Java tutorial. Csomagok. A program tagolasa. Alrendszerek kialakıtasa. Csomag. Alrendszerek kialakıtasa

Hasonló dokumentumok
RMI = Remote Method Invocation. Java tutorial. Kliens-szerver forgato kő nyv. Elosztott objektumok rendszere forgato kő nyv.

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

és az instanceof operátor

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Kivételkezelés, beágyazott osztályok. Nyolcadik gyakorlat

Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben

ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő

Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö

ő ő ú Ú Í Í Ó Ú

Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű

Ö ü Ö Ó ő Ö


Í ö ű ü ű ö ö ö ö Í ö ö ű ü ű ö ű ű ö ö ű ű ö Í ö ö ű ü ö ű ö ö ű ű ö

Java tutorial. Java Technologia Standard Edition. Lerajzolva: A kodolas utan... Fordıtas (tőbb fajl) Fordıta s

Programozás I. 5. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás:

Az osztályok csomagokba vannak rendezve, minden csomag tetszőleges. Könyvtárhierarhiát fed: Pl.: java/util/scanner.java

Analı zis elo ada sok

Java programozási nyelv 5. rész Osztályok III.

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Osztályok. 4. gyakorlat

JavaBeans. Java tutorial. Komponens-elvu programoza s. Off-the-shelf. Megoldas Java modra. O sszeszerele s

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

Java VI. Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék. Utolsó módosítás: Ficsor Lajos. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

ő ü ó í í í ő ó Ó í

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

ű ű ű ű ú Í

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

Objektumorientált programozás C# nyelven

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

í í í í í

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

ö ö ö ü ö ö ö ö ö ö Ö ü ö ü ü ü ö ü í ü ö ü Ö ö í ű ö ö í í ö ö ü í ö ö ü í ö í ü ö ü í ö ű ö ü

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

4. Öröklődés. Programozás II

Helyes-e az alábbi kódrészlet? int i = 1; i = i * 3 + 1; int j; j = i + 1; Nem. Igen. Hányféleképpen lehet Javaban megjegyzést írni?

Ü ű Í Ü ű Ő Ó Í Í Í Ö Í Ü Ó Í Í ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í ű ű ű Á ű

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

Ú Í Ó ő óí Ú ő Ó Ü

É ó Í É

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

Ö ö Á ü ü ö ű ö ö ü ö Ö

ő ő Ó

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

Programozás II gyakorlat. 4. Öröklődés

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

ü ó ú ú ú ö ő ö ö ú ó ú ü ó ú ó ó Ü ó ó ö ó ó ő ő ó ö ó ö Ó ő ó ő í ő ő ú ó Ü ű ú ő ő ö ó í ü ű ö Ü ó ú ó ú ó ó ö ú ö ó ő ő ö Ü ő ű ö Ó ü í ű í í ó ü


Segédanyag: Java alkalmazások gyakorlat

Ó ú ú

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

ö ö ő ö ű ö ű ö í ö ű ő ö ö ö ü őí ő ö ő ö ű ö ű ö í ő ó ö ö ó ö ő ö ö ü ö ó ü í ö ű ö ű ö í ö ó í ö ű ö ű ö í í ó ö ó ö ö ó ö ö ö ö ö ű ö ű ö í ö ű í

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek.

Í Í ü Í

Java osztálykönyvtár és használata

Programozás I. Első ZH segédlet

Java programozási nyelv

Ú í ú ő í í ő ö ö í őí ő ö ű í ő í ő ő í ö ő ü ő ö ü ö ő Ú ö ű ő ö ű ö ő ö ő ú í í ö ő ö ő ő ő ö ű ö í ö ő ő í ő ú ö ő ü ü ő ö ő ü í ú ő ú ő ö ő ü ö ű

Java és web programozás

JAVA PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS

Java és web programozás

Java és web programozás

Programozási alapismeretek 4.

Collections. Összetett adatstruktúrák

Számítástechnika II. BMEKOKAA Előadás. Dr. Bécsi Tamás

PHP II. WEB technológiák. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) PHP II / 19

C++ programozási nyelv

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í


í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Előzmények

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert

ó Ü ó ü ü ó í ö í ó í ö í ó ö ó ű ö ü í ó í ú ó ü í ö ö ö ö ó í í ö ü ö í ó ö ü ö í ó

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

ö ö ö ú ü ű ü ö ü ö í í ö ö ü ö í ö í Ő í ö ú ü í ü ü ü í ü ö ű í í í í ü Ő ö ö ö ö í ö í í ü ö ü ú ö Á ű í ö ö ö ü í ö ü í ü ö ö ö ü ö

Ü

Átírás:

Csomagok A program tagolasa í Tıpusdefinıcio k (oszta lyok, interfe szek) í Meto dusok í Blokk utasıta sok í Csomagok í Bea gyazott oszta lyok Csomag í A tıpusainkat csomagokba soroljuk í O sszetartoza s kifejeze se í A csomagok hierarchiaba szervezhet k Min sıtett hivatkozas pontokkal java.util í Egy tıpus teljes neve tartalmazza az t befoglalo csomag nevet is: java.util.vector 1

O sszetartoza s í A lathato sagi mo dosıto szavak: public, protected, private í Ha nem ırunk semmit, akkor felnyilvanosö, azaz csomagszintu í Az azonos csomagban levo osztalyok hozzafernek egymas felnyilvanos tagjaihoz í A protected ennek a kiterjesztese Csomagok hierarchiaja? í Igazandibo l nem is a csomagok vannak hierarchia ban... í hanem a csomagnevek! í A java csomagnak semmi küze a java.util csomaghoz - csak a nevuk hasonlo ö ínem tükeletes a tamogatas Java-ban a programrendszerek hierarchikus tagolasara Csomagok megadasa í A tıpusdefinıcio ele egyszerúen beırjuk, hogy melyik csomagba tartozik í A package kulcsszo package raktar.adatok; public class Csavar extends Anyag {... A csomagok üsszeallıtasa í A csomagok nyitottak í Barmikor hozzavehetek Íjabb osztalyokat, interfe szeket í Egyszerúen ele ırok egy package utasıta st í Egy tıpus pontosan egy csomagba tartozik Csomagok metszete ures Nevtelen csomag: ha nincs package utasıtas 2

Feladat í A Pont oszta ly legyen a geo.alapok csomagban í Fordıtsuk le kulün a Pont osztalyt Hivatkozas mas csomagokra í Ha egy forrasfajlban hasznalni akarunk egy tıpust egy masik csomagbo l: Irjuk ki a teljes nevet Importa ljuk import utasıta ssal Hivatkozas teljes nevvel í Pe lda ul ne vtelen csomagban, az A oszta lyt definia lo fa jlon belulá java.util.vector bar = new java.util.vector(); Importalas + rüvid nev í Pe lda ul ne vtelen csomagban, az A oszta lyt definia lo fa jlon belulá import java.util.vector; Vector bar = new Vector(); Importalas + rüvid nev í Minden tıpust importalhatunk egyszerre a java.util csomagbo l: import java.util.*; Vector bar = new Vector(); 3

Az import utasıta s í Arra hasznalhato, hogy ne kelljen kiırni bizonyos tıpusok teljes nevet (pl. java.util.vector), csak a rüvid nevet (Vector). í Nem eleg, hogy import java.*; í Nem haszna lhato felig teljesö ne v, pl. util.vector Feladat í A Kor osztaly keruljün a geo csomagba í Hasznalnia kell a geo.alapok.pont oszta lyt í Nem megy a fordıtas, ugye? Fordıta si egyse g í Az, amit oda lehet adni a fordıto nak, hogy lefordıtsa í Java-ban egy fordıtasi egyseg tartalma: package utasıta s (opcionalis) import utasıtasok (opcionalis) tıpusdefinıcio k (egy vagy tübb) í A sorrend kütütt í A csomagdeklaracio es az importalo utasıtasok minden tıpusdefinıcio ra vonatkoznak. A fordıtasi egysegek elhelyezese í A ltala ban fa jlokban, a fa jlrendszerben í Nehany fejleszt eszküz ett l elter en, valamilyen adatbazisban tarolja a forrasokat Forra sfa jlok í Egy fajl pontosan egy fordıtasi egyseget tartalmaz í A fajl kiterjesztese.java í Ha a fajlban van publikus tıpus, akkor a fajl neve meg kell, hogy egyezzen a tıpus nevevel Egy fajlban / fordıtasi egysegben csak egy publikus tıpus lehet... 4

A forra sfa jlok elhelyeze se í Hozzunk letre a csomagszerkezettel egyez künyvta rszerkezetet í Abba tegyuk a forrasfajlokat í A f program egyel re keruljün a gyükerbe, a nevtelen csomagba í Fordıtsunk a gyükerb l Feladat í A Kür es Pont osztalyok melle ırj egy f programot, es fordıtsd üssze ket í Figyeld meg, hogy a Pont objektumok felnyilvanos adattagjait nem tudod a Kür osztalydefinıcio bo l vagy a f programbo l haszna lni! í Kes bb beszelunk meg a tovabbi trukkükr l... 5