A természettudományos tanárképzés jelentősége és útjai Homonnay Zoltán ELTE TTK Kémiai Intézet
A természettudományos tanárképzés jelentősége A tanárképzés célja nem lehet más, mint az ismeretek hatékony átadásának biztosítása a diákoknak. A tanári mesterség eszköz e nemes cél elérésének szolgálatában. A természettudományok tanítása két értelemben is különleges: 1. Olyan tudás átadását jelenti, amelynek társadalmi funkciója a fejlett technológiákat alkalmazó társadalom létalapjának a fenntartása és fejlesztése. 2. E tudás erősen egymásra épülő, és folytonos bővülése miatt egyre nehezebben elsajátítható.
A természettudományos tanárképzés jelentősége A bennünket körbevevő technikai eszközök miatt, amelyeket mi teremtettünk és magunkat tettük ezek foglyává, a természettudományos és műszaki tudás fenntartása már nem pusztán magasabb életszínvonalért önként vállalt teher, hanem kényszer. Valószínűleg elérkezett az az idő, hogy e tudás birtoklása a társadalom nagyobb hányadának válik kötelezővé, mint amekkora hányadnak e tudás megszerzése könnyen megy. Ebből az is következik, hogy az iskolai órák növekvő hányada kell, hogy természettudományról szóljon
A természettudományos tanárképzés jelentősége Ezért a természettudományos tanárképzés felelőssége óriási: Olyan tanárokat kell képezni, akik a tudást biztosan birtokolják, és azt jól is tudják átadni segítve a tehetségek kibontakozását, és enyhítve a stresszt azok számára, akiknek a tanulás nehézséget okoz. A nehéz, gyakran erősen elvont ismeretek miatt a természettudományok esetén egy bizonyos diák-korcsoport fölött (14-18 év) elsődlegessé válik a szaktárgy ismerete, ugyanakkor növekszik a pedagógiai készségek és a szakmódszertan szerepe is.
A természettudományos tanárképzés útjai Utak.. Ahogy rég volt: Egyetem Főiskola középiskolai tanár általános iskolai tanár, tanító Kötött szakpárok Miért is volt az rossz?
A természettudományos tanárképzés útjai A rendszerváltás után: -Kreditrendszer -A hallgatói létszám mesterséges megnövelése (a középfokú szakképzés nagyfokú leépülése) -Az osztott képzések bevezetése ( Bologna ) -Igazi csapás a természettudományos tanárképzésre.. Mindeközben az általánosés középiskolai rendszer szétzilálása (6 és 8 osztályos gimnázium ).
Fő Bologna-effektus a tanárképzésben ELTE IV, éves (elsős tanári MA) adatok 30 27 26 25 23 22 20 20 15 10 5 0 4 2 1 0 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Év Országos számok: 2009-ben fő szakot végzők: biológia: 9, fizika: 4, kémia: 1, környezettan: 0. Ugyanezekből nyugdíjba: több száz. A 2009-ben felvett magyar, történelem tanárok száma 100-100 nagyságrendű. (Forrás: Tél Tamás, ELTE)
Bologna az alapképzésben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Alapszakos lemorzsolódás ELTE (2006-ban felvett hallgatók sorsa ) 300 250 200 150 100 Környezettan Biológia Fizika Földtudomány Földrajz Matematika Kémia 50 0 végzettek 2009-2010-1 végzettek 2009-2010-2 2006-2007-1 2006-2007-2 2007-2008-1 2007-2008-2 2008-2009-1 2008-2009-2 végzettek 2010-2011-1 végzettek 2009-2010-1 végzettek 2009-2010-2 végzettek 2010-2011-2 végzettek 2010-2011-1 végzettek 2011-2012-1 végzettek 2010-2011-2 végzettek 2011-2012-1
A természettudományos tanárképzés útjai Az osztott tanárképzés hátrányai: Aszimmetrikus kétszakosság A tanári MA-ra való felvételi kényszer Előnyei: Csak a legelhivatottabbak mentek tanárnak (csakhogy ennél legalább 10-szer több természettudományt oktató tanárra van szüksége az országnak ) 2013. szeptemberétől: részleges visszatérés a korábbi osztatlan rendszerhez Szimmetrikus kétszakosság Középiskolai és általános iskolai tanárképzés szétválasztása DE! tetszőleges szakpárosítás 3 évig közös képzés vegyes párosítás (4+1 és 5+1) (Hallgatói szabadság) x (oktatásra és oktatásszervezésre felhasznált energia) = konstans
A természettudományos tanárképzés útjai a jövő esélyei A rendelkezésre álló adatok szerint a tanári jelentkezések jelentősen megnőttek a 2013-ban. (részben az osztatlan jelleg, részben a beígért Klebersberg-ösztöndíj miatt) Mennyire örülhetünk ennek? Hány hallgatóra, és milyen minőségű hallgatóra számíthatunk?
Középszintű érettségik száma: 100,000 90,000 80,000 70,000 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 10,000 0 matematika informatika földrajz biológia fizika kémia informatikai alapismeretek természettudomány környezettan vegyipari alapismeretek
Középszintű érettségik száma: 35,000 30,000 25,000 20,000 15,000 10,000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 5,000 0 informatika földrajz biológia fizika kémia
Emelt szintű érettségik száma: 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 0 matematika biológia informatika kémia fizika földrajz informatikai alapismeretek vegyipari alapismeretek
Fizika Érettségizők fizikából 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 közép emelt összes
Kémia... Érettségizők kémiából 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 közép emelt összes
Összes érettségiző Pedagógusképzés
A természettudományos tanárképzés útjai a jövő esélyei A diákság összes fizikai és kémiai tudásszintje a modern társadalom követelményeit figyelembe véve nagy valószínűséggel egy kritikus szint alá csökkent. Ez az országot a globalizált világban a modern államokat kiszolgáló, alacsony rendű tevékenységekre kárhoztatott, méltatlan pozíció felé sodorja! Jelentősen és késlekedés nélkül emelni kell elsősorban a fizika és a kémia óraszámát és követelményszintjét a középiskolákban. Általánosan meg kell követelni az emelt szintű érettségit Ehhez kell igazítani a tanárképzés mennyiségi mutatóit. Jó irány a Klebersberg-ösztöndíj, és kell a tanári életpálya modell. A természettudományos oktatás bátran túltervezhető, mert ez a tudás számos más foglalkozáshoz teremt jó alapot.
A természettudományos tanárképzés jelentősége és útjai Köszönöm a figyelmet!