Nagykálló VárosÖnkormányzat

Nagykálló VárosÖnkormányzat 26/2007. (VI.28.) Önk. r e n d e l e t e egyes szociális ellátások helyi szabályairól (a 27/2008. (V.01.) Önk. rendelettel egységes szerkezetben) Nagykalló Város Önkormányzat képviselõ¾-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. -ának (2) bekezdése, 10. - ának (1) bekezdése, 25. (3) bekezdése, 26. - a, 32. -ának (1) és (3) bekezdése, 37/D. (5) bekezdése, 37/H., 38. (1) bekezdés c) pontja, valamint (9) bekezdése, 43/B. (1) és (3) bekezdése 45. (1) bekezdése, 46. (1) bekezdése, 47. (1) bekezdése és 50. (3), valamint 62. (2) bekezdése, 92. (1) - (2) bekezdései, 115. (3) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott, illetve a személyes gondoskodást keretébe tartozó szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általánosrendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megõorzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítõ: képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. A rendelet hatálya 2.. A rendelet hatálya kiterjed: 19 (1) a.) Nagykálló Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezõ# aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,

2 ac) a hontalanokra, ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre; b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) 20 A rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet (1) bekezdésében foglaltakon túlmenõzen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerõðsítõðországoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerûgen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) 21 A rendelet hatálya kiterjed: a) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõìszemélyre, amennyiben az ellátás igénylésének idõdpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a 32/B. (1) bekezdésében meghatározott idõ>skorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történõalkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbetartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idõøpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (4) Hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül az arra rászorulónak átmeneti segélyt kell biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászorulónak életét, testi épségét veszélyezteti. Eljárási rendelkezések 3. (1) A szociális ellátást kérelmezõ! a benyújtott kérelméhez köteles csatolni a saját maga, a családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól szóló nyilatkozatot, illetve azok igazolásait. Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelõ nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. (2) (1) A jövedelemszámításnál felhasználható bizonyítékok:

3 a.) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve õ¹stermelõ¹ tevékenységbõ¹l (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelõ:zõ: hónap jövedelmérõ¼l kiadott munkáltatói igazolás, ennek hiányában a bankszámlakivonat. b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelõ¾zõ¾tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy az a.) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt idõãszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. c.) álláskeresési támogatás esetén az azt megállapító határozat, d.) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetébe a kérelem benyújtását megelõgzõg hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény e.) egyéb jövedelmek esetében a kérelmezõibüntetõijogi felelõissége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelmérõìl. (3) Az ellátásban részesülõº a jogosultság feltételeit érintõº lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (4) Azoknál a pénzbeli ellátási formáknál, melyeknek mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez van kötve - annak évközi emelése miatt - a támogatást az új összegnek megfelelõen emelten kell folyósítani, errõl határozattal külön rendelkezni nem kell. (5) A jogosultsági feltételek fennállása, a kérelemben szereplõç tényállás bizonyítása tekintetében az ügyfél köteles az azt alátámasztó okirati bizonyítékokat csatolni (különös tekintettel az orvosi igazolásra, az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló hatósági bizonyítványra, nyugdíjas esetén a nyugdíjas igazolvány másolatára) illetve büntetõ±jogi felelõ sség tudatában nyilatkozatot tenni. (6) (2) A 22. (2) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében az ügyfél általi bizonyítás hiányában, az elsõ fokú építési hatóság szakvéleményét be kell kérni. (7) Az önkormányzati ellátások megállapítása esetén a kérelem elbírálása és felülvizsgálata során a kérelmezõ körülményeinek vizsgálata, és a jövedelem-nyilatkozatban szereplõ adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A környezettanulmányt a Polgármesteri Hivatal készíti el. (8) Ha a helyi önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmezõâéletkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezõ t az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben,

4 ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplõ jövedelem 50 %- át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhetõ%. (9) Amennyiben a (8) bekezdés. alapján lefolytatott eljárás nem vezet eredményre kérelmezõ kötelezhetõšvagyonnyilatkozat benyújtására. (10) Amennyiben az Önkormányzat vitatja a vagyoni helyzet vizsgálata során benyújtott nyilatkozat tartalmát, akkor a vagyon tényleges forgalmi értékének megállapítása érdekében: a.) megkeresi az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalt; b.) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyõßrség vagy független szakértõubevonásával állapítja meg a forgalmi értéket. (11) 11 A Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Csoportja jogosult hivatalos tájékoztatást kérni az Önkormányzat intézményeivel szembeni tartozások tekintetében a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeitõ1l és a TESZOVAL Kft-vel szembeni (lakbér, vízdíj, víz-és csatornadíj) tartozások tekintetében a TESZOVÁL Kft-tõSl. (12) E rendelet alapján nyújtandó szociális ellátások megállapítása során az Szt. 4..-ában meghatározott értelmezõrendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. (13) A rendszeres szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres szociális ellátásokat a határozat jogerõçre emelkedésétõçl számított 30 napon belül kell folyósítani átutalással a kérelmezõónek a kérelem nyomtatványán megjelölt lakossági folyószámlájára. Külön kérelem esetén, kivételesen a nem rendszeres szociális ellátás a Polgármesteri Hivatal házipénztárából is kifizethetõ±a házipénztár nyitvatartási rendjéhez igazodó idõ ben. Különös méltánylást érdemlõ esetben a nem rendszeres szociális ellátás folyósításának, illetve kifizetésének határidejétõœl e bekezdésben szabályozottaktól el lehet térni. (14) Az e rendeletben nem szabályozott, pénzbeli, illetve természetbeli ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenõœrzésére az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: végrehajtási rendelet) szabályait kell megfelelõen alkalmazni. II. Rész Pénzben éstermészetben nyújtott szociálisellátások

5 Pénzbeli ellátások 4. (1) A jogosult részére, jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) Szociális rászorultság esetén az alábbi ellátások állapíthatók meg az e rendeletben meghatározottak szerint: - rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - átmeneti segély, - átmeneti gyógyszertámogatás, - temetési segély, - szociális kölcsön, - vízbekötési segély - vízdíj támogatás (1) Természetben nyújtott szociális ellátások: - a közgyógyellátás, - köztemetés, - vízbekötési segély Természetben nyújtott szociálisellátások 5. (2) A pénzbeli ellátás helyett egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. (3) Pénzbeli ellátás helyett részben vagy egészben természetben ellátás formájában nyújtható - az átmeneti segély, - a lakásfenntartási támogatás, - átmeneti gyógyszertámogatás, - a temetési segély. (4) (3) Pénzbeli ellátás helyett részben természetbeni ellátás formájában nyújtható a rendszeres szociális segély a 12. -ban meghatározott mértében és feltételek fennállása esetén. (5)A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a gyógyszer, a közüzemi díjak kifizetése.

6 Rendszeresszociálissegély 6. A rendszeres szociális segély megállapítására, megszüntetésére a Szt. 37/A 37./H. - aiban foglaltakat kell alkalmazni. Együttmûßködési szabályok 7. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttmû1ködésre köteles, amelynek keretében a) az együttmûsködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítõ>programról írásban megállapodik az együttmû>ködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítõprogramban foglaltakat. (2) A települési önkormányzat a Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ Nagykállói Intézményegysége útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttmûçködés intézményi feltételeirõól. (3) A beilleszkedést segítõ±program a rendszeres szociális segélyben részesülõ±személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következõ kre terjedhet ki: a) az együttmûœködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára elõ írt egyéni képességeket fejlesztõ vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetõgleg a munkavégzésre történõg felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és számára megfelelõœmunkalehetõœség elfogadására, d) a munkaügyi központnál munkanélküliként történõcnyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmûbködésre. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét is tartalmazza. (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezõ t a kérelem benyújtásakor tájékoztatja 8.

7 - a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeirõ l, valamint - az együttmû%ködésre kijelölt szerv megnevezésérõ%l, elérhetõ%ségérõ%l. (2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítélésérõl szóló határozat jogerõre emelkedését követõš15 napon belül személyesen megkeresni az együttmûšködésre kijelölt szervet azért, hogy a kijelölt szervnél nyilvántartásba vetesse magát. (3) Az együttmûzködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítélésérõðl szóló határozatot a határozat kiadásától számított 3 munkanapon belül megküldi. (4) Az együttmûuködésre kijelölt szerv ellenõurzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) pontban meghatározott határidõìre nyilvántartásba vetette-e magát. (5) (4) (6) (5) (7) Az együttmû>ködésre kijelölt szerv a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának idõ.tartama alatti együttmû.ködés keretében a.) figyelemmel kíséri az R. 8. (2) bekezdése szerinti határidõbetartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerõøs határozat alapján - a szervnél történõø megjelenésekor - nyilvántartásba veszi, b.) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt. 37/D. -ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést elõâsegítõâprogram elkészítésének menetérõâl, a beilleszkedést segítõ±programok típusairól, az együttmû±ködés eljárási szabályairól, c.) a nyilvántartásba vételtõ l számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben a munkaügyi központ közremû ködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez (szociális helyzetének és mentális állapotához) igazodó beilleszkedést elõksegítõkprogramot és arról a segélyben részesülõwszeméllyel írásban megállapodást köt, d.) (6) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább kéthetente személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elõşegítõ programban foglaltak betartását.

8 e) az Szt. 37/D. -a (3) bekezdésének d) pontja szerinti esetben kapcsolatot tart a munkaügyi központtal, f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elõ segítõ program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a nem foglalkoztatott személy bevonásával - módosítja a programot. (8) Az együttmûködésre kijelölt szerv a) jelzi a polgármesteri hivatalnak, ha a nem foglalkoztatott személy együttmûzködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint b) a (7) bekezdés f) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzõßt a beilleszkedést elõusegítõuprogram végrehajtásáról. 9. A beilleszkedést segítõ1programok típusai a) kapcsolattartás az együttmûsködésre kijelölt szervvel, b) egyéni képességeket fejlesztõ>foglalkozásokon való részvétel, c) életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megõrzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintõøszemélyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különbözõó problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató elõâadásokon (pl..: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), - az egy éve tartós munkanélküliek számára a családgondozók által kétheti rendszerességgel nyújtott karrier-tanácsadás, mentálhigiéniás tanácsadás, 22 d) munkavégzésre történõœfelkészülési programban való részvétel, e) munkalehetõ ség felajánlása, f) munkaügyi központnál a munkanélküliként történõknyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmûwködés. 10. (1) Az együttmû!ködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítõ programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttmû ködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetõµségekrõµl pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseirõ l stb.

9 (2) Az együttmû%ködésre köteles szerv egyidejû%leg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítõ programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (3) A beilleszkedést segítõprogramról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmûglegyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerûßmeghatározni a kötelezettség rendjét, idõßtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttmûdködési kötelezettség megszegését jelentik. 11. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ>személy a segély folyósításának idõ>tartama alatt az együttmû.ködési kötelezettségét elsõ. alkalommal megszegi - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat akkor az együttmûködési kötelezettség megszegését követõhónap 1 napjától a segélyt csökkentett összegben 1 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõçszemély a segély folyósításának idõçtartama alatt az együttmûóködési kötelezettségét két éven belül ismételten vagy súlyosan megszegi akkor a segélyre való jogosultságát a segély összegének folyósításával egyidejûâleg az együttmû±ködési kötelezettség megszegését követõ±hónap 1 napjával, kell megszüntetni. (3) Az együttmûœködési kötelezettségé súlyos megszegésének kell tekinteni a Sztv. 37/B. (2) bekezdés b.) pontjában foglaltakon túl, ha: a.) 12 A rendszeres szociális segélyben részesülõka R. 8. (2) bekezdésében megfogalmazott nyilvántartásba vételi kötelezettségnek nem tesz eleget, valamint a Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Központ Nagykállói Intézményegységével kötött együttmûködési megállapodásban rögzítetteket nem tartja be. b.) a rendszeres szociális segélyben részesülõbneki felróható okból a közcélú munkára vagy közmunkára, vonatkozó idézésre nem jelenik meg, vagy c.) az Sztv. 25..(4) bekezdése szerinti felülvizsgálat vagy a segélyben részesülõ neki felróható módon akadályozza.

10 12. (1) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. -a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben. (2) Természetbeni ellátási formák: - közüzemi díjak kifizetése, - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, tankönyvtámogatás. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülõgköteles a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére bocsátani a természetbeni ellátáshoz szükséges pontos adatokat, ideértve a közüzemi díjak, hátralékok átutalásához szükséges valamennyi azonosítót, átutalási számlaszámot stb. 13. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülõ1személy keresõ1tevékenységet folytat - ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ>munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt a) a keresõtevékenység kezdõnapjától számított három hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti idõtartam lejártát követõnaptól számított három hónapig 25%-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülõç személy keresõótevékenysége folyamatosan fennáll. (2) 13 Rendszeres szociális segély továbbfolyósításában részesülõ± személy a keresõ tevékenységének folyamatos fennállását minden tárgyhó utolsó munkanapjáig igazolni köteles. (3) Ha a rendszeres szociális segély továbbfolyósításában részesülõg személy keresõwtevékenységének fennállását nem igazolja a (2) bekezdésben meghatározott idõwpontig a tárgyhót megelõœzõœhónap utolsó napjával a továbbfolyósítás megszüntetésre kerül. Lakásfenntartási támogatás 14. (1) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításánál az Szt. 38.. (1)-(8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Normatív lakásfenntartási támogatás elsõ sorban természetbeni ellátás formájában folyósítható a közüzemi szolgáltatók részére történõ folyósítás útján.

11 Amennyiben a jogosultnak közüzemi szolgáltatóval nincs szerzõ dése, kizárólag ebben az esetben lehet a lakásfenntartási támogatást készpénzben folyósítani. (2) Az Szt. 38. (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi lakásfenntartási támogatás önálló ellátásként nyújtható a szociálisan rászoruló személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. Helyi lakásfenntartási támogatás elsõzsorban természetbeni ellátás formájában folyósítható a közüzemi szolgáltatók részére történõðfolyósítás útján. Amennyiben a jogosultnak közüzemi szolgáltatóval nincs szerzõgdése, kizárólag ebben az esetben lehetséges a lakásfenntartási támogatást készpénzben folyósítani. Lakásfenntartási támogatásra jogosult az, akinek a) a háztartásában az egy fõdre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %.-át, b) a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30 %.-át eléri. (3)A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy m 2 -re jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésrõl szóló törvény a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel határozza meg. Elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 45 m 2, b) ha a háztartásban két személy lakik 55 m 2, c) ha a háztartásban három személy lakik 80 m 2, d) ha a háztartásban négy személy lakik 90 m 2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 15-15 m 2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4)A támogatás egy hónapra jutó havi összege 2. 500,- Ft. (5) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ!személyek és háztartások számától. (6) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerõµs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

12 (7) Lakásfenntartási támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha közmû díj (víz, szennyvíz, lakbér) hátralék nem áll fenn, vagy annak megfizetésére a szolgáltatóval meghatározott határidõ re szóló megállapodást kötött a támogatást kérõ. (8) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje a tárgyév január 31. napja, illetve október 1. és október 31. napja között. A benyújtási határidõelmulasztása jogvesztõz. (9) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. Átmeneti segély 15.. (1) Átmeneti segélyt kaphatnak azok a személyek, akik vagy akiknek a családja létfenntartást veszélyeztetõs rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idõsszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) (7) Átmeneti segély annak a családnak nyújtható, akinek a családjában az egy fõ0re jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló személy esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át. (3) (8) Az átmeneti segély összegének alsó határa 2.000.-Ft., de éves szinten nem haladja meg a 10.000.- Ft-ot. (4) Átmeneti segélyt egy családból csak egy személy részére lehet megállapítani. (5) (9) Rendkívüli méltányosságból súlyos betegség, hosszantartó kórházi kezelés esetén megfelelõ! igazolások alapján annak a családnak is megállapítható a rendkívüli átmeneti segély, ahol az egy fõ#re jutó jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, de nem éri el a mindenkori minimálbér összegét. Rendkívüli méltányosságból átmeneti segély évente egy alkalommal nyújtható, az így megállapított segély felsõ^határa 12.000.-Ft. (6)Kivételes méltánylást érdemlõhesetben mozgáskorlátozott személy gyógykezelése esetén átmeneti segély állapítható meg, a gyógykezelés elérésének segítésére, ha a családjában az egy fõnre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg. Kivételes méltányosságból nyújtott átmeneti segély összege a szolgáltatást nyújtó részére kerül átutalásra, melynek felsõšhatára 10.000.-Ft. 15/A. 10

13 IdõÁskorúak támogatása (1) IdõÑskorúak támogatásában azok a személyek részesülhetnek, akik a tárgyévben a 62. életévüket betöltötték, illetve betöltik és a családjukban az egy fõrre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. (2) Az idõøskorúak támogatásának összege: 3500 Forint. (3) Az idõúskorúak támogatására vonatkozó kérelmek benyújtására nyitva álló határidõú: tárgyév szeptember 20.-tárgyév október 31. A benyújtási határidõ\elmulasztása jogvesztõ\. (4) A támogatás iránti kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. (5) E paragrafus alkalmazásában a R. 3..-ban meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni. (6) E támogatás megállapításáról a polgármester dönt. Havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély 16.. (1)Havi rendszerességgel átmeneti segély annak a személynek nyújtható: a.) ahol a családtag(ok) betegsége miatt a családnak havi gyógyszerköltsége vagy életveszélyes állapot megelõzése, megszüntetése, vagy egyéb módon el nem érhetõ állapotjavulást eredményezõ gyógyhatású termék vagy terápia igazolt költsége az egy fõre esõþjövedelem 100 %-át meghaladja. A kezelõµorvosnak a gyógyhatású termék fogyasztását illetve a terápián való részvétel indokoltságát a gyógyszerek, gyógyhatású szerek tételes felsorolásával, vagy a terápia megjelölésével igazolni kell. A kezelõsorvos igazolásának tartalmaznia kell azt is, hogy a gyógyszerek, gyógyhatású szerek, ill. terápia alkalmazásának szükségessége legalább 3 hónapig fennáll. A kérelmezõ köteles igazolni a gyógyszerek, gyógyhatású szerek illetve terápia havi költségét. E alkalmazásában igazolásnak minõþsül különösen a gyógyszertár, ill. forgalmazó által a gyógyszer, gyógyhatású szer árára vonatkozó nyilatkozat, ill. a terápiát végzõzszerv által közölt költség. (2) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyre az a személy (család) jogosult, aki

14 megfelel a 15. (2) bekezdésében foglaltaknak. (3) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély hat hónapi idõ tartamban állapítható meg és annak havi összege maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-a. (4)A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyben részesülõk a folyósítás idõtartama alatt az általános szabályok szerint átmeneti segélyben nem részesülhetnek. (5) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segély megállapításáról a Képviselõg-testület dönt. Gázbekötési támogatás 17.. (1) Azok a szociálisan rászorult családok, akik gázbekötést hajtanak végre, és anyagi körülményeik miatt önerõ>bõ>l, létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül azt megvalósítani nem tudják gázbekötési segélyben részesülhetnek. (2) Gázbekötési segélyben az a család részesülhet, ahol a gáz bekötés távolsága a 15 métert meghaladja. (3) A gázbekötési segély mértéke a 15 méter feletti bekötési díj összegének 50 %-a, de maximum 50.000.- Ft. (4) Gázbekötési segélyre az a család jogosult, ahol az egy fõ re jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át. (5) A gázbekötési segély megállapításáról a Képviselõk-testület dönt. Ivóvíz bekötési támogatás 18. (1) Azok a szociálisan rászorult személyek (családok), akik ivóvízbekötést hajtanak végre, és anyagi körülményeik miatt önerõµbõµl, létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül azt megvalósítani nem tudják vízbekötési segélyben,részesülhetnek. (2) A támogatás mértéke a vízbekötés költségének 50 %-a, de maximum 20.000 Ft.

15 (3) Támogatásra az a személy (család) jogosult, aki megfelel a 15. (2) bekezdésében foglaltaknak. (4) A támogatás természetbeni ellátás formájában nyújtható. Ivóvíz alapdíj támogatás 19. (1) Víz alapdíj támogatásban részesülhet az a 65 év feletti nyugdíjas, aki Nagykállóban állandó lakóhellyel rendelkezik. A víz alapdíj támogatást a kérelmezõìsaját tulajdonában lévõìlakása számlájára igényelheti. Amennyiben több lakással rendelkezik, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyik lakásra igényli a támogatást. (2) A támogatás mértéke a víz alapdíj teljes összege, mely támogatás a támogatásra jogosultságot szerzõ>kérelmére állapítható meg. A víz alapdíj összege a TESZOVÁL Kft. által megküldött lista alapján kerül átutalásra a TESZOVÁL Kft. számlájára. (3) A körülményekben bekövetkezett változást a víz alapdíj támogatásra jogosult köteles bejelenteni 15 napon belül a TESZOVÁL Kft.- nél. (tulajdonjog-változás, haláleset esetén az örökösök vagy a túlélõçházastárs). A változás körülményeirõól a TESZOVÁL Kft. köteles 15 napon belül a Városi Polgármesteri Hivatalt értesíteni. Átmeneti gyógyszertámogatás 20.. (1) A lakosság eseti gyógyszerkiadásainak mérséklésére átmeneti gyógyszertámogatás állapítható meg e rendeletben foglalt feltételekkel: a) azon személyek gyógyszerkiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkezõ! magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, és közgyógyellátásra nem jogosultak, b) azon családok támogatására, ahol a családban a családtagok eseti gyógyszerköltsége együttesen olyan mértékûµ, hogy azt létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül nem képesek viselni.

16 (2) Támogatás annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy fõ re jutó jövedelem nem haladja meg: - családok esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, - egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, - egyedülálló nyugdíjas esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 170 %-át. (3) A támogatás mértéke az orvos által felírt, és a gyógyszertár által igazolt gyógyszerköltség 100 %-a, de éves szinten nem haladhatja meg a 15.000 forintot. (4) A támogatás természetbeli ellátásként nyújtható, mely összeg az illetékes gyógyszertár elszámolása alapján a gyógyszertárhoz kerül átutalásra. (5) Kivételesen indokolt esetben - ha a gyógyszertár igazolása alapján a gyógyszer helyben nem szerezhetõ8be - a támogatás pénzbeni ellátás formájában is megállapítható. (6) Kivételes méltánylást érdemlõesetben életveszélyes állapot megelõzése, megszüntetése, vagy egyéb módon el nem érhetõállapotjavulást eredményezõgyógyszer beszerzése céljából az errõîl szóló orvosi igazolás becsatolása mellett, közgyógyellátásra való jogosultságra tekintet nélkül a támogatás maximális mértéke 20.000,-Ft. Az e bekezdés alapján nyújtott támogatás évente egyszer adható. Temetési segély 21.. (1)Temetési segély nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetésérõll gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély annak a személynek nyújtható, akinek a családjában az egy fõëre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élõâ személy esetén öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. (3)A temetési segély összege nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos temetési költség 10.%.-a, de minimum 20.000.-Ft, különös méltánylást érdemlõkesetben maximum 35.000.- Ft. A helyben szokásos temetési költség: 200.000 Ft.