2010. VI. évfolyam 6. szám, június Havonta megjelenő ingyenes programmagazin ISSN 2066-6349 a Sebő-együttes CSÍKSZEREDA 2010. június 9., szerda /19 00 óra Csíki Játékszín nagyterme előadása
2010-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 Három lapszám: 600 20% 480 Hat lapszám: 1200 30% 840 Belső borító Egy lapszám: 130 Három lapszám: 390 20% 312 Hat lapszám: 780 30% 546 1 belső oldal Egy lapszám: 80 Három lapszám: 240 20% 192 Hat lapszám: 480 30% 336 ½ belső oldal Egy lapszám: 50 Három lapszám: 150 20% 120 Hat lapszám: 300 30% 210
BEKÖSZÖNTŐ tartalom Kedves Olvasó! Ha június, akkor itt a nyár, amit mi sem bizonyít jobban, mint a június 21-én beköszönő nyári napéjegyenlőség, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nem veszik észre. A június a szünidő, a pihenő szabadságok kezdetének is az időszaka. Csíkszereda kulturális és szabadidős eseménynaptárának igen gazdag, eseményteljes hónapja következik. A Csíki Székely Múzeumban továbbra is megtekinthető a Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik Remekművek a 19. századi magyar festészetből című nagyszabású kiállítás. Kiadványunk e havi számában a kiállítást kísérő múzeumpedagógiai tevékenységről is tájékoztatást nyújtunk. A Csíki Játékszín ünnepélyes évadzáró gálaműsorára június 19-én kerül sor. A színházkedvelő közönség, mint azt már megszokhatta, és kíváncsian várhatja az ilyenkor átadásra kerülő színházi évad nívódíjait, a közönségszavazatok eredményeit, a Hunyadi László-emlékplakettet és a Kulissza-gyűrű színész-, illetve színpad-kiszolgáló személyzet nyerteseinek díjazását, amelyet ebben az évadban június 18-án a sajtó jelenlétében tervez átadni az intézmény vezetősége. Folytatódik a Cry for Help Alapítvány által szervezett Boldogság sziget előadás-sorozat, júniusban Dr. Túry Ferenc és Dr. Németh Attila előadásait láthatják az érdeklődők. Kiadványunk kiemelten ajánlja figyelmükbe Ardai Ildikó budapesti textilművész Festékes című kiállítását, valamint az Árdeli szép tánc, a Sebő-együttes és Kovács András Ferenc közös előadását tekinthetik meg a Csíki Játékszín nagytermében június 9-én. Kellemes kikapcsolódást, tartalmas időtöltést kívánunk városunk minden polgára számára. Mihály Réka PROGRAMON JÚNIUS CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Remekművek a 19. századi magyar festészetből / 4 Múzeumok éjszakája / 7 CSÍKI JÁTÉKSZÍN Heltai Jenő: NAFTALIN bohózat / 8 Évad végi gondolatok Parászka Miklós igazgató, művészeti vezetőtől / 10 Júniusi játékrend / 12 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Festékes Ardai Ildikó textilművész kiállítása / 14 Árdeli szép tánc a Sebő-együttes és Kovács András Ferenc előadása / 18 Boldogság sziget előadás / 20 Wine-Tour Borszomszédoló Nemzetközi Borfesztivál / 23 Második Mini Jazzfesztivál Csíkszereda / 24 KÁJONI JÁNOS MEGYEI KÖNYVTÁR AJÁNLÓJA / 26 SPORTNAPTÁR / 27 KÖNYVKOSÁR A Corvina Könyvesház ajánlója / 29 A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 31 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 32 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 33 CSÍK-INFO-SAROK / 34 szereda.origo Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 4000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 371 464 E-mail: origo@szereda.ro; www.szereda.ro A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, György Piroska, Ferenczy Krisztina, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Gazdasági ügyintéző: Főcze Mária Franciska Lapterv, nyomdai előkészítés: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, www.gutenberg-art.ro Nyomda: Alutus Rt. 3
CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, +40 266 372 024, www.csikimuzeum.ro Barabás, Munkácsy, Szinyei és kortársaik REMEKMŰVEK A 19. SZÁZADI MAGYAR FESTÉSZETBŐL 2010. május 1. július 25. / Csíki Székely Múzeum A Csíki Székely Múzeum folytatja nagykiállításainak sorozatát ezúttal visszatér egy közkedvelt témához: a magyar festészethez. A magyar nemzeti festészet a hosszú 19. században bontakozik ki a maga teljességében, és ekkor válik az európai művészet szerves részévé. Erről az időszakról, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus által meghatározott 19. századi festészetről nyújt átfogó képet a kiállítás. A magyar portré-, táj- és történelmi festészet kiemelkedő egyéniségeinek emblematikus munkáit kronológiai sorrendben, tematikus blokkok keretében mutatják be. Olyan festőóriások alkotásai érkeztek Csíkszeredába, mint Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula. A kiállítás megrendezésében nagy szerepet játszott a Csíki Székely Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) hagyományosan jó szakmai kapcsolata, hiszen a kiállítási anyag java részét, ötven műtárgyat a budapesti intézmény gyűjteményéből válogatták ki. A reprezentatív válogatást tovább gazdagítja a Budapesti Történeti Múzeumtól (BTM) kölcsönzött tizenkét festmény. Az európai színvonalú kiállítást Bakó Zsuzsa, az MNG festészeti osztályának vezetője, valamint Basics Beatrix, a BTM főigazgató-helyettese rendezte. G. Dávid Biborka Fotók: Nagy Gyöngyvér 4
CSíKI SZÉKelY MÚZeUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, +40 266 372 024, www.csikimuzeum.ro MÚZeUMPedaGóGIaI FoGlalKoZÁS a kiállításon a gyerekek az aktuális témához kapcsolódóan játékos formában, beszélgetés közben ismerkednek a műtárgyakkal. a műhelymunka során különböző anyagokkal és technikákkal alkotnak, illetve drámajátékkal dolgozzák fel aznapi élményeiket. a hétvégi foglalkozások sorozata minden vasárnap más-más festő munkáival ismerteti meg a gyermekeket. Összesen tizenkét alkalommal tartunk hétvégi foglalkozást, vasárnaponként 10.00 és 15.00 óra között. egy tevékenység időtartama 50 perc. a foglalkozások egész órákban indulnak, órarend: 10.00 10.50, 11.00 11.50, 12.00 12.50, 13.00 13.50, 14.00 14.50. egy vasárnap egy foglalkozás ismétlődik öt alkalommal. a belépőjegyet váltott gyermekek, diákok és kísérőik számára a foglalkozások ingyenesek. a foglalkozások közötti 10 perces szünetekre a foglalkozás helyszínét kérjük szabaddá tenni. Csoportos látogatás esetén a 14 év alatti gyerekeket hétköznapokon 9.00 és 18.00 óra között várjuk az időszakos kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásra, melyet a tárlatvezetés helyett ajánlunk (díja szintén 30 lej, akárcsak a tárlatvezetésé). a foglalkozás időtartama 60 perc. a foglalkozásra kérjük előzetesen jelentkezzenek be a csoportok a múzeum titkárságán, a 0266 372 024-es telefonon vagy az info@csikimuzeum.ro e-mail címen. Június 6. Hallgass, fiam atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását! Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor nagy lesz száma élted éveinek. (Szent István Intelmei Imre herceghez ) foglalkozás benczúr Gyula művei alapján; Június 13. Siralmas most a helyzet Magyarországon / Isten irgalmazzon a szegényeknek, akiket kiperzseltek / összevissza menekülnek / szerte az országban / azt sem tudják, hova / sok asszony és gyerek / sírnak és jajgatnak szívettépőn / És olyan sok a gyilkolás és rablás / mert mindenki ezt teszi, aki teheti / a magyarok / úgy mint a törökök / üldöznek mindenkit / Nekem is elvették a lovamat / kabátomat és fegyveremet, csak az ingemet hagyták meg... (osztrák szemtanú beszámolója a mohácsi csatáról) foglalkozás Székely bertalan művei alapján; Június 20. Hat ember, hat szín foglalkozás Szinyei Merse Pál művei alapján Június 27. Csapjunk a lovak közé! - foglalkozás lotz Károly művei alapján; Július 4. Nincs nevem, szolgáló vagyok, csak egy vödör vízért küldtek, s még ez a festő is itt lábatlankodik foglalkozás Munkácsy Mihály művei alapján; Július 11. Hány féle színe van a hónak? Photoshop nélkül mesterfokon. foglalkozás Mednyánszky lászló művei alapján; Július 14. Kitennéd-e a desktopodra? foglalkozás a kiállításon látható tájképek alapján; Július 25. Játékszalon játékok, vetélkedők a kiállítás egészéhez kapcsolódóan. Kádár Kincső, múzeumpedagógus 6
CSíKI SZÉKelY MÚZeUM Csíkszereda, Vár tér 2. sz., tel./fax: +40 266 311 727, +40 266 372 024, www.csikimuzeum.ro MÚZeUMoK ÉJSZaKÁJa a CSíKI SZÉKelY MÚZeUMbaN 2010. június 19. / szombat / 9.00 24.00 Különleges programmal várja látogatóit a Csíki Székely Múzeum június 19-én, szombaton. Szent Iván éjszakája évszázadok óta a nyári napforduló ünnepe, ekkor zajlik európa-szerte a Múzeumok Éjszakája rendezvény. Csatlakozva a nemzetközi rendezvényhez, a csíkszeredai múzeum éjszakai nyitva tartással és egész napos programmal készül a kultúra iránt érdeklődő közönség szórakoztatására. a rendezvény célja, hogy minél több látogató térjen be ezen a napon a múzeumba és ezzel népszerűsítse az egész évi múzeumi tevékenységet is. ezen a napon nemcsak az állandó és az időszaki kiállításokat tekinthetik meg kedvezményesen az érdeklődők, hanem a kulisszák mögé, vagyis a gyűjteményraktárakba is betekinthetnek szakemberek kalauzolásával, továbbá gyerekfoglalkozás, múzeumpedagógia, tárlatvezetés is segíti a közelebb kerülést az egyes műalkotásokhoz. a programot bábszínházi előadás és koncert is színesíti. 7
CSíKI JÁtÉKSZíN Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro Heltai Jenő: NaFtalIN bohózat Szakolczayék a hűvösvölgyi nyaralójukban tartózkodnak. Pesti lakásuk üresen áll, kivéve szerdán, amikor terka rendszeresen bejön a városba elsőrangú flörtöt űzni szeretőjével, laboda Péterrel. a mostani szerda azonban csütörtököt mond, mivel Szakolczay két hónapra nyaralni viszi feleségét európába. terkának nincs ideje lemondani a szokásos randevút, férje betoppan, labodát a szekrénybe rejti. Hogy mi lesz a szekrénybezárt szerető sorsa? lehetséges-e, hogy mire legközelebb kinyitják a szekrényt, a bódító naftalinszagból egy lány lépjen elő? az üresen hagyott lakásban pezseg az élet. Szereposztás: dr. Szakolczay bálint: LŐRINCZ ANDRÁS-ERNŐ terka, a felesége: DÁLNOKY CSILLA laboda Péter: VERESS ALBERT dr. Csapláros Károly: FÜLÖP ZOLTÁN Manci, a felesége: SZABÓ ENIKŐ Kabóczáné: RÁDULY BEÁTA Ilka: FEKETE BERNADETTA Milka: MÁRTON NOÉMI ESZTER Patkány etus: BENEDEK ÁGNES Házmester: KOZMA ATTILA Kapronczay: VARGA SÁNDOR olcsvay: GIACOMELLO ROBERTO ügyelő: VASS KATALIN Súgó: DÓSA ERZSÉBET díszlet-jelmeztervező: KELEMEN KATA dramaturg: BUDAHÁZI ATTILA rendező: PARÁSZKA MIKLÓS budaházi attila, dramaturg CSÍKSZEREDA Brassói út 67. szám, tel.: 0266 315 288, mobil: 0752 240 337 SEPSISZENTGYÖRGY Sugás áruház, IV. emelet, tel.: 0267 316 913, mobil: 0752 240 335 SZÉKELYUDVARHELY Nicolae Bălcescu utca 2. szám, mobil: 0752 240 336 MAROSVÁSÁRHELY Dózsa György utca 177. szám, (a Prodcomplex mellett) mobil: 0752 240 338 8
CSíKI JÁtÉKSZíN Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro ÉVad VÉGI GoNdolatoK Kép: az Imádok férjhez menni című előadásból a Csíki Játékszín a tizenegyedik évadját zárja. a mögöttünk álló évtized szembesítette, összecsiszolta törekvéseinket a gyakorlattal. tudjuk, hogy miből nem szabad engedni, elkötelezettségünk a csíkszeredai közönség iránt töretlen. a minőségre és a változatosságra törekszünk, ez műsorpolitikánk lényege. Hisszük, hogy a különböző életkorú, különböző ízléscsoporthoz tartozó színházi nézők számára meg kell teremteni a választás lehetőségét, miközben előadásainkkal magunkról, a világról, az emberi természetről vallunk. a kultúra befogadásához egyenlő joga van mindenkinek, ezért igyekszünk jegyárainkat alacsonyan tartani, ezért vagyunk mindenütt jelen, ahol vidéken megteremtődnek a szükséges körülmények. tudomásul vesszük, hogy a színház nem kizárólag létfilozófiai műhely, hanem a társadalmi, társasági élet fontos helyszíne, meggyőződéssel valljuk, hogy feladataihoz igenis hozzátartozik a szórakoztatás, a rekreáció biztosítása. Mi történt ebben az évadban? Urs Widmer Nagykutyák című darabjával egykori színészünk, a pályakezdő rendező, Harsányi Zsolt koncepciója szerint jelenünk legfájóbb kérdéseit feszegettük. a jeles román rendező, Victor Ioan Frunză Molnár Ferenc liliom című klasszikus művét vitte színre, egy áramkörbe kapcsolva össze kultúráink színházteremtő energiáit. az újév és a farsang idején szinte kielégíthetetlen érdeklődés fogadta Somerset Maugham Imádok férjhez menni című darabját, az előadásban felcsendülő Nádas Gábor Szenes Iván-dalokat, színészeink jellem- és helyzetábrázoló komédiázását. az év eleje is a műfaji változatosság jegyében alakult. budaházi attila magyar és román népmesei motívumok alapján írt, a halhatatlan herceg című mesedarabja saját rendezésében, mert és tudott a halálról, az elmúlásról szólni gyerekeknek. baczó tünde koreográfus vezetésével mozgásszínházi előadás született Átváltozás címmel, mely érzékenyen és költőien közelít a szerelem témájához. W. Shakespeare örök értékű műve, a Szentivánéji álom, Cári tibor zenéjébe öltözve musicalként került színpadunkra a kolozsvári operarendező, Szabó emese vezetésével. Évadunk utolsó, nyár eleji bemutatója Heltai Jenő Naftalin című bizarr komédiája, igazi nyári darab, hiszen benne minden azért történik, mert nyár van. eddig szokatlan módon kétszer is élnünk kellett a műsorváltoztatás jogával. Szilveszteri produkciónkra Csutka István, Kép: a liliom című előadásból Kép: az Átváltozás című előadásból 10
CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro Kép: a Nagykutyák című előadásból évad végi bemutatónkhoz Józsa Imre nem tudott eljönni Budapestről. Üdvözletüket küldik, és általam kérnek elnézést a csíki közönségtől, mindketten arra való hivatkozással, hogy válságos időben szakmai halál lett volna számukra elmozdulni a fővárosból. Hiányukat a jó darabválasztással, az előadások gondos kidolgozásával igyekeztünk pótolni. Évadunkat vidám évadbúcsúztatóval zárjuk. Két népszerű vígjátékot játszunk egymás után, június 18. és 19-én. Azok számára, akik mindkettőt szívesen megnéznék, kedvezményes áron kínálunk belépőt! Az ünnepélyes évadzáró társulati gyűlésre június 18-án délelőtt kerül sor, ahol a sajtó jelenlétében adjuk át a véget érő színházi évad nívódíjait, tesszük közzé a közönségszavazatok eredményeit, jelentjük be a Hunyadi László-emlékplakett és a Kulissza-gyűrű színész-, illetve színpad-kiszolgáló személyzet nyertesét. Ugyanekkor ismertetjük színházunk tizenkettedik évadának terveit, törekvéseit. Színházunk jeligéje a nyitottság. Nyitottság múlt és jelen, a különböző meggyőződésű idős és fiatal, a néző és az alkotó, a különböző kultúrákat képviselő színpadi művek és színházi szakemberek viszonylatában. Nyitottság minden iránt, ami előre visz, ami az embert szolgálja, ami összekapcsol a nagyvilággal. Egy évad árbefagyasztás után, amivel szolidaritásunkat igyekeztünk kifejezni a gazdasági válság első hullámai által elbizonytalanított nézőink felé, a következő évadban rákényszerülünk a jegy- és bérletárak szolid módosítására. Kérem kedves közönségünket, hogy emiatt ne forduljanak el tőlünk, hogy nyitottságot valló színházunk ajtajának ne kelljen beljebb csukódnia. A 2010/2011-es színházi évadban, ha lehet, még változatosabb műsorkínálattal várjuk majd Önöket. Vonzó címek, rangos vendégművészek, fiatal tehetségek megjelenése, a Csíki Játékszín társulatának szenvedélyes színházteremtő akarása a biztosíték arra, hogy érdemes velünk maradni, sőt azoknak is itt a helye, akik eddig ritkán kerültek a színház bűvkörébe. Parászka Miklós igazgató, művészeti vezető Kép: a Szentivánéji álom című előadásból 11
CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro A CSÍKI JÁTÉKSZÍN JÚNIUSI JÁTÉKRENDJE június 1. / kedd / 18.00 óra NAFTALIN Romeo és Júlia-bérlet és János vitéz bérlet június 2. / szerda / 18.00 óra NAFTALIN Arlechino-bérlet június 3. / csütörtök / 18.00 óra NAFTALIN Csongor és Tünde-bérlet június 4. / péntek / 18.00 óra NAFTALIN Sganarelle-bérlet június 9. / szerda / 19.00 óra ÁRDELI SZÉP TÁNC a Sebő-együttes és Kovács András Ferenc előadása június 10. / csütörtök / 19.00 óra NAFTALIN Antigoné-bérlet június 13. / vasárnap / 19.00 óra NAFTALIN Liliomfi-bérlet június 16. / szerda / 19.00 óra NAFTALIN Don Juan-bérlet június 17. / csütörtök / 19.00 óra NAFTALIN Tiborc-bérlet június 18. / péntek / 19.00 óra NAFTALIN Hamlet-bérlet június 19. / szombat / 19. 00 óra IMÁDOK FÉRJHEZ MENNI ÉVADZÁRÓ ELŐADÁS Fenntartjuk a műsorváltoztatás jogát! Felnőttelőadásainkat hét éven aluli gyerekek nem látogathatják! Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy kamara-előadásainkra, a korlátozott ülőhelyek miatt, kizárólag elővételben árusítunk jegyeket. Az előadás megkezdését követően nem áll módunkban a késve érkezőket beengedni. Megértésüket köszönjük! 12
KrIterIoN GalÉrIa Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 4. sz. FeStÉKeS ardai Ildikó budapesti textilművészt kérdeztük a csíkszeredai kiállítása kapcsán 2010. június 8. / kedd / 17.00 óra / Kriterion Galéria a másik, háznál fellelhető legrégebbi darabot Kászonban találtam, egy vízfolyásos mintát. a többi archaikus darabot Szentimrei Judit kalauzolásával, templomokban láttam Csíkban. Nagy szerencsém volt, hogy megmutatták a Csíki Székely Múzeum gyűjteményét. Mi volt a célja a székely festékes felgyűjtésével? a gyűjtéssel a célom: a székely festékes szőnyeg felújítása és bevezetése sorozatgyártásra írják rólam a lexikonban. ehhez fontos volt a lényeg megértése, mert alázattal kellett hozzányúlni a minták, a méret- és színváltozatainak elkészítéséhez, ami a szőnyeg elterjedéséhez, használhatóvá tételéhez szükséges volt. Nagy segítségemre volt az erdélyi tanulmányút, ahol a szövéstechnika elsajátítása, a látott példák, beszélgetések a szövőkkel és a környezet együtt adta, hogy hamar elsajátítsam a titkot. ezután Szentimrei Judit könyve segítségével pontosítottam a tapasztaltakat. Hazatérve elkezdtem egy az egyben leszőni az eredeti mintákat. a szövéshez szükséges rajzok készítésénél, azok egy ősi kézműves mesterség múltját kutatta a 70-es években Székelyföldön. Mit talált akkor Székelyföldön? diplomázás után határoztam el, hogy a hagyomány folyamatába illeszkedve próbálok meg valami eredetit művelni. az 1970-es évek elején a székely festékes szőnyegek tanulmányozása ilyen lehetőségnek bizonyult. a magyar népművészet más területén nincs annyi, az emberiséggel közös díszítő kincs, mint éppen ezekben az erdélyi gyapjúszőttesekben. a székely festékes a hasonlóságban is különleges és egyéni, jellemző a helyszínre és közösségre, amelyben létrejött. egy időben indultam a népzenei mozgalommal, helyszíni gyűjtést végeztem Csíkban, Kászonban és Gyimesben. eredeti darabokat kerestem. Házaknál keveset találtam, mert a textil használatban tönkremegy. Szövésgyakorlatot folytattam Csíkpálfalván Sántha Kálmánné Juliska néninél, akinek volt egy szép, régi csillagos asztalfedél festékese, de ő is már a szövetkezet által befolyásolt léptékben és színekkel szőtt. 14
KrIterIoN GalÉrIa Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 4. sz. újra és újra átdolgozásánál egyre közelebb kerültem a motívumrendszer és a szövéstechnika összefüggéseinek megértéséhez. ezután indítottam el több tervsorozat kivitelezését vidéki kézi szövő szövetkezeteknél. a falusi asszonyok örömmel hasznosították örökölt tudásukat, és biztosították volna egy magyar áru nagyvonalú kereskedelmének hátterét. Sajnos, az idő nem kedvezett, a vezetés ízlése és tudatlansága zsákutcába terelte ezt a korszerű vállalkozást. az elmúlt években, évtizedekben a sok embernek megélhetést adó, nemes hagyományokat folytató háziipari szövetkezetek szétoszlottak. Gondolom, azóta többször visszalátogatott gyűjtéseinek helyszíneire. Milyennek tapasztalja, látja most a székelyföldi festékest itt szülőhazájában? Gyűjtéseimnek helyszíneire 2005-ben látogattam vissza, amikor meghívtak Csíkszeredába, a romániai Magyar Népművészeti Szövetség megalakulásának X. évfordulójára szervezett ünnepségre. ott vetítettem azt a filmet, ami az előző kérdésre adott válaszomat részletezi, és egy budapesti kiállításomon készült. ez a film a Hagyományok Háza című tévéműsorhoz készült, Sebő Ferenc szerkesztésében, amely a jelenlegi sorozat-kiállításaimnak is kísérő műsora. a filmet dénes Zoltán rendező-operatőr készítette és ebben beszél munkámról: andrásfalvy bertalan, borbély Jolán, beszprémy Katalin és Sebő Ferenc. 2005-ben a Csíki Székely Múzeum néprajzi kiállítását Farkas Irén néprajzos muzeológussal néztem végig. a jelenkori népművészet festékeseit látva jutott eszünkbe, hogy be kellene mutatni szőnyegeimet a székelyföldi múzeumokban, hogy felébresszük a székely festékes témában ott még meglévő ismeretet és szaktudást. Jelenleg házaknál kevesen szövik a szőnyeget, jó lenne ismét használni saját hagyományunkat, ahogy a táncházban használják a fiatalok szórakozásra a régi zenéket és táncokat. a hagyomány és korszerűség kérdése az talán aktuálisabb, most mint valaha... Hogyan lehet, lehet-e hozzányúlni úgy a néphagyományhoz festékeshez, hogy a mindenkori lakáskultúrában hitelesen képviselni lehessen? Hagyományőrzéshez hit kell, történeti anyaghoz viszont csak aktívan érdemes hozzányúlni. a népművészetnek 15
KrIterIoN GalÉrIa Csíkszereda, Petőfi Sándor u. 4. sz. mindenütt a világon leglényegesebb vonása, hogy a minta, a technika, a stílus és az életforma nem választható el egymástól. a folklórnak csak a kultúra szerves értelmezésével van értelme. Kezdetben sokat másoltam, csak ezen keresztül érezhettem meg azt az értéket, amit a több száz évvel ezelőtt beleszőtt motívumok közvetítettek. ezután mertem kísérletezni, más színekkel, más formákkal míg abból is szerves egész alakult ki. a feladat az, hogy megtaláljuk, hogyan lehet hozzányúlni a hagyományhoz úgy, hogy azt a mai lakáskultúrában hitelesen képviselni lehessen: őrizze a régit és korszerű legyen. Még ma is szíven újraszövök egy-egy eredeti mintát, ami annyira szép, hogy nem tudok jobbat kitalálni. a formát, a felépítményt. Nincs játék rend nélkül. ezért állíthatom ki együtt az újraszőtt székely festékes szőnyegekkel új gondolatokra készült sorozataimat. Kérdezett: Mihály réka amit látni fogunk a Kriterion Házban az ardai Ildikó festékes / szőttes kultúrája, vagy a 70-es évek székelyföldi festékeseinek néhány példája? Közel negyvenéves tapasztalatomra építve a téma személyes változatait készítem ma is. a sok másolat után szétbontottam a motívumokat, ezáltal úgy távolodtam el tőle, hogy közben felelevenedett a szőnyeg múltja. Kilimjeim a mintaképzés logikai rendjének feltámasztásával készülnek, bár nem komputerizált! a tradicionális népművészet anyagi és formai összefüggéseiből levont tanulság, hogy ezekben a tárgyakban két pillérre épül minden, és ez a rend és a játék. Vannak szigorú alapok, amelyek a tárgy szerkezetét határozzák meg, és ami ezen túl van, az a játék, amely megteremti 16
A családi költségvetésben üzemanyag spórlást tervez vagy netán parkolási gondjai vannak? Ajánljuk a megoldást: közlekedjen autóbusszal! A város bármelyik pontjára biztonságosan, időben, kényelmesen elszállítjuk. Szállítási diszpécser-szolgálat: 0266 311 322
CSÍKI JÁTÉKSZÍN Csíkszereda, Temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro ÁRDELI SZÉP TÁNC a Sebő-együttes és Kovács András Ferenc közös előadásáról Sebő Ferencet kérdeztük 2010. június 9. / szerda / 19.00 óra / Csíki Játékszín nagyterme / belépőjegy ára: 20 lej Az énekelt vers esetében a szöveg nem csupán egy ugródeszka egy önálló zenemű megszületéséhez, hanem az interpretáció fő célja. A szöveg eljuttatása a hallgatóhoz emelt hangon, ének segítségével történik. Persze ezt is meg kell komponálni. A lírai dialogocitás ősállapotára utalva, amidőn a szövegmondó-éneklő és a hallgató közös kincseként még alakult, formálódott, kézről kézre, szájról szájra járva még gazdagodott, dúsult vagy épp egyszerűsödött is a forma: a vers, mely a műfajelméletek szikár szavai szerint a legfontosabb irodalmi intenzitásnövelő szerkezet. Törekszenek arra, hogy ezen szerepe a versnek érvényesüljön vagy megzenésítve a vers egy új alkotás? A mai nyitott világban már nem olyan egyszerű a visszacsatolások követése. Mi elröpítjük a dalt, aztán ki tudja hol áll meg... Az persze nagy öröm, ha itt-ott találkozunk vele. Csíkszereda visszatérő vendége a Sebő-együttes. Júniusi székelyföldi turnéjuk KAF-repertoárból áll. Miért épp Kovács András Ferenc verseket választottak? Tekintve, hogy a költővel fognak színpadra lépni, miben lesz más előadásuk, mint az eddig ismert Sebő-együttes koncertek? Nemrégiben készítettünk a Magyar Rádióban egy színészekkel közös műsort KAF verseiből. A felkérést Zoltán Gábor szerkesztőtől kaptuk. A műsorhoz válogatott versek között nagyon sok énekelhető, tiszta formájút találtam, ezeket nagy örömmel tettem énekelhetővé, és az együttessel azóta is műsoron tartjuk, nagy sikerrel játsszuk koncertjeinken. Az külön öröm számunkra, hogy a költővel léphetünk egy színpadra, s így lehetővé válik a személyes megismerkedés is. Lehet különbséget tenni az énekelt vers és a megzenésített vers között? Hogyan lesz a versből ének? Ez látszólag ál-probléma, azt is mondhatnám, hogy megfogalmazás kérdése, de a megzenésítés fogalma Schubert számára már le van foglalva, azt hiszem. Én szívesebben használom az énekelt vers történetileg is létező műfajfogalmát, mert pontosabban fejezi ki a lényeget. Különösen klasszikus költőink verseit zenésítették meg. Hogyan / milyen szempontok szerint válogat az irodalom nagyjai között? Melyek azok a versek, amelyek könnyen, könnyebben dolgozhatóak fel? A tiszta formájúak. Igazából nem is a költőnek kell klaszszikusnak lenni, hanem a formának ahhoz, hogy használni tudjuk. Az énekelhetőség nagyon szigorú kritériumok betartását jelenti, ezért csak elég szűk körből válogathatunk. A verset a szövegtestbe zárt gondolatot, a szövegmondó és hallgató együttléte, találkozása szabadíthatja ki igazán. Arra az állapotra és korra, amelyben a versmondó számára fontos volt a hallgató reakciója: a befogadás vagy az elutasítás. Milyen tapasztalata van, könnyebben befogadható a vers ma a vers ha énekelve van? Verse válogatja. Nem lehet minden szembejövő verset megzenésíteni. Az irodalom annyi szép szemnek szánt formát fejlesztett ki az utóbbi évszázadok alatt, hogy azokat nem lenne üdvös megbabrálni. De mivel az énekvers formák is használatban vannak még sok esetben, ha némán is, ezeket énekkel messzebb lehet röpíteni. Ez a tapasztalat. Kérdezett: Mihály Réka 18
CSíKI JÁtÉKSZíN Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro a CSíKSZeredaI boldogság SZIGet előadás-sorozat ÚJabb MeGHíVottJaI: dr. túry Ferenc és dr. Németh attila 2010. június 23. / szerda / 19.00 óra / Csíki Játékszín / belépőjegy ára: 20 lej Mint arról a szereda.origo értesítette már Önöket, dr. Veress albert pszichiáter és a Cry For Help alapítvány szervezésében új ismeretterjesztő sorozat helyszíne városunk. Míg májusban a boldogság sziget előadás-sorozat vendége dr. bagdy emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor volt, addig júniusban dr. túry Ferenc és dr. Németh attila pszichiáter-pszichoterapeutákkal találkozhatnak. Mindenképpen felhívnánk tehát a nagyérdemű figyelmét a soron következő két előadásra: dr. túry Ferenc: Civilizáció, evés és emberi test és dr. Németh attila: Minden másképp van: a Karinthy család pszichiáter szemmel. Ön szerint a sajátos kultúránk, életrendünk és akár étrendünk miatt védettséget élvezünk a nyugaton már régóta hódító fogyástúlzásos barbie baba-effektus, vagy a kóros testképtudat-módosulások ellen általában? 20 dr. túry Ferenc: Sajnos, nem mintha Magyarország is a nyugati civilizáció országaihoz kezdene hasonlítani a fogyasztói társadalom fokozódó nyomását tekintve. bulimiás társadalomban élünk, a hedonisztikus fogyasztás napi programmá vált. az emberi test is üzleti célpont lett, az alakunk, a tápláltságunk, s már a bőrfelszín is (gondoljunk a tetoválások divatjára). a szépségipar és a fitneszipar hatalmas üzletággá vált. Ha megmaradtunk volna a hagyományaink között, az kétélű dolog lenne: izolálódnánk a globalizálódó európában, másrészt a civilizáció vadhajtásai ellen valamilyen védettséget jelentett volna. ez persze csak feltételes mód, mert a civilizáció hatásai elkerülhetetlenek. az étrendünk is változik, egyre nemzetközibb lesz, a sajátos nemzeti ételek háttérbe szorulnak, nálunk is ugyanúgy lehet pizzát vagy sushit kapni, mint a világ bármelyik nagyobb városában. Megváltozott az étkezés is, ritkán eszünk együtt. régebb elképzelhetetlen volt, hogy a család nem együtt evett. Jól működő családok, kisközösségek, érett személyiségű emberek védhetik ki a negatív civilizációs hatásokat. az alapján, amit erdélyről tud, kérem helyezzen el minket egy lehetséges nyugat-európai viszonyítási elemeket tartalmazó, az evés- és testképzavar rangsorban, majd indokolja meg döntését.
CSíKI JÁtÉKSZíN Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: titkarsag@csikijatekszin.ro, www.csikijatekszin.ro dr. túry Ferenc: ezelőtt húsz évvel kezdtek terjedni Magyarországon az evészavarok, egyre több bulimiás beteggel találkozhattunk. akkor még kevés ilyen betegséggel találkoztunk tőlünk keletebbre. erdélyből sem hallottam evészavarokról. Ma viszont már ott is terjed a nyugati kultúra, megjelentek az evészavarok, ezt felmérések is igazolják. Ha nem is olyan gyakoriak még, mint a nyugati államokban, számuk növekedőben van. ez valószínűleg a nyugati kultúra beáramlásának a következménye, amit westernizációnak hívnak. e tekintetben erdély nagyjából középen lehet. Nem mondhatjuk, hogy elmaradott, de azt sem, hogy teljesen asszimilálta a nyugati értékeket. a klasszikus értelmezés szerint a testkép-torzulás az evészavar valamely formájával társul. axiómaként lehet ezt értelmezni, vagy egy újabb forma szerint az egyén már idegennek, zavarónak, fölöslegesnek, eltávolítandónak tarthatja adott esetben a végtagjait is? dr. túry Ferenc: Ha elégedetlenek vagyunk a testünkkel, akkor tenni próbálunk a hízás ellen. ez aztán evészavarhoz vagy testedzésfüggőséghez vezethet. a testképzavar nagyon gyakran társul tehát evészavarokhoz, de független formái is vannak. Ilyen a testdiszmorfiás zavar, ami a test egyik részének, például az orrnak vagy a fülnek a vélt deformitását jelenti. Igen furcsa az a zavar, amelyet apotemnofíliának hívnak, s az a lényege, hogy a beteg valamelyik ép végtagját nem érzi a sajátjának, ezért mindent megtesz, hogy levágják azt, néha zugsebészek végzik el ezt a műtétet. egy orvos-genetikus már könyvben válaszolt egy kérdésre, mely magába foglalja jó pár költőgéniusz sorsának magyarázatát. tapasztalata alapján, mit válaszolna a pszichiáter a kissé módosított kérdésre: aki alkotó (bármely területen, országban alkosson is) akar lenni, pokolra kell annak menni? dr. Németh attila: Czeizel endre válaszát némiképp módosítva, azt mondanám: Nem kell, de nehezen kerülheti el azaz általában megjárják a poklot (is). a nagy művészek mind túlérzékenyek, emiatt sérülékenyebbek, és mélyebben élik át a veszteségeiket, a kudarcaikat, de éppen emiatt képesek még érzékletesebben ábrázolni a valóságot. azonban a művészi alkotásokhoz nem elég a túlérzékenység, ehhez nélkülözhetetlen a kreativitás, az originális gondolkodás, ábrázolásmód. a kreativitás hiányában a túlérzékenység neurózishoz, szorongásos zavarhoz, depresszióhoz vagy kóros mértékű alkoholizáláshoz vezethet. a kreativitás védőfaktor lehet a pszichés tünetek ellen. bár igaz, hogy sok alkotóművész szenvedett hangulati zavarban, alkoholizmusban, de hangsúlyoznom kell, hogy nem azért lettek betegek, 21