I. példány PÁLYÁZAT a Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Főigazgatói állására Készítette: Lengyel Zoltán Tamás 6724 Szeged, Kisteleki E. u. 1.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. A szervezeti felépítés... 4 2. 1. A főigazgatóság... 4 2. 2. A tagintézmények... 6 2. 3. Az első félév... 7 3. Az intézmény tanulóinak létszáma, összetétele, a képzési struktúra fejlesztése... 8 3. 1. A tanulók létszámának alakulása... 8 3. 2. A szakiskolai képzés... 10 3. 3. A középiskolai osztályok... 11 3. 3. 1. A gimnáziumi osztályok... 11 3. 3. 2. A szakközépiskolai osztályok... 12 3. 4. A szakképzés... 14 3. 4. 1. Érettségire épülő szakképzés... 15 3. 4. 2. Felnőttoktatás... 19 3. 4. 3. Az érettségi vizsga előtt, az érettségi bizonyítványon túl... 20 3. 5. A szakképzés struktúrájának fejlesztése... 22 3. 5. 1. A TISZK... 22 3. 5. 2. Az RFKB... 23 4. A pedagógusok létszáma, az oktatás személyi feltételei... 24 5. Az intézmény tárgyi feltételei és fejlesztési lehetőségeik... 26 5. 1. Az infrastruktúra... 26 5. 2. Az oktatást segítő eszközökről... 28 5. 2. Fejlesztési elképzelések... 29 5. 2. 1. A műszaki vizsgáztatás... 29 5. 2. 2. Az informatikai hálózat fejlesztése... 30 6. Feladatok az intézményben... 31 6. 1. A nevelőtevékenység fontosságáról... 31 6. 2. Nevelési feladatok egy biztonságos intézmény fenntartásáért... 32 6. 3. A vezetői tevékenységről... 34 6. 4. A minőségbiztosításról, a minőségi iskoláról... 35 7. Az intézmény kapcsolatrendszere, a tradíciók fontossága és a jövőkép... 36 1. számú melléklet - Szakmai önéletrajz... 40 2. számú melléklet Csatolt dokumentumok... 42 1
1. Bevezetés Problémák, kihívások, dilemmák Ezekkel a szavakkal vezettek fel egy TÁMOP-os pályázati bemutatót. Bár a pályázat a szakmai tanárok ismeretének továbbfejlesztéséről szólt, az indító kulcsszavak tökéletesen magába foglalták a három középiskola elmúlt másfél évét. Sokan nem szeretjük az egyhangúságot, az állandó változásokra sem mindig sikerül mindenki számára pozitív módon reagálni. A változás akkor jelent progresszív érzést, ha aktívan veszünk benne részt, s nem passzív szenvedői vagyunk, a feladataink nem csak a végrehajtásra szűkülnek le. 2008. decemberében hivatalosan is bejelentette Szeged város középiskoláinak fenntartója, az Önkormányzat, a szakmai képzés átszervezését. A szakképzés átalakítása Szeged valamennyi szakképző iskolájának oktatási kínálatát érintette. Nehéz volt bármilyen előrejelzés kialakítása, hiszen azt, hogy merrefelé halad a világ, nem lehet pontosan tudni, szemléletesen fogalmazva nulla távolságban van a jövőhorizont! Gondolom, már az is komoly eredmény lenne, ha a közeljövő változásainak legalább az irányát sikerülne prognosztizálni. Amit már lehet sejteni: a változtatásra szükség van, de még inkább annak a képességnek a kialakítására, hogy változtatni tudjunk. Ezt meg lehet tanulni, és meg is lehet tanítani. Ezt az intézkedést elsősorban a képzések koordinálatlanságával, szétaprózottságával indokolták, amely korlátozza a színvonal fejlesztésének lehetőségét, a források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. Kevés a középfokú végzettségű, munkaerőpiacra kikerülő szakember, ehelyett a gimnáziumból és a szakközépiskolából egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a fiatalok a felsőoktatásban. A munkaerőpiacon egyszerre van jelen a szakképzetlen, illetve a túlképzett munkaerő, ugyanakkor a szükségesnél kevesebb az igényeknek megfelelő képzettségű szakember. A Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolát, a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolát, valamint a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolát vonták össze. Az új intézmény neve: Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola. 2
Ezt a közel 2500 fős intézményt egy főigazgatóság irányítja, amely a Gábor Dénes Tagintézményben kapott helyet. Rögtön célként fogalmazódott meg, hogy a tagintézmények, szakmailag továbbra is önállóan, nevüket és egyéni arculatukat megtartva, hagyományaikat ápolva működjenek tovább. A középiskolába lépő tanulók száma évről évre csökken. A tanulólétszám csökkenése nem vonta maga után a gimnáziumi képzés iránti érdeklődés csökkenését, az továbbra is népszerű volt a 8. osztályosok körében. Ezzel magyarázták, hogy a városban csökkenteni kell a gimnáziumi osztályok számát, és így az oktatás szerkezete a szakképzés fele tolódjék el. E döntés következményeként a Gábor Dénes és a Széchenyi a 2009/2010-es tanévben nem indíthatta 9. évfolyamon a két-két általános tantervű gimnáziumi osztályát. A 2010/2011-es tanévtől a pedagógiai osztály indítására sem kapott lehetőséget az intézmény. Azt látni lehetett, hogy az osztályok számának csökkenése hatással lesz az intézmény humán erőforrásaira is. Az új intézmény megszervezése mellett a feladatcsökkenés okozta feszültségek kezelése jelenti, és fogja jelenteni a megoldandó feladatot. Fontos volt, hogy már 2009. július 1. előtt kialakítsuk azokat a kereteket, szervezeti formákat, amelyek megszabták az új intézmény első tanévét. Ezután lehetett fokozatosan mindezt tartalommal megtölteni olyan értékekkel, hagyományokkal, amelyeket a három iskola együttesen is képviselni tud. Úgy gondolom, hogy minden érintett érdeke volt, hogy a városunk 3 tradicionális iskolájának fúziójaként létrejött intézményben az egyénileg képviselt hagyományok és értékek ne kioltsák, hanem erősítsék egymást. 3
2. A szervezeti felépítés Az intézményt a főigazgató a közvetlen munkatársai, a vezetői törzs segítségével irányítja. Ennek a vezetői törzsnek a tagjai a szakmai főigazgatóhelyettes, az oktatási főigazgató-helyettes, a tagintézményvezető igazgatók, valamint a gazdasági csoportvezető. 2. 1. A főigazgatóság Mivel új szervezeti felépítést kellett megvalósítani, első feladat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozása volt. El kellett dönteni, hogy milyen területen szükséges központi irányítás, illetve mennyire lehet biztosítani úgy a tagintézmények önállóságát, hogy a tervezés, az információközlés zökkenőmentes legyen. Számomra alapelvként fogalmazódott meg, hogy egy szolgáltató jellegű főigazgatóságot kell létrehozni. Természetesen már a folyamat elején lehetett látni, hogy egy ekkora horderejű feladatot nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. Úgy terveztem, hogy ez a tanév rámegy a rendszer összecsiszolására, aztán pedig megkezdhetjük a tagintézményekkel való összehangolt, együttes munkát. A centralizáció a következő munkaterületekre terjedt ki: gazdasági, személyi- és munkaügyi, valamint készletgazdálkodás. Ezek összevonása szükségszerű volt, mivel az intézkedés következtében egy költségvetése lett a tagiskoláknak, a gazdasági irányítást a főigazgatóságra kellett összpontosítani. A gazdasági csoportvezető és a 3 gazdasági előadó között oszlanak meg a feladatok. Az önkormányzati források, a szakképzési támogatások, a saját bevételek, valamint a sikeres pályázatok pénzügyi elszámolása olyan nagy volumenű lett, ami megkövetelte a feladatok részekre bontását. A pénztáros az intézmény készpénzellátását biztosítja. A kabinet a tagiskolák megfelelő végzettséggel rendelkező gazdasági munkatársaiból alakult ki. Úgy gondolom, hogy a szervezeti forma a nehézségek ellenére életképes, jól működő. A volumen, és a feladatkörök szükségszerű változtatása okozta nehézségek lassan megoldódnak. A tagiskolák eltérő pénzügyi tervezése is okozott problémát a tanév első félévében. A 2010-es év lesz az első, amelynek közös költségvetéssel vág neki az intézmény. Reményeim szerint a feladatok még optimálisabb szétosztásával tovább lehet a rendszert tökéletesíteni. 4
A személyi- és munkaügyi feladatokat sok tagintézményben részfeladatként osztották ki. Egy egységes humánpolitikai adminisztráció kialakítása megkívánta ennek a területnek az összevonását. Az intézmény személyzeti feladatait két szakirányú végzettséggel rendelkező dolgozó látja el. A Csonka János és a Széchenyi István tagintézmény dolgozóinak többlet nehézséggel járt, hogy a munkaügyi dolgaik nem helyben intéződtek el. Ezért olyan munkabeosztást alakítottunk ki, hogy az ügyintézés mindig biztosítva legyen számukra a főigazgatóságon. A készletgazdálkodás egy műszaki jellegű iskolában, ahol több tízmilló forint értékű eszközpark található nagyon fontos. A kis- és nagy értékű műszerek, eszközök bevételezése, leltározása, selejtezésének előkészítése szintén a központosításra került. Sikerült saját forrásból olyan szoftvert kifejleszteni, amely megkönnyíti a készletállomány naprakész kimutatását. Az első tanévnek a feladata, hogy megtörténjen a tagintézmények nagy értékű eszközeinek a programba történő rögzítése és leltározása. A következő időszak feladata a kis értékű eszközök elektronikus rögzítése, a szerszámkönyvek ellenőrzése. Egy nagyobb selejtezés előkészítését is ütemezni kell, hiszen a tagiskolák nagymennyiségű olyan eszközzel rendelkeznek, amelyek elavultak (monitorok, informatikai-, elektronikai eszközök), vagy használhatatlanná váltak. Ezek raktározása kapacitás hiányába nehézséget okoz, illetve megnehezítik az aktív készlet áttekinthetőségét. A főigazgatósági dokumentumok, levelezések iktatását az intézményi titkár végzi. Az iskola minden tagintézménye már a megújított PAPIRUSZ iktatóprogramot használja. A főigazgatóság, a tagiskolák külső és egymás közötti levelezéseit egy kézbesítő-adminisztrátor bonyolítja le. A tanév közben sikerült a postával szerződést kötni a díjhiteles kézbesítésre. Ez megkönnyíti és leegyszerűsíti a levelek, küldemények elküldését. Úgy gondolom, hogy a tanév végére véglegessé válhat az a megkezdett folyamat, melynek során a papír alapú archiválás ki tudjon egészülni (illetve egyes részein helyettesítené) az elektronikus archiválással. A három tagintézmény 5 telephelye eltérő műszaki állapotban van. Az ingatlanok állapotának naprakész ismerete, a szükséges karbantartások, felújítások tervezése, árajánlatok beszerzése megkövetelte egy műszaki ügyintézői feladatkör kialakítását. A telephelyen lévő gondnokokkal való kapcsolattartása elősegítette a felmerülő akut problémák megoldását. 5
A jövőben a feladata kiegészülhet az intézményben külső munkavállalók által végzett tevékenységek műszaki ellenőrzésével is. A nagyobb építési, felújítási munkák esetén jobban tudja segíteni a pályázatot kiíró NGSZ munkáját. A rendszerinformatikus elsődleges feladata az intézmény egységes informatikai rendszerének kialakítása. Az e-napló biztonságos archiválásának, valamint az egységes, új honlap technikai feltételeinek biztosítása, a tagintézmények informatikai rendszerének a feltérképezése az első félévben megtörtént. Az egységes belső hálózat megteremtése, a tagintézmények szélessávú internettel való ellátása, a belső wifi rendszerek kiépítése a következő hónapok feladata. Költségkímélő (mind eszköz, mind energia terén) az a tervezett vékonykliens (thin client) rendszer, melynek kiépítése a következő tanév elejére tervezhető. Ez egy minimális eszközökkel rendelkező kliens, amely a szükséges erőforrásokat is a távoli (host) gépen veszi igénybe. A vékony kliens feladata csak a szerver által küldött adatok grafikus megjelenítése; a tényleges, nagy mennyiségű adat mozgatását, kezelését igénylő feladatot az alkalmazás szerver végzi el. Bár a főigazgatósághoz tartozik, de elsősorban a tagintézmények pedagógiai munkáját segíti az újonnan létrehozott iskolai pszichológus munkakör. Kiemelt feladat volt egy olyan kapcsolatrendszer kiépítése, amelyben hatékonyan tud együttdolgozni az ifjúságvédelmi felelősökkel, az osztályfőnökökkel és a mentálhigiénés pedagógusokkal. Úgy gondolom, hogy egy pszichológiai szakember nemcsak a diákoknak tud segítséget nyújtani, hanem a pedagógusok nevelő munkáját is hatékonyabbá tudja tenni. Szakmailag a pedagógus és a rendész osztályok oktató-nevelő munkájába is be tud kapcsolódni. A rendész osztályokban a fizikális és tantárgyi felkészítése mellett szükséges a továbbtanulásukhoz a pszichológiai teszteken való sikeres megfelelés. 2. 2. A tagintézmények Az új intézmény létrehozásakor egyik kiemelt szempont volt, hogy az iskolák megőrizhessék hagyományaikat, kivívott arculatukat. Ez azért nagyon fontos, mert egy szülő öt- tíz év múlva is iskolát fog választani, nem pedig főigazgatóságot. Ettől függetlenül az összevont intézmény szeretne idővel a tagiskolák egyéniségét megőrizve egy közös értékeket megjelenítő kisugárzást kialakítani. Az információ és a kreativitás a kiemelt kulcsszavak, hiszen egy 6
műszaki szemlélet kialakítása a diákokban ezek nélkül nem képzelhető el. A könnyen elérhető információ mennyisége a sokszorosára nőtt. Az információtengerben azonban az összefüggéseket is értő tudást nem szabad elveszteni. Ha megnézzük, mi a közös a tagiskolák névadóiban: Széchenyi Istvánban, Csonka Jánosban és Gábor Dénesben, akkor rögtön szembetűnő, hogy mindhárman egyszerre voltak nagy gondolkodók és nagy alkotók. Tehát ezek lehetnek közös értékek: a gondolkodásra való képesség, az alkotás és a felfedezés örömének kialakítása, amely közösen vállalható. A tagintézmények adminisztrációja a főigazgatóság kialakításával csökkent. A tanügyigazgatást, az iskolai élet aktuális feladatainak megoldását az iskolatitkár és egy adminisztrátor segíti. A gazdasági ügyintéző a főigazgatóság gazdasági kabinetjével tartja a kapcsolatot. Természetesen a tagintézmények eltérő nagysága, helyi sajátsága megkövetelte, hogy létszámgazdálkodásnál a feladatokhoz rendeljünk személyeket. A Gábor Dénes Tagintézménynél kihasználva a főigazgatósággal való együttélést kevesebb dolgozóval is lehetetett biztosítani a folyamatos munkát, mint a hasonló nagyságú Csonka János Tagintézményben. Ott a gazdasági, adminisztrációs és a raktárosi feladatok elvégzéséhez sikerült átszervezéssel a többletmunkához a munkaerőt biztosítani. Az első tanévben megpróbáltam egy egységes adminisztrációs rendet kialakítani. Egy ilyen nagy intézménynél a dokumentumok nyomon követése kiemelten fontos. Az ügyvitel uniformizálása megkönnyíti az átláthatóságot. A tagintézményvezető igazgatóknak a szakszerű és törvényes működés érdekében különösen az alábbi területeken kell szorosan együttműködni a tagintézmény vezetőségének tagjaival és a hozzájuk tartozó munkaközösségek vezetőivel, illetve az intézmény vezetősségével: a tagiskola tantárgyfelosztása és az éves munkatervének elkészítése a statisztikai jelentések összeállítása a félévi és év végi pedagógiai munka értékelése a jogszabályban meghatározottak szerint a pedagógusok értékelése a döntések előkészítése, a szervezés és az ellenőrzés az érettségi és szakmai vizsgák adminisztrációja 2. 3. Az első félév Az új intézmény megalakulását követő 6 hónap arra nem volt elég, hogy a megváltozott feladatok elvégzése rutinszerűen történjen meg. Amit már elmondhatunk, hogy egy oktatási intézmény életét és jogszerű működését meghatározó dokumentumok elkészültek, vagy véglegesítés előtt vannak. A 7
Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Kollektív szerződés, az Esélyegyenlőségi terv, a Tankönyvellátási szerződés elkészült. Az új intézmény Közalkalmazotti Tanácsa megalakult, a Közalkalmazotti Szabályzat is gyakorlatilag végleges formában van. A KT rendszeres munkakapcsolatot alakított ki a főigazgatóval. A három tagintézmény szülői választmányának elnökei és helyettesei megalakították az intézmény szülői közösségeinek elnökségét. A tagintézmények diákönkormányzatának elnökei és elnökhelyettesei az intézményi DÖK elnökséget hozták létre. Mind a három tagintézménybe bevezettük az elektronikus naplót, amely a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően, egyre inkább kezd illeszkedni az intézményi szokásokhoz és elvárásokhoz. 3. Az intézmény tanulóinak létszáma, összetétele, a képzési struktúra fejlesztése 3. 1. A tanulók létszámának alakulása Csonka János Tagintézmény 2008/2009 2009/2010 Tanulói összlétszám 952 921 Ebből szakközépiskola 827 772 Ebből szakképzés 176 192 Ebből szakiskola 125 149 Ebből szakképzés 55 58 A tanulók létszámának a kismértékű csökkenése az iskola oktatási szerkezetének változásával magyarázható. Az elmúlt tanévben 5 szakközépiskolai és egy szakiskolai osztály indítottak, ebben a tanévben 4 szakközépiskolai és 2 szakiskolai osztályt, melyeknél az osztálylétszám alacsonyabb. Ennek köszönhető a szakiskolai létszám növekedett, az összlétszám csökkent. 8
A jövőben a karosszérialakatos mesterség oktatása kiegészül a járműfényező szakmával, ami várhatóan tovább növeli a 11-12. évfolyamon a szakképzésben tanulók létszámát. Mindenféleképpen pozitív jel, hogy egyre többen választják az érettségi utáni szakképzést. Gábor Dénes Tagintézmény 2008/2009 2009/2010 Tanulói összlétszám 1101 1000 Ebből szakközépiskola 686 656 Ebből szakképzés 190 146 Ebből gimnázium 415 344 A létszámcsökkenés oka a 2 gimnáziumi osztály kiesése. Ezzel a következő 3 tanévben még tovább kell számolni. A másik jelenség, ami megfigyelhető, hogy csökken a szakképzésben résztvevő tanulók száma. Az utóbbi jelenséget többféleképpen lehet magyarázni. A szakközépiskolai osztályokból egyre nagyobb létszámban tanulnak tovább felsőoktatási intézményekbe a diákok. Ez mindenféleképpen növeli egy iskola presztisét. Sok tanár munkájának elismeréseként tekint egy továbbtanuló diákjára. Sajnos ezzel szűkül a merítési lehetőség, kevesebb tanuló választja az érettségi után a technikusi oklevél megszerzésének lehetőségét. Sajnos ezt a trendet elősegítette, hogy egyes felsőoktatási karokra gyakorlatilag szűrő nélkül nyerhetett felvételt egy sikeresen érettségizett tanuló. Én hiszem azt, hogy tovább fog nőni a társadalmi elismertsége a műszaki orientációjú technikusi képzéseknek, és így ezek vonzóbbá válnak a tanulók számára. Széchenyi István Tagintézmény 2008/2009 2009/2010 Tanulói összlétszám 585 493 Ebből szakközépiskola 332 320 Ebből szakképzés 71 73 Ebből gimnázium 253 173 A létszámcsökkenést itt is az okozta, hogy a fenntartó nem engedélyezte a gimnáziumi osztályok indítását. 9
A következő tanévben a pedagógia szakközépiskolai osztály indítására sem kapott engedélyt az intézmény, így a létszám csökkenése még nagyobb ütemű is lehet. 3. 2. A szakiskolai képzés Az intézmény közlekedéstechnikai szakiskolai osztályai a Csonka János Tagintézményben találhatók. A diákok az 1997-től bevezetett 2 + 2-es oktatási rendszerben tanulnak. Az első két évben az általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás mellett központi szerepet kap a pályaorientáció, a szakmai alapismeretek tanítása és a szakmai alapozó oktatás. Az itt tanító pedagógusok a képzés első szakaszában differenciált pedagógiai eljárásokat alkalmaznak, ahol az ismeretek átadása mellett rendszerezik az általános iskolai ismereteket, pótolják a hiányokat. A szakiskolai tanulók a 10. évfolyam sikeres elvégzése után több lehetőség közül választhatnak: átlépve a szakközépiskolába a 10. évfolyam megismétlésével továbbhaladás az érettségire felkészítő osztályban, továbbtanulási lehetőség intézményünkben a szakképző évfolyamon A 2 szakiskolai osztály tantervét úgy érdemes kialakítani, hogy minden tanuló olyan alapkompetenciák birtokába jusson, ami megalapozza a későbbi szakmaválasztását mind a karosszérialakatos, mind a járműfényező szakma irányába. A későbbiekben mindenféleképpen foglalkozni kell az alternatív, vagy előrehozott szakképzés nyújtotta előnyökkel és hátrányokkal. Ez egy olyan új képzési formáció, ami alapján a szakiskolai oktatás megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon. A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a 9-10. évfolyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. Ez csökkenti a közismereti tárgyak óraszámát, ami nem segíti elő az alapkompetenciák elsajátítását. A másik oldalról viszont lehetőséget nyújt azoknak a fiataloknak, akiket a tanulás iránti érdektelenségük miatt most nem, vagy nagyon nehezen lehet az intézményekben tartani. 10
3. 3. A középiskolai osztályok Az elmúlt években az általános iskolákból beérkező jelentkezési lapok jelezték, hogy egyre többen szeretnének szakközépiskolai osztályba járni. A jelentkezők nagy száma miatt a Gábor Dénes Tagintézménybe jelentkezőknek a 2007/2008-as tanévtől részt kellett venni a központi írásbeli felvételin is. Ettől az évtől kezdve intézményünk minden középiskolai osztályába jelentkezőtől elvárjuk a matematika, illetve a magyar nyelvi feladatlapok megírását. Hogy melyik tagozatokon szeretnék, hogy a felvételi szóbeli elbeszélgetéssel is kiegészüljön, a tagintézmények határozzák meg. A Csonka János Tagintézmény rendészeti osztályába, illetve a Gábor Dénes összes osztályába jelentkező 8. osztályosnak kell átesni ezen a megmérettetésen. A mai oktatási rendszerben az írásbeli számonkérés került előtérben. Ez köszönhető a minőségbiztosítások által megkövetelt jó és objektív mérhetőségnek. A verbális kifejezőképesség, a kommunikáció (szövegértés, szövegalkotás) felmérésére szolgál elsősorban a szóbeli elbeszélgetés. Több éves tapasztalat alapján elmondható, hogy ennek bevezetése nem csökkentette a jelentkezők számát. A személyes találkozás sok információt nyújt a jelentkezőkről. A részleteiben kidolgozott értékelési útmutató elősegíti a korrekt értékelést. A jövőben, több osztályban is érdemes lenne kiegészíteni a felvételi eljárást a szóbelivel. 3. 3. 1. A gimnáziumi osztályok Fenntartói döntés következtében az intézmény nem indíthatott gimnáziumi osztályokat. Ez mind a Gábor Dénes, mind a Széchenyi Tagintézményt érintette. Az 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztályos sportiskolai gimnáziumi osztály megszüntetésével az egyik legtradicionálisabb profilját vesztette el a Széchenyi István tagintézmény. A gimnáziumi tantervek elsősorban a második idegen nyelv oktatásában térnek el a szakközépiskolai tantervektől. Ez maga után vonja azt, hogy az idegen nyelvi kompetenciák (az angol nyelv kivételével) megszerzésének a lehetőségei szűkülni fognak az iskolában. Ez elsősorban azokat a diákokat érinti negatívan, akik általános iskolában nem angolt tanultak. A tanórán kívüli órák biztosíthatnak keretet a második idegen nyelv továbbtanulására. 11
A sporttagozatos hagyományok továbbvitelére más formában lehetőséget látok. Az informatikai nyelvi előkészítő szakközépiskola osztálynak a tantervében a megemelt testnevelési óraszámokat olyan tartalommal kell feltölteni, amely vonzó lesz a sporttal komolyabban foglalkozó diákok számára. 3. 3. 2. A szakközépiskolai osztályok A Csonka János Tagintézmény a 2009/2010-es tanévtől 4 szakközépiskolai osztályt indíthat. Az autóelektronikai és az autószerelő orientáltságú közlekedés osztályok szervesen illeszkednek az autósiskolai hagyományokhoz. Az itt folyó szakmai alapozó képzés megteremti a feltételeket, hogy az érettségizett tanulók a 13. és 14. élvfolyamon sikeresek legyenek. Az iskola olyan partnerhálózatot épített ki, amely biztosítja a színvonalas gyakorlati képzést. Meggyőződésem, hogy egyik szakma sem képzelhető B vagy C típusú jogosítvány nélkül. Ki kell dolgozni egy olyan érdekeltségi rendszert, amelyben az iskola megpróbálja a feltételeket biztosítani a sikeresen teljesítő tanulói számára. A rendész osztályokban folyó oktató-nevelő munkát a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Szegedi Városi Rendőrkapitánysággal, Szegedi Rendészeti Szakközépiskolával kialakított szakirányú partnerség is segíti. A szakmai hivatástudat felmérése, valamint az ide jelentkezettek nagy létszáma magyarázza, hogy itt a felvételi eljárás a szóbeli elbeszélgetéssel is kibővült. Az itt folyó szakmai munkát nagyban segítheti, illetve kiegészítheti az intézményi pszichológus tevékenysége. Általában az iskola fel tudja készíteni a szakmailag, illetve fizikailag az itt végzett tanulókat a továbbtanulásra, azonban a pszichológiai tesztek sikerességét hatékonyan tudná elősegíteni egy képzett szakember. A rendész képzés továbbfejlesztésében ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy az intézmény ECDL központ. Ez, kiegészülve egy gépjármű jogosítvány megszerzésének a lehetőségével, komplexebb képzést tudna kínálni a diákoknak. További lehetőség lehet a rendészeti oktatásban a belügyi orientáció mellett a katonai-honvédelmi irányultság kialakítása. 12
A logisztika-marketing szakmai alapozással beinduló középiskolai osztályában a tanulók előtt az érettségi után két lehetőséget is felkínál az intézmény: a közlekedésüzemvitel-ellátó, valamint a logisztikai ügyintéző képesítés megszerzését. Úgy gondolom, hogy az itt tanulókat fel kell készíteni arra is, hogy kikerülve az iskolából, a szakmai képzettségüket kamatoztatva esetleg saját vállalkozást is be tudjanak indítani. Ehhez nyújtana segítséget, ha a tantervükbe integrálni lehetne az EBC*L vizsga követelményeit. A Gábor Dénes Tagintézményben a szakközépiskolai osztályok műszaki irányultsága gyakorlatilag nem változott az elmúlt évtizedben. A közlekedés, mint a legtradicionálisabb, az elektronika-elektrotechnika és az informatika, mint a legnépszerűbb és legtöbbet fejlődött szakmacsoportok alkotják a mai napig a képzési kínálatot. A közlekedés szakmacsoportos osztályban célként fogalmazódott meg, hogy a felkészítsék a tanulókat a Logisztikai ügyintéző, illetve a Vasútüzemvitel-ellátó szakképző évfolyamokra. Sikerült az EBC*L követelményeket is beépíteni a szakmacsoportos oktatásba. A szakmai idegen nyelv tanítása elősegítette a tanulók kommunikációjának a fejlődését. Az elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos középiskolai tanulók számára jelentene lehetőséget az Elektronikai technikus szakképesítés megszerzése. A műszaki irányultságú felsőfokú intézmények elszívó ereje néha megnehezíti a szakképző évfolyam beiskolázását, pedig jelenleg az elektronikai képzésben óriási perspektívák rejlenek: a majdnem 100%-os elhelyezkedési lehetőség, és olyan kompetenciák megszerzése, mint például az automatika, elektronika, amelyre a térségbe betelepülni vágyó cégek igényt tartanak, illetve tarthatnak. Az informatika szakmacsoportban is két régi-új szakképesítés megszerzését biztosítjuk. Az Informatikai rendszergazda, valamint a Telekommunikációs informatikust. Ennek érdekében a szakmacsoportos alapozó oktatás struktúráját teljesen átalakítottuk, kihasználva azt, hogy az iskola tagja a CISCO Hálózati és a Microsoft IT Akadémiának. ÉVFOLYAM Kimenet 9. évfolyam ECDL START 10. évfolyam Középszintű érettségi ECDL 9 modulja, ITE vizsga 13
11. évfolyam Középszintű érettségi Cisco Discovery 1.sz 12. évfolyam Szakmai, Emeltszintű érettségi Cisco Discovery 2. sz IT MCP Ezzel megteremtődött az a lehetőség, hogy több olyan bizonyítvánnyal is lezárhatnak egy-egy tanulási folyamatot, amelyek az Európai Unióban elfogadottak. A Széchenyi István Tagintézmény fenntartói döntés értelmében, a következő tanévben nem indíthat pedagógiai szakközépiskolai osztályt. Az intézmény talán legjobb tanulmányi eredményével büszkélkedő osztályai ezek. A környezetvédelem-vízgazdálkodási osztály szintén nagy hagyományokkal rendelkezik. Ennek az irányultságnak a jövőbeni fontosságáról ma sokat beszélünk, de talán nem áldozunk rá eleget. Relatíve könnyű feladatnak látszik, hogy a szocializáció folyamán a tanulókat környezettudatosságra neveljük. Fontos, hogy a környezet fontossága helyet kapjon ezen elsajátítandó értékek között. Ezt a tanulási folyamatot elősegíti az érdeklődés, a lelkesedés, ami életkori sajátosság. Ez különösen fontos ebben a szakmacsoportban, hiszen az itt tanulók motivációját kihasználva komoly eredményeket lehet elérni. 3. 4. A szakképzés A Csonka János Tagintézmény szakiskolai lehetőségei a következő tanévtől bővülnek. A hagyományosnak mondható 2 + 2 rendszerben folyó szakképzésben az eddig meglévő karosszérialakatos szakma mellé a járműfényező mesterség is megjelenik. Ez a szakma hasonló profilú képzések koncentrációjának jegyében kerül át a Szegedi Ipari Középiskolából. A moduláris képzés lehetőségeit kihasználva a jövőben törekedni kell arra, hogy a tanterv kialakításánál minél tovább fenntartsuk a párhuzamosságot, hogy szakmai vizsga után minél rövidebb idő alatt lehessen a másik képzettséget is megszerezni. Természetesen a gyakorlatorientált oktatáshoz biztosítani kell a meglévő technikai feltételek bővítését, korszerűsítését, és a gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolati rendszer kiszélesítését. 14
3. 4. 1. Érettségire épülő szakképzés A Csonka János Tagintézmény hagyományosan 3 érettségire épülő szakmában képez tanulókat. Az Autóelektronikai műszerész az egyik legkeresettebb szakmák közé tarozik, amelyet a gépjárműriasztó szerelő rész-szakképesítés is vonzóbbá tesz. A tagintézmény másik legtradicionálisabb képzése az Autószerelő szakma oktatása. A bizonyítvány megszerzését követően lehetőség van egy év alatt az Autótechnikusi képesítést megszerezni. Ez a lehetőség a modulkülönbözeti vizsgával az autóelektronikusoknak is meg van. A jövőben midenféleképpen meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az autós szakmák mellé az intézmény minimális tanulói önrész vállalásával B vagy C típusú jogosítvány megszerzését lehetővé tegye a tanulóknak. Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatáshoz a személyi feltételek adottak. Amennyiben a szakképzési támogatások lehetővé teszik, egy oktató személygépkocsi beszerzése lenne az első lépés ennek a célnak az eléréséhez. Természetesen szükséges az intézmény szakmai programjának az átdolgozása, amely lehetővé tenné a vezetői engedélyhez szükséges elméleti oktatás (KRESZ, elsősegélynyújtás) integrálását a tantervbe. Az autós szakmák gyakorlati képzése megköveteli a korszerű technikai háttér meglétét. Ezért nemcsak a műszer- és eszközpark szintentartására kell forrásokat biztosítani, hanem a tanárok, oktatók továbbképzésére is. A Közlekedésüzemvitel-ellátó szakmai képzésnek a Szállítmányozási ügyintéző elágazása jelenti évek óta az üzemviteli osztályban érettségizetteknek a továbbtanulás lehetőségét. Több szakmához hasonlóan itt is lehetőséget látok arra, hogy az alapszakma mellé olyan végzettséget is szerezzenek a tanulók, amelyet a képzési idő alatt, a tantervbe integrálva tanulhatnának. Itt elsősorban az EBC*L, ECDL, és ITE végzettségekre gondolok. Egy ügyviteli dolgozótól elvárt, hogy ne csak kezeljen, hanem alapszinten össze is tudjon állítani egy munkaállomást, valamint egy vállalkozás elindításához szükséges ismeretek birtokában legyen. A Gábor Dénes Tagintézményében a szakképzés évek óta egy igazán komoly nehézséggel küzd. A szakközépiskolai osztályokból a tanulók nagyobb része a továbbtanulásnál a felsőoktatást választja. Ez egyrészt a 9-12 osztályban végzett oktató munka színvonalát dicséri, de nem lehet elhallgatni az alacsony 15
bemeneti követelményeket. Ez a tény maga után vonja, hogy az érettségizett tanulók közül kevesebben választják a technikusi képzést. A Gábor Dénes Tagintézményben több mint 5 évre visszatekint az elektronikai technikusi (régebben ipari elektronikai technikus) képzés. A képzés során olyan ismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyeknek birtokában alkalmasak az elektronikai eszközök tervezésére, építésére, készítésére, gyártására, a hibák kijavítására, kiszűrésére. Az elektronikai eszközök elterjedése, a korszerű elektronikai rendszerek egyre több ilyen szakembert igényelnek, ezért ezen a szakon végzetteknek nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Az iskola elektronikai tanműhelyeinek bővítését, korszerűsítését a mérnöktanárok irányításával teljes egészében a tanulók végezték. Az említett okok miatt jelenleg 7 tanulóval, de beindítottuk az elektronikai technikus szakma oktatását a 13. évfolyamon. A 14. évfolyamon 12 tanulót oktatunk. Mivel az elektronikai műszerész szakmát az RFKB hiányszakmának minősítette, és az elektronikai technikusként (illetve az elődje az ipari elektronikai technikusként) végzett tanulóink elhelyezkedési lehetőségei (főleg ebben a régióban, ahol nem folyik ilyen képzés) nagyon jók, úgy gondolom, hogy érdemes lenne, ha a következő tanévben legalább egy csoportot, azaz 12-14 főt lehetne beiskolázni. Meg kell teremteni a lehetőségét a gyakorlati oktatás egy részének a külső helyszínekre (Szegedi Közlekedési Vállalat; EMKE Kft) való kihelyezésének. Többek között az említett cégek is támogatják az elektronikai technikus képzés folytonosságának a fenntartását. Az informatika szakmacsoportban is két már létező szakképesítés megszerzését biztosítja tagintézmény. Az Informatikai rendszergazda képzésen belül elsősorban az informatikai hálózati rendszertelepítő és karbantartó, és/vagy számítógép rendszerkarbantartó elágazással. Ez folytonosságot biztosít a 9-12. évfolyamon elkezdett és esetleg befejezett CISCO Hálózati Akadémia és az IT Microsoft Akadémia programjának. A másik lehetőség az Informatikus szakképesítés, aminek távközlésitelekommunikációs informatikus elágazását oktatjuk. A telekommunikációs informatikus olyan szakember, aki a számítógépes és távközlési rendszereket integráltan képes üzemeltetni. A számítógépes és adatátviteli rendszereket, az átvitel-technikai berendezéseket, a különböző informatikai rendszereket képes komplexen működtetni. A nagy távközlési cégek (VODAFON, PANNON, T-COM, 16
INVITEL) komoly támogatásával sikerült biztosítani a gyakorlati képzés elvárható színvonalát. A jövőben a számítógép rendszerkarbantartó elágazást lenne érdemes favorizálni, hiszen a tantervbe beépítettük a CISCO CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgát, valamint az IT Akadémia MCP (Microsoft Certified Professional) vizsga követelményeit, így az OKJ szakképzettség mellett 2 nemzetközileg elfogadott bizonyítvány is megszerezhető a tanulók számára. A telekommunikációs informatikus képzés folytonosságát a felsőoktatás elszívó ereje megakadályozta. Mindenképpen szeretném, ha a következő tanévben legalább egy csoportot, azaz 12-14 főt lehetne beiskolázni. Biztos vagyok abban, hogy olyan komplex szakmai ismeretek birtokába jutnak a végzett diákok az informatika, az analóg és digitális elektronika, a vezetékes és a vezeték nélküli távközléstechnika területén, amelyre a munkaerőpiacnak szüksége van. Több cég (PANNON GSM, NOKIA, TvNetWork) támogató levele megerősített ebben. A tagiskola tradícióinak megfelelően a közlekedés szakmacsoporton belül két irányultságú képzés folyik. A gépész, és elektronikai orientáltságú szakmák (Közlekedésautomatika műszerész, Vasúti járműszerelő), valamint a Közlekedésüzemvitel-ellátó szakma oktatása megszűnt, hiszen ezen irányultságok jobban illeszkednek a Csonka János Tagintézmény képzési profiljába. Az ügyviteli jellegű Logisztikai ügyintéző, és a Vasútüzemvitel-ellátó szakképesítések megszerzésére továbbra is lehetőség van. A Vasútüzemvitelellátó szakmai vizsga kiegészülve vasúti szakvizsgával (vasúti forgalmi vizsga) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosít a végzetteknek. Már a következő tanévben a Logisztikai ügyintéző helyi tantervének a módosításával biztosítani lehet, hogy a két év alatt a Nemzetközi szállítmányozási modul is részese legyen iskolai követelményeknek. Ezzel a Logisztikai ügyintézőre ráépülő szakképesítés megszerzése csak vizsga kérdése lesz. A Széchenyi István Tagintézményben 3 érettségi utáni szakképzés folyik. A tagintézmény komoly hagyományokkal rendelkezik a környezetvédelem - vízgazdálkodás oktatásában. Ehhez egy különálló, jól felszerelt telephelyen biztosítják a gyakorlati képzést. A szakmai képzésben lévő adottságokat kihasználva a technikusi követelmények egy részét integrálták a 9-12. 17
évfolyamon folyó szakmai ismerete tantárgyba. Ez lehetőséget adott arra, hogy az érettségi utáni két éves képzést egy évre rövidítsék. Úgy gondolom, hogy a Tisza fővárosában továbbra is támogatni kell a vízügyi technikus képzést. A telephely infrastrukturális fejlesztésére az intézménynek továbbra is meg kell találni a forrásokat. Érdemes elgondolkodni, hogy a moduláris rendszer előnyeinek a kihasználásával esetleg be lehetne építeni a Környezetvédelmi technikus Vízgazdálkodó elágazásának tananyagelemeit a tantervbe. Ezzel biztosítottá válna egy további rokon szakképesítés megszerzésének lehetősége, ami nemcsak vonzóbbá és teljesebbé tehetné a szakma oktatását, hanem az elhelyezkedést is segíthetné. A sportszervező, -menedzser sikeres vizsga után a végzettek sportszervezeteknél, diák-sportegyesületeknél szakmai vezetőként, ügyintézőként, önkormányzatoknál testneveléssel, sporttal foglalkozó munkatársként, sport és rekreációs vállalkozásoknál felelős vezetőként és szakmai ügyintézőként, valamint sportesemények szervezésével és lebonyolításával foglalkozó szervezeteknél szakmai ügyintézőként is elhelyezkedhetnek. Ez a képzés szervesen illeszkedett a sportiskolai osztályok oktatási tematikájához. Úgy gondolom, hogy amíg a képzés folyamatosságát a fenntartó engedélyezi, addig a magas szintű oktatást nappali rendszerben kell folytatni. Később az intézményi felnőttképzést lehet ezzel a szakmával színesíteni. Mindhárom tagintézmény az elmúlt évtizedekben kimagasló szerepet játszott a város, területi és országos diáksportban. Érdemes lenne ezt a hagyományt a szakmai képzéssel együtt megőrizni. A pedagógiai asszisztens egy nemzetközileg elismert szakképesítés. A sikeres vizsgát követően a pedagógiai asszisztens az alsó fokú nevelési oktatási intézményekben, kollégiumokban, diákotthonokban alkalmazható középfokú szakember. Az iskolában nagy tradíciója van a képzésnek, az országos szakmai versenyek eredményei igazolják a képzés magas színvonalát. Elismerten a tagintézmény legjobb tanulmányi átlagú osztálya. A közoktatásban sok olyan feladatot el tudnának látni, amihez nem szükséges felsőfokú végzettség. Ez nemcsak finanszírozásban jelenthet könnyebbséget, hanem a pedasszisztensek nagyobb gyakorlati tapasztalatát jobban érvényesíthetik a problémás pedagógiai szituációkban. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az itt végzettek nem a közszférában, hanem a magánszektorban tudnak elhelyezkedni. Egyre nagyobb az igény (nem csak külföldön) a kvalifikált babysitterekre, gyermeknevelőkre, akik hivatásként tekintenek erre a munkára. 18
3. 4. 2. Felnőttoktatás A jogelőd intézményekben nem alakult ki hagyománya a felnőttképzésnek. A nappali rendszerű oktatás megszervezése, fejlesztése volt mindig az elsődleges feladat. Természetesen az intézménynek továbbra is ez marad a kiemelt tevékenysége, de a jövőben több figyelmet kell fordítani arra, hogy az infrastrukturális lehetőségeinket, humánerőforrásainkban meglévő potenciálunkat a felnőttképzés keretein belül is ki tudjuk aknázni. Az élethosszig tartó tanulás, az át- és továbbképzések fontosságára a nehezebb gazdasági időszak még jobban ráirányítja a figyelmet. Vezetői szinten mindenféleképpen szükséges ennek a területnek a határozottabb menedzselésére, és ebben partnerként számíthatunk az 1000 Mester TISZK-re. Első lépésként azokban a szakmákban kell a nem iskolarendszerű képzésekben szerepet vállalni, amelyhez mind a személyi mind a technikai feltételek adottak, valamint rendelkezünk minőségi oktatáshoz szüksége tapasztalattal. Elsősorban azon szakmák tanfolyamrendszerű oktatását kell preferálni, amelyek képzési ideje nem haladja meg a három, esetleg négy hónapot. A következő képzések megszervezése jelenthetik az első lépést: Nemzetközi szállítmányozási technikus - az intézményünkben illetve más képzőhelyen végzett logisztikai ügyintézőknek jelentene ez továbblépési lehetőséget. Itt első feladatként a nem moduláris képzésben végzettek belépésének lehetőségét kell kidolgozni. Ennek a ráépülő szakmai végzettségnek a feltétele a középfokú nyelvvizsga megléte, ezért ez ösztönző lehet az idegen nyelvi kompetenciák megszerzésére azoknál, akik az iskolarendszerű tanulmányaik alatt nem szerezték meg. Mind a karosszérialakatosként, mind a járműfényezőként végzett tanulók (tanulóink) esetében biztosítani kell a másik rokon (és hiány) szakma elsajátításának lehetőségét. A moduláris követelmények részbeni megfelelősége lehetőséget ad a képzési idő lerövidítésére. Két hasonló orientáltságú szakma elsajátítása megnöveli a munkaerőpiacon történő sikeres elhelyezkedést. Mivel intézményünk tagja a CISCO Hálózati Akadémiának lehetőség van IT Alapismeretek (IT Essentials PC Hardware and Software 4.0) oktatására. Az informatikai írástudás fejlesztéséhez és a számítógépes hálózatok működtetéséhez egyre inkább hozzátartozik az is, hogy a felhasználók képesek legyenek saját személyi számítógépeik működését érteni, a 19