, Soroksár Településfejlesztési koncepciója Előzetes fejlesztési irányok Készült Soroksár Önkormányzat megbízásából 2015. szeptember
Közreműködők: MaHill Kft. Cím: 1034 Budapest, Seregély u. 11. Tel: +36-1-250-4831 Fax: +36-1-250-4827 E-mail: magyar.laszlo@mahill.hu Honlap: www.mahill.hu URBANITÁS Kft. Cím: 1111 Budapest, Stoczek utca 19. Tel: +36-1-466-4220 Fax: +36-1-466-2018 E-mail: urbanitas@urbanitas.hu Honlap: www.urbanitas.hu Magyar László MaHill Kft. - terület és településfejlesztő, vezető tervező Berényi Mária TT/1É 01-0654, TR 01-0654 Vojnits Csaba Ferenc TT 01-6112 Karácsony Krisztián Nemes Zoltán K/1 01-5053; TR 01-5053 Hanczár Zsoltné 01-2418, TRe-T, TRv-T, TRh-T Bíró Attila 01-2456, TRe-T, TRv-T, TRh-T Rohrer Ádám 01-3157, K1d-1-TeII Urbanitás Kft. településrendezési vezető tervező Urbanitás Kft. településrendezési tervező Ecorys Magyarország Kft. területfejlesztési, gazdaságfejlesztési szakértő Vár-Kert Műszaki Tervezési Kft., tájtervező KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft. - közműtervező KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft. - közműtervező Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. - közlekedéstervező 2
Tartalom Bevezető... 1. A TFK készítésének indokai, feladata és jogszabályi háttere.. 2. Fejlesztéspolitikai háttér.. 3. Előzetes fejlesztési irányok... 3.1. Jövőkép... 3.2. Célok 2030... 3.3. A koncepció külső összefüggései... 4. Javaslat a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra és a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére. 3
BEVEZETŐ Budapest III. kerület Soroksár Önkormányzat 2015-ben döntött arról, hogy a 314/2012.(I.8.) Korm. rendeletnek megfelelően felülvizsgáltatja a hatályos, 2008-ban elfogadott településfejlesztési koncepcióját. (MAHILL Kft. továbbiakban: TFK) Bár a hatályos TFK-ban megfogalmazott jövőkép és településfejlesztési célok nagy része ma is helytálló, a felülvizsgálat szükségességét a következő, a településfejlesztést érintő változások indokolták: a jogszabályi háttér változása, megváltozott tartalmi felépítés (314/2012. (I.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről), 2008-ban kezdődő gazdasági pénzügyi válság, ennek hatása a foglalkoztatásra, a fővárosi, s benne a kerületet is érintő migrációs folyamatokra, a lakosság szociodemográfiai jellemzőire, a magánszektor fejlesztési aktivitására, 2014-2020-as új uniós költségvetési ciklus, az uniós forráselosztás alapfeltételeit biztosító operatív programok kidolgozásának befejezése 2015-ben és hozzá kapcsolódóan Soroksár Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kidolgozása, az új EU-s, országos és fővárosi fejlesztéspolitikai dokumentumok, az új fővárosi településszerkezeti terv és fővárosi rendezési szabályzat elfogadása, a megváltozott feladat ellátási rendszer az önkormányzatok és kormányzat viszonylatában, az önkormányzatok finanszírozásának átalakulása, fogyasztási trendek változása és a környezettudatos szemlélet erősödése az új kerületi építési szabályzathoz az együtt tervezendő területek kijelölése. A TFK az ITS-hez készült és kis mértékben kiegészített Megalapozó vizsgálatok Helyzetelemzés és helyzetértékelés készítése során feltárt és elemezett értékeken alapul és a lehetőségek kihasználását, a hiányok pótlását és a problémák felszámolását tűzi ki célul. 1. A TFK készítésének indokai, feladata és jogszabályi háttere Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerint a településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. A településfejlesztési koncepció hosszú távra 2015-2030 közötti időszakra - rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. 4
A településfejlesztési koncepció (továbbiakban: TFK) tartalmi követelményeit a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 Korm. rend. 2. melléklete tartalmazza. A TFK egyeztetésének és elfogadásának szabályait a rendelet 30. rögzíti. Ennek alapján a TFK készítése és egyeztetési eljárása a következő ütemezéssel történhet: A polgármester előzetes tájékoztatás megküldésével előzetes véleményt kér az államigazgatási szervektől, az érintett területi és települési önkormányzatoktól a koncepció készítését befolyásoló terveikről és értesíti a partnerségi egyeztetésben résztvevőket a koncepció készítésének megindításáról. (megtörtént) Az Önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányairól és arról, hogy a megalapozó vizsgálat (Helyzetelemzés és Helyzetértékelés) megfelel-e a tervezés alapjának. (jelenlegi ütem) A fenti döntés alapján kidolgozott koncepció tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi az a) pont szerinti előzetes tájékoztatás szerinti államigazgatási szerveknek, a főváros és az érintett települési, kerületi önkormányzatoknak és elérhetővé teszi a kerület honlapján a partnerségi egyeztetésben résztvevők számára. A vélemények figyelembe vételével véglegesített TFK-t az önkormányzat jóváhagyja, melynek során a polgármester az előterjesztésben ismerteti a nem elfogadott észrevételeket és ennek indoklását. Az elfogadott koncepciót az önkormányzat a honlapján közzé teszi és erről értesítést küld az egyeztetésben résztvevőknek. 2. Fejlesztéspolitikai háttér Az EU 2020-as céljai energiahatékonyság és megújuló energiaforrások arányának növelése; CO2-kibocsátás csökkentése; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem, társadalmi leszakadás megállítása, felzárkózás lehetősége. A kohéziós politika 11 tematikus célja: 1. Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése; 2. Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés; 3. Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása; 4. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban; 5. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és kezelés; 6. Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; 7. A fenntartható közlekedés fejlesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; 8. A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc; 10. Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba 11. Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás 5
Nemzeti fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OTFK - elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal); Az Országgyűlés a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki. A négy cél a társadalom és gazdaság egészének szól, beleértve a társadalom és a gazdasági környezethez való viszonyulást és a környezeti szempontokat is. Az átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatot célozzák meg, az alábbiak szerint: értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. A sikeres város stratégiájának alapelemei (Forrás: OFTK) Az OFTK Budapest területfejlesztési igényei és feladatai című fejezetében a főváros pozicionálása mellett a következő fejlesztési irányok kerültek kijelölésre: A térségi pozíció erősítése a földrajzi, geopolitikai adottságok kihasználásával. Az összmagyarság identitásának erősítése a Kárpát-medence kulturális központjaként. Összehangolt fejlesztések a várostérségben feladatmegosztás megszervezése. Egységes Budapest hatékony közigazgatási rendszerrel. A népesség megtartása vonzó, egészséges életkörülmények biztosításával, az esélyegyenlőség megerősítésével és a rugalmas lakásstruktúra kialakításával. Kezdeményező város- és térségfejlesztés, tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, zöld gazdasági kultúra meggyökereztetése, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. A gazdasági fejlődést lehetővé tevő differenciált területi kínálat biztosítása. A város és a Duna együttélésének megteremtése. Kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítása differenciált központrendszerrel, a kompakt város elvének megvalósítása. A területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztése, a városi közösségi közlekedés súlyának növelése. 6
Soroksár területét a többszintű önkormányzati rendszer, valamint a fejlesztési tervek egymásra épülése (a tervhierarchia és az időtávok különbözősége) miatt több fővárosi és kerületi településfejlesztési dokumentum is érinti. A hatályos fővárosi településfejlesztési dokumentumok a következők: Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési koncepció (továbbiakban: Budapest 2030), A főváros hatályos hosszú távú településfejlesztési koncepciója Budapest teljes közigazgatási területére tartalmazza a településfejlesztés irányát. A Budapest 2030 767/2013.(IV.24.) Főv. Kgy. határozattal került jóváhagyásra, előirányozza a 2030-ig elérendő hosszú távú célokat. A meglévő értékekre építve a következő jövőképet fogalmazza meg a koncepció: Budapest élhető és vonzó, egyedi karakterű főváros, az ország és a várostérség innovatív gazdasági és kulturális központjaként az európai városhálózat megbecsült tagja. A koncepció 4 átfogó célt határoz meg, amely Budapest meglévő értékeire és sokszínűségére alapoz, meghatározva azokat az irányokat, melyek az integrált fejlesztési elvek érvényesülése mellett Budapest jövőjének fejlesztési alapjait képezik: Budapest az Európai városhálózat erős tagja, Fenntartható, érték- és tudásalapú gazdaság, Egészséges, harmonikus, sokszínű városi környezet, Javuló életminőség, harmonikus együttélés. Forrás: Budapest 2030 7
A célok meghatározása a szemléleti alapvetések (élhetőség, fenntarthatóság, esélyegyenlőség) és az átfogó célok alapján történt. A kitűzött 17 cél és az átfogó célok viszonyát az alábbi táblázat mutatja be. Egy-egy cél, ugyan eltérő mértékben, de egyszerre több átfogó célt is szolgál. Soroksár, mint Budapest Főváros kerülete számára ezek között a keretek és irányelvek között kell meghatározni azokat a fejlesztési irányokat és célokat, amelyek illeszthetők, de legalábbis nem ellentétesek az EU, az ország és Budapest fejlesztési céljaival, ugyanakkor kellő mértékben szolgálják a kerületi egyedi sajátosságai alapján az Önkormányzat fejlesztési céljait. 3. Előzetes fejlesztési irányok A fejlesztési irányok előzetes elfogadása a további tervezés alapjaként azért szükséges. A fejlesztési irányokat tartalmi szempontból a jövőkép, a horizontális és az átfogó célok, valamint a részcélok összessége jelenti, amely a Településfejlesztési koncepció készítése során nyeri el végső formáját, de alapoz az országos, a fővárosi és a korábban készült kerületfejlesztési dokumentumokra, elsősorban a hatályos Soroksár Településfejlesztési koncepcióra és a rövidtávra szóló Integrált településfejlesztési stratégiára. A JÖVŐKÉP az adott helyzet, valamint a külső és belső tényezők által meghatározott lehetséges és megvalósítható törekvések együtteséből eredő, hosszú távon 15-20 év - elérni kívánt településfejlődési pálya és cél. Kijelöli a kerület távlati pozícióját a fővárosi és az agglomerációs környezetben, valamint felvázolja a társadalom, a gazdaság és a környezet elképzelt jövőbeni állapotát a koncepció időtávlatán túl mutatva (a távoli jövőben). A HORIZONTÁLIS CÉLOK olyan szemléleti alapvetések, amelyeket a célrendszer minden egyes elemére vonatkozóan következetesen alkalmazni kell. A koncepció célrendszerének keretét a szemléleti alapvetések mellett az ÁTFOGÓ CÉLOK alkotják, amelyek a kívánt jövő elérését szolgáló, több ágazatot, tematikát is átfognak. Ezek együttes figyelembevételével azok a RÉSZCÉLOK kerültek meghatározásra, amelyek megvalósítása eredményeként Soroksár a jövőben alkalmassá válik a kitűzött jövőkép elérésére. 3.1. Jövőkép Soroksár jövőképe a 2030-ig tartó időszakra jelöl meg célállapotot és fejlesztési irányt. A jelenlegi felülvizsgálat keretében a jövőkép a korábbiakat figyelembe véve, a következő szempontok szerint lett meghatározva: Soroksár jövőképe: Az erős és versenyképes helyi gazdaság a kerület polgárainak jó életfeltételeket biztosít. Kvalifikált munkaerőt foglalkoztató, versenyképes innovációs ágazatok fejlesztése. A javuló vasúti és közúti közlekedési lehetőségekre települő erős logisztikai bázis. Soroksár a növekvő népesség mellett is megőrzi sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kertvárosi jellegét. Minőségi városi környezet, közösségi infrastrukturális és szolgáltatási rendszerek épülnek ki a kerületben. A kerületközpont erősödése mellett karakteres alközpontok alakulnak ki. Természeti környezet megőrzése, rekreációs célú hasznosítása összhangban a természetvédelemmel. Aktív társadalmi és szociális élet, lokálpatriotizmus. 8
A kerület jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre, valamint a vonalas és nem vonalas infrastruktúra hálózatának elemeire egyaránt vonatkozik. Soroksár társadalma, gazdasága, valamint épített és természeti környezete egymást is befolyásoló tényezőkként kerültek elemzésre és értékelésre. A jövőkép összetevői nem rendelhetők hozzá egzakt módon a társadalmi, gazdasági és környezeti témakörökhöz, azonban kapcsolatuk intenzitása bemutatható. A jövőkép összetevőinek a társadalom gazdaság táji, természeti környezet épített környezet témaköreivel való kapcsolata: Soroksár jövőképének elemei társadalom gazdaság táji, természeti környezet épített környezet Az erős és versenyképes helyi gazdaság a kerület polgárainak jó életfeltételeket biztosít. Kvalifikált munkaerőt foglalkoztató, versenyképes innovációs ágazatok fejlesztése. A javuló vasúti és közúti közlekedési lehetőségekre települő erős logisztikai bázis. Soroksár a növekvő népesség mellett is megőrzi a sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kertvárosi jellegét. Minőségi városi környezet, közösségi infrastrukturális és szolgáltatási rendszerek épülnek ki a kerületben. A kerületközpont erősödése mellett karakteres alközpontok alakulnak ki. Természeti környezet megőrzése, rekreációs célú hasznosítása összhangban a természetvédelemmel. Aktív társadalmi és szociális élet, lokálpatriotizmus. erős kapcsolat / szoros kapcsolat / közepes kapcsolat / nincs közvetlen kapcsolat Amennyiben Soroksár jövőképét egy mondatban szeretnénk összefoglalni és mintegy mottót adni a koncepcióhoz, úgy a következőt tudjuk megfogalmazni: SOROKSÁR kertváros a nagyvárosban vagy SOROKSÁR - a hagyományaira és értékeire támaszkodó modern kertváros vagy SOROKSÁR - A hagyományaira és értékeire támaszkodó, élő és élhető, korszerű kertváros. vagy SOROKSÁR - a hagyományaira és értékeire támaszkodó modern kertváros, amely erős és versenyképes helyi gazdaságával lakóinak minőségi és fenntartható életfeltételeket biztosít 9
3.2. Célok 2030 A jövőkép megvalósítását az átfogó célok, stratégiai részcélok szolgálják, amelyek az alábbiakban kerülnek részletesen bemutatásra. A részcélokat bontják ki részletesen az integrált településfejlesztési stratégiában bemutatandó stratégiai célok. Fontos elvárás, hogy a célrendszer elemei logikus hierarchiát alkossanak, az alacsonyabb szintű célok járuljanak hozzá a magasabb szintűek megvalósításához és jövőkép hosszú távú teljesüléséhez. HORIZONTÁLIS CÉLOK H.1. A hagyományok megőrzése, ápolása, a lokálpatriotizmus erősítése Soroksár meglévő jó adottságainak megtartását és további erősítését szolgálja. Az épített és természeti környezet, valamint a gazdaság és a társadalom területén is gazdag hagyományokkal bír a kerület, amelynek ápolásáról gondoskodni kell. Továbbá biztosítani szükséges, hogy az új tervek és új alkotások mindig új értékek létrehozását is jelentsék. H.2. Klímabarát, környezettudatos, fenntartható fejlesztés A fenntarthatóság olyan fejlődési folyamatot jelent, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy saját szükségleteiket kielégítsék. A megelőzésre, az erőforrások takarékos használatára, a szennyezések minimalizálására, az újrahasznosításra kell törekedni a megfelelő tervezéssel, a gondos megvalósítással és a figyelmes használattal. H.3. Együttműködő partnerség a kerület fejlesztésében a lakossággal, a civil és gazdasági szféra szereplőivel az Önkormányzat koordinálásával H.4. Esélyegyenlőség biztosítása a kerület minden társadalmi csoportja számára a fejlesztési célok elérése során Az esélyegyenlőség elve azt hivatott biztosítani, hogy mindenki számára egyformán legyen lehetőség a kerület és környezete használatára, a gazdaság által nyújtott lehetőségek kiaknázására, a szolgáltatások igénybevételére. A célok kitűzésénél, a beavatkozások tervezésénél szem előtt kell tartani, hogy az eredmények mindenki számára elérhetőek legyenek. ÁTFOGÓ CÉLOK Az átfogó célok meghatározása Soroksár legfontosabb erősségeire meglévő erős identitására, hagyományaira, környezeti és gazdasági lehetőségeire, sokszínű és értékőrző városi arculatára támaszkodva történt. A meglévő adottságok kihasználásával és a gyengeségekre való figyelemmel nyílik mód a kerület előtt álló kihívások leküzdésére és a lehetőségek kiaknázására. Ezáltal biztosított az előremutató, igenlő szemlélet a fejlesztéspolitikában. 10
TÁRSADALOM Aktív, egészséges, összetartó helyi társadalom KÖRNYEZET Korszerű infrastruktúra, élő és élhető környezet GAZDASÁG Versenyképes, foglalkoztatást bővítő helyi gazdaság 1. Hosszú távú átfogó cél: Aktív, egészséges, összetartó helyi társadalom Soroksár lokálpatriotizmusának, önálló identitásának erősítésében nagy szerepet játszanak az önkormányzat és intézményei, a helyi civil szervezetek, sportegyesületek, egyházak és kisebbségi önkormányzatok. A kerület lakosságának összetartozását tovább erősítik a helyi közösségi programok, a kulturális értékteremtés és a hagyományőrzés intézményrendszere. Soroksár Önkormányzatának célja, hogy tovább erősítse helyi közösségeit, a helyi identitást, ezzel biztosítva a társadalmi összetartást, illetve megakadályozza olyan helyi társadalmi rétegek lecsúszását, akik már ma is szociális problémákkal küszködnek. A cél elérése érdekében szükség van a helyi civil és egyházi szervezetek bevonására, melyek nemcsak szaktudásukkal és helyismeretükkel tudnak bekapcsolódni a különböző programokba, hanem az önkormányzati humán kapacitások leterheltségét is csökkenthetik. A társadalmi kohéziót erősíteni kell a szociális problémák kezelésével, az ezt támogató intézmények és szakembergárda fejlesztésével. Az öregedő népesség, a szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek és társadalmi csoportok jelenléte, a halmozott szociális problémával rendelkezők kezelése mind kihívást jelent az önkormányzat ellátó rendszerére. A kerület célja a sport, az aktív szabadidő eltöltés és az egészségmegőrzés infrastrukturális hátterének további fejlesztése, illetve ugyanilyen fontos azoknak a programoknak a folytatása, indítása, melyek népszerűsítik és elősegítik a pozitív életvitelt, az aktív, sportos, egészségmegőrző életmódot. A lakosság közérzetének javítása mellett hosszú távon az egészségügyi és szociális ellátórendszer működtetésére is közvetett pozitív hatása van a beavatkozásoknak. A sportélet fejlesztése esetében elmondható, hogy a helyi lakosok komfortérzetének és identitásának erősítésén túl a vendégforgalom növeléséhez is hozzájárul, a közösségépítés fontos eszközéül szolgál. 2. Hosszú távú átfogó cél: Korszerű infrastruktúra, élő és élhető környezet Soroksár a főváros dél-keleti részének természetes közlekedési csomópontja. A kerületen áthaladó főutak igen jelentős átmenő forgalommal rendelkeznek, komoly szennyezési és közlekedésbiztonsági problémákat okozva. Ezért elsőrendűen fontos feladat, a főutak átmenő forgalmának csökkentése, a közúthálózat hiányzó elemeinek megépülése. Soroksár célja, hogy a MÁV Budapest-Kelebia vasútvonalán az elővárosi gyorsvasúti közlekedés bevezetésre kerüljön és kiépüljön az intermodális átszállóhely a vasútállomás térségében. Fontos feladat a jelenlegi HÉV vonal üzemváltása, a városközpontban lévő elválasztó szerepének csökkentése. Soroksár kiemelkedő értékei a természetközeli területek nagy száma, a zöldterületek jelentős aránya, a Duna közelsége, valamint az épített örökség elemei. Ugyanakkor az adottságok nagymértékben kihasználatlanok, különösen igaz ez a vízparti területekre. A közcélú zöldfelületek részben megújulásra szorulnak, területi eloszlásuk egyenlőtlen. Az értékes épületállomány részben leromlott állapotú, a 11
közterületek megújítását folytatni szükséges. Az Önkormányzatnak hosszú távú átfogó célja a természeti és épített környezet adottságaira támaszkodva egészséges, vonzó, minőségi, tiszta és zöldfelületekben gazdag települési környezet megteremtése, értékeinek megőrzése, a Duna szerepének felértékelése, ezáltal lakóinak kiváló életminőség biztosítása. 3. Hosszú távú átfogó cél: Versenyképes, foglalkoztatást bővítő helyi gazdaság Soroksárt a gazdasági hagyományai, közlekedési, földrajzi pozíciója és jelenlegi gazdasági szerkezete a térség stabil gazdasági centrumává teszi. A kerület egyaránt rendelkezik hagyományos, de ma is prosperáló ipari telephelyekkel, illetve új, zöldmezős modern iparterületekkel. A helyi foglalkoztatás növeléséhez Soroksáron szükség van új gazdasági szereplők kerületbe vonzására és új telephely kínálat kialakítására is. Soroksár Önkormányzatának hosszú távú átfogó célja, a helyi gazdaság versenyképességének erősítése, a meglévő gazdasági ágazatok és szereplők megtartása, bővülésre, befektetésre ösztönzése illetve új sikeres ágazatok és vállalkozások kerületbe vonzása. Kiemelt cél a helyben foglalkoztatottság arányának növelése és a magasan kvalifikált munkahelyek létesítésének elősegítése, mely hozzájárul a fenntartható helyi gazdaság kialakításához is. Fontos, hogy a meglévő ipari telephelyek tömegközlekedéssel való megközelíthetősége, a teherszállítási kapcsolatai, a környező közterületek minősége az igényeknek megfelelően legyen kialakítva. A teherszállítás, a munkahelyek megőrzése és a lakók védelmének érdekei közti egyensúlyra kell törekedni. Az új gazdasági szereplők kerületbe vonzásában és letelepítésében az önkormányzat befektetés ösztönző tevékenységének és vállalkozóbarát hivatali ügyintézésnek lehet kiemelt szerepe. A magas hozzáadott értéket előállító, tudás-, készség- és zöldalapú gazdaság alapvető igénye a kvalifikált munkaerő, melyet a helyi és térségi oktatási és szakképzési rendszer tud biztosítani. Gazdasági szereplők körében is növekvő szerepet kell, hogy kapjon az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használata, melyben Soroksár ma még kis mértékben kiaknázott potenciállal rendelkezik. A meglévő turisztikai kínálat és jövőbeni fejlesztések támogatása fontos feladat, elsősorban közlekedési, zöldterületi infrastruktúra-fejlesztésekkel, közterület rendezéssel és információs rendszerek kiépítésével. A kerületen belüli turisztikai szolgáltatók összefogása, a közös kiajánlás, megjelenés elősegítése, esetleg ennek térségi kiterjesztése ugyancsak a helyi turisztikai és szabadidőipar fejlődését szolgálhatja. 12
RÉSZCÉLOK T. TÁRSADALOM T.1. Népesség megtartása, növelése T.2. Összetartó, szolidáris, lokálpatrióta társadalom T.3. Színvonalas közösségi szolgáltatások K. KÖRNYEZET K.1. Minőségi városi környezet K.2. Duna intenzív szerepe a kerület életében K.3. Intelligens helyi infrastrukturális rendszerek K.4. Megújuló energia széleskörű alkalmazása K.5. Fenntartható zöldfelületi rendszerek, magas életminőség G. GAZDASÁG G.1. Gazdasági húzóágazatok megerősítése, a foglalkoztatás lehetőségének bővítése G.2. Tudás-, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés G.3. Fenntartható turizmus kialakítása T.1. Népesség megtartása, növelése Cél a helyi népesség megtartása, a lakosságszám kisebb mértékű növelése, a fiatalkorúak és az aktív népesség arányának növelése: Soroksár a lakosság számbővülése mellett is megőrzi sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kertvárosias jellegét. Az életszínvonal és egészségügyi ellátás színvonalának növekedése miatt az idősek aránya a népességszám növekedése ellenére sem csökken jelentősen, de ezzel arányosan bővül az időskori ellátások skálája és színvonala. A kerület fiatalítása, gyermekes családok vonzása a kerületbe. A növekvő népesség számára új, minőségi kertvárosias lakóterületek biztosítják a lakásépítési lehetőséget. A kialakult kertvárosias területek lakásállományának megújítása folyamatos, a komfortfokozat növelésével és energiahatékonyságot növelő korszerűsítéssel. T.2. Összetartó, szolidáris, lokálpatrióta társadalom A helyi igényekhez alkalmazkodó humán intézményrendszer minőségi fejlesztése és működési hatékonyságának növelése a szociális és jóléti intézményekben, erős civil és lakossági szerveződések: Az esélyteremtés lehetőségeinek javítása a köznevelési intézményekben, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítása, társadalmi integrációjuk segítése; A lakóhelyi szegregáció, társadalmi egyenlőtlenségek térbeli vetületének oldása; A szociális intézmények működésének racionalizálása és szolgáltatásaik fejlesztése; Az idősek ellátását célzó szociális és egészségügyi intézmények korszerűsítése és szolgáltatásaik bővítése; 13
A növekvő számú egyedülálló, illetve az idősek izolációjának megakadályozása; Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci pozíciójának javítását célzó komplex programok kidolgozása, megvalósítása; Önkormányzati közmunkaprogram; A kerületben élők életminőségének fejlesztését, identitástudatának erősítését célzó fejlesztések; A nemzetiségek csoportjai és a helyi közösségek erősítése, aktivizálása, a helyi identitás tudat növelése. T.3. Színvonalas közösségi szolgáltatások A humán közszolgáltatások fejlesztése és színvonalának növelése A gyermekek napközbeni ellátásának infrastrukturális fejlesztése (bölcsődék, családi napközik, óvodák): pl. korszerűsítés, eszközbeszerzés stb.; Közoktatás minőségi fejlesztése (pedagógusképzés, infrastruktúra fejlesztés); Felsőfokú szakképzés megjelenésének elősegítése; Az egészségügyi alapellátás szolgáltatás- és tartalomfejlesztése (pl. a lakosság egészségi szintjének emelése, prevenciós programok); A kerületi fenntartású kulturális intézmények fejlesztése, szolgáltatási kínálatuk bővítése; A közintézmények teljes körének akadálymentesítése; Közparkok, közterek, játszóterek fejlesztése; Szabadidős és sportprogramok kínálatának bővítése; Bérlakásépítés speciális keresleti szegmensek kiszolgálására (fiatal, képzett munkaerő megtartása, vonzása: fecskeház). K.1. Minőségi városi környezet A városszerkezet hatékonyságának javítása, ésszerű terület-felhasználást akadályozó tényezők lebontása A Fővárosi Településszerkezeti terv (TSZT 2015) és a Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) által kialakult új jogszabályi környezet és paraméterek alkalmazása, ennek lehetőségeinek kihasználása; Az eltérő fővárosi és kerületi fejlesztési elképzelések összhangjának megteremtése; Az eltérő terület-felhasználási érdekek kiegyensúlyozása; Értékelvű ingatlanfejlesztés (a lehetőségek kihasználása az érintett területeken az épített környezet hosszú távú felértékelődését biztosítsa); A meglévő alulhasznosított területek funkcióváltásának, megújításának támogatása, a belső tartalékok hasznosítása; A kialakult kertvárosias lakóterületek, kapcsolódó zöldterületek megújításának elősegítése, a közterületek esetében a megújítás megvalósítása a revitalizáció kiterjesztésével. Az épített örökség védelme és értékmegőrző fejlesztése A meglévő országos és fővárosi értékek megőrzése, az épített örökség helyi védelmi rendszerének kialakítása, megőrzésének támogatása; Többszintű védelmi kategóriák között szabályozási összhang kialakítása; Értékteremtő fejlesztés a helyi egyedi arculat és építészeti karakter megőrzése mellett. A gazdasági fenntarthatóság biztosítása a területfejlesztési programok során A magántőke bevonására is építő településfejlesztési modell kialakítása az újonnan beépítésre szánt lakó- és gazdasági területek, valamint barnamezős területeknél; 14
A meglévő logisztikai és gazdasági területek versenyképességének megőrzése, korszerűsítése és bővítése. K.2. Duna intenzív szerepe a kerület életében Az RSD parti sáv és Molnár-sziget térségének jobb integrálása, a természeti értékeket figyelembe vevő, de az adottságokat jobban kihasználó intenzívebb közterület-használat lehetőségének elősegítése; A sport-, rekreáció és víziturizmus lehetőségeinek fejlesztése magántőke bevonásával az RSD parti sáv és a Molnár-sziget fejlesztésével; A természetvédelem szempontjainak és a sport- és rekreációs célú hasznosítás szempontjainak összeegyeztetése a Ráckevei-(Soroksári)-Duna parti sávja és a Molnár-sziget rekreációs hasznosítása, illetve revitalizációja során, illetve az újonnan beépítésre kerülő területek hasznosítása, az infrastruktúra fejlesztése során; Vízparti területek magas színvonalú rekreációs kialakítása, közhasználatú zöldfelületek létesítése. K.3. Intelligens helyi infrastrukturális rendszerek Energiahatékonysági korszerűsítések és megújuló energiaforrások alkalmazása önkormányzati intézmények energiafelhasználásának fedezésére; Lakossági energiahatékonysági és megújulós beruházások ösztönzése, támogatása és tanácsadás; Közvilágítási hálózatok korszerűsítése, LED fényforrások, valamint intelligens vezérlések alkalmazása; Hiányzó közműhálózatok kiépítése. K.4. Megújuló energia széleskörű alkalmazása Megújuló energiaforrások elterjedésének ösztönzése, azok alkalmazása az önkormányzati fenntartású épületekben; A klímaváltozásra felkészülés. K.5. Fenntartható zöldfelületi rendszerek, magas életminőség A lakóterületek közlekedési zajterhelésének csökkentése forgalomtechnikai eszközökkel, valamint komplex, összvárosi szintű stratégiák (pl. forgalmi elkerülő utak létesítése) keretében; Hulladékkezelés (szelektív gyűjtés) fejlesztése; A csapadékvíz-felhasználás (visszatartás, hasznosítás) ösztönzése; A környezeti konfliktusok mérséklése a területhasználat optimalizálásával; A kialakult kertvárosias lakóterületek zöldfelületi állományának megőrzése, fejlesztése településrendezési szabályozási eszközökkel, valamint a növényállomány mennyiségi növelésével. (Pl. facsemete juttatási akciók a köz- és magánkertek beültetéséhez) A barnamezős és alulhasznosított területeken zöldfelületek kialakításának elősegítése akár ideiglenes jelleggel is. 15
G.1. Gazdasági húzóágazatok megerősítése, a foglalkoztatás lehetőségének bővítése A helyi ipar termelékenységét, piacra jutását és innovációját támogató fejlesztések; A meglévő gazdasági területek környezetének, illetve elérhetőségének fejlesztése; Az ipari és logisztikai telephelykínálat bővítése; KKV-k telephelyfejlesztésének elősegítése; Soroksár, mint befektetési helyszín népszerűsítése, kommunikáció és arculati megjelenés fejlesztése; A foglalkoztatás bővítésének elősegítése. G.2. Tudás- készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés Az egyetemi és vállalati kutatás-fejlesztéssel, természettudományok kutatásával kapcsolatos tevékenységek kerületbe való vonzása, erősítése; A helyi beszállítói hálózat megerősödésének elősegítése; Az oktatás, szakképzés helyi igények szerinti rugalmas fejlesztése; A felsőoktatás kerületi meghonosítása. G.3. Fenntartható turizmus A szálláshely kapacitások növelése és minőségük fejlesztése; Turisztikát segítő fejlesztések (együttműködés kerületen belül és a térségben, közös kiajánlás, információs rendszer); A kerékpár úthálózat és kerékpáros infrastruktúra fejlesztése; A vízi turizmus eszköztárának bővítése a Ráckevei(Soroksári)-Duna adottságait kihasználva Idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése, attrakciófejlesztés. 16
A célrendszer struktúrája: JÖVŐKÉP Átfogó célok A hagyományaira és értékeire támaszkodó, élő és élhető, korszerű kertváros TÁRSADALOM KÖRNYEZET GAZDASÁG T. Aktív, egészséges, összetartó helyi társadalom K. Korszerű infrastruktúra, élő és élhető környezet G. Versenyképes, foglalkoztatást bővítő helyi gazdaság T1. Népesség megtartása, növelése T2. Összetartó, szolidáris, lokálpatrióta társadalom T3. Színvonalas közösségi szolgáltatások K1. Minőségi városi környezet K2. A Duna intenzív szerepe a kerület életében K3. Intelligens helyi infrastrukturális rendszerek K4. A megújuló energia széleskörű alkalmazása G1. Gazdasági húzóágazatok megerősítése, a foglalkoztatás lehetőségének bővítése G2. Tudás-, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés G3. Fenntartható turizmus Részcélok K5. Fenntartható zöldfelületi rendszerek, magas életminőség H.1. A hagyományok megőrzése, ápolása, a lokálpatriotizmus erősítése H.2. Klímabarát, környezettudatos, fenntartható fejlesztés Horizontális célok H.3. Együttműködő partnerség a kerület fejlesztésében a lakossággal, a civil és gazdasági szféra szereplőivel az Önkormányzat koordinálásával H.4. Esélyegyenlőség biztosítása a kerület minden társadalmi csoportja számára a fejlesztési célok elérése során 17
3.3. A koncepció külső összefüggései A 2014-2030-as időszakra való felkészülés jegyében mind európai, mind hazai szinten számos területfejlesztési terv készült vagy készül, mely magasabb területi szinten jelöl ki fejlesztési irányokat, és elkészült Budapest városfejlesztési koncepciója is. Ezek ismerete, figyelembe vétele a koncepció készítése során követelmény. Soroksár fejlesztési irányai hozzájárulnak a fővárosi, az országos és az uniós célkitűzések teljesítéséhez is különböző mértékben. A következőkben a TFK-ban megfogalmazott célkitűzéseknek az alábbi fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzésekhez való hozzájárulása kerül bemutatásra: Nemzeti Fejlesztés 2030, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési koncepció (továbbiakban: Budapest 2030) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) által megfogalmazott nemzeti jövőkép szerint Magyarország 2030-ban Kelet Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. Az OFTK célrendszeréből az illeszkedést a városfejlesztés terén, illetve a Fővárosra megfogalmazott célokon keresztül vizsgáljuk: átfogó céljai OFTK céljai A városfejlesztés szempontjai és nemzeti prioritásai: Fenntartható és kompakt városszerkezet Aktív, egészséges, összetartó helyi társadalom Korszerű infrastruktúra, élő és élhető környezet Versenyképes, foglalkoztatást bővítő helyi gazdaság Energiafüggőség csökkentése és klímavédelem A demográfiai változások - a városi népességfogyás kezelése, a családok és a helyi közösségek megerősítése A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében A helyi és térségi gazdaságfejlesztés 18
Budapestre megfogalmazott fejlesztési irányok A népesség megtartása vonzó, egészséges életkörülmények biztosításával, az esélyegyenlőség megerősítésével és a rugalmas lakásstruktúra kialakításával. Kezdeményező város- és térségfejlesztés, tudás- és készségalapú gazdaságfejlesztés, zöld gazdasági kultúra meggyökereztetése, valamint a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása. A gazdasági fejlődést lehetővé tevő differenciált területi kínálat biztosítása. A város és a Duna együttélésének megteremtése. Kiegyensúlyozott városi térszerkezet kialakítása differenciált központrendszerrel, a kompakt város elvének megvalósítása. A területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztése, a városi közösségi közlekedés súlyának növelése. A Budapest 2030 céljainak meghatározása a szemléleti alapvetések és az átfogó célok alapján történt. A három szemléleti alapvetés (horizontális célok): élhetőség, fenntarthatóság és esélyegyenlőség. A négy átfogó cél, melyek alapján a 17 városfejlesztési cél meghatározásra került: Budapest az európai városhálózat erős tagja Érték- és tudásalapú, fenntartható gazdaság Harmonikus, sokszínű városi környezet Javuló életminőség, harmonikus együttélés átfogó céljai Budapest 2030 céljai Aktív, egészséges, összetartó helyi társadalom Korszerű infrastruktúra, élő és élhető környezet Versenyképes, foglalkoztatást bővítő helyi gazdaság Kezdeményező városfejlesztés Partnerség - a jövő közös tervezése a térségben és országosan Egységes Budapest Budapest nemzetközi és európai szerepének erősítése Egészséges környezeti feltételek megteremtése Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás 19
átfogó céljai Budapest 2030 céljai Aktív, egészséges, összetartó helyi társadalom Korszerű infrastruktúra, élő és élhető környezet Versenyképes, foglalkoztatást bővítő helyi gazdaság Az egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése A Dunával együtt élő város Hatékony, kiegyensúlyozott városszerkezet - kompakt város A barnamezős területek a városfejlesztés célterületei Intelligens mobilitás Tudás, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés Önfenntartó városgazdálkodási rendszer Kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése Humán szolgáltatások optimalizálása Igényekhez igazodó, rugalmas lakásstruktúra megteremtése Befogadó, támogató és aktív társadalom : célja kismértékben járul hozzá a VFK adott céljának eléréséhez : célja közepes mértékben járul hozzá a VFK adott céljának eléréséhez : célja nagymértékben hozzájárul a VFK adott céljának eléréséhez 20
4. Javaslat a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra és a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére 21
22