A Duna TV 12-13. heti mûsora Wednesday, 11 March 2009 Immáron harmadik alkalommal állít össze válogatást a Duna Televízió kortárs iráni alkotásokból. Az idei Perzsa mesék ismét varázslatos tájakra repítik a csatorna nézõit. Magyarországi filmpremier is lesz a Duna Televízión a jövõ héten: Stephen Frears többszörösen díjnyertes alkotása, A királynõ, a Diana hercegnõ tragikus halála utáni napok megrendítõ eseményeit eleveníti fel. Tartsanak velünk! PERZSA MESÉK Az iráni filmmûvészetrõl Az iráni filmmûvészetre a nyolcvanas évek közepén figyelt fel a világ. Ez az új hullám több szállal kapcsolódott az ország hagyományaihoz. Az egyik a különösen erõs dokumentarista tradíció volt, hiszen egészen a harmincas évekig kizárólag dokumentumfelvételek és -filmek készültek Iránban. De kapcsolódott az elsõ iráni új hullámhoz is, ami Darius Mehrjui 1969-ben készült A tehén címû munkájával indult, s melynek alkotói a dokumentarizmus mellett beépítették a modern európai mozi, többek között a neorealizmus formai elemeit is. A rendezõk a hétköznapi élethelyzetek realista bemutatását tûzték ki célul, szemben az ország filmgyártását addig uraló tömegfilmekkel. A mások mellett Abbas Kiarostami, Mohsen Makhmalbaf, Jafar Panahi és Majid Majidi nevével azonosítható, az iráni csodának tartott legújabb filmes hullám az 1979-es forradalmat követõen indult útjára, amikor néhány év után enyhült az iszlám kormány kemény moziellenessége. Hogy miben áll az iráni filmek titka? Egy producer, Alireza Shojanoori, aki magyar koprodukcióban készítette Bab' Aziz A sivatag hercege címû filmjét, így fogalmazta meg, amikor a három leghíresebb, számtalan fesztiváldíjat nyert iráni filmesrõl, Abbas Kiarostamiról, Mohsen Makhmalbafról és Jafar Panahiról kérdeztük: Kiarostami varázsa az egyszerûségben rejlik. Õ egy bonyolult elképzelést nagyon egyszerûen, minimalista stílusban valósít meg. Azt hiszem, ezért van az, hogy az emberek bárhol a világon kommunikálni tudnak vele. A Makhmalbaf-filmek titka az a filmes látásmód, az az erõs filmszerûség, ahogy az elképzeléseit kifejezi. Valami olyat tud, ami friss a film nyelvezetében. Panahi titka pedig az, hogy olyan könnyedén helyezi egymás mellé, rakja össze a képeket, ahogy én a szavakat. Miközben keresztülnéz az objektíven, megkezdõdik a csoda. Mindent egybevetve, azt gondolom, hogy az erõnk, a titok abban rejlik, hogy a mi nemzetünknek nagyon széles a képrendszere, és nagyon erõs a vizuális képzeletünk. Az emberek minálunk már egész apró gyermekkorunktól kezdve megtapasztalják a képiséget. Sok olyan versünk van, a legkülönbözõbb költõktõl,
amelyek tele vannak leíró részekkel, a képzelet szárnyalásával. Tehát valószínûleg az erõs képi képzelet és az egyszerûség a filmeseink titka. Folytatva a Duna Televízió hagyományát, immár harmadszor állítottunk össze válogatást kortárs iráni alkotásokból, amely nyilván csak egy szûk ablakot nyithat az ország gazdag filmtermésére. (Iránban évente kb. 70 játékfilm készül, ezek nagy része egyébként vígjáték.) A mostani Perzsa mesék a kevésbé ismert rendezõk munkáiból válogat. A nyitófilm Abbas Rafei lélektani akció-road movie-ja, a Pillangó a szélben, mely után levetítjük a Duna Mozi tavaly Teheránban forgatott összeállítását az iráni filmrõl. Három mû is szól testvérpárokról, akiknek kisgyermek koruk ellenére felnõtt módra kell helyt állniuk a szegénységben: Siroos Hassan-Pour A hazudós pásztor, Saman Salur A csend országa és Mahmood Shoulizadeh Noora címe mûve ez utóbbi a jellegzetes iráni filmtípus, a spirituális mûvek kategóriájába tartozik. Kemény társadalmi dráma a fiatal, tehetséges Asghar Farhadi Csodálatos város címû mûve, amely a bûnrõl, a vallási szabályokról, a szerelemrõl és megbocsájtásról szól. A legidõsebb generációhoz tartozó Dariush Mehrjui nagy közönségsikert aratott A mama vendégei címû filmje vígjáték egy hétköznapi családról, akiknek vendéget kell fogadniuk, miközben nincs pénzük ételre, de a szomszédok segítségével minden jóra fordul, s nem kell szégyenben maradniuk. A Papírrepülõk, Farhad Mehranfar alkotása a modern és a szinte archaikus közösségben élõ emberek találkozását bemutató bájos film. A sorozatban szerepel három családi film, A kismadár éneke (r.: Rahbar Ghanbari ), A kis családfõ (r.: Bahman Ghobadi), A fûzfa és a szél (r.: Mohammad Ali Talebi, forgatókönyvíró: Abbas Kiarostami) és két finom hangulatú, a gyermeklelket bemutató rövidfilm, a Vándormadár (r.: Siroos Hassan-Pour) és a Befejezetlen történet (r.: Reza Majlesi). Március 21.: Pillangó a szélben; Duna Mozi Március 22.: Vándormadár Március 25.: A csend országa; Befejezetlen történet Április 3.: Csodálatos város Április 4.: Bab' Aziz A sivatag hercege Április 5.: A kis családfõ Április 12.: A kismadár éneke
Április 15.:A mama vendégei Április 22.: A hazudós pásztor Április 30.: Noora Május 2.: A fûzfa és a szél Május 6.: Papírrepülõk március 22., vasárnap, 20.00 Premier a Duna Televízión! Európai Filmakadémia A királynõ Angol-francia-olasz játékfilm Rendezte: Stephen Frears Kevés olyan személyiség van a modernkori történelemben, akinek a halála nemcsak egy nemzetet, hanem az egész világot megrendítette. Diana angol hercegnõ élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, melyet a csillogás és a botrány éppúgy jellemzett, mint a mély humánum és karitatív szolgálat, és legfõképpen az emberek szeretete. Egy XX. századi ikon volt, akit személyisége és tragikus halála abba a panteonba emelt, ahol Kennedy és Monroe is
nyugszik. A közvélemény tudni vélte, hogy Diana az angol királyi ház szemében mindig is szálka volt, és az emberek ezt igazolva is érezték, látva, hogyan viselkedett a királyi ház a halálát követõen. II. Erzsébet a királyi család többi tagjával együtt balmorali kastélyában maradt, míg Londonban egyre csak gyûlt a világ minden tájáról érkezõ gyászoló tömeg. A frissen választott miniszterelnök, Tony Blair népszerûsége az egekbe szökött a televíziókban közvetített megindító gyászbeszéde után. Anglia értetlenül állt királynõje hallgatása elõtt, soha nem látott érzelmi kitörések ítélték el a protokollhoz ragaszkodó királyi családot. A film arról a feszültséggel és érzelmekkel teli egy hétrõl szól, ami a szívek hercegnõjének halála után megrendítette az angol monarchiát, két nagy formátumú ember, Erzsébet királynõ és miniszterelnökének a szemén keresztül. Stephen Frears nagy feladatra vállalkozott, amikor korunk legismertebb embereirõl készített filmet, azokról, akik naponta szerepelnek a világ médiáiban. Az, hogy egy hihetetlenül izgalmas és megindító emberi történet bontakozik ki a szemünk elõtt, nemcsak az alapos történeti kutatómunkának, hanem a fantasztikus színészi alakításoknak is köszönhetõ. Stephen Frears filmdrámája összesen 58 fesztivál - és kritikusi díjjal büszkélkedhet, a legjobb film, a legjobb rendezõ, a legjobb színésznõ, a legjobb férfi mellékszereplõ, a legjobb forgatókönyv, a legjobb jelmeztervezõ és a legjobb zeneszerzõ kategóriákban. Díjak és jelölések: BAFTA-díj (2007) - Legjobb film BAFTA-díj (2007) - Legjobb nõi alakítás: Helen Brit Független Filmdíj (2006) - Legjobb forgatókönyv: Peter Morgan
Európai Filmakadémia (2007) - Legjobb nõi alakítás: Helen Golden Globe díj (2007) - Legjobb színésznõ - drámai kategória: Helen Golden Globe díj (2007) - Legjobb forgatókönyv: Peter Morgan Oscar-díj (2007) - Legjobb nõi alakítás: Helen Nemzetközi Filmfesztivál (2006) - Legjobb film Nemzetközi Filmfesztivál (2006) - Legjobb rendezõ: Stephen Frears Nemzetközi Filmfesztivál (2006) - Legjobb férfi mellékszereplõ: Michael Sheen Nemzetközi Filmfesztivál (2006) - Legjobb nõi alakítás: Helen Nemzetközi Filmfesztivál (2006) - Legjobb forgatókönyv: Peter Morgan Velencei Filmfesztivál (2006) - FIPRESCI-díj: Stephen Frears Velencei Filmfesztivál (2006) - Legjobb nõi alakítás: Helen 12. heti mûsorfüzet: http://www.dunatv.hu/data/cms494686/dtvrel12.doc 13. heti mûsorfüzet: http://www.dunatv.hu/data/cms495276/dtvpr13.doc
A heti mûsorokhoz fotót a http://www.dunatv.hu/press/duna1/dtv12/images?tabid=duna1&portalstate=gallerylist Illetve a http://www.dunatv.hu/press/duna1/dtv13/images?tabid=duna1&portalstate=gallerylist oldalakon lehet találni. További szép hetet kívánok! Üdvözlettel: Iván Andrea Duna TV