Ázsia felfedezése Magyar utazók k nyomában
Otto barát: 1. magyar ázsiai utazó 1231-1234 Julianus barát: Fekete-tengeren áthajózva jut el Alániába - onnan a Káma folyó vidékére
Gergely barát: 1. magyar utazó Kínában Pécsváradi Gábor, ferences szerzetes 1514-ben jut el Jeruzsálembe Huszthi György: 1532 török fogság rabszolgaként eljut az indiai határig Zalánkem nkeményinyi Kakas István: Volgán végighajózva érte el Asztrahánt Kaszpi-tengeren átkelve Lenkoranban száll partra
Jelky András, a bajai szabóleg legény 1755-ben indul Rotterdamból egy Kelet-Indiába tartó hajón, amit elfog egy algír kalózhajó, Jelky rabszolgaként Afrikába kerül Macaon,, Kantonon keresztül kerül Jáva szigetére, szolgált Ceylonon is hivatali útjai során eljut a Fülöp- szigetekre és Japánba is 1778-ban hazajön Magyarországra
1768 orosz fogságba kerül Kamcsatkára száműzik hajóval elmenekül Aleut-, Kuril-szigeteket érintve jut el Japánba tovább hajózik Tajvan, Macao felé Madagaszkárra kerül onnan visszatér Európába sok helyen megelőzte a nagy földrajzi felfedezőket (Cook, La Pérouse) Benyovszky Móric
Kőrösi Csoma Sándor Göttingenben tanult, keleti tanulmányokat folytatott Isztambulból indul Ázsiába Szíria, Mezopotámia, Perzsia, Buhara Leh-ben, a himalájai Ladakh királyság fővárosában telepedett le
Angol-tibeti szótár kidolgozása Ladakh, Zanszkára buddhista kolostorában élt ekkor 1837-ben visszatér Kalkuttába (latin, görög, német, francia, angol, orosz, szláv, héber, arab, török, persza, szankszkrit, tibeti, hindusztáni, bengáli, pushtu, muhratta, román)
Ujgurok felkeresése 1842-ben indult maláriát kapott, Darjilingben halt meg Jelentősége: nyelvészeti, tibeti buddhizmussal foglalkozó művek, Tibet megismertetése 1842. április 11.
Reguly Antal Antal, finnugor nyelvész: Északi-Urál, Nyugat-Szibériai alföld felfedezője, térképezője 1843: eljut a vogulok, osztjákok földjére Szentpéterváron elkészíti az Északi-Urál első hiteles földrajzi térképét 1990: 1703 m magas csúcsot neveznek el róla az Ural-hegységben
rendkívüli nyelvtehetség Vámbéry Ármin 1857: 1. útja: Törökország 1863: 2. útja: Perzsia, Közép-Ázsia (álruhában, dervisnek öltözve utazott) Hiva, Szamarkand, Mashhed
Xantus János: 1868-1870: délkelet-ázsiai utazások (Borneó, Jáva) Berzenczey László: őshazakutató 1874-ben átkel a még feltáratlan Tien-San hegységen - Eljut Ladakh-ba is, ahol Kőrösi Csoma Sándor nyomát követve kel át a Himaláján Széchenyi Béla: B 1878 Buthán, Tibeti határvidék, Burma (Mianmar), Jáva - Japánban megmászta a Fuji-t
Mt.. Fuji
Lóczy Lajos, Lajos, geológus, földrajztudós vezető tudósként vett részt a Széchenyi chenyi-féle kelet-ázsiai expedíci ción -elsőként állapítja meg a Himalája takaróredős szerkezetét, és ad hírt a Transzhimalájáról - járt Jáva szigetén, Sanghajban - tudományos megállap llapításai vonatkoztak a lösz kialakulására és formakincsére, a Góbi-sivatag természeti képére, Kuku-nór lefolyástalan sós tavára Déchy Mór: r: Kaukázus kutatója - 1884 Elbursz 5642 m-es csúcsára jut fel Cholnoky Jen Jenő: 1896-1898 tanulmányút a Huang-Ho és a Jangce-folyók mentén - Mandzsúriában felfedezett egy bazaltláva mezőt
Jangce Kuku-nor
Kaukázus
Huang-Ho Ho
Zichy Jenő: 1895, 1896 Kaukázus 1897-1898 Nyugat-Szibéria, Bajkál vidék, Góbi sivatag, É-Kína Almásy György: - glaciális formakincs Stein Aurél: rgy: 1900, 1906 Belzső Ázsia, Tien San l: Belső Ázsiát kutatta - 1900 Karakorum, Tarim-medence, Kunlun - 1906-1909 - folytatta a korábbi kutatásait - 1913-1916 Tarim-medence, Turfáni mélyedés, Hilmend deltavidéke - Főbb eredményei: elsőként térképezett Belső-Ázsia hegyvidékein; feltárta a Takla Makán homoksivatagot; megfejtette a Lop Nor vándorlásának titkát;
Princz Gyula: Gyula: 1. ázsiai útján Almásy György expedícióján vett részt Tien San 1909 Ferganai-medence, Tarim-medence
Baktay Ervin: India kutató - 1926 1929 bejárta É- India és a Himalája jelentős részét Germanus Gyula: orientalista - két világháború közt Arábiában kutatott -később Indiában élt és kutatott
Medina: Próféta mecset
Köszönöm m a figyelmet!