Steven TÖTÖSY de ZEPETNEK

Steven TÖTÖSY de ZEPETNEK Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára Tötösy de Zepetnek, Steven. Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library): <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords> West Lafayette: Purdue University Press, 2010. ISSN 1715-152X Purdue University corrected version 2011.10.21. javított változat Archive/Archív: Library and Archives Canada Electronic Collection <http://epe.lac-bac.gc.ca/>: <http://collection.nlc-bnc.ca/100/205/300/records_totosy/index.html> Tötösy de Zepetnek, Steven. Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. West Lafayette: Purdue University Press, 2010-. <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>. Purdue University (ISSN 1715-152X) contains transcripts of published data, archival, and family documents, and genealogies of the Tötösy de Zepetnek family [9th century nobilitas prima occupatio: Tötösy de Zepethk, nobilitas de novo 1587 Tivtoßÿ de Zepethnek: Tötösy, Töttösy(ÿ), T!tössy, Töttössy, Tüttössy, Töttösi, Tötösi], its collateral families (e.g., Haidekker, Harabasevszky, Preglej, Seregély, Balogh de Bér, Szirányi de Öttömös, Sárközy de Nadasd, Jalsoviczky de Jalsova, Pinka, Jurenák de Sultz, Scheftsik de Szolnok, Marsovszky de Marsófalva, Plávenszky, Fényes de Csokaly, Borbás de Deteér, Lindtner, Vittnyédy de Muzsa, Orsich de Slavetich, Sombor, Kanothay de Kanota, Scitovszky de Nagykér, Thorday, Toms, Grant, Banting, Smith, Squier, etc.), and published and archival data of not related Töt(t)ös(s)y(i) families. The present work is a revised version with new material of Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family. Szeged: Attila József University, 1993. ISBN 9634819141. Corrections and data to Steven Tötösy de Zepetnek at <clcweb@purdue.edu>. Tötösy de Zepetnek, Steven. Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára. West Lafayette: Purdue University Press, 2010-. <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords> Purdue University (ISSN 1715-152X) a Zepetneki Tötösy család [9. század, nobilitas prima occupatio: Zepethki Tötösy, nobilitas de novo 1587 Tivtoßÿ de Zepethnek: Tötösy, Töttösy(ÿ), T!tössy, Töttössy, Tüttössy, Töttösi, Tötösi] és oldalági családainak (pl. Haidekker, Harabasevszky, Preglej, Seregély, Béri Balogh, Öttömösi Szirányi, Jalsovai Jalsoviczky, Marsófalvai Marsovszky, Nadasdi Sárközy, Sultzi Jurenák, Pinka, Szolnoki Scheftsik, Plávenszky, Csokalyi Fényes, Deteéri Borbás, Lindtner, Muzsai Vittnyédy, Slavetichi Orsich, Sombor, Kanotai Kanothay, Nagykéri Scitovszky, Thorday, Toms, Grant, Banting, Smith, Squier, stb.) nyomtatásban kiadott és másolt adatait, levéltári & családi okmányait, családfáit és nem rokon történelmi Töt(t)ös(s)y(i) családok adatait is tartalmazza. A jelen munka javított & új adatokkal b!-vített változata Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family. Szeged: József Attila Egyetem, 1993. ISBN 9634819141. Helyesbítéseket és adatokat kérünk Tötösy de Zepetnek Steven email címére: <clcweb@purdue.edu>. a Zepetneki Tötösy család címere / coat-of-arms of the Tötösy de Zepetnek Family donatio 1587.02.22. II. Rudolf magyar király & római császár / Rudolf II. King of Hungary & Emperor of the Holy Roman Empire companion volume / társkötet nobilitashungariae: List of Historical Surnames of the Hungarian Nobility / nobilitashungariae. A magyar történelmi nemesség családneveinek listája. Ed. Steven Tötösy de Zepetnek CLCWeb: Comparative Literature and Culture (Library) (2010-): <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/nobilitashungariae> West Lafayette: Purdue University Press, 2010. ISSN 1923-9580 Purdue University Archived in Library and Archives Canada Electronic Collection <http://epe.lac-bac.gc.ca/>: <http://epe.lac-bac.gc.ca/100/201/300/nobilitashungariae/index.html>. Digitális archív Library and Archives Canada Electronic Collection

Copyright Purdue University Press Records of the Tötösy de Zepetnek family = A Zepetneki Tötösy család adattára / Tötösy de Zepetnek, Steven, 1950- Published/Created [1999-]: Edmonton, Alberta, Canada and Burlington, Ontario, Canada and Winchester, Massachusetts, U.S.A.: Steven Tötösy de Zepetnek <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords> Description: 161.; ill.; bibliography; index ISSN Digital (pdf): 1715-152X Notes: Includes illustrations, bibliographical references, index. Subjects include: Tötösy families. Tötösy de Zepetnek family. Balogh de Bér family. Haidekker family. Harabasevszky family. Seregély family. Szirányi de Öttömös family. Orsich de Slavetich family. Sombor family. Scitovszky de Nagykér family. Fényes de Csokaly family. Thorday family. Kanothay de Kanota family. Lindtner family. Eisenbart family. Jalsoviczky de Jalsova family. Jurenák de Sultz family. Scheftsik de Szolnok family. Sárközy de Nadasd family. Pinka family. Marsovszky de Marsófalva family. Vittnyédy de Muzsa family. Grant family. Banting family. Smith family. Squire family. Toms family. Töttössy de Egyházasfalva et Bástifalu family. Austria--Genealogy. Canada--Genealogy. England--Genealogy. Germany--Genealogy. Hungary--Genealogy. Poland--Genealogy. Romania--Genealogy. Slovakia--Genealogy. Slovenia--Genealogy. USA--Genealogy. Archived in Library and Archives Canada Electronic Collection <http://epe.lac-bac.gc.ca/>: <http://collection.nlc-bnc.ca/100/205/300/records_totosy/index.html> Steven Tötösy de Zepetnek, Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords> is an extended and revised version of Copyright Purdue University & Tötösy de Zepetnek, Steven, 1950- Main Title: A Zepetneki Tötösy család adattára = Records of the Tötösy de Zepetnek family / Steven Tötösy de Zepetnek. Parallel Title: Records of the Tötösy de Zepetnek family. Published/Created: Szeged: József Attila Tudományegyetem [Attila József University], [1993] Description: 280 p.: ill.; 23 cm. ISBN: 9634819141 Notes: Includes bibliographical references (p. 252-258) and index. Subjects: Tötösy de Zepetnek family. Hungary--Genealogy Canada--Genealogy. LC Classification: CS569.T68 199

Contents / Tartalom Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára Summary The Tötösy de Zepetnek Family and Its Branches, Etymology of Tötös and Tötösy, Selected Tötösy de Zepetnek Documents in Translation, and List of Other Töt(t)ös(s)y Families 4 Glosszárium / Glossary 12 Összefoglalás (Summary) A Tötösy de Zepetnek család ágainak & más Tötösy családok Listái / List of Tötösy de Zepetnek & Branch Families & List of Other Tötösy Families 13 Part I./I. Rész Tötös & Tötösy etimológia, Tötös helységek összeírása / Etymology of Tötös & Tötösy, List of Tötös Geographical Locations 18 Part II./II. Rész Középkori és (kora)-újkori Tötösy családok & személyek megyénkénti összeírása / List of Tötösy Families & Individuals in the Middle & (Early) Modern Ages by County 24 Part III./III. Rész Kiadott adatok a Zepetneki Tötösy családról & családtagokról / Published Sources about the Tötösy de Zepetnek Family & Family Members 36 Part IV./IV. Rész Zepetneki Tötösy levéltári & családi okiratok & kivonatai / Transcripts & Excerpts of Tötösy de Zepetnek Archival & Family Documents 54 Part V./V. Rész varia Töt(t)ös(s)(i)y családok adatai & Tötösy fikcionális szövegekben / varia Töt(t)ös(s)(i)y Families' Data & Tötösy in Fictional Texts 71 Part VI./VI. Rész A Zepetneki Tötösy család leszármazása / Genealogy of the Tötösy de Zepetnek Family 80 Part VII./VII. Rész Zepetneki Tötösy oldalági családok leszármazásai Haidekker, Harabasevszky, Preglej Genealogies of Tötösy de Zepetnek Collateral Families 98 Part VIII./VIII. Rész Zepetneki Tötösy oldalági családok leszármazásai Seregély, Szirányi de Öttömös, Jurenák de Sultz, Scheftsik de Szolnok, Jalsoviczky de Jalsova, Marsovszky de Marsófalva, Sárközy de Nadasd, Plávenszky / Genealogies of Tötösy de Zepetnek Collateral Families 109 Part IX./IX. Rész Zepetneki Tötösy oldalági családok leszármazásai Grant, Banting, Squier, Toms, Smith / Genealogies of Tötösy de Zepetnek Collateral Families 128 Appendix I./Függelék I. Az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család leszármazása / Genealogy of the Töttössy de Egyházasfalva et Bástifalu Family 136 Works Cited/Források 143 Appendix II./Függelék II. Szemelt forrásai a magyar a történelmi nemesség genealógiájának / Selected Sources of Historical Genealogy of the Hungarian Nobility 149 Index 151

Summary Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára Records of the Tötösy de Zepetnek Family / A Zepetneki Tötösy család adattára (West Lafayette: Purdue University Press, 2010. ISSN 1715-152X <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>) is a compilation of published, archival, and family documentary sources of and material about the Tötösy de Zepetnek family and its genealogies including selected collateral families. Tötösy de Zepetnek is a Latin form of the surname following the history of Hungary where until 1848 the official government language and thus most documentation, since the ninth century has been in Latin: the Hungarian form of the surname is Zepetneki Tötösy. The name has been spelled in many ways over the centuries as the documents show (see the article about the etymology of the surname in the chapter Summary, above). Throughout this work the name's simplest form, "Tötösy", is used unless differentiation is necessary to distinguish between specific persons and/or families. The Tötösy de Zepetnek family's origin is in Zala County (Western Hungary), where in the adjacent villages Pacsa, Tötös, Zepethk, and Kerecseny Tötösy families settled prima occupatio [i.e., by right of conquest] during the arrival of the Hungarians (Magyars) in Pannonia in the ninth century: "The families of soldier nobles [nobles of lesser privileges and required to pay taxes; landed nobles were tax exempt and served as military officers at their own cost] made sure no one would leave their ranks and in 1256 lieutenant Balasey of the Csab clan, Gothard, Olivér, Bud, and other soldier nobles accused the nobles residing in the vicinity of Pacsa to palatine Dénes and Zala County vicarius domini [ispán (steward) Panyit Bánffy de Alsólindva] that the said nobles are, in fact, soldier nobles. But the steward ruled that these were nobles since Saint Stephen [first king of Hungary following the Magyar conquest of the Danube Basin in the ninth century, crowned AD 1000] and then the soldier nobles recognized this" (Holub 53). In the case of the Tötösy de Zepetnek family the predicate of nobility refers to the Zala County village of Zepethk and not to the also Zala County city of Zepethnek (Szepetnek): in archival documents of the middle ages and the early modern period the village of Zepethk was at times confused with and/or written same as Zepethnek, e.g., in the case of "Szepetneki György (de Zepethk)" who was a Zala county royal official in 1489 (see, e.g., Turbuly, M!vel"déstörténeti tanulmányok; Bilkei, Adatok a középkori és kora-újkori). In archives and published sources in the Zala County villages in the vicinity of Pacsa prima occupatio landed noble Tötösy families are recorded in Pacsa 1428-1676, in Tötös and Zepethk 1415-1598, in Kerecseny 1372-1700, in Hazugd1513, and in Baktüttös-Tóf! 1268-1382. Tötösy families with first names occur, e.g., in Tötös in 1428 with the following heads of family of the same first name: Benedek (4), Pál (4), Péter (2), and Ferenc (2), as well as Mátyás, Boldizsár, Ábrahám, Mihály, and Gergely and in 1513 four Tötösy de Tötös families are documented here, in Zepethk in 1488 Illés, in 1513 András, in 1542 the widow of László Tötösy de Zepethk, in 1549-1566 János Tötösy de Zepethk is owner of two noble manors and one new serf property, and in 1563 Illés Tötösy de Zepethk, son of János who is son of András, and Ferenc son of László are landed nobles. These families were small landholders, served mostly as military officers (with the privilege of no taxation, such nobles were required to serve at war at own cost) and served in the county administration which, until 1848 has been the privilege of the nobility). In addition to the Zala County Tötösy families, several other not related Tötösy families existed in Western and South- Western Hungary including the Vas, Baranya, Tolna, Somogy, and Gy!r counties, and in a few cases in other regions of the country. Most Tötösy families had public noble status (i.e., nobles whose status was recognized throughout the kingdom of Hungary), but in several instances they had local status of nobility or noble status recognized by propertied church authorities only. After the Battle of Mohács in 1526 a period in Hungarian history when the devastation of the country and the consequent social upheaval caused by the Ottoman and Habsburg invasions resulted in the re-organization of the administrative structures and the property situation of the nobility along with the ennoblement or the reennoblement of large numbers of previously existing noble families numerous Tötösy families were recorded in various registers of nobility. Most of these families had a Patent of Nobility (which afforded taxfree status along with other privileges and including obligatory military service); however, not all owned landed property at the various times of the registries' recording. It is during this period from the sixteenth to the eighteenth century that the legal, economic, social, cultural, and documentary consolidation of the large Hungarian minor nobility occurred. nota bene: there is no documentary or conjectural evidence that any of the Tötösy families descend from the baronial Töttös de Báthmonostor family de genere Becse-Gergely: this family's last male descendant deceased in 1468 and all of its properties passed on by royal decree to collateral families (Kozmács 28-31). 1) The Tötösy de Zepetnek family and its branches 2) Etymology of the place name Tötös and the surname Tötösy 3) Selected Tötösy de Zepetnek archival documents 4) List of varia Töt(t)ös(s)(i)y families 1) The Tötösy de Zepetnek family and its branches In Vas County Georgius/György Tötösy de Zepethnek [Tivtoßÿ/Tiwtößy de Zepethnek], agilis et literatus, his spouse domina Catharina/Katalin, and their children Petrus/Péter, Jacobus/Jakab, Ursula/Orsolya, and Catharina/Katalin receive a Patent of Nobility with a coat-of-arms 1587.02.22. from Rudolph II. King of Hungary and Emperor of the Holy Roman Empire (see the photograph of the 1587 Patent of Nobility in Part IV). Georgius/György is a direct descendant of the Zala County Tötösy de Zepethk (et Tötös) prima occupatio family whose member Joannes Tötösy de Tötös in 1549-1566 owns two noble manors and one serf property in the Zala County village Zepethk. Following royal donation issued by Rudolph II. in 1589.07.22. Georgius and his family are inducted in 1590 as owners of a noble manor (curia nobilitaris) and landed property (possessio) in the Vas County villages of Ják (Gyák) and Sorkikisfalud. After the 1587 grant of the Patent of Nobility and before 1589 Georgius and his spouse domina Catharina issue Margareta/Margit and before 1597 son Joannes/János and their daughter Ursula deceases between 1589 and 1597. Domina Catharina, widowed before 1597, acquires further landed property in the village of Ják in 1597 and receives a letter of royal confirmation of the landed noble property from the County of Vas. The 1587 Tötösy de Zepethnek coat-of-arms is "Arms: Per fess Gules and Azure, over all out of a coronet Or jewelled Gules and Azure a cubit arm Argent holding a garb of wheat in bend sinister between in chief a crescent and a mullet of six points, both Or. Crest: Out of a coronet Or a cubit arm Argent holding a garb Or as in the arms, in front of a vol party per fess, the dexter Or and Sable the sinister Gules and Argent" (original Patent of Nobility 1587 [see photograph in Part IV.]; Balogh, Vasvármegye nemes családjai; Lendvai III., Royal Heraldry Society of Canada, Roll of Arms, T, <http://www.heraldry.ca/>). 4

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary 5 a Zepetneki Tötösy család címere 1587 coat-of-arms of the Tötösy de Zepetnek Family (Balogh; Lendvai; Vajay, A máltai lovagrend magyar lovagjai; Birk, Birk's Armorial Heritage in Canada; Royal Heraldry Society of Canada <http://www.heraldry.ca/>); International Association of Nobility <http://www.edelleute.eu>) nota bene: nobility in the Kingdom of Hungary is inherited by all male and female descendants of the ennobled individual's family regardless of marriage, incl. when a woman continues to carry her surname after marriage or when children carry the mother's surname. The predicate of nobility refers to the location where the family received royal donation in a Patent of Nobility with coat-of-arms with or without landed property or received a Patent of Nobility with or without a predicate of nobility and with or without landed property. The Tötösy de Zepetnek family owns landed property until the late eighteenth century in the Vas County villages of Sorkikisfalud, Unyom, Kajd, Szécseny, etc., as well as in Zala County Muraköz region and the Zala County city of Zalaegerszeg until the mid-19th where a branch of the family returns in the 17th century. In addition to farming their landed properties, members of the family since the middle ages serve as military officers, county and city administrators, and since the 19th century in educated professions (teachers and professors, lawyers, physicians, priests, etc.). Branches of the family live in Hungary, Canada, and the USA. Selected Sources Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. 3, 59, 192. Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 152, 260, 296. Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Vas megye 576. Torontál megye 528-32. Ger!, József. A Magyar Kir. Belügymin. által igazolt nemesek. Budapest, 1940. 377. Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53. Horváth, Sándor. A M. Kir. Országos Levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908. 53. Illéssy, János. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest, 1902. 128. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20, 435. Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Vol. III. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324. Vajay, Szabolcs. A máltai lovagrend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, 2002. 694-95. Archives: Pest Megyei Levéltár/Pest County Archives, Vas Megyei Levéltár/Vas County Archives, Zala Megyei Levéltár/Zala County Arcives, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára / Archives of the Hungarian National Museum, Magyar Országos Levéltár / Hungarian National Archives, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv. 1.1 The Vas County Sorkikisfalud Tötösy de Zepetnek branch remains until the mid-eighteenth century in Vas County and holds landed properties in the villages of (Guta)Töttös, Sorkikisfalud, Unyom, and Kajd. Its members were, in addition to being landed nobles, active as county officials and lawyers. Following the sale of their landed property in Sorkikisfalud in 1774 they move to Torontál County and later to Southern Hungary where they serve in Torontál and Temes counties and the city of Temesvár (today Timisoara, Romania) as estate stewards, lawyers, and city fathers. Extinct. Notable members are Mihály (1754-1781) assessor tabulae (senior government official) of Vas County, Béla dr. (1854-1923) university professor, Gyula (1886-1948) captain, István (1908-1991) owner of bed&breakfast hotel in Budapest, where he provides safety to several Hungarian-Jewish families during the II. World War. Further branches of the Sorkikisfalud branch include the Vas County Püspöki-i and Budapest and the Nyitra County branches. Selected Sources Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Torontál megye 528-32. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20. Láng, Judit. "Negyvennégy. (Közreadja Frank Tibor)". Történelmi Szemle 2 (1982): 2. 276-319, 290. Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Vol. 2, 910. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324. Schneider, Miklós. Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941. Vol. 1-2, 84. Archives: Pest Megyei Levéltár/Pest County Archives, Vas Megyei Levéltár/Vas County Archives, Zala Megyei Levéltár/Zala County Arcives, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára / Archives of the Hungarian National Museum, Magyar Országos Levéltár/ Hungarian National Archives, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv. 1.2 The Vas County Sorrkikisfalud later Zala County, City of Zalaegerszeg, and Muraköz Tötösy de Zepetnek branch moves from Buzamajor near the city of Sárvár (Vas County), where they owned property, to the city of Zalaegerszeg (capital city of Zala County) at the end of the seventeenth century where they serve as lawyers, county and city adminstrators, and educators. The Muraköz branch owns landed property in several villages of the region (today Slovenia). The Zalaegerszeg branch is extinct while to date no data are available of the Muraköz branch. Notable members are László (1746-1824) assessor tabulae (senior government official) of Zala County, László (1750-1831) mayor of the city of Zalaegerszeg, György, commissioner of the city of Zalaegerszeg. Selected Sources

6 A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary Csomor, Erzsébet. Zalaegerszeg város régi levéltárának repertóriuma 1371-1944. Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2007. Foki, Ibolya. Zalaegerszeg 1850-1860. Zalaegerszeg: A Zalaegerszegi Kultúrális Örökségért, 2000. 18. Horváth, Ferenc. Sárvár monográfiája. Szombathely: Sylvester János, 1978. 267. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 435. Pesthy, Pál. Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg: A szerz!, 1931. 40-42. Seb!k, Samu. "Adatok Zalaegerszeg r.t. város történetéb!l". A zalaegerszegi Magyar Királyi Állami f"gymnasium értesít"je az 1901-1902-ik tanévr"l. Ed. Lajos Medgyesi. Zalaegerszeg: Breisach Sámuel, 1902. 25, 30, 36, 83-84. Archive: Zala Megyei Levéltár/Zala County Arcives. 1.3 The Vas County Sorkiskisfalud later Püspöki and Budapest Tötösy de Zepetnek branch moves from Sorkikisfalud to the nearby village Püspöki in the early eighteenth century where they remain until the end of the nineteenth century. In the late nineteenth century they move to the Veszprém County village Mez!lak and in the early twentieth century to Budapest and join the urbanized and educated strata of society there. Notable members are János (1816) notarius loci (village notary) and landowner in Püspöki (Vas County), Ern! dr. (1889) lawyer and government official, Ern! dr. (1918) lawyer, author, Knight of Malta, István (1920) Ludovika Academy military officer, István (Steven Totosy de Zepetnek) (1950) Ph.D., university professor; Péter (1954) owner of printing company, Beatrice Dr. (1956) university professor. Selected Sources Balogh, Gyula. Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében. Szombathely: Bertalanffy, 1885. 28-31. Birk, Hans. Birk's Armorial Heritage in Canada of Continental European Families. Toronto: The Armorial Heritage Foundation, 1984. 192, IV. Borbándi, Gyula. A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1989. 392, 419, 422, 440, 452, 461, 469, 471. A M.Kir. Honvédség és Csend"rség tisztjeinek és hasonló-állásúaknak 1944. évi rangsorolása. Budapest: Hivatalos kiadás, 1944. 300. Kazáry, Károly. "A vasmegyei ötödik számú gyalogzászlóalj szerepe az utolsó nemesi fölkelésben". Dunántúli Szemle 9-10 (1942): 37-46, 124-36, 129.; II. 295, 301. Kiss, R. István. Az utolsó nemesi felkelés. Budapest, 1911. Vol. 2, 295, 301. Nagy, Csaba, ed. A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest: Argumentum Pet!fi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. 979-80. Vajay, Szabolcs. A máltai lovagrend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Magyar Máltai lovagok Szövetsége, 2002. 694-95. 1.4 The Nyitra, Hont, Pozsony, and Trencsén counties and Budapest Tötösy de Zepetnek branch moves in the early 16th century to Upper Hungary and have branches in Pozsony, Nyitra, Hont, and Trencsén counties. A further Tötösy de Zepetnek branch moves to Pozsony County in the early 18th century and moves in the late 19th century to Budapest. Both branches own landed property in several villages in several counties and serve as military officers and in county administration, from the 19th century in Budapest as military officers, city administrators, and in the professions as educators, lawyers, physicians, priests, etc. Notable members are Mátyás (1616) royal customs officer, János (1670) judex nobilium of Nyitra County, Miklós (1881) prelate and church censor, Aladár (1889) colonel, Béla dr. (1922) physician, Miklós Ph.D. (1927) university professor, Csaba Dr. (1931) university professor. Selected Sources Bajkay, Árpád. "Zarándokút Vereckét!l az "rvidékig 3". Hegyvidék (19 October 2005): 8. Budapest történetének bibliográfiája. Budapest: F!városi Szabó Ervin Könyvtár, 1966-1969. Vol. 6, 207-11. Demeter, Zsuzsanna. "Plébános a gettóban". História (April 1984). K!, András, "Májusi harsonaszó: 'Béke j!, s egy szép, új világ'". Magyar Nemzet (2 May 2002): 6. Töttössy, Gyula. "A szepetneki Töttössy családból". Él" Nemesség (15 October 1900): 47. Archives: Prímási Levéltár Esztergom/Esztergom Bishopric Archives, Státny archív Bratislava, Statny Oblastny Archiv v Nitre, Nitra- Ivanka. 2) The Etymology of the Geographical, Personal, and Family Name Tötös and Tötösy The etymology of the name Tötös is inconclusive and hypothetical. Most etymologists of Hungarian (Magyar) names agree, however, that the name is old-magyar and/or old-turkic in origin (e.g., Pallas II 723). The first archival evidence of the name Tötös occurs as a reference to a "Tytus (Töttös)", a nobleman who was involved in campaigns against a Russian-Polish invasion of Hungary in the early twelfth century, mentioned in ~1132 (Pauler I, 242-43). Lajos Kiss suggests that the name Tötös ("Tuteus", "Thutos") originates from a personal name, whose bearer named his property after himself and/or whose name was adopted by the settlers of the same location (657-58). This hypothesis places the origin of the name to the time of the Magyar conquest of the Danube Basin in the ninth century. This is consistent with archival documents available about Tötösy families who settled at the time of the conquest in Zala County. In later times when families began to use surnames, many families' name originated from the place they owned property. Further, Kiss suggests that the personal name Tötös is a derivative of the old-magyar etymon t"/tü, with the formative suffix -s, of the original meaning "stem of a plant in the ground" (658). Kiss rejects the etymology that the name is a derivative of the old-turkic tütüs, meaning strife, discord, conflict, or enmity, that is, a characteristic of the individual then applied as a personal name. Ferenc Kállay interprets the name as a form of táltos (tatus, tutus), the name of old-magyar shamanic priests (47-55, 72). He connects the name tentatively to the clan Tét or Tétény (Tatun), one of the original clans from the time of the Magyar conquest: this clan was supposed to have had numerous táltos among its members. This suggestion is problematic for several reasons. For one, the two widely accepted and authoritative works on the history of the early Magyar clans do not contain any reference that would warrant a connection between the name Tötös and the clan name Tét or Tétény (see Wertner 348-50; Karácsonyi 92-97). The reason why the suggested clan connection is unlikely is also linguistically explicable. The spelling of the name in medieval documents is consistent with regard to the usage of consonants and vowel clusters. From the first occurrence of the name in the twelfth century, the name consisted of three components. The first component consisted of the consonant t with the vowels a,e,i,o,ö,u,ü which appeared mostly in groups of two. In addition to these vowels, the consonants v,w,h,y appeared. The second component was a repetition of the first cluster, and the third was the suffix s (the y or i appeared later as a postposition indicating that the individual is "from" the location Tötös). The most frequent variations of the personal name in medieval documents are Tutus, Tytus, Toteus, Thythews, Thewtheus, Teuteus, Thuthus, and Theötös and as a surname Thythewsi, Thethusi, Teteusi, Teutesi, Teuteusi, Tewtheusi, Theutesi, Theuthusi, Thewthusi, Thewtesi, Thythwsi, Thythusi, Thytheusi, Thethewsi, Tuteusi, Thythesy, Thythewsy, Thytewssy, Thythessy, Thewthewssy, and Thewthüwssy (see, e.g., Csánki; Kozmács; in Ördög and Mez! the following spellings of the surname, documented in the eighteenth century, are listed: Tütösi, Thütössy, Tötösi, Tötösy, Tütösi, Tütösj, Tütösy, Tütösy, Tötösÿ). None of these variations show similarities to the variations associated with the clan name Tét/Tétény and the suffix -s never appears with the name Tét/Tétény. Kállay's suggestion that the name Tötös is a derivative of the name of old-magyar shamanic priests, the táltos, is proposed by Sumerologist and

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary linguist Ida Bobula. Bobula derives Tötös from the Sumerian tu, meaning "confirmation by oath" (the relation of a Magyar name to the Sumerian is tenuous. However, this interpretation is included here because there seems to be an overlap between Kállay's nineteenth-century interpretation and thus there is inconsistency there; the relation of Hungarian to Sumarian is a notion propagated by Hungarian scholars of nationalist/essentialist persuasion and it is not acknowledged in scholarship, although there are some serious works supporting this view [for a bibliography see Endrey 112-13]). According to Bobula's explanation, the tu then progressed to old-magyar tö, then tatus, and tét or tétemény, meaning sorcery and magic. With this interpretation Bobula suggests that a progenitor had either a charismatic personality or that he had a physical or mental abnormality and thus was perceived as someone "touched" by god; in other words, a sorcerer and shaman. This perception of being "touched" by god often resulted in such a person becoming a shaman, that is, priest (we know this was a pattern in societies with shamanic religion, including many American indigenous nations). Bobula's interpretation emulates Kállay's suggestion, although here too the suffix s remains a stumbling block as far as the terms tét and tétemény are concerned. Bobula also suggests an alternative interpretation, namely that the name is a derivative of tü, progressed into Tütüs, meaning "quarrelsome". This interpretation, relating the name to old-turkic, is rejected by Kiss. None of the above explanations offer a satisfactory etymology. Kiss's suggestion of "stem of a plant in the ground" is unlikely because the transfer of an image configuration like this one into a proper name makes little sense, even if one takes into account the linguistic feature of Turanian and Turkic languages to express and describe objects in a flowery manner. The explanations proposing that the name derived from the term táltos seems unlikely because the distribution of the geographical name Tötös, as well as the family name Tötösy occurred originally i.e., in the middle ages only in the Western and South-Western regions of Hungary: the Magyar shamans (táltos) obviously existed at the time of the conquest and until the Christianization of the population between the tenth and eleventh centuries in all regions of Hungary and not only in Western and Southern Hungary. Thus, until further research is able to establish the origin and meaning of the name whether personal or geographical or both it remains at best that it is an ancient Magyar name whose meaning is unclear. In sum, the above argumentation confirms what Miklós Kázmér writes in his book Régi magyar családnevek szótára (Dictionary of Old-Hungarian Surnames) under the entry "Tötös": "no data was found about the origin of the surname Töttösi" ("a családnév mai Töttösi alakváltozatára nem került el! adat" [1090]). Works Cited Bobula, Ida. Letter, Limestone College USA, 1977.08.11. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Endrey, Anthony. Sons of Nimrod: The Origin of Hungarians. Melbourne: Hawthorn, 1975. Kállay, Ferenc. A pogány magyarok vallása. 1861. New York: Evilath, 1971. 47-55, 72. Karácsonyi, János. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1900-1901. 92-97. Kázmér, Miklós. "Tötös" & "Töttösi". Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII század. Budapest: Magyar Nyelvtudomány Társaság, 1993. 1089-90. Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978. 657-58. Kozmács, István. "Egy kihalt nemesi família családnevér!l". Magyar Nyelv"r 111.1 (1987): 28-31. Mez!, András. "Gazdálkodástörténetünk egy helynévi emléke". Magyar Nyelv 86 (1990): 223 28. Ördög, Ferenc. "A Tütösi, Tüttös, Tütö családnevekr!l". Névtani Értesít" 21 (2001): 188-90. Pallas Nagy Lexikona. Budapest: Pallas, 1893-1897. Vol. 2, 723. Pauler, Gyula. A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest: Athenaeum, 1899. Vol. I, 242-43 Wertner, Mór. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Temesvár: Csanád-Egyház-megyei könyvsajtó, 1891-1892. 348-50. 3) Selected Tötösy de Zepetnek archival documents in translation 3.1 Translation of the 1587 Patent of Nobility with coat-of-arms donated to agilis and literatus Georgius Tivtoßÿ de Zepethnek, his spouse domina Catharina, their sons Petrus and Jacobus, their daughters Ursula and Catharina, and to all their descendants of both gender by Rudolph II. King of Hungary and Emperor of the Holy Roman Empire: "We, Rudolph the Second, by the grace of God elected Holy Roman Emperor, King of Germany, Hungary, Bohemia, Dalmatia, Croatia, Slavonia, Rama, Serbia, Galicia, Lodomeria, Cumania and Bulgaria, Grand Duke of Austria, Duke of Burgundy, Styria, Carinthia, Carnia, Marquis of Moravia, Duke of Luxembourg, Upper and Lower Silesia, Würtemberg and Theka, Prince of Swabia, Count of Habsburg, Tyrol, Ferretum, Kyburg and Görz, Knight of Elsaß, Marquis of Burgovia at Anasus and the Upper and Lower Lausitz of the Holy Roman Empire, Master of the County of Slavonia, the Port of Naon and the salt mines, etc. Partly because some of Our supporters addressed a humble petition to Our Majesty and partly because it came to Our attention and We made it a matter of Our consideration, with the contents of these lines We commit to the memory of everyone concerned the fidelity and devoted services of Our Agilis Georgius Tivtoßÿ de Zepethnek. The fidelity and devoted services which he demonstrated above all to the Holy Crown of Hungary and, as they say, also demonstrated to Our Majesty at various times and in places, he intends to assert in the future as well. Therefore, partly because of the foregoing, but also because of Our Royal generosity and grace by which We, in accordance with the custom of Our predecessors, the Holy Kings of Hungary, who used to reward those who acquired merits in their service and the Christian community, We too customarily present them with a token of remembrance and encourage their readiness to achieve even higher merits. Due to Our exceptional benevolence and Royal authority, We find the aforementioned Georgius Tivtoßÿ de Zepethnek, his sons Petrus and Jacobus, and his daughters Ursula and Catharina worthy to elevate from the ignoble fate and status in which they lived until now, as they profess, into the select community and numbers of nobles of Hungary and its subject territories. Based on Our knowledge and independent resolution, We agree and permit that the aforesaid may live, now and in the future, with all the favours, distinctions, authorities, privileges, liberties, rights, prerogatives, and immunities; that they rejoice in all these and that they enjoy these in the same manner as other genuine and indisputable nobles of Hungary and its subject territories, who do so in accordance with its laws and legal customs, and that the aforesaid, as well as their descendants of both gender, enjoy these distinctions. As proof of Our grace and benevolence towards them, We find it proper to symbolize this true and indisputable noble status by granting them this coat-of-arms as a sign of nobility: an upright military shield, divided horizontally into two halves: the upper field is red, the lower blue. In the lower field a bare arm, holding a sheaf of wheat askew, emerges from a royal crown. In the upper corners of the shield, to the right is a crescent, and to the left, a star. Above the shield is a closed military helmet embellished by the same royal crown. From the crown an arm, similar to that in the shield, emerges between two eagle wings. The right wing is gold-black, the left is redwhite. From the top of the helmet hang decorative ornaments; in the right gold-black, in the left red-white. This coat-of-arms can be seen, skillfully painted by the artist, at the commencement of Our document. We grant this coat-of-arms to the said Georgius Tivtoßÿ, to his sons Petrus and Jacobus, and similarly to his daughters Ursula and Catharina, and to the descendants of both gender of all of the above. We determine and acknowledge, in Our sovereign resolution that from now on and in the future and in all future times they are permitted to bear this coat-of-arms as a sign of noble status in the same manner as other nobles of Hungary and its subject territories and that all this is in addition to all those rights, privileges, sanctions, liberties, and immunities by which the nobles of Hungary live and enjoy as a matter of course or on the basis of legal customs. We permit the said persons to use this coat-of-arms in battle, in jousting, in tournaments, in duels, and in all military or other exercises of the community of nobles. Further, they may use it on their signets, sails, hangings, cur- 7

8 A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary tains, rings, flags, shields, tents and houses, in general on all occasions of their activities and ventures by rights of a true and genuine noble status. We order that they and all their descendants of both genders be recognized as nobles by everyone, no matter in what position, rank, state, and privileged status they may be. These shall acknowledge the said noble status, shall call them as nobles, and shall look upon them as such. They in turn shall be free to bear, to carry, to use, and to enjoy the above coat-of-arms and so shall their descendants and inheritors of both gender. Further, We present and grant as a token of our recognizance by the powers of these lines the following: as a perpetual confirmation We graciously confer and imprint this document with Our Privy Pendant Seal that represents Us as King of Hungary and thus confirms the state of nobility of the said Georgius Tivtoßÿ, of his sons Petrus and Jacobus, and of his daughters Ursula and Catharina, as well as all their descendants of both gender. This document was conferred by our esteemed supporter the Reverend Petrus Heressinczy, Bishop Elect of Zagreb, Our Councillor and Our Chief Court Chancellor of the Royal Palace in Prague on the 22nd Day of February in the 1587th year of our Lord, in the 12th year of Our rule as Holy Roman Emperor, in the 15th year of Our rule over other dominions, in the 12th year of our rule over Bohemia, when the following dignitaries headed the Holy Church: Peter Heressinczy, Reverend in Christ and elected Bishop of Zagreb; Stephanus Feyerkeövy, Bishop of Veszprém; Martinus Pethe de Hethes, Bishop of Vác; Stephanus Mathissy, Bishop of Csanád; Zacharia Mossóczy, Bishop of Nyitra; Brother Stephanus Tarnovio, Bishop of Szerém, and Brother Bonaventura of Aquila, Bishop of Segnia; all of them governing the Church of God in good faith. The Archbishoprics of Esztergom, Kalocsa, Bács, and further the seats of the cathedrals of Eger, Erdély, Várad, Pécs, Gy!r, Tinin, Bosnia, and Modrus presently being vacant. Governors of Our state are the Honourable Count Stephanus de Báthor Judex Curiae; Comes Perpetuus of Mons Claudius and Banus of Slavonia, Croatia, and Dalmatia Count Thomas Erdeödy de Monyorókerék; Count Georgius Zrínyi Magister Tavernicorum; Count Balthasarius de Batthian Magister Dapiferorum; Nicolaus Pálffy de Erdeöd Magister Cubiculariorum; and Michael de Rena Magister Janitorum. Vacant are the positions of Magister Regalium, Agazonum, and Pincernarum. The same Nicholaus Pálffy executes the duties of the Comes Posoniensis and many others carry the the governorship of the counties. Rudolph manu propria; Peter, Bishop of Zagreb manu propria; Tiburtius Himmelreich manu propria; 1587. *note on the back of the document: "This Patent of Nobility was announced and recorded in the Court of Royal Justice of Vas County in Szombathely, 29 May 1587. Notary Nicholas Beytzy manu propria" (Transcripts [original, microfiche, and photographs] are in the Hungarian Széchenyi Archives (Széchenyi Levéltár) No. 1101/1969, 9x12 cm. Síkfilmek I/38. and in the Archives of Vas County (Vas Megyei Levéltár) Vegyes Nemesi Iratok, T-Zs, No. 32). 3.2 Summary of document of donation of landed property in Ják (Gyák) 1589 (Part IV.): King Rudolph II's letter of donation of landed property, issued on 1589.07.22. at Prague, describes the property, its history, and specifies the procedures of the donation for Squire (agilis et litteratus) Georgius Tewteößÿ de Zepetnek, his spouse domina Catharina, his sons Petrus and Jacobus, and his daughters Ursula, Catharina, and Margarita. The document specifies that the above shall be inducted by the Chapter of Vasvár and the appointed homines regius (royal officials) as owners of a curia nobilitaris [noble manor house] and landed property consisting of 2.5 holds [one hold = 0.57 hectares or 1.42 English acres] arable land and eight hold-s forest. The property is located in the village of Ják (Gyak) in the County of Vas, near the river Sorok at the village of Sorkikisfalud. The said property was sold to the Tötösy-s by domina Ilona Tóth, daughter of the late Demetrius Lukách de Gyák and her sons Jacobus and Georgius for 150 Forint-s and four cubic feet of wheat. The king grants his agreement with the transaction and, consequently, donates the said property to the Tötösy de Zepetnek family. The homines regius appointed to supervise the induction are Michael Ányos de Baloghfalwa, Balthasarius and Paulus Gy!rffy de Rádócz, Alexandrius Kern, Stephanus Töryek de Zenteörsebet, and Paulus Náray de Nára" (Vas Megyei Levéltár, Szombathely, Vegyes Nemesi Iratok, T-Zs). 3.3 Translation of mortgage document of landed property in Ják (Gyák) 1597 (Part IV.): "We, the Chapter of Vasvár let everyone concerned know that Lady Ilona, daughter of the late Balthasarius Erös de Gyák, Squire, and spouse of Michael Szekér, serf of the late Balthasarius Gy!rffy, Squire, and who resides in Kisunyom in the Honourable Vas County, presented herself before us in person and accepted the representation of her brothers, Squires Johannes and Stephanus, and accepted the responsibilities of this transaction. After serious consideration, of her own free will, and following her independent decision which she affirmed orally and in this document, she presented her reasons. Namely, that owing to pressing needs she and her brothers are facing, she decided to mortgage their own, one-piece, and undividable landed property of two holds of arable land [one hold is equivalent to 0.57 hectares or 1.42 English acres]. The property is located in the village of Ják (Gyak) in Vas County in the part commonly known as the valley of Paulus Gyák. [Ilona Erös de Gyák] mortgages, therefore, this property to Lady Catharina, widow of the late Georgius Theötheössy de Szepetnek, Squire, and their sons Peter, Jacobus, and Joannes, their daughters Catharina and Margarita, and to their descendants of both gender. The financial transaction of the mortgage of this property occurred at various places in part and in whole for the amount of eight Forints, which the previous proprietor received from the buyer. The property will be returned to the rightful owners at any time whenever they are able to repay the said eight Forints. At such time the then owners are required to accept these funds without any argument and hesitation and they are required to return the property peacefully to the rightful owners. The mortgaging party assures in her and in her siblings' name that they will not hinder in any way the new owner in the possession of this landed property and commit themselves to protecting the new owners against any legal contest at their own expense, as witnessed by us. Dated on the day of our glorious Lord's resurrection, Saturday, in the year of 1597". (Vas Megyei Levéltár, Vegyes Nemesi Iratok, T-Zs) 3.4 Translation of document of authentication of nobility issued to Johannes Tötösy de Zepetnek 1733 following the 1733 Inquisitio Nobilium in Vas County (Part IV.): "We, signed chief magistrate and judge of the honourable Vas County acknowledge that by commission of the honourable deputies and at the request of Joannes Teötösÿ, Squire, the following witnesses testified upon oath, after we una fidelia established their authenticity by order of the above honourable deputies, as follows. The question is, did the witness know the late Georgius Teötössÿ who was the father of the applicant Joannes Tötösÿ presently residing in Sorki-Kisfalud in the honourable county of Vas and did he know the late Joannes Teötössÿ who was the father of Georgius Teötössÿ, and this late Joannes Tötösÿ who was the grandfather of the applicant? Further, if the witness knew these persons, was he aware that all the above mentioned persons were genuine and indisputable noblemen who resided on their own landed property donated to their noble ancestor and that they were the true descendants of the Georgius Töltösÿ who is inscribed in this present Patent of Nobility? The first witness is Stephanus Subics, Squire and landowner in Kiskolta in the County of Vas, about 60 years of age. The oath was taken. This witness knew very well the applicant Joannes Töltösi's father, the late Georgius Tötösÿ but he did not know the father of Georgius Tötösÿ the late Joannes Tötössÿ. He knows with certainty that the late Georgius Tötössÿ was a genuine nobleman and that he, according to his noble status and ascertained by the here present Patent of Nobility, now the property of the applicant, Joannes Tötösÿ, lived as a true nobleman availing himself of privileges like other noblemen. When he moved from Töltös [Töttös, Gutatöttös] to Püspöki, located in the honourable County of Vas, the witness himself heard Noble domina Susanna Babos, daughter-in-law of Georgius Töltösÿ, say that they ought to live on their own patrimony in Töltös and that they ought to do so because their children may regret the change of residence one day. The second witness is Ladislaus Verebolÿ, Squire and landowner in Szent Márton in the County of Vas, about 65 years of age. The oath was taken. This witness knows, as he was acquainted with the applicant's father, that the late Georgius Töltösÿ always lived as a true nobleman and enjoyed his privileges of nobility similar to other persons of noble status. He knows that the applicant's father did so on grounds of this Patent

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary of Nobility, now the property of Joannes Tötösÿ. The Patent of Nobility previously examined, the above testimonies authenticated, we execute now this collateral with our signature and signet. Szombathely, 22 January 1733. Signed Georgius Rosta, judge in the honourable County of Vas manu propria". (Vas Megyei Levéltár, Inquisitio Nobilium 1733 No.31 Fasc.4 No.36) 9 3.6 varia objects with the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms or monogram: 3.6.1 copper seal with the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms from the late 18th century: Tötösy de Zepetnek Steven (1950-; Winchester, MA USA) 3.6.2 signet rings with the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms, late 18. century: Veronika Tötössy de Zepethnek (1946-; Montréal, Canada), Helmut Heinrich (1955-; Passau, Germany), Péter Töttössy de Zepethnek (1954-; Balatonvilágos, Hungary); from the 20. century: Péter Töttössy de Zepethnek (1982-; Veszprém, Hungary), Karolina Töttössy de Zepethnek (1976-; married name Töttössy- Saitz; Budapest, Hungary), Steven Tötösy de Zepetnek (1950-; Winchester, MA USA), Joanne Tötösy de Zepetnek née Toms (1955-; Winchester, MA USA), Chantal Tötösy de Zepetnek (1982-; Toronto, Canada & Winchester, MA USA), Julia Tötösy de Zepetnek (1984-; Burlington, Canada & Winchester, MA USA), Éva Tackoen née Töttösy de Zepethnek (1946-; Bruxelles, Belgium) 3.6.3 colored painting on parchment of the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms, early 19th century: Steven Tötösy de Zepetnek (1950-; Winchester, MA USA) 3.6.4 sterling silver cutlery with the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms, late 19th century; with five-pronged crown (minor nobility) and monogram TJ; with TdeZ monogram, late 19th century; with CZ monogram, late 19th century: Steven Tötösy de Zepetnek (1950- ; Winchester, MA USA) 3.6.5 crystal decanter with the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms 1: late 19th century, 2: 20th century: Steven Tötösy de Zepetnek (1950-; Winchester, MA USA) 3.6.6 watermark press with the Tötösy de Zepetnek coat-of-arms, 20th century: Steven Tötösy de Zepetnek (1950-; Winchester, MA USA) 4) List of varia Töt(t)ös(s)(i)y Families recorded in Abauj, Fejér, Gy!r, Komárom, Somogy, Tolna, Vas, Zala counties & in Erdély (Transylvania, today Romania) 4.1 The Tötösy/Tüttösi Family in Zala County (Zalaapáti). The Zala County Zalaapáti and Saskatchewan Canada branch, one of the families of the prima occupatio Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecseny, etc., Tötösy families (Part II.) and thus relations of origin of the Tötösy de Zepethk/Zepetnek family prior to the latter's 1587. renewed ennoblement with predicate and coat-of-arms. Although the Zala County village Zalaapáti Tötösy family did not receive a Patent of Nobility and/or coat-of-arms, they are documented as nobles until the early nineteenth century (vide the family's genealogy in Part V.). Selected Sources Tüttösy, noble family 1776: "F.8/2. No. 14. No. 20. Tüttösy family nobiles [nobles] ex Zalaapáti 1776.06.17. 1-3.p." (Kapiller 3). Archives: Zala Megyei Levéltár/Zala County Archives, genealogical data of the Church of the Latter-day Saints of Jesus Christ. 4.2 The Töttössy de Töttös family in Vas County (Töttös, today Gutatöttös) is documented as noble landowners from the 14th to the early 17th centuries (Part II). Extinct. nota bene: the Tötösy de Zepetnek family also owned property in Töttös and the Töttössy de Egyházasfalva et Bástifalu family also owned landed property here (see below); however, there is no relationship or common descendance between the three families of the similar surname. Partial genealogy. Selected Sources Baán, Kálmán. "Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek)". Magyar Családtörténeti Szemle 6.5 (1940): 167. Anjoukori okmánytár. Ed. Nagy, Imre, & Gyula Tasnádi Nagy. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1878-1920. Vol. IV, 258-60. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. 805, 854. Archives: Vas Megyei Levéltár/Vas County Archives, Zala Megyei Levéltár/Zala County Arcives. 4.3 The Töttössy de Egyházasfalva et Bástifalu family in Vas County (Töttös, today Gutatöttös) and in Sopron, Fejér, Heves, Hont, Somogy, Vas, Veszprém, and Zala counties. Extinct. The family is not related to the Zala County Tötösy families because prior to 1580 the family's surname was Parnas de Töttös, noble landowners in the Zala County villages Pacsa and Tötös (where they were along with other families in the villages of Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecseny, and Hazugd prima occupatio nobles). In the 16th to the 19th centuries they were a bene possessiatus family in several counties of Western Hungary. Extinct. Notable members are Gábor (1530-1560) Sopron County royal official, Gábor participant in the Wesselény Rebellion (1665-1671), László (1649) mayor of Székesfehérvár (Fejér County) and the city's first apothecary, Béla (1846) royal judge in Zala County (vide Appendix I.). Selected Sources Baán, Kálmán. "Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek)". Magyar Családtörténeti Szemle 6.5 (1940): 167. Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. 2nd. ed. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 138, 285. Barcsay-Amant Zoltán, ed. Nemesi évkönyv. Luzern, 1972-75. 381. Baross, Károly. Magyarország földbirtokosai. Budapest: Hungaria, 1893. 817. Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Somogy 604, Vas 204. Csatkai, Endre. "Zadjeli Slachta Etelka soproni naplója 1838-1842". Soproni Szemle 7 (1943): 28. Fényes, Elek. Magyarország geográphiai szótára. Pest: Kozma Vazul, 1851. Rpt. Szeged, 1984. Vol. 1, 148. Daróczy, Zoltán. Nemesi Évkönyv. 1927-28. Budapest: May, 1929. 29-30. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5 (1971): 169. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 10, 419-20. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. Vol. XI, 324. Elek, Emil. A Magyar földbirtok 1903. Budapest: Pátria, 1903. 347. Soós, Imre. "Adalékok a sopronmegyei középbirtokok 16. századi történetéhez". Soproni Szemle (1937): 268. Archives: Fejér Megyei Levéltár/Fejer County Archives, Sopron Megyei Levéltár/Sopron County Archives, Vas Megyei Levéltár/Vas County Archives, Zala Megyei Levéltár/Zala County Arcives, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára/Archives of the Hungarian National Museum, Magyar Országos Levéltár/Hungarian National Archives.

10 A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary coat-of-arms of the Töttössy de Egyházasfalva et Bástifalu Family 1683 4.4 The Tötösy de Körmend family in Vas County (Körmend): 1578.04.11. Tamás Teötösy is granted a Patent of Nobility and coatof-arms by Rudolf II. King of Hungary and Emperor of the Holy Roman Empire. Recipients are János Zakál de Körmend, his spouse Anna Sbardelat and their children, and his brothers-in-law János Kermendy, Ferencz Markasiny, Ferencz Makó, István Burján, and Tamás Teötösy. The Patent has been presented in the original and subsequently authenticated during the 1733 investigation of nobility by Mihály Szakály de Körmend who resides in Kisunyom and István Szakály de Körmend who resides in Fels!paty (Balogh, Vasvármegye nemes családjai 265-66, 257). In 1649 the spouse of Mátyás Töttösi is registered in Körmend as owner of a house and 12 acres of land (Ila 563). Genealogy unknown. Selected Sources Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 265-66, 257. Ila, Bálint. "Körmend város 1649. évi összírása". Ethnographia (1926): 563. coat-of-arms of the Tötösy de Körmend Family 1578 4.5 The Tötösy de Töttös-Tava family in Gy!r County in Töltés/Töttös-tava. Extinct. Partial genealogy. Selected Sources Borovszky, Samu. ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Gy"r 52. Kruesz, Krizosztom. Gy"r megye és város egyetemes leírása. Budapest: Franklin, 1874. 456, 487, 549. Molnár, Szulpic. A pannonhalmi f"apátság története. Negyedik korszak 1535-1708. Budapest: Stephaneum, 1906. 333-34, No. 6. 4.6 The Kónya alias Töltésy (Teötössy, Theöttösy, Töttössy, Tötössy family of Fejér and Komárom counties. Patent of Nobility Komárom County 1663 (Tagányi 4). Partial genealogy. ) Selected Sources Alapi, Gyula. Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 1911. 9, 12, 17, 60, 61, 78, 128, 154, 162, 177, 240, 267, 270. Baranyay, József. A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története. Komáromi Újság (1914): 3-23. Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Komárommegye 582. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 10, 301, 409. K!szeghi, Sándor. Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: Hungária, 1899. 187, 396. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. Vol. 6, 541, Vol. 7, 233, Vol. 11, 290. Siebmacher. Nagy, Iván, Cserghe! Géza. Der Adel von Ungarn samt den Nebenländern der St. Stephanskrone. Nürnberg, 1885-1893. Rpt. Neustadt an der Aisch: Bauer & Raspe. Inhaber Gerhard Gessner, 1982. Supplement 119 (86). Tagányi, Károly. Jegyzéke az Országos Levéltárban a magyar és erdélyi udv. kanczelláriák fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Budapest, 1886. 4. Archives: Pest County Archives/Pest Megyei Levéltár, Vas County Archives/Vas Megyei Levéltár, Zala County Archives/Zala Megyei Levéltár, Gömör-Kishont County Archives/Gömör-Kishont Megyei Levéltár, Fejér County Archives/Fejér Megyei Levéltár. 4.7 The Dóczy alias Töltésy (Tötésy, Tökésy, Töttösy family of Komárom, Pest, Vas, and other counties. Genealogy unknown. Selected Sources) Alapi, Gyula. Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 1911. 29, 78, 128, 176. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 3, 345, Vol. 10, 408, 409. K!szeghi, Sándor. Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: Hungária, 1899. 83, 404. Orosz, Ern!. Heves- és a volt Küls"-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger: Egri Nyomda, 1906. Vol. 1, 69. Archives: Pest County Archives/Pest Megyei Levéltár, Heves County Archives/Heves Megyei Levéltár, Vas County Archives/Vas Megyei Levétár. 4.8 The Töltési/Töttösy family in Somogy County and later Transylvania with one branch in the U.S.A. from Énlaka/Bisericani (Székelyudvarhely, today Romania): the family began to use the surname Töttösy instead of Töltési in the early twentieth century although it could be that the Töltésy name is the early modern variation of the Tötösy surname (i.e., there were Tötösy noble landed

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Summary families documented in Somogy County in the middle and early modern ages, vide Part II.; vide the Töltési/Töttösy family's partial genealogy in Part V.). 4.9 The Töttösi family in Medina and Nagydorog, Tolna County. Genalogy unknown. Sources Hajdu, Lajos. Az alsófokú népoktatás fejl"dése Tolna vármegyében (1770-1790). Szekszárd, 1979. Heged#s, László. Tolna megye nyugati felének települései 1580-1704. Szekszárd, 1979. Nagydorog történelme. Egészségügy <http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/nagydorog/pages/006_az_egeszsegugy_061.htm>. Sz!ke, Sándorné Zsíros Mária. Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás. Szekszárd, 1983. Ellis Island Passenger Lists <http://www.ellisisland.org/>. The Hamburg Passenger Departure Lists 1850-1934 <http://www.germanroots.com/hamburg.html>. 4.10 The Tötösy de Kerecseny family in Zala and later Pozsony & Nyitra counties. Partial genealogy. Selected Sources Borovszky, Samu. ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Nyitra 272. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. I, 30; Vol. III, 69. Erdélyi, László. A pannonhalmi Szent-Benedekrend története. Budapest: Stephaneum, 1902. Vol. 7, 36-37. Farkas, Gábor. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. Székesfehérvár, 1981. 212. Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 82. Károlyi, Árpád, & József Szalay, eds. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1882. 213. Sümeghy, Dezs!. Sopron vármegye levéltárának oklevélgyüjteménye. Sopron, 1928. No. 40. Szatlóczki, Gábor. Zala Megye archontológiai és genealógiai adattára 13.-16. század. CD-ROM. Budapest: Arcanum, 2004. Levéltárak: Zala Megyei Levéltár, Zala megyei helységnévtár. 11

Glossary / Glosszárium agilis = nem bizonyított nemesi származásu vagy/és nemes anyától született / not proven noble and/or born of mother of noble status agricola = földm#ves / paraszt // farmer / peasant alias = másképpen nevezve / known also as baptisma = keresztelés / christening bene possessionatus = nemes több birtokkal / noble with extended landed properties colonus = kis-házas földm#ves és/vagy földm#ves bérelt birtokon / farmer with house and/or farmer on rented property coniugium = házasság / marriage curia nobilitaris = nemes birtok házzal / noble manor on landed property de genere = honfoglaláskori (9. század) 108 törzsb!l származó nemes család / noble family from one of the 108 clans of the Magyar conquest (9. century) donatio = címeres nemeslevél és/vagy birtok adomány / donation of patent of nobility with coat-of-arms and/or landed property famulus = tudós / scholar // segéd / assistant homo regius = királyi ember / noble official in administrative service to the monarch ignobilis = közrend#, nem nemes / non-noble status inquilinus = házas zsellér / subtenant with rented property iudex nobilium = királyi szolgabíró (középkor) / royal judge (middle ages) jobbagus = jobbágy 15.-19. századok / serf 15.-19. centuries // 9.-15. századokban jelentése, hogy mindenki a király szolgája / meaning in 9.-15. centuries: everyone is servant of the king liber regi = szabad de nem nemes / non noble free status literatus = tanult / learned megye = county mori = meghalt / deceased N. & N.N. = predicatum és/vagy családnév és/vagy keresztnév nem ismert / predicatum and/or first and/or surname unknown nascit = született / born nob. (nobilis) = igazolt nemes / noble of documentary evidence nobilitas de novo = újra nemesítés / renewed ennoblement parentes = szül!k / parents patrini = keresztszül!k / godparents plebeius/plebejus = közpolgár / middle or lower class citizen possessio = nemes földbirtok / noble landed property praedicatum = nemesi el!név / predicate: name of location with Latin "de" of landed property donated by the monarch and/or a predicate as a designation of nobility donated by the monarch without landed property prima occupatio = okiratok alapján nemes származás a honfoglaláskortól (9. század) / noble origin since the Magyar conquest (ninth century) based on documentary evidence pueri = gyerekek / children recte = tulajdonképpen, helyesen / actually, correctly serviens = nemes ügyviv! magasabb rangú nemesnél / noble in administrative service to higher ranked noble strenuus = vitézl! / noble of undetermined status tentamen = kísérleti/lehetséges // possible/tentative vide = lásd / see vidua/viduus = özvegy / widow vitéz = katonai rang Horthy kormányzó által 1920 után alapítva / military order established by Admiral Horthy after 1920 12

Összefoglalás (Summary) A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family 1. Zala megyei Zepethki Tötösy kés!bb Vas megyei Zepetneki Tötösy család és ágai 2. varia Töt(t)ös(s)(i)y családok Abauj, Gy!r, Fejér, Komárom, Somogy, Tolna, Zala, Vas megyékben & Erdélyben 1. A Zala megyei Tötösi és Zepethki Tötösy kés!bb Vas megyei Zepetneki Tötösy család és ágai A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family (West Lafayette: Purdue University Press, 2010 ISSN 1715-152X <http://docs.lib.purdue.edu/clcweblibrary/totosyrecords>) a család levéltári és családi iratainak adattárát és genealógiáját, valamint oldalági családok genealógiáit és forrás-adatait tartalmazza. A munka tartalmaz utalásokat valamint bibliográfiai és levéltári adatokat más Tötösy családokra is. A Zepetneki Tötösy család a Zala megyei egymás mellett fekv! Pacsa, Tötös, Zepethk és Kerecseny falvakban honos és nemes birtokos prima occupatio (honfoglaláskori) Tötösy családokból származik. Ezek a Tötösy családok 1256. vannak mint honfoglaláskori országos nemesek bizonyítva: "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] el!tt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy!k tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejét!l fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub 53). A középkortól források említik pl. a Pacsai Tötösy (1428-1676), a Bakt(ö)üttösi és Tóf!i Tötösy (1339-1382), a Kerecsenyi Tötösy (1372-1562), a Tötösi és Zepethki Tötösy (1415-1598) és a Zepethki Tötösy (1474-1566) családokat. Ezek a családok többnyire országos középnemesek és kisbirtokosok voltak, de néhány tagjuk megyei adminisztrációkban magasabb rangra emelkedett, így pl. Pál, Tötösi Tötösy László fia 1415. Zala és Tolna megyei iudex nobilium (szolgabíró). Pacsa-környékbeli Tötösy családok, ahol keresztnevek is vannak említve el!fordulnak pl. Tötösön 1428. amikor a következ! családf!k vannak említve, több családf! ugyanaz keresztnévvel: Benedek (4), Pál (4), Péter (2), és Ferenc (2), valamint Mátyás, Boldizsár, Ábrahám, Mihály és Gergely és Zepethken 1513. négy Tötösy család említtetik, valamint ugyanott 1513. András, 1488. Illés, 1542. László özvegye, 1549-1566 János birtokosa két nemes curia-nak és egy jobbágy teleknek és 1563. János fia Illés aki András fia és László fia Ferenc birtokosok Zepethken (II. Rész). A Tötösy családnév ritkasága egyeseket arra a feltételezésre késztethet, hogy ezek a családok eredetileg egy nemzetségb!l vagy családból származnak. Levéltári okiratok azonban azt mutatják, hogy a középkori Magyarországon Zala megyében de számos más megyében is, pl. Baranya, Somogy, Tolna és Vas megyékben több egymástól teljesen független várjobbágyi és praedialista állású, valamint országos nemességgel rendelkez! Tötösy nev# család élt. Az újkorban is hasonló a helyzet, ekkor szintén több részben nemesi jogállású, részben csak nemesi jogokat gyakorló, de elszegényedett, valamint mindenfajta nemesi jogát elvesztett Tötösy nev# családot találunk nyugatmagyarországi megyékben. Feltehet! azonban, hogy a középkortól és a kora újkortól kezdve az ország különböz! vidékein dokumentált Tötösy családokból többen az itteni munkában felsorolt középkori Tötösy családok valamelyikéb!l származhattak. Közülük egyesek a 16. századtól nemeslevelet szereztek, mások viszont nem mint pl. a Zala megyei Parnas de Tötös, majd ugyanaz Vas és Sopron megyei Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy (1580-ig a Zala megyei Pacsán, Tötösön és Alsókustányon birtokos Tötösi Parnas család [AppendixI./Függelék I.]) mivel nemességük köztudomású volt nagyobb és/vagy több nemesi birtokkal. Megjegyezend!, hogy a zászlósúri rangú Báthmonostori Töttös de genere Becse-Gergely család kinek utólsó férfi tagja 1468. hal el a kis- és közép-nemesi Tötösy családok egyikével sem áll rokoni vagy származási kapcsolatban, bár néhány Baranya (recte Zala vagy/és Vas megyei?) Tötösy család a Báthmonostori Töttösök serviense. Vas megyében Zepetneki Tötösy György (Georgius Tivtoßÿ/Tiwtößy de Zepethnek) agilis et literatus, felesége domina Katalin/Catharina és gyermekeik Péter/Petrus, Jakab/Jacobus Orsolya/Ursula és Katalin/Catharina kapnak címeres nemeslevelet adományba 1587.02.22. II. Rudolf magyar királytól és római császártól, valamint 1589.07.22. nemesi kúriát és földbirtokot a Vas megyei Jákon és Sorkikisfaludon. A nemesség kihírdetése 1587.05.29. Szombathelyen Az 1587. címeres nemeslevelél adományozása után és a nemesi kúria és földbirtokok adományozása el!tt (1587-1589) Györgynek és feleségének domina Katalinnak/Catharinának születik még két gyermeke, Margit/Margareta és János/Joannes, leányuk Orsolya/Ursula 1589-1597 között elhal. György felesége, Katalin úrn!, aki 1597 el!tt megözvegyül, ugyanebben az évben királyi és megyei jóváhagyással további földbirtokot vásárol Jákon. Az 1587. adományozott de Zepethnek nemesi el!név helyesen de Zepethk ugyanis középkori és kora-újkori dokumentumokban Zepethk falu többször van összekeverve az ugyancsak Zala megyei Szepethnek várossal, pl. "Szepetneki György (de Zepethk)" esetében aki 1489. Zala megyei alispán (Turbuly, M!vel"déstörténeti tanulmányok; Bilkei, Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás) és mert a Vas megyében újra nemesített Zepetneki Tötösy család a Zala megyei prima occupatio nemes Zepethki Tötösy családból származik. A Zepetneki Tötösy címer 1587: Veressel és kékkel osztott pajzsban lent lebeg! ötágú leveles aranykoronából jobbharánt növekv! mezítelen jobbkar az osztóvonalon átnyúlón, fent arannyal kötött balharánt arany búzakévét tart; a pajzsf!ben jobbról fogyó ezüst holdsarló, balról hatágú arany csillag lebeg. Zárt katonai sisak. Sisakdísz: a koronából növekv!, jobbról arannyal és feketével, balról veressel és ezüsttel osztott, nyilt sasszárny-pár között a jobbharánt növekv! pajzsbeli jobbkar a kévével. Takarók: jobbról feketearany, balról veres-ezüst (eredeti címeres nemeslevél; Balogh, Vasvármegye nemes családjai; Lendvai III.; Royal Heraldry Society of Canada, Roll of Arms, T, <http://www.heraldry.ca/>). Az 1587. eredeti címeres nemeslevél Zepethneki Töttössy István (Szombathely 1920-2000 Budapest, Vas megye Püspöki-i ág) hagyatékában feleségénél (2000-2011) Zepethneki Töttössyné Andorfer Magdolna Mária dr.-nál van Budapesten; kopiák: Magyar Országos Levéltár, Budapest, No. 1101/1969, 9x12 cm Síkfilmek I/38; Vas Megyei Levéltár, Vegyes Nemesi Iratok, T-Zs, No. 32. a Zepetneki Tötösy család címere 1587 (Balogh; Lendvai; Vajay, A máltai lovagrend magyar lovagjai; Birk, Birk's Armorial Heritage in Canada; Royal Heraldry Society of Canada <http://www.heraldry.ca/>); International Association of Nobility <http://www.edelleute.eu>) 13

14 A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Összefoglalás (Summary) Szemelt források Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 152, 260, 296. Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Vas 576. Torontál 528-32. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. 3, 59, 192. Ger!, József. A Magyar Kir. Belügymin. által igazolt nemesek. Budapest, 1940. 377. Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53. Horváth, Sándor. A M. Kir. Országos Levéltárnak az 1886-1907. években bemutatott czímeres nemeslevelek jegyzéke. Budapest, 1908. 53. Illéssy, János. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás. Budapest, 1902. 128. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20, 435. Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Vol. III, n.p. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324. Vajay, Szabolcs. A máltai lovagrend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, 2002. 694-95. Levéltárak: Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv. 1.1 a Vas megye Sorkikisfalud & Dél-Magyarország Zepetneki Tötösy ág (T!tössy, Töttösy, Töttössy, Tötösy) a Vas megyei Töttös, Ják (Gyák), Sorkikisfalud és Kajd falvakban birtokol és megyei tisztségeket tölt be, majd a 18. századtól kezdve Dél- Magyarországon (Torontál megye, Temes megye, Temesvár) illetve Budapesten a megyei-városi adminisztráció és értelmiség tagjai között munkálkodik. Kiemelhet! tagjai: Mihály (1754) Vas megye táblabírája; Lajos (1822) dr. temesvári ügyvéd; Béla (1854) dr. matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Gyula (1886) katonatiszt, a budapesti Keleti Pályaudvar parancsnoka; István (1908) penzió tulajdonos Budapest és Siófok, érdeme budapesti penziójában magyar zsidó arisztokraták a nyilaskeresztesek el!l való bujtatása. Szemelt források Borovszky, Samu, szerk. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Torontál 528-32. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 419-20. Láng, Judit. "Negyvennégy. (Közreadja Frank Tibor)". Történelmi Szemle 2 (1982): 2. 276-319, 290. Lendvai, Miklós. Temes vármegye nemes családjai. Budapest, 1905. Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Vol. 2, 910. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868. Vol. 11, 324. Schneider, Miklós. Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941. Vol. 1-2. 84. Vajay, Szabolcs. A máltai lovagrend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest: Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, 2002. 694-95. Levéltárak: Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár, Österreichisches Staatsarchiv-Kriegsarchiv. 1.2 a Vas megye Sorkikisfalud majd Zala megye, Zalaegerszeg, & Muraköz Zepetneki Tötösy ág (Tüttösi, Tüttösy, Tüttössy, Tötösy) miután Sárvárott és a közeli Buzamajorban birtokol, a 17. század közepén költözik Zala megyébe és Zalaegerszegre. E városban két évszázadon keresztül közéleti szerepet játszik. E család egy további ága a Muraközben földbirtokos. A zalaegerszegi ág kihalt; nem tudni, hogy muraközi ág él-e. Kiemelhet! tagjai: László (1746) Zala megye táblabírája, László (1750) Zalaegerszeg város bírája. Szemelt források Csomor, Erzsébet. Zalaegerszeg város régi levéltárának repertóriuma 1371-1944. Zalaegerszeg: Zala Megyei Levéltár, 2007. Foki, Ibolya. Zalaegerszeg 1850-1860. Zalaegerszeg: A Zalaegerszegi Kultúrális Örökségért, 2000. 18. Horváth, Ferenc. Sárvár monográfiája. Szombathely: Sylvester János, 1978. 267. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-1932. Vol. 10, 435. Pesthy, Pál. Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg: A szerz!, 1931. 40-42. Seb!k, Samu. "Adatok Zalaegerszeg r.t. város történetéb!l". A zalaegerszegi Magyar Királyi Állami f"gymnasium értesít"je az 1901-1902-ik tanévr"l. Ed. Medgyesi Lajos. Zalaegerszeg: Breisach Sámuel, 1902. 25, 30, 36, 83-84. Levéltár: Zala Megyei Levéltár. 1.3 a Vas megye Sorkikisfalud majd Püspöki & Budapest Zepetneki Tötösy ág (Tötösy, Töttösÿ, Töttösi, Tötössy, Töttösy, Töttössy) Sorkikisfaludról költözik Püspökibe a 18. század elején és ott él a 19. század végéig. Több tagja a családnak mint inquilinus és/vagy colonus van az anyakönyvekben bevezetve, tehát mint kis-házas zsellérek és/vagy mint földm#vel!k bérelt földön. A 19. század végén a Veszprém megyei Mez!lakra, majd a 20. század elején Budapestre költöznek. Kiemelhet! tagjai: János (1816) Püspöki falu jegyz!je és közbirtokos; Ern! (1889) dr. ügyvéd miniszteri f!tanácsos; Ern! (1918) dr. ügyvéd, jogi és szépirodalmi munkák írója, Máltai Lovag; István (1920) katonatiszt (Ludovika); István [Steven Totosy de Zepetnek] Ph.D. (1950) egyetemi tanár; Péter (1954) a Balatonvilágos-i (Veszprém megye) Zepetnek Nyomda tulajdonosa; Beatrix [Beatrice] Dr. (1956) egyetemi tanár. Szemelt források Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 152, 260, 296. Balogh, Gyula. Az 1809. évi insurrectio és franczia megszállás Vasmegyében. Szombathely: Bertalanffy, 1885. 28-31. Birk, Hans. Birk's Armorial Heritage in Canada of Continental European Families. Toronto: The Armorial Heritage Foundation, 1984. 192, IV. Borbándi, Gyula. A magyar emigráció életrajza 1945-1985. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1989. 392, 419, 422, 440, 452, 461, 469, 471. Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Vas 576. A M.Kir. Honvédség és Csend"rség tisztjeinek és hasonló-állásúaknak 1944. évi rangsorolása. Budapest: Hivatalos kiadás, 1944. 300. Kazáry, Károly. "A vasmegyei ötödik számú gyalogzászlóalj szerepe az utolsó nemesi fölkelésben". Dunántúli Szemle 9-10 (1942): 37-46, 124-36, 129. Kiss, R. István. Az utolsó nemesi felkelés. Budapest, 1911. Vol. 2, 295, 301. Nagy, Csaba, ed. A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest: Argumentum Pet!fi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. 979-80. Levéltár: Vas Megyei Levéltár, Magyar Országos Levéltár.

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Összefoglalás (Summary) 15 1.4 a Hont, Nyitra, Pozsony, Trencsén & Pozsony (Szered & Ótura) & Budapest Zepetneki Tötösy ágak. A 16. században költözik Vas megyéb!l Pozsony megyébe és ott, valamint Hont, Nyitra és Trencsén megyékben adományozott birtokos. A 18. században egy másik Zepetneki Tötösy ág költözik Zala megyéb!l (Zalaegerszeg) Pozsony megyébe, majd onnan a 19. században Budapestre. Hont, Nyitra, Pozsony és Trencsén megyékben több faluban birtokosok és mint katonatisztek, megyei tisztvisel!k, majd a kés!bbi Budapest ág a 19. századtól mint katonatisztek, városi tisztvisel!k, tanárok/tanítók, ügyvédek, papok, orvosok, stb. szolgálnak. Kiemelhet! tagjai: Mátyás (1616) királyi harmincados, János (1670) judex nobilium Nyitra megye, Miklós (1881) prelátus és a katolikus egyház cenzora, Aladár (1889) katonatiszt, Béla dr. (1922) orvos, Miklós Ph.D. (1927) egyetemi tanár, Csaba Dr. (1931) egyetemi tanár. Szemelt források Bajkay, Árpád. "Zarándokút Vereckét!l az "rvidékig 3". Hegyvidék (19 October 2005): 8. Budapest történetének bibliográfiája. Budapest: F!városi Szabó Ervin Könyvtár, 1966-1969. Vol. 6, 207-11. Demeter, Zsuzsanna. "Plébános a gettóban". História (1984). K!, András. "Májusi harsonaszó: 'Béke j!, s egy szép, új világ'". Magyar Nemzet (2 May 2002): 6. Töttössy, Gyula. "A szepetneki Töttössy családból". Él" Nemesség (15 October 1900): 47. Levéltárak: Prímási Levéltár Esztergom, Státny archív Bratislava, Statny Oblastny Archiv v Nitre, Nitra-Ivanka. 2. varia Töt(t)ös(s)(i)y családok Abauj, Gy!r, Fejér, Komárom, Somogy, Tolna, Vas, & Zala megyékben & Erdélyben 2.1 A Zalaapáti-n honos Tötösy/Tüttösi család a Zala megyei Pacsa, Tötös, Zepethk, Kerecseny, stb. környékbeli prima occupatio Tötösy családok közé tartozik és így származás-rokonai a Zepethki/Zepetneki Tötösy családnak. Címeres nemes-levelet nem kaptak adományba, de a 19. század elejéig többször vannak mint nemesek dokumentálva. Leszármazását vide V. Rész. Szemelt források Tüttösy, nemes család 1776: "F.8/2. No. 14. No. 20. Tüttösy család [nobiles (nemesek)] ex Zalaapáti 1776. jún. 17. 1-3.p." (Kapiller 3). Levéltárak: Zala Megyei Levéltár; Church of the Latter-day Saints of Jesus Christ. 2.2 A Töttösi Töttössy család a Vas megye Töttös-ön (Gutatöttös) honos és birtokos a 17. Század elejéig. nota bene: a Zepetneki Tötösy család is birtokol Töttös-ön a 16.-17. századokban, valamint itt birtokol az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy (1580-ig a Zala megyei Tötösi Parnas) család is (vide Appendix I./Függelék I.). A levéltári források azt mutatják, hogy a Töttösi Töttössy család kihalt és nem áll származási összefüggésben sem a Zepetneki Tötösy sem az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy családdal. Töredékes leszármazás. Szemelt források Baán, Kálmán. "Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek)". Magyar Családtörténeti Szemle 6.5 (1940): 167, 972-40. Anjoukori okmánytár. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula, szerk. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1878-1920. Vol. IV, 258-60. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. 805, 854. Levéltárak: Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár. 2.3 Az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy Sopron, Vas, Zala, Fejér, Somogy, Veszprém, Heves és Hant megyei család, el!bben a Zala megyei Tötösi Parnas család. Kihalt. Kiemelhet! tagjai: Gábor (1530) Sopron megyei királyi biró, János (1610) Répceszemere-i (Sopron County) birtokos, kastélya Nagyvág-on (Sopron megye), Gábor a Wesselényi összesküvés (1665-1671) egyik részvev!je, László (1649) Székesfehérvár birója és els! gyógyszerésze, Béla (1844) Veszprém-i járásbíró és földbirtokos. Kihalt család (vide Appendix I./Függelék I.). Az Egyházasfalvi és Bástifalui Töttössy család címere 1683 (címer pecsét, Magyar Országos Levéltár P 688 1563-1863) Szemelt források Baán, Kálmán. "Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek)". Magyar Családtörténeti Szemle 6.5 (January 1940): 167. Balogh, Gyula Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 138, 285. Barcsay-Amant, Zoltán, ed. Nemesi évkönyv. Luzern: 1972-75. 381. Baross, Károly. Magyarország földbirtokosai. Budapest: Hungaria, 1893. 817.; Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Somogy 604, Vas 204. Csatkai, Endre. "Zadjeli Slachta Etelka soproni naplója 1838-1842". Soproni Szemle 7 (1943): 28. Daróczy, Zoltán. Nemesi Évkönyv. 1927-28. Budapest: May, 1929. 29-30. Elek, Emil. A Magyar földbirtok 1903. Budapest: Pátria, 1903. 347. Erdélyi, Pál. "Költeményes régiségek. XVII. századi magyar kézirat". Magyar Könyvszemle 16.1-2 (1891): 52. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5 (1971): 169. Fényes, Elek. Magyarország geográphiai szótára. Pest: Kozma Vazul, 1851. Rpt. Szeged, 1984. I. 148. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 10, 419-20. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. Vol. 11, 324. Soós, Imre. "Adalékok a sopronmegyei középbirtokok 16. századi történetéhez". Soproni Szemle (1937): 268.

16 A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Összefoglalás (Summary) Levéltárak: Fejér Megyei Levéltár, Sopron Megye Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, Magyar Országos Levéltár 2.4 A Körmendi Tötösy Vas megyei család 1578. Leszármazása ismeretlen. "Zakál. (Körmendi). Adta: II. Rudolf, Pozsony, 1578. április 11. Kapta: Körmendi Zakál János, neje Sbardelat Anna és gyermekei: továbbá sógorai: Kermendy János, Markasiny Ferencz, Teötösy Tamás, Makó Ferencz és Burján István. Czímer: a pajzs-udvart egy függ!leges vonal két egyenl! részre osztja; a jobb oldal kék; a bal oldalt egy másik vonal keresztben vágja ketté, ennek fels! része ezüst, az alsó vörös. A kék udvarban három zöld halom, ezen álló hegyes farkú arany-oroszlán, jobb lábával kardmarkolatot, a ballal a közepén fogva dárdát (kardot) tart és balra fordul. Az ezüst mez!ben két liliom, a vörösben pedig fehér. (A szöveg zavaros; nincs megnevezve, hogy milyen a fehér udvarba jöv! két liliom s minek kellene a vörös udvarba jöv! fehérnek lenni? Talán liliom?). A zárt sisak koronáján fél, különben a leírthoz hasonló oroszlán emelkedik föl. Foszladék: j. arany-kék, b. vörös-ezüst. Fölmutatta: körmendi Szakály Mihály, 1733. Kis-Unyom, és István, 1733. Fels!-Paty" (Balogh, Vasvármegye nemes családjai 265-66, 257); 1649. Töttösi Matthe-né van regisztrálva Körmend városában egy házzal, istállóval 3 lóra, kapuval, pajtával, 8 hold szántóval és 4 hold réttel (Ila 563). a Körmendi Tötösy család címere 1578 (Balogh, Vasvármegye nemes családjai 265-66) Szemelt források Balogh, Gyula. Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: Bertalanffy, 1894. 265-66, 257. Ila, Bálint. "Körmend város 1649. évi összírása". Ethnographia (1926): 563. 2.5 A Töttös-Tavai Tötösy Gy!r megyei (Töltéstava) család. Töredékes leszármazás. Szemelt források Borovszky, Samu. ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Gy"r 52. Kruesz, Krizosztom. Gy"r megye és város egyetemes leírása. Budapest: Franklin, 1874. 456, 487, 549. Molnár, Szulpic. A pannonhalmi f"apátság története. Negyedik korszak 1535-1708. Budapest: Stephaneum, 1906. 333-34, No. 6. 2.6 A Kónya alias Töltésy (Teötössy, Theöttösy, Töttössy, Tötössy) Komárom és Fejér megye család. Nemessége 1663 Komárom megye (Alapi). Töredékes leszármazás. Szemelt források Alapi, Gyula. Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 1911. 9, 12, 17, 60, 61, 78, 128, 154, 162, 177, 240, 267, 270. Baranyay, József. A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története. Komáromi Újság (1914): 3-23. Borovszky, Samu, ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Komárommegye 582. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 10, 301, 409. K!szeghi, Sándor. Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: Hungária, 1899. 187, 396. Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-68. Vol. 6, 541, Vol. 7, 233, Vol. 11, 290. Siebmacher. Der Adel von Ungarn samt den Nebenländern der St. Stephanskrone. Ed. Iván Nagy and Géza Cserghe!. Nürnberg, 1885-1893. Rpt. Neustadt an der Aisch: Bauer & Raspe. Inhaber Gerhard Gessner, 1982. Supplement 119 (86). Tagányi, Károly. Jegyzéke az Országos Levéltárban a magyar és erdélyi udv. kanczelláriák fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Budapest, 1886. 4. Levéltárak: Pest Megyei Levéltár, Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, Gömör-Kishont Megyei Levéltár, Fejér Megyei Levéltár. 2.7 A Dóczy alias Töltésy (Töttösy, Tötésy, Tökésy) család Komárom, Pest, Vas, és más megyékben. Leszármazása ismeretlen. Szemelt források Alapi, Gyula. Komáromvármegye nemes családai. Komárom, 1911. 29, 78, 128, 176. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok. Budapest: Grill, 1911-32. Vol. 3, 345, Vol. 10, 408, 409. K!szeghi, Sándor. Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: Hungária, 1899. 83, 404. Orosz, Ern!. Heves- és a volt Küls"-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger: Egri Nyomda, 1906. Vol. 1, 69. Levéltárak: Pest Megyei Levéltár, Heves Megyei Levéltár, Vas Megyei Levétár, Statny Oblastny Archiv v Nitre. 2.8 A Töltési/Töttösy Somogy megyei kés!bb Erdély-i család. Családi közlés szerint (2007) a Töttösy családnevet a 19. század végét!l vagy a 20. század elejét!l használja a Töltési helyett. Lehetséges, hogy a Töltési név újkori ugyanis Somogy megyében éltek nemes Tötösy családok a középkorban (vide II. Rész; vide a Töltési/Töttösy család leszármazását V. Rész). 2.9 A Medina és Nagydorog Tolna megyei Töttösi(y) család. Leszármazása ismeretlen. Szemelt források Hajdu, Lajos. Az alsófokú népoktatás fejl"dése Tolna vármegyében (1770-1790). Szekszárd, 1979. Heged#s, László. Tolna megye nyugati felének települései 1580-1704. Szekszárd, 1979. Nagydorog történelme. Egészségügy <http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/nagydorog/pages/006_az_egeszsegugy_061.htm>. Sz!ke, Sándorné Zsíros Mária. Az 1692. Évi Kélcz Mihály-féle összeírás. Szekszárd, 1983. Ellis Island Passenger Lists <http://www.ellisisland.org/>.

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek Family Összefoglalás (Summary) 17 4.10 A Zala megyei kés!bb Fels!-Magyarországi Kerecsenyi Tötösy család. Töredékes leszármazás. Szemelt források Borovszky, Samu. ed. Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája. Budapest: Apolló, 1896-1913. Nyitra 272. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Vol. I, 30; Vol. III, 69. Erdélyi, László. A pannonhalmi Szent-Benedekrend története. Budapest: Stephaneum, 1902. Vol. 7, 36-37. Farkas, Gábor. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. Székesfehérvár, 1981. 212. Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 82. Károlyi, Árpád, & József Szalay, eds. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1882. 213. Sümeghy, Dezs!. Sopron vármegye levéltárának oklevélgyüjteménye. Sopron, 1928. No. 40. Szatlóczki, Gábor. Zala Megye archontológiai és genealógiai adattára 13.-16. század. CD-ROM. Budapest: Arcanum, 2004. Levéltárak: Zala Megyei Levéltár, Zala megyei helységnévtár.

PART I. / I. RÉSZ 1. Tötös és Tötösy etimológia 2. Tötös helységek összeírása megyénként a középkortól / 1) Etymology of Tötös and Tötösy 2) List of Tötös Geographical Locations since the Middle Ages 1. Tötös és Tötösy etimológia A Tötös földrajzi név és a Tötös vagy Tötösy személy- és családnév eredete nem egyértelm#, a források azonban arra mutatnak, hogy mint a földrajzi, mint a személynév!smagyar eredet# (pl. Pallas II. 723). A név mint középkori személynév a következ! formákban fordul el!: Tutus, Tytus, Thythews, Thewtheus, Toteus, Teuteus, Thuthus, Theötös és mint családnév a következ! formákban: Thythewsi, Thethusi, Teteusi, Teutesi, Teuteusi, Tewtheusi, Theutesi, Theuthusi, Thewthusi, Thewtesi, Thythwsi, Thythusi, Thytheusi, Thethewsi, Tuteusi, Thythesy, Thythewsy, Thytewssy, Thythessy, Thewthewssy, Thewthüwssy (illetve a de el!jegyz!vel az -i vagy -y nélkül). Levéltári dokumentaink legkorábbi adatai szerint "Tötös" mint személynév elfordul el! helység vagy családi származás említése nélkül: Pauler Gyula említ egy Töttös (Tytus) nev# f!urat A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt cím# m#vében, aki 1132 körül él: "I. Béla, kinek, mikor a támadás Lengyelország fel!l jött, vissza kellett vonulni, Borisszal a Sajónál, valahol a mai Zsolcza táján találkozott. Serege a jobbparton táborozott. A lengyelek, oroszok túlnan fogtak állást. A hozzájuk csatlakozott magyarok f!emberei voltak: Tivadar, 'a veszedelem gerjeszt!je', a borsodi Simád nemzetségb!l, talán rokona Simafia Márknak, ki mint Kálmán tanácsosa egyik f!részese volt Álmos és Béla megvakításának, Tytus (Töttös), Folkus és egy heves, merész, talán somogyi ember, a Gy!r-nemzetségb!l, Sámson" (Pauler 1, 242-43). Történészeink és nyelvészeink kevés és ellentmondásos etimológiákat ismertetnek a névr!l. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára cím# könyvében azt írja, hogy a Tötös (Tuteus, Thutos) földrajzi név személynévb!l ered, amelyet azután néhány földrajzi lakóhely is megkapott. E forrás szerint a Tötös személynév a régi magyar Tuet személynév -s ragos származéka, amely szót! a régi magyar "t!", "tu" szót!b!l ered, amely "földben lev! növényi szár"-at jelentett (Kiss 657-58). Kiss ugyanakkor nem fogadja el, hogy a név a régi török tütüs-b!l eredne, amely viszályt, összeütközést, vagy ellenségeskedést jelent. Az elmúlt évszázadok alatt a név mind földrajzi, mind családnévi formáiban többféleképpen volt bet#zve: a jelen munkában Tötös ill. Tötösy formáiban van írva a név, hacsak nem szükséges egy más forma megkülönböztetés okából. Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása cím# munkájában a nevet a "táltos"-ból (tatus, tutus) származtatja, amely szóval a régi magyar sámán-papokat nevezik (47-55, 72). Továbbá Kállay feltételesen a Tét vagy Tétény (Tatun) nemzetség nevével is összefüggést vél felfedezni: ezek Árpád vezérrel voltak, amikor a magyarok a 9. században elfoglalták a Duna-medencét. Ez a nemzetség "pap" nemzetség volt, amelynek tagjai gyakran voltak sámánok. Bobula Ida újra felveti Kállay értelmezését, miszerint a Tötös személynév tulajdonképen sámán-papot jelent. Bobula Tötös-t a szumér tu-ból eredezteti, ami "esküvel való meger!sítés"-t jelentene, ez a régi magyar nyelvben "tét, tétemény és tatus"-sá fejl!dik, ami varázslást, mágiát jelent (ugyan a magyar-szumér nyelvi rokonság nem tartható, az irányzat rendelkezik tudományos munkákkal is, pl. Endrey 68-82, 112-13). Ezzel az etimológiával Bobula azt feltételezi, hogy a személynév!se vagy a név ilyen értelmezése azt jelentené, hogy a "Tötös", "Tütüs" nev# személy veszeked!s természetér!l kapta nevét, karizmatikus természettel bírt, vagy testi, ill. szellemi abnormalitás jellemezte és ennélfogva azt tartották róla, hogy olyasvalaki, akit "megérintett" a természet vagy isten. Bobula értelmezése annyiban elfogadható, hogy pusztai (sztyeppe) társadalmakban ahol a sámánhit volt a vallás a papot (táltost) különleges hatalommal bíró varázslónak tartották, aki hatalmát gyógyításra és a szellemekkel való kommunikálásra használta. Bobula a Kiss által elvetett török etimológiát is lehetségesnek tartja. Szerinte lehet, hogy a név a régi török tü-b!l fejl!dött tütüs-sé amelynek jelentése "veszeked!s". Kozmács István azt javasolja, hogy a Becse-Gergely nembeli Báthmonostori Töttös (II. Rész) család esetében a Töttös családnév különleges módon nem helynévb!l származott, hanem egy személynévb!l, melynek formálódása a 15. század elején kezd!dött (Kozmács 31; nota bene: a Báthmonostori Töttös családnak nincs származási vagy rokoni kapcsolata egyik Tötösy családhoz sem). Ördög Ferenc a következ!ket írja a név etimológiájáról: "A XVIII. századi Zala megyei népességösszeírásokban (l. t!lem, Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyz!könyvei 1745 1771 I IV. Budapest Zalaegerszeg, 1991 1998) e név három alak- és 19 ortográfiai változatával (Tütösi, Thütössy, Tötösi, Tötös, Tötösy, Tütösi, Tütösj, Tütösy, Tütösy, T#tös; Tüttös; Tütö, Tötö, Tötö, Tötthö, Töttö, Tutö, Tütö, Tüttö, Tüttö) kutatóterületem 26 településén találkozunk. Adataim száma: Tütösi 26, Tüttös 1, Tütö 72. Mindhárom név helynévi alapja Zala megyéb!l is (Thyhws, Thwthews, Thythews, ma Tüttös, Pacsa btr., vö. Csánki III, 119; Thofeu, Toufeu al. nom. Teuteus, Tofeu al. nom. Teutus, Thofew, Eghazasthofew et Kysthofew, ma Baktüttös és Tófej, vö. Csánki III, 116) más megyéb!l is adatolható (Mez! András, "Gazdálkodástörténetünk egy helynévi emléke". MNy. LXXXVI, 223 8). Tanulmányának végs! következtetése: a Töttös-féle helynevek némelyikér!l csakugyan föltehetjük a személynévi eredetet, a többségükben azonban nem. Ezeket az erd!irtásra utaló gazdaságtörténeti vonatkozású nevek csoportjában kell számon tartanunk, mégpedig dül!név esetében "irtványföld", helységnév esetében pedig... irtványföldre települt falu jelentésben (i.h. 228).... A Tüttös személynévvel el!ször 1212-ben találkozunk a Thetheusiszkaz el!tagjaként, majd 1325-ben a Vessz!s társaságában fordul el! a ZsigmOkm.-ban Stephanum dictum Toteus et Georgium dictum Vezeus. Néhány évvel kés!bb, 1332-ben e két személy neve kiegészül a Thuisses (Tövises) névvel (vö. FNESz. Töttös a.). Látni való, hogy e három személy neve egymással jelentéstani vonatkozásban áll, mivel a Tüttös helynév alapjául a m. R. Tuet szn. -s képz!s származéka szolgált, "amely a m. t! R., N. tü 'földben lev! növényi szár' fn.-b!l képz!dött" (FNESz. Tüttös a.). De ha Mez! András adataira építjük magyarázatunkat, és kihagyjuk a Tüttös személynévvé válásának mozzanatát, akkor is ehhez járult az -i képz!, és világos számunkra, hogy a Tütö-féle nevek esetében nemcsak az -i, hanem a -si képz! vonódott el a morfémahatár eltolódása miatt. A funkciót ugyanis nem az -s, hanem a "valamihez való tartozás" jelentésü -i hordozza, az -s "ellátottság" jelentése egyáltalán nem érvényesül. A morfémahatár eltolódása hátterében tehát nem funkcionális ok áll, hanem analogikus hatás. A kései ómagyar korban csupán egyetlen egy -si képz!s származékszót tudunk adatolni: a falusi-t. A falu igen szoros kapcsolatban van a város szóval, amelynek -i képz!s származéka er!s analógiás hatást gyakorolhatott a falu-ból létrejött -i képz!s derivátumra, amelynek korábbi formája bizonyára *falui lehetett. Ugyanebbe az irányba hatottak az -s képz!s helynevek (Bükkös, Gyopáros, Tölgyes) -i-vel továbbképzett formái, amelyekb!l szintén elvonódhatott a -si képz! mint a 'valamihez való tartozás' kifejez!je (MNyTNy. II/1. 10 1). A Tütö névre vonatkoztatva: a képz!elvonás tehát nemcsak a név végi -i-t érte, hanem az -s képz!t is, és ezáltal annyira eltávolodott -i képz!s el!djét!l, hogy névtáramban egyetlen egy személy sincs, akinek a nevét a különböz! id!szakokban (1748 50, 1757, 1771) e két alakváltozatban jegyezték volna le. Etimológiai összetartozásukat... a mai névhasználó sem érzi, föltehet!en már családneveink kialakulásának századaiban sem érezték, s!t maga a Tütös hn. is korán elveszíthette etimológiai átlátszóságát". (Ördög 188-90) A fenti etimológiák egyike sem ad kielégít! választ. Kállay és Bobula etimológiája kérdéses azért, mert a magyar nemzetségekkel foglalkozó két legterjedelmesebb munka nem tartalmaz semmilyen utalást arra vonatkozóan, hogy kapcsolat lehetne a Tötös (Tutus) név és a Tét vagy Tétény (Tatun) nemzetségnév között (Wertner 348-50; Karácsonyi 92-97). Nyelvészetileg alátámasztható, hogy miért nem lehet a javasolt nemzetségnevet a Tötös névvel kapcsolatba hozni. A név középkori okirati bet#zése felt#n!en azonos. A név els!, a 9. századba visszanyúló említését!l kezdve három összetev!b!l áll. Az els! összetev! (bet#csoport) a t bet# és az a, e, i, o, ö, u, ü magánhangzók felváltva, valamint szintén felváltva a v, w, h, y mássalhangzók. A második bet#csoport az els! ismétlése, de a két összetev! gyakrabban tér el, mint ahányszor megegyezik. A harmadik összetev! mindig egy "s"-rag. A 12.-13. századtól kezdve a 18

A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek I. Rész Tötös és Tötösy etimológia, Tötös helységek összeírása / Part I. Etymology of Tötös and Tötösy, List of Tötös Geographical Locations 19 név családnévvé is alakul az -i vagy -y (ÿ is) képz!vel. Tehát a név mindig a következ! variánsokból áll: T (a, e, i, o, ö, u, ü; v, w, h, y) t (a, e, i, o, ö, u, ü; v, w, h, y) s (i, y, ÿ). A Tét, Tétemény név különböz! formái viszont sohasem tartalmaznak egy "s" ragot és formái nem hasonlóak a korabeli Tötös formákhoz. Kiss etimológiája is kérdéses. Értelmezése, amely a "földben lev! növényi szár" jelentést látja a névben lehetséges ugyan, ha azt vesszük, hogy a turáni nyelvek egyik jellemz!je, hogy személyneveiknek leíró és körülíró tartalma volt. Kállay és Bobula etimológiája, amely azt veti fel, hogy táltosok adhatták nevüket helységeknek személyükön vagy foglalkozásukon keresztül azért nem kielégít! magyarázat, mert nem valószín#, hogy Magyarország területén csak egy régióban neveztek volna el lakhelységeket táltosról: eredeti (tehát a középkorban dokumentált) Tötös helységek Magyarország csak dél-keleti, dél-nyugati és nyugati megyéiben fordult(n)ak el!. A fentiek alapján a Tötös és Tötösy név etimológiája nem határozható meg. Tehát az itt levezetett kutatás eredménye ugyanaz amit Kázmér Miklós ír Régi magyar családnevek szótára könyvében a Tötös cikkszónál: "a családnév mai Töttösy alakváltozatára nem került el! adat" (1090). Források Bobula, Ida. Letter, Limestone College USA, 1977.08.11. Csánki, Dezs!. Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1890-1897. Endrey, Anthony. Sons of Nimrod: The Origin of Hungarians. Melbourne: Hawthorn, 1975. Kállay, Ferenc. A pogány magyarok vallása. 1861. New York: Evilath, 1971. 47-55, 72. Karácsonyi, János. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia, 1900-1901. 92-97. Kázmér, Miklós. "Tötös" & "Töttösi". Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII század. Budapest: Magyar Nyelvtudomány Társaság, 1993. 1089-90. Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978. 657-58. Kozmács, István. "Egy kihalt nemesi família családnevér!l". Magyar Nyelv"r 111.1 (1987): 28-31. Mez!, András. "Gazdálkodástörténetünk egy helynévi emléke". Magyar Nyelv 86 (1990): 223 28. Ördög, Ferenc. "A Tütösi, Tüttös, Tütö családnevekr!l". Névtani Értesít" 21 (2001): 188-90. Pallas Nagy Lexikona. Budapest: Pallas, 1893-1897. Vol. 2, 723. Pauler, Gyula. A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Budapest: Athenaeum, 1899. Vol. I, 242-43 Wertner, Mór. A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Temesvár: Csanád-Egyház-megyei könyvsajtó, 1891-1892. 348-50. 2. Tötös-nev" helységek megyénkénti összeírása a középkortól A Tötös nev# helységek összeírása több okból hasznos a Zepetneki Tötösy család Adattárá-hoz. Tudva azt, hogy a magyar nemes családok nagyrésze nevét a helységr!l vette, ahol birtokolt vagy lakott, a Tötös helynevek kutatása érdekes eredményekre vezethet. Ezenkívül a Tötös helységek középkori okiratokban el!forduló adatokra támaszkodó összeírása és az ezzel összekötött középkori Tötösy családok összeírása arra a nyilvánvaló eredményre vezet, hogy Magyarországon több, egymástól független származású Tötösy család létezett. A helységek összeírása és lokalizálása a jelen korra bizonyos nehézséget okozott, mert a vármegyék határai az elmúlt évszázadok alatt többször módosultak. Ahol tudott, a bizonyos Tötös helység után zárójelben van jelezve a helység mai neve. Több helység ma már nem létezik vagy más név alatt található. A helységek mai lokalizálására a Pallas Lexikon megyénkénti térképei alapján vannak, összevetve Csánki Dezs! Magyarország földrajza a Hunyadiak korában cím# munkájának, Herényi István Helytörténeti lexikon 800-1400 cím# munkájával és más történelmi és helységtörténeti munkák adataival, valamint a mai Magyarország térképével. A helynév az annak történetére vonatkozó okiratokban el!forduló formája ugyancsak fel van tüntetve, ha benne volt az idézett másodlagos forrásban. A helységek el!tt álló bet# és szám (pl. B1) a helység vármegyei hovatartozandóságát jelzi, valamint azt, hogy hány Tötös helység létezett abban a vármegyében. A helység neve általánosan a mai bet#zés szerint van írva a vármegyét jelz! bet# és a szám után. Ha a zárójelben nincsen név, az azt jelenti, hogy a helység vagy már nem létezik, vagy pedig helye nem határozható meg. Baranya megye B1 Töttös (--) Ez a helység többször Somogy megyéhez is tartozott. II. Géza király (1141-61) adományozta a Somogy megyei Mosgótól északra es! Tötös (Tyteus) földet a Szák nembeli Nagylábú Pálnak, 1141 és 1161 között. Kés!bb, 1183 el!tt, Nagylábú a földet az ökörmindszenti monostorra hagyta, mert nem voltak utódai. 1346. János, Balai Henrik fia és Miklós, Kaba Demeter fia, mindketten a Szalók nemb!l, mint az ökörmindszenti monostor kegyurai, visszaadták a földet Nagylábú törvényes örökösének, Szentgyörgyi Zopa Miklósnak (Karácsonyi III. 38-44; Anjoukori okmánytár IV. 582-84; Sörös 327-28). Ennek a Tötösnek 1332. volt egy plébániája (Borovszky, Somogy 33-34). 1232-1346 Tötös a Szalók nemzetség birtoka volt, majd 1403 el!tt a Rápolti családé, de azoktól h#tlenség miatt a király elvette és Tapsonyi Anthimi János kapta adományba (Csánki II. 525). A 15. század második felét!l Tötös, ill. most már Szentegyedpuszta, Szigetvár tartozéka volt, mint gróf Zrínyi tulajdon (Csánki II. 525). 1660-ban egy nemes Balogh András tulajdona volt, Szentegyedpuszta név alatt (Borovszky, Somogy 34). A törökök ki#zése után (1699) a birtok a herceg Esterházyaké lett (Borovszky, Somogy 34). 1897-ben Szentegyedpuszta még megtalálható a Pallas lexikon Somogy megyei térképén (XV. 76). Ugyancsak a Pallas Lexikon-ban található magyarázat arra, hogy miért tartozott Szentegyedpuszta a török hódítás után Somogy megyéhez. Ez a helység ma puszta Almamellék mellett (Csánki II. 532). B2 Tötös (Töttös) Theuteus (Csánki II. 532; 1328: Dl.24455; 1341: Anjoukori okmánytár IV. 175., Theutheus 1343: Csánki II. 90., Thewthes 1408: Fejér 10.4 672-73), Thythevs 1450: A Zichi és Vásonkeöi Gróf Zichy-család [Zsélyi], 1478: Dl.18154). 1343. a Báthmonostori Töttös család birtokolja (Csánki II. 564), 1408-1428 között a Garai családé (Csánki II. 545-46), 1891-ben Rác-Töttösnek hívták (Pallas XVI. 350), 1933. Herceg-Töttösnek keresztelték át, de 1950. visszanyeri eredeti nevét, Töttöst (Gy!rffy 296-397). B3 Tötös (K!vágótöttös) Teuteus (1397: Csánki II 532, V. 30), Tewtews (1397: Csánki V. 43). 1397. a pécsi Káptalan birtoka (Csánki II 557). 1395. Tötösásványnak hívták (Mályusz I. 427). Neve K!vágótöttös arra utal, hogy a közelben k!bányászat volt (Kiss Lajos 360). Bihar és Arad megyék BA1 Tötös (Gros, Grosi): "Oláh falu, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, az Élesdr!l Báródra viv! ország- és postaútban: 352 n. e. óhit# lak., s anyatemplommal, özv. gr. Haller Lászlónénak egy vendégfogadójával. Határán van belsö szántó 20, küls! urb. szántó 520, majorsági 4, sz!l! 25, urb. sz!l! 25, majors. erd! 2560 hold. Földje igen középszer#; sok gyümölcs. Folyója: a Sebes- K!rös. Bírja az egész helyet özv. gr. Batthyáni Vinczéné. E határ szélén, Lokk felé ezel!tt egy jobbágy igen használható kova (t#zk!) bányát m#velt, de jelenleg pusztán áll" (Fényes IV. 218). Fényes Elek román nevét Gros-nak írja, de Kniezsa István Grosinak (29). Ma Romániában, kb. 30 km-re fekszik Oradeától (korábban Nagyvárad). BA2 Tötös (--) Ez a helység mint Ábrahámffy János possessiója van 1508. említve (Thewthes). Ugyanabban az évben Ábrahámffy elzálogosítja Haraszthy Györgynek (Márki I. 251). A helység helye ma már nem állapítható meg, de valahol Ineu (korábban Világos) és Siria (korábban Pankota, azel!tt Boros-Megyer) között feküdhetett (Márki I. 240). Bodrog / Bács-Bodrog megye

20 A Zepetneki Tötösy család adattára / Records of the Tötösy de Zepetnek I. Rész Tötös és Tötösy etimológia, Tötös helységek összeírása / Part I. Etymology of Tötös and Tötösy, List of Tötös Geographical Locations BB1 Tötös (--) Ez a helység el!sz!r 1403. van említve mint possessio (Thytes: Dl.12821), majd 1455-1467 (Magyar Nemzeti Múzeum), 1489. (Dl. 19498), 1486. (Thythews: Dl.19150) és 1520. a Bács-Bodrog megyei adóösszeírásokban szerepel mint possessio (Csánki II. 166). Úgy látszik a 19. században része volt Palánka határának. Ekkor Tit(t)ösnek, Tittesnek, vagy Tettesnek hívták (Csánki II. 166). Palánka ma Horvátországban van (Backa Palanka), Sombortól délre (korábban Zombor), a Duna partján. Saját neve alatt ez a Tötös ma már nem létezik. BB2 Töttös (--) Ez a Töttös valószín#leg összeköttetésben áll a Báthmonostori Töttös de genere Becse-Gergely családdal, ill. a család Töttös nevének eredetével. A család fénykorát az Anjou királyok alatt élte, mikor legtöbb tagjának zászlósúri rangja volt. Útolsó férfi tagja 1468-ban hal el (a család történetéhez lásd Nagy Iván XI. 211; Karácsonyi I. 214-26.; Kozmács; Wertner I. 80-98.; Turul 20 (1902): 7-42.; A Zichi és Vásonkeöi Gróf Zichy-család több bevezet!je foglalkozik a család történetével, különösen a X. kötet bevezet!je tartalmas). E helység esetleges kapcsolatára a Báthmonostori Töttös család "Töttös" nevével a fent felsorolt munkákban nincs említve ill. nem figyeltek fel rá. A helység és a családnév esetleges kapcsolata az alábbin nyugszik: több a családdal foglalkozó munkában az áll, hogy az els! prominens tagja a családnak az!s-magyar "Töttös" személynevet vette fel (pl. Pallas II. 723). Ez a névadopció 1320 körül történhetett, mivel a névfelvev! István el!ször 1325. van említve és 1355. hal el (Wertner I. 82, 97). A névadopció ideje összeesik Báthmonostor helységének királyi adományozásával a fent említett névfelvev! István apjának, Becsei Imrének 1318. (Wertner I. 81). A királyi adományozás oklevelében fordul el! egy Tötös (Tutus) helység mint határhely Báthmonostor mellett (Csánki I. 162, II. 226; Gy!rffy 709-10). A fentiek alapján feltételezhet!, hogy az adományozott Becsei Imre fia István a Töttös nevet ett!l a Báthmonostor mellett fekv! helységr!l vette fel, talán mert ott született, vagy mert apja a helységet mint birtokot már kiskorában átírta neki. Gy!rffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza cím# munkájában említi ezt a Tötöst, mint falut Bodrog megyében (1322: Tutus, 1412: Thewtheus és Theuthes) (Csánki II. 731). BB3 Tötös-Száka (--) Pontos helye nem állapítható meg, valahol Zombor (Sombor, Horvátország) és a Duna között feküdhetett. Valószín#, hogy nevét tulajdonosától, a Báthmonostori Töttös családtól kapja, ill. hogy e család telepítése és így kapja nevét. Csánki a következ! dokumentumokban említi mint possessio: Zaaka (1375: Csánki III. 603), Teteus Zakaya (1401: Csánki V. 239), 1423-1520 a helység neve a Záka név és melléknevek variációi: Vizmellékszáka, Somosszáka, Érsekszáka. Ez utóbbi megint tulajdonosára céloz, mert 1391-ben a helység a kalocsai érsek tulajdona volt (Csánki II. 207). BB4 Tötös-Szentgyörgy (--) Els! neve Szent-György volt, csak kés!bb vette fel tulajdonosa, a Báthmonostori Töttös család nevét (Csánki II. 209, 226). Mint possessio-t a következ! okiratok ltartalmazzák: Alzenthgeorgh 1400 (Csánki V. 146), Zenth Gergh 1406 (Csánki V. 486), 1466: Dl.16378) és az 1520-1522 adóösszeírásokban (Thythes Zenth Gergh). 1896-ban tartozéka Szent-Istvánnak, Baja és Csanád között, Csanád megyében (Csánki II. 209). Ma nem található mint önálló helység. BB5 Tötös-Gyapol (--) Hasonlóan a fenti Tötös-Szákához és Tötös-Szentgyörgyhöz ez a helység is tulajdonosától, a Báthmonostori Töttösök-t!l kapja nevét. Eredeti neve Teprez vagy Tepremez volt, akkori (1280) kún tulajdonosáról nevezve (Csánki II. 200; Wenzel XII. 313). 1338. Tepre(me)z fiáé, Gyapolé (Terra Gyapol: Kismartoni Levéltár 32 A 45.) volt (Csánki II. 200). A Báthmonostori Töttös család 1346. szerzi meg és 1412. már mint Tötös-Gyapol (Thethusgopul) szerepel (Csánki II. 218, II. 197, VI. 205). Mai helye meghatározhatatlan, valószín#leg a horvátországi Bezdan és Gakovo között feküdt. Borsod megye BO1 Tötös (--) A helység mint possessio szerepel el!ször 1413. mint Thethes (Csánki I. 181; Egri Káptalani Levéltár No.18 div. 3 fasc. 1 fr.4); 1446. és 1467. mint predium szerepel (Thethes) (Csánki I. 181; Egri Káptalani Levéltár No.18 div. 1 fasc. 1. fr. 6 és 12). Helyét ma már nem lehet megállapítani, valahol Négyes és Tiszavalk között feküdhetett, egy pár kilométernyire Tiszafüredt!l. Nevét valószín#leg a Báthmonostori Töttös-ökt!l kapta, kik ebben a megyében is birtokoltak. Gy!r megye G1 Tötöstava (Töltéstava Puszta) Ez a helység tulajdonképen nem tartozik a középkori Tötös nev# helységek közé, mert Tötöstava egy újabb-kori helynév (Molnár 334). Borovszky Samu még a következ!t írja: "Töltéstava puszta már 1200-ban a Töltési család fészke volt. 1220-ban possessio Teuteusy alakban van említve. Még 1619-ben is Theöthössy András az egyik ura, a másik pedig Kutassy Mihályné" (Borovszky, Gy"r 52; Kruesz 456, 487, 549). Az ugyan igaz, hogy egy Tötösy család volt a helység tulajdonosa (V. Rész) és ezután Tötöstavának hívták az el!bbi Töltéstavát, de okiratokkal csak azt lehet igazolni, hogy a Tötösy család a 17. század elején volt a helységnek birtokosa, míg a Borovszky által említett 1220. okmány egy 1702. hamisított oklevél: "A tatárjárás el!tti oklevelek vizsgálatánál már felt#nt, hogy az az 1220. évi keltezés# oklevél, amely szerint Tötösi Domokos és István Fejéregyházát 20 eke földdel Merene vagy Megyer, Sashalom, Tötös(tava) és Örkény közt kénytelenek átadni a pannonhalmi apátnak, nem egyéb, mint egy 1220. évi Sokoro-Sövényr!l szóló oklevélnek 1702-ben készült hamis utánzata. Kései voltát elárulja az ügyetlenül régiesít! írás, a hamisítás évszámát pedig az oklevél hátán lev! összeadás: 1220, alatta 482, összeadva s alája írva 1702" (Molnár 360-61; az okmány teljes szövegét vide Molnár 796 és Wenzel I. 170). Mindenesetre a helység viselte a Tötös nevet Tötöstava formájában, ahogy ezt Kiss Lajos is említi és aki a helység és a családnév név összekötését kés!bbre helyezi: "Töltéstava... A R. Filtesteltowa névváltozat olyan összetétel, amelynek utótagja a birtokos személyraggal ellátott m. tó fn.; el!tagja nincs tisztázva. A kés!bbi alak azzal függ össze, hogy a birtok tulajdonosa a Theötheössy, Töltésy család volt" (Kiss, Lajos 656). A fentiek alapján az feltételezhet!, hogy a helység neve Tötöstava formájában tulajdonképpen csak a 17. század elején vagy a 16. század végén keletkezhetett. További adat a helységre: "Töltéstava Puszta.... A puszta a Töltésy vagy Töttösi család!si birtoka.... A család a XVII. századig tartotta fenn magát, utána csak n! ágon élt tovább.... 1619-ben két nemes gazdája van a töltéstavai birtoknak: Theötheössy András, aki Ságon lakott és Kutassy Mihályné Orosztonyi Zsuzsanna, aki Pápán lakott. 1625-ben még itt lakott Tötösy Benedek. Kés!bb a család elköltözött a pusztáról a közeli Ságra, mert a közelben folyó Pándzsa-patak minden évben kiáradt, és egyébként sem volt biztonságos a pusztán lakni, mert sok rabló és fosztogató nép járt ezen a félrees! birtokon, Bocskai hadaiból is sokszor felkeresték a lerongyolódott, éhes hajdúnépek. A birtok kés!bb az örményesi Fiáth család kezére szállott, mikor Fiáth János 1677-ben feleségül veszi Fördös Katalint, és! menyasszonyi hozományul vitte a töltéstavai majort. A töltéstavai nemesi családok közül kiemelkedik a Torkos, a Sz#ts, a Bay és a Németh család. Töltéstaván e családokon kívül jóval több nemesi családnak volt még birtoka". (<http://www.freeweb.hu/fiathjanosamk/tolttav.html> [a honlap már nem létezik]) Somogy megye S1 Tötös (--) A helység ma már nem létezik. A Tötös nevü helységek közé való sorolhatósága kérdéses, bár az alábbiakban felhozott anyag mégis arra mutat, hogy egy Tötös helységr!l van szó. Csánki a helység nevét Tetvesnek (Thethwes) írja (Csánki II. 651). Említve 1410. (Jeszenák család levéltára), 1435. (Dl. 12655), 1460. (Dl.15514), 1481. (Dl.18558). Csánki azt írja, hogy a helység több nemes tulajdona volt. Helyét nem tudta meghatározni azon kívül, hogy valahol a megye északi részén feküdhetett (Csánki II. 651). A megye északi részén van a Tetves nev# folyó, Somogytúr és Gamás között. Mivel ez a Gamás 1419-1511 között mint Tötös-Gamás szerepel (Somogy megye S2), valószín#, hogy "Thethwes" a mai Tetves folyócska és Tötös-Gamás a közelében feküdt. Mivel a mai Gamás valamikor Tötös-Gamás volt, ugyancsak valószín#, hogy "Thethwes" igazán Tötös volt és mai Tetves neve csak eredeti nevének elfordítása. Az is lehetséges, hogy ez a Thethwes-Tötös-Tetves tulajdonképpen nem más helység, mint az alábbi Tötös-Gamás