felcím Mezõgazdasági vállalkozások tûz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása ALCÍM 1/8
A mezõgazdasági vállalkozások betöréses lopás-, rablás biztosításának biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt-nek (a továbbiakban: biztosító) és a szerzõdõnek/biztosítottnak az általános biztosítási feltételek (mezõgazdasági növény-, állat és vagyonbiztosításokhoz), és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell. Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektõl, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók. 1. Általános rendelkezések 1.1 A biztosítás tárgya Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. (a továbbiakban: biztosító) megtéríti a biztosítottnak a mezõgazdasági vállalkozások betöréses lopás-, és rablás biztosításának biztosítási feltételek alapján létrejött szerzõdésben részletezett feltételek fennállása esetén a szerzõdésben (ajánlaton, kötvényben, adatközlõn) felsorolt kockázatviselési helyein elhelyezett, saját és idegen tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkezõ betöréses lopás-, rablás-, továbbá küldöttrablás kárait. 2.1.1.3. Készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek 2.1.2. II. típusú vagyoncsoport: 2.1.2.1. Készpénz, értékcikk, értékpapír: készpénz, értékpapír, tételesen és azonosíthatóan megnevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drágakõ, nemesfém, mûérték, gyûjtemény, szellemi alkotás, 2.1.2.2. páncélszekrényen kívül, de az elõírások szerint tárolt készpénz kockázatilag önálló egységenként, illetve telephelyenként max. 5 000 Ft-ig. 2.1.3. III. Költségtérítés: 2.1.3.1. A biztosító megtéríti a biztosított/szerzõdõ által meghatározott, a betöréses lopás és rablás vagy annak kísérlete során a biztosított épületekben és vagyontárgyakban, illetve a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem biztosított épületekben, illetve az abban lévõ nem biztosított vagyontárgyakban rongálással (és nem eltulajdonítással) okozott károkat (javítási, pótlási költségek) is a szerzõdésben (ajánlaton/ adatközlõn) meghatározott biztosítási összeghatárig. 2.1.3.2. A küldöttrablás kockázatára a következõkben felsorolt vagyontárgyak, vagyoncsoportok kockázatilag önálló egységenként (telephelyenként) biztosíthatók: készpénz, csekk, értékpapír, értékcikk, továbbá áru. 2.1.4. Az egyes csoportokba tartozó biztosítási összegek nem konvertálhatók, nem csoportosíthatók át. 1.2 A biztosított/szerzõdõ A mezõgazdasági vállalkozások betöréses lopás-, és rablás biztosítása kizárólag azon biztosítottakra köthetõ meg, akiknek az éves árbevétele több mint 50%-ban a mezõgazdasági tevékenységbõl (mezõgazdaság, vadgazdálkodás illetve erdészet) származik. 1.3 A biztosítási szerzõdés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 1. és a 12. pontjaiban foglaltak az irányadók. 2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak és költségek: bankjegykiadó automaták, játékgépek, illetve az azokban található készpénz, építési, vagy szerelési tevékenység tárgyát képezõ vagyontárgyak, gépjármûvek, vízi jármûvek, légi jármûvek, vontatmányok, kikötõi létesítmények, állatok, erdõ, lábon álló növények, bekerített és állandóan õrzött telephelyen kívül tárolt széna és szalma bányagépek. 2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek Az általános biztosítási feltételek 2. pontjában szabályozottakon túlmenõen a továbbiak vonatkoznak a biztosítható vagyontárgyakra és költségekre. 2.1. Betöréses lopás és rablás kockázatára az alábbiakban felsorolt, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak, vagyoncsoportok biztosíthatók: 2.1.1. I. típusú vagyoncsoport: 2.1.1.1. Mûszaki berendezések gépek, nem rendszámos jármûvek, egyéb berendezések, felszerelések; 2.1.1.2. Egyéb tárgyi eszközök: használaton kívüli tárgyi eszközök, építéssel és szereléssel együtt nem járó nem aktivált beruházások; 3. A biztosítási események 3.1. Alapfedezet 3.1.1. Betöréses lopás az, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erõszakos módon vagy úgy hatol be ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja -, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja. E szerzõdés szempontjából behatolás ellen védett helyiségnek a jelen különös biztosítási feltételek elválaszthatatlan részét képezõ Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat -ban részletezett, 2/8
határoló épületszerkezetekkel körülzárt légtér minõsül. 3.1.2. Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erõszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erõszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. 3.2. Kiegészítõ fedezet: 3.2.1. Többletdíj ellenében a biztosítási szerzõdés kiterjed a küldöttrablásra, amelynek során az alkalmazottak vagy a megbízottak a biztosított utasítására készpénzt, értékpapírt, értékcikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre elõre meghatározott útvonalon és idõtartamon belül, és ennek során a náluk levõ értékeket elrabolják. A küldöttrablás kockázatviselésére a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat -ban meghatározott szállítási szabályok az irányadók. 3.2.2. Külön díj fizetése nélkül a biztosítási szerzõdés kiterjed a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített, épületszerkezeti elemnek nem minõsülõ vagyontárgyak jogtalan eltulajdonításából eredõ vagyoni kárra, melyet a biztosító telephelyenként, biztosítási eseményenként legfeljebb 25 000 Ft, biztosítási idõszakonként pedig legfeljebb 50 000 Ft éves összeghatárig, önrészesedés levonása nélkül térít meg. 3.3. A vagyontárgyakkal összefüggõ többlet-kockázatviselés: A 3.1. és 3.2. pontban írtakon túlmenõen a biztosító megtéríti: 3.3.1. a biztosított saját dolgozóinak a munkahelyen lezárt, lelakatolt öltözõszekrényében vagy lezárt helyiségben elhelyezett ruházatában (a készpénz, ékszer, aranytárgyak és a zsebtartalom kivételével) és egyéb használati tárgyaiban, valamint a munkahelyi tárolóban (megõrzõben) elhelyezett, lelakatolt vagy egyéb módon lezárt rendszám nélküli jármûvekben (kerékpár, segédmotoros kerékpár stb.) keletkezett betöréses lopásvagy rabláskárokat személyenként és káreseményenként legfeljebb 25 ezer Ft-ig, a káridõponti állapotuknak megfelelõ valóságos értéken a biztosítási összeghatáron belül, önrészesedés levonása nélkül; szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidõre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.), 3.4.4. következményi kárként merül fel, 3.4.5. ellopás, elveszés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következtében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye, 3.4.6. leltározás, illetve idõszakos ellenõrzés alkalmával feltárt hiányból (együttesen: leltárhiányból) erednek, 3.4.7. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenésébõl származik, és a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja, 3.4.8. bankjegykiadó automatákban, játékgépekben, illetve az azokban található készpénzben következik be. 4. A biztosítási összeg 4.1. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek képzése kockázatviselési helyenként (telephelyenként) történik. A biztosítási összegek meghatározásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni. 4.2. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékû tárgyi eszközök biztosítási összege a biztosítási idõszakra vonatkozó valóságos érték. Készletek esetében a biztosítási idõszak során elõforduló legmagasabb értéket kell meghatározni (csúcsérték). 4.3. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a vagyontárgy valóságos értéke, illetve a jogosultat a biztosítottal (szerzõdõvel) kötött szerzõdés alapján megilletõ maximális érték. 4.4. A pénz- és áruszállítás biztosítási összege: a biztosított/szerzõdõ által meghatározott, a telephelyrõl vagy a telephelyre szállított legmagasabb érték (csúcsérték). 4.5. A költségtérítések biztosítási összege: A biztosított/ szerzõdõ által meghatározott, a 2.1.3.1. pont szerinti rongálási kár maximális mértéke. 3.4. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások A biztosítás az általános biztosítási feltételekben megjelölt kizárásokon túl nem fedezi a kárt, ha 3.4.1. normalizált hiányként káló elszámolásra kerültek ill. kerülnek, 3.4.2. az üzlet kirakatában elhelyezett árukár összege meghaladja az üzlet biztosított készletértékének 25 %-át, 3.4.3. a termelési, szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgõsségi felár, termelés- és 5. A biztosítási díj 5.1. A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és költségtérítések tárgyévi biztosítási összege. 5.2. A biztosítás díját a biztosítás díjalapjától, a választott kiegészítõ kockázatoktól és az általános biztosítási feltételek 5.1.7. pontjában felsorolt tényezõktõl függõen kockázatarányosan kell meghatározni. 3/8
6. A biztosított/szerzõdõ közlési és változásbejelentési kötelezettsége 6.1. A biztosított/szerzõdõ közlési és változásbejelentési kötelezettségére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 6. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészítéssel: 6.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint a kockázat mértékére kiható és változásbejelentési kötelezettséget teremtõ változásnak minõsül különösen: a) új védelmi módszerek bevezetése, b) új, eddig nem használt anyagok alkalmazása, c) a biztosított vagyontárgyakra további biztosítás kötése. 7. A biztosító szolgáltatása 7.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke 7.1.1. Biztosítási eseményenként a kártérítés felsõ határa a biztosítási összeg, ha a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerint telephelyenként, a káresemény bekövetkeztének idõpontjában a behatolás helyén fennálltak a biztosítási összeghez és a a telephelyen folytatott tevékenység alapján meghatározott kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelõ védelmi elõírások. 7.1.2. Ha a káresemény bekövetkeztének idõpontjában a behatolás helyén nem álltak fenn a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerint a biztosítási összeghez és a a telephelyen folytatott tevékenység alapján meghatározott kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelõ védelmi elõírások, akkor a biztosító a káresemény bekövetkeztének idõpontjában, a behatolás helyén ténylegesen meglévõ védettségi szintnek és a kárveszélyességi besorolásnak megfelelõ biztosítási összegtartomány felsõ határáig teljesít (kártérítési limit). 7.1.3. A Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat szerint a 3. kárveszélyességi csoportba tartozó növényvédõszer, mûtrágya és szaporítóanyag eltulajdonítása esetén nem térül a kár, ha nincs meg az elõírt védettségi szint. 7.1.4. Minimális védelmi elõírás a minimális mechanikai védelem. Ha a káresemény bekövetkeztének idõpontjában a behatolás helyén a minimális mechanikai védelem feltételei nem teljesülnek, a biztosítónak nem áll fenn kártérítési kötelezettsége. 7.1.5. Vagyontárgyak térítése: a) a saját tulajdonú vagyontárgyak esetén a technikai avultságtól függõen a javítási, illetve az utánpótlási értéket téríti meg a biztosító a káridõponti új érték, illetve pótlási érték erejéig a biztosítási összegen belül; b) az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a javítási, illetve az utánpótlási értéket fizeti a biztosító a vagyontárgy káridõponti valóságos értékének erejéig, amely nem lehet több a biztosítási összegnél; 7.1.6. Ha a kár idõpontjában a biztosított vagyoncsoport (vagyontárgy) biztosítási összege az ugyanezen vagyoncsoport (vagyontárgy) utánpótlási értékénél kisebb, és ha a biztosító által elismert kárösszeg meghaladja vagyoncsoportonként a 100 E Ft-ot vagy a vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-át, akkor az I. típusú vagyoncsoportokban felsorolt vagyontárgyak kárait csak olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a biztosítási összeg aránylik az utánpótlási értékhez. Arányos (részarányos) kártérítés: a kár idõpontjában a biztosított vagyoncsoport (vagyontárgy) biztosítási összegének és ugyanezen vagyoncsoport (vagyontárgy) utánpótlási értékének az arányában történõ kártérítés. 7.1.7. A biztosító költségtérítésként megtéríti az alábbi rongálási károkat is: 7.1.7.1. A biztosított/szerzõdõ által meghatározott, a betöréses lopás és rablás vagy ennek kísérlete során a biztosított épületben és vagyontárgyakban, illetve a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem biztosított épületekben, illetve az abban lévõ nem biztosított vagyontárgyakban rongálással okozott károkat. 7.1.7.2. Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények szerkezetileg beépített üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillárokban keletkezett károkat. 7.1.7.3. A biztosító a 2.1.3.1. pontban meghatározott rongálási károkból származó pótlási és helyreállítási költségeket az adatközlõn, ajánlaton feltüntetett összeghatár erejéig téríti meg. 7.1.8. A biztosító a megállapított kárösszegbõl levonja a hasznosítható maradványok értékét. 7.1.9. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a biztosított/szerzõdõ által meghatározott biztosítási összeg erejéig terjed, még az esetben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt. A biztosító ezen belül is csak a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat elõírásainak megfelelõen szállított összeget fizeti meg. 7.1.10. Az egyes vagyoncsoportokra megadott biztosítási összegek a károk térítése alkalmával egyenként kerülnek értékelésre. Az egyik csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi a másik csoport biztosítási összegének hiányát. 7.2. Önrészesedés Egyéb megállapodás hiányában minden egyes káresemény kárösszegébõl a szerzõdésben (ajánlaton, kötvényen) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga viseli, kivéve a 3.2.2. és a 3.3.1. pont alapján térítendõ károkat. 4/8
8. A biztosított/szerzõdõ kár-megelõzési és kárenyhítési kötelezettsége A biztosított/szerzõdõ az általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtakon túlmenõen köteles betartani a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat kármegelõzésre vonatkozó elõírásait, továbbá minden tõle elvárható intézkedést megtenni a károk megelõzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elõírásokat is mindenkor be kell tartania. 9. A biztosító mentesülése 9.1. A biztosító mentesülésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 8. pontjában meghatározottak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel: 9.2. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a) a biztosított/szerzõdõ nem tartotta be a Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat -ban meghatározottakat. b) az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer nem volt üzembe helyezve a káresemény bekövetkezésének idõpontjában, illetve a biztosítottnak/szerzõdõnek felróható okból mûködésképtelen volt. 9.3. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai és a biztosító teljesítése a biztosítási esemény bekövetkezésekor 9.3.1. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai és a biztosító teljesítése tekintetében az általános biztosítási feltételek 9. és 10. pontjában foglaltak az irányadók az alábbi kiegészítéssel: 9.3.2. A biztosított/szerzõdõ a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles feljelentést tenni az illetékes hatóságnak. 9.4. A kártérítési összeg esedékessége 9.4.1. A kártérítési összeg esedékességére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.11. pontjában foglaltak az irányadók. 10. Egyéb rendelkezések 10.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek, így különösen a 13. pontban írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel: 10.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a arra igényt tarthat biztosított, azonban vissza kell fizetnie a kártalanítási összeget. 10.3. A biztosított/szerzõdõ egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefaxon is) közölheti, de a biztosítási szerzõdés felmondását csak ajánlott levélben közölhetik a szerzõdõ felek. 10.4. A biztosító jogosult a helyszínen bármikor ellenõrizni vagy ellenõriztetni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerzõdõ által szolgáltatott adatok helyességét. 10.5. A biztosítási fedezet csak a szerzõdés I. sz. mellékletét képezõ A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat -ban rögzítettek betartása esetén terjed ki a vagyontárgyakra. 10.6. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók. 11. Eltérés a korábbi szerzõdési gyakorlattól 11.1. A jelen általános és különös biztosítási feltételek a korábban értékesített és korszerûtlenné vált termékeket váltja fel, a termékben vállalt kockázatok ugyanazok vagy nagymértékben hasonlítanak a mezõgazdasági vállalkozások részére kínált korábbi feltételek alapján vállalt kockázatokhoz. A leglényegesebb eltérések a korábbi feltételekhez képest: szerzõdési feltételek struktúrája változott, telephelyi adatközlési kötelezettség, biztosítási értékek meghatározásának módja (valóságos-, és új érték) megváltozott, változás-bejelentési kötelezettségek köre kiegészült, stb 11.2. A termék alapját a nem mezõgazdasági kisvállalkozások részére már korábban bevezetett Allianz Vállalkozás Védelem biztosítás csomag adja, abban csak a mezõgazdasági specialitásokat figyelembe vevõ módosítások történtek. Allianz Biztosító Zrt. 5/8
Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat Fogalommeghatározások 1. Kárveszélyességi besorolás: A szerzõdésben (ajánlat/adatközlõ) feltüntetett fõtevékenységhez a biztosító által hozzárendelt 1-tõl 3-ig terjedõ kárveszélyességi besorolás. A növényvédõszer, a mûtrágya és a szaporítóanyag tárolása a 3. kárveszélyességi csoportba tartozik. 2. Biztosítási összeg: A szerzõdésben (ajánlat/adatközlõ) a Betöréses lopás, rablás, küldöttrablás különös biztosítási feltételei szerinti I. és II. típusú vagyoncsoportokra telephelyenként megadott biztosítási összeg. 3. Betöréses lopás és rablás függeléke szerinti vagyoncsoportok I. típusú vagyoncsoport: 3.1. Mûszaki berendezések: mûszaki berendezések, gépek, nem rendszámos jármûvek, egyéb berendezések, felszerelések; 3.2. Egyéb tárgyi eszközök: használaton kívüli tárgyi eszközök, építéssel és szereléssel együtt nem járó nem aktivált beruházások; 3.3. Készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkészés késztermékek II. típusú vagyoncsoport: 3.4. Készpénz, értékcikk: készpénz, értékpapír, tételesen és azonosíthatóan megnevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drágakõ, nemesfém, mûérték, gyûjtemény, szellemi alkotás 4. Minimális védettségi szint: Biztosítási összeghez és kárveszélyességi besoroláshoz tartozó a biztosító által meghatározott minimális védettségi szint. 4.1. A minimális mechanikai védelem Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek: a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretû téglából épült tömör téglafaléval azonos értékû, az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak, az ajtók zárását biztonsági zár végzi, biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betûjelkombinációs zár, ha a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10000-et, valamint az egyedileg minõsített lamellás zár. 4.2. A részleges mechanikai védelem Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek: a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretû téglából épült tömör téglafaléval azonos értékû, a 2 m-nél alacsonyabban fekvõ nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékû más mechanikai megoldással pl. betörésgátló biztonsági üveggel vannak védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérõ minimum 16 mm), a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerõsítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékû, kívülrõl nem szerelhetõ más mûszaki megoldás fogadható el), a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erõsíteni, az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek; kiemelés feszítés és reteszhúzás ellen védettek, a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi, biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minõsített lamellás zár, az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve, 6/8
az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja, a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárniuk, az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen, bevésõzár esetében az ajtólap külsõ, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erõsíteni, fatokhoz megerõsített zárlemez szükséges. Megjegyzés: A lakat nem minõsül biztonsági zárnak. 4.3. A minimális elektronikai jelzõrendszer Minimális az elektronikai jelzõrendszer elõírásai Ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvõ nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva. Az elektronikai jelzõrendszerrel szemben támasztott követelmények: a betörésjelzõ központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve, a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt, a központi egységnek az üzemeltetõ által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból készüljön, az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékû mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást, az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, élesbe kapcsolt állapotban a vezérlõ központnak valamennyi jelzõvonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell, a jelzõáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell, a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektõl, tárgyaktól, építményektõl, épületszerkezetektõl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen õket elérni, a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követõen ismételten kapcsoljon éles állapotba, a kültéri hangjelzõnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel, az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa; elemes táplálás esetén egy elemkészlettel a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes, az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását, akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrõl gondoskodni kell, a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védõcsõbe helyezve kell vezetni. Védettségi szint elõírás Függelék szerinti I. típusú vagyoncsoport Kárveszélyességi besorolás Biztosítási összeg (millió Ft) 1. 0-200 I. 200-400 II. 400-2. 0-200 II. 200-400 III. 400-3.** 0-400 III. 400- Védettségi szint* Biztosító által meghatározott minimális védettségi szint. Biztosító által meghatározott minimális védettségi szint és elõírások. Biztosító által meghatározott minimális védettségi szint és elõírások. * Védettségi szint: I.: minimális mechanika; II: minimális mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett); III.: részleges mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett). ** a növényvédõszer, a mûtrágya és a szaporítóanyag a 3. kárveszélyességi csoportba tartozik. 7/8
Függelék szerinti II. típusú vagyoncsoport készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer stb. drága- és féldrágakövek Biztosítási összeg* (ezer Ft) 0-200 20-2 000 2 000-5 000 5 000-**** Védettségi szint Mabisz minõsítéssel rendelkezõ értéktároló Lemezszekrény, megerõsített lemezszekrény*** Megerõsített lemezszekrény, páncélszekrény stb.*** (A biztosítási összegnek megfelelõ Mabisz minõsítéssel rendelkezõ értéktároló) Megerõsített lemezszekrény, páncélszekrény stb.*** (A biztosítási összegnek megfelelõ Mabisz minõsítéssel rendelkezõ értéktárolók) A tárolás céljára szolgáló helyiség védettségi szintje** I. II. III. Biztosító által meghatározott minimális védettségi szint és elõírások * telephelyenként. ** Védettségi szint: I: minimális mechanika; II: minimális mechanika +minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett); III: részleges mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett). *** Páncélszekrény bekötve a riasztóba. **** 5.000.000 Ft feletti biztosírási összeg esetén a jelen biztosítási feltételek keretein belül csak a biztosító kockázatfelmérése alapján és követõen köthetõ szerzõdés. A Függelék szerinti II. típusú vagyoncsoport szállítási szabályai A különös biztosítási feltételek Függeléke szerinti II. típusú vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakövek, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyon tárgyak stb.) legalább az alábbiak szerint szállítandók: 500 000 Ft biztosí-tási összegig Egy fõ, tetszõleges módon 500 000 és 1 000 000 Ft biztosí-tási összeg között 1 000 000 és 2 000 000 Ft biztosí-tási összeg között 2 millió és 5 millió Ft biztosítási összeg között Egy fõ, riasztójelzést adó pénzszállító táskával. Két fõ, a szállított készpénzt illetéktelen hozzáféréskor speciális technikával megfestõ Mabisz minõsített pénzszállító táskával. Az erre a tevékenységre érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkezõ pénzszállító szervezet/egység, gépkocsival, három fõs személyzettel, melybõl egy fõ fegyveres. 5 millió Ft-* Biztosító által meghatározott szállítási szabályok. * 5 millió Ft biztosítási összeg felett a jelen biztosítási feltételek keretein belül csak a Biztosító kockázatfelmérése alapján és követõen köthetõ biztosítási szerzõdés. Allianz Hungária Zrt. 8/8