Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapesti Szervezete 1143 Budapest, Stefánia út 34. : Bp. 1081 Kiss József u.5 III/37. : 303-8618, 06-20-218-5271 E-mail: patuzziannamaria@gmail.com Adószám: 181 82147-1-43 OTP bankszámlaszámunk: 11709002-20129934 A MEBSZ Budapesti tagszervezete önálló Hírlevéllel és fejléccel kezdi meg a 2014-2015.-ös évet. Sporttársaimnak szeretném, megköszöni a segítségét és a türelmüket, akik a MEBSZ Bp. tagszervezet májusi Hírlevél szerkesztésében munkájukkal a színvonal emeléséhez hozzájárultak! A MEBSZ programjain szívesen látunk minden érdeklődőt! Kérjük a tagtársakat a 2015. évre szóló tagdíjat mely ez évben is minimum 2.000 forint - vagy ki mennyit tud és hajlandó erre áldozni támogatva tevékenységünket fizessék be. 2015. május 16. szombat PROGRAMAJÁNLÓ 2015 május 1 VI. Ludovika Fesztivál PROGRAM: Május 16. szombat, 10:00 17:00 Pillanatképek Archív fotók: Fehér Miklós 10.00-11.00 A MH Ludovika Zászlóalj Száznapos Ünnepsége (katonai elismerések átadása) 11.00-12.00 A MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Zenekar szakalaki bemutatója, Különleges Díszelgő Csoport műsora, a MH Ludovika Zászlóalj Katonai közelharc és katonai testnevelés bemutatója 12.00-13.00 A Katasztrófavédelem Központi Zenekar műsora, MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred robbanóanyag kereső kutyáinak bemutatója. 13.00-14.00 A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság műszaki mentési bemutatója roncsvágással, Nippon Zengo és az NKE RTK tonfa bemutatója. 14.00-15.00 Az NKE RTK intézkedéstaktikai és közelharc bemutatója, rendőrkutya bemutató, a Pénzügyőr Zenekar műsora 15.00-16.00 TEK bemutató, a Várőrség Alapítvány katonai hagyományőrző csapatainak felvonulása, I. világháborús csatajelenet A Ludovika Fesztiválon bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karai, egész napos családi és gyermek programok (vetélkedők, kézművesség), valamint katonai, rendészeti és katasztrófavédelmi bemutatósátrak várják az érdeklődőket. Az Orczy Kalandpark A Ludovika Fesztivál ideje alatt ingyen látogatható! Forrás; http://www.uni-nke.hu/esemenyek/2015/05/16/ludovika-fesztival-2015
2015. május 21. csütörtök A Magyar Honvédelem Napja. A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: 1849. május 21. Szabad hazáért!. 2 Fotó: internet 2015. május 27. szerda 2015-évi ötödik összejövetelünk (klubnapunk) a Stefánián Az összejövetel programja: 2015-évi május-június havi programok megbeszélése, a részfeladatok kiosztása 2015-évi tagdíjak befizetése a helyszínen kötetlen beszélgetés, filmvetítés Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós
2015. május 31. vasárnap Magyar hősök emlékünnepe (Hősök Napja) megemlékezések országszerte: Budapest, Kéthely, Keszthely, Pápa MÁJUS UTOLSÓ VASÁRNAPJA A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJÁT minden év utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította. Emlékezzünk meg róla, méltóképpen! 3 Keressük fel a lakóhelyünk közelében lévő Hősi emlékműveket, katonasírokat! Mindenki lehetőségeihez mérten helyezzen el egy szál virágot, a sírokon, emlékműveken, egy nemzetiszínű szalaggal is átkötve az emlékezés virágait. Beszámoló a 2015. április hónapban lezajlott programokról. 2015. április 6. hétfő Isaszegi megemlékezés 2015 Isaszegi Történelmi Napok, Megemlékezés a Kőkeresztnél Isaszegi csata 1849. április 6-án volt. 2015. ISASZEGI TÖRTÉNELMI NAPOK AZ 1849. ÁPRILIS 6-I ISASZEGI CSATA 166. ÉVFORDULÓJÁNAK ÜNNEPSÉGE A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetség Budapesti tagszervezet tagjai többen családostól, a jeles kiemelkedő eseményen részvettünk. A nagy forgatagban Föl föl vitézek a csatára Magyar Hagyományőr Világszövetség tagjai és az isaszegi hagyományőrzők, gyalogos és lovas huszárok, hintók, szekerek, - nagy tömegeket vonzott hozzávetőlegesen több mint ezren voltunk a néző közönség részére kijelölt területen. A nap leglátványosabb történése a csata bemutatása. A hagyományőrző csapatok, méltó követői, a történelmi hagyományok folytatására és megismertetésére. Köszönet Isaszeg városának, hogy ilyen rangos eseményt megalkotott, létrehozott. Fehér Fatime & Thierry Edvárd & Thierry Rajmund Thierry Armand Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós
Fehér Miklós & Verseczkyné Sziki Éva 4 Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós
Pillanatképek Fotók: Kiszel István 2015. április 10. péntek Megemlékezés és koszorúzás Veszprém külterületén, a Jutas-pusztai repülőtéren 5 A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete szervezésére; A MEBSZ Budapesti tagszervezet tagjai a Jutas-pusztairepülős és ejtőernyős emlékműnél megrendezésre kerülő megemlékező ünnepségen több tagjával a tisztelet megadásával adóztak, a kegyelet virágait és koszorút helyeztünk el az emlékhelyen. Gajdán Miklós ny ezds. & Horváth Alajos ny ales. Láris Ferenc ftőrm. Márton Ervin ny ales.& Fazekas Béláné Katinéni Kiss Sándor ny ezds. Soós Lajos ny. repülő alezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete Elnökének elhangzott ünnepei beszéde; Tisztelt megemlékezők, hölgyeim és uraim! Ma, huszonhatodik alkalommal jöttünk össze itt a Jutas-pusztán állított emlékműnél mi a katonai repülés és ejtőernyőzés valamint a magyar katonai hagyományok ápolói. Eljöttek aktívak és nyugállományúak, állami és civil szervezetek, egyesületek, vezetői, képviselői, lelkes lokálpatrióták s mindazok, akik úgy érzik, hogy közösen kell emlékeznünk a 74 évvel ezelőtti tragédiára. Mielőtt a katasztrófa áldozatairól, körülményeiről szólnék, kérem, engedjék meg, hogy szóljak néhány mondatot magáról az emlékműről. A közelmúltban több alkalommal volt szerencsém beszélgetni M Nagy József úrral, az alkotóval. Kérdeztem, milyen motivációk játszottak szerepet akkor, amikor megálmodta és megalkotta az emlékművet? Továbbá, hogy milyen gondolatokat kívánt közölni az erre látogatóval, aki ha ránéz az emlékműre, és lát egy fordított keresztet? Milyen művészi hatás volt az, amit az alkotással el kívánt érni? Érdekes és tanulságos választ kaptam. Maga a tartó oszlopok az imára emelkedő két alkart szimbolizálja, amíg a fordított kereszt, a tévhittel ellentétben nem a Sátán, hanem Szent Péter keresztje. A legenda szerint Szt. Péter, Rómába érkezik ahol később, kivégzik, mert terjeszti a kereszténységet, az pedig akkor és ott, tiltott volt.
Péter, mert nem volt római polgár nem lehetett lefejezni, ellentétben Pállal, aki Római volt és őt lefejezték. A fent maradt történet alapján Pétert kérésére fejjel lefelé feszítették ki a keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban. Nos, ez volt a számomra de nem zárnám ki, hogy egy-néhányunknak is- eddig ismeretlen történet. Aki közülünk korábban járt erre, láthat némi változást. Megújult az emlékmű, amit köszönhetünk egyrészt Takács László képviselő úrnak, akitől tavaly egy jelentős összeget kaptunk a renoválásra. Másrészt, viszont köszönet M Nagy József művész úrnak, aki annak ellenére, hogy közvetlenül egy komoly műtét után volt, orvosa javaslatára, sőt a fizikai munkától való határozott eltiltás ellenére elvállalta a restaurálást. Bevezetőmet azzal a gondolattal zárom, hogy ha jövőre találkozunk úgy, remélhetőleg a restaurálás második ütemének befejezését jelenthetem az akkor idelátogató megemlékezőknek. 6 Mi is történt 1941. április 12-én, illetve azt megelőzően? 1941. április 11-én 14 órakor a magyar III. hadtest alakulatai támadást indítottak a Duna-Tisza által határolt jugoszláv területek, a baranyai háromszög, valamint a muraközi területek elfoglalására. A hadművelet során az első magyar ejtőernyős zászlóalj bevetésével is számoltak. A terv az volt, hogy Bácskában, a Ferenc József csatorna egy fontos hídját (Szenttamás) az ejtőernyősök 104 fős harccsoportja egy meglepetésszerű támadással elfoglalja és a saját csapatok beérkezéséig megtartja. Az esőzések miatt a füves pápai repülőtér talaja felázott, így a csapatszállító gépek csak terhelés nélkül, üresen tudtak felszállni, ezért a repülőtéren állomásozó 5 db Savoia-Marchetti SM-75 repülőgép 1941. április 11-én parancsot kapott a Veszprém melletti Jutas repülőtérre történő átrepülésre, mivel ennek talaja egyes leírások szerint szilárd burkolatú volt. Az E-105 lajstromszárú gép motorhiba miatt csak másnap tudott átrepülni a jutasi repülőtérre, így az eredeti tervtől eltérően Veszprémben már csak 4 db SM-75 repülőgéppel készültek az ejtőernyősök a bevetésére. Az ugróállomány, és a deszant terhek átszállítása Pápáról Veszprémbe tehergépkocsikkal történt. 1941. április 12-én reggeli órákban a magyar légierő Önálló Távolfelderítő Repülőosztály egy Ju-86-s gépe felderítést hajtott végre a tervezett bevetés körzetében. A pilóta jelentése szerint a hídon a visszavonuló jugoszláv katonák özönlenek, és az átkelő felrobbantására utaló előkészületek is jól észlelhetők. A 17 órára szóló bevetési parancs 15 óra 45 perckor érkezett meg géptávírón. A pilóták és a deszant 16 óra 45 perckor beszálltak, majd a gépek a motorok bemelegítése után kigurultak a repülőtér város felöli végébe. Az első, E-102 lajstromjelű gép fedélzetén Bertalan őrnaggyal megkezdte a felszállást, és a hangárok vonalában felemelkedett. Közben a második gép a felszállás első fázisában, a harmadik gurulásban volt, az utolsó éppen hogy az állóhelyéről elindult, amikor a vezérgép hirtelen meredeken emelkedni kezdett felfelé, elveszítette sebességét, 50-80 méter magasan átbillent, jobbra dőlt és lapos szögben, de működő motorokkal a talajt érintve csúszott. A gép légcsavarjai leszakadtak, a jobb motor levált, és benyomódott a kabin oldalába. A gép alsó burkolata felszakadt, az alsó géppuskaállás leszakadt, a kiömlő benzin pedig a forró alkatrészektől lángra lobbant. A baleset alig két perc alatt zajlott le. 17 óra 1 perc volt. 1941. április 10.-én és 11.-én pedig a legjobban felkészült, az első ejtőernyős század tagjai közül lehetett kiválasztani a feladatra a legalkalmasabbakat. Az így kialakult egymás iránti bizalmat, a bajtársi összetartozás szellemét csak növelte a hazaszeretet. 1938-ban visszakerült az anyaországhoz a felvidék egy része, 1940-ben, pedig Észak-erdélyi területek, melyek mindkét esetben politikai döntés eredményei voltak. 1941 áprilisában különleges alkalom adódott. Fegyverrel visszaszerezni az igazságtalanul elvett országrészt. Kellett-e ettől magasztosabb és felemelőbb érzés az ejtőernyős katonák részére?
Minden csatába, harcba induló katona vágya: győztesen hazatérni és élvezni a megbecsülést a szerzett dicsőséget. Ezek az érzések hamvadtak el itt a Jutas-pusztai repülőtér felszálló mezején 1941. április 12. én a délutáni órákban. Nekik nem adatott meg a győztesnek járó elismerés. Életüket, tűzgömbbe zárta a kegyetlen sors. Azt mondják, a halál nem az öregedéssel, hanem a felejtéssel jár. Ők, bár meghaltak, de sohasem öregszenek. Öröké fiatalok maradnak. Emlékük, pedig tovább él a hozzátartozók, a hagyományápolók és a megemlékezők körében. Most, pedig szóljon a harang azokért, akik a feladat végrehajtása során életüket vesztették; vitéz Bertalan Árpád ejtőernyős őrnagy, az ejtőernyő zászlóalj parancsnoka, REPÜLŐ HAJÓZÓK; Kelemen Károly százados- pilóta, Bene László főhadnagy- főnavigátor, Petri János őrmester- rádiós, Döbör János szakaszvezető szerelő AZ EJTŐERNYŐS KATONÁK KÖZÜL; Horváth Gyula szakaszvezető, Kerekes Imre szakaszvezető, Koscsó Lajos tizedes, Auth Károly őrvezető, Molnár András őrvezető, Németh János őrvezető, Szabó György őrvezető, Czakó Mihály honvéd, Fejes József honvéd, Horváth Mihály honvéd, Pados Géza honvéd, Pomázi Imre honvéd, Radványi Mihály honvéd, Sándor Sándor honvéd, és Varga Gyula honvéd. Tisztelt hölgyeim és uraim, köszönöm megtisztelő figyelmüket! Soós Lajos ny. repülő alezredes Koszorúzás; 7 Sáfár Albert dandártábornok. Soós Gyula őrgy. & Zentai László ezds. & Szücs József ezds. Gál István ny ezds. & Csomós Lajos vezérőrnagy. Barabás Pálné & Dr. Boda József r vezérőrnagy Gajdán Miklós ny ezds. Kiss Sándor ny ezredes Márton Ervin ny ales. & Szabó József ny ales. Baranyai Györgyné Szeged
Kitüntetés adományozása; Dr. Boda József r vezérőrnagy, a MEBSZ Tiszteletbeli Elnökének elhangzott beszéde; Tisztelt ünneplők! Engedjék meg, hogy a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének, elnökségének nevében M. Nagy József tartalékos mélységi felderítő őrmesternek, a Szövetség érdekében huzamosabb időn át végzett eredményes önzetlen munkájáért, a Szövetség, Ezüst fokozatú diszjelvényét adjam át, az elnökség nevében. Kérem a művész urat, hogy fáradjon ide ki. Engedje, meg hogy feltűzzem! Hova? Ide a szívemhez! Még egyszer gratulálok! Köszönöm szépen! 8 Állófogadás; Dr. Boda József r vezérőrnagy & M. Nagy József Soós Lajos ny repülő alezredes Torma József ny ezds. & Gajdán Miklós ny ezds. Hatvágner Márton & Hunfalvy Viktor. Gajdán Miklós ny ezds. Sáfár Albert ddtbk. Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós Hatvágner Márton A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesületének a Jutas-pusztai megemlékezésre a meghívást és külön köszönjük a vendégszeretetüket! Fehér Miklós
A Jutas-pusztai tragédia feltárásában már bajtársunk is, Litovszki Lengyel Pál Litó ejtőernyős oktató, barátjával Szokolay Tamás főhadnagy pm. alezredessel többször beszélgetett ebben a témában, és ennek alapján állt össze a dokumentum, hogy 30fő tartózkodhatott az SM-75 típusú repülőgépen. Litovszki Pál & Szokolay Tamás pm ales. 9 1941. április 12-én a bevetésre induló Savoia-Marchetti SM-75 típusú repülőgép - 24 fő ejtőernyős katonát, vitéz Bertalan Árpád őrnagy tanácsadó, és öt fő repülő személyzetet takar-, összesen 30 fő, röviddel a felszállás után lezuhant és kigyulladt. A szerencsétlenségnek 16 kitűnően képzett ejtőernyős katona esett áldozatául, köztük Bertalan Árpád őrnagy, a zászlóalj megalapítója és parancsnoka. A gép személyzetéből a pilóta, Kelemen Károly százados, az ejtőernyős szállítószázad parancsnoka, Bene László főhadnagy, a navigátor, Petri János őrmester, rádiós és Döbör János szakaszvezető, hajózó szerelő halt meg már a földe térés pillanatában. Ez összesen 20 fő. A kisebb-nagyobb sérülésekkel megmenekültek száma 10 fő; 1., Majthényi Imre főhadnagy, 2,, Szokolay Tamás főhadnagy, 3., Sacelláry György zászlós, 5.,Székely Sándor tizedes, 6.,Sóky János tizedes, 7.,Urbán László tizedes, 4., Bakó István tizedes 8.,Czepzán Lajos honvéd, 9., Benkő István szakaszvezető 10.,Sacelláry tiszti szolgája Kolarics honvéd??? Archív dokumentum visszaemlékezés Patuzzi Annamária leírása alapján édesapám, Patuzzi Károly ejtőernyős honvéd 1940. február 01-én vonult be katonának, Ő is Pápán vitéz Bertalan Árpád őrnagy századába került, 19 ejtőernyős ugrást hajtott végre, szolgálatot később, mint szakaszvezető és fegyvermester volt a beosztása. A tragédia napján az Ő elmondása alapján fel akart szállni a bevetésre induló SM-75 típusú repülőgépre, és vitéz Bertalan Árpád őrnagy így szólt hozzá Karcsi sokan vagyunk, szállj le és gyere a másik géppel így lett Ő is tulajdonképpen véletlenszerűen, túlélője a tragédiának.
10 Majthényi Imre hadnagy, Tassonyi Edömér főhadnagy, vitéz Bertalan Árpád őrnagy. Szokolay Tamás hadnagy, Kiss Zoltán hadnagy Pillanatképek Archív fotók: Czigler Klára, Forrás; MEBSZ Budapesti tagszervezet 2014. májusi hírlevele Patuzzi Károly ejtőernyős szakaszvezető Fehér Miklós 2015. április 12. vasárnap Megemlékezések a Rákoskeresztúri a Fiumei úti és a Farkasréti temetőben Rákoskeresztúri új köztemető, Kiss Zoltán százados pm. alezredes; A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetséget Dr. Boldizsár Gábor ezredes Elnök képviselte, illetve, megjelent a Budapesti tagszervezet, szolnoki tagszervezet és az ország különböző pontjáról érkező bajtársak, a hagyományainknak megfelelően az április 12-ei megemlékezést, a koszorúzást és a kegyelet virágainak elhelyezését a Rákoskeresztúri temetőben Kiss Zoltán százados pm. alezredes emléktáblájánál kezdtük. Pillanatképek Fotók: Barabás Pálné vitéz Molnár János ny őrnagy a MEBSZ Szolnoki tagszervezet titkára emlékezet meg Kiss Zoltán százados pm. alezredesről;
HAZÁÉRT MINDHALÁLIG Emlékezés KISS ZOLTÁN ejtőernyős századosra, posztumusz alezredesre, a magyar katonai ejtőernyőzés egyik úttörőjére. Kiss Zoltán 1914. január 14-én született a Tolna megyei Fadd községben. Édesapja Kiss Lajos Fadd község segédjegyzőjeként dolgozott 1945-ig, édesanyja Tumó Mária háztartásbeli. Iskoláit Szekszárdon kezdi meg, majd Sopronban a II. Rákóczi Ferenc Honvéd Főreáliskolában folytatta tanulmányait, ahol 1933-ban tette le az érettségi vizsgát. A főreálban intenzíven sportolt, atletizált, ezzel megalapozta jó fizikumát. A sport révén jó barátságot kötött Makray Ferenccel, akivel több sportversenyen is jó eredménnyel szerepeltek együtt. 1933-ban az érettségi vizsga letétele után a soproni a főreálból egyenes út vezetett a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára. A Ludovikán is folytatta a sportot, ahol közös érdeklődésük és sportszeretetük révén örök barátságot kötött Szokolay Tamás évfolyamtársával. 1937. augusztus huszadikán együtt avatták a három jó barátot gyalogos hadnagyként: Kiss Zoltánt, Makray Ferencet és Szokolay Tamást. Az avatás után az ország más-más helyőrségében kaptak beosztást, így egy időre elváltak útjaik, de levélben továbbra is tartották a kapcsolatot egymással. Első tiszti beosztását a Magyar Királyi 5. Határőr kerületi osztályánál kapja meg Békéscsabán, mint kiképzőtiszt kezdi meg hívatásos szolgálatát. 1938 nyarán a Honvédelmi minisztérium felhívást küldött ki a csapatokhoz, melyben ejtőernyős szolgálatra kerestek fiatal tiszteket. A felhívásra jelentkezett a fiatal hadnagy is. 1938. augusztus 16-án, Budapesten a Mária Terézia laktanyában az orvosi vizsgálaton ismét találkozott Szokolay Tamás barátjával, ahol mindketten megfeleltek a szigorú vizsgálatokon. 1938. 08. 25-én Szombathelyre érkezik vitéz Bertalan Árpád százados vezetésével az orvosi vizsgálatokon megfelelt hét gyalogos hadnagy: Kiss Zoltán, Lédeczy László, Majthényi Imre, Mátray Károly, Pataky Géza, Szokolay Tamás, Vértes Béla. Így lett 1938-ban fiatal hadnagyként a felállításra kerülő ejtőernyős kiképző keret tagja. Egy év alatt lefektetik a biztonságos ejtőernyősugrás szabályait, kiképzik a bevonult altiszteket, tiszteseket és legénységet, akikből 1939. október elsején pápán, az egykori huszárlaktanyában megalakul a magyar királyi honvéd ejtőernyős század. 1940. szeptember elsejével főhadnaggyá lép elő. 1940 szeptemberében részt vesz alakulatával az erdélyi bevonuláson demonstrációs céllal. Az évek múlásával az egyik legtapasztaltabb ejtőernyős tiszt válik belőle. 1941. április 12-én a Délvidéki bevetésre induló ejtőernyős harccsoport egyik szakaszparancsnoka. A vezérgép lezuhanása, vitéz Bertalan Árpád halála és a bevetésre induló század parancsnoknak, Majthényi Imre főhadnagy sérülése után a fiatal, alig három éve avatott tiszt főhadnagyként átveszi a bevetésre induló harccsoport parancsnokságát. Katonáiba, akiket igen megrázott a tragédia, hogy látták bajtársaikat elégni, rövid idő alatt lelket ver. Újra szervezi a harccsoportot, térképek, légi fotók és egyéb felderítési adatok nélkül, amelyek a vezérgépben elégtek, a feladat teljesítése mellett dönt. A 3. Hadsereg parancsnoksága 19 óra előtt néhány perccel adta ki az új bevetési parancsot. A három gép rövid időn belül fel is szállt. Az ugrás erős szürkületben Csantavértől keletre történt meg, navigációs hiba miatt a megadott céltól a Ferenc csatorna hídjától mintegy 15 kilométerre érnek földet az ejtőernyősök. Kiss Zoltán rádión kapcsolatot létesített az előrenyomuló gépkocsizó alakulatokkal, velük együtt vettek részt Szenttamás és a célként megjelölt híd elfoglalásában. Újvidéken utcai harcokra került sor, ahol egy golyószórós katonáját tőle mintegy 15-20 lépésre sebesülés éri, az ellenséges géppuska és puskatűz ellenére a Kiss főhadnagy alárendeltjéhez kúszott, a sebesültet fegyverével együtt a biztos fedezék mögé húzta. Vezetése alatt a délvidéken becsülettel helytállnak az ejtőernyősök kevés veszteséggel, két fő kivételével mindenkit hazahozott Pápára az ejtőernyős fészekbe a fiatal parancsnok. 1942-ben több tiszttel, tiszthelyettessel együtt a keleti hadszíntérre vezénylik további harci tapasztalatszerzés céljából. 1942. augusztus 20-ától 1942. novemberi sebesüléséig frontszolgálatot lát el az 1. Páncélos hadosztálynál előbb, mint század, majd zászlóaljparancsnok a Keleti arcvonalon Korotoljáknál. Haza érkezése után visszatért pápára az eje. zászlóaljhoz, ahol századparancsnoki beosztást lát el. 1943. május elsejei ranggal századossá nevezik ki. 1943. december 15-e és 1944. március 24-e között egy tisztes képző tanfolyamnak volt a parancsnoka. 1944. augusztusának végén a 2. és 3. Ukrán Front iasi-kisinyovi áttörése és a románok kiugrása miatt a szovjet csapatok gyors előretörése már Dél Erdélyt, Nagyváradot fenyegette, ezért 1944. szeptember 25-én mozgósították a Pápán maradt ejtőernyősöket. Egy alkalmi század erejű harccsoporttal Nagyvárad és környéke védelmére vezénylik légi szállítással. 11
Nagyvárad, Váradles környékén kemény embert próbáló védelmi harcokban verik vissza napokig a nagy túlerőben lévő szovjet páncélosokat és a kísérő szovjet gyalogságot. A visszavonulás során a Tiszafüredi hídfőben kemény, nagy veszteségekkel járó harcokban tartja fel az előre nyomuló szovjet csapatokat. Katonáival feltöltésre visszatér Pápára, ahol az ezreddé bővülés után az I. zászlóalj parancsnokává nevezik ki. Rövidesen ismét az első vonalban találja magát Balatontól délre, Kéthelynél decemberben egységének erején jóval túlmutatóan három hétig tartja fel a szovjetek támadást. 1945. január 5-én Garamnál szovjet fogságba esik, előbb a ceglédi, majd a jászberényi hadifogolytáborba kerül, ahol 1945 májusában csatlakozik a Demokratikus Honvédség 1. hadosztályához, de B listára kerül, ezért elbocsájtják a szolgálatból. 1948-ig Pápán él fizikai munkákat vállalva tartja el családját. 1948 nyarától megkezdődött a magyar haderő erőltetett ütemű szovjet mintájú fejlesztése, szovjet fegyverekkel való felfegyverzése. A Honvéd Vezérkar akkori főnöke Sólyom László altábornagy döntött az ejtőernyős fegyvernem újjászervezéséről. Több régi ejtőernyős tisztel együtt Kiss Zoltánt is behívták a hadseregbe, ahol részese az ejtőernyős kiképzés újbóli megszervezésének. 1948. szeptemberében Szolnokon megalakult egy ejtőernyős kiképző keret egykori pápai tisztekből, tiszthelyettesekből és katonákból. Akik ember feletti munkával csak úgy, mint 1938-ban, 1948-ban is szinte a semmiből, illetve most még rosszabb körülmények között egy év alatt századdá bővítve újra létrehozták a honvédség ejtőernyős alakulatát. 1950. május tizedikével áthelyezték a Kilián György repülő hajózó tiszti iskolára, ejtőernyős szolgálatvezetői beosztásba, ahol a pilóták ejtőernyős kiképzéséért volt felelős. A szaktudására csak rövid ideig volt szükség, az 1950-es évek elején megindult tisztogatások fő céltáblái a Horthysta tisztek lettek, ennek 1951 nyarán esett áldozatául Kiss Zoltán százados is. Feleségével és három kisgyermekével a Balatoni üdülőben töltötte szabadságát, ahonnan ejtőernyős kiképzési terv egyeztetésének ürügyével, azonnali hatállyal felrendelték a Honvédelmi minisztériumba. Ott letartoztatták és többé nem látta senki! Felesége szakadatlanul kereste férjét, de nem kapott hírt felőle. Szolnokra visszatérve, lakásukat feldúlva találta, a helyőrség parancsnokától kapott egy felszólítást, hogy a szolgálati lakást 14 napon belül ürítse ki! Gyermekeivel szüleihez költözött Pápára. Kiss Zoltánnét soha, senki nem értesítette hivatalosan, hogy férjét letartoztatták! Kiss Zoltán századost koncepciós perben, koholt vádak alapján a Budapesti Hadbíróság 1952. márciusában kelt ítéletével hűtlenség, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés büntette miatt halálbüntetésre, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az ítéletet 1952. április 10-én végrehajtották. Felesége csak 1956-ban a forradalom alatt szerzett tudomást az ítéletről, hogy szeretett férjét a családapát többé nem láthatja, a három gyermeket egyedül kell, hogy felnevelje, kik apa nélkül fognak felnőni! A rendszerváltás után Kiss Zoltán századost 1991-ben a család és a MEBSZ közös kezdeményezésére rehabilitálták, posztumusz alezredessé léptették elő. Emlékét egykori pápai otthona falán, Budapesten a Rákoskeresztúri temető 298-as parcellájában és egykori szolgálati helyén, Szolnokon emléktáblák őrzik. Kiss Zoltán katonaként és emberként mind békében, mind háborúban becsülettel megállta a helyét, esküjéhez híven a haláláig szolgálta Hazáját! Emlékét örökké megőrizzük. vitéz Molnár János ny őrnagy Fiumei úti Nemzeti Sírkert, - vitéz Bertalan Árpád őrnagy pm. alezredes; A megemlékezés folytatásaként, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, Dr. Boldizsár Gábor ezredes a MEBSZ Elnöke, a vitéz Bertalan Árpád őrnagy pm. alezredes sírhelyénél emlékezet meg a tragédiáról. 12 Dr. Lippai Péter ezredes & Almási László őrgy.
Néhány gondolat, Dr. Boldizsár Gábor ezredes, a MEBSZ elnökének elhangzott beszédéből; Tisztelt bajtársak, kedves megemlékezők, vitéz Bertalan Árpád őrnagy sírjánál gyűltünk össze, vitéz Bertalan Árpád sírjánál, aki a Magyar Katonai ejtőernyőzés megteremtésének harci alkalmazásának, és tragédiájának emblematikus személye. 1898. október 20-án született Pozsonyban, és a hadapródiskola elvégzése után, 1916- ban elkezdte frontszolgálatát az orosz fronton, huszonöt hónapon keresztül az első vonalban harcolt, részt vett a 9-10-11-12-ik isonzói csatában. Husz vállalkozást és száz ötven járőr feladatott hajtott végre. Részese volt annak a I. világháború állás harcait áttörni szándékozó koncepció megvalósításának, melynek lényege az volt, hogy az egymással szemben álló, beásott védelemre berendezkedet, gyalogsági erők egymás vonalait vállalkozásokkal próbálják áttörni. Kiválogatnak olyan katonákat, akik halált megvető bátorsággal, az éjszaka leple alatt, átosonnak a frontvonalon, felszámolják a műszaki zárakat, rést nyitnak, hanggal vagy hang nélkül megsemmisítik az ellenséget, lefogják tűzeszközeit, esetleg foglyokat szereznek, későbbi információk megszerzésére. Az Ő jelképük is ez a halálfej volt, amely később az ejtőernyősök jelvényébe is bekerült, az a karakter személyiség, amely egy ilyen roham csoport katonát jellemzett, az ugyanaz a jellemző, amit egy ejtőernyős katonát kellett, hogy jellemezen. S talán nem is véletlen az, hogy majd később 1937-1938-ban azért esik Bertalan Árpádra a döntés, hogy legyen az új fegyvernem az ejtőernyős fegyvernem megalkotója, mert ebben a huszonöt hónapban, a négy isonzói csatában, roham csoport parancsnokként, vállalkozó parancsnokként, egyébként műszaki tisztként helytállt, és bizonyított. Bizonyította azt, hogy rátermett, nem fél a haláltól, a helyszínen felismeri a lehetőséget, és ezt képes kihasználni magasabb célok érdekében is. Hiszen amiért a vitézségi érmet kapta, és amiért később a Mária Terézia Rend lovagjai közzé emelték, pont az a cselekedete, amelyben a kapott parancsot tovább gondolva, a helyzetet értékelve, elősegítette a VII. hegyi dandár áttörését, az isonzói fronton. 13 Dr. Boldizsár Gábor ezredes Koszorúzás; Dr. Boldizsár Gábor ezredes & vitéz Harmat Lajos. Almási László őrgy. & Dr. Lippai Péter ezds. vitéz Molnár János ny őrnagy
Barabás Pálné & Patuzzi Annamária 14 vitéz Ugron András özv. Ugron Istvánné Patuzzi Annamária & özv. Ugron Istvánné. Hunfalvy Viktor & Bélteky László ales. vitéz Ugron András. Bujkó István ftőrm. & Novák Béla & Fehér Miklós Dr. Boldizsár Gábor ezredes Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós A megemlékezés folytatásaként, a Farkasréti temetőben a kegyelet virágait a Jutas-pusztai tragédiában elhunyt repülő személyzet pilótáinak a sírhelyein is elhelyeztük. Farkasréti temetőben; Bene László repülő főhadnagy pm. százados, Kelemen Károly repülő százados, vitéz Boksay Antal repülő főhadnagy
15 2015. április 26. vasárnap Pillanatképek Fotók: Barabás Pálné Megemlékezés Hajdúsámsonban a Hősök Napján Fehér Miklós Hajdúsámsoni világháborús emlékmű megkoszorúzása, negyedik alkalommal vitéz Bakó István nélkül! A közel százfős egybegyűlt Hajdúsámsoni polgárok és előjárók előtt a Református Templomban Emlékező Istentiszteletet tartott, Petró László debreceni Nagytemplom beosztott Református lelkipásztora. Ne sajnáljátok az időt, és az alkalmat arra, hogy emlékezzetek reformátor atyáitokra, hiteteknek hűségére. Ne sajnáljátok az időt és az alkalmat arra, azokra a hősökre, akik a háborúban, a küzdelmekben a harctéren harci halált haltak, azért hogy valamit örömmel adjanak. Köszöntöm meghívott vendégeinket, az ejtőernyős bajtársakat, és minden megemlékezőt! Szeretettel hívunk mindenkit ünnepségünk folytatására, kérjük, hogy a koszorúzás és az ünnepi megemlékezés helyszínére, a zászló vezetésével vonuljunk egyűt. A napi program második része 11:00-kor kezdődött, a Hősi emlékmű koszorúzásra.
- A megemlékező beszédek után az önkormányzat, az egyházak hivatalos képviselői, a katonai szervezetek, a megjelent bajtársak, barátok, tisztelők elhelyezték a koszorúikat, és az emlékezés virágait. Koszorúzás; 16 Antal Szabolcs &, Dandé Lászlóné Patuzzi Annamária & Gajdán Miklós ny ezds. Dr. Lippai Péter ezds. & Fehér Zsolt zászlós. vitéz Molnár János ny őrgy. & vitézi Rend tagjai Petró László református lelkész & Csibek Imre gondnok - Néhány gondolat Tarné Hajdu Judit Intézményvezető elhangzott beszédéből; Tisztelt vendégek, tisztelt emlékezők, tisztelt ünneplő gyülekezet, még egyszer szeretettel köszöntöm Önöket a megemlékezésen, és a koszorúzásnál szíves elnézésüket kérjük, a tér folyamatos átalakítása miatt, emiatt rövidebbre vettük most a kinti műsort, a Múzeumban kerül elhangzásra, illetve, a polgármester köszöntő majd azt követően, egy előadás.
Tarné Hajdu Judit 17 Antal Szabolcs polgármester - Antal Szabolcs polgármester ünnepi köszöntő beszéde; A Magyar Nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a Hős fiaikról, akik az I. és II. világháború alatt, a fronton vívott súlyos küzdelmekben, a Magyar Nemzetnek dicsőséget, és hírnevet szerezve, életüket áldozták föl. A Nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az elő és jövendő nemzedékek dicső hősi halottainak dicsőségére, Hősi Emlékművet állított fel, az alábbi rendeltetéssel. A magyar csapatok által példátlan, halál megvetéssel megvívott diadalmas harcok egész sorozatát véssék rá, azoknak a hősöknek a neveit, azoknak a csapatoknak, amelyeknek a haditettei arany betűkkel vannak megörökítve, a történelem véres lapjain, és amelyek a napnál fényesebben ragyogják be a dicsőségsugarával a múltat és a jövőt. Szertettel köszöntök minden kedves megjelentett, a világháborús hőseinek a megemlékezésén. Köszöntöm Gáll Gábort, a MEBSZ Kegyeleti Bizottságának elnökét, a MEBSZ Budapesti tagszervezetének elnökét, Sztankovicsné Patuzzi Annamáriát, valamint Gajdán Miklós nyugalmazott ezredest, és a tagszervezet minden kedves megjelent tagjait. Szolnokról Dr. Lippai Péter ezredest, a Magyar Honvédség 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnokát, valamint vitéz Molnár Jánost, a vitézi rend és az ejtőernyősök szolnoki szervezetének nyugalmazott őrnagyát, és a szolnoki szervezet minden kedves képviselőjét. Megtisztelő számomra, hogy az ünnepség köszöntő beszédét én mondhatom el, mind annyiuk számára, mind helyi lakosként, mint önkormányzati képviselőként, és most Hajdúsámson polgármestereként, mindig szívügyemnek tartottam, az I. és II. világháborús hősök megemlékezését. 1995. április 23-a óta, településünkön a Hősi emlékműnél, minden évben koszorúzást tartunk. Városunk elhunyt Díszpolgára, vitéz Bakó István volt ejtőernyős alezredes kezdeményezésére, így azóta minden évben, körünkben köszönthetjük a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségét, és az MH V. Bocskai István Lövész dandárt is, akik most sajnos nem tudtak megjelenni megemlékezésünkön. Hajdúsámsont sem kímélte az I. és II. világháború, a behívó parancsnok tudomására adata mindenkinek, új világ kezdődik, a megpróbáltatások a nélkülözés korszaka. A bevonuló Hajdúsámsoniak, az I. világháborúban a III. honvéd, a 38.-39-ik gyalog ezred, a II. és a VII-ik huszár ezred, valamint az V-ik, vártüzérezred kötelékében indultak a frontra. Az akkori községi orvos, romániai és délvidéki hadszíntereken dolgozott katonai kórházakban. A férfi lakosság tíz százaléka cserélte fel a szerszámját fegyverre, öregeknek, asszonyoknak, gyerekeknek, kellet a hadba vonult férfiak a munkáját végezni. Nem volt ez másképpen a II. világháborúban sem. 1944-ben megkezdődött Debrecen bombázása, egyre több debreceni keresett menedéket Hajdúsámsonban. A helyi zsidó családok deportálása is elkezdődött.
Az I. világháborúban 273 hajdúsámsoni vesztette életét, míg a II. világháborúban 122 katonánk esett oda, és 188 zsidót, köztük gyermekeket, felnőtteket zsúfoltak vagonokba, az úti cél Auschwitz volt. A háborúban elesettek és elhurcoltak, tiszteletére állítottak elődeink emlékszobrot, rávésve nevüket, vitéz Bakó István, Bakó Pista bácsi, és a II. világháborúban harcolt ejtőernyős katonaként, életéről és szolgálatáról a későbbiekben, hallhatunk ma Gáll Gábor előadásában. Ma hőseink előtt tisztelgünk, értük hajtjuk le fejünket, tesszük le koszorúinkat, virágainkat, szívünkben hordozzuk nevüket, kiket soha nem feledünk. Mind hű volt, és pompás férfi mind, kikről legendát sző a tél, szemük a sírból ránk tekint, halkabban járjon, aki él. A mai korban is példa értékű kell, hogy legyen, az akkori emberek kemény helytállása, és az, ahogyan küzdöttek életükért. Napjainkban, amikor háborúkról, véres leszámolásokról hallunk, mindig gondoljuk arra, hogy az emberi élet nagyon drága. Nekünk embereknek kell minden, megtenni azért, hogy békében és szeretettben éljünk egymás között, ebben a világban. Nagyon szépen köszönöm! Antal Szabolcs polgármester 18 Gáll Gábor. Gajdán Miklós ezds. Antal Szabolcs, Patuzzi Annamária Dr. Lippai Péter ezredes Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós - Néhány gondolat Gáll Gábor elhangzott beszédéből; Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt bajtársak! A mai napon arról az emberről szeretnék megemlékezni, mindannyiunk Pista bácsi járáról, akinek ezt a megemlékezést, ezt a megemlékezés sorozatott, hiszen évről évre megtartjuk, az Ő életéről szeretnék néhány mondatott elmondani. Az előadásomnak ezt a címet adtam, Vitéz Mindhalálig, hiszen Pista bácsinak egy nehéz küzdelmes élete volt, a születésétől kezdve egészen a haláláig. Emlékezés vitéz Bakó István ny honvéd ejtőernyős zászlósra, nemzetőr ezredesre a magyar katonai ejtőernyőzés egyik úttörőjére emlékezünk ma. A MEBSZ elismerését és egyben tiszteletét fejezi ki a Hősök Napja alkalmából, a Hajdúsámsoni Művelődési Ház, Tarné Judit Intézményvetőjének, Antal Szabolcs polgármester úrnak a meghívását, és külön köszönjük a vendégszeretetüket! Fehér Miklós 2015. április 29. szerda 2015-évi negyedik összejövetelünk (klubnapunk) a Stefánián Ez évi negyedik klubnapunkon, igen szép számmal közel harmincan gyűltünk össze a Stefánián, a regisztráció és a tagdíjak rendezése után a szokásos baráti beszélgetés vette kezdetét. A baráti beszélgetések után az aktuális program is elkezdődött. Patuzzi Annamária elnök asszony köszöntötte a megjelenteket, az áprilisi koszorúzások végéhez értünk, aki eljött annak nagyon szépen köszönöm, de a múltat nem lehet felejteni, hiszen arra épül a jelen, és jövő is. Voltunk három temetőben, Rákoskeresztúri temetőben Kiss Zoltán ejtőernyős százados, posztumusz alezredes emléktábláját áthelyezték egy díszsírhelyre, amit nagyon szépen rendbe hoztak. Voltunk Jutas-pusztán is, majd Hajdúsámsonban, a Hősök napját nagy tisztelettel ünnepeltük, koszorúzás után Gáll Gábor tartott egy kis emlékeztetőt, vitéz Bakó Pista bácsiról, aki ott született, és a város díszpolgára lett. Barabás Pálné Ilike ismertette, a kirándulással kapcsolatosan célpontokat, felmerült Eger vagy Tokaj, vonattal vagy busszal, ez tagságdöntésre és résztvevőkre vár, továbbra is tervezés fázisában van.
Pillanatképek Fotók: Fehér Miklós Továbbá, elnök asszony ismertette, hogy a tagszervezetünknek, Dr. Turányi György ejtőernyős is tagja lett. Havi programot, a tagdíj befizetési rendjét, annak várható bevételi összegét. Most pedig a kötetlen beszélgetést megnyitom, utána film vetítés következik. Köszönöm a figyelmet! Beszámoló a MEBSZ napi eseményeiről Egy kis kultúra ez + az 19 2015. március 20. péntek Szolnok, - Megemlékezés az Ejtőernyősök Napjáról Helyreigazítás; Dr. Lippai Péter ezredes úr tájékoztatása alapján, Szolnokon március 20-án, a Magyar Ejtőernyőzés Napjáról emlékeztünk meg, a Különleges Erők Napja más időpontban kerül megrendezésre. - Néhány gondolat Dr. Lippai Péter ezredes úr elhangzott ünnepi beszédéből; Tisztelt megjelentek, uraim és hölgyeim, Tisztelt vendégek! Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket, és szeretném, megköszöni, hogy ilyen nagy létszámban, gyűltek így össze Szolnokon, hogy együtt ünnepeljük a Ejtőernyősök Napját. vitéz Boksay Antal hadnagy nevéhez fűződik az első magyar ejtőernyőugrás, amelyet magyar katona hajtott végre repülőgépből. Az ugrást 1918. március 23-án a dél-tiroli perginei repülőtéren hajtotta végre. A március 23-a, tehát az első magyar ejtőernyős ugrás emlékére lett a Magyar Ejtőernyőzés Napja. Ekkor tisztelgünk minden, ejtőernyős előd előtt, független attól, hogy civilben vagy egyenruhában űzte, a közel sem veszélytelen, ugyanakkor nem könnyű tevékenységet. A fentiekért szíves elnézését kérjük! Fehér Miklós Anyák napja alkalmából sok boldogságot kívánunk, minden kedves anyukának, nagymamának és dédnagymamának! Anyák napja eredete és időpontja Történet; Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza.
Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték. Angliában, az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével. 1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította. Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet "felkarolták" a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest - az élő és elhunyt anyák tisztelete - az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni. 20 Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Forrás; http://tutilapok.hu/anyak-napja/eredete-idopontja 2015. április 11. szombat A Magyar Siklóernyős Célraszálló Nemzeti Bajnokság, Felhőút Sportrepülő Egyesület rendezte Felhőút Tavasz 2015. néven. 2015. április 11-én, szombaton, Fedémes (dombról) majd másnap Gödöllőn, a repülőtéren (csörléses felszállásból), egy-egy FAI II. kategóriás, nemzetközi, pontszerző, siklóernyős célraszálló versenyünk zajlott. A vasárnapi versenyt a gödöllői Felhőút Sportrepülő Egyesület rendezte Felhőút Tavasz 2015. néven. A tavaszi versenyekre kiható böjti szelek bizonytalansága rányomta bélyegét a mindkét versenyre. A csütörtökön előjelzett hétvégi szélcsendből végül nagyon erős szél lett. Vasárnapra, szombathoz képest 180 fokot fordult, és a Balaton felső csücske és Pest között egy szélcsatornában, már kora reggel 50km/h körüli szél fújt. Az ország más részein gyenge szél volt. Mi Gödöllőn, ennek a szélcsatornának szélén helyezkedtünk el. Bár reggel én még azt hittem, hogy törölnünk kell az egész versenyt, végül is csak megcsináltuk, ment a repülés egész nap, több mint 120 csörlés volt összesen. A magassági szél volt az igazán zavaró, a talaj menti még a szabályok által előírt maximum értékek között mozgott. Persze nem volt tökéletes a dolog, időnként tolattak az ernyők már csörlés közben is, kicsit változtatnunk kellett a szabályokon is, és még így is csak 2 sorozatot tudtunk lerepülni, nagy nehezen. Így is 38 pilóta nevezett a "Felhőút Tavasz" versenyre (Fedémesen, szombaton 50 induló volt). Kilenc pilótahölgy és négy tandemcsapat.