1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl A nemzetközi gazdasági együttmőködés fejlesztése, a tıkeáramlás segítése, ezen belül a külföldi mőködı tıke gazdaságunkban való tartós megjelenésének, valamint az ezzel összefüggı gazdasági célú letelepedési formák kibıvítése és elismerése, a befektetések biztonságával összefüggı garanciális szabályok érvényesítése, továbbá a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerzıdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E törvény szabályozza a külföldiek gazdasági célú magyarországi letelepedési formái közül a külföldi székhelyő vállalkozások (a továbbiakban: külföldi vállalkozások) magyarországi fióktelepei, továbbá közvetlen kereskedelmi képviseletei létesítésének, mőködtetésének, megszüntetésének általános feltételeit és szabályait. (2) Ha nemzetközi szerzıdés e törvénytıl eltérıen rendelkezik, a nemzetközi szerzıdés irányadó akkor is, ha ezt e törvény külön nem említi. 2. E törvény alkalmazásában: a) külföldi vállalkozás: a Magyar Köztársaság államterületén kívül székhellyel rendelkezı, fıtevékenységként vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, a III. fejezet vonatkozásában, továbbá más olyan vállalkozó is, aki külföldön céggel rendelkezik, illetve gazdasági nyilvántartásban szerepel; b) fióktelep: a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkezı, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek; c) kereskedelmi képviselet: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerzıdések közvetítésével, elıkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggı feladatokat lát el; d) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményezı gazdasági tevékenység. II. Fejezet Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Általános rendelkezések 3. (1) Külföldi vállalkozás a Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetve fióktelepei útján (a továbbiakban: fióktelep) belföldön e törvény rendelkezései szerint vállalkozási tevékenység végzésére jogosult; ennek során a fióktelep tevékenységével összefüggésben - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban, valamint a külföldi vállalkozás más fióktelepeivel fennálló kapcsolatokban. (2) A fióktelep több városban (községben) is rendelkezhet mőködési hellyel (telephellyel). A fióktelep létrehozatala
4. (1) A fióktelep a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vállalkozási tevékenységet a cégbejegyzést követıen kezdheti meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a cégjegyzésre jogosultak a cégbejegyzési kérelem beadását követıen a fióktelep nevében és javára eljárhatnak, azonban a bejegyzés alatt toldatot az iratokon fel kell tüntetni, és a megkötött jogügyletek során az elnevezéshez kell főzni (elıfióktelep). A fióktelep a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet (ideértve az alapítási, tevékenységi engedélyhez, valamint a telepengedélyezéshez kötött tevékenységeket is) nem folytathat. Ha a fióktelep cégbejegyzési kérelmét elutasítják, további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, köteles mőködését haladéktalanul megszüntetni. A kötelezettségvállalásokból eredı tartozásokért a külföldi székhelyő vállalkozás korlátlanul köteles helytállni. 5. (1) A fióktelep akkor jegyezhetı be a cégnyilvántartásba, ha a) b) a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek. (2) 6. (1) A fióktelep cégbejegyzésére, cégnyilvántartására - ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is -, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: cégnyilvántartási törvény) foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fióktelep létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben elıírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a fióktelep cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége. (2) A fióktelep képviseletét - ideértve a cégjegyzést is - a fióktelepnél a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkezı személyek láthatják el. 7. (1) Ha jogszabály a) valamely tevékenység végzésével összefüggésben vállalkozás alapítását engedélyhez köti, vagy b) meghatározott tevékenység folytatásához külön engedély meglétét írja elı, valamint, ha c) meghatározott tevékenység folytatásához - az ügyfelek, a fogyasztók, illetve az üzletfelek érdekeinek védelmében - külön pénzügyi biztosítékot (így különösen pénzbeli letétet, bankgaranciát, kezesi biztosítási szerzıdést, felelısségbiztosítást) is megkövetel, ezeket a követelményeket a fióktelepnek is teljesítenie kell. (2) Törvény úgy is rendelkezhet, hogy az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkezı vállalkozás - magyarországi fióktelepe útján - alapítási vagy tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet akkor is végezhet, ha erre a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik, vagy az (1) bekezdés szerinti követelményeket a külföldi vállalkozás is teljesítheti. 8. Ha nemzetközi szerzıdés ettıl eltérıen nem rendelkezik, törvény elıírhatja, hogy valamely vállalkozási tevékenység folytatására kizárólag az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkezı gazdálkodó szervezet vagy az említett államokban gazdasági nyilvántartásba vett önálló vállalkozó, illetıleg az említettek legalább többségi tulajdonában lévı, az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett szervezet jogosult. A fióktelep mőködése 9. (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a külföldi vállalkozás a fióktelepének létesítése és mőködtetése során a belföldi székhelyő gazdálkodó szervezetekkel azonos elbánásban részesül. (2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban törvény a fióktelepre a) a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a pénzügyi rendszer stabilitása, valamint a hitelezık, betétesek, befektetık és biztosítottak másképpen nem érvényesíthetı, jogos érdekei védelmében, valamint b) a külföldi vállalkozás fióktelepe és a belföldi székhelyő gazdálkodó szervezet fióktelepe közötti jogi és technikai különbségek miatt indokolt körben és mértékben eltérı szabályozást állapíthat meg. 10. (1) A fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet. (2) A külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekrıl saját cégneve alatt csak a fióktelep megszőnésekor, illetve az e törvényben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet. (3) Nem lehet a fióktelep képviselıje az a magánszemély, akit bőncselekmény elkövetése miatt jogerısen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett elıélethez főzıdı hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
Akit valamely foglalkozástól jogerıs bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató fióktelep képviseletére nem jogosult. (4) A fióktelep képviseletére jogosult személyek, továbbá azoknak a Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozói saját nevükben csak akkor köthetnek a fióktelep tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, ha azt a fióktelep létesítésérıl szóló okirat vagy a külföldi székhelyő vállalkozás írásbeli határozattal engedélyezi. A külföldi székhelyő vállalkozás írásbeli engedélye szükséges ahhoz is, hogy a fióktelep képviseletére jogosult személy a fiókteleppel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben részesedést szerezzen, ide nem értve a nyilvánosan mőködı részvénytársaságban történı részvényszerzést. 11. (1) A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep mőködéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A külföldi székhelyő vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért. (2) A vagyontárgyak külföldrıl történı behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron át történı szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá esı termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. (3) A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethetı. 12. (1) A fióktelep könyvvezetésére, éves beszámoló készítésére, a beszámoló nyilvánosságra hozatalára és közzétételére vonatkozó elıírásokat, valamint az ezekkel összefüggı sajátos szabályokat és mentességeket a számviteli törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza. (2) A külföldi vállalkozás éves beszámolójának egy hiteles másolati példányát a fióktelepnek a cégbíróságnál a tárgyévet követı év szeptember 30-áig letétbe kell helyeznie, s ezzel egyidejőleg közzé kell tennie. Közzétételi kötelezettség alatt a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremőködı szolgálat részére történı megküldést kell érteni. 13. A fióktelep - ha törvény másképp nem rendelkezik - devizabelföldinek minısül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell a külkereskedelmi szerzıdéseket is megkötnie, illetve az engedélyköteles ügyletek esetén - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az engedélyeket beszereznie. 14. (1) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezıen teljesítendı befizetésekrıl és az azzal kapcsolatos kötelezettségekrıl külön jogszabályok és nemzetközi szerzıdések rendelkeznek. Törvény - a külföldi vállalkozás és a fióktelep bevételei és kiadásai elkülöníthetısége érdekében - elıírhatja, hogy a fióktelep és a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep és a külföldi vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatban a külföldi vállalkozást és a másik fióktelepet úgy kell tekinteni, mintha a kapcsolat a külföldi vállalkozáson kívüli vállalkozással jött volna létre. (2) Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megilletı fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed. 15. A fióktelep vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására a belföldi székhelyő vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadók. Az államháztartás alrendszereibıl nyújtandó támogatások igénybevételérıl rendelkezı jogszabályok hatálya akkor terjed ki a fióktelepre, ha nemzetközi szerzıdésben vállalt kötelezettségeink teljesítésére tekintettel jogszabály errıl kifejezetten rendelkezik. 16. A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezik a fióktelep gazdasági kamarai tagságának keletkezésérıl és megszőnésérıl. 17. (1) Az Európai Gazdasági Térség államaiban bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termıföld. Az Európai Gazdasági Térségen kívül bejegyzett külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlanra vonatkozóan akkor szerezhet tulajdont, ha az nem termıföld, illetve védett természeti terület. A tulajdonszerzéshez egyik esetben sem szükséges engedély a) nemzetközi szerzıdésben meghatározott esetekben, vagy b) ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a Magyar Köztársaság között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzıdés, illetve a viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelıs miniszter és az igazságügyért felelıs miniszter tájékoztatót tesz közzé. (3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzıdés, illetve viszonosság hiányában a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepe által folytatott vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlan tulajdonjogát a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti meg. (4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában nem minısül vállalkozási tevékenységhez szükséges ingatlannak az ingatlanforgalmazás céljából megszerezni kívánt ingatlan.
(5) A fióktelep megszüntetése esetén az ingatlant a külföldi vállalkozásnak egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az ingatlanszerzéshez nem kellene engedélyt kérnie, vagy ha az elidegenítési kötelezettség alól a közigazgatási hivatal felmentést adott. A közigazgatási hivatal a felmentést a külföldiek ingatlanszerzésérıl szóló jogszabály szerinti feltételekkel, és az abban foglalt eljárási szabályok szerint adja meg azzal, hogy a felmentés nem tagadható meg akkor sem, ha az ingatlan a külföldi vállalkozás által vagy részesedésével alapított belföldi székhelyő gazdálkodó szervezet, illetve másik fióktelep, továbbá kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges. Munkavállalás a fióktelepnél 18. (1) A külföldi állampolgár fióktelepnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltak irányadók. (2) A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. Mind a magyar, mind a külföldi állampolgárral létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyvében (Mt.) foglaltakat kell alkalmazni, ha az Mt., illetve a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejő rendelet másképp nem rendelkezik. (3) A fióktelep cégjegyzékbıl való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszőnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte. Fizetésképtelenség esetén követendı eljárás 19. (1) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás (csıd-, felszámolási, illetve azokkal egy tekintet alá esı eljárás) megindítását a fióktelepnek a cégbíróságnál a külföldi eljárás megindításától számított tíz napon belül be kell jelentenie, s egyidejőleg a Cégközlönynél közlemény megjelentetését kell kezdeményeznie. Ebben tájékoztatást kell adnia arról, hogy a hitelezık külföldön - az ott megindult eljárásban - milyen módon érvényesíthetik követeléseiket. (2) A külföldi vállalkozás ellen külföldön kezdeményezett fizetésképtelenségi eljárás a magyarországi fióktelepre nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság esetében, továbbá a Tanácsnak a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletében foglaltak szerint terjed ki. (3) Ha a külföldi vállalkozás ellen külföldön - személyes joga alapján indított - fizetésképtelenségi eljárás a (2) bekezdésben említett nemzetközi szerzıdés, illetve viszonosság hiányában a fióktelepre nem terjed ki, vagy az 1346/2000/EK rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, a fióktelep bejegyzésének helye szerinti megyei bíróság - a cégbíróság értesítése alapján (az 1346/2000/EK rendelet hatálya alá esı eljárásokban pedig a külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban eljáró felszámoló értesítése alapján) - hivatalból rendeli el a fióktelep felszámolását. (4) A fióktelep felszámolására irányuló eljárásra a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és IV. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni 22. és az 1346/2000/EK rendelet szerinti eltérésekkel. Az eljárás befejezıdése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi fizetésképtelenségi eljárásban eljáró - a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan jognyilatkozatok tételére jogosult - felszámoló rendelkezik. 20. (1) Ha a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenységével összefüggésben fizetésképtelenné válik, és a fizetésképtelenségi eljárásokra nézve a külföldi vállalkozás államával nincs nemzetközi szerzıdés vagy viszonossági gyakorlat, a hitelezık a fióktelep felszámolását kérhetik a fióktelep bejegyzése szerinti megyei bíróságtól. Az eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni a 22. szerinti eltérésekkel. A felszámolási eljárást a bíróság megszünteti, ha a külföldi vállalkozás vagy a fióktelep az eljárásban bejelentett hitelezıi igények kielégítésére biztosítékot nyújt. (2) Az eljárás befejezıdése után fennmaradó vagyonnal a külföldi vállalkozás az általános szabályok szerint rendelkezik. 21. (1) A 19. (4) bekezdése és a 20. szerinti eljárás akkor is kezdeményezhetı, illetve abban hitelezıként igény akkor is elıterjeszthetı, ha hitelezı a követelését érvényesíti a külföldi vállalkozás ellen külföldön indult fizetésképtelenségi eljárásban. (2) A 19. (2) bekezdésében és a 20. -ban említett nemzetközi szerzıdésekrıl, illetve a viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelıs miniszter és a külpolitikáért felelıs miniszter tájékoztatót tesz közzé. 22. (1) A 19. (4) bekezdése és a 20. szerinti eljárásban a) adósnak a külföldi vállalkozást kell tekinteni a fióktelep útján keletkezett tartozásai vonatkozásában,
b) a fióktelep vagyona alatt a külföldi vállalkozás mindazon vagyonát (befektetett eszköz, illetve forgóeszköz) érteni kell, amelyet a fióktelep a számviteli nyilvántartása szerint használ (kezel), c) ahol a Cstv. a gazdálkodó szervezet vezetıjét említi, ott a fióktelep vezetıjét kell érteni, d) ahol a Cstv. - a felszámolási eljárásban - a 8. -ának (1) bekezdése szerinti szervekre, illetve testületekre utal, azon a külföldi vállalkozás esetében a létesítı okirata szerinti ügyvezetést ellátó személyt vagy testületet, illetve - a külföldön megindított fizetésképtelenségi eljárás esetében - a külföldi vállalkozás vagyonával kapcsolatban rendelkezésre jogosult felszámolót kell érteni. (2) A fizetésképtelenség megállapításának akkor van helye, ha a) a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep a nem vitatott vagy elismert - (1) bekezdés szerinti - tartozást az esedékességet követı hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy b) a vele szemben Magyarországon lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. (3) A 20. szerinti eljárás a hitelezı kérelmére, illetve a cégbíróság értesítése (cégnyilvántartási törvény 55. ) alapján indul. A fióktelep megszüntetése 23. (1) A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szőnik meg. (2) A fióktelep törlése iránti kérelmet a külföldi székhelyő vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság az alábbi körülmények együttes fennállása esetén törölheti a fióktelepet a cégnyilvántartásból: a) a külföldi vállalkozásnak a fióktelep mőködésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, b) a fióktelep a Cégközlönyben a megszüntetésrıl felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezık követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelezı követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, c) nincs a fióktelepein keresztül folytatott tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon hatósági vagy bírósági eljárás (ideértve a választottbírósági eljárást is) folyamatban, vagy a folyamatban levı eljárásokban a vagyoni igények kielégítésére a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás biztosítékot nyújtott, d) nincs fizetésképtelenségi eljárás folyamatban a külföldi vállalkozás, illetve a fióktelep ellen. (3) A fióktelep kérelemre történı törlésének nem feltétele a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerzıdése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A fióktelepnek azonban ebben az esetben is közleményt kell közzétennie a Cégközlönyben a megszüntetésérıl azzal, hogy a hitelezık követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezık milyen eljárásban érvényesíthetik. (4) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszőnésére tekintettel a fióktelep törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. A (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell. (5) A cégbíróság hivatalból intézkedik a fióktelep cégnyilvántartásból való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a fióktelepet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további mőködéstıl, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezık a követeléseiket harminc napon belül a fióktelepnél jelentsék be. A cégbíróság azt követıen nyilvánítja megszőntnek és törli a fióktelepet a cégjegyzékbıl, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett vagy a bejelentés alapján a hitelezı követelése kielégítésre került. (6) Pénzügyi szektor szolgáltatásaira, továbbá a kockázati tıkebefektetésekre létesített fióktelep 24. (1) Külföldi székhelyő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, biztosításközvetítı, biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe, továbbá a külföldi székhelyő vállalkozás befektetési, kiegészítı befektetési, árutızsdei szolgáltatást, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tızsdei, továbbá közraktározási tevékenységet végzı belföldi fióktelepe (a továbbiakban: pénzügyi fióktelep) létesítésére, mőködésére, állami
felügyeletére, ellenırzésére, továbbá megszüntetésére, illetve a fizetésképtelenségi eljárásokra az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik. (2) Az Európai Gazdasági Térségben bejegyzett külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepe az alapítással jön létre, és Magyarországon a külön törvényben foglaltak szerint kezdheti meg mőködését, mellyel egyidejőleg benyújtja a cégbejegyzésre vonatkozó kérelmét is. (3) Az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkezı külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, továbbá a 10. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell rá alkalmazni. (4) A kockázati tıkebefektetésekrıl, a kockázati tıketársaságokról, valamint a kockázati tıkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó fióktelep tevékenységének engedélyezésére, mőködésére, felügyeletére, ellenırzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik. III. Fejezet Külföldi vállalkozás képviselete Kereskedelmi képviselet 25. Külföldi vállalkozás állandó jellegő, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon. 26. (1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozási jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, mőködését a cégbejegyzést követıen kezdheti meg. (2) A kereskedelmi képviselettel kapcsolatos cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra - ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is -, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kereskedelmi képviselet létesítésének, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, és ezek változásának, valamint törvényben elıírt adatoknak a cégbírósági bejelentése a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége. (3) A kereskedelmi képviselet cégnevét a képviseletnél a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkezı személyek jegyezhetik. (4) A kereskedelmi képviselet akkor jegyezhetı be a cégnyilvántartásba, ha a cégbejegyzésre vonatkozó kérelem és mellékletei megfelelnek a külön törvényben szabályozott feltételeknek. (5) 27. (1) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára a) a külföldi vállalkozás nevében szerzıdéseket közvetít, b) részt vesz a szerzıdéskötések elıkészítésében, c) tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez. (2) A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet mőködtetésével összefüggı szerzıdéseket. (3) Ha jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az (1) bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja. (4) A kereskedelmi képviselet vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat. (5) Az államháztartás alrendszerei számára kötelezıen teljesítendı befizetésekrıl és az azzal kapcsolatos kötelezettségekrıl külön jogszabályok és nemzetközi szerzıdések rendelkeznek. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megilletı fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed. 28. A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjoga megszerzésének feltételeire, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a 17. -ban foglaltakat kell alkalmazni. Munkavállalás a kereskedelmi képviseletnél
29. (1) Külföldi állampolgár kereskedelmi képviseletnél való munkavállalásának engedélyezésére, az engedélyezés alóli mentességekre és kedvezményekre a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. (3) A kereskedelmi képviselet cégjegyzékbıl való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszőnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte. Kereskedelmi képviselet megszüntetése 30. (1) A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történı törléssel szőnik meg. A törlés iránti kérelmet a külföldi székhelyő vállalkozás erre vonatkozó döntése meghozatalától számított 90 napon belül kell benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégnyilvántartásból, ha a) a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet mőködésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá b) a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésrıl felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezık követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelezı követelése kielégítésre került, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és c) nincs a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás folyamatban. (2) A kereskedelmi képviselet kérelemre történı törlésének nem feltétele az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása, ha a külföldi vállalkozás székhelye (bejegyzése) szerinti államnak a Magyar Köztársasággal nemzetközi szerzıdése van a polgári és kereskedelmi ügyekre nézve a bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról, valamint a köztartozások behajtásáról, vagy ezeket a kérdéseket európai közösségi jogi szabályozás rendezi. A kereskedelmi képviseletnek azonban ebben az esetben is közzé kell tennie a megszüntetésérıl a Cégközlönyben közleményt azzal, hogy a hitelezık követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezık milyen eljárásban érvényesíthetik. (3) A külföldi vállalkozás jogutód nélküli megszőnésére tekintettel a kereskedelmi képviselet törlését is kérelmezni kell a cégbíróságtól. Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell. (4) A cégbíróság hivatalból intézkedik a kereskedelmi képviselet cégjegyzékbıl való törlése iránt a cégnyilvántartási törvényben meghatározott esetekben. Ha a cégbíróság a kereskedelmi képviseletet törvényességi felügyeleti eljárás keretében tiltja el a további mőködéstıl, a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy a hitelezık a követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be. A cégbíróság azt követıen nyilvánítja megszőntnek, s törli a kereskedelmi képviseletet a cégjegyzékbıl, ha ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a bejelentés alapján a hitelezı követelése kielégítésre került. Bankképviselet, biztosító intézet képviselete 31. (1) A külföldi székhelyő hitelintézet bankképviseletének, továbbá a külföldi székhelyő biztosító, biztosításközvetítı, biztosítási szaktanácsadó magyarországi képviseletének létesítésére, mőködésére és megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha külön törvény másképp nem rendelkezik. (2) A tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá esı befektetési, kiegészítı befektetési, árutızsdei szolgáltatásokkal, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tızsdei, továbbá a közraktározási tevékenységgel összefüggı szerzıdéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon. 32. 33. 34. IV. Fejezet Módosuló jogszabályok
35. 36. 37. (1) (2) V. Fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 38. (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, a külföldi vállalkozások a cégnyilvántartási törvény hatálybalépésétıl kérhetik fióktelepük bejegyzését a cégjegyzékbe. (2) A törvény hatálybalépésével a) a külföldiek kereskedelmi képviseleteirıl, valamint információs és szerviz irodáiról szóló 3/1989. (II. 26.) KeM rendelet, b) a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejő rendelet 18. -ának (5) bekezdése hatályát veszti. (3) Az e törvény hatálybalépésekor mőködı információs és szerviz irodák 1999. december 31-ig kérhetik kereskedelmi képviseletként történı nyilvántartásba vételüket a cégbíróságtól, ha az e törvény szerinti feltételeknek megfelelnek. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság intézkedik a nyilvántartásából való törlés iránt. (4) Az e törvény hatálybalépésekor a cégbíróság elıtt folyamatban levı - információs, illetve szerviz iroda bejegyzésére irányuló - eljárásban a kérelmezı 1998. szeptember 1-jéig választhat, hogy információs, illetve szerviz iroda bejegyzését kéri [figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra], vagy kérelmét kereskedelmi képviselet bejegyzésére irányuló kérelemként módosítja. (5) (6) Az e törvény hatálybalépésekor bizományi raktárat fenntartó, illetve vevıszolgálati és szerviz tevékenységet ellátó kereskedelmi képviseletek e tevékenységüket 1998. december 31-ig folytathatják. Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés 38/A. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetı 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek következı jogszabályaival összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz: a) az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 43-48. Cikkei, b) a Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról. 38/B. (1) A 4. (2) bekezdésében foglaltakat az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyő vállalkozások által alapítani kívánt fióktelepekre kell alkalmazni. (2) A 6. (2) bekezdése és a 26. (3) bekezdése szerinti követelményt - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától - nem kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi székhelyő vállalkozások fióktelepeire, illetve kereskedelmi képviseleteire. (3) A 8. -ban, a 9. (2) bekezdésében, a 15. -ban, a 18. (1) bekezdésében és a 29. (1) bekezdésében foglaltakat - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától - az Európai Közösségek jogával és a csatlakozási szerzıdéssel összhangban kell alkalmazni. (4) A 11. (2) bekezdésében és a 13. -ban foglaltakat - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépésének napjától - az egységes belsı piacon kívüli kereskedelemre és áruszállításokra, továbbá az Európai Közösségek jogával és a Csatlakozási Szerzıdéssel összhangban lehet alkalmazni.