JEGYZŐKÖNYV Készült: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. november 26-án megtartott ü l é s é r ő l. Jelen vannak: Tanácskozási joggal: Jegyzőkönyvvezető: Csákvári Antal, Császár Zoltán, Deák Boldizsár, Demeter Ervin, Ficzere György,, Homa János, Dr. Horuczi Csaba, Jánosi Zoltán, Kalmár Péter, Láng András, Dr. Nagy Imre, Nagy István, Nyerges Andor, Orosz Lászlóné, Pál György, Dr. Sipos Mihály, Szántósi Rafael, Szeleczki János, Vizi Gyula, Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző Dr. Gál János könyvvizsgáló Kiss Andrea Köszönti a Közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyet és urakat, meghívott szakembereket és minden kedves vendéget. Külön tisztelettel köszönti a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent Dr. Petrovics András ezredes urat, kapitányságvezetőt. Megérkezett: Jékli Sándor Kéri képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapítja, hogy 26 képviselő közül jelen van 20 képviselő, így a közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Kéri képviselőtársait, amennyiben a Rendőrség képviselőjéhez kérdésük, észrevételük van, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel. Császár Zoltán Körzetét érintően kéri a Kapitány úr segítségét az általa paplanos téli akciónak nevezett program elhárításában. Állítólag Erdélyből érkezett emberek paplanokat, edényeket, egyéb dolgokat árulnak házról, házra. Folyamatosan zaklatják a lakótelepeken, magánházakban élők nyugalmát, és közben akár terepszemlét is tartanak. A körzetében eddig sem tűrte és a jövőben sem tűri azt, hogy az ott élőknek ne legyen a hétköznapokban és legfőképpen az ünnepek alatt békéjük, nyugalmuk. A polgárőrség új vezetőjével - Bögös úrral - is le fog ülni, tárgyalni ebben az ügyben. Kéri kapitány úrtól, hogy az állományát mivel a körzetének jelentős része frekventált helyen van szólítsa fel arra, hogy ezeket az árusokat állítsák meg, igazoltassák őket. Kövessenek el mindent annak érdekében ez a fajta árusítás a körzetében, a városban megszűnjön. Megérkezett: Bodnár Pál
2 Jánosi Zoltán Köszöni Kapitány úrnak azt, hogy hétfőn lehetőséget biztosított a Felsőváros lakosainak, képviselőinek arra, hogy közbiztonsági fórum keretében megismerkedhessenek a városrész különböző rendőrségi statisztikáival, adataival, információval. A fórumon számos lakossági észrevétel, javaslat is elhangzott. A lakossági észrevételek között volt néhány olyan, melyet a rendőrség önmagában nem tud megoldani, melyekhez a Városgondozás Kft. segítsége is szükségeltetik. Ilyenek a bokrok, fák útra való benyúlása, stb. Kapitány úr biztosította a probléma felvetőket arról, hogy ennek utána néz és megpróbálják azokat orvosolni. Példásnak tartja a kialakult jó kapcsolatot a város, az önkormányzat és a rendőrség között és jó munkát kíván mind Kapitány úr, mind az állomány számára. Megérkezett: Bányász Róbert, Gálfi Antal Orosz Lászlóné Választó kerültéből egy idős, mozgássérült házaspár kérését tolmácsolja Kapitány úr felé. Közeledik a Karácsony és ebben az időszakban nagyon sokan és gyakran jönnek be a belvárosba autóval. A mozgássérültek is szeretnék kényelmesen és gyorsan lebonyolítani az ügyeik intézését, a vásárlásaikat. Ennek okán kérik, hogy a rendőrség fordítson nagyobb figyelmet a mozgássérült parkolók ellenőrzésére. Dr. Petrovics András Nagyon jó érzés volt hallani a dicsérő szavakat. Császár Zoltán tanácsnok urat biztosítja arról, hogy nyomon fogják követni ezt a fajta árusítást, nemcsak az Ő körzetében, hanem a Felsővárost is érintően, hiszen köztudott, hogy a Tesco parkolóban is rendszeres jelen vannak ezek az árusok. Sajnos dobbal, nem lehet verebet fogni. Amikor megjelenik a rendőrségi autó a Viaduktnál, akkor már megy a hírlánc és a Tesco parkolóban mindenki becsukja a gépjárművek ajtaját és mire odaér a járőr, csend, béke, nyugalom van. Ennek okán a nyomozó kollégáit is ki szokta irányítani oda, hogy civil autóval és ruhában a rendőri jelleget kicsit leplezve, próbálják tetten érni az árusokat. Ugyan ezt fogja tenni a Tanácsnok úr körzetében is. Nagy erőkkel készülnek az ünnepek rendőri biztosítására. Minden hétvégén van és lesz fokozott rendőri ellenőrzés, kiemelten a Katona téri piac, a Dobó téri Karácsonyi vásár és a nagyobb áruházak környékén. Ezekbe az ellenőrzésekbe be kívánja vonni a Fogyasztóvédelmet, a VPOP-t, Polgárőrséget és számít a város Közterület-felügyeletére is. Jánosi Zoltán tanácsnok úr véleményét köszöni, de sajnálja, hogy viszonylag kevesen voltak ezen a fórumon. Ebben az évben ez volt az utolsó. Ha a képviselő urak úgy látják, hogy van értelme folytatni ezt a kezdeményezést, akkor a jövőre nézve sem zárkózik el ezektől a lakossági fórumoktól és ismételten meg fogják szervezni a város különböző területein. Tanácsnok asszony által tolmácsolt kérésre elmondja, hogy kiemelten fogják kezelni a rokkantparkolók használatát és megpróbálja a kollégáit abba az irányba vinni, hogy elsődlegesen humánus rendőri intézkedésekkel próbálják meg kezelni ezt az ügyet és ne a büntetés legyen az elsődleges cél.
3 Napirend előtti hozzászólásra igény nem érkezett. Képviselő társai a meghívóban feltüntetett napirendi anyagot írásban megkapták. Bejelenti, hogy sürgősségi indítványt nyújtott be: 1./ Előterjesztés az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése című kiírásra benyújtani kívánt pályázatról; címmel. Szavazás a sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalásáról. Szavazás: 23 igen szavazattal elfogadásra került. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény 12. (4) bekezdése alapján a 42; 43; 44; 45; 46-os számú napirendet zárt ülésen tárgyalják. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 12. (4) b. pontja alapján javaslom továbbá, hogy a 41es számú napirendet is zárt ülésen tárgyalják, mivel vagyoni ügyről van szó és nyílt ülésen való tárgyalása üzleti érdeket sértene. Kéri, szavazzanak a 41-es számú napirend zárt ülésen való tárgyalásáról. Szavazás: 23 igen szavazattal, elfogadásra került. 655/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a 41-es számú napirendeket zárt ülésen tárgyalja, mivel vagyoni ügyről van szó és nyílt ülésen való tárgyalása üzleti érdeket sértene. Van-e valakinek más napirendi javaslata? Szavazásra bocsátja a napirendekre tett javaslatot. Szavazás: 23 igen szavazattal, elfogadásra került. Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt rátérnénk az elfogadott napirendek tárgyalására, engedjék meg, hogy tájékoztassam az ülésünkön résztvevő kedves vendégeinket, hogy az Alapokmány 28. -a lehetőséget ad arra, hogy a Közgyűlés ülésén jelenlévő állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az Önkormányzat és szervei, a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz. Egy felvető két ügyre térhet ki, együttesen legfeljebb 5 percben. Az Önkormányzat a választ azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban is megadhatja. Felszólalási jegyet a Közgyűlés szervezőjétől, Korsósné Turai Gertrúdtól lehet kérni, és így kérem hozzám eljuttatni.
4 Személyi ügy: 1./ Előterjesztés az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Ügyvezetője megbízásának meghosszabbításáról Előadó: Meghívott: Bodnár Pál tanácsnok Palcsó Péter ügyvezető (3394 Egerszalók, Kossuth L. u. 17.) Tanácsnok szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás: 23 igen szavazattal elfogadásra került. 656/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért Palcsó Péter Úr - 2009. december 1. napjától 2014. december 1. napjáig - öt éves időtartamra történő ügyvezető megbízásával, munkaviszony keretében. Az ügyvezető 2009. évre megállapított személyi alapbére bruttó 320.000 Ft/hó. Az ügyvezető munkaviszonya megszűnése esetén, munkaviszonyának időtartama alapján a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott juttatásokra jogosult. Az ügyvezetői megbízatás a taggyűlés határozatával válik hatályossá. Felhatalmazza a társaság taggyűlésén résztvevő személyt, hogy ezen közgyűlési határozat alapján szavazzon. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármester Urat, az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. társasági szerződés módosításának aláírására. Felelős: polgármester Határidő: 2009. december 31. Rendelet-tervezetek:
5 2./ Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a menetrend szerinti helyi járatú autóbusz közlekedés díjáról szóló 37/2004. (XII.17.) számú önkormányzati rendelet módosítására, valamint előterjesztés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. között létrejött közszolgáltatási szerződés meghosszabbításáról (egy fordulóban tárgyalt) Előadó: Meghívott: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző Kelemen Imre elnök-vezérigazgató Dr. Gál József gazdasági igazgató Pintér Lajos személyszállítási üzletág igazg. Agria Volán Zrt. (Eger, Mátyás király u. 134.) Dr. Estefán Géza A Szolgáltató az Önkormányzattal fennálló közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően előterjesztette a 2010. évre vonatkozó közlekedési díjakról szóló javaslatát. A határozati javaslatban foglaltak vonatkoznak a közszolgáltatási szerződés meghosszabbítására és a 2010. évben a Szolgáltató részére nyújtandó támogatás mértékéről is, amely majd a költségvetésükben kerül betervezésre. A tarifaemelési kérelemben foglalt változatokkal kapcsolatban az alábbiakat mondja el: Az anyagban szereplő A változat szerint egy 11 %-os mértékű tarifaemelés következne be, az egyvonalas bérlet megszűntetésével. Ez összefügg üzemszervezési intézkedések megtételével is a járatok vonatkozásába. A B változatban egy 13 %-os mértékű tarifaemelés szerepel az egyvonalas bérletek megtartásával. Az anyag előkészítése során kidolgozásra került egy C változat is, amely egy 11,2 %-os mértékű tarifaemelést tartalmaz, az egyvonalas bérletek megtartása mellett. A C javaslat a B változat enyhített változata. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Pál György A tömegközlekedés nagyon nagy jelentőséggel bír egy város életében. Befolyásolja a város forgalmi rendjét, leterheltségét, parkolási lehetőségeit. Amennyiben a tömegközlekedés jól tudja csökkenteni az egyéb közlekedési eszközök számát, akkor olyan másodlagos hátasai is vannak, mint például csökkenhet a közlekedési balesetek száma, a légszennyezés, stb. Szociális megközelítése is van a tömegközlekedés támogatásának, hiszen nagyon sokan nem tudnak autót vásárolni, fenntartani és közlekedniük mégis csak kell. Így hosszanti elhelyezkedésű városban, ahol nagy távolságok vannak, ott nagy szükség van egy jól működő tömegközlekedésre. A valóság az, hogy minden évben az utasforgalom csökken és emiatt a cég egyre inkább arra kényszerült, hogy árat emeljen, hogy ugyan azon bevételhez hozzá tudjon jutni, ami a megfelelő működéshez szükséges. Ez viszont leindít egy folyamatot, ami a végén odajuthat, hogy olyan magasak lesznek az árak, hogy nagyon kevesen tudják majd
6 megfizetni és így kevesen utaznak a járatokon. Nem lesz nyeresége a cégnek és az önkormányzatnak kell belépnie támogatások és egyebek formájában. A jelenlegi jegyárszint már ott billeg, hogy megtudják-e fizetni az emberek, vagy sem. Vannak olyan emberek, akiknek ezek a jegyárak megfizetése gondot jelent. Meglátása szerint elérték azt a határt, ami még megfizethető. Egy négytagú családra vonatkozó példát említ. Ma már ott tartanak, hogy ugyan azért az árért egy sokkal kényelmesebb, jobban, rugalmasabban tudja megoldani a közlekedését egy család, ha rendelkezik autóval. Ez nem jó, mert a belváros forgalma nagyon leterhelt, nem találni parkolót, valamint a környezetvédelmi és egyéb szempontokat meg már említette. Úgy gondolja, hogy nem ez az irány az, amit követniük kellene a folyamatos áremelés, mert ezzel nem fogják megoldani azt, hogy az utaslétszám csökkenésből fakad az áremelési kényszer. Amikor arról volt szó, hogy megemelkedtek az üzemanyag árak és ebből adódóan kellett a cégnek emelnie, akkor tudták támogatni az annak megfelelő emelést de, amikor olyan folyamatot látnak elindulni, ami öngerjesztő folyamat lesz, akkor azt gondolják, hogy inkább annak van az ideje, hogy gondolják át, mit lehet ebben témában tenni. Próbáljanak meg olyan vizsgálatokat és hatástanulmányokat készíteni, ami meg tudja mutatni, hogy hol lenne az optimális arány a jegyárakban, illetve az önkormányzati támogatásban. Hol tudnák megtalálni azt az egyensúlyt, hogy az emberek használják a tömegközlekedést és az önkormányzat költségvetését nem borítja föl ez a támogatási mérték. Kéri az Elnök-vezérigazgató urat, hogy adjon részletekbe menő választ az elhangzottakra. Kelemen Imre Igazat ad Pál tanácsnok úrnak abban, hogy valóban az lenne a jó, ha az árakat nem emelni, hanem csökkenteni lehetne. A jövőben át kell gondolni a tömegközlekedés teljes finanszírozását, mert a folyamatos áremelés nem lehet megoldás ebben a kérdésben hosszútávon. Hogy most van itt az ideje, vagy sem? Meglátása szerint most még nem, mert ha megnézik Eger város tarifáit a többi városéhoz képest, az jóval alacsonyabb és most még ez egy elviselhető mérték. 2009. évre hatalmas utas szám csökkenés következett be, amelynek az okait érdemes elemezni. Egyik oka lehet az ár, de ha megnézik, hogy ez nem egy egri, hanem egy országos jelenség minden városban csökken, sőt még a helyközi járatokon is, ahol két éve nem volt tarifaemelés, akkor azt állapíthatják meg, hogy nincsen szoros összefüggés és az utas szám csökkenés között, sokkal inkább a gazdasági helyzet az, ami befolyásolja. Az elmúlt évek során az Agria Volán olyan nagyságrendű költségcsökkentést hajtott végre, amit már tovább nem tud folytatni csak úgy, ha az a biztonság rovására megy, vagy olyan problémák keletkeznek a napi üzemvitel során, ami nem megengedhető. Az 1. számú mellékletben bemutatták több évre visszamenőleg a bevétel és a költségek alakulását. Látható, hogy a bevételek nem nőnek olyan mértékben, mint az a tarifaemelésből adódhatott volna. A 2009. évben 48 millió forinttal kevesebb lett a bevétel, mint a 2008-as évben. A 2009. év bevétele 15 millió forinttal kevesebb, mint az 2005. évben volt. Eltelt közben négy év és az infláció összesen mintegy 23 % volt ezen időszak alatt. Ebből következik, hogy csak akkor lehetett a gazdálkodás egyensúlyát fönntartani a helyi járatok esetében, ha a cég óriási költségcsökkentéseket hajt végre. Az évenkénti számok esetében látható, hogy 2007-ben és 2008-ban voltak az inflációhoz képest hatalmas költségcsökkentéseik. 2007. évben 44 millió forint, míg 2008. évben 65
7 millió forint volt. Nagy számokról van szó és azok mögött nem kis munka és nem kis átszervezés, létszámcsökkentés és anyagtakarékosság is van. 2009. évre ezek a tartalékok elfogytak, már csak 11 millió forintot tudtak megspórolni, de így is nagy valószínűséggel 35 millió forintos veszteséggel fog zárni a helyi járati tevékenység a cégnél. Maguk részéről úgy érzi, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy a költségeiket a legminimálisabbra szinten tartsák. Mindezek ellenére a cég nem lesz veszteséges, hiszen a helyi járati tevékenység 20 %-át teszi ki az egésznek, 75 % a helyközi közlekedés, ami valamilyen eredményt fog produkálni és így összességében az Agria Volán nem lesz veszteséges. Ennek következményeként a következő évben a cég iparűzési adót fog fizetni, mintegy 40 millió forint értékben az önkormányzatnak. A 2010. évi terv kialakításánál az elmondottakat figyelembe kellett venni, további költségcsökkentésre nincsen lehetőségük. Hozzá kellett nyúlni a járatszámhoz, a kmteljesítményekhez, ami az utasszámlálásaik alapján, akár 20 % fölött is lehetett volna, hiszen eléggé sok a kihasználatlan járat. Nyilván nemcsak gazdálkodási szempontokat kellett figyelembe venni, amikor meghatározták azt a bizonyos 7,7 %-os km csökkentés, hanem arra is figyelemmel kellett lenniük, hogy az utazás színvonala, az ellátás színvonala drasztikusan ne csökkenjen. Ez mintegy 27 millió forintos költségmegtakarítást fog hozni, de ez még kevés, hiszen 35 millió forintos veszteséget várnak. Ezen kívül még bevétel növekedésre is szükség van amit Tanácsnok úr is mondott de hogyan, hiszen az három fő részből tevődik össze, az utas által fizetett összegből, a fogyasztói árkiegészítésből és a normatív támogatásból. Mivel sem a fogyasztói árkiegészítés, sem a normatív támogatás nem növekszik, ezért, hogy az a bizonyos 4,1 % bevétel növekedés előálljon, ezért nagyobb mértékben kell növelni a tarifát. Ez a magyarázata a tarifanövelési javaslatuknak. A 65 éven fölüli ingyenes utazással kapcsolatosan hallható volt a sajtóban, hogy a helyközi járatoknál 2010. januártól, vagy az I. negyedévtől nullaértékű regisztrációs jegyeket fognak kiadni. Annak az lesz a lényege, hogy tudják pontosan mérni az ingyenes utazások számát és így a fogyasztói árkiegészítés ennek megfelelően kerüljön majd a cégeknek kiadásra. Ez ugyan így igaz a helyi járatnál is. Megszámolták és az utasok kb. 30 %-a veszik igénybe 65 év fölöttiek az ingyenes utazást és kb 10 % értékben kapnak fogyasztói árkiegészítést. Az arány nagyon eltolódott és ahhoz, hogy tudják bizonyítani az ingyenes utazások számát, mindenképpen nekik is föl kell majd készülniük arra, hogy valamilyen formában, nullaértékű regisztrációs jegyet adjanak ki és annak a technikai feltételeit meg kell majd teremteni. Kéri a javaslatok valamelyikének elfogadását. Megérkezett: Dr. Törőcsik Miklós Császár Zoltán Nem megoldás évről-évre a folyamatos emelés, különös tekintettel akkor, amikor arról beszélnek, hogy 4 % körüli infláció lesz regisztrálva és ők meg 11 %-os emelésről beszélnek. 2003. évben volt egy indítványa, aminek a hatására bevezették a nyári időszakra a félhavi bérletet. A nagyszülők vigyáznak az unokákra és szeretnének ezzel a lehetőséggel élni. Tudja, hogy a nyugdíjasok 65 év fölött ingyen utazhatnak, de kéri Igazgató urat, hogy ha már 11 %-ot emelnek, akkor legyenek tekintettel a gyesen, gyeden lévő kismamákra is.
8 Kérdezi, hogy mi akadálya van annak, hogy bevezessenek egy napijegyes rendszert, ami kimondottan kismamáknak szól, mondjuk 100,- forintos áron? Nagyon alacsony a gyes, a gyed összege és ne csak a nyugdíjasok esetében legyen kedvezmény, hanem a kismamáknál is. 11 %-ot kívánnak emelni és vannak olyan buszmegállók, amik nincsenek lefedve és példaként a Hatvani temetőnél lévő buszmegállót említi. Kéri, hogy ekkora emelés mellett már frekventált helyen lévő autóbuszöblök legyenek fedettek. Valamit, valamiért, mert ezért az emelésért, emeltszintű szolgáltatást várnak el az utasok. Meg kívánja jegyezni, hogy az autóbuszöböl kérdése nem a Volán kompetenciája, hanem az önkormányzaté. Nagy István Személy szerint is az a véleménye, hogy a folyamatos áremelések nem jelentenek megoldást a jövőben. Nagyon alaposan át kell gondolni azt a gazdálkodást, azt a szolgáltatási színvonalat, illetve mennyiséget, amit a Volán nyújt a városban. Azt kéri a Volántól, hogy közösen dolgozzák ki azt a lehetőséget, azt a járatszám mennyiséget, illetve azt a szolgáltatási színvonalat, amit elfogadhatónak tartanak ők is és a Volán számára is kellőképpen gazdaságos, illetve ami a lakosságot abszolút mértékben kiszolgálja. Mindannyijuk alapvető célja az, hogy a lakosságot kiszolgálják a tömegközlekedéssel, minél többen közlekedjenek az Agria Volán járatain. Meglátása szerint a meglévő kismamabérletük az a Császár Zoltán tanácsnok úr felvetését abszolút orvosolja. Azt is látni kell, hogy egy olyan ötlet, ami megszületett anno az önkormányzatnál, nem oldotta meg azt a kérdést, hogy például több kismama utazzon a járatokon. Alapvetően olcsóbbnak kell majd lenni a tömegközlekedésnek a jövőben és ahhoz, hogy olcsóbb legyen, alaposan átgondolt tervezés szükséges. Ahhoz, hogy olcsóbbá válhasson a tömegközlekedés, mindenféleképpen szükséges lesz az önkormányzat szakbizottságaiban nagyon alaposan végigtárgyalni azokat a lehetőségeket, amik előttük állnak. Az előterjesztés kapcsán kéri, hogy sokkal kisebb mértékű tarifaemelésben gondolkodjon az önkormányzat, hiszen az infláció mértékéig lévő tarifaemelés ebben a helyzetben számára elfogadható és utána pedig továbbgondolva azt, hogy miként lehet még további költségcsökkentéseket, illetve szolgáltatásnövekedést beépíteni, aminek hatására már lehet nagyobb mértékű emelést is megvalósítani. Császár Zoltán Egyetért Tanácsnok úr által elmondottakkal, de egy kismamabérlet vásárlási lehetősége nem váltja ki azt, ha a kismama napi jegyet tudna vásárolni. Miért vegyen azért bérletet, ha egy héten csak egyszer-kétszer kíván utazni helyi járaton. A javaslata alkalmi lehetőségre, napi jegyre vonatkozik Kéri Igazgató úrtól, hogy jön az ünnepek miatti nagy bevásárlások időszak és a járatokon ne csak az első ajtó lehessen felszállni, hanem minden kinyitott ajtóval segítsék a le- és felszállások gördülékenységét. Ez is a minőségi szolgáltatás egyik része.
9 Jánosi Zoltán Császár Zoltán által felvetettek meglátása szerint az életszerűségtől egy kicsit távol állnak. A kismamabérlet és a jelentősen olcsóbb elővételben megvásárolható jegy ezekre a problémákra megoldás. A buszsofőrnél kapható napi kedvezményes jegy megvásárlását egy kismamának gyerekkel, babakocsival, az első ajtón felszállva igen körülményesnek tartja. Császár Zoltán Csak annyi megjegyzése van Jánosi tanácsnok által elmondottakhoz, hogy akkor a jelenlegi rendszer sem életszerű, mert a bérlettel is a kismama a babakocsival együtt, csak az első ajtón tud felszállni, mert azt be kell mutatnia a buszsofőrnek. Ennek okán mindegy, hogy a bérletet mutatja be, vagy jegyet vásárol a kismama. A napokban találkozott egy megyei jogú város vezetőjével és elmondták, hogy egy témához, egyszer lehet 3 percben hozzászólni. Az az alapfilozófiája az önkormányzatnak, hogy a tartalmi munkának a bizottságokban kell lebonyolódnia. Úgy gondolja, hogy ebbe az irányba kellene tudniuk haladniuk. Megítélése szerint a gazdasági válság következménye az a súlyos helyzet, ami a tömegközlekedésben kialakult. Egyetért azokkal a képviselő társaival, akik arra tettek javaslatot, hogy történjen egyfajta átgondolás. Az átgondolás bizonyos értelemben most is megtörtént, hiszen a cég vezetése azért tett kezdeményezést a futásteljesítménnyel, a menetrendi változtatásokkal kapcsolatban. Az eddigi utas felmérések ezt a mértéket, ezt a tartalmat támasztották alá, de ahogyan a dolgok változnak, nyilvánvalóan egy újabb helyzetértékelésre szükség lehet. Nem elegendő, ha az önkormányzat és a cég végez helyzetértékelést, itt egyfajta kormányzati feladat is van. Aki végigolvasta figyelmesen az anyagot, az látja a jövedéki adóemelést a gázolajnál, látja a rehabilitációs járulékemelést, az autóbuszvezetőkkel kapcsolatos korengedményes változásokat. Látja az állami támogatások csökkenését, mind a normatív területeken, mind az árkiegészítéseknél. Látja azt, hogy az állam fokozatosan kivonul a tömegközlekedés mögül. Szabályozási eszközökkel vonul ki, egyre kevesebb direkttámogatást ad és egyre több terhet tesz ezeknek a cégeknek a nyakába. Ha ez a folyamat folytatódik, akkor beszélhetnek ők inflációs folyamatokról, meg szociális problémákról, ezt a kérdést se Egerben, se más nagyvárosban nem tudják megoldani. Pillanatnyilag olyan veszélyes folyamat zajlik, hogy a tömegközlekedés országosan. Mindezen által úgy gondolja, hogy minden olyan javaslat, amelyik szakmai alapokon nyugszik és amelyik előre viszi majd a megoldás irányába a folyamatot, azért csak köszönettel tartozhatnak bárkinek. Szavazást kér Nagy István tanácsnok módosító indítványáról Szavazás: 11 igen, 4 nem és 6 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról.
10 Szavazás: 20 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került. 657/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a 2010. évi költségvetésében a helyi tömegközlekedés támogatására 55.000 eft összeget hagyjon jóvá. Ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évre szóló költségvetési törvényében a tömegközlekedés támogatására rendelkezésre álló összegből támogatást kaphasson Eger város tömegközlekedése. A támogatási összeg meghatározására a 2010. évi költségvetési rendeletalkotásnál kerüljön sor. Felelős: polgármester Határidő: 2010. március 31. Szavazás a rendelet-tervezet C változatáról, jegyző úr előterjesztése alapján. Szavazás: 14 igen, 3 nem és 5 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 56/2009. (XI.27.) számú rendelete a menetrendszerinti autóbusz-közlekedés díjáról szóló 37/2004.(XII.17.) számú rendelet módosítására 1.. A rendelet 3.. (1) bekezdés helyébe a következő lép: 1.1 Vonaljegyek árai Menetjegyek Elővételben váltva Autóbuszon váltva nettó ár Áfa 25% Bruttó ár nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) (Ft) 160,00 40,00 200,00 240,00 60,00 300,00 1.2 Bérletjegyek árai
11 Tanuló Nyugdíjas Bérletjegyek összvonalas összvonalas nettó ár Áfa 25% Bruttó ár nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) (Ft) Félhavi 840,00 210,00 1 050,00 840,00 210,00 1 050,00 Havi 1 680,00 420,00 2 100,00 1 680,00 420,00 2 100,00 Negyedéves 5 040,00 1 260,00 6 300,00 5 040,00 1 260,00 6 300,00 Éves 20 160,00 5 040,0025 200,0020 160,00 5 040,0025 200,00 Teljes árú Teljes árú Bérletjegyek egyvonalas összvonalas nettó ár Áfa 25% Bruttó ár nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) (Ft) Félhavi 1 640,00 410,00 2 050,00 1 960,00 490,00 2 450,00 Havi 3 280,00 820,00 4 100,00 3 920,00 980,00 4 900,00 Negyedéves 9 596,00 2 399,00 11 995,0011 468,00 2 867,0014 335,00 Éves 35 424,00 8 856,00 44 280,0042 336,0010 584,0052 920,00 1.3. Egyéb díjak Egyéb díjak nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) Kutyaszállítás díja egy menetjegy Kezelési költség 480,00 120,00 600,00 Pótdíj 8 000,00 2 000,00 10 000,00 Késedelmi díj 4 000,00 1 000,00 5 000,00 2.. A rendeletmódosítás 2010. január 1. napjától lép hatályba. polgármester Dr. Estefán Géza Címzetes főjegyző Szavazást kér a 3. számú határozati javaslatról. Szavazás: 19 igen és 5 tartózkodás mellett, elfogadásra került.
12 658/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Agria Volán Zrt és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata között 2005. január 01. napjától létrejött közszolgáltatási szerződés időbeli hatályának meghosszabbításával. Elfogadja a szerződésmódosítást az alábbiak szerint és felhatalmazza a Polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. Felelős: polgármester Határidő: 2009. december 03. KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS Amely létrejött egyrészről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (3300 Eger, Dobó tér 2.) képviseletében polgármester- a továbbiakban Önkormányzat, másrészről AGRIA VOLÁN Zrt. (székhely: 3300 Eger, Mátyás kir. u. 134.; cégjegyzékszám: Cg. 10-10-020063; adószám: 11163101-2-44) képviseletében Kelemen Imre vezérigazgató- a továbbiakban Szolgáltató; az Önkormányzat és a Szolgáltató együttesen a továbbiakban Szerződő felek- között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. Az Önkormányzat és a Szolgáltató között 2005. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra közszolgáltatási szerződés jött létre 2004. december 20. napján Eger város közigazgatási határain belül menetrendszerinti-, helyi-, közforgalmú autóbusz-közlekedési hálózat működtetésére. 2. Szerződő felek az 1. pontban hivatkozott közszolgáltatási szerződés 9.1. pontját- az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 9. (1) bekezdése, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 254. (2) bekezdése alapján- az alábbira módosítják. Jelen szerződés 2005. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra köttetik meg. A hivatkozott közszolgáltatási szerződés e módosítás által nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. Szerződő felek e szerződést átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Eger, 2009. november.. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében polgármester. Agria Volán Zrt képviseletében Kelemen Imre vezérigazgató Szolgáltató
13 3./ Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért és a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő 2010. évi díjtételek megállapításáról ( egy fordulóban tárgyalt) Előadó: Meghívott: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző Dr. Bánhidy Péter vezérigazgató Stregova Márta gazd. vezérig. helyettes Heves Megyei Vízmű Zrt. (Eger, Hadnagy u. 2.) Dr. Estefán Géza A Szolgáltató általi beterjesztés alapján az ivóvíz díjának emelése az 6,7 %-os, a csatornadíj emelése 7,87 %-os, az együttes felhasználásesetében 6,91 %-os emelésre van javaslat. Az előterjesztés tartalmazza azokat a munkálatokat is, amelyeket felújítás, rekonstrukció kapcsán úgy az ivóvízvezeték, mint a szennyvízcsatorna tekintetében szükséges és fontos. Az erre vonatkozóan a pénzeszközöknek az átadására, illetőleg a meghatározására is tartalmaz az anyag javaslatot. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Orosz Lászlóné Az az észrevétel, amelyik az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Heves Megyei Szervezetőtől érkezett, figyelembe vételre került-e a díjtételek kialakításánál? Az észrevételben az szerepel, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. víz- és csatornadíjai alacsonyabbak, mint az országos átlag, viszont az egri üzemegység rendelkezik elegendő és könnyen hozzáférhető ivóvízbázissal, amely költségkímélően hasznosítható. A nyereséges üzemeltetés kisebb költséghányaddal biztosítható, mint az országos átlag. A civilek azt írják, hogy túlzottnak tartják az előirányzott víz és csatornadíj emelését 2010. évre vonatkozóan. Császár Zoltán Nemcsak a körzetében, hanem az egész város területén vannak elavult víz-, és szennyvízvezetékek, amiknek indokolt a cseréje. A cég munkáját elismeri, sokszor maguk is nehéz helyzetben vannak és köszöni a konstruktív együttműködést. Dr. Nagy Imre Meglehetősen nehezen élte meg a rendkívüli közgyűlésüket. Véleménye szerint azzal, hogy nem tűzték napirendre az ott szereplő témát, elszalasztották azt a lehetőséget, hogy tájékoztassák a város lakóit reálisan arról a kérdésről.
14 Ezzel kapcsolatban az a kérdése, hogy a Szent József Forrás vizét használják-e jelenleg Eger ivóvízellátásában, abból a forrásból nyernek-e az egriek vizet? A közparkban, közkifolyóban folyamatosan hozzáférhető volt ez a víz. Tervezte-e valaha is valaki, hogy ezt a forrást elzárja és nem hagyja, nem teszi lehetővé a továbbiakban, hogy az egriek bármilyen forrással kapcsolatos döntés okán, ne juthassanak szabadon ehhez a forráshoz? Tudomása szerint a Hun Fok Szövetség a makói gázmezők foglalása mellett, az egri forrásfoglalást is megtette és Polgármester úr is jelen volt. Mi volt ennek a jelentősége és esetleg az ár kialakításában mint árkorrekciós tényező valahol szerepet játszik-e? Csökkenti, vagy növeli esetleg a kalkulált árat ez a forrásfoglalás? Természetesen mérséklően hat ez a foglalás az árakra. Egy pár percig valóban részt vett egy ünnepségen, amelynek a tartalma ha jól értelmezte a föld méhének kincsei előtti tisztelgés volt. Egyfajta olyan megnyilvánulás, amelyik fontosnak tartja, hogy a magyar ivóvízkincs az a nemzet javát szolgálja. Számára ez a rész elfogadható, sok minden persze vitatható és beletartozik a demokrácia játékszabályi közé és tartsák tiszteletbe a mások meggyőződését. A rendkívüli közgyűlés nyilván azért volt rendkívüli, mert Polgármesterként nem kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni, mivel az addigi ismeretei nem támasztották alá a közgyűlés általi tárgyalás indokoltságát, ugyanakkor az alapokmány szerint el kellett járnia. Az egyik előterjesztő a közgyűlés napján jelezte, hogy Ő maga is megerősítést kapott a tekintetben, hogy az a cég, amely a témában tett egy ajánlatot, nem tekinthető komolynak, még talán regisztráltnak sem. Azóta is csak szóbeli információkkal rendelkezik a Kínai Kereskedelmi Kamarától, miszerint a legjobb esetben is csak egy lakásban bejegyzett cég. Azt a kb. 100 oldalas anyagot, amit eljuttattak hozzá referenciaként, azt a maga részéről komolytalannak találja. Folyamatban van egy tételes banki információ beszerzése, aminek sajnos több hét az átfutási ideje. Azok a szempontok, amelyek alapján ezt rendkívüli módon kellett volna tárgyalniuk és felfüggeszteniük több közgyűlési határozatukat, illetve magát az ezzel kapcsolatos eljárásokat, ezekről egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem állnak fent. Úgy gondolja, hogy a közgyűlés komolyságának, méltóságának megőrzése közös érdekük. Csákvári Antal Személy szerint is kapott meghívást arra a civil kezdeményezésre, ami a Szent József Forrásnál nyár elején volt. Mint azt Polgármester úr is elmondta, hogy az egy jelképes rendezvény volt és arra akarta felhívni a figyelmet, hogy őrizzék meg a természeti kincseiket, így a vizet is. Ne adják el és na hagyják, hogy külföldiek tulajdont szerezhessenek a vízben. A Vízmű jelenlévő vezetőitől kérdezi. Az előttük lévő anyagban található az a táblázatsor, adatsor, amelyben bemutatják, hogy 2008. évben, 2009. évben és 2010 években várhatóan, hogyan alakul a vízértékesítés Egerben, illetve a szennyvíz mennyisége, amelyet ők kezelnek. Mind a szennyvíz, mind a víz esetében közel 100 ezer m 3 -rel csökkent a felhasználás, majd 200 ezer m 3 csökkenést várnak a 2010. évre mindkettő esetében. Miért van ez a nagy mennyiségcsökkenés prognosztizálás a 2010-es évre? Ez a 200 ezer m 3 -es csökkenés generálja azt is, hogy esetleg miért kérnek ilyen áremelést, mint amilyen most előttük van.
15 Ha 2010-ben bekövetkezik az előrelátható csökkenés, akkor esetleg lehet-e olcsóbb, illetve kisebb mértékű az áremelés és így olcsóbb lehetne a tervezethez képest a fogyasztói ár? A tudósok és szakemberek általában azt kérik, hogy gazdálkodjanak okosan a vízzel és próbáljanak minél többet megspórolni a vízkincsükből, de ez a Vízmű érdekeivel ellentétes. A Vízmű-nek az volna a jó, ha minél nagyobb lenne a fogyasztás, hiszen bevétel orientáltak. A két érdek nem esik egyben. Ha elérik azt, hogy az állampolgárok takarékoskodnak a vízzel, akkor a Vízmű állandóan emeli az árait. Hogyan lehetne összhangba hozni a két érdeket. Az anyag azzal kezdődik, hogy a volumencsökkenés 75 %-át a cégnek racionalizálási intézkedésekkel ki kell gazdálkodnia. Az Igazgatóság úgy döntött, hogy mindössze a volumencsökkenés 25 %-át szabad beengedni az árképző tényezőbe. Pál György Míg az Agria Volán esetében sajnálatos dolog az, hogy az utas szám csökken, addig az, hogy a vízfogyasztás csökken, annak örülni kell. Az azt jelenti, hogy az emberek elkezdtek egy kicsit környezettudatosan élni, spórolnak, takarékoskodnak. Az előterjesztésben szereplő emelést korrektnek és támogathatónak tartja. Hatalmas kinccsel rendelkezik Eger és fölösleges kiadnia azt a kezéből. Ez egy akkora üzlet, amit meg kell tartania a városnak. Kell rá hozniuk egy saját gazdasági társaságot és a városnak kell ezt kitermelni, palackozni, eladni és ezeket a milliárdos bevételeket itt kell tartani a városban. Kéri, hogy a napirendek esetében egy kicsit kevesebb országos politikát vigyenek be. A Szent József Forrás kapcsán elmondja, hogy van némi tapasztalata a tekintetben, hogy mit jelent egy ásványvizes cég finanszírozása, hogy lehet belépni arra a piacra, ahol a NESTLÉ és hasonló cégek mozognak. Nem a palackozó gépsor megszerzése a kockázat, hanem az, hogy hogyan lehet annak a terméknek piacot szerezni, hogyan lehet azt elhelyezni. Ez piacismeretet, komoly tőkét és még nagyon sok mindent igényel. Az a kérdés, hogy találnak-e ilyen partnert és a város ebben milyen módon tudja a hosszú távú érdekeit érvényesíteni. Ennek okán írták ki - közös akarattal - úgy a pályázatot, hogy bármiféle együttműködési konstrukcióra javaslatot lehet tenni. Nagy István Szíjártó Péter tegnapi nap folyamán szólította fel a Kormányt arra, hogy ne emeljen vízdíjat, ne emeljen tömegközlekedési díjat, ne emeljen szemétdíjat, szennyvízdíjat. Mindez helyi önkormányzati hatáskörben tartozó ügy. Mindez a mi helyi önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, erre Szíjártó Péter a FIDESZ szóvivője szólította fel a kormányt. Úgy gondolom, ha Önök komolyam vennék azt, amit egyébként mondanak a televízióban párttársaik, akkor ilyen alkalommal azt mondanák, hogy a helyi különböző közszolgáltatásoknál nem emelnek díjat. Ehhez képest mindenhol az inflációtól magasabb díjtételekre tettek javaslatokat.
16 Megadja a szót a cégvezetés képviselőinek. Stregova Márta Orosz Lászlóné tanácsnok asszony kérdésére válaszolva elmondja, hogy vízellátást vízbázis látja el és mindig a szükségletnek megfelelően kapcsolják be ezeket a bázisokat. Az anyagban is szerepel, hogy a költségek valójában az inflációval arányosan növekednek, ami 4,1 %. Azt el kell mondania, hogy az értékesítésből kieső veszteséget az Igazgatóság ügy döntött, hogy annak a 75 %-át a cég gazdálkodja ki. Egy pár évvel ezelőtt még 1200 dolgozója volt a Heves Megyei Vízmű Zrt.-nek, két évvel ezelőtt 660 fő, mai nap pedig 500 fő a vállalat létszáma. Nem szerepel az anyagban - mert adó - a vízterhelési díj. Mivel jól gazdálkodik a Vízmű és a szennyvíztelepen is mindent megtesznek a kollégái annak érdekében, hogy minél jobb legyen a befogadott szennyvíznek a paramétere, ezért a 2010. évben várhatóan 3,-Ft / m 3 - rel fog csökkenni a vízterhelési díj. Ha ezt is beleszámolják, akkor 5,7 % lesz vélhetően az együttes nettó vízdíjváltozás. A köbméterek csökkenésével kapcsolatban elmondja, hogy az egész Zrt. területén, a 93 településen kb. 5 %-al csökkent a vízértékesítés és a szennyvízelvezetés, ezen belül Eger volt a legnagyobb. Itt meg kell említenie a Kórház egyes telephelyének a bezárását és szűkítését, a ZF, a Bosch, a Leoni szűkülését, éttermek mennek tönkre, egyre több a felszámolás és az idegenforgalmi is csökken. Az emelés %-os, ez 1 m 3 víz és csatorna esetében kb. 30,- forintot jelent. Egy átlagos 4 tagú családnak a fogyasztása egy hónapban 8 m 3, vagyis ez havonta kb. 240,- forint, azaz 60,- forintos emelést jelent egy főre. Malik István Dr. Nagy Imre képviselő Szent József Forrással kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondja, hogy a forrás a város tulajdonát képezi és a Vízmű üzemelteti azoknak az elveknek és elvárásoknak megfelelően, amit az önkormányzat megfogalmazott feléjük. Eger város lakosság a díszkúton keresztül jut hozzá ahhoz az ivóvízhez, egyéb vízfelhasználás nem történik jelenleg a Szent József Forrás vizéből. Amennyiben az önkormányzat ezzel kapcsolatosan valamiféle döntést fog hozni, akkor azt figyelembe veszik és azokat az igényeket ki fogják elégíteni. Csákvári képviselő úr említette a költségek elemzését és az összefüggéseket a vízértékesítési adatokkal. Valóban kettős a Vízmű érdeke. Egyrészt törekszenek arra, hogy minél nagyobb legyen vízértékesítésük, másrészt kötelességük a vízkészletnek a minél jobb hasznosítása, megóvása és jó karbantartása. Ezt a kettős érdeket kell szem előtt tartaniuk és igyekeznek megtalálni az egyensúlyt. Császár Zoltán tanácsnok úr elismerő szavait köszöni és helyesen mondta el, hogy ezen sikerek és teljesítések mögött nem ritkán viták, egyeztetések vannak. De úgy véli, ha azok korrekt körülmények között, egymás érdekeinek szem előtt tartásával történik, akkor sikeresek lehetnek ezekben a rekonstrukciós felújítási munkák elvégzésében. A Vízmű esetében nagyon sajátos árképzési mechanizmussal van dolguk. Ez azt jelenti, hogy amikor ez a szervezet tanácsi vállalatból átalakult önkormányzatok közös zártkörű
17 részvénytársaságává, akkor kialakult egy árképzési rendszer is. Ez az árképzési rendszer abból a logikából indult, hogy vannak egyrészt természeti különbségek, másrészt vannak volumenkülönbségek és vannak fejlesztési, beruházási érdekek. Akkor azt mondták, hogy vállalják például az egri szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját, de az ezzel kapcsolatos hitelek térüljenek meg a tarifákból. De adott esetben nem akarják elvállalni azt ennek megfelelően, hogy ha Hatvan elkezd szennyvízhálózatot építeni, azt feltétlenül az egriek fizessék meg. Ezért létrejött egy viszonylag bonyolult rendszer, amelyikben vannak különbségek, de van egy kiegyenlítő mechanizmus is, egy szolidaritási mechanizmus. Ennek a következménye azt, hogy például az egri és a hatvani üzemegységben 243,-Ft a víz köbmétere, míg a többi üzemegységnél ez 277,-Ft. Csatornadíjaknál, az említett fejlesztés ellenére az egri tarifa 169,- Ft, de a többi üzemegységben 202,- Ft. Díjképletekben állapodtak meg azért, nem szerették volna azt, hogy nyolcvanegynéhány tulajdonos egymással marakodva folyamatosan olyan döntéseket hoz, amivel egymás alatt vágják a fát. Eger, mint köztudott a lakosságaránynak megfelelően, mint egy 27 %- os tulajdonosa a Vízműnek. Ez azt jelenti, hogy közel 1/3, nélkülük stratégiai döntés nem hozható, de nyilván a 72 %-nyi többség döntéseit viszont nekik kell tudni figyelembe venni. Csákvári Antal Úgy érzi, hogy a Malik úr nem válaszolt, illetve nem tudott valami előre mutatót mondani arról, hogy az egyensúly hogyan legyen meg. Ha kérik a polgárokat, hogy takarékoskodjanak a vízzel, akkor hogyan lehetne ebből a csapdából valamilyen megoldást találni. Kérdezi a jelenlévő menedzsmentet, hogy megoldás lenne-e az, hogy van egy alapdíj ami rendszerüzemeltetéshez, fejlesztéséhez kell és a fölött mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt. Valamilyen módon úgymond jutalmazni kellene azokat, akik takarékoskodnak és vigyáznak vízfogyasztással és érzékelhetően kevesebbet fizessenek. Erre kérne esetleg együttgondolkodást. Készült egy nagyon részletes tanulmány a tekintetben, hogyan lehetne átstrukturálni a víztarifát. Ezt a dolgot levették a napirendről - mint tulajdonosok -, mert abban a hiszemben voltak, hogy a Parlamentet érdekli a viziközmű törvény és a víz közszolgáltatásról szóló törvény, mert ez elkészült. A törvényben számos olyan változtatás szerepel, amihez nekik igazodniuk kellene egyébként egy hosszú távú tarifapolitikában is. Évek óta húzódik ennek a törvénynek az elfogadása. Szakmailag elkészült, úgy tűnik nem volt érdeke a kormányzatnak ezt napirendre tűzni. Stregova Márta Polgármester úr részben meg is adta a választ. Az említett tanulmányban szerepelt az alapdíj és az is, hogy esetleg a gazdálkodó szervezetek magasabb díjat fizetnének. A vízgazdálkodásról korábban volt egy törvény, amely módosításának a tervezete fog most sürgősségi indítvánnyal bekerülni a parlament elé. Az alapdíj bevezetéséről pár évvel ezelőtt volt egy Alkotmánybírósági határozat, amelyben nem volt egyértelmű az állásfoglalás, hogy az mennyire alkotmányos, vagy nem.
18 Időközben lezajlottak ezek a viták és most már egyre több Vízmű-nél van alapdíj. Az alapdíj bevezetésével az állandó költségek az alapdíjban érvényesíthetőek lennének. Minden változatnak van egy árnyoldala. Ebben az esetben a leginkább takarékoskodó kisfogyasztók kerülnének nehéz helyzetbe, hiszen ők egy fix alapdíjat akkor is kifizetnének, ha csak néhány pohár vizet isznak. Foglalkoztak ezzel a témával, de végül is abban maradtak, hogy a jelenlegi szisztémát csak nagy körültekintés mellett és széleskörű egyeztetés után vezethetik be. Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról. Szavazás: 19 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett, elfogadásra került. 659/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. 2010. évben a megkötött közműbérleti szerződés alapján 24.996 eft/év + ÁFA bérleti díjat fizessen az önkormányzat törzsvagyonába tartozó közmű tárgyi eszközökre, valamint a szennyvíztisztító telep bérleti díjaként 128.700 eft + ÁFA összeget. Felelős: polgármester Határidő: 2010. december 15. Szavazást kér az 2. számú határozati javaslatról. Szavazás: 21 igen, 1 nem szavazattal, elfogadásra került. 660/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. részére 2010. évben nettó 63.840 eft fejlesztési célú támogatás kerüljön átadásra. Felelős: polgármester Határidő: 2010. december 15.
19 Szavazást kér a rendelet elfogadására. Szavazás: 20 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 57/2009. (XI.27.) számú rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő 2010. évi díjtételek megállapítására 1.. Jelen díjmegállapítás a Heves Megyei Vízmű Zrt. által Eger Megyei Jogú Város területén végzett közszolgáltatásra érvényes Megnevezés 2010. évi díjtétel Ivóvízdíj nettó összege 262 Ft/m 3 Csatornadíj nettó összege 233 Ft/m 3 2.. Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. Eger Megyei Jogú Város polgármestere Dr. Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város Címzetes főjegyzője 4./ Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatási díj 2010. évi megállapításáról ( egy fordulóban tárgyalt ) Előadó: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző
20 Meghívott: Rittenbacher Ödön ügyvezető Jakab Zoltán műszaki igazgató Városgondozás Eger Kft. (Eger, Homok u. 2.) Dr. Estefán Géza Ez év közepétől kezdve a települési szilárdhulladék gyűjtése, tárolása tekintetében jelentős változások történtek. Mint ismeretes a hulladéklerakók bezárásra kerültek és a társulási rendszerben egy átrakó került kialakításra, melyet a társulás által meghatározott szolgáltató üzemeltet, végzi az ártalmatlanítást, illetve az elszállítást. Ennek következtében a költségek is emelkedtek. Nagyon jelentős az évi 136 millió forintos költség, amely az átrakás-ártalmatlanítás kapcsán felmerül. Ez alapján többfajta tarifaváltozat került kidolgozásra úgy, mint 9,8 %, 13,1 %, 22,1 % és 29,3 %-os emelés és a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság még egy magasabb változatot is kimunkáltatott. Az anyagban is jelezték, hogy a 22,1 %-os emelés tűnik olyan mértékűnek, amelyet még ki tud gazdálkodni a cég azt figyelembe véve, hogy a 2010. évi üzleti tervében ennek a részleteit és további lehetőségeit mindenképpen ki kell munkálni. Mint például a cég tevékenységének földrajzi értelemben vett bővítését és az esetlegese költségtakarékossági intézkedések megtételét. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Nagy István Az elmúlt években többször szóba került az a kérdés, hogy a Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás amelynek Eger tagja, sőt gesztora, a különböző szerződések kapcsán milyen hatással lesz az egri hulladékgazdálkodásra, egri szemétszállítási díjra. A Hulladékgazdálkodási Társulás egy multinacionális céggel kötött egy rendkívül hosszú, 20 éves szerződést. Ez önmagában még nem lenne óriási bűn abban az esetben, ha azt láthatnák, azt tapasztalhatnánk, hogy Egerben a szemétszállítási díj jelentős mértékben nem növekszik, befogadható szinten van és nem ró a lakosságra kiemelten magas terheket. Az elmúlt években, amikor erről a kérdésről beszéltek, akkor is már az inflációtól magasabb, közel 20 %-os emelést fogadtak el mondván, hogy akkor ha lesz az átrakó és lesz egy multinacionális cég aki át fogja venni a szemetet, akkor majd nem kell nagyonnagy mértékben emelni a szemétszállítás díját, a komplett szemétdíjat. Előttük van egy olyan táblázat, amely alapján azt látják, hogy a 2009. évhez képest, ahol az ártalmatlanítási díj még 45 millió forint volt, 2010. évben már 136 millió forint lesz. Ez a 136 millió forint az az összeg, amit a Városgondozás Kft. kifizet a cégnek. Egy másik táblázatban az szerepel, hogy a Városgondozás Kft.-nek, ha például a 9,8 %-os emelést fogadnának el, akkor is 52 millió forintos vesztesége lenne. Az anyagban is szerepel, hogy ha olyan közszolgáltatási díjat határoz meg az önkormányzat, amiben a számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg a díjat, akkor a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. 2009. év végére eljutottak odáig - hiába kérdezték, milyen lesz a hatása a hulladékártalmatlanításnak, milyen intézkedéseket tudnának tenni, hogy 29 %-os emelésre lenne szükség.