SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az Inczédy György SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI A Nyíregyháza, 2011. augusztus 31. Készítette:. Gazda Sándor Mihály igazgató

Tartalomjegyzék I. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya 1. A szabályzat célja, feladata... 2 1.1. AZ SZMSZ hatálya... 2 2 Az intézmény alapdokumentumai... 2 3. Az iskola alapadatai... 4 II. Az iskola szervezete, vezetési szerkezete, közösségei, feladatmegosztása és kapcsolattartása 1. Az iskola szervezete... 10 2. Az intézmény vezetősége... 11 2.1 Az igazgató vezetői tevékenysége... 11 2.2. Az iskolavezetés feladatmegosztása... 12 2.3. Az iskolavezetés tagjainak feladat- és hatásköre... 14 2.4. Az iskola kibővített vezetősége... 19 2.5. Az iskola dolgozói... 19 3. A helyettesítés rendje... 19 3.1. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése... 19 4. Az iskola közösségei... 20 4.1. Az iskolaközösség... 20 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége... 20 4.3. A nevelőtestület... 20 4.3.1. A pedagógusok szakmai munkaközösségei... 24 4.3.2. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 25 4.4. A szülők közösségei... 25 4.5. A tanulók közösségei... 26 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 27 5.1. Az iskola vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása... 27 5.2. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása... 28 5.3. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása... 29 5.4. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása... 30 6. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai... 30 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 32 7.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai... 32 7.2. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során... 32 7.3. Az ellenőrzés módszerei, területei és formái... 32 7.4. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése... 34 8. Etikai előírások... 35 9. A Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 35 9.1. Bevezetés... 35 9.2. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek... 36 9.3. Vagyonnyilatkozat-tétel... 36 9.3.1 Tájékoztatás... 36 9.3.2 Vagyonnyilatkozat elkészítése... 37 9.3.3 Vagyonnyilatkozat benyújtása... 37 9.3.4 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei... 38

9.3.5 Vagyonnyilatkozat őrzése és kezelése... 38 9.3.6 A vagyongyarapodási vizsgálat... 38 9.3.6.1 A meghallgatás szabályai... 39 9.3.6.2 Ismételt vagyonnyilatkozat-tétel... 39 III. Működési Szabályzatok 1. A tanév munkarendjének általános szabályai... 41 2. Az iskola működésének rendje... 42 2.1. Nyitva tartás... 42 2.2. Az oktatás rendje... 43 2.3. A gyakorlati oktatás rendje... 44 2.4. Az iskolai vagyon kezelése... 44 2.5. A különös közzétételi lista... 44 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 46 3.1. Az iskola egészségügyi feladatai... 47 3.2. Munkavédelem... 47 4. Tanórán kívüli foglalkozások... 47 4.1 Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres térítésmentes foglalkozások működnek... 47 4.2 Térítéses tanórán kívüli foglalkozások... 50 5. A mindennapi testedzés formái... 50 6. Az iskola könyvtár működési rendje... 52 7. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 54 8. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén... 56 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 58 10. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 61 10.1. Bevezető gondolatok... 61 10.2. A tankönyvellátás megszervezése... 61 10.3. Tankönyvrendelésben résztvevő munkatársak feladatai... 62 10.4. A tankönyvterjesztésben résztvevő munkatárs feladata... 63 11. Az iskolarendszerű felnőttoktatás... 64 11.1 Az oktatás szervezeti keretei... 64 11.2 Az esti tagozat működése... 64 12. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés... 65 13. Reklámtevékenység... 65 14. Az iskolai kollégium rendje... 66 14.1. A nevelőtanárok alapfeladatain kívüli megbízás alapján ellátandó feladatai... 66 14.2. A kollégium működésének szabályai... 67 14.3. A kötelező foglalkozások rendje... 68 14.4. A kollégiumi közösségek helye, szerepe, feladata... 68 14.5. Egészségügyi ellátás rendje... 69 IV. Záró Rendelkezések Mellékletek... 70

2 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI HATÁLYA 1. A CÉLJA, FELADATA A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. 1.1. Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezőek. 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI Az iskola tartami munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok Az Alapító okirat A Pedagógiai program (nevelési-, szakmai program, a helyi tanterv) A Szervezeti és Működési Szabályzat A Házirend Intézményi minőségirányítási program Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok A Közalkalmazotti szabályzat A Kollektív szerződés Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Az SZMSZ alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója által előírt további belső szabályzatok

3 a dolgozók munkaköri leírásai a belső ellenőrzési ütemterv FEUVE Szabályzat eszközök és források értékelési szabályzata gazdasági szervezet ügyrendje gépkocsi üzemeltetési szabályzat informatikai szabályzat leltározási szabályzat önköltség számítási szabályzat pénzkezelési szabályzat selejtezési szabályzat informatikai szabályzat számlarend számviteli politika, számviteli alapelvek alkalmazása iratkezelési és irattározási szabályzat munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata könyvtárhasználati szabályzat az adatkezelési szabályzat

4 3. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Inczédy György Az intézmény alapításának időpontja: 1883. Az intézmény OM azonosítója: 033690 Az intézmény székhelye, címe: 4400 Nyíregyháza, Árok út 53. sz. Az intézmény körbélyegzői: - a Magyar Köztársaság címere az Inczédy György KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NYÍREGYHÁZA felirattal. - a Magyar Köztársaság címere az Inczédy György KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NYÍREGYHÁZA 2 felirattal. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése nevez ki. Az intézmény jogállása: jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény gazdálkodásának formája: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Alaptevékenységét költségvetése alapján látja el, amelynek összegét a felügyeleti szerve évente állapítja meg. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon -1022/3- hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Árok út 53. sz. alatti ingatlan -3222/A/4 hrsz.: Hajdúszoboszló, Damjanich u. 47/a fsz. 4. alatti ingatlan. Az iskola a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak érdekében. Az intézmény fenntartója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Az intézmény alapító okiratát elfogadó önkormányzati határozat száma: 86/2011. (V. 31.) Az alaptevékenység(ek)et meghatározó jogszabályok: 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) M.k. rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről

5 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről 1992. évi XXXVIII. Törvény az Államháztartásról 292/2009. (XII. 19.) Kormány rendelet az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottal jogállásáról 138/1997. (II. 13.) Kormány rendelet a közalkalmazottal jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 20/1997. (II. 13.) kormány rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról

6 Az intézmény tevékenységének szakágazatszáma: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: Száma A szakfeladat megnevezése 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) Informatika, gépészet, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10 évfolyam) Gépészet, építészet, közlekedés szakmacsoport 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13 évfolyam) 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 853132-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10 évfolyam) 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai:

7 a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamon 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 853114-1 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13 évfolyam) 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562913-1 Iskolai, intézményi étkeztetés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 1993. évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd 931204-1 Iskolai, diáksport tevékenység támogatás 931205-1 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562917 Munkahelyi étkeztetés 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás

8 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211 Felsőfokú szakképzés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Helyiségek, eszközök bérbeadása Tanműhelyi termék értékesítés Képzési profil szerinti szolgáltatás Tanfolyami szakmai oktatás szervezése, vizsgáztatás Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a Wesselényi Miklós, a Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakközépiskola pénzügyi- gazdasági feladatait. Jelen SZMSZ rendelkezéseit az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek közötti felügyeleti szerv által jóváhagyott Együttműködési megállapodásban rögzített munkamegosztási és felelősségvállalás keretei között kell alkalmazni. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az intézmény számlaszáma:11744003-15402006-30560002 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15402460-2-15 Az intézmény statisztikai számjele:15402460 8532 322 15 A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek: Az intézmény költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. A számításokat az intézmény sajátosságainak megfelelően figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan működő gazdálkodó intézmény), a feladat- ellátási módot kell elkészíteni. A költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokról (annak költségvetési kiadási oldalából) illetve az ismert költségvetési bevételekből, várható fenntartói támogatásokból, továbbá az ismert kiadási tételekből kell kiindulni. A normatív állami hozzájárulásokhoz az intézmény a feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatással jut hozzá, melyek valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért az illetékes területi vezető, tervezési feladatok ellátásáért a gazdasági vezető tartozik felelősséggel.

9 Amennyiben az intézmény irányító szerve az intézmény költségvetésére vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait az intézményre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor, - az egyes előirányzatok módosításakor. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: -a féléves beszámoló elkészítésénél, -az éves költségvetési beszámolásnál. Költségvetési beszámolók elkészítésével kapcsolatos további előírásokat az intézmény számviteli politikája tartalmazza. Az intézmény képviseletére jogosult az iskola igazgatója, valamint (esetenként) az általa megbízott, elsősorban igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozó közalkalmazott. Az intézmény működési területe: Nyíregyháza város és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

10 II. AZ ISKOLA SZERVEZETE, VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATTARTÁSA 1. AZ ISKOLA SZERVEZETE Nappali tagozat szakközépiskolai képzés gépészet szakmacsoport informatika szakmacsoport kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport nyelvi előkészítő évfolyammal A tanulmányokat érettségi vizsga zárja. szakiskola gépészet szakmacsoport építészet szakmacsoport közlekedés szakmacsoport előrehozott szakképzés A tanulmányokat OKJ vizsga zárja. Érettségi vizsgára épülő OKJ képzés A tanulmányokat OKJ vizsga zárja. Felnőtt tagozat Esti munkarend szerinti gimnáziumi képzés A tanulmányokat érettségi vizsga zárja. 4 évfolyam 4 évfolyam 1+4 évfolyam 2+2 és 2+3 évfolyam 2+2 és 2+3 évfolyam 2+2 évfolyam 3 évfolyam 2 évfolyam 4 évfolyam Kollégiumi nevelés: szakközépiskolai, gimnáziumi és szakiskolai tanulók részére a város összes középfokú iskolájából. Felvehető max. létszám nappali tagozaton Felvehető max. létszám felnőttképzési tagozaton A kollégiumba felvehető max. létszám 1475 fő 175 fő 270 fő Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

11 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE 2.1. Az igazgató vezetői tevékenysége Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. A Ktv 54. (1);(2);(3) bekezdése alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat (kollektív szerződés) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó jogait az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Megad minden rendelkezésre álló információt segítségül a költségvetési, fejlesztési, karbantartási tervek, a tantárgyfelosztás, továbbá a szakképzési program készítéséhez. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Az igazgató feladatai: vezeti és irányítja az iskola pedagógiai munkáját, biztosítja az iskola munkatervének megvalósítását, a DÖK, a különböző munkaközösségek működésének tárgyi feltételeit. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló-baleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény képviselete, a dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, az intézmény dolgozóinak o fegyelmi felelősségre vonása, o a közalkalmazotti jogviszonyuk létesítése és megszüntetése, az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás, a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás.

12 2.2. Az iskolavezetés feladatmegosztása Az igazgató vezetői tevékenységét az alábbi magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozók az iskola vezetősége - közreműködésével látja el Magasabb vezetői beosztás: általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes kollégium vezető gazdasági vezető. Vezetői beosztás: gyakorlati oktatás vezető. A magasabb vezetők megbízása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerinti eljárás keretében történik. A magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskolavezetés tagjai az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. A megbeszélést az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskolavezetés a különösen fontos kérdésekben az igazgató felkérésére állásfoglalást fogalmaz meg. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az igazgató hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesekre a nevelő- és oktató munka ellenőrzését, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében, a nemzeti és iskolai ünnepélyek megszervezését, az intézmény képviseletét, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Az iskolavezetés tagjai a tanítási illetve munkahét meghatározott napjain az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el. Javaslatot tesznek a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak az ellenőrzési terv alapján. Ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat. Elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkája értékelésének tervezetét. A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

13 A gyakorlati oktatásvezető az igazgató vezetői munkáját segíti a gyakorlati képzéssel kapcsolatos ügyekben. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen irányítása mellett felelős az iskola gazdálkodásáért. Közvetlenül irányítja a nem pedagógus munkakörbe besorolt közalkalmazottakat. Felelős: a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért, saját bevételek beszedéséért. A gazdasági szervezet felépítését és az ellátandó tevékenységet az iskola a gazdasági ügyrendjében részletesen szabályozza. A kollégium vezető az igazgató vezetői munkáját a kollégiumi feladatok ellátásában segíti.

14 2.3. Az iskolavezetés tagjainak feladat- és hatásköre általános igazgatóhelyettes: - felelős az iskolában folyó oktató nevelőmunka színvonalas és zavartalan lebonyolításáért; - segíti és koordinálja a közismereti munkaközösségek munkáját; - összefogja és irányítja a középfokú oktatás osztályfőnökei nevelő munkáját; - az intézmény munkatervében programozott időpontok szerint előkészíti a szülői értekezleteket, tanári fogadóórákat, gondoskodik azok színvonalas lebonyolításáról, mindezeket egyeztetve az osztályfőnökökkel; - figyelemmel kíséri a középfokú oktatás tanulóinak fegyelmi helyzetét, gondoskodik a fegyelmi eljárások jogszerű lebonyolításáról; - elkészíti az irányítása alá tartozó munkaközösségek tantárgyfelosztását; - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetőségi értekezleteken, véleménynyilvánításával segíti a vezetés munkáját; - részt vesz a félévi és év végi tanulmányi munka értékelésében; - figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat; - kezdeményezi a pedagógiai program, a helyi tanterv, az SZMSZ, az Alapító Okirat jogszabályváltozások miatti módosításait; - a tantárgyfelosztás alapján elkészíti az iskola órarendjét; - ellenőrzi havonként a tanórán kívüli tevékenység elszámolását, a túlóra elszámolást, a helyettesítési naplót, valamint az osztálynaplókat; - ellenőrzi a túlórára vonatkozó szabályok betartását az iskola összes pedagógusa esetében; - figyelemmel követi az Oktatási Közlönyben kiírt közismereti tanulmányi versenyek szervezésével kapcsolatos tudnivalókat, segíti azok gyakorlatban történő megvalósítását; - megszervezi, valamint felelős végrehajtója az érettségi és a tanulmányok alatti vizsgáknak; - megszervezi és irányítja az iskola egészében a minőségfejlesztő tevékenységet; - a pedagógiai program megvalósítása érdekében igénybe veszi a külső szakmai szervezetek segítségét, illetve az országos listán is regisztrált szakértő ellenőrző, fejlesztő munkáját; - figyelemmel kíséri a sportkörök, szakkörök tevékenységét, segíti azok hatékony munkáját; - segíti az osztályfőnököket a kirándulások megszervezésében; - irányítja az iskolai ügyeleti szolgálatot; - ellenőrzi a bizonyítvány másodlatok szabályszerű kiállítását; - szükség esetén kezdeményezi a házirend módosítását; - figyelemmel kíséri a megyei, illetve az országosan meghirdetett továbbképzések tematikáit, biztosítva azt, hogy azokon a kollégák részt vehessenek; - ellenőrzi és irányítja az iskolai könyvtár működését a tanulók olvasási kultúrájának fejlesztése érdekében; - ellenőrzi az elméleti oktatás adminisztrációs munkájának pontosságát;

15 - felelős az esti tagozat munkájáért; - az iskolaorvossal együttműködve megszervezi a tanulók egészségügyi vizsgálatát; - az irányítása alá tartozó tanárok távolmaradását (továbbtanulással összefüggő, gyermek után járó pótszabadság) engedélyezi. A helyettesítési rendelet a munkaközösség vezető javaslatára engedélyezi. - elkészíti a közismereti tanárok munkaköri leírását; - figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a közismereti tankönyvek rendelését; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; - Ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, ezen belül: irányítja az iskolatitkár munkáját; megszervezi a beiratkozást; a tanulói nyilvántartással kapcsolatos szervezési feladatokat lebonyolítja, továbbá ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet; koordinálja és ellenőrzi az októberi statisztika elkészítésének munkálatait. Az általános igazgatóhelyettes feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. szakmai igazgatóhelyettes: - felelős a hatáskörébe utalt szakmai elméleti és gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési feladataiért; - együttműködik a gyakorlati oktatásvezetővel a gyakorlati oktatás megszervezésében; - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánításaival segíti a vezetés munkáját; - részt vesz az iskola munkatervének elkészítésében; - figyelemmel kíséri, koordinálja a szakmai munkaközösségek munkáját; - összefogja és irányítja a szakképző évfolyamok osztályfőnökei nevelő munkáját; - az intézmény munkatervében programozott időpontok szerint előkészíti a szülői értekezleteket, tanári fogadóórákat, gondoskodik azok színvonalas lebonyolításáról, mindezeket egyeztetve az osztályfőnökökkel; - figyelemmel kíséri az iskola szakképző évfolyamos tanulóinak fegyelmi helyzetét, gondoskodik a fegyelmi eljárások jogszerű lebonyolításáról; - elkészíti a szakmai munkaközösségek tantárgyfelosztását; - megtervezi és irányítja a szakmai képzés tárgyi feltételeinek megrendelését és beszerzését; - figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a szakmai tankönyvek rendelését; - a különböző szakmacsoportokon belül tartsa fontos feladatának a tehetséggondozó szakkörök megszervezését, az OSZTV és SZKT

16 versenyekre történő felkészítést, nem feledkezve meg a felzárkóztató foglalkozások beindításáról; - megszervezi a szakmai vizsgákat; - figyelemmel kíséri a szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályokat, illetve jogszabályváltozásokat; - kölcsönös megállapodás alapján szerződéseket készít a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel; - figyelembe veszi a gazdasági kamarák szakképzéssel kapcsolatos felügyeleti, vizsgáztatási és szerződéskötési jogosítványait; - szakmai kapcsolatot tart fenn az iskola profiljába eső szakképzési intézményekkel, különös tekintettel a felsőfokú intézményekkel, tudományos szakmai szervezetekkel, a szakképzés számára is fontos gazdasági szervezetekkel; - megteremti a hatékony pályaválasztási munka feltételeit; - elősegíti a tanulók és gazdálkodó szervezetek között létrejövő tanulói szerződések kötését. Segíti az azzal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; - szükség esetén kezdeményezi a házirend módosítását; - figyelemmel kíséri a megyei, illetve az országosan meghirdetett továbbképzések tematikáját, biztosítva azt, hogy azokon a kollégák részt vehessenek; - az irányítása alá tartozó tanárok távolmaradását (továbbtanulással összefüggő, gyermek után járó pótszabadság) engedélyezi; a helyettesítési rendet a munkaközösség vezető javaslatára elrendeli; - ellenőrzi a bizonyítvány másodlatok szabályszerű kiállítását; - elkészíti beosztottjai munkaköri leírását; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására. Felnőttképzési vezetői feladatok: - éves jelentések előkészítése; - felnőttképzési tervek előkészítése; - FAT jogszabályainak nyomon követése; - FMM pályázatok figyelemmel kísérése. Az szakmai igazgatóhelyettes feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. gazdasági vezető: - vezető beosztású közalkalmazott, az iskola igazgatójának gazdasági helyettese, feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el; - gazdasági ügyekben az igazgató megbízásából az intézet képviselője. Felelős: - a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért;

17 - a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért; - a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért; - a munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáért; - a térítési díjak, tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és többletfizetések visszatérítéséért; - az intézmény eredményes működéséhez szükséges gazdálkodási feltételek biztosításáért; - a tankönyvtámogatás és az önkormányzat által biztosított szociális segélykeret technikai lebonyolításáért; - ellenjegyzési jogkört gyakorol a költségvetési kifizetésekre. Gondoskodik: - a kifizetések időben történő teljesítéséről; - az iskola tulajdonában, kezelésében lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáról, üzemképes állapotának biztosításáról; - az álló- és forgóeszközök karbantartásának javításáról; - a selejtezési eljárás betartásáról; - a leltárfelelősök kijelöléséről; - az iskola rendjéről, tisztaságáról; - gondoskodik arról, hogy az iskola gazdálkodása a jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék; - felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, a pénztári kifizetéseket, az iskola tulajdonát képző valamennyi vagyontárgy kezelését, leltározását; - részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolaszintű döntések és stratégiák kialakításában; - elkészíti a gazdasági osztály ügyrendjét, illetve annak estleges módosítását; - összeállítja az épületek, berendezések távlati és következő évi felújítási tervét, biztosítva annak pénzügyi fedezetét; - irányítása alá tartozó dolgozók távolmaradását engedélyezi; - javaslatot tesz a gazdasági csoportban dolgozókat érintő közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, jutalmazására, felelősségre vonására, illetmények és egyéb juttatások megállapítására; - elkészíti beosztottjai munkaköri leírásait; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására. A gazdasági vezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. Kollégium vezető: - szervezi, irányítja, ellenőrzi a kollégiumi oktató nevelő munkáját; - irányítja a kollégiumi nevelőtestületet, egyezteti a nevelőtanárok feladatmegosztását; - elkészíti a kollégium tanévre szóló munkatervét;

18 - egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban dolgozó pedagógusok, a nevelő oktató munkát segítő és más alkalmazottak kinevezésével kapcsolatos döntéseknél; - felel a kollégium rendjéért és művelődéséért, az étkeztetésért; - segíti a diákönkormányzat munkáját, biztosítja annak működési feltételeit; - a gazdasági vezetővel koordinálva irányítja a kollégiumi gondnoki feladatokat ellátó ügyintéző munkáját; - gondoskodik a kollégiumi tanügy-igazgatási adminisztráció pontosságáról; - biztosítja a kollégiumi érdeklődési körök működését; - gondoskodik a tanulók egészségügyi vizsgálatáról; - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánításaival segíti a vezetés munkáját; - részt vesz az iskola munkatervében rögzített iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítésében, illetve irányításában; - a kollégiumi nevelőtanárok távolmaradását engedélyezi, gondoskodik a szükséges helyettesítésről; - első fokon dönt azon tanulók ügyében, amelyet a Működési Szabályzat és egyéb jogszabályok hatáskörébe tartoznak; - elkészíti beosztottjai munkaköri leírásait; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; - figyelemmel kíséri a jogszabály változásokat; - elkészíti a kollégiumi nevelők munkabeosztását. A kollégiumvezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. gyakorlati oktatásvezető: - ellenőrzi a gazdálkodó szervezeteknél működő egyedi képzőhelyeket; - szorgalmazza az iskolával együttműködő gazdálkodó szervezeteknél azt, hogy a szakképzési hozzájárulásával közvetlenül támogassák a képzést; - részt vesz a beiskolázással kapcsolatos szervező tevékenységben; - figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat; - szervezi, irányítja a tanműhely és építőipari gyakorlati helyek oktató-nevelő munkáját a szakképző évfolyamokon; - megszervezi és lebonyolítja a szakmai gyakorlati vizsgákat, egyeztet az elméleti vizsgákat szervező igazgatóhelyettessel; - felelős a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartásáért; - figyelemmel kíséri a hatáskörébe utalt szakoktatók, műszaki dolgozók munkáját, gondoskodik szakmai fejlődésükről; - összeállítja a tanév szakmai kirándulásainak tervét és az összefüggő szakmai gyakorlat tervét; - munkatársai közreműködésével gondoskodik a tanműhelyi munkákhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről, azok tárolásáról, a raktári kiadás forgalmi rendjéről, utalványozza a gyakorlati munkavégzéshez szükséges anyagokat;

19 - az igazgatóval együttműködve irányítja és ellenőrzi a műszaki vezető munkáját; - tanári teendőit az általános elvárásoknak megfelelően látja el; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására. A gyakorlati oktatásvezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. 2.4. Az iskola kibővített vezetősége az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A kibővített vezetőség tagjai: az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke. Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján negyedévenként tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívhatók a diákönkormányzatok vezetői, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői, a szülői munkaközösség iskolaszintű képviselője, az ifjúságvédelmi felelős és a személyzeti előadó. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskola kibővített vezetőségének megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 2.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A fenntartó által engedélyezett létszámot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3. A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az igazgatót akadályoztatása esetén -az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével-, teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. 3.1. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése A szorgalmi időben az intézeti dolgozók távolmaradása a jogszabályi kereteken belül lehetséges.

20 A továbbtanulással összefüggő távolmaradást tanárok, szakoktatók esetében az illetékes igazgatóhelyettes, kollégiumi nevelő esetében a kollégiumvezető engedélyezi. Ugyancsak az illetékes igazgatóhelyetteseknek kell bejelenteni a gyermek után járó fizetett szabadság igénybevételét is. A betegség miatti távolmaradást a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell bejelenteni. Minden olyan esetben, amikor a távolmaradás előzetes engedélyhez kötött, a pedagógus köteles a helyettesítéssel összefüggő teendőket a helyettesítővel megbeszélni, és ennek tényét a helyettesítési naplóba aláírással igazoltatni. A távolmaradás engedélyezése csak ez után történhet. Előre nem látható események miatt felmerülő helyettesítésről tanárok esetében a szakmai munkaközösség-vezető, szakoktatók esetében a gyakorlati oktatásvezető, kollégiumi nevelők esetében a kollégiumvezető, egyéb dolgozók esetében a közvetlen munkahelyi vezető gondoskodik. Elméleti órák helyettesítése esetén a helyettesítési rendet a munkaközösség-vezető javaslatára az igazgatóhelyettes engedélyezi/rendeli el, és igazolja annak megtartását. 4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI 4.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, elsősorban a Munka Törvénykönyve (Mt), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt), a közoktatási törvény (Kt), illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Az iskolai alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 4.3. A nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók.

21 A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az iskolavezetőségi tagok megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestületi véleményt a tantárgyfelosztás esetében a szakmai munkaközösségek gyakorolják. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb (Kt.) jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület az osztályban tanító pedagógusokból álló testületre ruházza át: az osztályozó vizsgára bocsátás döntési jogát, ha a - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása - az intézmény középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, - a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja. a tanulók év végi osztályzatának megállapítását, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától. az osztályozó vizsga letételének döntési jogát abban az esetben, ha a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégzett tanuló tanulmányait középiskolában kívánja folytatni. a tanulmányok alatti vizsga részeinek írásbeli, szóbeli vagy mindkettő megállapítását. a tanulmányok alatti vizsga halasztásának döntési jogát. A nevelőtestület a fegyelmi bizottságra ruházza át a tanulók esetében hozott fegyelmi döntéseket.

22 Az iskola nevelőtestülete a közoktatási törvény 57.. (4). bekezdésében biztosított jogköréből átruházza a szakmai munkaközösségekre az alábbi feladatokat: Véleményezési jogköréből a pedagógusok továbbképzésének tervezetét, a tantárgyfelosztás tervezetének elkészítését és módosítását, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztását, a pedagógus álláshelyek pályázati kiírását, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módját, a tankönyvrendelés elkészítésének feladatait, a tantárgyi követelményrendszer kidolgozását, az iskolai szakmai, tantárgyi tanulmányi versenyek megszervezését. Javaslattevő jogköréből: a tanórán kívüli foglalkozások megválasztását, a tanulók osztályba sorolását, a felzárkóztatási, tehetséggondozási (szakköri, tanulmányi versenyek) foglalkoztatását. A szakmai munkaközösségek részletesebb értékeléssel félévenként adnak tájékoztatást a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat (munkacsoportokat) hozza létre: (1.) a minőségfejlesztési tevékenységet irányító bizottság, (2.) fegyelmi bizottság a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, egy alkalommal nevelési értekezlet, félévi elemző értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri, illetve, ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. A nevelőtestület tagjai szavazati, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek az értekezleteken.

23 A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv egy példánya az iskola irattárában kerül elhelyezésre, egy példányt szükség szerint meg kell küldeni a fenntartónak. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább több mint fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ezekről az értekezletekről nem kötelező jegyzőkönyvet készíteni. Ilyen értekezlet lehet: vezetőségi értekezlet, az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, szakközépiskolai vagy szakiskolai tagozaton tanító pedagógusok értekezlete, munkaközösségi értekezletek, szülői értekezletek, (összevont évfolyami v. osztályértekezletek) fogadóórák. egy-egy feladat előkészítésére, rendezvény megszervezésére alakult közösség értekezlete, szakoktatói értekezlet, kollégiumi nevelők értekezlete. Az értekezletek időpontját, témáját az iskola helyi munkaterve és a havi eseménynaptár tartalmazza. Az iskola igazgatója megbízásával összefüggő alkalmazotti közösségi vélemény kialakítására az alkalmazotti értekezlet jogosult. Az ezzel kapcsolatos előírásokat a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 12-14. -ai tartalmazzák.

24 4.3.1. A pedagógusok szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek a magasabb (Kt) jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Szakmai és módszertani kérdésekben közreműködnek a kibővített iskolavezetőséggel. Részt vesznek az oktató nevelő-munka tervezésében. A munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösségvezető irányítja. A munkaközösség-vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára tanévenként az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A kibővített iskolavezetőségi ülések után kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: 1. középfokú oktatás osztályfőnöki, 2. szakképző évfolyamos osztályfőnöki, 3. humán, 4. reál, 5. idegen nyelvi, 6. informatika, 7. testnevelés, 8. gépészeti, 9. épületgépészeti, 10. építészeti, 11. kollégiumi munkaközösség. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése, a közösségi tagok, a szakmai elmélet, szakmai gyakorlat pedagógiai-módszertani munkájának összehangolása, egységes követelményrendszer kidolgozása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének szervezése, segítségnyújtása a nevelők önképzéséhez, a tanulmányok alatti belső vizsgák -záróvizsgák, osztályozóvizsgák- tételsorainak összeállítása, értékelése, javaslatot tesznek az iskolai tantárgyfelosztás elkészítéséhez, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok - szertárak, szaktantermek, műhelytermek szemléltetőeszköz-rendszerénekfejlesztésére, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,

25 javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, ellenőrzik az adott tantárgy, szakma oktatásának eredményességét és javaslatot tesznek továbbfejlesztésére, javaslatot tesznek: - taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, - a központi alternatív programok helyi alkalmazására, - az emelt szintű és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira, - a tanulók osztályba, csoportba sorolására, a munkaközösség-vezetők irányításával tanévenként legalább három értekezletet tartanak. 4.3.2. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4.4. A szülők közösségei Az iskolában a szülők a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget működtetnek, amely az iskola közösségének szerves részeként segíti az iskolai és családi nevelés összehangolását. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői munkaközösség működési rendjét saját maga állapítja meg. Megválasztja saját tisztségviselőit. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. A választmány munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskola szülői szervezetének választmányi tagja az igazgató és az általa megbízott tanár is. A választmány élén az elnök áll, aki a választmány képviseletében az igazgató által kijelölt személlyel közvetlen kapcsolatot tart. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezet választmánya részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.