton, amelyet a város, Boros József építész rajzai szerint, Bessenyei Gyula asztalosmesterrel készíttetett 3500 kor. költséggel. városi, tanács a magyar kis plasztika két új keletű művét adta jyándékul^ Egyik Horthy Miklós kormányzó nagy relief-képe, másik Tisza István gróf emlék-plakettje. Mindkettő bronz, márványlapon. Részint anyagi értékkel is birnak azok a helyi vonatkozású művelődéstörténeti emlékek, amelyek a Kossuth-utcai régi temető Méliusz-dombjából, az ott kezdett homokbányászás állandó figyelemmel kísérése közben, mint. sírleletek kerültek napvilágra és azután múzeumunkba. XVII XVIII. században használt arany-ezüstgyűrűk, ezüstkapcsok, gombok, túinyomólag női ruhaderekak, aranycsipkék, paszomántok stb. e leletek, amelyeknek kisebb részét a homok őrzésével megbízott Hegedűs János városi alkalmazott és Fekete János állami rendőr adta be ; legnagyobb részét és legértékesebbjeit pedig Zoltai Lajos maga találta és szedegette ki omladozó sírokból. Az itteni leletekből legbecsesebb az a karneol-kővel, antik-intaglióval díszített aranygyűrű, amelyen Bornemisza János 1664" körírat olvasható. Ezt a gyűrűt tehát 1644-ben meghalt Bornemisza János nevű debreczeni főbíró viselte. Szintén érdekes lelet egy aranyozott, ezüst, vésett és türkisz-kövekkel ékesített tollforgó, amely szakasztott olyan alakú, mint a Báthory István lengyel királyé, amelyet az ezredéves kiállításon a krakói Czartoriszky-múzeum állított volt ki. Múlt évi szaporodásunkat jelentősen előmozdította a feloszlott gubacsapó ipártársulat, amely a XVIII. század első felében az ősi posztóműves céhből alakulván át, egyike Debreczen legrégibb eredetű céheinek. Salánky Mihály társulati elnök a következő céhemlékeket adta be megőrzés végett : Imre debreczeni bíró 1444. évi eredeti oklevelét, hártyán, mely átiratban megőrizte Debreczeni László és Monaki Sándor debreczeni földesurak által a gyapjúművesek részére 1395-ben kiadott szabadalmakat is; Tar Imre főbíró 1458, Szapolyai János 1509 és 1519. evi eredeti diplomáit, utóbbi átírja Corvin János 1493. évi privilégiumait, Duskás István főbíró által 1598-ban megerősített új céhszabályokat. A váradi posztóművesek 1602. évi törvényeit, eredetiben és másolatban, mindkettő hártyán. Az 1722. és 1792. évi módosított artikulusokat gyönyörű régi debreczeni aranyvirágos, hímes kötésben. Ezeken kívül 148 darab jegyzőkönyvet, határozatot, szerződést, bizonyítványt stb., melyeknek egyrésze a gubás legény társaság életére vet világosságot. Ezek túinyomólag a múlt század első felében keletkeztek. Átaladott Salánky úr továbbá két céhládát, négy hirdetőtáblát (kettő réz, kettő fa), hat darab pecsétnyomót, a legrégibb
9 ezüst és az 1529 évszámot viseli; e_'y szarvasbőr-zacskót és négydarab kiállítási bronzérmet, amelyet a társulat egyik érdemes és érdekes tagja nemes Bisothka István nyert kitüntetésül. A múlt évben kapott ajándékokat egyenként térszűke miatt fel nem sorolhatjuk. Az ajándékozók neveit azonban jelentésünk függelékéül betűsorban közöljük. Az összes ajándékozóknak e helyen is hálás köszönetet mondunk. Köszönettel tartozunk a helybeli napilapok szerkesztőségeinek is azért a buzgó készségért, amellyel a közönség érdeklődésének ébrentartása végett írott tájékoztató tudósításainkat közölni mindenkor szívesek voltak. * * * A múzeumi tisztviselők tevékenységéről megemlítjük még a következőket : Löfkovits Arthur múzeum igazgató a múzeumi-, Nagy József könyvtárigazgató a könyvtári ügyek előadója a felügyelő bizottság ülésein ; ugyanők számolnak a kezükhöz fentartás és gyarapítás végett kiutalványozott múzeumi-, illetőleg könyvtári előlegekről. Mindketten, tavaly Budapesten többször megfordulván, az összeköttetést személyes érintkezés által is fentartották és mélyítették a főfelügyelőséggel és könyvtári orsz. tanáccsal. Zoltai Lajos múzeumőr, tb. múzeumigazgató, teendői közé utalja a szervezeti szabályzat, az ügykezelés csaknem összes munkáját. A bizottság jegyzője is és mint ilyennek bőven van fogalmazni és másolni valója. Tavaly 262 ügyet iktatott be ; a postakönyv szerint az ajánlva küldött levelek nélkül 516 darabot expediált. A gyűjteménytárak leltári könyveibe pedig 1322 darab új szerzeményt vezetett be. Idejét, bár ezek a munkák és a gyarapítás érdekében tett különféle utánjárásai, a múzeum rendben tartása, miben neki a szolga és házmester segítenek, erősen igénybe veszik, mégis panaszolkdik, hogy a vasút és fuvar elviselhetetlen megdrágulása, a közlekedés egyéb nehézségei miatt majdnem lehetetlenné vált hosszabb kutató-kémlelő kirándulásokra vállalkoznia a környéken. Talán le is kell tennie arról a megkezdett munkájáról, hogy Debreczen vidékének történelem előtti és történelmi időkről származó emlékeit : a halmokat és pusztafalu-, puszta templomhelyeket, a helyszínén gyűjtendő adatok segítségével térképezhesse. Tavaly is már csak két ilyen irányú kisebb kirándulást tehetett. Vadász Emil gazd. felügyelő társaságában járt július 14-én Elep és Vajdalapos debreczeni pusztákon, majd szept. 19-én az ebesi gázkút kutatótelepen tartott szemlét, miután ott már előzőleg csontvázat, körülötte őrlökövet és cserepeket találtak. Ide Balogh István (mester-utcai) birtokos vitte ki. A Méliusz dombon
10 nyitott homokbánya figyelemmel kísérése közben leltározta a bezárt Dobozy-temető még meglevő összes síremlékeit és lemásolta azok feliratait. Ezt a munkáját a városi tanács a történelmi levéltár őrizetére bízta. Irodalmi munkássága a Debreczeni képes kalendárium szerkesztésére szorítkozott, amelynek 1922. (XXII.) évfolyamában a kórógyi Kádár dombján és a herpályi Földvár nevű őstelepeken végzett 1920., 1921. évi ásatásokat Ősteiepek Debreczen környékén" c. alatt (55. 60. 1.) pár rajz kíséretében ösmertette. A református nép között szintén elterjedt debreczeni Magyar Naptár 1922. évfolyama pedig Egyházi műemlékeink védelme és megbecsülése" címmel közölt tőle illusztrált értekezést. Dr. Ecsedi István tb. múzeumőr, a néprajzi osztály vezetője, r. tanár a református kollégium tanítóképzőintézetében és tagja a debreczeni református egyház presbitériumának, a néprajz tárgyi emlékeinek gyűjtésén kívül, miről már fentebb beszámoltunk, nagy buzgalommal foglalkozik a folklőr-anyag gyűjtésével. Ehhez tanítványai körében is igyekszik munkatársakat nevelni, kik között tavaly eléggé sikeres pályadíjakat tűzött ki a maga pénzéből népies babonák, gyógyító módok és koldusénekek gyűjtéséért. Debreczen vidékéről való gazdag népdal gyűjteményét felügyelete alatt most kottázza egyik helyi zeneszakértő. Sajtó alatt vannak a tiszai horgászatról és varsákról írott értekezései. Az Egyetértés című napilapnak is munkatársa lévén, abban sűrűn jelennek meg a népélet köréből ellesett megfigyelésekről készült kiáebb-nagyobb cikkei. Nagy József közművelődési könyvtárigazgató meg van bízva a városi képtár vezetésével is. Rendes tanár a kereskedő társulat polgári iskolájában. Helyi lapokban tavaly is megjelent néhány cikke főkként művészeti kérdések fejtegetéseivel. * * * A múzeumi államsegély-alapból engedélyezett előlegek terhére gyarapítás címén elment a könyv- és kézirattárnál 1890'10, az érem- és régiségtárnál 2991'20, a néprajzi tárnál 924", nép- és iparművészeti tárnál 3610', összesen 9418'30 korona. A II. tartalékalap tőkésítésére kellett fordítania a számvevőségnek 4000 koronát, a házipénztárt illette a múzeumőri állásért 800 korona. Fedezet volt 447775 korona előző évi pénztármaradvány és 16,000 korona 1920 21. évi rendes államsegély. A városi múzeumi segélyalapból az igazgató kezéhez utalványozott előlegekből a különböző gyűjteménytárak gyarapítására felhasználtunk 2060", posta-, iroda-, kezelés költségeire 1035"04, konzerválásra 729'70, ablakok javítására 1500", nyomtatványra (évi jelentés) 5000-. különfélékre 1008'50, összesen 12,188-27
koronát. Teremfelvigyázók díjazására költöttünk 2752 koronát. A múzeumőr, szolga fizetését, biztosítás, fűtés, világítás költségeit, valamint a két tb. múzeumőr tiszteletdíját és a házmester bérét a két utóbbit a múzeumi városi segélyalapból közvetlenül a házipénztár fizette. Ezen kiadásokat ma még pontosan épen úgy nem ösmerjük, mint a múzeum és kultúrpalota építési alapjainak (három rendbeli alapnak) 1921. évvégi állását. Múzeumunkat az előző évhez képest jelentékenyen többen látogatták. Több volt a megnyitási napok száma is : az esztendő minden vasárnapja. Sűrűn fordultak elő hétköznapokon úgy csoportos, mint szórványos látogatások, utóbbiak leginkább vidékiek, idegenek részéről, akiket rendszerint a múzeumőrök kalauzoltak, hacsak őket egyéb dolguk nem gátolta. A történeti és néprajzi osztályt 15,637 (1920-ban 12,232), a képtárt 9173 (6648), az egész múzeumot tehát 24,810 (18,870) egyén nézte meg. Olyan szám, mely Debreczen mostani lakosságának csaknem egynegyed részét teszi. Egy-egy nyitási napra átlag 477 látogató esik. Mindhárom osztályt az egész év folyamán nyolc nagyobb társaság és különböző iskolák részéről 46 osztály nézte meg, akik előtt a múzeum őrei mindannyiszor magyarázó előadást tartottak. Kelt D^breczenben, 1922 február 1-én. * Ii Löfkovits Arthur, múzeumigazgató. Dr. Ecsedi István, tb. múzeumőr, a néprajzi osztály vezetője. Nagy József, könyvtárigazgató, mint a képtár vezetője. Zoltai Lajos, múzeumőr, tb. múzeumigazgató.
Betűsoros névjegyzéke azoknak, akik a múzeumot az 1921. évben ajándéktárgyakkal gyarapították : I. A könyv- és kézirattárt : Bészler Lajos 12, Darvassy Sándor 16, Debreczen város és a tiszántúli egyházkerület könyvnyomdája 426, Dézsy Lajos 28, Dr. Ecsedi István 3, Hamelin francia tábornok 3, Honvéd körletparancsnokság, Jóna István 1 1, Kiss Lajos gondnok 3, Kiss Róza és Margit 1, Kovács B. Gyuláné 4, Kurucz Bela nyomtatvány-gyűjteménnyel, Dr. Liszt Nándor 5, Területvédő Liga 34, Mondsein Jenőné 2, Nagy László erdész 37, Salamon Viktoria 3, Szabó Elek 10, Szőllős.sy Dániel 2, Tamássy László 28, Zoltai Lajos 7 darabbal. II. Szép- és iparművészeti gyűjteményt : Bakonyszegi egyház 1, Magyar János 1, Mp.ripyp.g^y darabbal. III. A régiségtárat : Antal Sándor 1, Bleier Béla 5, Csanak Jenő Debreczeni ref. ispotály 8, Dézsy Lajos 6, Éles Géza (Diósgyőr) 1, özv. Erdődy Andrásné 2. Fábrv Károly (Érmihály falva) 1, Gencsy István 1, Hadigondozó népiroda 3, Jóna János 9, Juhász István 104, Kiss Lajos gondnok 11, özv. Kovács B. Gyuláné sz. Sárváry Róza 85, Márk Endre 4, Mezey Jenő 1, Morvay Ferenc 1, Nagy József könyvtár igazg. 9, Polgári Lövész Társaság 1, Sőregi János 1, özv. Stieber Jánosné 1, Dr. Szép Lászlóné 1, Székely Ferenc 14, Dr. Szeremley Béla 4, Szilágyi László 1, Tamássy László 1, Tóth Dezső (Egyek) 1, Tóth Ferenc 1, Veress János képezdész 1, Dr. Veress Sándor 1 darabbal. IV. A néprajzi tárat : Böszörményi Imre képezdész 1, Csapó László 1, Csobán Endre 2, Ecsedi István dr. 1, Gulyás Ferenc (Egyek) 9, Katona Kálmán (Füred) 3, Molnár Jenő 1, Nagy Sándor képezdész 1, Molnár Vidor (Dorogma) 2, Pócs István (Tiszaörvény) 20, Székely Ferenc 10, Szilágyi Gábor örökösei 6 darabbal. bebreczen szabad királyi város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalatal922 1231